Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-19 / 23. szám
2 SZABAD V«GR"(d 1955 március 19. Aktívaülésen vitatták meg a kommunisták a KV határozatát Előző számunkban ismertettük az aktivaülés anyagát. Az alábbiakban közöljük a hozzászólások egy részét. Az ülésen megjelent Mekis József elvtárs is, a Politikai Bizottság póttagja, ki a dolgozók lelkes ünneplése közepette az alábbiakat mondotta: Mekis József elvtárs felszólalása — Szerte az országban a kommunisták legjobbjai ösz- sze.iöttek. hogy megtárgyalják pártunk határozatát, amelyet a Központi Vezetőség március 4-én hozott Az elvtársak eljöttek, mert érzik a felelősségüket és a feladatukat, azért, hogy ezt a határozatot maradéktalanul hajtsák végre. Bíztató, nogy pártunk erős, előrelátó és az ellenség nem tud rést találni arra törekedve, hogy megbontsa sorainkat és egységünket. A kommunista párt mindenkor harcol a munkásosztály hatalmáért Mi az, ami pártunk erejét ennyire megnövelte és élcsapattá tette? Mindenekelőtt meg kell említenem azt. hogy elvtar tain*.- nak, pártfunkcionáriusainknak nem lett volna szabad falun félve kimenni az utcára. It- szegni a fejüket a kormány- program után — mint azt az elvtársak elmondották. Ez hiba volt. Ebből le kell vonni a tanulságot, mert nekünk nincs mitől félni. Nem is volt, s nem is lesz okunk arra. hogy leszegjük a fejünket, ha az ellienség harcra kényszerít bennünket, akkor is szembe kell szállni velük, nem szabad meghunyászkodni. Kommunista párt arról nevezetes, hogy minden körülmények között harcol a munkásosztály hatalmáért, az egész világ elnyomott proletariátusának felszabadításáért. Az clyan párttagoknak, akiknek ilyen céljaik vannak, nincs miért leszegni a fejüket. A kommunista büszkeség és őszinteség olyan hatalmas, amely mellett a falu összes kupakjainak ereje elenyészik. Miről szól a határozat és milyen feladatot szab meg? Elsősorban a párt megerősítéséről van szó, hogy egységünket mégjobban megteremtsük. Ne forduljon elő az, hogy az elvtársaink azon problé- mázzanak, arról tárgyaljanak, hogy a lejövő határozat jó-e, vagy nem. Hanem arról, hogyan lehet azt akadálytalanul végrehajtani. Pártunk Központi Vezetősége leszögezte, hogy minden eddigi határozatunk jó, esak a végrehajtás körül volt baj. A jobboldali veszély Milyen veszély fenyegette a határozat végrehajtását? A jobboldali veszély. Itt az elvtársak elmondották, hogy ne feledkezzünk meg a baloldali veszélyről sem. Mi erről nem feledkezünk meg, de most A termelés szakadatlan és szüntelen .emelését, az önköltség csöhkéntésct, a takarékosságot stb. A felszólaló elvtársak már hangsúlyozták hogy ezekre miért van szükség. Ez minden vonalra tartozik, meg a jobboldali veszély a központi kérdés, s ez ellen kell most fokozottabban harcolni. Mire utal és mit vár tőlünk a párt határozata? az adminisztratív vonalra is. mert rendszerünket esak akkor tudjuk szilárdan biztosítani, ha termelésben felülmúljuk a kapitalista rendszer termelését. Ez pedig attól függ, hogy milyen ütemben fejlesztjük a nehézipart, mert csak ennek megfelelően tudjuk emelni az életszínvonalat. Itt nem egy üzem termeléséről van szó, hanem szó van Nógrád megye összes üzemeiről és ezen túl az ország ösz- szes üzemeiről, Tehát érthető, hogy a megye dolgozói előtt fontos feladat áll. Tegnáp kint sétáltam az Acélgyár lakótelepén és láttam, hogy a kolóniák egyrésze eltűnt és azokat korszerű lakóházak váltották fel, amelyek egy világváros bérpalotáinak is megfelelnének. Én örültem ennek és párhuzamot vontam, hogy milyen nagy a különbség a kettő között. Az egyik kátránypapír-tetős, a másik téglából épült világos, fürdőszobás stb. Ekkor arra gondoltam, vajon tudják-c azok az elvtársak, akik benne laknak, hogy ezek a lakóházak abból a többtermelésből, a termelékenységnek olyan emelkedéséből származnak, amit 1945 óta elértünk. Gondolnak-e arra, ho«v ha mi arról beszélünk, hogy többet termeljünk, jobbat termeljünk, arra gondolunk, hogy minél több ilyen lakóház is épüljön. A minőség, az önköltség. a takarékosság mind ezt a célt szolgálja. Ha az elvtársak arra gondolnak, hogy a városaink megszépültek, új városok épültek, mint Sztálinvá- ros, Kazincbarcika stb., nem értem meg, hogy vannak olyan elvtársak, akik lesütik a szemüket, amikor nincs miért. Az egyik elvtárs megemlítette, hogy tovább kell erősíteni a járási pártbizottságokat. Nekünk minden szervezetünket erősíteni kell. Természetesen jó, ha a munkásosztály soraiból tapasztaltabb funkcionáriusokkal tudjuk erősíteni a falut. Jó és helyes az, ha a falura funkcionáriusokat küldünk, azonban el kell érni azt is. hogy felszínre hozzuk a falu értékeit, a jó és megfelelő elvtársakat, akik áldozatkész katonáinkká válnak. Ez nagyon fontos, mert vannak elvtársak, akik azt mondják, hogy falun nincs káder. Erről beszéltek az. elvtársak, én csak egy pár szóval szeretném aláhúzni. Mi, kommunisták ne engedjük, hogy ellenséges nézetet terjesszenek. Ápoljuk a Szovjetunió iránti örök barátságunkat. Mi nem tudtunk volna ilyen eredményeket elérni, ha nem segített volna bennünket a Szovjetunió, ha nem segít gyáraink felépítésében. Ha az elvtársak, az aktívaülésről eltávoznak, necsak egyszerű hallgatókként menjenek el, hanem felvértezetten harcoljanak a gyárakban, üzemekben, bányákban, gépállomásokon, falun egyaránt. Adják tovább a kommunisták a pártnak a szellemét, gondolatát, hogy pártunk szava lejusson a dolgozókhoz is. Az elvtársak kötelessége; keményen, harcosan kell a párt igazát és határozatát ismertetni. Az alapszervezetekben, munkahelyeken állandóan harcoljanak a határozatok megvalósításáért. Mert Meg kell teremteni a termelés előfeltételeit Ehhez elsősorban pártfegyelem kell. ahol nem lehet elnézés. ahol keménynek kell lenni és minden fokon érvényesülni kell a demokratikus centralizmusnak. Másrészt ehhez kell a termelési fegyelem is, ha mi elnézzük a lógást, fuserálást és nem a termelési problémákkal foglalkozunk, a dolgozók elleni merénylőknek segítünk. Ideg kell teremteni a temíe- lési tervek teljesítésének önköltségcsökkentésének előfeltételét. Tehát mindenképpen a többter- melcs az, amely nélkül nem vagyunk képesek célunkat megvalósítani. Egy pár szót még a proletár nemzetköziség kérdéséről. Mivel ismerem itt a Nógrád megye, Salgótarján környéki szokásokat, régi hagyományokat. elmondhatom, hogy Nógrád megye azok közé az országrészek közé tartozik, melyek igen szép hagyományokkal büszkélkedhetnek. Például Rákosi elvtárs vezetésével és irányításával 1919-ben elért harcos eredmények. 1915 —i6-oá széncsaták hősei innen kerültek ki. Elmondhatjuk, hogy egyik legáldozatkészebb megye. De elmondhatom azt js, hogy ebben a megyében igen be van fészkelődve a klerikális reakció és itt kell szóvá- tenni a proletár nemzetköziség érzésének ápolását, élesztősét. a jó határozat is csak annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. Akkor, amikor én átadom a párt Központi Vezetőségének üdvözletét, átadom kívánságát is. Szüntelenül éjjel-nappal harcolva kövessenek el mindent, hogy tovább menjünk előre, azon az úton, amelyen pártunk vezet bennünket. Kaposvári Ferenc elvtárs, mizserfai sztahanovista vájár elmondotta: — Pártunk Központi Vezetőséginek júnipsi _ hatáiQzata óta sok hiba történt. Meglazult a fegyelem, de mi bízva pártunkban, a lazaságot kiküszöböltük. Mi. a kommunista dolgozókat megpróbáltuk a termelésben megszervezni a munkafegyelemre, a tervteljesítésben való példamutatásra. Idáig 5 642 tonna szenet adtunk terven fejül népgazdaságunknak. Mi a jobboldali elhajlóknak úgy válaszolunk, hogy mégjobban fokozzuk a termelést. A pásztói gépállomás mezőgazdászai a határozat tanulmányozása közben elhatározták: az agrotechnika nagyobbmérvű alkalmazásával a legeredményesebb vetésforgó kidolgozásával, az 1954-es év termelési eredményeit az alábbiakban túlteljesítik. Búzából 9,2 mázsa helyett 10 mázsát, őszi árpából 11,1 helyett 13 mázsát termelnek. Tavaszi árpából 8,3 mázsáról 10 mázsára, kukoricából 12 mázsáról 16 mázsára, cukorrépából 126 mázsáról 150 mázsára, burgonyá- bóí 50 mázsáról 90 mázsára fokozzák a holdankénti termést a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetben. Az 1954. évi összes munkák végzésének 25 százalékos gépesítési fokát ezévben 40 százalékra emelik. Arra törekednek, hogy fejlett zootechnikai eljárásokkal az állati termékeket olcsóbbá tegyék. Az állattenyésztést fejlesztik. Ennek eléréséhez a silók készítését 50 százalékkal emelik. A Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói között nagy érdeklődést keltett a Központi Vezetőség határozata. Kezdetben ferde nézetek alakultak ki. A párt- szervezetek vezetőségei, a pártbizottság népnevelő értekezletet tartottak, ahol ismertették a határozat igazi tartalmát, célját és sikerült megértetni a dolgozókkal az ezzel kapcsolatos feladataikat. A határozat ismertetése óta jó eredmények születtek. A hidegüzem dolgozói március 15- ón reggel 6- órakor első negyedéves tervüket 100,2 százalékra teljesítették. S ígéretet tettek, hogy a jövőben a kongresszusi versenyben, a serlegért folyó harcban úgy dolgoznak, hogy a Vasöntöde és Tűzhelygyár első legyen. A melegüzem dolgozói tervüket 120 százalék fölött teljesítek s főleg figyelnek üzemükben az önköltség alakulására. ~~~^^~~w-v^v-»Yvj-Ym«CTtmmxMiaiim««xcaoooooami»xcQoa»ioceoimi(x«ax>xxjocioMMi»ia it bírálat €*s ön bírálat hatalmas fegyvere a párt A párt azt tanítja: a tömegeket nemcsak tanítani kell, hanem tanulni is kell tőlük. A vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a tömegek tapasztalatával, melynek vissza kell tükröződni a vezetésben. A dolgozók véleményének kibontakoztatásában, aktivitásuk emelésében nagy szerepe van a bírálat-önbírálat különösen az alulról jövő bírálat fokozott érvényesülésének. A vezetők egyik legfontosabb kötelessége, hogy tanácskozzanak az egyszerű emberekkel, gyakrabban találkozzanak velük, vegyék figyelembe javaslataikat és bíráló megjegyzéseiket, segítsenek nekik jobban dolgozni. Pártunk tevékenységében ezek a sztálini tanítások teljes egészében érvényesek a szocializmus építésében. Mit jelent a kommunista kritika és önkritika? Annyit jelent, hogy az elkövetett hibákra keményen rámutatunk. de megmutatjuk a jó oldalát, a hibák kijavításának módját is. lényegében mások és saját munkájukban észlelt hibák és fogyatékosságok feltárását jelenti. A bírálat-önbírálat a gyakorlatban egységes egészet kell. hogy alkosson, mégpedig úgy. hogy a bírálónak nem szabad tnegfeledkezni az önbírálatról sem, amellyel példát mutat a megbíráltnak a kritika elfogadásáról. A kommunista bírálat és önbírálat osztályharc, valamint a hibák megelőzésének és kijavításának fontos fegyvere. A kommunista párt a hatalom. megszerzéséért folyó harc során bírálja a burzsoáziát, annak rothadtságát, de bírálja a saját hibáit is, ugyanakkor úgy neveli a munkásosztályt, hogy erőt gyűjtsön a hatalom megragadásához, a burzsoázia leleplezésén keresztül. A hatalom megszerzése után még nagyobb szükség van e fontos fegyverre, hiszen a burzsoázia elleni harcot tovább kell folytatni, amely sok,tekintetben még nehezebb, mint a hatalom megszerzése előtt, mert nem támad nyíltan, a munkások sorai közé beférkőzve leplezi magát. Ezért az osztályharc egy pillanatra sem szünetelhet. Nevelni kell a munkásosztályt, s szövetségesét. a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Helytelenek az olyan nézetek, melyek azt vallják, hogy a hibát, hiányosságot nem kell teljesen feltárni. A mi pártunk tevékenysége, minden eddigi határozata azt mutatja, hogy megfogadta Lenin elvtárs tanácsát. „A politikai pártnak saját hibáihoz való viszonya egyik legfontosabb és legbiztosabb ismérve a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóságban kötelezettségét osztálya és a dolgozó tömegek irányában. A hibát nyíltan beismerni, okait feltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly oártot. így teljesíti a párt a kötelezettségét, így neveli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is.“ A lenini tanításból a? következik, hogy a hibát föl kell tárni, bírálatot kell mondani, függetlenül attól, hogy ki követte azt el. mert az elkövetett hibák kijavításába így kapcsolódnak be mind többen, ami a párt tömegkapcsolatát erősíti. A jelen helyzetben, ismerve a Központi Vezetőség legutóbbi határozatát, igen fontos feladatunk, hogy foltozzuk pártunk ideológiai és elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást. az áldozatkészséget. Állami, gazdasági vonalon az egyéb hibák mellett a harcot jobban ki kell szélesíteni a bürokraták ellen. Vonatkozik ez a termelékenység és önköltség alakulására is melyben gyökeres változást kell elérnünk, ha az életszínvonal emelése útján tovább akarunk előre haladni. Ebben nem nélkülözhetjük a bírálat-önbírálat fegyverét. Sztálin elvtárs azt mondja: „Hadd tárja fel a párt. hadd tárják fel a bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk hiányosságait, hadd jelöljék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról napra jobbá váljék és sikerről sikerre haladjon.“ Milyen legyen a bírálat ? A bírálat fontos követelménye. hogy elvi legyen. Ez alatt azt kell értenünk, hogy minden kérdést a párt. az állam, a munkásosztály, a dolgozó nép szempontjából bírálunk, és saját, vagy mások munkájával is így foglalkozunk. Jól meg kell jegyeznünk, hogy a kommunisták és a kommunista erkölcs szerint élő emberek kölcsönös viszonyában megnyilvánuló elvszerűség főleg a kölcsönös elvtársias bírálatban, kritikában jut kifejezésre. Az igazságos kritika meghallgatására és megszívlelésá- re irányuló készség elválaszthatatlanul összefügg az elvszerűséggel. mert mindenkinek kötelességévé teszi, hogy a közösség érdekei és a szocializmus építése ügyének előre- mozdítását tekintse a legfontosabbnak. Másfelől az elvszerűség az igazságos kritika alapja is. A kommunista erkölcs értelmében az egyénnek nemcsak másokkal, hanem saját magával szemben is igényesnek kell lennie. Ezért a kommunista erkölcs igen lényegesnek tar*ja az önkritikát is. / Sztálin elvtárs tanítása szerint a párt a kritika és az önkritika kifejlesztésében azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megszervezze a párt széles közvéleményét, a munkásosztály széles közvéleményét, mint eleven és éber erkölcsi ellenőrzést, amelynek hangját meg kell szívlelni a párt és az állam' minden funkcionáriusának. A bírálat követelménye az is. hogy nevelő, előremutató legyen. A kommunista kritikát és az önkritikát az jellemzi, hogy elvtársias, építő és cselekvésre ösztönző. Fontos, hogy bírálatunk tárgyilagos legyen, személyekre való tekintet nélkül, mutassa meg a hibák kijavításának útját. Sajnos, e téren még sok hiányosság tapasztalható. Egyes vezetők — a tekintély, vagy kéz kezet mos jelszó alatt — nem bírálják egymást. Különösen azokat nem, akiket hosszú évek óta ismernek s kialakult a „haver“ szellem. Ezek a munkák hiányos menetében éreztetik hatásukat. A helyes kritikáért mindenki csak hálás lehet, mert a legkomolyabb segítséget jelenti munkánk, viselkedésünk, harcunk tökéletesítésében. Nem véletlenül hangsúlyozták a marxizmus—leninizmus klasszikusai a kritika és önkritika szükségességét — és az sem tekinthető véletlennek, hogy a hibák egyik fő forrását a kritika és önkritika hiányosságában is kell keresnünk. A bírálat nevelő jellegének kibontakoztatásánál jelen viszonyaink között egyik fő követelmény megonutstm a? eredményeket, mert az e sd- ményekre támaszkodva jobban és gyorsabban tudjuk a hibákat kijavítani, ami növeli a párt tömegkapcsolatát, még jobban emeli a párt tekintélyét. Az e téren meglévő hiányosságokat sokan azzal magyarázzák, hogy „kímélni“ akarják a kádereket. A valóságban viszont segítséget nyúj- tanak a hibák további elmérgesedéséhez. „A kádereket hibáik elkenése útján kímélni és óvni — mondja erről a magatartásról Sztálin elvtárs —, annyi, mint ezeket a kádereket tönkretenni.“ A bírálat, a káderek nevelésénél növeli az igényességet, az őszinteséget, megakadályozza a nagyobb hibák elkövetését. A bírálat ,követelménye továbbá. hogy erősítse a párton belüli demokráciát, a demokratikus centralizmust, a párt és tömegkapcsolatot. E fontos elvek betartásával lesz a párt- szervezeteinkben eleven ős pezsgő pártéiet. Ehhez például olyan légkör szükséges, • ahol következetesen betartják a párton belüli demokrácia szabályait, ahol a párt tagjai felvethetik az észlelt hibákat, megbírálhatják a pártszervezet és a gazdasás vezetőit és megvitathatják a hibák kijavításának- módját. Ezek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a vezetők példamutatása, főleg az önbírálat terén. Saja nos ma még nem egyszer találkozunk olyan funkcionáriusokkal, akik végnélkül hangozta: iák a pá-t iránti odaadásukat, a valóságban pedig
