Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-19 / 23. szám
1955 március 19. SZABAD ISOGnÁD 3 Tanultak a múlt év hibáiból r Pártunk III. kongresszusának határozata nyomatékosan felhívta a pártszervezetek, az üzemi műszaki vezetők, valamint az egész dolgozó nép figyelmét az önköltség csökkentésére. Az építőiparban is, akárcsak népgazdaságunk egyéb területén, kemény harcot kell folytatni az olcsóbb és gazdaságosabb termelésért. Önköltségcsökkentés és a termelékenység fokozása nélkül az építőiparban nem lehet beszélni olcsóbb építkezésekről. Nézzük meg közelebbről az önköltségcsökkentést a volt 63. sz. Ipari Tröszthöz tartozó vállalatoknál. Az elmúlt évben. annak ellenére, hogy a tröszt tervét csak 93,9 száza- Jékra teljesítette, az önköltségi tervet megengedhetetlen módon túllépte. A hiba főforrása abban rejlik, hogy a meglévő objektív okok mel- íett a műszaki vezetőség megfeledkezett a gazdaságosság, illetve az olcsóbb építkezési lehetőségekről. Hiba forrását képezte még az is, hogy a számviteli dolgozók nem adtak pontos, megbízható adatokat a műszakiaknak az önköltség alakulásáról. Az önköltség csökkentésének legnagyobb visszahúzója főleg az anyagok megengedhetetlen pocsékolása volt. Az anyagok pocsékolása, nem megfelelő szállítása és raktározása következtében 2.8 százalékos ■törési, illetve raktári veszteség több mint duplájára emelkedett. így a beütemezett anyagköltséget 6 millió forinttal túllépték. A 63/1. és 63 3. Építőipari ■Vállalatoknál 10 millió forint veszteség volt az elmúlt évben. Helyes munkaszervezéssel, az anyagok megfelelő gondos szállításával és a rezsi- költségek csökkentésével mindezt meg lehetett volna akadályozni, ha a szállítási dolgozók lelkiismeretesen végzik murtkájukat, és a műszakiak a balassagyarmati 63/3. vállalatnál a 30 százalékkal magasabb improduktív létszámot lecsökkentik. Tröszt viszonylatban az anyagkölt ség-tervet 15 százalékkal lépték túl. A vállalatok költségének több mint 65 százalékát vette igénybe az anyag. Béralaptúllépés 804 ezer forint volt. Rezsiköltség 3 millió 500 ezer forint. így összesen a 10 millió 304 ezer forint ablakon kivetett összegből négy olyan 24 lakásos házat lehetett volna építeni, mint amilyen az üveggyár előtt van. A béralaptúllépés főleg a normások felelőtlen munkájából, az anyagok felesleges mozgatásából adódott. Az így adódott túlfizetésből 15 darab kétszobás családiházat lehetett volna építeni. A tröszt átszervezése január elsejével megtörtént. A Megyei Állami Építőipari Vállalattá alakult át. Az átszervezés lehetővé tette az improduktív létszám csökkentését. A vállalat vezetősége felülvizsgálta a főépítés-vezetőség műszaki és adminisztratív létszámát, és ennek eredményeként március 1-ig 40 fővel csökkentette az improduktív létszámot. Az elmúlt év keserű tapasztalatai alapján most sokkal nagyobb gondot fordítanak az anyagok szállítására, raktározására. Rendszeresen ellenőrzik a normások és munkaátvevők munkáját. Tervbe vették, hogy az önköltséget minden egyes építkezésre és a lehetőség szerint minden fizikai dolgozóra felbontják. Örvendetes javulás állt be a termelés növelésében is. Az 1954 január és február havi 76, illetve 73,5 százalékkal szemben ez év két hónapjában közel 20 százalékos az emelkedés. Példamutatóan harcolnak a terv teljesítéséért és az önköltség csökkentéséért. A nagybátonyi főépítésvezetőség dolgozói január hónapban elért 105,6 százalékos eredményüket februárban 129,3 százalékra fokozták. Jó eredményt értek el a salgótarjáni főépítésvezetőség dolgozói is, akik február havi tervüket 100,5 százalékra teljesítették. Az építészet dolgozói bármilyen munkakörben dolgozzanak is, az adott lehetőségek kihasználásával eredményesen harcolhatnak az önköltség csökkentéséért. Ehhez azonban az kell, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, a műszakiakkal együtt fokozottabb mértékben harcoljon a munka tökéletes megszervezéséért, a takarékosság minden vonalon való érvényesítéséért. Az építészet dolgozói kövessenek el mindent pártunk és kormányunk célkitűzéseinek sikeres megvalósításáért. Lankadatlanul harcoljanak a termelékenység emeléséért és az önköltségcsökkentés sikereiért. DOOCOOOOOCXXX»CX)CXX»00(XOOO<XXXXX)OOC<XXXXX)OOOOOOOCK>XJOOOOOOOOOOOCX* nem tűrik, elfojtják az alulról jövő bírálatot s bosszút állnak a bírálókon. Ez volt például Szorospatak bányaüzemnél is, ahol Fuchs igazgató elvtárs Mrázik elvtársat más munkahelyre telepítette csak azért, mert jogos bérét követelte. De megmutatkozott hasonló jelenség Kányás bányaüzemnél, Kossuth bányaüzemnél és más üzemeknél is. Az alulról jövő bírálat ki- fejlesztése hiányos. A taggyűlés után például egyesek nem teszik magukévá az elhangzott helyes bírálatot és nem igyekeznek kijavítani a hibákat. A bírálat elfojtásához vezet az is. amikor a bírálót állandó közbeszólásokkal és ellentmondást nem tűrő hangon félbeszakítják és zavarják. E jelenség, sajnos, egyes magasaoa párt vagy gazdasági funkcióban lévő elvtársaknál mutatkozik meg leginkább. Mondjuk meg nyiltan. hogy az. aki a segítő szándékú, építő kritikát nem fogadja el. súlyosan árt a pártnak és saját politikai éretlenségéről tesz tanúbizonyságot. A bírálat ne legyen kampányszerű, hanem a hibák feltárásának és kijavításának hathatós eszköze. Az alulról jövő bírálat nem fejlődik ki önmagától, csak akkor, ha a pártszervezetek támogatják azokat, akik helyesen és egészségesen bírálnak. Ha a dolgozók érzik, hogy van értelme és eredménye a problémák felvetésének. akkor válik az tömegméretűvé. Vannak olyan né-etek is. hogy nem kell bírálni, nem kell a hibát feltárni, mert az ellenség kihasználja azt. Lenin elvtárs azt tanítja: „Azok a forradalmi pártok, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el. mert elbizakodtak, nem tudták meglátni, miben rejlik az erejük és féltek beszélni gyengéikről: De mi nem pusztulunk el, mert nem félünk beszélni gyengéinkről és megtanuljuk leküzdeni a gyengeséget.“ Fontos feladatunk, hogy a bírálat-önbírálat kibontakozására szervezetileg is biztosítsunk minden lehetőséget. Különösen fontos a taggyűlések megszervezése, melyek a párttagokat bevonják az alapszervezet politikai életébe, elmélyítik bennük a párt iránti felelősség érzését és megismertetik a párt politikájával. A taggyűlés lehetőséget ad arra, hogy a párt tagjai éljenek a pártszerű bírálat és önbírálat jogával. Ehhez természetesen a beszámolóknak is érthetőknek és önkritikusaknak kell lenniök. Harcolnunk kell tehát a bírálat érvényesítéséért, de harcot kell indítanunk a rágalmazók. a személyeskedök ellen is — s nem szabad megengednünk, hogy üldözzék a bírálókat, hogy elhallgassák a hibákat, hiányosságokat. Rákosi elvtárs a budapesti pártaktíva-értekezleten mondotta: „A bírálat és az önbírálat kérdésében megerősítjük mindazt. amit 1953. júniusában mondottunk, amit III. kongresszusunk határozott és még jobban megköveteljük, különösen az alulról jövő — az egyszerű emberek, az egyszerű munkások, parasztok szájából iövő — kritika megszívlelését és meghallgatását." JÓ TANÁCS Bányász elvtársi ki izmos kézzel vánod. Az anyagot ott a domboldalon, Munkád legyen mindég körültekintő, A tiszta anyagra vigyázz nagyon. — Ne keveredjen majd kavics beléje, Ne kerüljön hozzája a szemét. Óvd meg, mint gazda a konkollyal teszi, Mikor rostálja a búsa szemét! S ti ke verők is vigyázzatok nagyon, Hogy jó legyen, egyenletes a pép, Nehogy szeméttől, kőtől vagy kavicstól Elromoljon idő előtt a gép. — Vigyázzatok ti vágók is a gépnél Egyenletes, szép téglát adjatok, Hogy méretszerű, szép formája mellett. Ne legyen ferde, csámpás a sarok. — S a nyers téglát szeretettel vigyétek. Akár a ma született gyereket, Hogy baj ne érje, ferdülést ne kapjon, A munkaérdem így lesz tietek. A bankettára vigyázva tegyétek. Hogy sérülést ne kapjon ezalatt, A fészerben, hadd száradjon meg szépen, A munkátok cél felé így halad. — S ti berakok ügyesen rakjátok Kemencébe a téglát ha lehet, Hogy jól kiégjen a magas hőfokon És elenyésző legyen a selejt. S az égetők a tüzet úgy vezessék, Hogy az minden téglához jusson el. Hogy jól kiégve, csengjen mint a nóta, Amit ajkatok szívből énekel. — Így lesz munkátok egymásba fonódva, — Tökéletes baráti kézfogás — S a jól készített téglákból épül majd, A palota, iskola és a ház. — Tartós legyen — szorgalmatok gyümölcse — Évtizedekig bírja a fagyot, Esőt, vihart, s ez lesz büszkeségiek, — Összedolgozva, alkottatok nagyot! — NAGYFALUSI LÁSZLÓ Ezt is látni kell Néhány hónappal ezelőtt jártam utoljára a szorospataki bányaüzemnél. Sok új dologra lettem figyelmes. Űj kompresszort kapott az üzem, megjavult a levegőellátás s a bányaüzemtől nem messze egy beszállóaknán dolgoztak. Azonban a nagybánya belső élete, menete lényegében nem sokat változott. Igaz, hogy az üzem a mennyiségi termelés mellett sokat javult és a versenytáblán-az utolsó helyről a harmadik helyre tornászta fel magát, de a bánya fővonalai, ereszkéi ugyanúgy maradtak. Amikor bementem a hosz- szú lejten, majd a nyugati ereszkébe. a megszokott kép tárult elém. Az „urmán” még mindig ott hevertek az idő vasfogától megrágott, s tönkretett sínek, csövek, csavarok. Rengeteg elkorhadt fa és tudja az ég mi minden van még. Az irányvágatban ezeken kívül még drótkötelek, sőt egy fél csillét is láttam. Akármerre jártam, mindenütt anyag hevert szerteszéjjel. Mennyi érték, mennyi pénz hevert a sárban és már évek óta! A 31-es sikló alatt közvetlenül a gumiszalag mellett nagy össze-visszaságban rázócsúszdák, fák és bordafák feküdtek a földön. Az egész úgy tűnik, mintha az ember elhagyott csatatéren járna. Még a bánya lege'hagyatottab részén. a 22-es légvágatban is találtam hasznos dolgokat. Régi feltörésekben szintén e* a kép tárult elém. A 31-es siklóban az egyik vidéki bányásztól megkérdeztem, mi a véleménye erről az „anyagpazarlásról“? — Hát mit is mondjak. Ezért nemcsak az üzemvezetőség, hanem mi is felelősek vagyunk. Ha felhasználnánk minden anyagot gazdaságosabban, olcsóbban tudnánk termelni. Ez igaz. Decemberben az üzem egy tonna szenet 127,83 forintért termelt ki (közvetett költségekkel együtt). Januárban már 145,01 forintért, vagyis 17,13 forinttal drágábban. Februárban csökkent ez az összeg 3,55 forinttal. Szorospatak üzemegység ma már eleget tesz a meny- nyiségi termelésnek. A baj viszont ott van. hogy magas az önköltség. A jövőben az üzemnek az legyen a feladata, hogy a sok gazdátlanul heverő anyag a megfelelő helyre kerüljön. Az ócskavasakat adják a MÉH-nek. A használhatót pedig a munkahelyekre. Az ócska fát adják oda a bányászoknak tüzelő céljából, ami pedig használható, azt ácsolatnak. Csak így tudjuk terveinket maradéktalanul teljesíteni. — hadu — Előregyártóit elemek alkalmazása a családiház-építkezésekné! Az országszerte nagy lendülettel folyo családiház-építke- zésekkel kapcsolatban megkérdeztük a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgatóságán Hedry Árpád főmérnököt, milyen tapasztalatok vannak a családi lakóház építése terén. — A falusi és városi dolgo-i zók részére családiházak építéséhez messzemenő segítséget nyújt államunk — mondotta Hedry elvtárs. —Ezt a célt szolgálta a Minisztertanács határozata, mely jelentős kedvezményeket nyújt az építtetőknek telekjuttatással, típustervek rendelkezésre bocsátásával. az 'építési anyagok biztosításával, tizenöt évi házadómentességgel, továbbá a vállalatok dolgozói részére az anyagszállításhoz szükséges fuvareszközök kedvezményes áron történő biztosításával. A határozat azt is kimondja. hogy a felépült lakás tulajdonosa a lakás felett szabadon rendelkezik és az sem- miíéle címen nem vehető igénybe. Az építkezéshez az állam kölcsönt is nyújt, de ez csak a saját anyagi erő kiegészítésére szolgál. A biztosított kedvezmények következtében 1954-ben ugrásszerűen megnövekedett a csa- ládihóz-építési kedv. Az elmúlt évben a tanácsok több mint 30 000 családiház építésére adtak engedélyt. Az eddigi tapasztalatok — Mik voltak a tapasztalatok a lebonyolítás terén? — Főleg annak következtében. hogy 1954-ben csak mintegy 15 000 családiház építésével számoltunk és ennél több mint kétszeres igény jelentkezett. Nehézségek merültek fel főleg az építőanyag-ellátás terén, ezen belül különösen a fa- és tetőfedőanyagok biztosításával. Az anyagellátási nehézségekhez hozzájárult az is, hogy a dunai árvíz megfékezésére és az árvíz okozta károk helyreállítására jelentős anyagmennyiséget kellett biztosítani. — Hogyan csökkentik az anyagellátás nehézségeit 1955- ben? — Az 1955. évi családiházépítkezések zavartalan lebonyolítása érdekében, egyrészt gondoskodni kell az építési anyagok tervszerűbb elosztásáról, másrészt —és ez a tanácsok leglényegesebb feladata — az építési hiányanyagok Uj ti Forgalomba kerülnek olyan újabb típusú, könnyebb vasbetongerendák is, melyeket nem az eddig szokásos kb. 1 méteres, hanem 60 centiméteres távolságban elhelyezve, 1 darab álló salakbetoníödém idomtesttel is át lehet hidalni. Ez nagymértékben meggyorsítja az építkezést. Lehet vasbetongerendákkal alsó-felső nádpalló-borításos födémet is készíteni. A különbség a fagerendákkal szemben csak annyi, hogy az alsóborítást nem lehet a gerendákra rászögezni, hanem a nádpallókat felülről kell a vasbetongerendákhoz hozzá- drótozni. Ha a nádpallók alatt pótlása érdekében fel kell tárni a helyi építőanyag-felhasználási lehetőségeket és gondoskodni kell az előregyártott épületelemek gyártásáról, valamint azok minél szélesebb- körű alkalmazásáról. A felszabadulás óta építőiparunk komoly eredményeket ért el az előregyártott elemek alkalmazása terén, és ez — előnyei folytán — ahol már megismerték, népszerűségnek örvend. Az épületek födéméihez (mennyezetéhez) ma már vasbetongerendák kaphatók különféle méretekben. Ezek nehezebbek ugyan, mint a fagerendák, de tűzbiztosak, kor- hadásmentesek és teherbírók. Vasbetongerendák segítségével, a gerendák között lapjára fektetett téglával, a téglahézagokban egymástól 25—30 cm távolságra elhelyezett 8—10 mm vastag gömbvasszálakkal famentes, tűzbiztos födém készíthető, a téglahézagok híg betonnal való kiöntésével. a vasbetongerendákkal párhuzamosan egy vas (drót) szálat helyezünk el, és azt huzatjuk oda drótozással a gerendákhoz, a felerősítést még szilárdabbá tehetjük. Nem feltétlenül szükséges a vasbetongerendák végét a falakon koszorúgerendába bebetonozni. Még vályog-, vagy vertfalon is elhelyezhetők a vasbeton gerendák, legfeljebb a felfekvések alatt kell a falakon egy-két sor téglát elhelyezni. De nemcsak a födémek, hanem a tetőszerkezet (fedélszék) is elkészíthető úgy, hogy ahhoz a lécezésen kívül másfaanyagot nem kell felhasználni. Forgalomba kerülnek olyan vasbeton tetőszerkezeti elemek és előregyártott salakbeton fedélszék elemek, melyekből faanyag nélkül tűzbiztos tetőt lehet készíteni. — Az elmondottakon kívül vannak egyéb előnyei is az előregyártóit elemeknek. Elsősorban a tűzbiztonságot szeretném kihangsúlyozni, aminek falusi viszonylatban igen nagy jelentősége van. Ezenkívül igen nagy előnyük ezeknek a szerkezeteknek, hogy könnyebben szerezhetők be és a salakbeton elemek lényegesen olcsóbbak is, mint a fából készültek. Az építeni szándékozók a legközelebbi TüZÉP-telepeken tájékoztatást kaphatnak az előregyártott 22 féle Megkönnyítik az építkezéseket a forgalomba hozott típustervek is. 22 különféle földszintes, egy-két szobás szaba- donálló és ikerlakóház terve már 1954 augusztus óta rendi iLt zésre áll. Ezek száma a közeljövőben 30-ra emelkedik és ekreláthatólag még további iránytervekkel fog kiegészülni. A legtöbb terv többféle homlokzati megoldást tartalmán, alaprajzi megoldásuk fejlett lakáskultúrát nyújt. A tervcsomagok a legaprólékosabb részletterveket, az anyag- és munkaidőszükséglet kimutatást is tartalmazzák. Az építtető előre pontosan meg építési szerkezetekről, anyagokról és módszerekről. — Milyen egyéb intézkedések történtek az építkezések könnyítésére? — Kész ajtók, ablakok ízléses kivitelben, jó minőségű anyagból jutányosán beszerezhetők. Ezenkívül a lakóházakhoz szükséges vasalások, felszerelések. berencLzes; tárgyak (kályha, mosd.;, fürdőszoba-berendezések stb.) kerülnek forgalomba. Kapható olyan villamos vízszivat: i ú- berendezés (hidrofor) is — kb. 4600 forintos árban —, mely megoldja a vidéki lakóház vízellátását ott, ahol elektromos áramszolgáltatás van. Az ilyen közművesített vidéki ház a városi lakás kényelmét nyújtja. típusterv tudja állapítani, milyen és mennyi anyag szükséges ahhoz, hogy házát felépíthesse és mennyi munkaórát kell az egyes munkálatokra fordítani. A munkavállaló iparos részére is jó tájékoztatást nyújt a munkaitíőszükséglet kimutatás, mert ajánlatát ennek ismeretében adhatja meg. Előnyt jelent a típusterv az építésengedélyezési eljárásnál is. mert a beadvány mellé nem szükséges tervet mellékelni, elegendő a típusterv számának megjelölése. Schäfer Bamáné Város- és Községgazdálkodási Minisztériumi Titkárság. Nagybátonyi autópark Ilyen hatalmas sárban járnak a bányászok a salaljt hegyek alján. Mit szólnak hozzá az illetékesek? FOTO — hadu —
