Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-09 / 28. szám

5 1955 április 9. SZABAD A'OGBAD HOGY A BÚZA HOLDJA NE HÉT, HANEM TÍZ MÁZSÁT ADJON... — A gépállomás és a tsz együttműködése — Jobb munkafeltétel — magasabb termelés Mit javasolnak a margittárói bányászok akkor küldik ki, ha ismét fát akarnak szállítani körletükbe. •k Az ötös lejtős dolgozói kivé­tel nélkül, mind arról panasz­kodnak, hogy műszakonként több órát várnak üres csillére. Folyamatos csilleellátásra az ötös lejtősnek pedig sokkal na­gyobb szüksége van, mint a többi bányáknak, mert a ter­melésnek csaknem felét kell biztosítaniok. Ahhoz, hogy a széntermelés napról napra fo­kozódjon. szüksége volna Mar- gittáró üzemegységnek leg­alább 100 darab csillére. Külö­nösen érezteti hatását a csille­park hiánya nagy termelési napokon. ★ A négyes lejtős dolgozói még nagyobb eredményeket is elér­hetnének, ha műszaki intézke­dés biztosítaná a vágatok gon­dosabb karbantartását. Igaz, hogy az első negyedévben 101 százalékra teljesítették tervü­ket. De ha a négyes siklót, amely végig sáros, kipucolnák, és a sikló alatti kanyarban, ahol állandóan kiesnek a csil­lék, kettős sínt fektetnének le, még nagyobb eredményeket is elérhetnének. Az ilyen nagy nehézségek­kel rendelkező üzemben, ahol tömegtermelő munkahelyeket biztosítani nem tudnak, a mű­szakiaknak fokozottabb mér­tékben kell törődniük a bánya állapotával, a dolgozók mun­kakörülményeinek állandó ja­vításával. Számolják fel azt a helytelen álláspontot, hogy egyes körletvezetők ne csak sa­ját bányáik érdekeit tartsák szem előtt, hanem az egész üzem érdekét. A termelés pa­rancsnoki, műszaki gárdája együttesen hasson oda, hogy üzemükben megteremtsék a magasabb termelés előfeltéte­leit. Nagyszerű eredmények a Bányagépgyárban A pásztói gépállomás a na­pokban teljesítette tavaszi ter­vét. Elmondható: az állomás szilárd támasza a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének. Politikai, gépi, s agrotechnikai segítséget nyújt a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek megerősítéséhez, fejlesztésé­hez. Az állomás kommunista, DISZ és pártonkívüli trakto­ristái szerelői, vezetői, mező­gazdászai eredményes munká­val segítik a legfontosabb párt, állami célkitűzések; a bőter­mésű, szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megvalósítását. A gépállomás a termésho­zam állandó növelése érdeké­ben teljes gépi erejével, agrotechnikai felkészültségével biztosítja a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, vala­mint az élenjáró mezőgazda- sági tudomány, s gyakorlat eredményeinek a termelésben való széleskörű alkalmazását. A helybeli „Szabadság’* nevű mezőgazdasági termelőszövet­kezet növénytermelése 75 szá­zalékban gépesítve van. Ez a gépesítési fok nagy befolyás­sal van a termelés több ágá­nak, — mint például az állat- tenyésztésnek is — az eredmé­nyességére. A gépesítés kiterjesztését nagy szervező munka előzte meg. A gépállomás és a tsz között jó termelési és munka- szervezeti összhang jött létre. Összehangolták az üzemi ter­melési terveket, s ennek alap­ján kötötték meg a szerződé­seket. A gépállomás és a ter­melőszövetkezet munkaszerve­zetének e szoros összehango­lása, a szövetkezet üzemszer­vezéséhez és tervezéséhez nyújtott állandó segítség elő­segítette a kollektív gazdálko­dás megszilárdulását, maga­sabb színvonalra emelte a szö­vetkezet tervezését, ami alap- feltétele a szövetkezeti terme­lés fejlődésének. A termelési tervek össze­hangolása már az őszi szántás­vetési munkákban meghozta eredményeit. A gépállomás az őszi vetőszántást október 10-re, a kalászosok vetését pedig ok­tóber 22-re elvégezte. 70 kh búzát, 5 kh rozsot és 18 kh őszi árpát vetettek el. A gép­állomás kihelyezett agronó- musa Varga János a korábbi termelési tapasztalatok ered­ményeire hivatkozva ajánlotta a négyzetes vetést. A tsz vezetősége és tagsága el­fogadta a javaslatot, mert már korábban meggyőződtek arról, hogy a fejlett termelési eljárá­sok alkalmazása több termés­hez s nagyobb jövedelemhez vezet. A 63 kh őszi búzát az őszi árpát, és a rozsot kereszt- sorosán vetették, jól előkészí­tett. s jó táperejű morzsalékos talajba. A keresztsoros vetést kifogástalanul végezte ifj. Lu­kács Árpád traktorista. Azelőtt szövetkezeti tag volt, ért a földműveléshez, s a traktorhoz Jól emlékszem, rá, március 28-a volt, a nap már melegí­tett. Villamoson ültünk, s sze­münkbe szokatlan villogás csapott. Tisztek kivont kard­ján csillogott a napfény. Kato­nák jöttek hosszú, tömött so­rokban ... Villamosunk lassí­tott, azután megállt. — Kézzé, nicsak! — bökött meg szomszédom. Először a menetelő egysé­gekre meresztettem szememet, majd a kucsmás, kipirult arcú öreg ismerősömre. — Az áldóját! Ezek aztán a gyerekek. Ekkor újra rámnézett. Bizo­nyára véleményemet akarta megtudni. De mivel értetlenül néztem rá, újra mutatta: — Hót még most sem látja? Nézze, ott a kapitány mellett az a két gyerek. is. Képességeit a szövetkezet érdekében használta fel. Az őszi mélyszántási munkát ugyancsak ifj. Lukács Árpád végezte el 110 kh földön jó­minőségben. Télen a gépállo­más vontatója 2000 mázsa trá­gyát hordott ki a földekre. A gépállomás a tavaszi munkára készülve nem feledkezett meg a szövetkezet kisgépeinek és egyéb munkaeszközeinek ki­javításáról sem. öt pár fogast, három vetőgépet, s egy szecs­kavágót javítottak ki a szövet­kezetnek. A tavaszi szántás-vetési munka kezdetét még tervsze­rűbb, pontosabb előkészítő munka előzte meg. S amint az idő, s a talaj álla­pota megengedi. Varga agro- nómus a földekre vezényelte a traktorokat. A 60 kh őszi mélyszántást Zetor-traktor si- mítózta el tavaszi vetésű növé­nyek alá. Mivel a többi földte­rület állapota nem engedte meg a traktormunka végzését, foga­tok végezték a simítózást, amely munkát mák. borsó, ta­vaszi búza-, árpa-, zabvetés kö­vette. A mák, borsó s tavaszi búza szépen zöldéi. A mákot és a cukorrépát 40x41 cm sor­távolságra vetették, hogy gép­pel tudják kapálni. A tervsze­rint a növény fejlődésének leg­megfelelőbb időben négyszer fognak kapálni géppel. Varga János agronómus számítása szerint a gépi kapálás holdan­ként 15 munkaegység megtaka­rítást jelent, s emellett fokozza a terméshozamot. A gép hasz­nálata a növénytermelésben mentesíti a tagságot a nehéz testi munka végzése alól, ol­csóbbá teszi a termelést, s nö­veli a terméshozamot. Ezt már felismerték a termelőszövet­kezet tagjai. Ma már azt mondják: el sem tudnák kép­zelni életüket, termelésüket a gépállomás nélkül. Úgy ragasz­kodnak egymáshoz, mint édes­anya a gyermekéhez. E hónapban kerül sor a ku­korica és burgonya vetésre. Varga agronómus javaslatára a kukoricát négyzetesen ülte­tik. E munkához a sor jelzést a traktor végzi. A szövetkezeti tagok már meg­győződtek a négyzetes vetés előnyeiről. Először is jelentős a vetőmag megtakarítás, aztán lehetővé teszi a keresztben- hosszában végezhető fogatos, vagy géperejű kapálást, s így jelentős munkaerő megtakarí­tást is eredményez. A négyze­tes vetés biztosítja a növény számára szükséges egyforma tenyészterületet, s így a nö­vény megkapja a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Meg van a lehetősége annak, hogy a szükséges tápanyag — víz, hő, levegő — egyidejűleg és egyenletes elosztásban álljon a növény rendelkezésére. Kát. holdanként a négyzetes vetés három mázsával több termést, mindtegy 800 forint értékű jö­vedelem többletet eredményez. A gépállomás az összehangolt Bólintottam, már én is lát­tam őket. Masíroztak a katonák. Az április 4-i felvonulásra ké­szültek. A századok előtt ki­vont karddal feszesen lépő tisztek, elől egy százados. S az utca forgatagából kivált két gyerek és a századost közre­fogták. Üggyel-bajjal egyszer­re is léptek vele, fejüket is ép­pen úgy felszegték, úgy néz­tek előre, mentek, mint a szá­zados. Valahogy magam sem tu­dom miért, de szorongva fi­gyeltem őket. Attól féltem, hogy kemény szóval elzavar­ják azt a két sáros cipőjű, lel­kesen menetelő gyereket. Mint hamarosan kiderült, fölösleges volt az izgalom. A markáns arcú százados sisak­ja alól rájuk mosolygott. Meg­könnyebbültem. S ekkor vet­termelési terv szerint kukori­cát is és a burgonyát is három­szor kapálja géppel. Mindezeken kívül az aratás­ban, betakarításban a termelő- szövetkezetnek nagy segítséget nyújt a gépállomás, mert tel­jes felelősséget érez a tsz ter­melési terv megvalósításáért, a terméshozamok növeléséért. Azért küzdenek közösen trak­torista, agronómus, tsz-tag, hogy a tavaszi búza holdja ne hetet, hanem tizet, a burgonya holdja ne hetvenet, hanem szá­zat, a kukorica holdja ne hú­szat, hanem huszonöt mázsa termést adjon. Varga János ki­helyezett agronómus bízik is e te-méseredmények elérésében. Minden gépi és agrotechnikai segítséget megad a gépállomás a magas terméseredmények el­éréséhez. A gépállomás — ahogyan ezt az eddigi eredmé­nyek bizonyítják — emelte a szövetkezeti termelés gépesíté­sének színvonalát, megjaví­totta a gépi munka minőségét, fokozta az állam segítő szere­pét a szövetkezeti termelésben. Hisz a gépállomás korszerű gépi technikája nélkül a ter­méshozamok jelentős növelése elképzelhetetlen! Ez a magas­színvonalú technika teszi le­hetővé a munkák kellő minő­ségű és időben való elvégzésé- sét, a munka termelékenység és a belterjesség növelését. A gép már Pásztón is meg­változtatta a dolgozó paraszt­ság életét. Megváltoztatta sok ember viszonyát egymáshoz és a földhöz. Új világot teremt majd a falun. Az új világ hír­nökei a Szabadság és a Béke termelőszövetkezetek már ott terebélyesednek fejlődnek, nö­vekednek a község közepén, mutatva a holnapot, a dolgozó parasztság boldog, gazdag, s kulturált életét. (L—s) SOROKBAN... Nógrád megyében a DISZ- brigádok összesen 18 767,9 tonna szenet adtak terven felül a felszabadulási verseny időszakában. ★ A Zagyvapálfalvi Ruházati KTSZ 128,9 százalékra telje­sítette március havi tervét. ★ A Balassagyarmati Fatö­megcikkipari Vállalat dolgo­zói lelkesen harcoltak a fel- szabadulási verseny időszaká­ban. A vállalatnál a Lantos­brigád érte el a legjobb ered­ményt, s ezzel elnyerte az első díjat, 1000 forintot Jó ered­ményt ért még el a Vadas- és a Gyurkovics-brigád. ★ Salgótarján külső-pálya­udvar dolgozói a vállalt 106 százalékos kocsitartózkodási tervüket 120 százalékra telje­sítették. A rakodási, valamint a kocsikihasználási tervüket is túlteljesítették. A MÁV dolgozói tervük túlteljesítésé­vel lényegesen segítették az ipari vállalatok munkáját. tem észre, hogy velem együtt sóhajtott a többi utas is és az ülésen mindenki visszafordul­va ült, figyelt. A tisztek könnyed mozdulat­tal hüvelybe lökték kardjukat. A százados isr Ű nem gyújtott cigarettára, hanem fehér kesz­tyűs kezével egyszerre adott egy-egy barackot a gyerekek fejére, aztán hirtelen össze­koccintotta kobakjukat. Hogy utána mi i történt, fogalmam sincs. Minket röpített tovább a villámon. De annak a fehér­kesztyűs ! baracknak az emlé­két magiunkkal vittük. Szótlanul ültem én is, akár a többiek. Végre az öreg ka­lauz megszólalt: — Hát kérem, valamikor ré­gen, mi falusi gyerekek nyári hadgyakorlatokon a sorok vé­gére merészkedtünk csak. Oda sem Ülhetett mindig. Ezek meg lám, leges-legelői törtettek. Hiába változik a világ. RATZ TIBOR Alig múlt el negyed hét, amikor a munkásszállító villa­mos megérkezett Margittáró- ra. A kocsiból fürgén kiszálló bányászok arcát bíborra festi a kora tavaszi nap. A vasúttól balra húzódó földúton autók verik fel a port.. i ★ A mi utunk a hatos lejtős­akna felé Visz, mintegy 800 méteres siklópályáin haladunk felfelé. A sikló tetején 25 mé­teres szintes pálya, majd a lej­tősbe torkolik. A lejtőst bizo­nyos hosszában félíves beton­gyűrűvel biztosították. A régi bányai tűz továbbterjedését akadályozták meg ezáltal. A bányának egyetlen olyan ma­gasabban, vagy mélyebben fek­vő területe nincsen, amelyet ne keresztezne régi folyosó. A bányák mindegyike régi mű­veleten halad keresztül. Ez, sajnos, igen erősen hátráltatja a termelést. A kőzet rossz ál­lapota fokozottabb biztosítást igényel, mint bármely más üzemben. Tűz a régi bánya bezárásával csak elvétve akad, de víz annál inkább. Margit- tárón a széntermelés sokolda­lúságának feltételei nincsenek meg. A nehézségeket azonban a dolgozók lelkesedése leküz­dötte. Erről tanúskodik Cso- mány József elvtárs elővájási csapata is. A csapat résztvesz a gyorsvágat kihajtási mozga­lomban. Március hónapban 200—250 centiméteres szel­vényben 99,5 métert hajtott ki. Munkájuk nem volt könnyű, mert fúrógépen kívül csak egy villamos huzatógépük van. Utunk, mely a szakszerűen kiépített főszállító vágaton visz végig, a víztelenítő vágat ereszkéjébe torkolik. Az eresz- ke tetején kis szállítógép, bel­jebb a folyosón rendezett fa­rakások. A munkahely közelé­ben egyre erőteljesebben hangzik a vágat két oldalából zúduló víztömeg. A víz, mely a régi bányából tör át, percen­ként több mint 300 literrel sza­porodik. Fél lábszárig érő víz­ben Erdélyi elvtárs harmad- magával szorgoskodik. Ruhá­juk fénylik a rájuk ömlő víz­től. Fáradságot nem ismerve dolgoznak, azért, hogy az eresz­ke kivágási munkáját meg­gyorsítsák és ezáltal a vízte­lenítő vágattal párhuzamosan haladó ereszkében a szénter­melést mielőbb megkezdhes­sék. — Minden munkánál nehe­zebb — mondja. — A gumi­ruha is nehéz, a szerszámok is vizesek .. > műszak végére igen-igen elfáradunk:: j No, de fontos, hogy mielőbb készen legyen a vágat... Igaz, fiúk? — szól Erdélyi elvtárs fiatal társaihoz. — Nem is volna itt semmi hiba, csak kapnánk rendes gu­micsizmát, ami a lábamon van, ez már rossz — veszi át a szót Kiss István vájár. Majd arról beszél, hogy sem üzemi csiz­mát, sem járandósági csizmát nem biztosítanak részükre. El­mondja azt is. hogy ezelőtt egy évvel megkapták a gumicsiz­mát, amit műszakváltáskor egymásnak átadtak, de amikor munkaszüneti nap volt, egyes dolgozók — hogy kik, még a mai napig sem tudják — ki­lopták a szekrényből és helyé­re rosszat tettek. Igaz, Gaspar- kovics körletvezető most meg­nyugtatja a csapatot, ha meg­kapják a megrendelt csizmá­kat, akkor elsősorban őket elé­gítik ki, * A hatos lejtős- és Ferenc- akna II. dolgozói arról panasz­kodnak. hogy.rossz a faellátás. Már termelési értekezleteken több alkalommal javasolták az üzemvezetőségnek, hogy csi­náltassanak pályakocsikat, mert az egyre fejlődő bányák faszükségletét négy pályako­csival nem tudják kielégíteni. A szükséges pályakocsikfft a trösztnél már megrendelték, de még a mai napig sem kap­tak egy darabot sem. A hiá­nyos faellátás okozója még az is, hogy a meglévő pályakocsi­kat nem használják ki kellően. Egyes körletvezetők, csak sa­ját üzemük faellátását tartják szem előtt és a bányába be­szállított pályakocsikat csak (Tudósítónktól.) A Bányagépgyár dolgozói hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára indított szocia­lista munkaversenyben kima­gasló eredményeket értek el. A vállalt felajánlást teljesí­tették. Az önköltség csökken­tése érdekében vállalták, hogy a negyedévben 80 000 forint értékű elfekvő anyagot tárnak fel. Ezt 768 225 forintra telje­sítették. A darabolóüzemben a gépek állási idejét 1954. ne­gyedik negyedévéhez viszo­nyítva 2,2 százalékkal csök­kentették. A megmunkáló gé­pek állásideje azonos az el­múlt negyedévével. A várat­lan meghibásodásból kiesett órák számát 3,5 százalékkal csökkentették. A rezsi gazdál­kodás területén a vállalt 40 000 forinttal szemben 100 000 fo­rintos megtakarítást értek el. Az eredmények elérését nagyban elősegítették a fizi­kai és műszaki dolgozók, a munka helyesebb megszerve­zésével, Az üzemek közül kü­lönösen kiemelkedett a kovács üzem. Tervét határidő előtt befejezte, s március hónapban 341 folyóméter páncélkaparó­láncot gyártottak terven felül. A műhely takarításánál 15 (Tudósítónktól.) A nagy lakásépítési program megvalósítása során az utóbbi időben jelentősen megnőtt az építkezések mozaiklapszükség- lete. A magasabb igények ki­elégítése érdekében mintegy félmillió forintos költséggel új mozaiklapkészítő-üzemet épí­tettek a Balassagyarmati Be- tonárugyártó Vállalatnál. A korszerű gépekkel felszerelt nagy munkacsarnokban a zárt­mázsa hulladékanyagot gyűj­tőitek össze. A kovácsüzem a rezsiköltséget az elmúlt év utolsó negyedévéhez viszonyít­va 50 százalékkal csökkentet­te. Varga László kommunista művezető, népnevelő naponta foglalkozott a dolgozók prob­lémáival. Parádi Gyula sztahanovista lakatos 17 tagú brigádja a tar­talékalkatrészek gyártását ma­radék nélkül elvégezte és a szénbányászati tröszt részére öttonnás talbókocsikat gyártott határidő előtt. Március havi teljesítményük 250 szá­zalék. Uramec József és Szabó Imre lakatos sportbrigádja az első negyedévi tervüket feb­ruár 22-re, ugyanakkor már­cius havi tervüket 190 száza­lékra teljesítették. Az asztalosüzemben Stabi Lajos mintaasztalos, a „szak­ma kiváló dolgozója“ a profil gyártáshoz szükséges mintákat határidőre elkészítette és tel­jesítménye átlag 170 százalék; A Bányagépgyár dolgozói ezek­kel az eredményekkel nem elégedtek meg, hanem tovább növelik az eredményeket, hogy május elsejét — hason­lóan mint április 4-ét — mél­tóan megünnepelhessék. ciklusú gyártás alapjain szer­vezték meg a munkát. Így két és félszeresére errjelkedett a termelés és most már több, mint háromezer mozaiklapot gyártanak naponta. Az új üzemben már megkezdődött a munka és a vállalat dolgozói azt tervezik, hogy újabb gé­pek beállításával és a két mű­szakra való áttéréssel május 1-től kezdve ismét megkétsze­rezik a mozaiklapok termelé­sét. Ba lassagyarm atről érkezett A staféta elhelyezi a koszorúit a balassagyarmati szovjet hősi emlékműnél. Változik a világ Új mozaiklapgyártő- üzem kezdett munkához a Balassagyarmati Betonárugyártó Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents