Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-26 / 17. szám

-1955 február 2#. SZÁSÁD Az iskola és a család kapcsolata pÄRTUNK Központi Veze­A tőségének 1954. márciusi határozata foglalkozott a köz­oktatás helyzetével és felada­taival. Ezen belül foglalkozott az iskola és a szülői ház kap­csolatával is. „Nem alakult ki az iskolai és a szülői nevelés egysége. Ennek következtében gyakran kifogásolható a tanuló Ifjúság magatartása. Gyakori a tiszteletlenség a pedagógu­sokkal szemben. A szülőknek fokozottabban kell támogatni az iskolai nevelőmunkát és az iskolának is a családi neve­lést“ — mondotta ki a hatá­rozat. Az Oktatásügyi Minisztérium ezen párthatározat szellemé­ben tűzte ki az oktató, nevelő- munka fő feladatait, az 1954— 1955-ös tanévre. A miniszté­riumi utasítás hangsúlyozta, hogy a tanuló ifjúság fegyel­mezett magatartásra való ne­velése érdekében nagy figyel­met kell fordítani a nevelői követelmények egységére, kö­vetkezetességére, iskolában és iskolán kívül egyaránt. Szocializmust építő társadal­munkban a családnak és az Eskolának azonos nevelési cé­lokat kell megvalósítania: a szocialista hazához hű, a nép őgyéért mindenre kész, öntu­datos nemzedék felnevelését, amely képes tovább építeni boldog, új életünket. Az isko­la ma már alkalmas arra, hogy ifjúságunkat szocialista szel­lemben nevelje. A gyermek fejlődése azonban még sok más tényezőtől is függ. A leg­fontosabb ezek közül a család, amely között a gyermek élete nagy részét tölti, amelyhez a legszorosabb érzelmi szálak kapcsolják. A szocialista át­alakulás a család szerkezeté­ben, az otthon légkörében is mélyreható minőségi változást eredményez. Ez azonban na­gyon lassú folyamat és elma­rad a társadalom egyéb intéz­ményének fejlődésétől. Isko­láinkban már lényegében szo­cialista nevelés folyik, ezt tük- föZi oktatásunk tartalma, ne­velésünk célkitűzései és mód­szerei, ugyanakkor a család­ban még a kapitalista erkölcs­nek, felfogásnak számtalan maradványa él. Sokszor a szü­lőkben megvan a legjobb szán­dék, hívei társadalmi rendünk­nek, de nem ismerik a szo­cialista nevelés legalapvetőbb elveit sem. Ebből következik, hogy a gyermeket a család ré­széről a legkülönbözőbb hatá­sok érik, amelyek sokszor nin­csenek összhangban az isko­lában folyó neveléssel. Már­pedig, ha az iskolai és családi nevelés között nincs kellő össz­hang, ha a családi nevelés nem támogatja az iskolát, ha a szü­lők nem állnak a pedagógusok mellett, akkor az iskolai ok­tató-nevelő munka sikere el­képzelhetetlen. A gyermek családi nevelése nem csupán személyes ügye a szülőknek, (hanem társadalmi kötelessége is. E kötelességek­nek a szülő csak akkor tud eleget tenni, ha a gyermek ott­honi nevelésében ugyanazokat a célokat valósítja meg, mint az iskola, akalmazva a szocia­lista nevelés módszereit. így válik az iskolai és családi ne­velés egységes folyamattá, amelyben a vezető szerep min­dig az iskoláé. Az iskolának segítenie, tá­mogatnia kell a családi neve­lést. Az iskola nevelési eszmé­nyeinek be kell hatolnia a csa­ládba, át kell járniok a család légkörét Mit tesznek iskoláink a szü­lői házzal való kapcsolat el­mélyítése érdekében? A NEVELÖK, az osztály­** főnökök családlátogatá­sok útján igyekeznek megis­merni a gyermek otthoni kör­nyezetét, családját. Ilyenkor a szülőkkel megbeszélik mikép­pen lehet megteremteni a leg­kedvezőbb feltételeket a gyer­mek tanulásához, szabad ide­jének felhasználásához. Taná­csot adnak a szülőnek gyer­mekük neveléséhez. A szülői (értekezleteken az iskola tájé­koztatja a szülőket gyermekeik magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, erényeiről, hi­báiról. Ezen túlmenően a fo­gadóórákon alkalmat ad arra, hogy a szülők egyénileg is fel­keressék gyermekeik nevelőit, Osztályfőnökét, tanácsot, fel­világosítást kérjenek azoktól, gyermekeik nevelésével kap­csolatban. Segítséget nyújt a szülőknek a szocialista nevelés módszereinek megismerésében a szülők munkahelyén tartott pedagógiai előadásokon. Az is­kola és a család egybehangolt nevelőmunkája csak akkor va­lósulhat meg, ha a szülők él­nek is a fent felsorolt lehető­ségekkel. Gyakori eset, hogy a szülők nem ismerik jól azokat a kö­vetelményeket, amelyeket az iskola támaszt a tanulókkal szemben, s mert nem ismerik azokat, nem lépnek fel azo­nos követelményekkel. Sokszor közömbösen viselkednek az is­kolai követelményekkel szem­ben, nem érdekli őket az is­kola véleménye. Ilyen esetben a tanuló otthon védelmet ta­lál az iskola követeléseivel szemben. Sok szülő csak akkor keresi fel az iskolát, ha gyer­meke rossz bizonyítványt visz haza, vagy ha súlyos fegyelmi vétséget követett eh E> es szülők pedig egyáltalán nem törődnek gyermekeik iskolában folyó nevelésével. Nem men­nek el szülői értekezletekre, nem keresik fel gyermekeik nevelőit. Érdektelenségük azt tükrözi, hogy nincsenek tuda­tában annak a felelősségnek, amellyel gyermekeikért, a tár­sadalomnak tartoznak. tr A A CSALÁD és az is­11 kola követelményei nem azonosak, lehetetlen a .tanulók tudatos fegyelmének kialakí­tása; Mit kell tenniök tehát a szülőknek? Mindenekelőtt is- memiök kell a Rendtartásban és a Tanulói Szabályzatban megfogalmazott iskolai és is­kolán kívüli követelményeket. És ezek végrehajtásához min­den segítséget meg kell adniok az iskolának. (Például hiába írja elő a Tanulói Szabályzat, hogy az általános iskolai ta­nuló este 8 óra után az utcán csak szülői felügyelettel tar­tózkodhat, ha ezt á szülő sem mibe veszi és nem tartja be.) A szülők tartsanak szorosabb kapcsolatot a gyermekek ne­velőivel, jöjjenek el az iskolá­ba. tájékozódjanak gyermekük tanulásáról, magatartásáról, a nevelés egyes kérdéseiről. Az iskola és a család kap­csolatának elmélyítésében nagy feladat hárul az iskolai Szülői Munkaközösségekre. A jólmű­ködő Szülői Munkaközösség lehetőséget nyújt egyrészt a családi nevelés legeredménye­sebb tapasztalatainak általá­nosítására és továbbadására, másrészt elősegítik, hogy az iskolai nevelés célja, feladatai, eszközei áthassák a családi nevelést is. A Z ISKOLA ÉS A CSA­** LAD közötti jó kapcso­lat alapja a kölcsönös bizalom és segítő készség. A nevelőnek bíznia kell a szülő felelősség- teljes szeretetében gyermeke iránt és a szülőknek is biza­lommal kell tekintenie az is­kola oktató-nevelő munkájára. Éreznie kell azt, hogy a peda­gógusok szeretettel foglalkoz­nak minden tanítvánnyal, nem kímélik a fáradságot, hogy ta­nítványaik jellemét formálják, tudásukat megalapozzák. A szülők nem lehetnek hálátla­nok a nevelőkkel szemben, éreztetniük kell velük szerete- tüket. A nevelés társadalmunk, szocialista építésünk közös nagy ügye, és ugyanakkor egyéni boldogságunk ügyé is. Emlékeztessenek erre a nagy szovjet pedagógus, Makarenko szavai: „A gyermekek neve­lése életünk fontos területe. Gyermekeink hazánk és a vi­lág jövendő polgárai. Ök fog­ják megteremteni a történel­met. Gyermekeink a jövendő apák és anyák. Ök is gyerme­keik nevelői lesznek. Gyerme­keink fejlődjenek kitűnő pol­gárokká. jó apákká és anyák­ká — ez azonban még nem minden — gyermekeink a mi öregségünk. A helyes nevelés, a mi boldog öregkorunk, a rossz nevelés a mi jövendő bánatunk, könnyünk, bűnünk a többi emberrel szemben, az egész országgal szemben.“ Kelemen Erzsébet, a megyei tanács oktatási osztályának előadója; A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett „AZ ÉN TERMELÉSI MÓDSZEREM Én is küzdők a mezőgazda­ságfejlesztési határozat meg­valósításáért így szívesen adom át termelési tapasztala­taimat, észrevételeimet gazda- társaimnak. Meg kell mondani azt, sokan csodára várnak, s azt gondolják, hogy nem lehet többet termelni a jelenlegi ter­mésátlagoknál. Én ennek az el­lenkezőjét vallom. Lehet töb­bet és olcsóbban is termelni, mint jelenleg! Nem kell hozzá más, mint egy kis jóakarat és szakértelem. Tavasziak alá mindig elvég­zem a mélyszántást 20—25 cm mélyen. Tavaszkor ne szánt­suk a földet, hanem csak fo- gasoljuk, vagy simítózzuk. Ve­tésig legalább kétszer fogasol- juk meg a talajt, így lazán és gyommentesen tudjuk tartani a vetésig, és az őszi téli ned­vesség sem tud belőle elpá­rologni. Rozsot lehet búza után is vetni. Ez a módszer különösen ott jó, ahol kevés a földterü­let, s így nem lehet fejlett ve­tésforgót beállítani Kevés munkát igényel a rozs pótbe­porzása is, ami lényegesen emeli a terméshozamot. Ez a szovjet tudósok tapasztalata, de én is kipróbáltam és na­gyon bevált, Érdemes vele foglalkozni. A tavaszi árpát lóherével szoktuk vetni. A lóheremagot nem jó összekeverni az árpá­val, mert a heremag az hama­rább leszóródik a gép vetőszer­kezetéhez, s így gyorsabban el­fogy, egyes helyekre pedig nem jut belőle. Először az árpát vessük el, azután a lóherema­got Mind a kettőt géppel. Kevés költséget igényel az őszi vetések felültrágyázása is. Kh-ként 50—60 forintba ke­rül a műtrágya, amivel 2—3 mázsával is tudjuk emelni a terméshozamot A kukoricát kellően előkészí­tett födlbe, géppel vetem. Ve­tésnél az úgynevezett csillag- kereket használom, mert így a vetés fészkes távolságú lesz. így vetőmagot is megtakarítok, mert a csillagkerék ritkábban szórja a magot és ez a meny­fttOOOOOOOOOOC Háborúról — a békéért! A nyitott bizonyítvány ott f elküdt az asztalon. Fe­kete Kálmán sztahanovista vasesztergályos kutatva nézett fia arcába. — Mondd fiam, hogyan csi­náltad ezt? Negyedévkor még négy hármas, most meg egy négyes, a többi ötös. Nevetve a fia vállára ütött. — Ez aztán teljesítmény! No, csak igy tovább, akkor az én fiam vagy. Hanem te, gyerek — és ujjával megfenyegette a mosolygó fiút megérdemel- néd hogy meghúzzam a füle- Z™okZ™7Ts2mjúság már det. Latod, tudtál volna te annyira kínozta, hogy sírva mar regen így tanulni, hogy nyöszÖTgött: „vizet anyukám, ténik körülötte, de megérezte, hogy most jobbnak, okosabb­nak kell lenni Hiszen édes­anyja és a többi néni még annyit sem eszik már napok óta. így vártáit a bizonytalan holnapokat egy kis darab szá­raz kenyérrel. Ezek a napok már eléggé elmosódottan él­tek emlékezetében, hanem azt az egy napot soha nem felejti el Most végigsimogatta hom­lokát. Ujjai megálltak egy kes­keny sebforradáson. Akkor se­besült meg ő is. Nemcsak a szívében maradt törölhetetlen az a nap. Emlékék, szomorú emlékek ezek. Milyen jó lenne így tizennégyéves fejjel vi­dám, boliókás gyermekkorra gondolni. De a háború! ázik az, hogy éppen nyol­cadikban jutott eszedbe, hogy jó volna összeszedni magadat? Ugye tovább akarsz tanulni azért? vizet!“ Emlékezett rá, hogy édesanyja nagyon magához szorította, csókolgatta és hir­telen felugrott, őt a padra tet­te, azután a pinceajtó felé né- A fiú lehajtotta fejét. Igen. zett. A többiék nem szóltak Azért is. Ezt mondta apjának, semmit, csak ülték szótlanul, de délután tanulás közben Iki- volt, aki úgy aludt elcsigázva nézett az ablakon, nézett a messzeségbe és gondolatai a múltban kalandoztak. Emléke­zett. Nagyon jól emlékezett arra a szomorú napra. Háború volt és ő, édesanyjá­val meg a házbeliekkel már napok, vagy talán hetek óta sötét, dohos pincében húzód­tak meg. Néha tompán mor­dult a pince mélye. Ilyenkor édesanyja erősebben szorítot­ta magához a négyéves kisfiút. Emlékezett arra is, hogy sokat éhezett. Édesanyja csak egy kicsit adott abból a száraz kenyérből, amiben úgy nyikor­góit a kés, hogy alig lehetett vágni belőle, ö evett, meg egy kislány, de mindig keveset. Akkor sírt, de édesanyja olyan bánatosan mondta, hogy nem lehet többet enni, mert oSkkor nem lesz holnap már semmi —. hogy nem is kérte többet. Kicsi gyerekésszel nem íf ésőbb megjött édesapa is. A Soványan, szakállasán és F , , . . olyan idegen volt sokáig. Már izet kert, nagyon szomjas ny0ic£ves voit. amikor egy új volt és édesanyja azt raamát hozott. Az új mama jó mondta, nincs víz, várjon egy von> de mégis sókat gondolt kicsit türelemmel, majd lesz arra> hogy milyen jó lenne édesanyja ha élne. Azóta két kis testvérkéje is született. A kisfiú ötéves, a kislány két­éves. Aranyos, pajkos, vidám csöppségek. Pár hónapja egy osztáyfő- nöki órán a háborúról és a békéről beszélgettek. — Fiúk — szólt az osztály­főnök. — Nekünk is ki kell a nélkülözéstől. Édesanyja venni részünket a béke meg­visszanézett az ajtóból és ő védéséből. Mi iskolások jó tanu- olyan boldog volt, hogy mégis nulással védjük a békét, épít- hoz vizet. Aztán kinyitotta az jük hazánkat. Közületek ke­nj tót. Hatalmas dörrenés, az vesen emlékeznek a háború ajtó helyén vakító villámlás. Mindenki megdermedve ült, amikor a rémületük elmúlott az ajtóhoz rohantak. Talán ő ért oda először és az eloszló por- és füstfelhőből kibontako­zott édesanyja, ahogy ott fe­küdt a földön és az arca... a drága arca helyén fekete, vé­res, tátongó seb. Az előbb né­zett rá olyan szomorúan, olyan féltőn, most csókolta, ölelte kisfiát és már nem moz­dul, nem néz, nem csókol. Nagy sikoltás tört fel belőle: „Édes anyukám!" Oda akart borulni anyjára, de a szom­széd néni felölelte és elvitte onnan. Akkor sokat sirt, de hiába hívta anyját. Elfogyott a kis kenyérke is, víz sem tudta megérteni, hogy mi tör- volt, édesanyja sem volt, borzalmaira, hiszen kicsik vol tatok még akkor, de sokan vannak közteték, dkik elvesz­tettek valakit a háborúban. Fel hát fiúk! Jó tanulással a békéért! így történt! Jó tanulással akarja védeni a békét ifj. Fe­kete Kálmán is. Nem akarja, hogy kicsi testvérei, dohos pin­ce mélyén éhezzenek, szom­jazzanak és vidám gyermek­korúkat bombák robbanása rémítse meg! Nem akarja el­veszíteni többet apját, anyját! Tanul! Most mást nem tehet, most még csak így segíthet. De 6 és a többi apát, anyát vesztett feketekálmánok igazi, őszinte harcosai lesznek a bé­kének. BEDEGI JÓZSEFNÉ nyiség éppen elegendő a ku­koricánál. Az egyéni gazdák földjén nem lehet négyzetesen vetni, így én a csillagkerekes vetést ajánlom. A több ter­més érdekében itt is érdemes pótbeporzást alkalmazni. Ke­vés munkát igényel, s a termés jó pár mázsával több lesz! A szakszerű munkával szép cukorrépatermést tudtam el­érni. 1951-ben 400 négyszögöl­ről 25,50 mázsát, 1952-ben 400 négyszögölről 37,50 mázsát, 1953-ban 200 négyszögölről 25,20 mázsát, míg 1954-ben 200 négyszögölről 33,30 mázsa ter­mést vettem le. Ezt az ered­ményt kizárólag a jó művelés­sel értem el. Én még nem ve­tettem egy évben kétszer cu­korrépát. A bogár sem rágta le soha. Semmi boszorkányság nincs a dologban, csak az, hogy a magot gondosan előké- szített földbe vetettem és szak­szerűen gondoztam. Fáradsá­gom díját mindig megtalál­tam a jó termésnél. Minden munkát idejében kell megadni a növénynek, csak ez vezet si­kerre! Kuris Gábor ezüstkalászos gazda. Nőtincs; Két éve cssk nád és sés terem a legfőbb kazán földeken (Tudósítónktól) A kazári patak a Somlyóból ered. Kristálytiszta vize fris­sen csörgedez a Zagyva felé. Száraz időben egy gyerek is átlépheti, de az olyan esős év­ben, mint az utolsó kettő, kí­méletlenül elpusztít mindent. A hegyekből lerohanó víz fel- töltötte a medrét. Ahány gyors eső, annyi áradás a patak mindkét oldalán. Ez az egye­düli lapos rész a faluban. A földek lelke volt, míg művelni lehetett, most csak gond és te­her. 250 hold jól művelhető kerti föld termékenységű ta­lajban csomókban ütött tanyái a nád és a sás, piócák nyü­zsögnek és békák kuruttyol- nak ott, Tavaly a községi tanács mindent megmozgatott, hogy a patak szabályozása levegye a falu parasztságának válláról a gondot. A Vízügyi Főigazgató­ság feltételei azonban olyanok voltak, hogy nem akadt mun­kás, aki vállalkozott volna a meder kiásására. Az új tanács első lépése a patak szabályo­zása volt. Januárban ismét megkeresték a Vízügyi Főigaz­gatóságot. Még nem válaszolt, A kazári tanács azonban to­vább folytatja erőfeszítését. A parasztok küldöttségileg fog­ják felkeresni az illetékes ha­tóságokat. Nem csak támoga­tást kérnek, hanem maguk is felajánlanak: annyiszor négy forintot, ahány méteren érinti a patak a földjüket. Kedvezményes állatjnttatási akció Kormányunk az állat- tenyésztés és hizlalás fejlesz­tése érdekében kedvezményes állatjuttatásban részesíti azo­kat a termelőket, akik szemes takarmány (kukorica, árpa, zab) feleslegeiket szabadpiaci forgalomban a terményforgal­mi vállalat telepeinél vagy raktárainál értékesítik. Megyénk területén az akció keretében malac és csikó kerül juttatásra. A választási mala­cok a kisterenyei, magyarnán- dori, hényelpusztai állami gaz­daságokban, valamint a Buda­pesti Sertéstenyésztő Vállalat pusztaszántói (Rétság mellett) telepein kerülnek eladásra. Csikók a pásztói és magyar- nándori állami gazdaságokban árverés útján kerülnek forga­lomba. Malacvásárlás esetén a ter­melőnek az alábbi mennyiségű, 15 százalék víztartalmú mor­zsolt, illetve ennek megfelelő mennyiségű idényszerűen szá­raz kukoricát, árpát, vagy za­bot kell a terményforgalmi vállalat raktárának átadni: 8 — 15 kq-os malaconként 75 ka 15—20 ka-os malaconként 100 ka A malacok értékesítési árai a következők; 8—12 kq súlyú malac 20 Ft ka 12—15 kq súlyú malac 22 Ft ka 15—20 kq súlyú malac 24 Ft kq Csikót vásárlónak az árve­réskor 1000 forint bánatpénzt kell lefizetni, majd ezt köve­tően 3 napon belül 10 q ta­karmány-gabonát kell beadni. A beadást igazoló vásárlási jo­gosítvány átadásakor, illetve a csikó átvételekor az 1000 fo­rint bánatpénzt a teljes árve­rési vételárra kell kiegészí­teni. Az akció keretében beadott szemestakarmányokat a Ter­ményforgalmi Vállalat raktá­rai 280 forintos szabadpiaci áron fizetik ki. Az állatjutta­tási akció csak február 28-ig tart. A szemestakarmány felesle­geiket terményforgalmi válla­latokon keresztül értékesítő termelők bőrlószerszám és drótfonat juttatásban is része­sülhetnek. Ügy a fenti állat­akcióval, mint ezen iparcikk akcióval kapcsolatban részle­tes felvilágosítást a termény­forgalmi vállalat helyi telepei adnak. Adenauer a párizsi szerződésekről beszél! (Megjelent a NEUES DEUTSCH- LAND 1955 február 20-i számá­ban.)

Next

/
Thumbnails
Contents