Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-12 / 21. szám

1955 március 12. SZARAD xfir.n'ÍD 5 Egy nagyióci kulák és a tavaszi búzavetés terv Hravcsik Sándor és Mihály 80 holdas nagyidéi kulákok már az elmúlt év őszén me­rényletet követtek el az or­szág ez évi kenyere ellen. 11 kh-dal kevesebb őszi búzát vetettek. így akartak ártani a nép államának. A Minisztertanács határo­zata alapján azoknak a ter­melőknek, akik a községükre megállapított százalékban ke­nyérgabona vetéstervüket, őszi vetéssel nem, vagy csak rész­ben teljesítették, a községre meghatározott kenyérgabona vetésterv arányában a tavaszi búza vetése kötelező! Ezen határozat megvalósí­tása az ország kenyérellátásá­nak biztosítását eredményezi. Tudják ezt a kulákok is. Ép­pen ezért fondorlatos módon a törvény kijátszásán speku­lálnak. Arra hivatkoztak, hogy „nincs vetőmag“. Azt hiszik, hogy a „vetőmaghiány“ mentesíti őket a vetésterv teljesítése alól. A községi ta­nácsot azonban nem lehet egykönnyen félrevezetni. A község vezető emberei már nagyon is jól kiismerték a ku­lákok észjárását. „Akkor higyj a kuláknak, ha szőrt látsz a fogán“ — tai’tja a köz­mondás. Ha nincs vetőmag, hát vegyen a kulák, van mi­ből! Van pénze, jószága, föld­je, van miért cserélni, van miből vásárolni tavaszi búza vetőmagot! A községi tanács szigorúan lépjen fel a kulákszabotázs ellen! Kötelezze a kulákot a vetőmag mielőbbi beszerzésé­re, a búzavetés-hiány pótlá­sára! Az Acélárugyár DISZ-fiataljai a villagyártás fokozásáért Posta, vagy váróterem ? Gyakran van dolgom a pos­tán Salgótarjánban. Pénzfel­adás, táviratküldés, vidéki tele­fonhívás lebonyolítása stb. Ha már sikerült átverekednem magam a bejáratnál levő elő­téren — ahol az ácsorgók sű­rűn elállják az utat —, furcsa látvány tárul a szemem elé. Az autóbuszra várók tömegei, rengeteg bátyú az asztalokon, padokon, lárma (legutóbb han­gos furulyaszó), vidéki nénik ülnek az asztalokon lábukat lógatva, sokan ott étkeznek és vannak, akik regényt olvas­nak. Ha egy csekket kell kiállíta­ni, vagy egy levelet megírni: arra nincs hely. Foglalt — ba­tyukkal. — Sokszor várni kell egy, másfél órát is, míg egy vidéki telefonösszeköttetést ■megkap az ember. Ezt állva 1 l kivárni, mert az autó- ( :ra várók minden helyet ■jlalnak. „ emrégen még a postán egy -^<1-V (a jelezte, hogy csak pos- it ügyben lehet az épületben fy^rpartó&kodni, mert a posta nem ‘ váróterem. Ez úgy lát szik túl­haladott álláspont, mert a tábla lekerült helyéről. Meg­kérdeztem a hivatalvezetőt, miért nem segítenek ezen az állapoton. Közölte, hogy a postai dolgozók munkáját is nagymértékben zavarja az itt tartózkodók lármája. A rend­őrség adott is segítséget olyan formában, hogy egy héten ke­resztül egy ügyeletes rendőr mindenkit kiküldött a postá­ról, akinek nem volt ott hiva­talos dolga. Persze ezt nem le­hat állandósítani. Tény és való, hogy ez így tarthatatlan állapot. Több megoldás lehetséges ennek az ügynek a felszámo­lására. Vagy pénzbírságolás, — amelyet a rendőrség eszkö­zölne —, oz illetéktelenül ott tartózkodókkal szemben, vagy az autóbusz megállót máshová helyeznék, vagy a várakozó­kat a postaépület helyett vas­úti váróterembe irányítani, végül a MÁVAUT építene egy várócsarnokot. Lehet válo­gatni a lehetőségek között. Csak így ne maradjon, mert így nem jól van. Nógrádi V. Mii Jelenet a „Liliomfl“ c. magyar filmből Utolsó napjait éli a tél. A lágyan simogató tavaszi szel­lő már hirdeti a régen várt legkedvesebb évszak közeled­tét. A mezőgazdasági dolgozók már jóval előbb hozzáfogtak a mezőgazdasági munkák el­végzéséért. A Gazdasági Szer- árugyár dolgozói is min­dent elkövetnek, hogy a dol­gozó parasztságnak megfelelő mennyiségű és minőségű me­zőgazdasági szerszámot bizto­sítsanak. Napról napra több és több szerszámot adnak a falunak. Ennek ellenére a vil­lagyártásnál mégis komoly le­maradás mutatkozik. A villa­gyártásban mutatkozó lema­radás megszüntetése érdeké­ben az Acélárugyár központo­sított irodák DISZ alapszer­vezetének vezetőségi tagjai elhatározták, hogy március hónap folyamán, három va­sárnapon segítséget adnak a villagyártásihoz. Március 6-án, vasárnap reggel jóval 6 óra előtt Fehér Gyula, Szabó Ala­dár, Szűcs Mihály, Ébenhard Béla, Jancsi László és Mol­nár József DISZ-vezetőségi tagok jelentkeztek a Gazda­sági Szerárugyár részleg B- üzemében munkára. Szatmári elvtárs művezető mind a hat fiatal részére biztosított mun­kát. Jancsi Lászlót a villa­hüvely kovácsolásához osztot­ta be kisegítőnek. Benkő Ist­ván hüvelykovács Jancsó Já­nos segítségével teljesítményét 800 darabról 1000 darabra fo­kozta. Ébenhard Béla, Borso- vicz József kováccsal együtt 186 százalékos tervteljesítést ért el a villahüvely készíté­sénél. Említésre méltó ered­mény született ezen a napon az exportlapát készítésénél is. Molnár Józsefet és Szűcs Mihályt Medved József dara­boló mellé osztották be, akik ezen a napon az export! apát­ból 465, villából 390 darab­bal termeltek többet előirány zatuknál. Fehér Gyula és Szabó Ala­dár önálló javítási műveletet végeztek és ketten 2000 darab villát készítettek el. Barcs András Felszabadulásunk ünnepére — tavaszra készül a falu A paíotási Május 1 TSZ felkészülten várja a tavaszi munka kezdetét Kitisztították a vetőmagva­kat, kijavították a tavaszi bú­zához szükséges gépeket és felszereléseket. 105 melegágyi ablak alatt csíráznak már a korai káposzta-, karalábé-, karfiolmagvak. A dolgozó parasztok nagy érdeklődést tanúsítanak a gépi munka iránt A karancskeszi gépállomás a tavaszi talajmunka tervének 60 százalékát biztosította szer­ződésileg. A szerződés na­gyobb részét a termelőszö­vetkezetekkel kötötték meg. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok is nagy érdeklődést tanúsítanak a gépi munka iránt. A traktorok a menet­irányterv szerint kivonultak a tsz-ekbe és a falvakba. Mi­helyt a talaj állapota meg­engedi, megkezdik a mun kát. A verseny élenjárója a korpácsi Lenin TSZ A rétsági járás tsz-einek versenyében a korpácsi Lenin az első. Kitisztították a vető- magvakat. A kukorica vető­magot és a burgonya vetőgu­mót kiválogatással előkészí­tették a vetésre. A mezőgaz­dasági gépeket és eszközöket j kijavították. A járás többi termelőszö- j vetkezete is eredményes mun­kával készül a tavaszra. Be- j fejeződött a vetőmagtisztítás, i a trágyahordás. A keszegi, a 5 diósjenői, a tolmácsi és as borsosberényi tsz-ek kivételé- [ vei valamennyi tsz ki javítót- { ta a mezőgazdasági gépeket. > Az említett tsz-eknek a gép-$ állomás javítja a tavaszi \ munkákhoz szükséges felsze­reléseket, Ismertették a tavaszi tervet A tavaszra való felkészülés jegyében folyik a munka a kisterenyei gépállomáson is. Március 10-én a gépállomás dolgozói termelési értekezletet tartottak, melyen értékelték a téli gépjavítás eredményeit. A gépjavításban felajánlást tett dolgozók eredményeit nyilvánosságra hozták. Ezen az értekezleten már ismertet­ték a brigádok beosztásának tervét és azt, hogy melyik brigád hol, milyen területen dolgozik majd ebben az esz­tendőben. A kisterenyei gépállomás már megkezdte traktoraik ki- húzatását a földre, s ha az idő engedi azonnal hozzá­fognak látni a szántáshoz, ve­téshez. A gépállomás tavaszi szer­ződéskötési terve 1400 nor­málhold volt, amit eddig 110 százalékra teljesítettek. Nyílt levél egy küldött DISZ-fiatalhoz Kedves Barátom! Szerte az országban, Budapesttől a legkisebb faluig min­denütt küldötteket választ az ifjúság. Ezek a küldöttek beszá­molnak majd szervezetük eddigi eredményeiről, nehézsé­geiről, jövő terveikről a küldöttválasztó gyűléseken és a DISZ II. kongresszusán. Ez a számadás nem lehet közömbös szá­munkra. Éppen erről szeretnék veled beszélni. Nem tudom milyen érzésekkel vetted kézbe a meghívót, gondoltál-e arra, hogy megbízásod komoly. Olyan küldött nem lehetsz, aki csupán jelenlétével járul hozzá, a szavazások al­kalmával az értekezlet munkájához. Erre lehet, hogy rázod a fejed, hogy nem. Nem „bólogató János'1 vagy. De egyben azt is kérdezed, mit és hogyan szól­ják? Feltétlen el kell mondanod, hogy a DISZ megalakulása óta hogyan fejlődött szervezeted, — taglétszámút tekintve, — hogyan kezdtéték el a szervezést, aztán idővel milyen változás állt be szervezeted munkájában. Adj számot arról is ■— pél­dákon bemutatva, — hogy a falu, a város életében, az építés­ben élen jártok-e és kik szervezeted fiataljai leözül. Van-e be­csülete nálatok a DISZ-nek, s ha még nincs, mi az oka ennék? Vajon kivettétek-e részeteket a falu, a város népművelő munkájából? JátszottaMk-e már színdarabokat, rendeztetek-e ismeretterjesztő előadásokat? Fiatal Barátom! Te, aki a salgótarjáni üzemekből, vagy a megye bányáiból jössz, vagy éppen a földek küldötte leszel, nem választhatod a munka könnyebbik oldalát, a hallgatást! Becsületesen felkészülsz hozzászólásodra, semmi lényege­set nem fogsz kihagyni. Miért? Mert tudod, hogy a te hozzá­szólásodra is számottart a DISZ II. kongresszusa. Ez érthető is. Az I. kongresszus óta megtett utat csak így lehet igazán felmérni. S ebben a felmérő munkában egyaránt fontos a nagy és kis taglétszámú szervezetek tapasztalata. Igaz szóval sok. olyan kérdésre irányíthatod az országos vezetőség figyel­mét, amit eddig nem láttak, nem láthattak, amit csak te tud­hatsz, aki közvetlen ott élsz, szervezeted többi tagjaival együtt lélegzet. Régen azt tanították az iskolákban, hogy a történelmet, a népek életét a királyok irányítják. Neked is érezned kell azt, hogy ez a lecke a királyokról — helytelen. Érezned kell, hogy napjainkban jobban, mint valaha, a nép formálja életét, maga írja történelmét. Szembe kell nézni a tényekkel: te is felelős vagy hazád ifjúságának neveléséért! Most, amikor idáig érsz az olvasásban, esetleg megnézed, ki is írta tulajdonképpen ezt a levelet? Első pillanatra csodál­kozol: tanár. Valahogy nem érted a dolgot. Pedig egyszerű. A balassagyarmati tanítóképző DISZ vezető tanára vagyok, és a megyei küldött-értekezleten magam is szeretnék világos ké­pet kapni arról, hogy a Nógrád megyei DISZ-szervezetek ügye hogy is áll. Csak ennek ismeretében tudjuk felkészíteni végző tanítóinkat arra, hogy segíteni tudjáüc, főleg a falusi szerveze­teik munkáját. Rátz Tibor a balassagyarmati tanítóképző DISZ vezető tanára * kTecvrr>rgjf3no&ro0eB30eo<>a00»3000O00O00000ccx3O0C000Q0O00O0c>00CX30000Ci00C)CM30COGOQC Őszi gabonavetések tavaszi ápolása A Megyei Tanács népműve­lési osztálya a III. pártkon­gresszus és az 1954. évi októ­beri határozatok figyelembe­vételével jelölte meg megyénk népművelésének 1955. évi fel­adatait és dolgozta ki terveit. Döntő feladat megyénk dol­gozói kulturális ellátottságá­nak állandó fokozása. Feladatának tartja a nép­művelési osztály a magyar— szovjet barátsági hónap, a fel- szabadulási évforduló, ennek keretében a DISZ kulturális seregszemle megszervezését. Kulturális munkával segítik a felszabadulási verseny széles­körű kibontakozását. A Haza­fias Népfront-politika figye­lembevételével a nemzeti egy­ség kiszélesítésének támoga­tását. Nagyobb gondot kíván fordítani a tanyavilág kultu­rális ellátottságára, a falu és város közötti kapcsolat erősí­tésére. Feladatának tartja nép­művelésünk a mezőgazdaság fejlesztését, a tudomány eszkö- eeivel (előadás-propagandával, szakmai ankétokkal, mező- gazdasági tanfolyamok rende­zésével, tapasztalatcserékkel *tb.). Több segítséget, nagyobb Népművelésünk főbb feladatai, tervei az 1955-ös évben szakmai irányítást kapnak az üzemi kultúrotthonok. Fontos feladatként jelöli meg népművelésünk az ifjúság ne­velését, az ifjúság igényeivel és problémáival való foglalko­zást, nevelésük és szórakozta­tásuk biztosítását, a kultúr­otthonok programjában. Fontos feladat marad to­vábbra is nemzeti kultúránk erősítése, a különböző népi és történelmi hagyományok fel­tárása, megyénk nagyjai életé­nek, munkásságának ismerte­tése és mindezeknek felhasz­nálása a hazafiasságra való nevelésben. A jobb munka érdekében szakmai továbbképzést is kap­nak a művészi csoportok veze­tői és általában a művészeti dolgozók. Népi zenekarainknál kezdő és haladó tanfolyamok indulnak ebben az évben. Meg­indul a társastánc-oktatás a kultúrotthonokban. Képesített oktatókból táncpedagógiai munkaközösség alakul. Salgótarján dolgozóinak nyá­ri kulturális szórakoztatását segíti majd a debreceni Cso­konai Színház, kéthónapos ven­dégszereplésével. Nagyobb segítséget nyújt a népművelési osztály a DISZ művészeti rendezvényeihez. Rendszeressé válnak az isme­retterjesztő előadássorozatok. Ezek keretében különböző ter­mészetű témákról (mezőgazda- sági, ipari, egészségügyi, iro­dalmi) hallhatnak a dolgozók. Az ezüstkalászos tanfolya­mokon, tsz-ekben, gépállomá­sokon, egyénileg dolgozó pa­rasztok részére havonként kö­rülbelül 30 mezőgazdasági film­vetítés lesz és az itt felmerülő problémákra szakemberek ad­nak majd magyarázatot. Az igaz hazafiasság elmé­lyítése érdekében történel­münk nagyjai, íróink, tudó­saink nevezetesebb évfordulóin díszelőadásokat szerveznek. Ezenkívül előadások lesznek még aktuális politikai és vi­lágnézeti kérdésekről. Az ifjú­ság számára az erkölcs, az il­lem, a szerelem stb. lesznek az előadások témái. Több előadást hallhatnak majd a dolgozók a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok történetéről, életéről, fejlődéséről, valamint a gyar­mati és tőkés országok népei­nek harcáról. A nyár folyamán tanulmányi kirándulásokat tervez a nép­művelési osztály az Aggteleki cseppkőbarlangba és a Béke­barlangba, ahová a legjobb előadói-munkaközösségi veze­tőket és tagokat viszik. A köz­beeső történelmi nevezetes­ségű helyeken (Eger, Miskolc, Szeleta-barlang stb.) ismeret- terjesztő előadásokat tartanak a kirándulók részére. Fokozottabban harcolnak a népművelési szervek a kultu­rális vonalon beáramló gics- csek és polgári szemetek el­len. Megrendszabályozzák a tánczenekarok működését és még ebben az évben megren­dezik a kategorizálási vizsgá­kat. Kultúrotthonaink ez évi leg­fontosabb feladata: a tartalmi munka megjavítása, a belső élet biztosítása, az ifjúság ne­velése, a leltárbavett tárgyak megőrzése, a szakköri munkák megerősítése, a dekorálás, s a tisztántartás. A hiányos, gyengén fejlett őszi gabonavetéseket tavasszal — hóolvadás után — nitrogén- műtrágyával fejtrágyázni kell. A fej trágyaadagot a szükség­letnek megfelelően mindig a vetések erőssége és beállott- sága alapján táblánként, vagy parcellánként' sőt a növényzet erősségétől, fejtrágyaigényétől függően a táblák és parcellák különféle részein is eltérően állapítjuk meg. Kötött talajo­kon február végén, március első napjaiban már fagyos földre is ki lehet szórni a mű­trágyát. Lazább, homokos ta­lajon viszont később, a növény­zet fejlődésének megindulása­kor fej trágyázzuk. így a mű­trágya táplálóanyagtartalmá­nak kimosódásából származó veszteséget elkerülhetjük. Fon­tos a műtrágya egyenletes ki­szórása. Ha géppel végezzük a műtrágysszórást, vontatásra kizárólag csak gumikerekű traktort használjunk, fogatos műtrágyaszórógéppel is csak kellően megszikkadt talajon dolgozzunk. Ahol komposztszerűvé túl­érett — „porszerű'’ — istálló­trágya áll rendelkezésre, a ga­bonafélék felültrágyázására — műtrágya pótlásaként — fel­használhatják ezt. Bujafoltok keletkezésének elkerülése vé­gett ügyelni kell a kiszórás egyenletességére. A felfagyott gabonavetéseket a fagyveszély elmúlta után ak­kor hengerezzük meg, amikor a hengerre már íem ragad a i föld. A felfagyott vetéseken kí­vül — lehetőleg nem sima, de szintén mozgékonyán tagolt hengerrel — hengerezzük meg azokat az őszi gabonavetéseket is amelyek talaja megcserepe- sedett. Az ilyen hengerezés után könnyű magtakaró fogast, vagy tövisboronát járassunk, lehetőleg közvetlenül a henger után. A búzavetések fogasolására kötöttebb talajokon és sűrűbb növényállománynál nehezebb fogast, lazább talajon, ritkább növényállomány esetén pedig könnyebb fogast használjunk. A fogas megválasztásánál min­dig azt tartsuk szem előtt, hogy alkalmas legyen a talaj felső rétegének megporhanyítására, anélkül, hogy a növényzet azt megsínylené. A fogasolást mindig a sorok irányában végezzük. A búza tavaszi fogasolását csak a talaj kellő megszikkadása, az éjsza­kai fagyok megszűnése után, akkor végezzük, amikor a nö­vényzet fiatal tavaszi gyökér­zetével már annyira megka­paszkodott, hogy a fogasolá­sára helyesen megválasztott fogasborona azt már nem szag­gathatja ki. Nedves, sáros tala­jon, a koratavaszi fagyok el­múlta előtt, kellően le nem gyökerezett búzavetés fogaso­lásával kárt okozhatunk. A nö­vényzet fejlődésének megindu­lása után, helyesen megválasz­tott időpontban viszont jó eredrí.'énj’t érhetünk el a foga­solással. Korai vetés — nagyobb termés A tavaszi búza terméshoza­ma nagymértékben attól függ, hogy mikor kerül földbe a ve­tőmag. A korai vetés hamarabb fejlődik és mire a júniusvégi kánikula beköszönt, már ki- kalászol és magot köt a tavaszi búza. Ha viszont késlekedünk a vetéssel, a forróság könnyen megszoríthatja a kalászba- kötött búzát, ami jelentős ter­méskieséssel jár. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden n pi késedelem átlagosan 25 kilóval csökkenti a termést. Ez pénzre átszámolva 75 forintra rúgi Vessük el tehát a tavaszi bú' zát rögtön, mihelyt a tál jra rá lehet menni.

Next

/
Thumbnails
Contents