Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-16 / 22. szám

4 szabad Vm.nín * 1955 március 16. másaink jól feflkészüljenek, gépeiket előkészítsék, hogy a lehető legnagyotib segítséget tudják nyújtani a tavaszi munkák gyors elvégzésében. Lemaradás mutatkozik a szerződéses növénytermesztés­nél, elsősorban a cuíkorrépá- nál. Megyénk eddig csaipán 64 százalékban szerződte le ter­vét. A lemaradás oka: elsősor­ban abban van, hogy nem fo­lyik kielégítő felvilágosító munka a szerződéses növé­nyek jövedelmezőségének a megmagyarázására, az ezzel járó kedvezmények ismerteté­sére. Ezenkívül nem szállnak szembe az ellenség aknamun­kájával, mely arra irányul, hogy lebeszélje dolgozó pa­rasztságunkat a szerződéses növények termeléséről, hogy ezzel kárt okozzon népgazda­ságunknak és elüsse a dolgozó parasztságot a nagyobb jöve­delem megszerzésétől. Ahhoz, hogy a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsola­tos sikeres feladatokat vég­re tudjuk hajtani, szüksé­ges a falusi pártszerveze­tek megerősítése és a falun végzendő politi­kai munka megjavítása. Tá­mogatni kell azt a kezdemé­nyezést, hogy a különböző szervektől és hivatalokból visszamennek a termelőszövet­kezetbe, faluba azok a dolgo­zók, akiknek megfelelő szak­mai és politikai képzettségük van ahhoz, hogy komoly segít­séget adjanak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a falusi párt­munka megjavításához, a ter­melőszövetkezet megerősítésé­hez. Falusi pártszervezeteink feladataikat csak akkor tudják sikeresen megolda­ni, ha minden kommunista élére áll a Központi Veze­tőség határozatainak meg­valósításáért folyó harc­nak. Ha tanácsaink, DlSZ-szerveze- teink és az MNDSZ mozgósítja tagjait e nagy feladatok meg­valósítására. Ha a Hazafias Népfront-bizottságok legjobb tudásukkal elősegítik e nagy feladatok megvalósítását. A Központi Vezetőség határozata felhívja a figyelmünket, hogy megalkuvás nélkül ideoló­giai harcot folytassunk a párt politikájától eltérő minden elhajlás ellen, s jelen esetben mindenek­előtt a jobboldali elhajlás ellen. Mindenhol fel kell tárni azon jobboldali nézeteket, amelyek megyénk területén megmutat­koznak. Harcot kell indítani ezek elszigeteléséért és teljes felszámolásáért. Ügyelni kell arra azonban, hogy a jobboi dali nézetek elleni harc ne el­vont módon folyjék, hanem össze legyen kapcsolva a párt soronlévő feladatainak teljesí­tésével. Miközben pártunk erő­teljesen küzd a jobboldali ve­szélyek ellen, ugyanakkor sza­kadatlanul folytatja a harcot a ba'oldali túlzók és az állami törvéftyesség megsértői ellen. Biztosítani kell a párt veze­tő, irányító szerepét a társa­dalmi és állami élet minden területén, az állami szervek­ben, tömegszervezetekben, tö­megmozgalmakban és más te­rületeken is. A legkeményebben és leg­határozottabban szembe kell szállni minden olyan nézettel, amely a legkisebb mértékben is kétségbe von­ja, vagy csökkenteni akar­ja a párt vezető szerepét. Azokat az eredményeket, ame­lyeket a felszabadulás óta elér­tünk, pártunk vezetésével ér­tük el, s az előttünk álló fel­adatokat is csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha dol­gozó népünk harcát a mun­kásosztály forradalmi pártja, nagy pártunk vezeti. Biztosítani kell pártunkban a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését, azt, hogy a felsőbb szervek határo­zatát minden alsóbb szerv és minden párttag a legkisebb ingadozás nélkül magáévá te­gye és legjobb tudása szerint harcoljon azok megvalósításá­ért. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósítása érdeké­ben pártszervezeteink széle­sítsék tovább kapcsolatai­kat a dolgozó tömegekkel, mert csak így tudják pártunk helyes politikáját a dolgozók tíz- és százezreinek megma­gyarázni. A KV határozatá­nak megjelenése óta eltelt na­pok tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a dolgozók helyes­lik pártunk határozatát és he­lyeslésüket tettekkel bizonyít­ják. Biztosak vagyunk abban, hogy pártunk vezetésével si­kerrel oldjuk meg a szocializ­mus építésében előttünk ‘ álló feladatokat. Biztosak vagyunk abban, hogy megyénk dolgozói egységesen sorakoznak fel pártunk mögé e nagy felada­tok megvalósítására, melyek dolgozó népünk további boldo­gulását jelentik. (Hajdú elvtárs beszédét szá­mos hozzászólás követte, me­lyekre lapunk következő szá­mában visszatérünk.) A Salgótarjáni Városi Tanács tervei az 1955. évben A Salgótarjáni Városi Ta­nács az előző évitől eltérően új módszerek szerint dolgozta ki az 1955. évi várospolitikai tervet. A tanácsválasztás területi elve alapján az egyes választó kerületek tanácstagjai, saját választókerületük dolgozóival közösen beszélték meg a vá­lasztókerület javaslatát, kéré­sét, bírálatát, amelyek ez év­ben már orvoslásra, vagy megoldásra várnak. Az így felszínre kerülő kezdeménye­zések alapján a tanács állandó bizottságai, a választókerüle­tek vezetőivel közösen meg­tárgyalták a javaslatokat és ezek kivitelezhetőségét. A ter­vek realitása, a dolgozók szé­les tömegeinek alkotó kezde­ményezése és javaslata lesz a megvalósulás legfőbb biztosí­téka. Elöljáróban megemlítjük, hogy a város fejlesztésére az 1947-től 1954 végéig fordí­tott beruházások összege közel 50 millió forintot tesz ki. Ez fényesen bizonyítja, hogy az elmúlt évtized városunk fejlődésében egyedülálló volt. A várospolitikai terv célja Salgótarján arculatának megváltoztatása, szebbététele; annak a harcnak a része, amely a nyomortanyák eltün­tetését, utak rendbehozását, vízellátás megjavítását, kor­szerű kulturális és szociális intézmények létesítését stb. célozza. A városgazdálkodási felada­tok között az ez évben megvalósításra várókból mon­dunk el néhányat. 540 000 fo­rintos összeggel mélyfúrású kút épül. A vízműhálózat bő­vítésére 120 000 forintot, szi­vattyúház építésére 40 000 fo­rintot ruházunk be. Víztelení­tik a volt vásártéri új lakó­házakat. 135 000 forinttal szennyvízderítő épül. Kibővítik a csatornahálózatot. Színház­teremmé alakítják át a városi kultúrotthont (volt pártoktatók háza). 2 230 000 forint hitel­összeget használ fel a tanács lakástatarozásra. Befejezik a Vasas-pálya lelátójának építé­sét. Tovább folytatják az út­szegélyek fásítását. Megjavít­ják a tönkretett nyilvános telefonfülkéket. A volt vásár­téren a víztelenítési munkák befejezése után az új város­részt parkosítják. De parkosí­tások történnek a város más részein is. A város különböző részein kisebb játszóterek lé­tesülnek (a volt vásártéri ré­szen, a Rokkant-telepen, a bányakórháznál stb). Rendbe­hozzák az újtelepi városi strandot. A Rokkant-telepen 25 szövetkezeti lakóházat épí­tenek. Baglvasaljától Zagyváig helyi autóbuszjárat létesül, amely minden órában közle­kedik majd. Vízfogó gát épül az Arany János utcában és a Somlyó utcában. A várospolitikai terv foglal­kozik a közoktatásunkban megoldásra váró feladatokkal. Rendeletet hoz a tanulmányi fegyelem szilárdabbá tételére. Tatarozzák az egyes iskolákat, felújítják és kiegészítik az is­kolai felszereléseket. Gondos­kodnak a szülői értekezletek rendszeres megtartásáról. A Sztahanov úti iskolára emele­tet építenek. Két tanteremmel bővül a baglyasaljai általános iskola, és a Csizmadia úti ál­talános iskola. Foglalkozik a várospolitikai terv a sport előtt álló feladatokkal, a tö­megsport kiszélesítésével. A VTSB különböző sportágakban versenyeket rendez. Röplabda- és kézilabda-pálya épül a me­gyei tanács mögött. A vízi­sport fejlesztésére megoldják a bányai strand egészséges vízellátását. Elkészül a gép­ipari technikum eddig félkész tornaterme. Berendezik az MTH tornatermét. A népművelési és kulturális feladatok között új kultúrcsoportok lét­rehozását tervezi a tanács. A terv alapján már meg is ala­kult a bányász kultúrotthon színjátszócsoportja, valamint a Somlay Artur központi szín­játszócsoport. Díszelőadásokat tartanak történelmi nagyjaink, íróink tudósaink nevezete­sebb évfordulóin. Különböző kiállításokat rendeznek. Pél­dául „Az üveggyár fejlődése tíz év alatt“ kiállítást. Rendbe­hozzák a baglyasaljai kultúr­otthont. A Somlyó-bányatelepi kultúrotthont. Kertmozi léte­sül a városban. 400 lakásba bevezetik a vezetékes rádiót. Modern gépeket, eszközöket kap sok helyiipari vállalatunk. Jövő év közepéig felépül a „Patyolat“ vállalat korszerű mosodája. A mezőgazdaság fejlesztésére ismertetjük váro­sunk dolgozó parasztságával az élenjáró agrotechnikai el­járásokat. Tapasztalatcserét szerveznek az egyes tsz-ek között. Gondoskodnak az ara­tási és cséplési munkák za­vartalan elvégzéséről, a tartá- lékterületek gazdaságos meg­műveléséről. A terméshozam növelése érdekében a mű­trágya ellátásáról. Biztosítják az állategészségügy jó munká­ját. Ebben az évben elkészül a város hat éves gyümölcsösí- tési terve. Zöldövezet létesí­tési terv készül. Az egészségügy feladatai között a már meg­épült anyatej-gyűjtőállomás, gyógyszertárbővítés, mentő- állomás, a mentőkocsi-park bővítése, a megyei kórház gyermekosztályának kibőví­tése, rendelőintézetek felszere­lésének pótlása, az egészség­ház bővítése, két nyilvános WC építése stb. szerepel. Dolgozóink jobb ellátása ér­dekében bőiül a város üzlethálózata. A már épülő állami áruházon kívül zenés cukrászda, gyer­mekruházati bolt, az újtelepi részen élelmiszerbolt, a Vörös Hadsereg úton húsüzlet, a Rokkant-telepen fűszerüzlet, a külső állomásnál zöldség- gyümölcsüzlet, Baglyasalján húsüzlet nyílik. Korszerűsítik a piacot. Fokozottabb gondot fordít a Városi Tanács az áruk kiszolgálására, az áru minőségének ellenőrzésére. A felsorolt és fel nem so­rolt, ez évben megvalósuló (részben már megvalósult) ter­vek. teljes egészükben a dol­gozók érdekeit szolgálják. Ép­pen ezért kötelessége váro­sunk minden dolgozójának se­gíteni, támogatni ezeket a ter­veket. EGY KOMMUNISTA CSAPAT — Decemberben is ők lettek az elsők a kamrafejtési ver­senyben — mondogatják a bá­nyászok — most sem sikerült még senkinek megelőzni őket. Kaposvári Ferenc második harmadcsapatáról van szó, akik Mizserfán a Pálhegy II. bá­nyaüzem 7—8 osztályában már annyi sikert értek el. Kik hát ezek az emberek, akiket nem lehet utolérni a tervteljesítésben? Kaposvári Ferenc elvtárs, a csapat vezetője 27 éves bá­nyász tapasztalattal rendelke­zik és öt éve dolgozik Mizser­fán. Az emberek így beszél­nek róla: „Ilyen emberből sok kellene". Igazuk van. Aki úgy tiszteletben tartja a munkát, a munkaversenyt, a termelést, mint Kaposvári elvtárs, ilyen emberekből valóban sok kel­lene. Tervét mindig teljesítet­te. Jó munkájáért sztahano­vista oklevéllel, sztahanovista jelvénnyel és a „Kiváló bá­nyász” címmel tüntették ki. Az 1954-es üzemi sztahano­vista szint követelményeinek mindig eleget tett és most a „Szakma legjobbja” címért küzd. Kaposvári elvtárs pártmeg- bizatása volt Homolya Ist­ván, Benedek Ferenc és Bene­dek István toborzott munká­sok vájárrá való nevelése. A csapat kommunista tagjainak segítségével teljesítette is fel­adatát, mert már mind a hár­man sztahanovista oklevéllel rendelkeznek. A további fel­adat most már Homolya Ist­vánt és Benedek Ferencet párttaggá nevelni. A jó példa, kommunista magatartás, a kollektív érzés a legjobb ne­velő. A csapat többi kommu­nista tagjait is hasonló mun­kára bírta. Pádár János alig 38 éves, ö a csapatvezetőhelyettes. Ka­posvári elvtárs méltó verseny­társa. A bányászatban szerzett szakmai tudását igyekszik át­adni fiatal munkatársainak is. Pap Gyula, a csapat nevelő­je többször beszél társainak a termelékenység, a munkaver- senv fontosságáról, harcol a műszaki feltételek megterem­téséért. az új módszerek beve­zetéséért. Nem véletlen, hogy a csapat munkája mindig szer­vezetten, s folyamatosan ha­lad. Benedek István elvtárs nem régi bányász. Azok közül a toborzott munkások közül való, akiket Kaposvári elvtáis párt- megbizatása folytán nevelt vá­járokká, s lettek sztahanovis­ták. Benedek elvtárs szereti a munkát, szereti a versenyt, s nemcsak a bányában, hanem a szállóban is beszél róla, ahogy n népnevelőnek beszélnie kell. E csapatban az előbb felso­rolt négy kommunista példa- mutatásán és nevelésén ke­resztül egyre szebb eredmé­nyeket érnek el. Tervteljesíté­sükkel mindig az elsők között voltak, s nem véletlen, hogy havi keresetük fejenként rend­szeresen 3—4 ezer forint kö­zött van. De meg is dolgoznak érte. A 480 percet mindig pon­tosan kihasználják, bevezet­ték és tartják a melegcsá­kány átadást. A csapatok mindig a munkahelyen vált­ják egymást. Egy éve senki nem hiányzott a csapatból. Gondot fordítanak a gépek ki­használására és karbantartá­sára. Ha valamelyik gépnél rendellenességet tapasztalnak, mindjárt megjavítják, meg­tisztítják. Az elért eredmények motorjai, hajtóerői maguk a kommunisták voltak, akik min­den esetben megértették a párt hívó szavát és elsőnek tettek vállalásokat. Mint pél­dául a felszabadulási verseny­ben is, ahol ezer tonna szén kibányászására tettek foga­dalmat, De nemcsak a vállalás­ban. hanem azok valórávéltá- sában is példát mutatnak a csapat párttagjai. így lettek elsők decemberben a kéthóna­pos kamrafejtési versenyben is, melyért négyezer forint jutalmat kaptak. (Ezt az ösz- szeget a három szak csapatai között arányosan elosztották). A versenyszellem azóta sem lankad, állandóan táplálják, melynek eredménye, hogy már 1956. februári tervükön dol­goznak. A szén minőségéért különö­sen Pap elvtáns, a csapat nép­nevelője harcol sokat. Minden rendellenességre felfigyel. Ó maga példát mutat s mások­tól is úgy követeli. Ezeknek az eredményeknek mint forrását említjük meg, hogy a csapat tagjai rendsze­resen résztvesznek az oktatá­sokon, gondot fordítanak el­méleti képzettségük fejleszté­sére, s ezen keresztül egyre világosabban látják a felada­tok fontosságát, s végrehajtá­sukon keresztül, családjuk és a dolgozó nép életkörülmé­nyeinek meg javulását. Tudják értékelni a felszabadult nép lehetőségeit, a múlt és jelen közötti különb­séget s tettekkel bizonyítják be, hogy ők a béketábor hű katonái s minden igyekeze­tük a békét, a dolgozó nép életének megjavítását céloz­za. Látják, munkájuk fontos­ságát. s felelősséget is érez­nek az iránt. A feladatok ered­ményes megoldása érdekében mindent kollektíván, egymás­sal megbeszélve, egymás ta­pasztalatait igénybevéve vé­geznek. Megmutatják, hogy a toborzottakkal is lehet dolgoz­ni. csak megfelelően kell fog­lalkozni velük. Hozzájárult az eredmények eléréséhez az üzem vezetősé­ge is. Mint Kaposvári elvtárs mondja, az üzemvezetőség hi­bájából a termelésben nem adódtak nehézségek. A fenn­álló anyaghiányokért. — pél­dául a rakodó-gépalkatrészek és a kisvasutak hiánya — a bártyatröszt vezetői felelősek. A pártszervezet a termelés ellenőrzésével, a munkafegye­lem megszilárdításával, a dol­gozók problémáinak elintézé­sével törekedjen a gazdaságos termelésre. Széleskörű neve­lőmunkával, az oktatások rend­szeres megtartásával biztosít­sa a párttagok aktivitását, pél­damutatását. A népnevelők pedig az üzem valamennyi dol­gozóját mozgósítsák a tervfel­adatok megoldására. Szélesít­sék ki a munkaversenyt, ma­gyarázzák meg annak fontos­ságát, hogy anyagi és kultu­rális körülményeik egyre ked­vezőbbek legyenek, erősödjön népi demokráciánk, honvédel­münk, s ezen keresztül a béke­tábor. Slirákon a községi alapszer- rezetnél beindult pártoktatás ónak mondható. A beszerve- ett tagság 80—85 százaléka endszeresen ellátogat a kon- erenciákra. Kovács Nándor iropagandista — pénzügyőr - mindig jói felkészül az ok- atásra. Rendszeresen részt- esz a propagandista-konfe- enciákon és az anyaggal Lapcsolatosan több irodalmat dvas. A két oktatási idő kö- ött is foglalkozik a hallga- ókkal. segít a felkészülésben, lmondja a legfontosabb dol- ;okat s a fő témát, melyre a jgyeimet irányítani kell fő­képpen. Hiba, hogy ez a segítség- idás nem rendszerezett, nem ervszerű és többször csak gy-két elvtársat érintenek, lovács elvtárs a .jövőben tö- ekedjen arra, hogy minden lallgatónak a lehetőségek zerint egyformán nyújtson egítséget. A pásztói Szabadság Tsz-néi Jég színvonalas viták folynak a konferenciák alkalmával, hol a tagság 90 százaléka megjelenik. Az aktivitás leg­inkább annak tudható be. hogy a hallgatók valamennyien részletes jegyzetet készíte­nek a kiadott irodalomról. A pártszervezet rendszeresen el­lenőrzi az oktatás menetét. Javítani való van még a párt­oktatáson: Palotás, Buják, Szurdokpüspöki, Vanyarc, Pásztó I., II. körzet, községi alapszervezeteinél. az oktatás jobbágyi és az erdőtáros: községi alapszervezeteknél, pásztói járásban. Legtöbbszij meg sem tartják a foglalkc zásokat, de a megtartott kon ferenciák színvonala is ige alacsony Ezeken a helyeke az alapszervezet vezetőségé nek tagjai nem törődnek a oktatások menetével, nem el lenőrzik azokat. Hasonló a helyzet a propa gandistáknál is. kik legtöbb szőr meg sem jelennek konferenciákon. Konferenciák Lapunk március 9-i számá­ban helytelenül közöltük a propagandista-konferenciák időpontjait, s ezért az alábbi­ak szerint helyesbítjük: A felsőfokú (pol. gazd.) tan­folyamokon. március 17-én délelőtt 9 órakor Torják elv­társ, március 19-én délelőtt 9 órakor Gotyár elvtárs vezeti a konferenciákat. Mindkét év­folyam konferenciáját a PH- ban (volt 3 hónapos pártisko- la) tartjuk. Tananyag a kong­resszusi anyag harmadik té­májának második része. Az önálló tanulésos tanfo­lyam filozófiai, pol. gazd., ma­gyar párttörtánet I. évf. és SZKP tanfolyamain 17-én (csütörtök) tartjuk a konfe­renciákat. Mind a négy kon­ferencia helye a megyei párt- bizottságon lesz. A filozófiai reggel 8 órakor, a pol. gazd., SZKP és a magyar párttörté­net reggel 9 órakor kezdődik. A magyar párttörténet II. év­folyamát pedig március 18-án (pénteken) refuel 9 órakor tartjuk, ugyancsak a megyei pártbizottságon. A helyiségek­re vonatkozó tájékoztatást az elvtársak a portán megkap­ják. Megyei pártbizottság oktatás’ osztálya Hárman az Acélárugyárból Lantos Sándor kiváló kapa­sajtoló április 4-re vállalta, hogy negyedéves tervét jómi­nőségű munka mellett 25 nap­pal előbb befejezi. Az első kéthónapi tervét 29 nappal előbb teljesítette. A felsza­badulási műszak első napját 202 százalékra teljesítette. Bakos Józsefné új dolgozó, patkósarokmarós április 4 tisz­teletére vállalta, hogy tervét 100 százalékra teljesíti. Február hónapban még csak 82 százalé­kot ért el. A felszabadulási mű­szak első napján 156 százalékot teljesített. Buda Antal drótkötő vállalta, hogy április 4-re 1959. novem­ber havi tervét befejezi. Jelen­leg 1959. október havi tervét fejezte be. A felszabadulási műszak első napján 278 száza­lékot ért el. Ú| kezdeményezés (Tudósítónktól.) Űjabb kezdeményezés a Sal­gótarjáni Acélárugyár gazda­sági szerárugyár A-üzemében. A tengelykovácsolásnál kísérlet folyik. Eddig külön melegítés­sel végezték el a derék- és csapnyújtást, vagyis háromszor kellett melegíteni az anyagot, amíg készre tudták kovácsolni. A jelenlegi kísérlet alatt csak egyszer melegítik meg az anya­got. s így végzik el a nyújtást és a csapolást. A? eddigi kísér­leti eredmények azt igazolják, hogy az új eljárással jelentős anyagmegtakarítást érnek el. Ugyanakkor a tengely kivitele szebb lesz és a minőség is megjavul. Kevesebb lesz a fél­kész tengely, mert a csapolás, mint külön művelet megszűnik. Ez is eredménynek számít, mert a gazdasági szerárugyár Á-rész- leg üzemének túlzsúfoltságát figyelembevéve a tengely ková* csolásánál a félkész áru néni foglal helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents