Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-26 / 17. szám
-1955 február 2#. SZÁSÁD Az iskola és a család kapcsolata pÄRTUNK Központi VezeA tőségének 1954. márciusi határozata foglalkozott a közoktatás helyzetével és feladataival. Ezen belül foglalkozott az iskola és a szülői ház kapcsolatával is. „Nem alakult ki az iskolai és a szülői nevelés egysége. Ennek következtében gyakran kifogásolható a tanuló Ifjúság magatartása. Gyakori a tiszteletlenség a pedagógusokkal szemben. A szülőknek fokozottabban kell támogatni az iskolai nevelőmunkát és az iskolának is a családi nevelést“ — mondotta ki a határozat. Az Oktatásügyi Minisztérium ezen párthatározat szellemében tűzte ki az oktató, nevelő- munka fő feladatait, az 1954— 1955-ös tanévre. A minisztériumi utasítás hangsúlyozta, hogy a tanuló ifjúság fegyelmezett magatartásra való nevelése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a nevelői követelmények egységére, következetességére, iskolában és iskolán kívül egyaránt. Szocializmust építő társadalmunkban a családnak és az Eskolának azonos nevelési célokat kell megvalósítania: a szocialista hazához hű, a nép őgyéért mindenre kész, öntudatos nemzedék felnevelését, amely képes tovább építeni boldog, új életünket. Az iskola ma már alkalmas arra, hogy ifjúságunkat szocialista szellemben nevelje. A gyermek fejlődése azonban még sok más tényezőtől is függ. A legfontosabb ezek közül a család, amely között a gyermek élete nagy részét tölti, amelyhez a legszorosabb érzelmi szálak kapcsolják. A szocialista átalakulás a család szerkezetében, az otthon légkörében is mélyreható minőségi változást eredményez. Ez azonban nagyon lassú folyamat és elmarad a társadalom egyéb intézményének fejlődésétől. Iskoláinkban már lényegében szocialista nevelés folyik, ezt tük- föZi oktatásunk tartalma, nevelésünk célkitűzései és módszerei, ugyanakkor a családban még a kapitalista erkölcsnek, felfogásnak számtalan maradványa él. Sokszor a szülőkben megvan a legjobb szándék, hívei társadalmi rendünknek, de nem ismerik a szocialista nevelés legalapvetőbb elveit sem. Ebből következik, hogy a gyermeket a család részéről a legkülönbözőbb hatások érik, amelyek sokszor nincsenek összhangban az iskolában folyó neveléssel. Márpedig, ha az iskolai és családi nevelés között nincs kellő összhang, ha a családi nevelés nem támogatja az iskolát, ha a szülők nem állnak a pedagógusok mellett, akkor az iskolai oktató-nevelő munka sikere elképzelhetetlen. A gyermek családi nevelése nem csupán személyes ügye a szülőknek, (hanem társadalmi kötelessége is. E kötelességeknek a szülő csak akkor tud eleget tenni, ha a gyermek otthoni nevelésében ugyanazokat a célokat valósítja meg, mint az iskola, akalmazva a szocialista nevelés módszereit. így válik az iskolai és családi nevelés egységes folyamattá, amelyben a vezető szerep mindig az iskoláé. Az iskolának segítenie, támogatnia kell a családi nevelést. Az iskola nevelési eszményeinek be kell hatolnia a családba, át kell járniok a család légkörét Mit tesznek iskoláink a szülői házzal való kapcsolat elmélyítése érdekében? A NEVELÖK, az osztály** főnökök családlátogatások útján igyekeznek megismerni a gyermek otthoni környezetét, családját. Ilyenkor a szülőkkel megbeszélik miképpen lehet megteremteni a legkedvezőbb feltételeket a gyermek tanulásához, szabad idejének felhasználásához. Tanácsot adnak a szülőnek gyermekük neveléséhez. A szülői (értekezleteken az iskola tájékoztatja a szülőket gyermekeik magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, erényeiről, hibáiról. Ezen túlmenően a fogadóórákon alkalmat ad arra, hogy a szülők egyénileg is felkeressék gyermekeik nevelőit, Osztályfőnökét, tanácsot, felvilágosítást kérjenek azoktól, gyermekeik nevelésével kapcsolatban. Segítséget nyújt a szülőknek a szocialista nevelés módszereinek megismerésében a szülők munkahelyén tartott pedagógiai előadásokon. Az iskola és a család egybehangolt nevelőmunkája csak akkor valósulhat meg, ha a szülők élnek is a fent felsorolt lehetőségekkel. Gyakori eset, hogy a szülők nem ismerik jól azokat a követelményeket, amelyeket az iskola támaszt a tanulókkal szemben, s mert nem ismerik azokat, nem lépnek fel azonos követelményekkel. Sokszor közömbösen viselkednek az iskolai követelményekkel szemben, nem érdekli őket az iskola véleménye. Ilyen esetben a tanuló otthon védelmet talál az iskola követeléseivel szemben. Sok szülő csak akkor keresi fel az iskolát, ha gyermeke rossz bizonyítványt visz haza, vagy ha súlyos fegyelmi vétséget követett eh E> es szülők pedig egyáltalán nem törődnek gyermekeik iskolában folyó nevelésével. Nem mennek el szülői értekezletekre, nem keresik fel gyermekeik nevelőit. Érdektelenségük azt tükrözi, hogy nincsenek tudatában annak a felelősségnek, amellyel gyermekeikért, a társadalomnak tartoznak. tr A A CSALÁD és az is11 kola követelményei nem azonosak, lehetetlen a .tanulók tudatos fegyelmének kialakítása; Mit kell tenniök tehát a szülőknek? Mindenekelőtt is- memiök kell a Rendtartásban és a Tanulói Szabályzatban megfogalmazott iskolai és iskolán kívüli követelményeket. És ezek végrehajtásához minden segítséget meg kell adniok az iskolának. (Például hiába írja elő a Tanulói Szabályzat, hogy az általános iskolai tanuló este 8 óra után az utcán csak szülői felügyelettel tartózkodhat, ha ezt á szülő sem mibe veszi és nem tartja be.) A szülők tartsanak szorosabb kapcsolatot a gyermekek nevelőivel, jöjjenek el az iskolába. tájékozódjanak gyermekük tanulásáról, magatartásáról, a nevelés egyes kérdéseiről. Az iskola és a család kapcsolatának elmélyítésében nagy feladat hárul az iskolai Szülői Munkaközösségekre. A jólműködő Szülői Munkaközösség lehetőséget nyújt egyrészt a családi nevelés legeredményesebb tapasztalatainak általánosítására és továbbadására, másrészt elősegítik, hogy az iskolai nevelés célja, feladatai, eszközei áthassák a családi nevelést is. A Z ISKOLA ÉS A CSA** LAD közötti jó kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom és segítő készség. A nevelőnek bíznia kell a szülő felelősség- teljes szeretetében gyermeke iránt és a szülőknek is bizalommal kell tekintenie az iskola oktató-nevelő munkájára. Éreznie kell azt, hogy a pedagógusok szeretettel foglalkoznak minden tanítvánnyal, nem kímélik a fáradságot, hogy tanítványaik jellemét formálják, tudásukat megalapozzák. A szülők nem lehetnek hálátlanok a nevelőkkel szemben, éreztetniük kell velük szerete- tüket. A nevelés társadalmunk, szocialista építésünk közös nagy ügye, és ugyanakkor egyéni boldogságunk ügyé is. Emlékeztessenek erre a nagy szovjet pedagógus, Makarenko szavai: „A gyermekek nevelése életünk fontos területe. Gyermekeink hazánk és a világ jövendő polgárai. Ök fogják megteremteni a történelmet. Gyermekeink a jövendő apák és anyák. Ök is gyermekeik nevelői lesznek. Gyermekeink fejlődjenek kitűnő polgárokká. jó apákká és anyákká — ez azonban még nem minden — gyermekeink a mi öregségünk. A helyes nevelés, a mi boldog öregkorunk, a rossz nevelés a mi jövendő bánatunk, könnyünk, bűnünk a többi emberrel szemben, az egész országgal szemben.“ Kelemen Erzsébet, a megyei tanács oktatási osztályának előadója; A Szabad Nógrád téli pályázatára érkezett „AZ ÉN TERMELÉSI MÓDSZEREM Én is küzdők a mezőgazdaságfejlesztési határozat megvalósításáért így szívesen adom át termelési tapasztalataimat, észrevételeimet gazda- társaimnak. Meg kell mondani azt, sokan csodára várnak, s azt gondolják, hogy nem lehet többet termelni a jelenlegi termésátlagoknál. Én ennek az ellenkezőjét vallom. Lehet többet és olcsóbban is termelni, mint jelenleg! Nem kell hozzá más, mint egy kis jóakarat és szakértelem. Tavasziak alá mindig elvégzem a mélyszántást 20—25 cm mélyen. Tavaszkor ne szántsuk a földet, hanem csak fo- gasoljuk, vagy simítózzuk. Vetésig legalább kétszer fogasol- juk meg a talajt, így lazán és gyommentesen tudjuk tartani a vetésig, és az őszi téli nedvesség sem tud belőle elpárologni. Rozsot lehet búza után is vetni. Ez a módszer különösen ott jó, ahol kevés a földterület, s így nem lehet fejlett vetésforgót beállítani Kevés munkát igényel a rozs pótbeporzása is, ami lényegesen emeli a terméshozamot. Ez a szovjet tudósok tapasztalata, de én is kipróbáltam és nagyon bevált, Érdemes vele foglalkozni. A tavaszi árpát lóherével szoktuk vetni. A lóheremagot nem jó összekeverni az árpával, mert a heremag az hamarább leszóródik a gép vetőszerkezetéhez, s így gyorsabban elfogy, egyes helyekre pedig nem jut belőle. Először az árpát vessük el, azután a lóheremagot Mind a kettőt géppel. Kevés költséget igényel az őszi vetések felültrágyázása is. Kh-ként 50—60 forintba kerül a műtrágya, amivel 2—3 mázsával is tudjuk emelni a terméshozamot A kukoricát kellően előkészített födlbe, géppel vetem. Vetésnél az úgynevezett csillag- kereket használom, mert így a vetés fészkes távolságú lesz. így vetőmagot is megtakarítok, mert a csillagkerék ritkábban szórja a magot és ez a menyfttOOOOOOOOOOC Háborúról — a békéért! A nyitott bizonyítvány ott f elküdt az asztalon. Fekete Kálmán sztahanovista vasesztergályos kutatva nézett fia arcába. — Mondd fiam, hogyan csináltad ezt? Negyedévkor még négy hármas, most meg egy négyes, a többi ötös. Nevetve a fia vállára ütött. — Ez aztán teljesítmény! No, csak igy tovább, akkor az én fiam vagy. Hanem te, gyerek — és ujjával megfenyegette a mosolygó fiút megérdemel- néd hogy meghúzzam a füle- Z™okZ™7Ts2mjúság már det. Latod, tudtál volna te annyira kínozta, hogy sírva mar regen így tanulni, hogy nyöszÖTgött: „vizet anyukám, ténik körülötte, de megérezte, hogy most jobbnak, okosabbnak kell lenni Hiszen édesanyja és a többi néni még annyit sem eszik már napok óta. így vártáit a bizonytalan holnapokat egy kis darab száraz kenyérrel. Ezek a napok már eléggé elmosódottan éltek emlékezetében, hanem azt az egy napot soha nem felejti el Most végigsimogatta homlokát. Ujjai megálltak egy keskeny sebforradáson. Akkor sebesült meg ő is. Nemcsak a szívében maradt törölhetetlen az a nap. Emlékék, szomorú emlékek ezek. Milyen jó lenne így tizennégyéves fejjel vidám, boliókás gyermekkorra gondolni. De a háború! ázik az, hogy éppen nyolcadikban jutott eszedbe, hogy jó volna összeszedni magadat? Ugye tovább akarsz tanulni azért? vizet!“ Emlékezett rá, hogy édesanyja nagyon magához szorította, csókolgatta és hirtelen felugrott, őt a padra tette, azután a pinceajtó felé né- A fiú lehajtotta fejét. Igen. zett. A többiék nem szóltak Azért is. Ezt mondta apjának, semmit, csak ülték szótlanul, de délután tanulás közben Iki- volt, aki úgy aludt elcsigázva nézett az ablakon, nézett a messzeségbe és gondolatai a múltban kalandoztak. Emlékezett. Nagyon jól emlékezett arra a szomorú napra. Háború volt és ő, édesanyjával meg a házbeliekkel már napok, vagy talán hetek óta sötét, dohos pincében húzódtak meg. Néha tompán mordult a pince mélye. Ilyenkor édesanyja erősebben szorította magához a négyéves kisfiút. Emlékezett arra is, hogy sokat éhezett. Édesanyja csak egy kicsit adott abból a száraz kenyérből, amiben úgy nyikorgóit a kés, hogy alig lehetett vágni belőle, ö evett, meg egy kislány, de mindig keveset. Akkor sírt, de édesanyja olyan bánatosan mondta, hogy nem lehet többet enni, mert oSkkor nem lesz holnap már semmi —. hogy nem is kérte többet. Kicsi gyerekésszel nem íf ésőbb megjött édesapa is. A Soványan, szakállasán és F , , . . olyan idegen volt sokáig. Már izet kert, nagyon szomjas ny0ic£ves voit. amikor egy új volt és édesanyja azt raamát hozott. Az új mama jó mondta, nincs víz, várjon egy von> de mégis sókat gondolt kicsit türelemmel, majd lesz arra> hogy milyen jó lenne édesanyja ha élne. Azóta két kis testvérkéje is született. A kisfiú ötéves, a kislány kétéves. Aranyos, pajkos, vidám csöppségek. Pár hónapja egy osztáyfő- nöki órán a háborúról és a békéről beszélgettek. — Fiúk — szólt az osztályfőnök. — Nekünk is ki kell a nélkülözéstől. Édesanyja venni részünket a béke megvisszanézett az ajtóból és ő védéséből. Mi iskolások jó tanu- olyan boldog volt, hogy mégis nulással védjük a békét, épít- hoz vizet. Aztán kinyitotta az jük hazánkat. Közületek kenj tót. Hatalmas dörrenés, az vesen emlékeznek a háború ajtó helyén vakító villámlás. Mindenki megdermedve ült, amikor a rémületük elmúlott az ajtóhoz rohantak. Talán ő ért oda először és az eloszló por- és füstfelhőből kibontakozott édesanyja, ahogy ott feküdt a földön és az arca... a drága arca helyén fekete, véres, tátongó seb. Az előbb nézett rá olyan szomorúan, olyan féltőn, most csókolta, ölelte kisfiát és már nem mozdul, nem néz, nem csókol. Nagy sikoltás tört fel belőle: „Édes anyukám!" Oda akart borulni anyjára, de a szomszéd néni felölelte és elvitte onnan. Akkor sokat sirt, de hiába hívta anyját. Elfogyott a kis kenyérke is, víz sem tudta megérteni, hogy mi tör- volt, édesanyja sem volt, borzalmaira, hiszen kicsik vol tatok még akkor, de sokan vannak közteték, dkik elvesztettek valakit a háborúban. Fel hát fiúk! Jó tanulással a békéért! így történt! Jó tanulással akarja védeni a békét ifj. Fekete Kálmán is. Nem akarja, hogy kicsi testvérei, dohos pince mélyén éhezzenek, szomjazzanak és vidám gyermekkorúkat bombák robbanása rémítse meg! Nem akarja elveszíteni többet apját, anyját! Tanul! Most mást nem tehet, most még csak így segíthet. De 6 és a többi apát, anyát vesztett feketekálmánok igazi, őszinte harcosai lesznek a békének. BEDEGI JÓZSEFNÉ nyiség éppen elegendő a kukoricánál. Az egyéni gazdák földjén nem lehet négyzetesen vetni, így én a csillagkerekes vetést ajánlom. A több termés érdekében itt is érdemes pótbeporzást alkalmazni. Kevés munkát igényel, s a termés jó pár mázsával több lesz! A szakszerű munkával szép cukorrépatermést tudtam elérni. 1951-ben 400 négyszögölről 25,50 mázsát, 1952-ben 400 négyszögölről 37,50 mázsát, 1953-ban 200 négyszögölről 25,20 mázsát, míg 1954-ben 200 négyszögölről 33,30 mázsa termést vettem le. Ezt az eredményt kizárólag a jó műveléssel értem el. Én még nem vetettem egy évben kétszer cukorrépát. A bogár sem rágta le soha. Semmi boszorkányság nincs a dologban, csak az, hogy a magot gondosan előké- szített földbe vetettem és szakszerűen gondoztam. Fáradságom díját mindig megtaláltam a jó termésnél. Minden munkát idejében kell megadni a növénynek, csak ez vezet sikerre! Kuris Gábor ezüstkalászos gazda. Nőtincs; Két éve cssk nád és sés terem a legfőbb kazán földeken (Tudósítónktól) A kazári patak a Somlyóból ered. Kristálytiszta vize frissen csörgedez a Zagyva felé. Száraz időben egy gyerek is átlépheti, de az olyan esős évben, mint az utolsó kettő, kíméletlenül elpusztít mindent. A hegyekből lerohanó víz fel- töltötte a medrét. Ahány gyors eső, annyi áradás a patak mindkét oldalán. Ez az egyedüli lapos rész a faluban. A földek lelke volt, míg művelni lehetett, most csak gond és teher. 250 hold jól művelhető kerti föld termékenységű talajban csomókban ütött tanyái a nád és a sás, piócák nyüzsögnek és békák kuruttyol- nak ott, Tavaly a községi tanács mindent megmozgatott, hogy a patak szabályozása levegye a falu parasztságának válláról a gondot. A Vízügyi Főigazgatóság feltételei azonban olyanok voltak, hogy nem akadt munkás, aki vállalkozott volna a meder kiásására. Az új tanács első lépése a patak szabályozása volt. Januárban ismét megkeresték a Vízügyi Főigazgatóságot. Még nem válaszolt, A kazári tanács azonban tovább folytatja erőfeszítését. A parasztok küldöttségileg fogják felkeresni az illetékes hatóságokat. Nem csak támogatást kérnek, hanem maguk is felajánlanak: annyiszor négy forintot, ahány méteren érinti a patak a földjüket. Kedvezményes állatjnttatási akció Kormányunk az állat- tenyésztés és hizlalás fejlesztése érdekében kedvezményes állatjuttatásban részesíti azokat a termelőket, akik szemes takarmány (kukorica, árpa, zab) feleslegeiket szabadpiaci forgalomban a terményforgalmi vállalat telepeinél vagy raktárainál értékesítik. Megyénk területén az akció keretében malac és csikó kerül juttatásra. A választási malacok a kisterenyei, magyarnán- dori, hényelpusztai állami gazdaságokban, valamint a Budapesti Sertéstenyésztő Vállalat pusztaszántói (Rétság mellett) telepein kerülnek eladásra. Csikók a pásztói és magyar- nándori állami gazdaságokban árverés útján kerülnek forgalomba. Malacvásárlás esetén a termelőnek az alábbi mennyiségű, 15 százalék víztartalmú morzsolt, illetve ennek megfelelő mennyiségű idényszerűen száraz kukoricát, árpát, vagy zabot kell a terményforgalmi vállalat raktárának átadni: 8 — 15 kq-os malaconként 75 ka 15—20 ka-os malaconként 100 ka A malacok értékesítési árai a következők; 8—12 kq súlyú malac 20 Ft ka 12—15 kq súlyú malac 22 Ft ka 15—20 kq súlyú malac 24 Ft kq Csikót vásárlónak az árveréskor 1000 forint bánatpénzt kell lefizetni, majd ezt követően 3 napon belül 10 q takarmány-gabonát kell beadni. A beadást igazoló vásárlási jogosítvány átadásakor, illetve a csikó átvételekor az 1000 forint bánatpénzt a teljes árverési vételárra kell kiegészíteni. Az akció keretében beadott szemestakarmányokat a Terményforgalmi Vállalat raktárai 280 forintos szabadpiaci áron fizetik ki. Az állatjuttatási akció csak február 28-ig tart. A szemestakarmány feleslegeiket terményforgalmi vállalatokon keresztül értékesítő termelők bőrlószerszám és drótfonat juttatásban is részesülhetnek. Ügy a fenti állatakcióval, mint ezen iparcikk akcióval kapcsolatban részletes felvilágosítást a terményforgalmi vállalat helyi telepei adnak. Adenauer a párizsi szerződésekről beszél! (Megjelent a NEUES DEUTSCH- LAND 1955 február 20-i számában.)
