Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-05 / 19. szám

A SZABAD NOGBAD ' 1955 március 5. Február 27-én megnyílt tavaszi lipcsei nemzetközi vá­sár, melynek arányai minden eddigit messze felülmúlnak. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel 256 000 négyzetmé­terre bővítették a kiállítási te­rületet — de még így sem tudtak minden igényt kielégí­teni. A SZOVJETUNIÓ 12 000 négyzetméteres terüle­ten mutatja be világszerte nagyrabecsült nehéz- és köny- nyűipari gyártmányait, föld­jének gazdag kincseit A szovjet választék az előző évekhez viszonyítva többszáz új cikkel bővült. A 3000 kü­lönböző exportcikk valósággal elkápráztatja a látogatókat. A nagycsarnok jellegét ez­úttal a nehézipar adja meg, de a hatalmas gépóriások mellett ott látni a könnyű­ipar készítményeit is, mintegy érzékeltetve, hogy a nehézipar a könnyűipar alapja. A szovjet járműipar a pavilion előcsarnokában a kerékpártól a luxus- és tehergépkocsiig bemutatja gyártmányainak gazdag választékát. A mező- gazdasági gépek közt igen sok a teljesen új típus. a kínai népközt Ars a­SÄG 1954-ben 2300 exportcikkel szerepelt a Lipcsei Vásáron, amelyek iránt a kapitalista országok részéről is rendkí­vül nagy érdeklődés nyilvá­nult meg. Ezúttal több mint 2900 fajta exportcikket kül­dött a kínai nép. A kiállítási anyag egy részét már decem­ber közepén útnak indították. Kína hagyományos export­cikkei — a pompás selymek, brokátok, művészi faragvá- nyök, lákfestésű dísztárgyak, a föld terményei, Ízes gyü­mölcsök mellett évről évre több a kínai gyártású gép a nemzetközi kiállításokon. Ez­úttal különösen sok a mező- gazdasági gép, de van 5 ton­nát emelő rakodógép, korsze­rű sítecsiszológép stb. is. CSEHSZLOVÁKJA a többi között egy 50.000 kilowattos gőzturbinát mutat be. Különösen nagy érdeklő­dést kelt a „Skoda A-6“ automata tojásosztályozógép, amely óránként 9000 tojást világít át, osztályoz és lát el pecséttel. Az automata keze­léséhez mindössze két mun­kás kell. Egy „Skoda R-4“ típusú dohányvágógép mű­szakonként 2600 kg dohányt vág fel. BULGARIA 2800 exportcikket vitt Lip­csébe. A tavalyi Lipcsei Vá­sáron hagyományos kereske­delmi cégeken kívül, több mint 400 nyugateurópai cég­gel kötött exportszerződést. Bizonyos, hogy idén újabb kereskedelmi szerződéseket köt. AZ NDK kiállításának jellegét ezúttal is a gépipar gyártmányai ad­ják meg. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja a vi­liág legnagyobb cementégető forgókemencéjének középső szerkezete, amelynek átmérő­je 6 méter, súlya 135 tonna. Az egész forgókemence el­helyezése ugyanis túlnagv he­lyet foglalt volna el. A tech­nikának ez az óriása 14 kg künkért szolgáltat másodper­cenként — órateljesítménye 1200 köbméter. Tovább bővült a közszük­ségleti cikkek választéka is. Az NDK egy pázsitos, ámpol­nákkal díszített „olasz“ üz­letsoron 1400 cipömodellt mu­tat be. Különösen gazdag a textilipar választéka. Gyapjú­szövetből például több mint 600 mintát látni. Nagy érdek­lődést keltenek a perionnal átszőtt textilanyagok, például az ágyneműdamaszt, asztalte­rítők stb. Egy limbach-ober- frohnai magáncég lehellet­könnyű csipkés perionblúzo­kat mutat Ez a cég a tava­lyi Lipcsei Vásár óta 18 ka­pitalista országba is száüít. NYUGAT-NEMETORSZAG kétszerte akkora terüle­ten képviselteti magát, mint 1954-ben: 24 000 négyzetméte­ren. Tavaly például még csak 19 nyugatnémet acél- és vas­mű állított ki árut — az idén már 60. A nyugatnémet gép­gyárak közül százzal több képviselteti magát, mint az elmúlt évben. A kapitalista országok ér­deklődését misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Szov­jetunión, a Kínai Népköztár­saságon, öt népi demokrati­kus országon, valamint az NDK-n és Nyugat-Németor- szágon kívül 26 kapitalista ország is résztvesz a Lipcsei Vásáron: Franciaország, Ang­lia, Belgium és Ausztria ösz- szesen 11 000 négyzetméternyi kiállítási területen mutatja be exportcikkeit. Anglia például több mint 2000 négyzetmétert foglal el, Belgium 3500 négy­zetmétert. Ausztria különösen sok kötszövött árut és cipőt küldött. A vásáron 20 oszt­rák cipőgyár képviselteti ma­gát, Külpolitikai hírek A SZOVJETUNIÓBAN köz­zétették a szövetséges köztár­saságok 1955 február 27-én tartott legfelső tanácsi válasz­tási eredményeit. Mint a központi választási bizottságok közük, a választá­sok mindenütt a dolgozók ha­talmas politikai lelkesedése, egysége és a kommunista párt, valamint a szovjet kormány körüli tömörülés közepette, a választók nagy aktivitásával és szervezettségével folytak le. A köztársaságok központi választási bizottságai „A vá­lasztásokról szóló rendelkezés” alapján megvizsgálták minden egyes választókerület anyagát és a szövetséges köztársasá­gok Legfelső Tanácsába meg­választott tagokat minden vá­lasztókerületben belajstromoz­ták. Minden megválasztot küldött a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének je­löltje volt. EISENHOWER ELNÖK szer­dán sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten az egyik tudósító megkérte, fejtse ki vé­leményét a Des Moines Regis­ter című lapnak arról a ja­vaslatáról, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió küldjenek egymáshoz állatte­nyésztési szakemberekből álló küldöttségeket. Eisenhower elnök állást fog­lalt amellett, hogy szovjet szakemberek látogassanak el az Egyesült Államokba és is­merkedjenek meg az állatte­nyésztés megszervezésével a közép-nyugati államok farm­jain. Eisenhower kijelentette, hogy véleménye szerint a vi­lág különböző részein élő em­berek személyes találkozása és tapasztalatcseréje csakis kedvező eredményekkel járhat. Elmondotta, hogy amikor el­látogatott a Szovjetunióba, megtekintett több szovjet állat­tenyésztő gazdaságot. A szov­jet emberek — mondotta az elnök — nagy érdeklődést ta­núsítottak az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági termelé­sének megszervezése iránt. Az elnök itt azonban mind­járt hozzátette, hogy szovjet mezőgazdasági szakemberek ellátogatása az Egyesült Álla­mokba számos nehézséggel jár, amelyek közül legfőbbek azok az amerikai törvények, ame­lyek korlátozzák a beutazást az Egyesült Államokba. A FRANCIA KÖZTÁRSA­SÁGI TANÁCS külügyi bi­zottsága szerdán délután ülést tartott, s ezen a párizsi szerző­dések kérdésével foglalkozott. Amint az Humanité közli, a köztársasági tanács külügyi bizottsága még szerdán sem tűzte ki véglegesen a vita megtartásának pontos idejét. A március 22-i dátum, amely­ről szó volt. csak lehetséges, de nem végleges időpont, A nyugatnémet ifjúság a Wehrmacht ellen A „New York Times Magazin“ cí­mű hetilap január 16-i számában ter­jedelmes ciki kiben számolt be a nyu­gatnémet ifjúság hangulatáról. A cikket Lasky, a „Ford alapítvány“ pénzén Nyugat- Berlinben megjele­nő Der Monat cí­mű folyóirat szer­kesztője írta. A cikkíró a tények­ből és saját tapasz, talataibói kiindul­va azt a következ­tetést vonja le, hogy a nyugatné­met fiatalok nem akarnak beállni ágyútölteléknek. Ez persze meg­zavarja azok ter­veit, akik a nyu­gatnémet hadosz­tályokat fel akar­ják használni az amerikai imperia­listák kalandjai­ban. Laskyt két- ségbeejti, hogy „a vezényszó­ra vigyázzba­álló, s ha meg­szólították, — hajlongó, sár* kantyúpengető, szerény fiatal német «kive­szőfélben» lévő típus“. Egy ksözvéh;- ménykutatás ada­tai szerint a nyu­gatnémet fiatalság 70 százaléka ellen­zi egységes állami ifjúsági szervezet létrehozását és ka­tonai típusú ifjúsá­gi formaruha hasz­nálatának beveze­tését. A megkér­dezettek 42 százalé­ka kijelentette, hogy csak akkor hajlandó beállni katonának, ha szükség lesz a ha­za védelmére, 28 százaléka pedig ál­talánosságban til­takozott a katonai szolgálat ellen. Los- ky szerint ez el­árulja, hogy „a ro- maníicizmus for­rásai kiapadtak, az ifjúságnak nincse­nek többé bálvá­nyai, illetőleg nem óhajtja, hogy sor­sa fölött rendel­kezzenek“. Csatla­kozik valamiféle „hagyománytisztelő német“ véleményé­hez, aki panaszko­dik, hogy Nyugat­Németorszagnak most van ,A rokkantabb fiatal nemzedéke“. Az amerikai dol­lárokon megjelenő nyugatberlini fo- folyóirat szerkesz­tője a „hagyo- múnytisztelő“ hit­leristával együtt megrágalmazza a német ifjúságot. A nyugatnémet ifjú­ság undora a ka­tonáskodástól, az agresszív Wehr- machttól — nem ,a ltorai rokkant­ság“, hanem a jó­zan ész jele. Egész­séges gondolkodás­ra váll, ha ez az ifjú nemzedék nem óhajt ellenkezés nélkül a vágóhídra menni! Amerikai kaiandorpolitika Tajvannál HALLÓ!ITT LIPCSE...! (Riport a lipcsei vásárról — számokban) A legszélesebb körök támo­gatják azt a szovjet javaslatot, hogy Sanghajban, vagy Új- Delhiben hívjanak össze érte­kezletet a tajvani helyzet meg­tárgyalására. Aki nem szavak­kal, hanem tettekkel védi a békét, nyilvánvalóan célszerű­nek látja, hogy a tajvani helyzet rendezésében különö­sen érdekelt országok haladék­talanul megvitassák ezt a problémát. A szovjet kormány véleménye szerint az értekez­leten résztvehetne a Kínai Népköztársaságon és az Egye­sült Államokon kívül Anglia, a Szovjetunió, Franciaország, India, Burma, Indonézia. Pa­kisztán és Ceylon is. A Kínai Népköztársaság el­len irányuló legújabb ameri­kai agresszív cselekmények, újabb amerikai haditengeré­szeti és légierők összevonása Tajvan térségében, s különbö­ző magasállású amerikai sze­mélyiségek szűnni nem akaró harcias nyilatkozatai fokozzák a háborús veszélyt ebben a térségben. Nem véletlen, hogy épp az utolsó napokban mind vérszomjasabban uszít a kuo- mintangista klikk „a száraz­földi Kina elleni hadjáratra”, új világháború kirobbantásá­ra. A csangkajsekista söpre­dék erre tette fel utolsó tét­jét. A legnagyobb mértékben veszélyezteti a békét, hogy az Egyesült Államok vezető kö­rei támogatják a csődbeju­tott Csang Kaj-seket. „Ügy látom, mindaddig nem lehet enyhíteni a feszültséget ,— jelentette ki Attlee angol munkáspárti vezető február 16-án, a News Chronicle tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban —, amíg Csang Kaj-sek fegyveres erők védelme alatt folytatja támadásait a száraz­föld eüen és egyre azt han­goztatja, hogy meg akarja hó­dítani Kínát. Ezért azt java­solom, hogy Csang Kaj-sek és fő cinkosai menjenek száműze­tésbe.” Attlee hozzátette még: az egyik legfontosabb feladat az, hogy a Kínai Népköztársasá­got visszahelyezzék jogaiba az ENSZ-ben. „Teljességgel és veszélyesen irreális dolog — jelentette ki Attlee — nem venni tudomá­sul, hogy ma Peking embe­rei beszélnek Kína nevében, nem pedig Csang Kaj-sek.” Mikardo képviselő egy liver­pooli tömeggyűlésen kijelen­tette: „Az amerikaiak magatartása Formozán (Tajvanban) és a kínai szigeteken több mint bűn — nyilvánvaló ostobaság. Az egész világ előtt nevetsé­gessé válnak, amikor azt ál­lítják, hogy a Kínától száz, Amerikától pedig 6000 mér­földre elterülő szigetnek sem­mi köze sincs Kínához, ellen­ben része az amerikai védelmi rendszernek,” A Hindustan Standarc című indiai lap felteszi a kérdést: „Tetszene-e az Egyesült Ál­lamoknak, ha Kína vagy a Szovjetunió „védelmi” láncsze­met létesítene Long-Island szi­geten, amelyet az Egyesült Államokkal szemben ellensé­ges rendszer tartana?” A lap rámutat, hogy — po­litikai arculatára való tekin­tet nélkül — semmiféle kínai kormány sem hunyna szemet területi integritását veszélyez­tető fenyegetések és tüntető hadmozdulatok felett, majd azt írja, hogy a világ most „a régi diplomáciával, az ágyúk diplomáciájával találja magát szemben, amely jelen­leg ideológiai alapokon nyug­vó valamiféle erkölcsi felelős­ség leple alá rejtőzik”; Az Egyesült Államok Tajvan térségében folytatott agresszív politikájának általános elítélé­se megmutatja, hogy a legszé­lesebb körök is mindjobban rádöbbennek arra a veszélyre, amelyet az amerikai imperia­listák kalandjai idézhetnek fel. Az elítélés azonban egy­magában nem elég. Sürgős és hathatós intézkedéseket kell tenni a távol-keleti háborús veszély elhárítására. Az a szovjet javaslat, hogy az ag­gasztó tajvani helyzet rendezé­sében legjobban érdekelt tíz állam még ebben a hónapban üljön össze értekezletre, meg­teremti ennek lehetőségét; Élete most is lelkesít Ma két éve halt meg Lenin művének nagy folyta­tója, Sztálin elvtárs. Amikor róla emlékezünk, óriási eredményekre, világ- történelmi jelentőségű győzelmekre kell gondolnunk, ame­lyek elválaszthatatlanul összeforrottak Sztálin nevével. Ő vezette harminc éven át a világ leghatalmasabb, leghaladóbb, legtöbb győzelmet arató pártját, az ő vezeté­sével épített a párt, a szovjet nép szocialista hazát, győzte le az egész világra áhítozó német fasizmust, szabadított fel sok más országot. Páratlan munkabírása jellemezte egész életében. A legnehezebb munkákat ő vállalta, a legnagyobb problé­mákra ő talált megoldást. Óriásként állt a párt élén, a ha­talmas szovjet állam élén. A legteljesebb egységben volt meg nála elmélet és gyakorlat, otthonos volt minden kér­désben, filozófiában, nyelvtudományban, irodalomban, ter­mészettudományban stb. A politikában bátor volt és kö­vetkezetes. Élete most is lelkesít, tanítása továbbra is segít ben­nünket az új győzelmekért, a békéért való harcunkban. Készül a megye a magyar-szovjet barátsági hónapra A felszabadulás utáni tizedik esztendő magyar—szovjet ba­rátsági hónapját Salgótarján­ban március 5-én, este 7 óra­kor, a városi kultúrotthon nagytermében (volt pártoktatók háza) tartandó megnyitó ün­nepség vezeti be. Az ünnepi műsort kultúrműsor majd tánc követi. A kultúrműsor kereté­ben az üveggyári népi tánc- együttes, a hollókői népi tánc- és énekegyüttes, valamint a szécsényi népi zenekar is fel­lép. A magyar—szovjet barátsági hónap keretében rendezik meg március 7—12-ig a szovjet könyv ünnepi hetét is. A szov­jet könyv ünnepi hete alkal­mával megyénk könyvtáraiban kiállításokat, felolvasásokat tartanak. Salgótarjánban már­cius 7-én, 17 órai kezdettel a városi kultúrottfhon kistermé­ben Hegedűs Géza író tart elő­adást, amit 'hangosfilm-vetítés és könyvkiállítás követ. Március 18-án, este 18 óra­kor a városi kultúrotthon kis­termében az „élenjáró szovjet technika napja“ címmel elő­adást rendeznek filmvetítéssel egybekötve. Március 10—23-ig a szovjet film ünnepe kerül megrende­zésre. A November 7 Filmszín­házban a filmhetet március 10-én, este 6 órakor díszelőadás­sal kezdik meg. A filmhét al­kalmával megyénk valamennyi filmszínházában legalább egy szovjet film kerül bemutatásra. A közönség már ismert szovjet filmek mellett, új filmalkotá­sokban gyönyörködhet. Balassagyarmaton a magyar —szovjet barátsági hónap ün­nepi megnyitóját március 5-én, este 7 órai kezdettel rendezik meg a járási kultúrotthonban. Ünnepi beszédet Schuchmann Zoltán, a Hazafias Népfront-bi­zottság elnöke mond. Az ünne­pi beszéd után kultúrműsort rendeznek. „Kelfess főbb baromfit"- IVógrád község dolgaid parasztasszonyainak felhívása ­(Tudósítónktól) Nógrád község dolgozó pa­rasztasszonyai tudományos elő­adás meghallgatására gyűltek össze. Molnár Istvánné agro- nómus a baromfitenyésztésről tartott előadást. Az asszonyok ezután megvitatták a község­ben folyó baromfitenyésztési munkát. A vita során megállapítot­ták, hogy az asszonyok igen szorgalmasak a baromfi- tenyésztésben. Felfedték a hi­bát is: a baromíivészt nem jelentették az állatorvosnak. Ebből adódott a sok baromfi- elhullás. Zachar Jánosné MNDSZ elnök kérte az asszo­nyokat, változtassanak a hi­bán, s hogy egymást figyel­meztetve ügyeljenek a barom­fiak egészségére. Csak így tudnak saját, s a nép hús- és tojásellátásához hozzájárulni. Bajnógel Mihályné elmon­dotta, hogy a konyhai mara­dékot is fel lehet használni a baromfiak élelmezésére. A múltévben 100 darab baromfit nevelt. Jutott a szabadpiacra, bőven a család asztalára, s a beadás teljesítésére is. Ezév- ben 200 darab baromfit fog nevelni. Hogy munkája ered­ményes legyen, éberen őrkö­dik a baromfiak egészségére. Az udvart és az ólat állan­dóan tisztán tartja, klórmész­szel fertőtleníti és a barom­fiak ivóvizébe lisoíormot tesz. Javasolta, hogy asszonytársai is kövessék példáját. Bajnógel Mihályné kezde­ményezését a gyűlésen meg­jelent asszonyok elfogadták és vállalták, hogy ezévben több baromfit nevelnek, mint az elmúlt évben. Közös elhatáro­zás alapján felhívást készítet­tek a megye dolgozó paraszt­asszonyai felé. A felhívás így szól: „Felkérjük a megye vala­mennyi parasztasszonyát, csat­lakozzon a „Keltess több ba­romfit, nevelj több baromfit“ mozgalmunkhoz. Mi több ba­romfit keltetünk és nevelünk, mint az elmúlt évben. E célból már 3500 darab naposcsibét rendeltünk a keltető állomás­ról. A baromfiállomány egész­ségére ügyelünk, állandó ta­nácsadást szerveztünk, s így tudományos módszerrel har­colunk a baromfivész ellem Valamennyien vállaltuk, hogy nemcsak csirkéből, _ hanem libából és kacsából is kétszer annyit nevelünk, mint az el­múlt évben. Tesszük ezt, azért, hogy hozzájárulhassunk csalá­dunk, s a dolgozó nép Jojás-, s húsellátásának biztosításá­hoz, s hogy a szabadpiaci ér­tékesítés után nagyobb jövede­lemhez jussunk.“ 44deffe&S&ges ijoegeidet ■rSLí. tmkum a Népből íoK és Földműves Szövetkezeteit

Next

/
Thumbnails
Contents