Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-05 / 11. szám

4 SZABAD A«GRAD 1955 lébrnir S. \ Kínai Népköztársaság csak akkor vesz részt a Biztonsági Tanács ülésén, ha Csang Kaj-sek képviselőjét eltávolítják onnan Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, külügyminiszter csü­törtökön válaszolt Dag Ham- marskjöldnek, az ENSZ főtit­kárának január 31-én kelt táv­iratára. Táviratában a többi között a következőket írja: Megkaptam az ön 1955 ja­nuár 31-én kelt táviratát, amely tájékoztatást tartalmaz az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 690. értekezletéről. A tá­vol-keleti feszültség forrását minden tekintetben az Egye­sült, Államoknak a Kína terü­letét képező Tajvan elleni agressziója jelenti. Az Egye­sült Államok miután nemré­giben megkötötte az úgyne­vezett „kölcsönös biztonsági szerződést” az áruló Csang Kaj-sek-klikkel, további nagy­számú tengerészeti- és légi­egységet küldött Tajvan és a tajvani tengerszorosok térsé­gébe és nyílt háborús fenye­getéseket hangoztatott, hábo­rús provokációkat követett el a Kínai Népköztársaság ellen, A Kínai Népköztársaság kor­mánya azzal a céllal, hogy eny­hítse a távolkeleti feszültsé­get, hogy kiküszöbölje a kínai nép biztonságának veszélyez­tetését és véget vessen az Egyesült Államok agresszió­jának, teljes mértékben támo­gatja a Szovjetunió képviselő­jének az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa elé terjesztett határozati javaslatát „Az Amerikai Egyesült Államoknak Tajvan és Kína más szigeteinek tér­ségében a Kínai Népköztársa­ság ellen végrehajtott agresz- sziós cselekményeiről“ és ki­fejezi azt a határozott vélemé­nyét. fyogy az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának el kell ítélnie az Egyesült Államok Kína el­len elkövetett agressziós cse­lekményeit és fel kell szólíta­nia az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul szüntesse be agresszióját Kína ellen, szüntesse be Kína belügyeibe való beavatkozását és vonja vissza összes haderőit Tajvan­ról és a tajvani tengerszoro­sokból. Tajvan, a Penghu-szigetek és más partvidéki szigetek Kí­na területének elidegeníthetet­len részei. Amilwr Kína saját területének felszabadításával szuverén jogát gyakorolja, ak­kor ez merőben Kína belügye és nem okozhat nemzetközi feszültséget, nem fenyegetheti a nemzetközi békét és bizton­ságot. Űj-Zéland képviselője azonban azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozzék a kínai szárazföld partvidéke mentén fekvő bi­zonyos szigetek térségében a Kínai Népköztársaság és az áruló Csang Kaj-sek-klikk kö­zött folyó ellenségeskedések­kel. Amióta az Egyesült Álla­mok 1950-ben megszállta Taj­vant, a Kínai Népköztársaság ismételten vádat emelt az ENSZ-nél, követelve, hogy az ENSZ vessen vé°et az Egye­sült Államok Kína ellen el­követett agressziós cselekmé­nyeinek. Az ENSZ azonban sohasem vette figyelembe a Kínai Népköztársaság jogos vádjait, ellenkezőleg, ismétel­ten rágalmakat szórt a Kínai Népköztársaságra. Különösen tűrhetetlen az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság, amely a 600 milliós kínai népet kép­viseli. még ma is meg van fosztva attól a törvényes jo­gától, hogy helyet foglalhas­son az ENSZ-ben, míg a kínai nép által régóta megtagadott áruló Csang Kaj-sek-klikk ma­roknyi kis maradványának képviselői továbbra is azt a jogot bitorolják, hogy Kínát az ENSZ-ben képviseljék. Ez a hallatlanul indokolatlan helyzet lehetetlenné teszi a Kínai Népköztársaság képvi­selője számára, hogy az ENSZ. ben részt vegyen olyan kér­dések megvitatásában, ame­lyek Kínára tartoznak. Ez okból kifolyólag a Kínai Népköztársaság kormánya nem küldheti el képviselőjét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghívásának megfelelően résztvegyen Vj-Zéland javasla­tának megvitatásában. Ezzel együtt hangsúlyoznunk kell, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője nélkül, aki Kína nevében résztvenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbe­szélésein, a Biztonsági Tanács­nak minden Kínát érintő kér­désben hozott határozata jog­talan és semmis. A Kínai Népköztársaság kormányának véleménye az, hogy a Kínai Népköztársaság csak akkor küldheti el képvi­selőjét a Biztonsági Tanács ér­tekezletén való részvétel céljá­ból, ha ezen az értekezletén a Szovjetunió javaslata kerül megvitatásra és csak abban az esetben, ha a Csang Kaj-sek- klikk képviselőjét eltávolítják a Biztonsági Tanácsból és a Kí­nai Népköztársaság képviselője jelenhet meg Kína képvisele­tében. A Kínai Népköztársaság haj­landó támogatni minden őszin­te nemzetközi erőfeszítést, amelynek célja az Egyesült Ál­lamok által ebben a térségben és a Távol-Kelet más térsé­geiben támasztott feszültség enyhítése és kiküszöbölése. TAJVAN, KÍNA LEGNAGYOBB SZIGETE Kína legnagyobb szigete Taj­van, amelyet most külső erők átmenetileg elszakítottak az anyaországtól. A kínai nép azonban feltétlenül fel fogja szabadítani. Hatalmas hegylánc szeli át a szigetet észak—déli irányban. A hegylánctól nyu­gatra termékeny lapály terül el. Gazdagon terem itt a rizs, cukorrépa, ananász és banán. Az északnyugati völgykatlan teájáról híres. A sziget három­ötödét erdőségek borítják és ezek — egyebek között — a világ kámfor- és kámforolaj- termésének 70 százalékát ad­ják. A gyönyörű táj és gazdag növényvilág vonzotta Tajvan­ba a portugál hajósokat, akik 1590-ben pillantották meg elő­ször a szigetet és azt Ilha For­Kína régi történetében Taj­van szigetét különféle néven ismerték. Jelenlegi nevét a XVII. század második felében nyerte. A lakosság 97 százalé­ka — nyolcmilliónál is több — kínai. Őseik a kilencedik szá­zadban Fukien és Kvantung tartományokból jöttek ide. A többi három százalék, vagyis 240 000 lélek — kaosan nem­zetiségű. Ez a maláj eredetű néptörzs a VI. században ke­rült ide Kvantung tartomány délkeleti partjairól. Hajnan szigetéről, Szumatrából, Bor- neóból és a Fülöp-szigetekről. A kis kaosan nemzetiséget hazafiassága és bátorsága jel­lemzi. Mindig a kínaiakkal vállvetve harcolt a betolako­dott idegenek és a hazai zsar­nokok ellen. Az amerikai támogatással garázdálkodó Csang Kaj-sek- banda nemzeti elnyomás alatt tartja. Cang Csen-kung unokája, Csen Ku-suang 1683-ban bé­két kötött a mandzsú-dinasz- tiával, amely akkor Pekingben uralkodott. Megindult a negye­dik bevándorlási hullám. Egy­más után vették művelés alá a földeket. A XIX. század kö­zepén Tajvan lakossága a két­milliót is me^ialadta. A sziget 1885-ben önkor­mányzatot nyert. Liu Ming- csuan volt az első kormány­zója. Eltörölték a mandzsú di­nasztia bevándorlási tilalmát és megindult az ötödik beván­dorlási hullám. Megnyílt Ki­ÍRTA: CSEN HAN-SENG mosának (szép sziget) nevezték el. Tajvanban sok az ásványi kincs is. Az északnyugati völgykatlanban becslések sze­rint 400 millió tonna szén van, délen olajmezők terülnek el, északon kén és arany van, ke­leten azbeszt. Az alumínium nyersanyaga, a bauxit óriási mennyiségben található itt. A szigetet vasútvonalak há­lózzák be. Az országútak a szi­get legszédítőbb meredélyeire is felfutnak. Tajvan legna­gyobb kikötői — északon Ki- lung és délen Kaohsziung (Ta- kao) — ősi kereskedelmi köz­pontok. Nemzetközi hajófor­galmat is lebonyolíthatnak. Stratégiai szempontból ellen­őrzik a tajvani tengerszorost. lung és Tajpel között a vasúti közlekedés. Közben idegen hatalmak többízben próbálkoztak Taj­vanban s a korrupt, gyenge és áruló mandzsú dinasztia nem tudott nekik ellenállni. Ame­rikaiak, japánok egymás után A második világháború alatt a fasiszta tengely ellen harcoló szövetséges hatalmak (köztük az Egyesült Államok és Nagy- Britannia) 1943 december 1-én a kairói nyilatkozatban ki­mondták, hogy „a japánok ál­tal a kínaiaktól elrabolt min­den területet, így Mandzsúriát, Formozát és a Pescadores-szi- geteket vissza kell adni Kíná­nak“. Roosevelt elnök rádió­beszédében kifejtette, hogy azt az egyszerű igazságot alkal­mazzák, hogy az elrabolt tu­lajdont vissza kell juttatni an­nak, akié volt. Az 1945. évi potsdami nyilatkozat — ame­lyet a Szovjetunió is aláírt, mielőtt a japánellenes háború­ba belépett — megerősítette a kairói nyilatkozatban foglalta­kat. A japánok fegyverletétele után a Kuomintang Tajvanban is rablógazdálkodásba fogott. 1947-ben golyókkal válaszoltak a lakosság békés tiltakozására. Erre a szabadságszerető nép sztrájkokkal felelt. Csang Kaj- sek borzalmas mészárlást ren­dezett. Mikor a Kuomintang szálltak partra és tűzték ki lo­bogójukat. Az 1894 95. évi kí­nai—japán háború során egy Li Hung-csang nevű áruló átadta a szigetet Japánnak. A kínai és a kaosan nép soha nem nyugodott bele ebbe az árulásba. Hadsereget szervez­tek és 1895 telén kemény har­cokat vívtak a japánokkal, de ezek számbeli fölénye végül is győzött. A japán polgári és katonai személyek száma 1895 és 1945 között 320 000 volt. Legalább húsz felkeléssel kel­lett szembenézniük. 1930-ban kaosan építőmunkások Hua Kang tanító vezetésével ismét fellázadtak, s elfoglalták Vu- sát és Tajcsungot. A japánok gázbombákat alkalmaztak elle­nük. Hua Kang és sok társa inkább öngyilkosságot követett el, semhogy megadja magát. 1934-ben és 1941-ben újabb felkelések törtek ki. 1945-ben, a japán fegyverletétel előtt, partizáncsapatok alakultak. Tajvanban mindig ez volt a jelszó: egyesülni Kínával. Ezért az eszméért a félszáza­dos japán uralom alatt 500 000 ember adta életét. uralma a szárazföldön össze­omlott, Tajvan is várta a fel- szabadulást. De az amerikai hajók a szigetre hozták Csang Kaj-sek korrupt rendszerének és hadseregének maradványait. Pedig az amerikaiak sem me­rik tagadni, hogy Tajvan Kína szerves része. Truman 1950- ben kijelentette, hogy az Egye­sült Államok nem szándékozik beleavatkozni a kínai polgár- háborúba. Acheson hangsú­lyozta, hogy Formoza: kínai tartomány. A tettek azonban megcáfolták a szavakat. A 7. amerikai flotta 1950-ben meg­gátolta Tajvan felszabadítását. Csang Kaj-sek zsarnok rend­szerét pénzzel és fegyverrel tá­mogatják. A kuomintangista hajók és repülőgépek több mint 470 kínai hajót süllyesz­tettek el, 1300 'halászt megöl­tek vagy foglyulejtettek, kalóz- támadásokat intéztek az anya­ország ellen és 67 hajót elra­boltak. Ezek közül 43 angol hajó. A Rosita nevű angol hajó kapitányát megölték. A kínai nép el van szánva Tajvan felszabadítására^ A sziget népei és történelme A második világháború után Gyógy szótáraink felkészültek a téli időszakra, de több támogatást várnak a betegektől Aki napjainkban, különö­sen a délelőtti és esti órák­ban bármelyik Nógrád me­gyei gyógyszertárban megfor­dul, ugyanazt a képet láthat­ja mindenütt: a gyógyszerre várók türelmetlen tömege áll szemben a szorgoskezű gyógy­szerésszel, vagy gyógyszeré­szekkel. Tél van, ez a hülé- ses megbetegedések időszaka, érthető, hogy aránytalanul több a beteg, mint a mele­gebb időszakokban. Látván ezt a „megemelt“ forgalmat, kérdést intéztünk a megyei gyógyszertár válla­lat igazgatójához, Kiss Sán­dor elvtárshoz, hogy mi a helyzet a megyei gyógyszer- ellátás terén és mennyire vannak a gyógyszertárak fel­készülve a téli megnövekedett gyógyszerszükséglet ellátásra. — A légzőszervi megbete­gedések — mint minden év­ben — ezúttal is fokozottab­ban fordulnak elő a téli hó­napokban, de olyan influ­enzajárvány jelei, mint ami­lyen a tavalyi volt, eddig nem igen mutatkoztak. Mindazon­által fel kellett készülnünk a legszéleseb keretű gyógyszer­raktározásra, mert voltak a múltban olyan esztendők is, amikor a tél vége felé jelent­kezett nagyobb mértékben az influenza. Reméljük, ezúttal ez nem következik be. de a megye bátran szem­benézhet minden eshető­séggel, mert fontos gyógy­szerekben hiány nincs. Ami az általunk is tényleg tapasztalt torlódást illeti, en­nek oka a napi munka hul­lámzása. Az SZTK rendelési idők alatt természetszerűleg megnő a forgalom, de ez nem okozna zökkenőt, ha a közön­ség csak egy kicsit is fegyel­mezett volna. Rég ismert tény, hogy a betegnek min­dig sürgős az orvosság, te­hát türelmetlen. Gyógyszeré­szekkel nem állunk bőviben, éppen hogy futja a széle a hosszát. De a gyógyszerészek is megbetegedhetnek, s akkor a rendes létszámunkban már kiesés áll be. Hozzájárul a helyzet nehézségéhez. hogy január 1-én lépett életbe az új gyógyszerkönyv. Ez egy 1650 oldalas többkötetes olyan szakmunka, amely a gyógy­szertárakra nézve kötelező erejű. Számos új gyógyszer lett hivatalossá, soknak meg­változott az előirata, sok mó­dosítást is meg kellett tanul- niok a gyógyszerészeknek, te­hát ez is bizonyos mértékig többletmunkát jelent számuk­ra. Az idegesebb gyógyszerre várók nem ismerik belülről egy gyógyszertár életét, s valószínűleg nincsenek azzal sem tisztában, hogy mennyire felelősségteljes a gyógyszerész munkája. Egy elhibázott mé­rés a centigrammok világá­ban, egy elnezett recept, ame­lyek közül sok csak fejtörés­sel olvasható el és kész a baj, esetleg igen súlyos következ­mény is Valamennyi megye-, beli gyógyszerész nevében csak azzal a kéréssel fordul­hatunk a gyógyszerfogyasztók­hoz, hogy legyenek türelmesek a gyógyszertári várakozás­ban és felesleges kérdé­sekkel ne vonják el a gyógyszerész figyelmét munkájától. A gyógyszerész ugyanis igyekszik mindenkinek eleget tenni, mert ez hozzátartozik szociális életszemléletéhez és hivatásához. Megköszöntük a kapott fel­világosítást és azt itt tolmá­csoljuk az olvasók felé. Megkérdeztünk egy falusi gyógyszerészt is, vajon kisebb forgalomnál is jelentkeznek a fentvázolt jelenségek? — Hát igen — válaszolta. — Falun a tumultusoknak leginkább az az oka, hogy egy-egy faluból valakit be- küldenek az összegyűjtött re­ceptekkel, s ha történetesen ugyanazon időben egy másik, vagy több falu is jelentkezik, akár népes gyűlést is lehetne tartani a patikában. Persze ez főként most télen van így. A közönség itt is türelmet­len, mindenki gyorsan akar­ja a maga gyógyszerét meg­kapni még akkor is, ha azt történetesen főzni kell. Ez még hagyján, de szólni kell arról az elharapódzott szo­kásról, hogy egyesek mindenféle való­di, vagy koholt ürüggyel soronkiviil akarnak a gyógyszerhez jutni, megelőzve olyant is, aki hosz- szabb ideje türelmesen vár a patikában. A legtöbb vita ilyen esetekből fakad. Szólni kell az éjjeli felza­varásokról is. A falusi gyógy­szerész — mint tudjuk — éj­jel-nappal a közönség rendel­kezésére áll. Komoly baj ese­tén jó szívvel kel ki az ágy­élen, amikor kevés a napsütés, csökken a szervezet D-vitamin képzése. Ez angolkór okozójává válhat. D-vitamin hiányában a cson­tokban nem kötődik meg a mész, a csontok lágyak ma­radnak, elgörbülnek. Ezért adunk ebben az időszakban a csecsemőknek mesterségesen előállított D-vitamint. Szocialista egészségügyünk ma már biztosítja, hogy ezt az értékes gyógyszert minden csecsemő és kisgyermek meg­kaphassa. A csecsemőtanács­adások. szakrendelések télen és a koratavaszi hónapokban gondoskodnak arról, hogy a hozzájuk forduló szülők gyer­mekei D-vitamin ellátásban részesüljenek. A csecsemő táplálása terén a tél nem sok változatossá­got nyújt. Egy kis ügyesség­gel, találékonysággal azonban változatossá tehetjük étrend­jét. Készíthetünk néha olyan főzelékeket, amelyeket felnőtt nem szokott fogyasztani. így pl. adhatunk cékla-, zeller- és a kevéssé ismert, de jóízű feketegyökér főzeléket. Ezek megfelelően elkészítve és át­törve, a csecsemő számára íz­letes ételek. Főzeléket általá­ban csak három hónapos kor­tól kezdve adunk. Fiatalabb csecsemőknek csak 5—10 ka­nálnyi nyers sárgarépa vagy alma reszeléket nyújtunk. Ez­zel a gyümölcslevek vitamin- tartalmát pótoljuk. Ezt fokoz­za a citromlé és a C-vitamin- ban dús csipkebogyótea is. Fontos, hogy a csecsemő min­den nap kapjon főzeléket, mert a tapasztalat szerint az a csecsemő, akit túl hosszú ból, mert ez is a hivatásá­hoz tartozik. De megtörtént már, hogy éjjel gyerekcucli­ért költötték fel, vagy azért, hogy adjak egy port, mert az illető nem tud aludni. Mély álmomból felébredve adtam neki s aztán én nem tudtam reggelig elaludni. Ilyen döc- cenőktől terhes a mi pályánk. Bizony ezeket meg kell szívlelnie mindenkinek, aki a közegészségügy dolgos mun­kásait: a gyógyszerészeket, komoly és felelősségteljes munkájukban támogatni akar­ja­Szász Tihamér Mohora ideig kizárólag tejjel táplál­nak, sápadt, vérszegény lesz és nem gyarapszik megfelelő mértékben. A főzelékben több olyan anyag van, amely az anyatejben vagy a tehéntejben nincs, vagy kevés. Ezek a fej­lődéshez szükséges növényi sók, vas és a C-vitamin. A hurutos fertőzésektől úgy óvjuk meg legjobban a csecse­mőt, ha ügyelünk arra, hogy hurutos gyermek, vagy fel­nőtt közelébe ne kerüljön. Ha az anva meghűlt, csecsemője gondozása közben kössön ken­dőt orra-szája elé. A kisgyermekek gondozásá­nak szempontjai általában ugyanezek. Fontos, hogy na­ponta friss levegőn tartózkod­jék. A lehűléstől úgy óvhat­juk meg, ha elsősorban lábát tartjuk melegen, szárazon. Ezért adjunk rá vastagtalpú cipőt, lucskos időben sárcipőt vagy meleg harisnyát. Öltöz­tetésnél arra kell elsősorban ügyelnünk, hogy ne öltöztes­sük túl melegen, ne adjunk rá túlsók ruhát, s öltözéke a mozgásban ne akadályozza. Étrendjükben minél több főzelék legyen, de ők már át­törje kapják. Hároméves kor­tól a felnőttekkel azonos le­gyen az étkezésük, de ügyel­jünk arra, hogy ne kapjanak túl fűszeres, nehéz, vagy zsí­ros ételeket. A jó levegő biztosításával, megfelelő öltöztetéssel és táplálással a csecsemők és kisgyermekek szervezetét ed­zettebbé, erősebbé és a beteg­ségekkel szemben ellenállób­bakká tehetjük. A csecsemő­tanácsadók, az orvosok, védő­nők tanácsai is ehhez segítik hozzá a szülőket, „Anyákhoz sióI a levelem Nemrégiben Szu- ^ ’ patak község­ből arról értesítet­tek, hogy 1955 ja­nuár 26-án délután 17 óra 15 perc­kor tűz keletkezett, melynek áldozatul esett egy négyhó­napos kisfiú. Rög­tön kimentem a helyszínre. Az ott tapasztaltakat azért írom most meg, hogy ezzel felhívjam min­den szülő figyelmét arra, hogy jobban vigyázzanak saját otthonük, gyerme­kük életére. A szu- patáki eset legyen fájdalmas intő pél­da mindenki számá­ra. Ott egy fiatal anya, akinek férje Budapes'en dolgo­zik, a kora esti órákban lámpagyúj­tás után a tanács­házára távozott. A petróleumlámpát pedig az ágy mel­lett álló székre he­lyezte el. Az ágyon feküdt négyhónapos kisfia, A lakást őri­zetlenül hagyta kis­fiával és az ágy mellé helyezett pet­róleumlámpával. Feltételezhető, hogy a macska fel-' ugrott a székre és feldöntötte az égő petróleumlámpát. A lámpából kiömlő petróleum meggyul­ladt és szétfolyva magával vitte a lán­gokat, melytől meg­gyulladt az ágyte- rítő, majd az ágy­nemű, melyen a cse­csemő édes álmait aludta. Az anya nem sokáig, csak körülbelül 15 percig volt távol, ez azon­ban elegendő volt ahhoz, hogy az ágy­nemű megégjen és négyhónapos kisfia, a család szemefénye, súlyos égési sebek­től, leírhatatlan szenvedés közepette meghalt. Tanuljanak ebből a szomorú esetből a többi édesanyák és ha petróleumlámpát használnak, akasz- szák azt fel a falra, de semmiesetre se tegyék olyan helyre, ahol az állatok, vagy a gyermekek feldönthetik. Na­gyobb gondot kell fordítani családi fészkünkre, gyerme­künk életére. Lát­hatjuk, hogy egy gondatlanság miatt percek alatt elve­szíthetjük legdrá­gább kincsünket gyermekeinket, sa­ját magunknak okozva ezzel a leg­nagyobb fájdalmati Nem egy eset tanús­kodik arról, hogy apró gyermekeket egyedül hagynak a szülők a lakásbatij előttük hagyva gyújtóeszközöket, gyufát, öngyújtót, stb., s mire vissza­térnek, megvan a nagy baj. Sokszor az ilyen gondat­lanságból nemcsak többezer forintot ki­tevő értékek váltak a tűz martalékává, hanem emberi élet is áldozatul esett. Azt minden anya tudja, hogy mennyi fájdalommal jár egy gyermek születése és mennyi fáradsá­gos munkát és áldo­zatot követel annak nevelése, ezért fel­hívom valamennyi anyának a figyel­mét, hogy ha már világra hozzák gyer­mekeiket, akkor vi­gyázzanak is rájuk, mint szemük fényé­re. Ezzel az egész társadalomnak is tartoznak, hisz vá­lunk legnagyobb ér­ték az ember, FEKETE JÁNOS tűz. hadnagy, Salgótarján CSECSEMŐK ES KISGYERMEKEK TÉLI GONDOZÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents