Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-29 / 9. szám
1955 január 2U SZABAD MÍÍCiH Í» lágy jövedelmei biztosit a szerződéses cukorrépatermelés A szerződéses cukorrépater- melés évről évre nagy jövedelmet biztosít a termelőknek. Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai is látják ennek jövedelmezőségét. Egyre többen kötnek termelési szerződést, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt esztendőben például a Selvpi Cukorgyár megyénk eukorrépaterme- lői részére 446 ezer kiló cukrot, 1 millió 104 ezer forint répaárat és 1 millió 310 ezer forint prémiumot fizetett ki. Ezenkívül a termelők kedvezményes áron 317 900 kiló száraz szeletet, 94 317 kg nedves szeletet és 938 mázsa melaszt vásároltak. A cukorrépatermelők beszolgáltatás! mentesítést is kaptak, ami annyit jelent, hogy mintegy 9800 mázsa kenyérgabonával és 200 mázsa hússal kellett kevesebbet be- szolgáltatniok. A cukorrépatermelés jövedelmezőségére az alábbi két példát hozzuk fel: a palotási Május 1 TSZ 30 kh-on 3453 mázsa répát termelt. A leszállítás után a szövetkezet 6907 kiló kristálycukrot, 20 721 forint répaárat, 5745 forint prémiumot kapott. Egy másik példa: Koczika József mátra- szőllősi dolgozó paraszt 900 négyszögölön 106.90 mázsa répát termelt, amiért 23,80 kiló cukrot, 641.40 forint répaárat és 1265 forint prémiumot kapott. Most kötik a községekben a cukorgyár megbízottjai a termelési szerződéseket az 1955- ös esztendőre. A fenti néhány példa is bizonyítja, hogy érdemes szerződést kötni. A szerződéskötés által nemcsak cukorhoz és pénzhez juthat a termelő, hanem jó minőségű takarmányhoz is. Közeledik a tavaszi vetés ideje. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink ne késlekedjenek a szerződés megkötésével. Adjanak széleskörű politikai és gazdasági segítséget az ipari üzemek a mezőgazdaságnak Ipari üzemek és gépállomások vezetőinek tanácskozása Az új szakasz politikájának egyik legfőbb kérdése a mező- gazdaság gyorsütemű fejlesztése. Ahhoz, hogy több mező- gazdasági termék jusson a dolgozók asztalára, fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, el kell terjeszteni a termelés fokozását elősegítő új agrotechnikai eljárásokat. Ipari üzemeink dolgozói a kormányprogram megjelenése után önkéntes patronázsmozgalmal indítottak a mezőgazdaság, de főleg a gépállomások megsegítésére. A gépállomások téli gépjavítási munkái a kevés szakember miatt nem látszottak biztosítottnak. Éppen ezért megyénk ipari üzemei a legjobb szakembereket küldték a gépállomásokra, hogy a gépjavítás munkáit jó minőségijén és határidőre befejezzék. Az ipari dolgozók segítsége folytán az elmúlt évben a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat mór kevesebb gépkieséssel és jobb minőségben tudtuk elvégezni. Az elmúlt évben már sikerült megszüntetni a többezer holdas, évek óta nem termő ugarokat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa most értekezletre hívta össze a gépállomások és ipari üzemek vezetőit, hogy közösen értékeljék a patronáló munka eredményeit és hibáit. Megállapították. hogy a patronázs-moz- galom jelentős segítséget adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásához. közelebb hozta egymáshoz a város és a falu dolgozóit. Különösen nagy jelentősége van annak a kapcsolatnak, amely nein jfeükült le a gépjavítás idejérf, hanem a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása közben még Jövőbb erősödőii. A Salgótarjáni Acélárugyár, a Balassagyarmati Magasépítő Vállalat, a Budapesti Goldber- gergyár és Táncsics Bőrgyár, amellett, hogy alkatrészekkel, szerszámokkal,és más eszközökkel látják el a patronált gépállomásokat, állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket, hatékony segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemek politikai és szakszervezeti munkájának megjavításához. Számos helyen komoly segítséget nyújtottak a vezetés kialakításához, a kulturális nevelőmunka megszervezéséhez és az agitáció helyes módszeréhez. Előfordultak azonban olyan esetek is, amikor a patronáló üzemek saját műhelyükben javították ki a gépállomások munkaeszközeit és a végzett munkáért nagyobb ősz- szegeket számoltak el. mint amennyiért a gépállomás, vagy a gépjavító vállalat kijavította volna. így volt ez a szécsénvi és az erdőkürti gépállomások patronálói esetében. Erről beszélt Kazinczi elvtárs a pásztói gépállomás igazgatója is. A patronáló munkáknak helyes példáját találjuk a tolmács} gépállomáson, ahol a fizikai dolgozókon kívül a patronáló üzem főmérnöke, gépműhelyvezetője. sőt főkönyvelője is a helyszínen adott segítséget a munka megszervezéséhez, irányításához. A Goldberger- gyárból három szakmunkás Kei beiig tartózkodott kint és egy villanymotort, facsavarokat és egyéb alkatrészeket szereztek be a gépállomás részére, amelyeket a gépállomás nem tudott beszerezni. Az érsekvadkerti gépállomást, a Táncsics Bőrgyár, a Budapesti Pamutszövő és a Pál- falvi Üveggyár patronálja. A bőrgyárból december 19-én tíz főből álló brigád jött le és kijavítottak egy cséplőgépet. Ezenkívül dobsínt és elfekvő csavarokat hoztak a gépállomásnak. Ugyanakkor a Pamut- szövőből villamoskábeleket és egyéb alkatrészeket hoztak magukkal a patronálok. Ezen a gépállomáson jelenleg az üveggyárból kettő, a Bányagépgyárból három és az Acélárugyárból négy szakmunkás van kint. A patronázs-mozgalom a még meglévő hibák ellenére rendkívül nagy segítséget biztosítót a gépállomások téli gép javítási munkáihoz. Winkler elvtárs, a megyei gépállomási igazgatóság, főmérnöke a.rrÓLtá- jékoztatta az értekezletet, nogy megyénk nyolc gépállomása közül <hat gépállomás február 5 és 10 között teljesen befejezi a téli gépjavítási munkát. Nóg- rád megye nem régen még a 18. helyen volt, az ország megyéi között folyó gépjavítási versenyben, de az ipari dolgozók segítsége folytán ma már a 10. helyre küzdöttük fel magunkat. A patronázs-mozgalmat, mint a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezelek megszilárdításának fontos eszközét feltétlenül tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni mezőgazdasági üzemeink többségére. Ezzel egyidőben ki kell javítani a patronázs-mozgalom szervezésében, ellenőrzésében meglévő hibákat. Többen, így Lisnyánszki Antal, az Acélárugyár főmérnöke is utalt arra, hogy a gazdasági és műszaki segítség mellett a fiolilik.ai munka megjavífásához is nyújtson segítséget a patronázs-mozgalom. Helyes ha a lehetőség szerint a patronált üzemnek a legközelebb eső ipari üzem dolgozói adnak segítséget, ha elvtársi levelezést kezdenek a patronált és a patronáló üzemek egymás között. Ennek segítségével rendszeresen közölni tudják egymással, hogy milyen segítségre van szükség, illetve milyen segítséget tudnak biztosítani a mező- gazdaságra háruló feladatok maradéktalan végrehajtásához. Célszerű, ha a patronáló üzemből időnként egy-egy párt-, vagy szakszervezeti vezető is meglátogatja a gépállomást, állami gazdaságot, termelőszövetkezetet. A lehetőség szerint a kultúrmunkások is keressék fel a mezőgazdasági üzemeket és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget különböző előadások, művészeti csoportok és egyéb kulturális feladatok megszervezéséhez. Az új szakasz politikájának a megvalósulása az ipari és mezőgazdasági dolgozók közös ügye. A dolgozók igényének fokozottabb kielégítése, az életszínvonalemelés attól függ, milyen ütemben tudjuk növelni a mezőgazdasági termelést és a korszerűbb termelési módok elterjesztésével hogyan tudjuk csökkenteni a termelési költségeket. Az ipari üzemek dolgozói és vezetői éppen ezért InrlMÍk saiiílos fcia «ha luknak a mezőgazdasági dolgozók megsegítését. Adják át a mezőgazdasági dolgozóknak a nagyipari üzemekben szerzett termelési tapasztalataikat, legyenek segítségükre a fegyelem megszilárdításában, vigyék el az ipar kulturáltságát a mezőgazdasági szektorokba is. BEKEHIRADÓ Megyénk dolgozói készülnek a IV. Országos Békekongresz- szusra. A népi művészet csodálatosan sz4p alkotásait hozzák letre, arra gondolva, hogy ez a gyönyörű Hunka teremtő békeakaratukat tolmácsolja majd a kongresszust^ Nwjradsipck dolgozói gyönyörű népi motívumokkal hír,zett béketarisznyát készítene, amelyben békevágyukat szavakban is kifejező levelek lesznek elhelyezve. harsány község asszonyai gyönyörű magyaros motívumokkal készített háziszőttes díszkendőt küldenek a kongresszusra. A DOLGOZÓK nagy érdeklődéssel hallgatják napról napra a rádió híreit, elolvassák az újságokat, hogy tájékozódjanak az újrafelfegy- verzés ellen folyó harc nemzetközi fejleményeiről. Élénk helyesléssel fogadták a Békevilágtanács irodájának felhívását a tiltakozás jegyében beinduló világméretű aláírásgyűjtési mozgalomról. Baksa Sándorné, salgótarjáni békebizottsági tag, reformáMaeonka község Jakoss0Äa e3y magyaros mintákkal kivarroít díszalbumot küld a béke híveinek IV. magjai- kori eresz- ‘ szu sára. A Salgótarjáni Üveggyárban szes serlegek, az Acélárugyár- • ban és a Tűzhelygyárban pedig bronzszobrok készülnek erre az alkalomra, amelyek mintegy jelképezik majd, hogj alkotó munkájukkal erősítik szabad. boldog hazánkat, ezzel erősítik meg aláírásuka a Béke-Világtanács felhívás ira. \ megyei békebiiotiság stnyzászlóval jutalmazza í reg azt várost és községet, arr ely a kongresszus előkészítése >en a legjobb munkát fejti ki. r tus lelkész feleségami ;or tudomást szerzett a BVT irodájának felhívásáról, két iá- ziasszonnj'il közösen elhatározták, hojy egy percig sem késlekednek és megkezdik az aláírásgyűjtést a vásártéri új lakóházakat keresték fel az ívekkel. Mindenütt örömmel adtak aláirásukáv a dolgozók, s nem egy helyeit azzal fogadták őket, „jó hogy jönne:.', már éppen érdeklődtem, hol lehetne aláírni a BVT íelhivé sál.” A hála zászlaja \ szécsényi Zrínyi Ilona ** úttörő leánycsapat tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a budapesti Vajda Péter úti iskola Szilágyi Erzsébet úttörő- csapatának felhívását a hála zászlajának elkészítésére, április 4-re. Megindult a tervezőmunka. Szebbnél-szebb kis zászlótervek születnek rajzban, majd pedig a szorgalmas gyermekkezek öltögetése nyomán, hogy elvigyék egy-egy boldog úttörőlány szeretetteljes üzenetét hazánk fővárosába. Lesz közöttük vérszínű pirossal híméit, lesz olyan, amelyet békegalamb díszít és olyan, amelyik tarka színeivel és virágaival a • 7 6b ,">ű .s *.í ) —. '«—, —t AKI A KÖNYVET SZERETI.. Nem szánt, nem vet, nem dolgozik most kint a határban a parasztember. A mezőről, a házba és a ház köré szorult a munka. A jó gazda ilyenkor — sok más egyéb mellett — tanul, olvas, képezi magát. Szécsény utcáit járjuk. Csak úgy, találomra kopogunk be egyik házba, hogy megnézzük, mit csinál télen a ház gazdája? Varga Pál 13 holdas dolgozó paraszt fogad, a vendégnek kijáró szeretettel. Első pillantásunk a szekrényre esik, melyen világosszürke kötésben. Mikszáth: Különös házasság című regénye hever. — Nagyon szeretem Mik- száthot. Nemcsak azért, mert itt született tőlünk nem messze Sztregován, hanem mert olyan jó parasztos kifejezései vannak ... A mi nyelvünkön ír ... — teszi hozzá nem kis büszkeséggel. — De könnyebben esik ám a beszéd egy kis bor mellett — véli a ház gazdája, s már elő is került az apró demizson hazai vörös borral megtöltve. Szó szót követ és a beszéd a téli tanulásra terelődik. — Ha a jó papnak holtig kell tanulni, a jó gazdának még inkább. Több mint 30 éve gazdálkodom, de sok mindent nem tudok még. Ezért olvasgatok szakkönyveket, ezért járok az ezüstkalászos tanfolyamra is — mondja Pali bácsi. — Hogyan használja fel a szakkönyvekben, meg a tanfolyamon tanultakat a gazdálkodásban? — kérdezzük. — Két évvel ezelőtt még azt mondtam, hogy nem ér a fejtrágyázás semmit. Aztán olvastam egy könyvben, hogy milyen nagy termést lehet vele elérni. Gondoltam, megpróbálom én is. Hisz ártani, nem ártok vele. Pétisóval fejtrágyáztam. s most már 'kiállók mellette. Igenis jó! Csak egy példát mondok: Az elmúlt esztendőben rossz idő volt a gabonára. mégis több mint 13 mázsát termeltem egy holdon. — Ezen a télen tanult-e már valamit Pali bácsi, amit hasznosítani tud tavasszal? — Tanultam. Mégpedig az ezüstkalászos tanfolyamon. Megismertem a pótbeporzás jelentőségét. előnyét. Tavaszra már alkalmazom a kukoricánál. Pali bácsi a szécsényi könyvtárnak egyik legszorgalmasabb olvasója. Onnan szerzi a szépirodalmi- és szakkönyveket is. Mindig van otthon nála egy- egy szakkönyv. — Most \különösen a sertéstenyésztés érdekel — s hogy nyomatéket adjon a szavának, megmutatja a „Gyakorlati sertéstenyésztés, jövedelmező exp- resshízlalás" című szakkönyvét. — Érdemes sertéstenyésztéssel foglalkozni. Nagy jövedelmet biztosit. Amit nem lehet megtudni a szakkönyvben, azt az ezüstkalászos tanfolyamon pótolja. — Ott tanultam meg azt is, amit még eddig nem tudtam. Azt, hogy lehet a sertésorbánc ellen is védekezni, ha idejében kezeljük mondja. Az asztalon magas újsághalom. ami azt bizonyítja, hogy a szakkönyvek és a szépirodalmi könyvek mellett Varga Pál újságolvasó ember is. Pali bácsi három újságnak az előfizetője. — A Szabad Népből tájékozódom a legfontosabb kül- és belpolitikai események felöl. A Szabad Földből tudom meg, a miniket, parasztembereket leginkább érintő rendeleteket. A Szabad Nógrádot meg azért szeretem, mert megírja, hogyan élnek, dolgoznak a szomszéd falvak parasztjai, meg néha rólunk szécsényiekről is ír. — Miről olvas a legnagyobb érdeklődéssel? — kérdezzük. — Hogy őszintén megmondjam a politikai híreket olvasom leginkább. Én már két világháborút megéltem, s nem alkarok még egy harmadikat. A második világháborúban elvitték a lovamat, kocsimat... a paraszt embernek nagyon fontos a béke. Fontos, hogy békességben gazdálkodhasson ... Lassan, megfontoltan a múltra emlékezve mondja e szavakat. A parasztember egyszerűségével fejezi ki, amit gondol, amit a szive is diktál: béke kell, hogy békességben dolgozhassunk. — A politikai hírek mellett mire kiváncsi még leginkább? — Az ipari termelésre. Mindig nagy érdeklődéssel olvastam a gyáraikról írt cikkeket, örülök, ha arról írnak, hogy sikerült egy-egy jóminőségű kisgépet készíteni egyik, vagy másik gyárnak, mert tudom, hogy ez a mi munkánkat is elősegíti. De szeretnék már arról is olvasni, hogy a gyárak olyan ásót, vagy kapát készítenek, amelyik nem hajlik el. Mert bizony ez sokszor okoz nekünk bosszúságot. Mi paraszt emberek jobb munkát várunk az ipari dolgozóiktól. Búcsúzunk Varga Pali bácsitól. S búcsúzóul még egy utolsó kérdést teszünk fel. — Mondja meg nekünk Pali bácsi: Szécsényben a többi gaz da is olvas, tanul? A többiek is ilyen hasznosan használják ki a hosszú téli napokat? — Igen. Az elmúlt év novemberében ezüstkalászos tanfolyamot szerveztünk. A tanfolyam hallgatóinak száma hétről hétre növekszik. Az előadd sokat kitűnő szakemberek tartják. Itt is sokat tanulnak a gazdák. A helyi népfront-bizottság és a községi tanács segítségével e hónap 16-án gazdakört alakítottunk. A gazdakörön belül négy szakcsoportot létesítettünk. Most azt akarjuk elérni, hogy a gazdakör állandó helyiséget kapjon, ahol estén ként összejöhetünk beszélgetni, olvasgatni, szórakozni. Ez is le hetőséget nyújt a gazdáknak a tanulásra. Még mielőtt elválnánk, Pali bácsi elárul valamit: — A gazdakör kultúrszakcso portjának most az a legnagyobb gondja, hogy sikeresen megszervezze a február 20-án megtartandó gazdabált. Mert hisz nemcsak tanulni, dolgozni, hanem vigadni is szeretnek ám a szécsényiek — mond■ ja mosolyogva. Búcsúzunk. — Viszontlátásra, Pali bácsi, a február 20-i gazdabálon! Azzal a megnyugtató érzés sei távozunk Szécsényből, hogy a község dolgozó parasztjai hasznos tanulással töltik el a telet. Bízunk abban, hogy szécsényiek azolcat a növény- termelési és állattenyésztési eredményeket — melyekről most még csak olvasnak — holnap már meg is valósítják, s mindezeknek megvalósítása a község lakóinak szebb, boldo gabb, gondtalanabb életét eredményezik. be. Lesz, amelyben csak egyetlen, de annál többet jelentő szócska áll: „Béke“. A zászló sok kicsiny részecskéje mindmegannyi megnyilatkozása lesz a felszabadulás óta nevelkedett, napfényes, tiszta iskolában tanuló gyermekiéleknek. Ezekben a kis zászlókban fog megnyilvánulni úttörőink hálája, boldogsága és békevagya. A II. Rákóczi verenc úttörő fiúcsapat tagjai is örömmel fogtak hozzá a zászlórudak elkészítéséhez. Náluk sem kisebb az izgalom és lelkesedés, mint a leánycsapat pajtásainál. A leány- és fiúcsapat úttörőit leginkább az a gondolat foglalkoztatja, vajon kik lesznek azok a pajtások, akik magatartásukkal és kiváló tanulmá- ^u-rftény titeket erdemet szereznek arra, hogy a „hála zászlaját“ magasra tartva, részt vegyenek a budapesti nagy felvonuláson .. * Kitüntették az acélárugyár! Petőfi“ színjátszók legjobbjait Kedves és meghitt színjátszói körben adta át Gálfi elvtárs a megyei tanács népművelési osztályának vezetője a Petőfi színjátszók régi jó tagjainak a népművelési miniszter dicsérő oklevelét és a megyei tanács okleveleit, a Kőszívű ember fiai című nagysikerű előadás rendezőinek és kimagasló teljesítményt nyújtott szereplőinek. Turek Berta, Jancsár Sándor, Csics György, Somoskőy István, Mocsényi Sándor, Verticil József, Kovács Gyula hosz- szú éveken át kifejtett kiváló színjátszói munkájuk elismeréseképpen részesültek a népművelési miniszter kitüntetéseben. Ugyanekkor a megj -i tanács díszoklevelét kapta Szamecz Ilona, Bablena Sarolta. Vertich József, Csics György, Somoskőy István a Kőszívű ember fiai című drámában nyújtott kivaló alakításáért és a Petőfi színjátszó-szakosztály együttese is kitüntető oklevelet kapott. E kitüntetésekkel nemcsak az eddig végzett jó munkát ismerték el, de a további sikeres szereplések és teljesítmények záloga került megérdemelten a kul- I túra élenjáró dolgozni kezébe. Termelési bizottságok gazdaköre (Szerkeszti: Gömöri Henrik) Őszi vetések védelme Egyes vidékeken — különösen Örhalom, Csitár, Nógrád- marcal, s Patvarc községek határaiban — a vadludak nagy tömegben lepik meg az őszi vetéseket. A kifejlődött növényzetet nem pusztítják el, csak csipkedik a levélzetét. Nagyobb kárt inkább a későn vetett, gyengén fejlődő növényekben okoznak, ahol a talaj napközben felenged, s a csipkedéssel egyidejűleg a gyenge gyökér- zetű növényeket kihúzgálják. Szervezett riasztással meg lehet és meg is kell védenünk az őszi vetéseket. ★ A kukoricavetőmag tárolása Kevés olyan vetőmagunk van, amely annyira érzékeny lenne a tárolásra, mint a kukorica. Ez természetes is, mert a teljesen oeérett és októberben tört kukorica is még 25—28 százalék, a csutkája még ennél is több nedvesség-; tartalmaz. A helytelen tárc** miatt a csövek könnyen r4“ I penészednek és elsösot,v‘n a' nedves csutkábs beágvazott magvak csírája romlik ’neg. Régi helyes szokás, hogy a legfejlettebb és legkorábban beérett fajtatiszta csöveket külön törik le, s ezeket hagyják magnak. De utána az a helyes, ha a magkukorica füzéreket csűrökbe, padlások^1 felaggatc a tárolják a vetéá időig, mert a szabadon tárót kukorica egy szigorú tél esetén sokst veszít csíraképességfból. Takarmánynál*k beszerzésből A vörösbere k'*ePese.n’ a ,*u' cernamag fogás* gyengens)-^- rült az elmük esszék Miután országos jSaonylatban ezen magéle**® csak gyenge termés vo> f «y központilag a vetőrr^'rak beszerzése nem le- hej,.,es, kívánatos volna, ha a »maggal nem rendelkező j/gozó parasztok már most tervezetten gondoskodnának innék beszerzéséről. Ugyanez a helyzet a takarmányrépa-! e- tőmag terén. Ezt a magot is mindenki csere-vétel, vagy oovph útrvn syprpy.zp Vw
