Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-09 / 28. szám
4 SZABAD 3vftr,RAD 1955 április 9. A legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről karbantartásának további kibővítésére fordítani. A legeltetési bizottságok a legelőkön géppel végezhető munkára vegyék igénybe a gépállomásokat és azokkal kössenek szerződést. A legeltetési bizottságok munkáját a földművelés- ügyi miniszter, a mezőgazda- sági szakigazgatási szervek útján irányítja és ellenőrzi. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi kezelésében lévő legelőterületekre a legeltetési bizottságok hatásköre nem terjed ki. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok az üzemi kezelésükben lévő legelőterületükre kötelesek legelőgazdálkodási tervet készíteni és ennek végrehajtásáról gondoskodni. A termelőszövetkezetek legelőgazdálkodási tervét közgyűlésen tárgyalják meg és hagyják jóvá. íateitas Béla: MEZŐGAZDASÁGUNK TÍZ ÍVE A könyv statisztikai adatok felhasználásával átfogó, bíráló elemzést nyújt mezőgazdaságunk fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. Foglalkozik a mezőgazdaság felszabadulás előtti helyzetével és a mezőgazdaságot ért háborús károkkal. Ismerteti a földreform körülményeit. eredményeit, statisztikai adatokon keresztül megmutatja, hogy milyen társadalmi átalakulás következett be a földreform során. Külön foglalkozik a könyv a mezőgazdaság szocialista átalakulásának időszakával és az új kormányprogram utáni időszakkal. Részletesen tárgyalja a termelés egyes kérdéseit, foglalkozik a mezőgazdaság munkaügyi helyzetével, a begyűjtéssel, a termékek értékesítésével. a falu áruellátásával, valamint a falusi népesség szociális és kulturális helyzetével. A könyvben foglalt táblázatok értékes segítséget nyújtanak a további kutató, elemző munkához. Gazdasági vezetők, statisztikusok, tervmunkások számára igen hasznos kézikönyv. feladata. meg. A házinyulak takarmányozása T egtenmészetesebb takar- mány a zöldtakarmány, A legelők fásításáról a legeltetési bizottságok gondoskodnak. A fásításhoz szükséges csemetét az Országos Erdészeti Főigazgatóság köteles a legeltetési bizottságok rendelkezésére bocsátani és tevékenységüket szaktanácsadással és szervező munkával irányítani. Az állami erdőgazdaságok a tévesen államrendészeti kezelésbe vett fásított legelőket kötelesek visszaadni a legeltetési bizottságok kezelésébe. A hátralékos fűbér, illetve elmulasztott munka ellenértéke közadó módjára hajtható be. A legeltetési bizottság azokat az állattartókat, akik a legelőjavítás és karbantartás munkájában az előírt mértékben nem vesznek részt, a legeltetésből kizárhatja. A legeltetésből való kizárás tekintetében végső fokon a községi (városi) tanács dönt. (MTI) Sós Endre: kisértetjárXs AUSZTRIÁBAN Az Országos Béketanács legújabb külpolitikai füzete a növekvő Anschluss-veszéllyel foglalkozik. Sós Endre írása a háború utáni Ausztria helyzetét elemezve konkrét tények alapján mutatja be politikai, katonai és gazdasági téren: hogyan készítik elő a nyugatnémet monopolisták amerikai segédlettel Ausztria bekebelezését, hogyan kívánják az amerikai imperialisták európai háborús terveikben felhasználni Ausztriát, Ezekben a napokban, amikor Európa békeszerető népei, közte a magyar nép egy emberként küzd Nyugat- Németország újrafelfegyverzé- se ellen, fokozott veszélyt jelent az új Anschluss előkészítése hazánkra, mert újból határaink közelébe hozhatja a gyűlölt náci hadigépezetet. E tervek felismerése és a harc megvalósulásuk ellen, ma minden magyar hazafi elsőrendű feladata. Csalók és sikkasztok felett ítélkezett a salgótarjáni járásbíróság börtönnel, 2 évi közügyektől Bőte László, a Nagybáto- nyi Bányaüzem gépészeti osztályának volt vezetője, hivatali beosztásával visszaélve, a Bányászsajátház Akció keretén belül a típus tervtől eltérő családiházat épített részben a bányaüzem anyagaiból. A társadalmi tulajdont képező anyagok eltulajdonításában segítette őt az üzem hat más vehetője is. A Salgótarjáni Járásbíróság kedden hozott ítéletet Bőte László és bűntársai ügyében. Bőte László fővádlottat társadalmi tulajdon séA személyi igazolványok kiosztásáról ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI Megyénk iskolásai is szorgalmasan gyűjtik a takarékbélyeget, hogy annak ellenértékéből a nyári szünidőben hazánk legszebb tájaira utazhassanak. s ott érdekes tanulmányi kiránduláson vehessenek részt vagy üdülőtáborokban nyaralhassanak. Már heti 6—8—10—12 forintos megtakarítással tanulságos és érdekes kirándulásokon, táborozásokon vehetnek részt a fiatalok. Eljuthatnak például Budapestre, ahol három nap alatt fővárosunk legfontosabb nevezetességeit — Citadel! a, Állatkert, Országház, Népstadion, Pálvölgyi cseppkőfoarlar.g, Nemzeti Múzeum, úttörővasút, Margitsziget — tekinthetik meg. A takarékos fiataloknak lehetőségük nyílik arra. hogy a Blikkben, a Mátrában, a Balaton mellett és a Felső-Tiszántúlon úgynevezett mozgótáborokban vegyenek részt. A balatoni mozgótábor például Veszprémből indul el és Balatonalmádin, Balatonfüreden, Tihanyom, Révfülöpön. Badacsonytomajon keresztül jut végcéljához; Keszthelyre. A költségeket ösz- szegyűjtő fiataloknak lehetőségük nyílik Aggtelek, Eger, Salgótarján, Visegrád. Szeged és sok más város, valamint azok környékének megtekintésére. A kirándulásokat és a táborozásokat a DISZ és az Oktatásügyi Minisztérium szervezi Állattenyésztésünk további fejlesztését és hozamának növelését nagyban elősegíti a legelők megjavítása és megfelelő karbantartása. A legjobb legeltetési bizottságok — a szakaszos legeltetés bevezetésével, a szakaszhatárok fásításával, a rendszeres gyomirtással, megfelelő istálló- és műtrágyázással, a kutak rend- bentartásával — kiváló eredményeket értek el a legelő- gazdálkodásban. A legeltetési bizottságok többsége azonban nem dolgozott eredményesen. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a legeltetési bizottságokat sem a községi (városi) tanácsok, sem a legeltetésben érdekelt állattartók nem tekintették sajátjuknak. Ezért az Elnöki Tanács 1955. évi 10-es számú törvényerejű rendeleté alapján a Minisztertanács határozatot hozott a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről. A határozat szerint a jövőben a legelőgazdálkodási feladatokat a községi (városi) tanácsok által alakított 5—9 tagból álló legeltetési bizottságok látják el. A legeltetési bizottság tagjait és elnökét a községi (városi) tanács a tanácstagok és a legelőgazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok közül választja meg. A legeltetési bizottság feladata az apaállatokkal való gazdálkodás is. Gondoskodik az erre szolgáló földeken az apaállatok ellátásához szükséges takarmány megtermeléséről, szükség esetén kellő időben való beszerzéséről, az apaállatok megfelelő elhelyezéséről, tartásáról, az apaállat-gondozók alkalmazásáról és bérezéséről, valamint a takarmányfelhasználás ellenőrzéséről. Feladata továbbá a szakaszos legeltetés bevezetése, a rendszeres gyomirtás, a legelők szerves- és műtrágyázása, az állatok megfelelő ivóvízzel való ellátása, szükség esetén a legelők feltörése és újragyepe- sítése — ahol pedig erre lehetőség van — a legelők termésének öntözéssel való fokozása. A legeltetési bizottság munkája során támaszkodjék a jól doigozó parasztok tapasztalataira. A legeltetés jó megszervezésére, vagy más fontos kérdés megtárgyalására az érdekelt termelőket időszakonként hívja össze megbeszélésre. A legeltetési bizottság önálló pénzgazdálkodást folytat, és külön költségvetést készít. Költségvetését és zárszámadását a községi (városi) tanács hagyja jóvá. A községi tanácsok az apaállatok takarmányának megtermesztésére községi, vagy állami tartalékföldeket adnak a legeltetési bizottságoknak és átadják a költségvetésükben előirányzott összegeket a legelő javításéra és karbantartására, valamint az apaállatgazdálkodásra. Ha az apaállatok megfelelő tartását a költségvetésben előirányzott ősz- szeg és az apaállattartásra szolgáló földelt termése nem fedezi, az állattartókra terme, szetbeni, vagy pénzbeli fűbért vetnek ki. A fűbér nagyságát úgy kell megállapítani, hogy az apaállatok tartására szükséges takarmány még hiányzó részét biztosítsa. A legeltetési bizottság javaslatára a községi tanács az állattartókat — szükség esetén — a legelőre hajtott állatok számának figyelembevételével meghatározott munkanapokon és a javítási és karbantartási munkák elvégzésére kötelezheti. A legeltetési bizottság a legeltetett állatok számához képest pásztorokat alkalmaz és a velük történt megállapodás alapján gondoskodik bérükről. Az apaállatgondozók bérét a költségvetésben rendelkezésre bocsátott összegből fedezi, végzett munkájuk arányában a bérüket a fűbérből kiegészítheti. A legelőgazdálkodásban állandó munkát végző legeltetési bizottsági tagok, valamint az apaállat-tartásért felelős bizottsági tagok részére a községi tanács tiszteletdíjat állapíthat meg. A legeltetési bizottság a beruházásokra fordítható összegeken felül a fűbér bevételeinek legalább 15 százalékát köteles a legelő javításának és melyben sok a vitamin és étrendi hatása is kitűnő. A zöldtakarmány dús levélzetű legyen. Minél fiatalabb, annál értékesebb. A zöldtakarmányozás a rendes szaporodást és a fiatal nyúlnevelést biztosítja. A zöldtakarmányok közül a pillangós virágú zöldtakarmányok a legértékesebbek, mint például a lucerna, lóhere, nyúlszapuka, baltacím, ha ezek dús levélzetűek. Ezenkívül nyúlaink szívesen fogyasztják a különböző fü- féléket, gabonaféléket, csibe- húrt, csalamádét, a fiatal nádat és sást, igen szeretik a csalánt. A csicsóka és a napraforgólevél szintén a legjobb takarmányok közé tartozik. Szívesen fogyasztják a tököt, dinnyét, káposztát, spenótot, salátát és a hullott gyümölcsöket. A kelkáposzta és a karalábélevél etetése nem kívánatos, mert puffasztó hatásuk mellett a nemi életre hátrányosak. Szívesen fogyasztják ' nyúlaink az akáclombot és a gledicsia lombját is. Általában többféle fa lombját is megeszi a nyúl, azonban rendszeres etetése előtt etetési próbával győződjünk meg arról, hogy nem fuvódik-e tőle fel, vagy a bélsarat hátrányosan nem változtatja-e meg. A nyálakkal zölden etethető fűfélék és pillangósvirágú takarmányok megszárítva kitűnő szénát adnak de csak akkor, ha ezeket közvetlen virágzás előtt, vagy virágzáskor használjuk, ázás nélkül takarítjuk be a legkisebb levélveszteség nélkül és azokat gondosan tároljuk. Kitűnő takarmánya a nyúlnak a sárgarépa, a cukorrépa, a cékla, a burgonya. Takarmányrépát darával, korpával keverve felszeletelve, a burgonyát párolva etessük. Ajánlatos hetenként egy nap vörös, vagy íoghagymát kisebb mennyiségben etetni bélélősködők ellen. Az abraktakarmányok a legértékesebbek, de legdrágábbak is. Ezeket a nyári időszakban nagyrészt megtakaríthatjuk felemelt mennyiségű pillangós virágú zöld- takarmány etetésével. Az abrakot szemesen, vagy darálva etetjük. Itt számításba vehetjük a zabot, árpát, kukoricát, napi 4—6 dk-val. 24 órai be- áztatás után a napi abrakmennyiség egyharmadát borsó, lencse, babdara is alkothatja. Ezek magas belértékű takarmányok, nehezen emészthetőségük miatt szükséges a beáztatás, a kisebb mennyiség adásával pedig a dugulást kerüljük el. Nyulakkal etethető a vad- gesztenye is. Ezt előbb alaposan ki kell szárítani, utána a héjrészétől megtisztítani, majd megdarálni, vagy pörkölni. Könnyen penészedő takarmány, ezért ha penészes a pörkölés helyett langyos vízzel való kimosást alkalmazzunk, majd utána megszárítjuk és száraz állapotban etetjük. Korpák közül legértékesebb a búzakorpa, igen jó az étrendi hatása, magas a foszfortartalma. A 8-as liszt még jobb takarmány, mint a korpa. Ezt azonban rövidre vágott zöldtakarmánnyal, vagy felszeletelt gyökgumós takarmánnyal keverve etessük, de lehet durvaszemű darával ke- verten is etetni. A szárított répaszeletet igen szeretik a nyulak. Ahol lehetőség van erre, igen jól értékesítik a nyulak minden állat tejét (tehén, juh, kecsketej) akár teljes, akár lefölözött állapotban. A tejetetés igen előnyös, a felnevelési veszteség csökkentésére és a növendék- nyulak súlygyarapodására. Szoptató anyánál súlyveszteség tejitatás mellett nem mutatkozik. X> ármiféle takarmányunk-IJ van, mindig arra ügyeljünk, hogy azok egészséges állapotban, tisztán kerüljenek etetésre. Romlott, penészes, megfagyott, piszkos, sáros takarmányt soha ne etessünk nyulainkkal. A lehetőség szerint ízletes, változatos legyen a takarmányösszeállítás, emellett olcsó. Ez azt jelenti, hogy olyan takarmányokat etessünk, amelyek értékes beltartal.múak, ezen esetben az ugyanazon súlytnennyiségre vonatkoztatva több tápértékét adunk állatainknak. Nyúltunk takarmányát gondosan tároljuk és különösen a téli takarmányozásra előre kéSZüijünk fel. Ásványi anyagok iröl, sóról, ta- karmánymészről, foszforról gondoskodjunk és azokat etessük is. ellő menn; jriségű abrak (5—6 dkg) etetése esetén foszfort eleg et kap az állat. A mészigéi iyt mészben gazdag takarmán} ,r0kkal, zöldtakarmányokkal, különösen a pillangós virágú zöldtakarmányokkal elégítjük ki. Az abrakban jelentke jző mész- hiányt, ha azt a fe nti szálastakarmányokkal ne. n pótoljuk, úgy szükséges takarmányok ossz szár, azanyag mennyiségének 2 sz: ázalékát kitevő szénsav mész etetése. Konyhasóból egy kilt igramm takarmány szárazanya ,gra 4 gramm só szükséges. E '.helyett azonban célszerű, ha a z állatok elé kősót teszünk, melyből szükségletük szer -int fogyasztanak. A felfúvói (ás elkerülése céljából (pu ffasztó takarmányok etetésénél ) és a relméért bűnszövetkezetben és ismételten csalással és sikkasztással elkövetett bűntett, két rendbeli magánokirat hamisítás és a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt 6 évi börtönnel, 10 000 forint vagyonelkobzással sújtotta és a közügyektől 6 évre eltiltotta. Szűcs Józsefet 2 évi börtönnel, 3 évi közügyektől való eltiltással. Lukács Ferencet másfélévi börtönnel, 3 évi köz- ügyektől való eltiltással és 1000 forint vagyonelkobzással, Szederkényi Lajost 1 évi A Minisztertanács rendelete értelmében március elején megyénk területén is megkezdődött a személyi igazolványok kiosztása. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói túlnyomórészt világosan látják azt. hogy a személyi igazolványok átvétele nemcsak fontos országos érdek, hanem a saját érdekük, hiszen nemcsak személyi adataik igazolására szolgái, hanem igazolja állampolgárságukat, munkahelyüket, családi állapotukat, gyermekeik adatait és egy egész sor anyakönyvi okmány felmutatását teszi szükségtelenné a hivatalos eljárások során. A múltban, aki például útlevelet kért, külön kellett állampolgárságát igazolni és az ál- lampolqársáqi bizonyítvány iránti kérelem általában egy hónapon túl intéződött el. Aki személyi igazolvánnyal el van látva, az útlevélkérelemnél, állás elnyerésénél stb. ezzel igazolhatja állampolgárságát, valamint valamennyi olyan személyi adatát, melyet a személyi igazolvány tartalmaz. . Megyénk dolgozói az igazolványokat kiállító kirendeltségeknél Jelennek meq tömegesen a személyi igazolványok kiváltása céljából. A városok, községek lakosságát a tanácstagok, tömegszervezetek taqjai mozgósítsák a személyi igazolványok átvételére, állampolgári kötelességük ilyen értelmű teljesítésére, hiszen a személyi igazolványok kiváltása minden magyar állampolgárnak kötelessége a fennálló rendelkezések értelmében. A személyi igazolványok átvé- tele minden magyar állampolgár kötelessége, aki ebben az évben töíiöite be, vagy tölti be a 16. életévét. Felső korhatár erre nézve nincs megállapítva, tehát 16 éven felül mindenkinek be (cell szerezni a személyi igazolványt. | jó bélmflködés biztosítása végett kívánatos időnként az abrakba faszénport keverni. A vitaminokat, zöldtakar- mányok etetésekor az állatok megkapják. Téli időszakban, ha gyengébb minőségű és nem- jó lucernaszénát etetünk, akkor feltétlen Pekk „A” vitaminkészítményt injekció alakjában, vagy díjra közé keverve etessük állatainkkal. A mészszükségietet a boltokban kapható Futor-ral pótoljuk. Egy kifejlődött nyúl 1 kg élősúlyra napi 50 gramm 15 Celsius fok hőmérsékletű vizet igényel. Az ennél melegebb, vagy hidegebb víz könnyen okozhat bélhurutot. A víz mindig tiszta, egészségre ártalmatlan legyen. Nyáron bőséges zöldtakarmányozás mellett választott és növendéknyulaknak ivóvíz nem szükséges. Felnőtt állatnak télen, nyáron (zöld etetéskor is) vizet kell adni. Zöld és nedvdús takarmányok etetése előtt kell a vizet adni 2—3 órával. Száraz és abraketetésnél mindegy, hogy előtte, vagy utána itatunk. Az itatás fontosságára megemlítem, hogy a szoptatós, tejelő anyák napi 0,5 liter vizet is fogyasztanak. Emse nyúlaink átlagos napi tejtermelése 120 gramm, melyből egy fiókának tejigénye 20 gramm. Ezen tej- mennyiség előállításához a szervezetnek elegendő vizre van szüksége. Friss zöldtakarmányból az állat minden súlykilogrammjára 10 dekától 30 dkg takarmányt fogyaszt el minden veszély nélkül. Szemes takarmányból a kifejlődött nyúl szükséglete napi 4—6 dkg, gyök-gumósból 6—8 dkg, szénaféléből 12—15 dkg. A Balassagyarmati Baromfikeltő Állomás nyúltelepén körülbelül 3 kg-os felnőtt nyulaknak etetése a következő a jelen időszakban: Reggel való eltiltással és 2000 formt vagyonelkobzással. Kuti Károlyt (3 évi próbaidőre) hat hónapi börtönnel és 1200 forint vagyonelkobzással sújtotta a járásbíróság. A többi vádlottakat 1 évi és 8 havi, illetve 8 havi börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A vádlottak és a védők enyhítésért, illetve felmenté-* sért fellebbeztek. Az ügyész három napi gondolkozást időt kért fellebbezésre. Az ítélAt nem jogerős, A személyi igazolványok kiöl- Utasa, anyakönyvi okmányok alapján történik. Aki külföldön született, kötött házasságot, vagy házastársa külföldön halt meg. annak nem kell beszerezni kük földről okmányt, amennyiben az nem áll rendelkezésre, az ilyen személy a kirendeltség előtt ezek, re az adatokra nézve személyes nyilatkozatot tehet. Természetesen az anyakönyvi okmányok kiváltása alkalmával sajnos elég gyakran előfordul, hogy a különböző okmányokban, kivonatokban az egyes adatokat elírták. Ilyen esetben a lakóhely szerint illetékes anyakönyvveze, tőhöz be kell vinni az okmányokat, aki intézkedik az okmányok és anyakönyvi bejegyzés kiigazítása iránt. Lassan kitavaszodik megyénk területén is és kezdetét veszik a mezőgazdasági munkálatok. A fa, lusi földművelő lakosság érdeke tehát, hogy a személyi Igazolva, nyát mielőbb kiváltsa mivel a mezőgazdasági munkák idején drága lesz minden perc, melyet az igazolvány átvételénél várakozással kellene eltölteni. Azok a dolgozók, akik lakó, Illetve munkahelyükön nem veszik át a személyi igazolványukat, azoknak majd a járási székbe, lyen kell azt a BM Járási osztálya, személyi igazolványok alosztályánál átvenni. Azok pedig, akik a személyi igazolvány átvételét elmulasztják, vagy megtagadják, azok a fenn. álló rendelkezések értelmében szigorúan felelősségre lesznek vonva. Ezek alapján is láthatjuk, hogy milyen fontos érdeke minden dolgozónak a személyi igazolványok átvétele, éppen ezért min. dent el kell követnünk annak érdekében, hogy a személyi igazol, ványt mindenki megszerezze hogy a személyi igazolványok kb osztását megyénk területén mielőbb befejezhessük. nyálanként 1 dl 15 Celsius fok hőmérsékletű víz, utána 3 deka árpa, utána 7 deka lucernaszéna. Este: 6 deka sárga vagy céklarépa langyos vizben megmosva, hibás rész kivágva, utána egy dkg zab és 2 dkg árpa keverve, utána 7 dkg lucernaszéna. Átmenetet kell tartani a téli és nyári takarmányozásra való áttérésnél. Ilyenkor a száraztakarmányba először kevés zöldet keverünk és fokozatosan térünk át egy-két hét múlva a zöldtakarmányra, melyből annyit etetünk, amennyit az állatok egyszeregyszer jóízűen elfogyasztanak. Nagyon fontos, hogy a nedvdús és lágytakarmány féleségekből annyit készítsünk és adjunk, amennyit egy etetéskor az állatok jóízűen elfogyasztanak. Ezek a takarmányok rövid idő múlva romlásnak indulnak, ezáltal köny- nyen bélhurutot okoznak. A takarmányt sohasem szabad pocsékolni, A z etetési időt pontosain, tartsuk be, az állatok ehhez szoknak hozzá, szervezetük, idegrendszerük erre lesz beállítva. A késés az állatot nyugtalanítja, ezáltal soványítja. Mind magunk, mind állataink tisztántartására gondot fordítsunk. Etető, itató edények állandóan tiszták legyenek. Az el nem fogyasztott takarmányt távolítsuk el. Az edényeket szódás melegvízben mossuk ki. A ketreceket nyáron minél gyakrabban szódásvizzel súroljuk le. A tisztaság fél egészség, megelőzzük az egészségre ártalmas kórokozók elterjedését, illetve fellépését. Ezenkívül sokkal nagyobb örömünk van az ilyen tenyészetben, ahol az állatok férőhelyeik tiszták, csinosak és bennük az állatok egészségesek. Milos László állattenyésztési osztályvezető
