Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-26 / 17. szám

4 SZABABNŐCBId 1955 február 28. BEKET!BEKET! BEKET! A múlt és a jelen — szobrokban Romában a Prima Valle- ben nemrégiben hosszú ideig lángolt egy nagy horogkereszt, amelyet a békeharcosok fából készítettek és szurokkal von­tak be. Ugyanaznap este más horogkereszteket is elégettek a Risorgimento téren és az Appio-negyedben. Egész Olasz­országban ilyen máglyák lán­golnak mostanában: ez a nép akaratának egyik leglátványo­sabb kifejezései Ausztriában a kremsi ci­pőgyár munkásai felszabdalták a béke kék zászlaját és a zászló darabjaira kezdték gyűjteni a műhelyben az alá­írásokat az atom- és más tö­megpusztító fegyverek eltiltá­sát követelő felhívásra. Ami­kor valamennyi munkás alá­írása együtt lesz, újra össze- varják a zászlót és elküldik az ausztriai béketanácsnak. Mind nagyobb lendületet vesz a bécsi felhívás nyomán elindult aláírásgyűjtési moz­galom, amely az atom- és más tömegpusztító fegyverek felté­tel nélküli betiltását követeli. A Német Demokratikus Köz­társaságban a német béketa­nács ünnepélyes ülése után, február 12-én indult meg az aláírásgyűjtési akció. Február 13-án Indonéziában kezdődött meg az aláírásgyűjtés. Gyűjtik már az aláírásokat a Román Népköztársaságban is, ahol a bécsi felhívást először a román békebizottság tagjai írták alá. 54 782 aláírást gyűjtöt­tek a bécsi felhívásra Ausztriá­ban az aláíráskampány első hetében. Augustovic bécsi asz- szony az első napokban egy­maga 123 aláírást gyűjtött, azóta pedig további 137 alá­írást szerzett a bécsi felhí­vásra, Az aláírásgyűjtést Ausztriában is széleskörű fel- világosító munkával kapcsol­ják egybe, Japanban az atom- és hid­rogénfegyverek eltiltását köve­telő ívekre gyűjtött aláírások száma elérte a 30 milliót. A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség 85 millió tagja nevé­ben csatlakozását jelentette be á bécsi felhíváshoz. A Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség 66 ország 140 millió asz. szonyának nevében jelentette be, hogy minden eszközzel biztosítani fogja a világméretű aláírásgyűjtési mozgalom sike­rét A Német Demokratikus Köztársaságban ^ több mint 52 000 művész, tudós és más értelmiségi írta alá a há­borús párizsi szerződések ellen szóló felhívást RÖVIDEN A JAPAN KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM hivatalosan kö­zölte: Japán azt javasolta a Szovjetuniónak, hogy New- Yorkban tegyen előzetes in­tézkedéseket a japán—szovjet tárgyalások elősegítése érde­kében. Japán tudomásul veszi, hogy a szovjet kormány beleegye­zett abba, hogy Nerv-Yorkot válasszák a két ország jövő­beni tárgyalásainak színhe­lyéül; Renzo Szavada, Japán ENSZ-megfigyelője, február 23-án szóbeli jegyzék formájá­ban juttatta el Japán javasla­tát Szoboljevhez, a Szovjet­unió ENSZ-küldöttéhez. AZ OLASZ SZENÁTUSBAN csütörtökön megkezdődött a párizsi egyezmények ratifiká­ciós vitája. A vitát két ellen­zéki szónok, Donini kommu­nista és Morandi szocialista szenátor nyitotta meg. BANGKOKBAN állítják frí a SEATO (délkelétázsiai kato­nai szövetség) állandó szék­helyét. A székhelyen állandó jellegű titkárság, valamint ta­nácsadó testület működik majd. Az utóbbi munkájában résztvesz valamennyi tagál­lam képviselője. Adott eset­ben különleges szakértő cso­portokat küldenek ki. E cso­portok feladata: gazdasági és katonai kérdések megvizsgá­lása és — mint a londoni rá­dió jelentéséből kitűnik — „kommunistaellenes intézke­dések’“ kidolgozása. EDGÁR FAURE francia mi­niszterelnök csütörtökön dél­ben mutatta be új kormányá­nak tagjait a köztársasági el­nöknek. A nap folyamán a le­köszönt miniszterek egymás­után adták át tisztségüket az új minisztereknek. Megfigyelők megállapítják, hogy az új kormány máris egész sor kényes problémával találja szemben magát. 180 TONNÁS GYALUGÉP Csehszlovákiában elkészült az ország legnagyobb fémgya- lúgépe. Hosszúsága 22 méter, súlya 180 tonna. A gépen 10 méternél hosszabb darabot is meg lehet munkálni. A gépóriást egy ember kezeli; REPÜLŐGÉPJÁRAT PRAGA ÉS KOSICE KÖZÖTT Uj repülőgépjárat indult meg Prága és Kosice között. A repülőgép két óra alatt te­szi meg azt az utat, amely­hez jelenleg a gyorsvonatnak 16 órára van szüksége. A csehszlovák polgári repü­lés a felszabadulás óta igen sokat fejlődött. Több korszerű repülőteret építettek. A repü­lőgépeket modern rádionavi- gációs műszerekkel látják el, amelyek biztosítják a repülés pontosságát és az utasok tel­jes biztonságát. Fasiszták a bonni hadsereg élén MÁKVIRÁGOK GYŰJTEMÉNYE A párizsi háborús paktum után a Mün­chener Illustrierte nyilvánosságra hoz­ta az új nyugat­német hadsereg leg­felső vezetőinek ed­dig titokban tartott névsorát. A Münchener Il­lustrierte tizenkét embert nevez meg, akik, mint az Ade- nauer-féle agressziós hadsereg vezetői a német ifjúságot a tervezett amerikai háború csatatereire vezetnék majd. Ezek kivétel néükül a ré­gi fasiszta Wehr­macht magasrangű tisztjei, „keleti ta­pasztalatokat“ szer­zett háborús bűnö­sök. Nézzünk közü­lük néhányat: Gróf Gerhard von Schwerin tiszta „Idegen csapattes­tek“ osztályának ve­zénylő tábornoka, Jelentős része volt a második világhá­ború felvonulási ter­veinek előkészítésé­ben, Később a hábo­rúban egy páncél­gránátos hadosztályt vezényelt a külön­böző hadszíntereken, főleg a Szovjetunió­ban. Adenauer megbí­zásából Schwerin igen magas —- •, séget kap, mint már 1950-ben Lan­ti ,,Nagyvezérkar“ donban tárgyalt an­Hans Speidel kapná meg a „NATO összekötő tiszt“ állá­sát. Kíméletlen kép­viselője a német mi- litarizmusnak. Mint a Reichswehr aktív tisztjének, gazdag tapasztalata van az illegális felfegyver­kezésben. Speidel, mint ka­tona, franciaországi v. specialistának szú- katonai megbeszé- imit. 1937-ben Pá- lésen, amelynek egy tizsban résztvett egy szovjetellenes kato­gol katonai vezetők­kel és konzervatív politikusokkal az új­ra felállítandó né­met Wehrmachtról. Az „Aachener Nach­richten“ 1950. októ­ber 10-én jelentette: „Schwerin gróf már jóideje a kan­cellár tanácsadója a biztonsági kérdések­ben, Ügy tekintik, mint egyikét a leg­tehetségesebb német tábornokoknak, aki különösen keleten tüntette ki magát.“ nai blokk megterem­tése volt a célja. Speidel 1940-ben ismét Franciaor­szágban járt, de most mint a IX. hadsereg vezérkari főnöke. Ezt köve­tően keleten a B. hadseregrész vezér­kari tisztje volt. ö alkalmazta a „fel­égetett föld“ takti­káját, amely barbár módon elpusztította Ukrajnát. Báró Smilo von Lüttwifz Hitler tábornoka és hadosztálypa­rancsnoka, az új ag­resszív hadseregben egy hadtest parancs­nokságát venné át. Annak a puccsgene- rális Lüttwitznek egyik fia, aki 1920- ban Kappál közösen meg akarta buktat­ni a weimari köztár­Ludvig Crüwell út a bonni hadse- j legfelsőbb pa- ncsnokaként em- jetnek, a „régi po- sz iskola“ nevelt- Vezetőszerepe It a „fekete ’.ichswehr" újjá- itésében. 1940-ben ■ij páncélos had- ztály parancsnoka l most a Blavlk-hi- talban, mint a ka- iai osztály vezető­működik, az új ihrmacht vezér- n főnöke lenne, •usinger már 40 3 szolgálja az ag- •szív német mili- izmust. Mint a saságot. Jelenleg a Blank-hivatal véd­erő bizottságában működik. Ez a bi­zottság választotta ki, néhány, a „régi nemességből“ szár­mazó nácigenerális vezetése alatt, a nyugatnémet hadse­reg számára a ma­gasabb rangú tiszte­ket. volt, amelyet Ju­goszláviában vetet­tek be és amely sú­lyos pusztításokat végzett. Hitler 1942- ben a páncélos csa­patok tábornokává és az afrikai páncé­los hadosztály ve­zérlő tábornokává nevezte ki. Adolf Heusinger Hitler-vezérkar ope­ratív osztályának fő­nöke, ő dolgozta ki Németország ál- nok orvtámadásai­nak terveit a szom­széd népek ellen. Heusinger tábor­nok via Adenauer katonai tanácsadó­ja! A Bonni Füzetek 1953. október 10-i számában elárulta stratégiai felfogását a Szovjetunió ellen tervezett háborúról: „...támadni, amint csak alkalom kínál- Icozik rá. Ezzel a harcmodorral lépjen fel Nyugat Kelet el­len , ; Kisterenyei műtermében ke­restem fel a faragás nagy mesterét, a falu népszerű Pista bácsiját. Ha az ember egy ki­csit szétnéz a szobrok, a váz­latok, az albumok és a régi újságok között, melyek művé­szi rendetlenségben hevernek a műteremben, bepillantást nyer egy küzdelmes életbe, amely nagyon sok csalódást ért meg, amíg eljutott a meg­érdemelt elismerésig. Amikor megkérem, hogy beszéljen ezekről a küzdelmekről, egy ideig hallgat, leteszi a vésőt és kinéz a műterem nagy abla­kán, mintha azon gondolkoz­na, hogy hol is kezdje el. — Már gyermekkoromban is nagyon szerettem rajzolgatni. Valamelyik régi képeslapban láttam képeket a bolgár—tö­rök háborúról és ezek nagyon megragadták a fantáziámat. Rajzfelszerelés híján az ura­dalom magtárának a falára rajzoltam a nagy csatajelene­teket az ingyen is beszerez­hető faszénnel. Persze soha­sem hagytak nyugodtan raj­zolni, ha megláttak, szalad­nom kellett, mert az ostortól féltem ám. De erről a szenve­délyről sehogy sem tudtak le­szoktatni, lopva ugyan, de azért mindig telerajzoltam a magtár falát. Eljutott a dolog a báró fülébe is, aki adott húsz koronát, hogy vegyek rajta rajzeszközöket, csak ez­után ne rajzoljak többet a magtár falára. A pénzen azon­ban nadrágot veit édesanyám. Ilyen mozgalmas volt az én művészi pályafutásom első közszereplése, — Az elemi iskolában már elismerték a tehetségemet, A tehetség azonban kevés volt akkor az érvényesüléshez. Pénz és protekció kellett vol­na. Es mivel egyik sem volt, így hát nemcsak a főiskola, hanem a gimnázium is csak álom maradt. Olyan foglalko­zás után kellett néznem, amelyből élni lehet. A küzd el­mei és a reményt azonban nem adtam fel. Nagyon sokat kellett harcolnom, amíg úgy­ahogy elismerték tehetsége­met. Aztán a máról beszél, amely nemcsak a megérdemelt sikert kozta el, hanem amely annyi körültekintéssel gondoskodik anyagi és szellemi támogatásá­ról is. — És én nem akarok hálát­lan lenni — mondja. Úgy ér­zem, hogy erőm most van tel­jében, minden időmet a mun­kának szentelem. Ezek — mu­tat a falon lévő rajzokra — ma még csak vázlatok, de már vannak kifaragott részei. Ez a dombormű-sorozat, amely egy- egy körplasztikával lesz ki­egészítve, a magyar bányászat történetét öleli fel a szén megismerésétől a Dombassz- kombájnig. Művészi eszközök­kel és erővel szeretném kife­jezni azt a mérhetetlen vál­tozást, amit a felszabadulás hozott a bányászok életébe. Ez lenne munkám legfontosabb mondanivalója. ■— Es máson nem is dolgo­zik, Pista bácsi? — kérdezem. — De igen. Kaptam a He­vesmegyei Tanács Végrehajtó Bizottságától egy pályázati felhívást, amely március 8-ra határidős. Es már mutat is nekem két féligkész szobrot, amely min­den kommentálás nélkül be­szél a pályázati feltételről, mi­szerint a műveknek a múlt és jelen közti változást kell érzé­keltetni. Valamikor még Kisterenyén nem voltak bányák, messze, idegen községekbe keltet járni a bányásznak, ha dol­gozni akart, természetesen gyalog. Hát én csodMni tudom ezeket az embere­ket, neloem elég odagyalogol­ni, akárcsak Kazárra is, hogy a legközelebbit mondjam,, nem még dolgozni is ezután. Ma autóbuszon utaznak a mesz- szebb lakó bányászok. Ezt a változást akarja ez a két szo­bor kifejezni. Ha az ember ránéz erre a két elkeseredett palócra, amint behúzott nyakkal, tört- szélű kalapban, lenge ruhá­ban „kutyagol“, ahogy monda­ni szokás, az őszi, esős, szeles időben, és mosolyogva derül a kényelmes autóbuszon kedé­lyesen beszélgető, szintén munkába menő bányászok lát­tán, nemcsak látja, hanem ér­zi is a múlt árnyát és a jelen fényéi igazi, harcos művészi eszközökkel kifejezve; Szeretném még megkérdez­ni, hogy nehéz, de végre is si­kerben gazdag munkája után boldog-e és elégedett-e önma­gával? De aztán arra gondcflok, hogy művésztől minek is kérdezni ilyet. Bizonyára sokszor volt boldog annyi siker után, de elégedett önmagával annál rit­kábban. S ez az elégedetlen­ség, ez a belső ösztön rispí egyre előre új utak és célok felé a művészetet. Fodor Pál Események A Pásztói Szikvízgyártó Vál­lalat dolgozói teljesítették vál­lalásukat. Üdítőital tervüket 183 százalékra, szik víz tervüket 137 százalékra teljesítették. A termelés emelése melleit 4200 forintot takarítottak meg. 43,085 forint megtakarítást vállaltak a Nyugaí-Nógrád me­gyei Húsipari Vállalat dolgozol. sorokban t A Salgótarjáni Sütőipari Vál­lalat dolgozói a felszabadulási verseny-tiszteletére 240 ezer forinttal növelik termelési érté­küket az első negyedévben. A liszt- és tüzelőanyag gazdasá­gosabb felhasználásával vállal­ták, hogy 72 800 forintot taka­rítanak meg és a selejtet 50 százalékkal, 22 ezer forintér­tékben csökkentik. coooooocoóc OOOCKXXXXJOOC^DCOCOOCOOOODCOCCOCOOOCíCOOOOOC occococooxx>xxxx>ooocxx>dooc cGc.-vCtxiccxxxxxxx;oooo<xxxxxxxxxx)oooooooocooccf ÚJJÁSZÜLETŐ JÁRÁS ff. folytatás.) A FELSZABADULÁS a pásztói járás kereskedelmében is gyökeres változást hozott. Míg 19451 előtt a kereskedel­met a spekulánsok, felvásár­lók, kupecek uralták, míg a falu lakóinak iparcikkekkel való ellátását az úgynevezett „Hangya“ szövetkezetek bonyo- lították] le, addig a felszabadu­lás óin} mindest a földműves- szövetkezetek végzik. 1949-ben már 19 földművesszövetkezete volt a járásnak, mely boltok 5 millió forintos áruforgalmat bonyolítottak le. 1954-ben 74- re nőtt a földművesszövetkeze-, ti egységek száma, Árukészle­tük 12,5 millió forinttal emel­kedett, s 1954. első felében 38 millió forintos áruforgalmat bonyolítottak le. A járás népe életszínvonalának emelkedésé­vel emelkedett a földműves­szövetkezetek forgalma is. Míg 1952. június 1-től 1953. június 1-ig mindössze 4 boronát, 8 szecskavágót, 2 ekét, 6 motor­kerékpárt és 2 darab permete­zőt adtak el a földművesszö­vetkezetek, addig 1953. június 1-től 1954. június 1-ig a járás dolgozó parasztjai 67 boronát, 23 szecskavágót, 65 ekét, 26 motorkerékpárt, 27 permetezőt, 12 vetőgépet vásároltak. Fel­lendül a dolgozók bútorvásár­lási kedve is. Több komplett szobabútort és konyhabútort vásároltak az utóbbi esztendő­ben. ' A földművesszövetkezett há­lózat fejlesztésére 1954-ben kö­zel 1 millió forintos beruházást biztosított államunk. Ebből 400 ezer forintos költséggel Palotá­son kis'áruház épült. Szirákon cukrászda, Taron fiókbolt és italbolt, Jobbágyin pedig TÜZEP-telep nyílt. Felszabadulás előtt a pász­tói járásból a munkás- és pá­rásat gyermekek fele se jutott el az ötödik osztályig. A pász­tói járásból ma 120 gyermek tanul különböző középiskolák­ban, A múltban ez a szám a 20-at sem érte el, 54 azoknak a száma, akik egyetemeken és főiskolákon tanulnak. A JÁRÁS TERÜLETÉN 5502 tanuló jár általános isko­lába. Az elmúlt tanévben több mint 280 tanuló végezte el a VIII. osztályt. Az elmúlt őszön a tankötelesek 90 százaléka iratkozott be az általános is­kolába.. A VIII, osztályt végző tanulók több mint 80 százalé­ka tanul tovább a középisko­lákban, ahol a jól felszereli tantermek mellett, a diákott­honok meleg szeretete és ké­nyelme várja a gyermekeket. A felszabadulás előtti 85 taní­tójával szemben, ma 185 peda­gógus végzi a nevelés nemes feladatát. A népi dembkrácia szerető gondoskodása és áldozatkész­sége a legszebb épületeket, korszerű iskolává átalakított kastélyokat biztosított a tanul- nivágyó fiatalok számára. Er- dőtarcsa iskolája például 88 ezer forintos költséggel egy kastély átalakításával készült. Palotáson, ahol azelőtt három rozoga tanteremben folyt a ta­nítás, ma már szép, minden követelményt kielégítő négy- tantermes iskola — igazgatói irodával és tanítói lakással el­látva — áll a gyermekek ren­delkezésére. Hélmlomban há­rom tanterem helyett öt tan­teremben folyik a tanítás. A járás területén összesen 41 tan­terem kaplott teljesen új be­rendezést. Az elmúlt tiz év kemény és céltudatos munkájának ered­ménye az is, hogy ma már 14 új kultúrotthon, 34 népkönyv­tár, 1 járási könyvtár, 16 mo­zigép biztosítja a járás népé­nek kulturális fejlődését, szó­rakozását, művelődését. Buják, Bér, Kisbágyom, Erdőtarcsa, Erdőkürt, Kútasó és Cserhát- szentiván villanyt kapott. 60 százalékkal nőtt a rádió elő­fizetőinek száma. Pásztó és Kútasó vezetékes rádiót ka­pott, AZ ELMÜLT TÍZ ÉV jelen­tős fejlődést hozott az egész­ségvédelem terén is. Jobbágyi­ban, Kallón és Ecsegen kor­szerűsítették a gyógyszertára­kat, Tar és Palotás pedig új gyógyszertárat kapott. 11 kör- orvos működik a. járás terüle­tén. Csecsemővédő otthonok lé­tesültek Bujákon és Szirákon. 10 község óvodájában vigyáz­nak gondos kezek a kisgyer­mekek egészségére, fejlődésé- re. Óriási fejlődésen ment ke­resztül a pásztói járási kórház is.’ A kórházat 1950-ben szako­sították. Belgyógyászati, sebé­szeti és szülészeti osztályok kezdték meg működésüket. A kórház tatarozására 250 ezer forintot fordítottak az idén. A testnevelés ma már a pász­tói járásban sem úri szórako­zás. 13 sportkör működik a já­rásban. Palotáson például 1952- ben 16 ezer forintos költség­gel pályát építettek. Pásztó 90 ezer forintos költséggel tor­natermet kapott. Az elmúlt esztendőben mintegy 500 fel­nőtt és 300 ifjú sportoló tette le az MHK-próbát. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a, járás lakóinak életkö­rülményei gyökeresen megvál­toztak, mint az, hogy egyre több dolgozó épít családi há­zat. 1950-ben 176, 1951-ben 186, 1952-ben 200, 1953-ban 229, 1954-ben pedig 392 építési en­gedélyt adtak ki. Az engedé­lyek tulajdonosainak 40 szá­zaléka dolgozó paraszt, tsz-tag, 50 százaléka üzemi dolgozó. A házépítők nagy része a múlt­ban remélni sem merte, hogy saját családi háza legyen. A felszabadulás, mint azt a fenti számok is mutatják e téren is óriási fejlődést hozott. A járás lakossága a költség- vetési és tervberuházások so­rán ipari, mezőgazdasági, kul­turális, egészségügyi és szociá­lis célra évente sokkal nagyobb összeget kap, mint amit a la­kosság adó formájában az ál­lamnak befizet. Minek köszönheti a pásztói járás népe, hogy sikerült meg­szabadulnia az évezredes el­nyomástól, hogy sikerült kivív­ni a. függetlenséget és hozzá­kezdeni a szocializmus felépí­téséhez? Köszönheti elsősorban a Szovjetuniónak, amely meg­szabadította a népet a földes­úri rendszertől, köszönheti a párt és a kormány helyes po­litikájának. A felszabadulással a pásztói járás népe is arra az útra lépett, amely a szebb, jobb és boldogabb éleihez ve­zet, Vége,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents