Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-20 / 31. szám
1955. április 20. 3 SZABAD \(M,RAI) / Nemcsak Csapó László ügye Csapó László elvtárs 30 év kö- politikai irányvonalát és szerrüli fiatal, magasnövésű ember. Már több éve párttag a ka- zári bányaüzem alapszervezeténél. Aki ismeri, úgy beszél róla, hogy jó munkás ember, sokat keres, jól él, szép háza van. Vajon mindig ilyen életkörülmények között élt Csapó elvtárs? Örökölte ezt az életmódot. Nem. Vessünk csak a múltjára egy pár pillantást* Kezdjük a gyermekkorán. Apja, Csapó Sándor helyzete nagyon különbözött fia jelenlegi életétől. Zsoldos Béla földbirtokosnál dolgozott, mint urasági munkás, jóformán ingyen. De akkor sem történt jelentősebb változás anyagi helyzetükben, amikor a kazári bányához került csillésnek. Édesapja sokszor csak napi négy órát dolgozhatott, de a SO-as évek elején volt úgy is, hogy teljesen munka nélkül maradt. Az akkori társadalom nem tudta biztosítani a munkát, az emberi megélhetést sem. Csak azok dolgozhattak, akik erős, egészséges emberek, főleg „megbízhatóak“ voltak, azok is csak olyan bérért, melyből csak tengődni lehetett. Csapó Sándornak négy gyermeke volt, amely még több anyagi gondot jelentett. Ezért kellett az akkor még fiatal Csapó Lászlónak bojtárul szegődnie. Ez sem sokat segített családi helyzetükön, ezért 14 éves korában ő is — mint akkor a legtöbb fiatal — kom- menciós cselédnek szegődött Zsoldos földbirtokoshoz. Kora hajnaltól, késő estig dolgozott, de sem megfelelő kosztja, ruhája, vagy pénze nem volt. Mint mondotta: hetekig nem látott kenyeret. Ezt biztosította neki és minden dolgozónak az urak Magyarországa. Még az sem javított helyzetén, hogy 1942-ben. 17 éves korában a kazári bányaüzembe ment dolgozni. Nem történt változás. Szinte törvényszerűnek látszott, hogy apjához hasonlóan él majd és ugyanabban az öreg családi házban fogja leélni életét, melyben az apja is lakott, melyet talán még a nagyapja is örökölt. Nem így lett. Hatalmas változás állt be a magyar dolgozók életében, s ezzel megváltozott az akkor 20 éves Csapó László élete is. A dolgozó nép — melynek ő is tagja — a hatalom birtokosa lett. Megbecsült munkás lett. Munkájáért emberhez méltó bért kapott. 1947-ben meg is nősült. Az urasági épületből havi 18 forintért kapott lakást. Nem volt rnár kizsákmányolt. Nősülése után öt évre már tiszta kőből egy szép családi házat építtetett, amiről apja és elődei nem is álmodhattak. Csapó elvtárs minden évben disznót vág, jól öltözik, s havi keresete rendszeresen 2—3000 forint között van. — Én látom a fejlődésünket — mondogatja Csapó elvtárs — most a nyomorultak is kapnak munkát, a múltban pedig az egészséges emberek is tétlenkedtek, pedig szerettek volna dolgozni. Annyi a motor- kerékpár községünkben, hogy ezelőtt kerékpár nem volt eny- nyi. A gyerekek is jól öltöznek. Azelőtt pedig vászonruhákban éhesen szaladgáltak, Vajon minek köszönhetjük ezt a változást, melyet minden dolgozó saját életén tapasztal? A Szovjetuniónak és a mi nagy pártunknak, mely már annyi sokat harcolt a dolgozók érdekeiért — melynek Csapó eivtárs is tagja. Ez a párt ad irányt társadalmi és gazdasági fejlődésünknek, s formálja szebbé egész életünket. Ami szép és jó ebben az országban, az mind a Magyar Dolgozók Pártjának, a kommunistáknak köszönhető, s ez a párt vezet bennünket továbbra is a szocializmus építésének útján. A legmesszebbmenőkig védi az emberi jogokat. Célja: felépíteni a kizsákmányolástól mentes társadalmat. Olyan pártnak, amelynek ilyen célkitűzései vannak, megtiszteltetés tagjának lenni. A szervezeti szabályzat második pontja kimondja: „A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, vezeti szabályzatát, részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait és rendszeresen fizeti a tagsági díjat“* Csapó László elvtárs, aki annyi mindent köszönhet a pártnak, semmibe veszi pártunk szabályzatát, alkotmányát* Pedig amikor párttag lett, bizonyára megígérte annak következetes betartását. De ez csak ígéret maradt. A taggyűlésekre nem jár el, az alapszervezet munkájában sem vesz részt. Semmilyen pártoktatásra nem jár, s így nem is fejlődhet. S ami még a legbotrányosabb, múlt év júniusa óta egyáltalán nem fizeti a tagsági járulékot, mert a 3 és 5 forintos pártbélyegek helyett a szabályzat szerint a keresetéhez képest követelték a tagdíjat* A tagsági líij nem egyszerűen pénzkérdés, hanem a párthoz való ragaszkodást, szeretetet is tükrözi. Aki a párt iránti kötelességét elmulasztja, az nem lehet tagja a pártnak. Csapó elvtárs ezek közé tartozik. Arra nem gondol, vajon melyik kapitalista országban kaphatna ilyen emberi keresetet, vajon melyik kapitalista ország biztosítana számára hasonló megélhetést. Erre válasz csak egy lehet* A kapitalizmust megismertük, ő is megismerte, amely egyenlő a nyomorral. Csapó elvtársnak azt is meg kell érteni, hogy a progresz- szív tagsági díj fizetés minden párttag számára törvény. Ezt, a párttagság a III. párt- kongresszus előtt és küldötteink a kongresszuson megvitatták. elfogadtuk, s ezután már csak egy lehetséges, a végrehajtás. A kazári bányaüzem alapszervezete több mint 200 párttaggal rendelkezik. Valameny- nyien jól kereső dolgozók, de a tagdíjfizetéstől többségben idegenkednek* Egyetlen egy fizikai dolgozó nem fizeti meg tagdíját a progresszivitás szerint és 39 azoknak a párttagoknak a száma, akik egyáltalán nem fizetnek öt hónap, vagy ennél hosszabb idő óta. Ez nagy hiba, s felelős ezért a pártszervezet vezetősége, de az alapszervezet minden tagja. A vezetőség belenyugszik, s komolyabb lépéseket nem igyekszik tenni a normális pártélet megteremtésére. Sem az oktatáson, sem a népnevelők nem foglalkoznak e fontos kérdéssel, meg sem próbálták a tagságot öntudatra ébreszteni, elhanyagolják, harmadrendű kérdésként kezelik e fontos dolgot, az egész fejlődését a spontaneitásra bízzák. Hogy a tagdíjat minden hónapban pontosan meg tudják állapítani, szükséges, hogy a munkások keresetét rendszeresen kimutassák, de ne úgy, mint eddig, mert legutoljára csak a múlt év augusztusában vezették, A tagdíjfizetés megjavítása érdekében vezessék be a Mát- ranovákon már bevált módszert; a taggyűlések előtt minden alkalommal megmondják, mennyi a párttag, és hogyan fizetik ezek a tagsági díjat. A mulasztókat a párttagság megbírálja, s ezen keresztül is a kötelezettségek szigorú betartására nevelik a pártagokat. A tagdíjfizetés elmulasztása, mint általában a párt iránti kötelezettségek elhanyagolása jobboldali veszély pártunk életében, amely ellen minden erőnkkel harcolni kell. Kökényesi Béla IPARI ÜZEME IÁK EEGFOATOSABB FEE ADATA: A MÁSODIK NEGYEDÉVBE A: minden részletében teljesítsék a tervet A aggaktívaértekezlet Salgötarjattban Az elmúlt héten, április 16-án megyénk ipari üzemeinek, gazdasági és politikai vezetői összejöttek és megtárgyalták az első negyedéves terv teljesítésének eredményeit, hiányosságait és megbeszélték az előttünk álló második negyedév feladatait. Az aktívaülést Pintér elv- társ, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitotta meg. A beszámolót Takács Vilmos elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tartotta. A rövid bevezetés után Takács elvtárs rátért az első negyedéves terv értékelésére. Megyénk bányászai — mondotta — a műszaki vezetőkkel vállvetve odaadóan dolgoztak az első negyedéves terv túlteljesítéséért. A mun-1 ka eredményeként az első negyedéves termelési tervet 102,8 százalékra túlteljesítettük. Itt mindjárt hozzátehetjük, hogy az április hónapban már lemaradás mutatkozik, mert a 15-ig esedékes havi tervet csak 99,2 százalékra teljesítettük. Nem szabad engedni elvtársak, hogy a tervek túlteljesítése után újból a 100 százalék alá essünk. A tervek teljesítésével meg kell tartani a nógrádi szénbányászat jó hírnevét. A bányaüzemek közül a legkiemelkedőbbek márciusban Nagybátony 120,2 százalékban, Újlak 120, Szorospatak 110,8, Kányás 109,9 százalékban teljesítették a tervet. Csipkés, Ménkes, Mátranovák és Kis- terenye kivételével valameny- nyi bányaüzem teljesítette, illetve túlteljesítette az első negyedéves tervet. Ha az első negyedéves tervteljesítést összehasonlítjuk az elmúlt év hasonló időszakával, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy javulás tapasztalható. Az első negyedéves termelési tervek túlteljesítése mellett azonban kedvezőtlenül ala- kultaq a terv egyéb mutatói. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt túllépte önköltségi tervét, 100.8 százalékra teljesítette. Januárban egy tonna szén "előállítása 130,58 forint helyett 136,50 forintba, februárban 129,43 forint helyett 133,03 forintba került. Ezzel szemben kedvezőbben alakult a márciusi önköltség. Márciusban megtakarítást értek el, ami azt mutatja, hogy a szénbányászati tröszt elindult azon az úton, amelyet a KV határozata megjelölt az önköltség területén. Az egy főre eső termelés az első negyedévben 1,1 tonna helyett 0,9 tonna volt. Így tehát a termelékenység is kedvezőtlenül alakult. Az üzemegységek közül egyik a nagybátonyi üzem, ahol 107,5 százalékos negyedéves termelési terv mellett az önköltség is csökkent a betervezett 7,4 százalékkal, a termelékenység emelkedése pedig 8,1 százalékot mutat. Az Acélárugyár 102,3 százalékra teljesítette első negyedéves tervét, 96,4 százalékos tervszerűség mellett, az egy főre eső termelés 1,4 százalékot mutat. Exporttervtel- jesítése 105,1 százalék, a mezőgazdasági felszerelés gyártását 122,3 százalékra teljesítette. A Tűzhelygyár 122 százalékos tervteljesítés mellett 7,9 százalékos önköltség megtakarítást ért el. Elmondható, hogy valamennyi üzemünk —• az építőipar kivételével — túlteljesítette első negyedéves tervét. Összefoglalva: az első negyedévben az iparban elért eredményekből megállapíthatjuk, hogy értünk el kezdeti eredményeket a KV határozatának végrehajtásában. Elsősorban a termelési terv teljesítése és túlteljesítésében, javulás van az önköltség csökkentésében és a termelékenység emelésében. Melyek «is elért pmíwM'fíyPíi feltételei az első negyedévben ? m A pártbizottságok, párt- szervezetek javították a politikai munkájukat. A pártszervezetek helyesen magyarázták a dolgozóknak a párt határozatait és a ha- j tározatokat megértették a I dolgozókkal. Mindezek alap- : ján a dolgozókat mozgósítani tudták e határozatok végrehajtására. Javult a pártszervezetek ellenőrzése a termelés felett. Azon túl, hogy a pártszervezetek beszámoltatják a gazdasági vezetőket, .más konkrét intézkedéseket is tettek. A salgótarjáni járási bizottság munkacsoportokat alakított, melyek elmentek az üzemekhez, hogy ott megvizsgálják az üzem termelését. a tervek mutatóit és egyben javaslatokat is tegyenek a munka megjavítása érdekében. Erősítették a pártszervezeti életet. Szorosabbra fogták a kommunisták sorait. A népnevelők fokozott politikai, felvilágosító munkát fejtettek ki a párttagok és pártonkí- vüli dolgozók között. A párt politikai meggyőző munkája nyomán megjavult a tervfegyelem, a munkafegyelem. Többet törődtek a dolgozók problémáival, javaslataival. Mindezek következtében növekedett a pártszervezetek tekintélye, szorosabb lett a kapcsolat a párt, gazdasági és műszaki vezetők között, a párt és a dolgozók között. Nem elszigetelve a dolgozóktól próbálták megoldani a feladatokat, hanem a dolgozók erejére, kezdeményezésére, akaratára támaszkodva. A pártszervezeteink azon dolgoztak, hogy feltárják azokat a tartalékokat, melyek a dolgozókban rejlenek. Javult a kommunista példamutatás a pártszervezetek munkája eredményeként. A vasas üzemeknél például a párttagok 81 százaléka tett felajánlást a felszabadulási munkaversenyben és 87,1 százalék teljesítette, vagy túlteljesítette vállalását, ! zött. A bánya tröszt például j leküldött a szorospataki : üzemhez egy mérnököt a munkacsoporttal, amely komoly segítséget nyújtott az üzemvezetésnek. Több egészséges javaslatot tettek a termelékenység emelésére, az! önköltség csökkentésére. A; brigád javaslatai alapján az üzemvezetőség olyan iníézke- J dósokét tett — felismerve az í elővájás és feltárás jelentősé- I gét — hogy a iegszakképzet- * tebb vájárokat elővájásra ( telepítettek. A szoroapataki bányaüzemnél megszűnt a fa- lopás. összeszedték az elfekvő anyagokat és még egy egész sor javaslatot tettek. Például az improduktív létszám csökkentésére, a szénen dolgozók számának növelésére stb. A hiba az elvtársak, hogy a felmerült javaslatokat az elvtársak, az üzemvezetőség még nem váltotta valóra. A szorospataki pártszervezetnek fokozott ellenőrzést kell gyakorolni és segítséget adni a javaslatok végrehajtásában. Az első negyedéves eredményeink elérését az iparban nagyban elősegítették a területi szakszervezeti bizottságok, üzemi bizottságok a hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára megszervezett munkaverseny- nyel. A pártszervezetek irányításával és segítségével a szakszervezetek versenyszervező munkája nyomán a szénbányászatban a dolgozók 74,5 százaléka tett felajánlást, 57 százaléka teljesítette is. Az Acélárugyárban a dolgozók 78.5 százaléka lépett munkaversenybe, a Tűzhelygyárban 82 százaléka, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban, az Üveggyárban, Erőműnél, a Vasötvözetben, a helyi ipari vállalatoknál és a ktsz-ekben hasonlóan, DISZszervezeteink is kivették részüket a versen;v-rnozgalom ból. A BISZ-brigádok a bányánál 18,351 tonna szenet adtak terven felül. A mizserfai DISZ- brigád vezetőjét. Budavári elvtársat az éveken keresztül kifejtett jó munkájáért Kos- suth-díjjal tüntették ki. Az első negyedéves eredményeinket nagyban elősegítette a dolgozók lelkesedése nagy felszabadítónk, a Szovjetunió iránt. A felszabadulási munkaversenyben elért eredmények igazolják a dolgozók szeleteiét a Szovjetunió iránt. Elvtánsak! Javulás van a verseny nyilvánosságában is. A gazdasági vezetők nagyobb gondot fordítottak a verseny értékelésére, a szakszervezetek a verseny nyilvánosságára. Az Acélárugyár dolgozói például nem egy helyen a falvakban lakóterületeken is láthatják a versenytáblákon eredményeiket. Az első negyedéves terv pozitív eredményei mellett megvannak fogyatékosságai is, amelyek akadályozzák a további eredmény elérését a második negyedévben. Pártbizottságaink, pártszervezeteink, tömegszervezeteink vezetői nem indítottak erélyes, szívós és folyamatos harcot az önköltségcsökkentésért, a termelékenység emeléséért, a takarékosságot lebecsülő jobboldali nézetek ellen. Még mindig nem ismerték fel eléggé, hogy az életszínvonal emelésének fontos feltétele a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. Az üzemek legnagyobb részénél a termelési tervekkel való foglalkozás háttérbe szorítja e fontos feltételeket. A vállalatok, vagy trösztök egyré- sze még mindig nem bontotta le üzemekre, az üzemek üzemrészekre a termelési mutatókat. Eddig csak általában foglalkoztak a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével. Pártszervezeteknek erőteljesebb politikai munkát kell kifejteni, hogy megakadályozzák az igazolatlan távolmaradást, álbetegeskedést. A szakszervezeti és gazdasági Vezetők, lépjenek fel erélyesebben a lógás, hiányzás és fegyelmezetlenségek ellen. Takács elvtárs beszámolója további részében megemlítette. hogy az üzemeknél gazdasági és politikai vezetők nem fektettek kellő súlyt a takarékosságra. Hiányolta, hogy a párt- és szakszervezetek nem kísérik figyelemmel a termelési mutatók alakulását, nem beszélik meg a tervek végrehajtásának módját* Takács elvtárs az első negyedév értékelése után rátért az 1955. második negyedév feladatainak tárgyalására. — A KV 1955-ös határozata olyan feladatokat szab meg, melyek elvégzése lefekteti a második ötéves terv alapjait* A KV határozatában leszögezi, hogy a szocializmus építésének erős módszere a szocialista iparosítás, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Ezért 1955-ben a termelést 5,7 százalékkal kell megnövelni, a termelékenységet 3.9 százalékkal kell emelni. Az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. Anyagtakarékosságban 2,3 százalékos eredményt kell elérni. Az Acélárugyárnak például 3,9 százalékkal kell emelni a termelési tervet, a második negyedévben 1 283 000 forint önköltség megtakarítás mellett. Megyénk szénbányáinak állandóan növelni kell a termelési tervét 2,8 százalékos önköltség csökkentés, és 3,1 százalékos termelékenység emelése mellett. Mindezek a feladatok fokozottabb erőfeszítést, n munka és munkaerő jobb megszervezését követelik meg Gazdasági és műszaki vezetők megértették a KV határozatának fontosságát, odaadó munkával minden tudást és erőt megfeszítve arra törekedtek, hogy megteremtsék azokat a műszaki feltételeket, amelyek biztosítják a dolgozók számára a nagyobb teljesítményeket. Javulás tapasztalható a munka és a munkaerő megszervezésénél is. Egyre kevesebb az olyan panasz például a bányáknál, hogy nem kapnak ürescsillét, jobban megszervezték a szállítást, az anyagellátást, a feltárásokat gyorsították. Nagyobb gondot fordítottak a gépek maximális kihasználására, karbantartására. Többet törődtek a dolgozók javaslataival, a dolgozók problémáival, jobban támaszkodnak az alulról jövő kezdeményezésekre, többet tartózkodnak a dolgozók tógazdasági vezetőinktől. A gazdasági vezetők feladata, hogy a terveket megfelelően lebontsák üzemekre, üzemrészekre. Tervismertető értekezleteken ismertessék a dolgozókkal, kérjék ki javaslataikat. A műszaki és gazdasági vezetők tegyenek konkrét intézkedéseket a tervmutatók teljesítésére. Teremtsék meg ezek teljesítésének műszaki és gazdasági feltételeit. El kell érni, hogy a termelési tervek mellett a termelékenység, az önköltség és takarékosság terén is érjenek el eredményeket. A pártszervezetek fejtsenek ki fokozott politikai tevékenységet, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy mit jelent a tervek maradéktalan teljesítése a dolgozók és a népgazdaság számára. A párt- szervezetek legyenek lüktető erői a tervek végrehajtásában. I Ügy végezzék a politikai munkát, hogy a párttagok le- | gyenek az elsők, akik részt vállalnak, akik élenjárnak a termelésben, kommunista egységgel, kommunista fegyelemmel menjenek harcba a párt határozatának végrehajtásáért. Alkalmazzák a politikai munka bevált módszerét, taggyűléseken, vezetőségi üléseken, népnevelői értekezleteken stb. A DISZ feladata, hogy az ifjúság között tovább vigye a brigád-mozgalmat. Az exportra termelő üzemekben alakítsanak „exportbrigádokat“. Indítson DlSZ-takaré- kossági mozgalmat, gyűjtsék össze az elfekvő anyagokat az üzem, vagy bánya területén. Takács elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszámolóját: Ez az aktíva akkor fog jó munkát végezni, akkor fog eleget tenni dolgozó népünk kívánságának, pártunknak, ha minden erőt megfeszítve küzd a fogyatékosságok ellen. És a második negyedév végén, amikor újból összejövünk még jobb eredményekről számolhatunk be, mint az első negyedévben. Ebben a munkában van meghatározott célunk, van ami utat mutat: a KV határozata, megvan hozzá az erőnk is. Megvannak harcos pártszervezeteink, tömegszervezeteink, képzett műszaki és gazdasági vezetőink. Megvannak harcos dolgozóink, a megye bányászai, vasmunkásai, ipari dolgozói, akik mindig erős támaszai voltak pártunknak. (Folytatás a 4. oldalon.)
