Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-19 / 23. szám
4 SZABAD a5«;rad 1955 március 19. LEGYŐZHETETLEN ERŐ A magas gyiimölcshozaméit A simítózás agrotechnikai jelentősége C z év májusában lesz tíz *” éve, hogy a hitlerista hadsereg letette a fegyvert és az eddigi legvéresebb háború után békés napok köszöntöttek az emberiségre. Azon az emlékezetes éjszakán, a Vörös téren, a Kreml íalainak tövében többszázezer ember köszöntötte boldog örömmel a békés élet hajnalát. Önfeledten üdvözölte a békét London lakossága is. Ha akkor bárkitől azt kérdeztük volna, tartós lesz-e a béke a földön, elcsodálkozott volna a kérdés hallatán. Az emberek millióit azokban a napokban az a meggyőződés hatotta át, hogy most már nyugodtan hajthatják álomra fejüket. Ki gondolt volna arra, hogy a tudomány, a zseniális felfedezés atomhisztériát szül. Ki gondolt volna arra, hogy tíz esztendővel a hitleri Wehrmacht kapitulációja után akadnak olyan eszeveszett őrültek, akik atombombával akarják felfegyverezni az új Wehrmachtot... Egyes nyugati tábornokokat és tengernagyokat, elsősorban a nyugalmazott „hadvezéreket” különös háborús hangulat kerítette hatalmába manapság. Nem is lehet ezen csodálkozni. A semmittevésre kárhoztatott nyugatnémet katonáknak éppen elég idejük van arra, hogy az emberiség kiirtására irányuló vérszomjas terveket agyaljanak ki. William F. Hallsey nyugalmazott amerikai tengernagy 1954 decemberében, nyilván a szokásos újévi jókívánság gyanánt, cikket írt az American Magazin című folyóirat számára. „Ha háború lesz, mi győzünk” — ez volt a cikk címe. Ha az olvasónak a cím után még mindig kétségei lettek volna a tengernagy szándékát illetően, a cikk alcíme feltétlenül eloszlatta e kételyeket: „Az új háborútól való félelem jelenleg nagyobb veszélyt jelent, mint az atomtámadás veszedelme.” Gondolta volna-e tíz évvel ezelőtt egyetlen ember is, hogy egy évtized sem múlik el és a vérszomjas őrültek máris új háborúra uszítanak. Eszébe jutott volna-e valakinek, hogy egy évtizeddel a borzalmas világháború után a békeszerető országok elleni atomtámadás esélyeit fogják latolgatni. Képzeljenek csak el maguknak egy anyát, akinek gyermekei az iskolából hazatérve elmondják, hogyan rejtőztek a padok alá a képzeletbeli ellenséges atom-légitámadás elől. Nemsokára hazatér a munkából a családapa és elmondja, hogy a próba-légiriadó idején a rendőrök fegyverrel kergették a munkásokat az óvóhelyre. Este a család a New York Journal American próbakiadását veszi kézbe. Az újság rikító betűkkel közli, hogy „két atombombát dobtak a városra”. A cím alatt az atomtámadás részleteinek leírása következik. Az új háború gyújtogatói arról igyekeznek meggyőzni a népeket, hogy a háború elkerülhetetlen. De nagyon nehéz arra szoktatni a becsületes embereket, hogy úgy gondolkodjanak, mint a vérgözös agyú nyugalmazott és aktív tábornokok. Az ember élni és dolgozni akar. Gyermekeket akar nevelni, örülni akar a tavasznak, a napsugárnak. Az emberek békét akarnak. Azt akarják, hogy az emberi ész fenséges felfedezését, az atomerőt békés célokra és ne az emberi faj kiirtására használják fel. „Hiszem, hogy a kínaiak és angoloki az oroszok és amerikaiak, valamint a többi ország egyszerű embereinek milliói nem akarnak háborút. Feltétlenül megegyezésre kell jutni a leszerelésre vonatkozóan, hogy mindannyian békében élhessünk. Nem szabad tehát ölbetett kézzel ülnünk, hanem harcolnunk kell a leszerelésről szóló egyezmény kivívásáért” — mondotta egy angol munkáspárti képviselő a napokban. z emberek milliói politikai és vallási meggyőződésükre való tekintet nélkül egyhangúan helyeslik a Béke-Világtanácsnak az atomháborús készülődés ellen tiltakozó felhívását. Minden becsületes ember örömmel írja alá ezt a felhívást. A népek egységes akarata — legyőzhetetlen erő. Ez az erő meghiúsítja az új háború gyújtogatóinak bűnös terveit. Élesedik a konkurrenciaharc Anglia és Nyugat’Németország között A kapitalista országok gépkocsiipari társaságai elkeseredett harcot folytatnak a piacokért. Ebben a harcban 1954-ben az angol gépkocsiipari társaságok kerekedtek felül. Az angol gépkocsigyárosok és kereskedők egyesülete ezzel kapcsolatban február 21-én kárörvendve közölte, hogy Anglia 1954-ben 90 000-rel több gépkocsit adott el külföldön, mint Amerika — az angol társaságok legfőbb versenytársa. Az angol gépkocsiexport felülmúlta Nyugat-Né- metország, Franciaország és Olaszország kivitelét is. Míg Anglia a gépkocsigyártásban szorította háttérbe nyugatnémet versenytársát, addig Nyugat-Németország a kereskedelmi hajók építésében vett elégtételt. A nyugatnémetországi hajóépítés gyors üteme nagy riadalmat vált ki Angliában, Anglia ugyanis a tengerek egykori korlátlan ura volt. A Lloyd társaság február 23-án nyilvánosságra hozta az 1954-ben épített kereskedelmi hajók jegyzékét. A közlemény adataiból kitűnik, hogy Nyu- gat-Németországban épített hajók száma 1954-ben rekordszámot ért el. A múlt esztendőben 268 összesen 963114 tonnasúlyú hajót építettek. 1953-hoz viszonyítva eszerint 194 893 tonnával nőtt a hajóépítés terjedelme. A közlemény hangsúlyozza, hogy Nyugat-Németország a kereskedelmi hajók építésében Anglia mögött második heljmn áll. A hajókivitelben máris Németország került az első helyre. 1954-ben Nyugat-Németország több exportra épített hajót bocsátott a vízre, mint bármely más kapitalista ország. KÜLPOLITIKAI hírek AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nyilvánosságra hozta a Sztálin, Churchill és Roosevelt részvételével megtartott jaltai konferencia amerikai fogalma- zású jegyzőkönyveinek szövegét. Ezzel kapcsolatban az angol alsóházban csütörtökön kérdést intéztek Winston Churchill miniszterelnökhöz. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy a közzétett okmányokból eddig ugyan csak sajtókivonatokat látott, de ezekből is kitűnik, hogy azok ,, komoly tévedéseket tartalmaznak”. Helytelenítette az Amerikai jegyzőkönyvek köz- tétételét. mert — mint mon- lotta — „ha ez a gyakorlat meghonosodnék, esetleg áka- Bályozná a vélemények szabad kicserélését a jövőben tartandó értekezleteken“. A BONNI SZÖVETSÉGI TANÁCS ma kezdi meg a vitát a párizsi eg.yezmények felett. Még Adenauer hívei sem bíznak teljesen a vita számukra kedvező kimenetelében. Sajtóközlemények szerint ez a bizonytalanság abból ered, hogy Nyugat-Németország számos tartományának kormánya (a Szövetségi Tanács a kormányok képviselőiből áll) szembehelyezkedik a párizsi egyezményekkel. A FRANCIA KÖZTÁRSASÁGI TANÁCS pártcsoportjainak elnökei csütörtökön kitűzték a párizsi szerződések vitájának időpontját. A vitát március 23—25-én folytatják le, Napsugárban fürdik a táj... A Május 1-ben nincs olyan szövetkezeti paraszt, aki ne újságolná örömmel, derűs jókedvvel e szót: tavaszodik ... A gyüimölcsészeti dolgozók felkészültek az első tavaszi napok fogadására. A kultúrház melletti térségen nyílt tűz felett nagy űrméretű vasüstben főzik a mész- kénlét. A főzésre idős Szűcs János ügyel. Kiss János és Löké Mihály fát hasogatnak a tűzre. A kaliforniai pajzstetű az almás termésű és a csonthéjas gyümölcsnemeket egyaránt pusztítja. Különösen a fiatal ültetvények szenvednek tőle sokat, amelyeknek valamennyi földfölötti részét károsítja. Ha nem védekeznek ellene időben, elpusztítja még a fát is. A tsz-ben nagyüzemi módon védekeznek a kártevő ellen. A munka beindulását készen várja Kovács Béla, a Gyöngyösi Növényvédő Állomás szakembere. Ez alkalomra nagyteljesítményű Hofherr-traktor vontatású motoros permetező- gépet küldött az állomás. Áz- tatásszerűen fognak permetezni, hogy a mészkénlé a fakérgek minden repedésébe bejusson, s bevonja az ágakon élősködő pajzsokat, minek következtében elpusztulnak a rovarok. így küzdenek a palotási Május 1 TSZ-ben a gyümölcstermelés fejlesztéséért, a magas gyümölcshozamért; Az őszi mélyszántással biztosított vízmennyiséget nemcsak megszerezni, hanem tartósan biztosítani is kell szárazság idejére a növényzet számára. Ezért az őszi szántást, amikor már annyira megszikkadt, hogy igásíogattal, vagy traktorral kár nélkül rá lehet menni — már nem kenjük el — azonnal simítózni, majd fogasolni kell. Ha ezzel a munkával késlekedünk, a lezáratlanul hagyott őszi szántásból a nedvesség a koratavaszi szelek szárító hatására gyorsan elpárolog és az összegyűjtött nedvesség veszendőbe megy. Simítózással és fogasolással szántásunk párolgási felületét lényegesen csökkentjük. Ugyanakkor a szántás felületén — amely ilyenkor már legtöbbször a hó és a sok csapadék hatására összeülepedett — vékony porhanyó takaróréteget létesítünk. Ez a porhanyó takaróréteg, mint záró réteg akadályozza a nedvesség elpárolgását. A kísérletek azt igazolják, hogy az őszi mélyszántás egy katasztrális holdja 50 cm mélységig március elején átlagosan 15.000—16.000 hl vizet tartalmaz. A • megfelelően és időben elvégzett simítózás, illetőleg fogasolás után az őszi mélyszántás április végéig csak 9 százalék vizet vesztett, a nem simítózott őszi mélyszántás vesztesége ugyanakkor 37 százalék volt. A korai jó elmunkálással tehát kataszteri holdankint több mint 4000 hl vizet menthetünk meg, amely- lyel döntően befolyásolhatjuk egész termésünket. Az így megtakarított vízmennyiség több mint 100 mm csapadéknak felel meg. A simítózást fogak nélküli vagy szöges talaj simítóval végezzük. A simító két vagy három teljesen egyforma tagból áll, amelyek rövid láncokkal kapcsolódnak az elől lévő közös vonógerendához. A szöges talajsimító annyiban különbözik a fogak nélküli simítótói, hogy legelői mindegyik tagján egy fogakkal ellátott szögvas van. A szögvasnak az a rendeltetése, hogy a talajfelszínt fellazítsa. A szögvassal ellátott gerenda után négy vagy öt db láncokkal egymáshoz kapcsolt fagerenda következik. Ezek a talajfelszín kiemelkedő részeit lesimítják, a talaj felületét elegyengetik. Mindkét talajsimító teljes fogásszélessége legalább 2,5 m. A szöges simítón lévő, fogakkal ellátott szögvasak fogainak összes száma 24 db. A fogak egvmásközötti távolsága 105 mm, magasságuk 130 mm. A keményfa gerendák keresztmetszeti mérete kb. 6x6 cm, de ennél valamivel nagyobb is lehet. A gerendák egymásközötti távolsága kb. 15 cm. A talajsimító összsúlya mintegy 95 kg. A talajsimítók elkészítése olyan egyszerű, hogy azokat bármely termelőszövetkezet tagjai házilag is elkészíthetik. A simítózást úgy végezzük, hogy a simítót az őszi szántás barázdáira ferdén, rézsuto- san vontassuk. így elérjük azt, hogy a barázdák orma a mélyedésekbe kerül és az őszi mélyszántás ezzel teljesen elsimul, vékony, porhanyó talajréteggel vonódik be. Ez a réteg szigetelő hatásánál fogva megőrzi a talaj tél folyamán elraktározott nedvességet. A simítót legjobb lóval vontatni, de igen jól megfelelnek erre a célra a lánctalpas vagy könnyű traktorok is. Ha talajunk erősen tömődött, akkor okvetlen szöges simítót vagy fogas boronát használjunk. A tavaszi simítozást az ősszel megszántott földek egész területén végezzük el, függetlenül attól, hogy mikor és mit akarunk beléjük vetni. Ha talajsimítónk nincs, végezhetjük az őszi mélyszántás koratavaszi első elmunká- lását tövisboronával, hátára fordított fogasboronával, szekéroldallal, vagy akár közönséges fogassal is. Legfontosabb az, hogy idejében és mindig az őszi mélyszántás barázdára ferde irányban, azaz rézsutosan simítózzunk. Végezzük jó minőségben a tavaszi szántásokat A nagy és biztos termések elérésének egyik feltétele, hogy a növényzet részére a termés kialakításához szükséges tápanyag és nedvesség elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre. A tudósok kiszámították, hogy az egyes növényfajoknál a súlyegységnyi szárazanyag előállításához a tápanyagoknak és a víznek meghatározott mennyiségére van szükség. Természetszerűleg minél nagyobb termést akarunk elérni, tehát egy kát. holdról minél több mázsa búzát, vagy kukoricát akarunk betakarítani, annál több tápanyagot és vizet kell a növényzetnek a talajból felvenni. Tápanyagok felvétele, feltárása és tartalékolása a talajban történik. A gazdálkodó ember fő feladata ezzel kapcsolatban az, hogy úgy tápanyagból, mind pedig vízből minél nagyobb mennyiséget biztosítson a növény részére, amely azokat felvéve, szervezetének felépítésére és a termés létrehozására fordítja. A tápanyagok legnagyobb részben eredetileg nem a növény által felvehető formában vannak jelen a talajban, hanem azoknak bizonyos átalakuláson kell keresztül menni. Sokszor a talajban lévő szerves anyagban kell lekötődni, hogy azután egy további átalakulás folyamán vízben oldható formában, a növényzet rendelkezésére álljon. Feladatunk, hogy talajműveléssel úgy irányítsuk ezen átalakulások menetét, hogy a talajban akkor álljon a tápanyag legnagyobb mennyiségben a növény által felvehető formában renI delkezésre, amikor arra a növénynek a legnagyobb szüksége van, tehát a termésképzés idején. Talajműveléssel kell a talaj életet megfelelően irányítanunk, a talaj megfelelő nedvességi állapotát biztosítanunk, a talaj megfelelő szellőztetéséről. levegővel való ellátásáról gondoskodnunk. Másrészt biztosítanunk kell, hogy a növényzet vízzel történő ellátása minél zavartalanabb légyén. Az őszi és a téli csapadék tartalékolásáról úgy kell gondoskodnunk, hogy az rendelkezésre álljon a növény részére akkor is, amikor a vegetáció folyamán esetleg szárazabb periódusok következnek be. Ügy a tápanyagfeltá- ródást, mind pedig a csapadék tartalékolását legmegfelelőbben az őszi mélyszántás időben és jóminőségben történő elvégzése biztosítja. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormány- határozatok előírják, hogy a futóhomok talajokat kivéve, minden területet őszi mélyszántásban kell részesíteni. A fentiek alapján annak szükségessége elméletileg is teljesen igazolt, de gyakorlatilag sem vitatható, hogy az őszi mélyszántásba vetett növények mindig nagyobb termést adnak, mint a tavaszi szántásokba vetettek. Az őszi szántást tehát a futóhomok területek kivételével, minden területen el kellett végezni. Megyénkben a múlt évekhez viszonyítva, 1954. őszén már jelentős javulás mutatkozott, mert például 1954-ben fele akkora terület sem maradt ősszel szárítatlanul, mint 1953- ban. Meg kell állapítani azonban, hogy még mindig jelentős területek vannak szántatlanul, melyeknek felszántását tavasz- szal kell elvégezni. Kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a szükséges rosszként mutatkozó’ tavaszi szántást miként végezzük el úgy. hogy azok a hátrányok, amelyek a tavaszi szántásból származnak, minél jobban lecsökkenthetők legyenek és minél kisebb termés- különbség mutatkozzék a tavaszi szántások terhére. Fő követelményként azt kell figyelembe vennünk, hogy tavaszi szántásunk olyan legyen, annak elvégzését úgy kell eszközölni, hogy a szántás következtében minél kisebb legyen a talajban lévő csapadékból a veszteségünk. Megyei viszonylatban különös jelentősége van a szántás irányának. A leghelyesebb dolog, ha a szántás iránya a rétegvonalnak megfelelően halad, így minden ekefogatás egy-egy kis sáncot alkot, mely a talaj lemosódását, lehordá- sát nagyban akadályozza és nehezíti. Ugyanakkor a lejtő irányában végzett szántás esetén az egyes barázdák mintegy vízlevezető csatornát képeznek, melyen az olvadó hó, vagy nagyobb eső eseten a csapadék az aljba leíofyik. Sajnos, a paraszti parcellák elhelyezkedése legtöbb esetben nem engedi a rétegvonal mentén történő szántást, hanem kénytelenek vagyunk a lejtő irányának megfelelően szántani. Ahol azonban a lehetőségeink biztosítják, úgy szántásunkat — legyen az őszi, vagy tavaszi — feltétlenül a lejtő irányára keresztbe végezzük. A termelőszövetkezetek táblái erre nagyobb lehetőséget biztosítanak. A tavaszi szántást soha ne végezzük mélyen, mert a felfordított talaj szelvény ez esetben túl vastag, amely egész felületével ki van téve a tavaszi szél és nap hatásának, kiszárad, keménnyé válik és esetleg az egész szántott rétegből a tárolt nedvesség elvész. A szántás azonnali elmun- kálásának talán sehol nincs olyan jelentősége, mint a tavaszi szántásoknál. Itt órák is sokat számítanak. A felszántott és elsimított, vagy boronáit talajban a nyílásokat és üregeket lezárjuk, azok felső felülete nincs kitéve a levegőmozgás hatásának és ezért nem száradnak, vagy legalább is nem olyan mértékben, mint a nyitva hagyott barázda. A szántásoknak úgyis legnagyobb hibájuk, hogy a friss szántás következtében a vetésig a talaj nem tud kellően megülepedni, sok hézag, üreg és nyílás marad, amelybe a mag bekerülve nem, vagy nem egyenletesen csírázik és kel, szemben az őszi 'mélyszántással, ahol ez a hiba nem áll fenn. Tél folyamán a talaj kellően megülepszik és a hézagmentes, ülepedett, jó vetőágy minden nehézség nélkül biztosítható. Különösen kötöttebb természetű földeken állhat elő könnyen a fent említett kedvezőtlen alakulás, amely annál inkább érvényesül, minél mélyebb a tavaszi szántás. Mindig betartandó szabály — amely elől egyetlen esetben nem lehet kitérni — a tavaszi szántások végzésénél az, hogy soha ne menjünk ki szántani csak ekével, hanem mindig vigyünk magunkkal boronát is és amint az ekével néhányat fordultunk, azonnal fogasoljuk el. A jó vetőágy biztosítását tavaszi szántás után nehezebb elérni, tehát fokozott gonddal ügyeljünk arra, hogy a borona, simító és henger használatával a szántás üreges szerkezetét megszüntessük és jó, tömődött, a mag csírázását elősegítő vetőágyat biztosítsunk. Ezt úgy érhetjük el legkönnyebben, ha a végzett tavaszi szántásunkat a lehető legsekélyesebben végezzük. Ugyanez vonatkozik az esetben is, ha télen, illetve tavasszal kihordott trágyát kívánjuk tavaszi vetésű növények alá alászántani. A trá- gyaalászántás esetén bizonyos mélység betartásához kötve vagyunk, mert különben a trágya jelentős része a föld tetején marad. A trágya különben is lazítja a talajt, azt üregessé teszi, esetleg a növény gyökérzete részére a nagyobb mennyiségben kihordott trágya esetén, zárórétegül szolgál. Igen fontos tehát tavaszi trágyázáskor — de ez a nyárvégi és őszi trágyázásra is vonatkozik — hogy a trágyát egyenletesen terítsük szét és úgy szántsuk le. A rögösség és üregesség megszüntetésére itt is a fentebbiekben leírt módon kell eljárni. Igen fontos, hogy a tavaszi szántás és annak elmunkálása után a vetést is lehetőleg nyomban végezzük el. mert így van biztosítva leginkább az elvetett mag gyors és egyenletes kelése. Ács Antal megyei főagronómuS VOLNA ESZÜK hM o) v Wmm ű A¥tVtWtWt Atomgyárosok: Ugyan kérem, lényeg a profit. (A Neues Deutschlandból.) tavaszi egyik
