Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-29 / 9. szám

1955 január 2U SZABAD MÍÍCiH Í» lágy jövedelmei biztosit a szerződéses cukorrépatermelés A szerződéses cukorrépater- melés évről évre nagy jövedel­met biztosít a termelőknek. Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai is látják ennek jövedelmezősé­gét. Egyre többen kötnek ter­melési szerződést, amit bizo­nyít az is, hogy az elmúlt esz­tendőben például a Selvpi Cu­korgyár megyénk eukorrépaterme- lői részére 446 ezer kiló cukrot, 1 millió 104 ezer forint répaárat és 1 millió 310 ezer forint prémiumot fizetett ki. Ezenkívül a termelők kedvez­ményes áron 317 900 kiló szá­raz szeletet, 94 317 kg nedves szeletet és 938 mázsa melaszt vásároltak. A cukorrépaterme­lők beszolgáltatás! mentesítést is kaptak, ami annyit jelent, hogy mintegy 9800 mázsa ke­nyérgabonával és 200 mázsa hússal kellett kevesebbet be- szolgáltatniok. A cukorrépatermelés jöve­delmezőségére az alábbi két példát hozzuk fel: a palotási Május 1 TSZ 30 kh-on 3453 mázsa répát termelt. A leszál­lítás után a szövetkezet 6907 kiló kristálycukrot, 20 721 fo­rint répaárat, 5745 forint pré­miumot kapott. Egy másik példa: Koczika József mátra- szőllősi dolgozó paraszt 900 négyszögölön 106.90 mázsa ré­pát termelt, amiért 23,80 kiló cukrot, 641.40 forint répaárat és 1265 forint prémiumot ka­pott. Most kötik a községekben a cukorgyár megbízottjai a ter­melési szerződéseket az 1955- ös esztendőre. A fenti néhány példa is bizonyítja, hogy érde­mes szerződést kötni. A szerződéskötés által nemcsak cukorhoz és pénzhez juthat a termelő, hanem jó minőségű takar­mányhoz is. Közeledik a tavaszi vetés ideje. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink ne késlekedjenek a szerződés megkötésével. Adjanak széleskörű politikai és gazdasági segítséget az ipari üzemek a mezőgazdaságnak Ipari üzemek és gépállomások vezetőinek tanácskozása Az új szakasz politikájának egyik legfőbb kérdése a mező- gazdaság gyorsütemű fejleszté­se. Ahhoz, hogy több mező- gazdasági termék jusson a dol­gozók asztalára, fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, el kell terjeszteni a termelés fo­kozását elősegítő új agrotech­nikai eljárásokat. Ipari üzemeink dolgozói a kormányprogram megjelenése után önkéntes patronázsmozgalmal indítottak a mezőgazdaság, de főleg a gépállomások megsegí­tésére. A gépállomások téli gépjavítási munkái a kevés szakember miatt nem látszot­tak biztosítottnak. Éppen ezért megyénk ipari üzemei a leg­jobb szakembereket küldték a gépállomásokra, hogy a gépja­vítás munkáit jó minőségijén és határidőre befejezzék. Az ipari dolgozók segítsége folytán az elmúlt évben a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat mór kevesebb gépkieséssel és jobb minőségben tudtuk elvégezni. Az elmúlt évben már sikerült megszüntetni a többezer hol­das, évek óta nem termő ugaro­kat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa most értekezletre hívta össze a gépállomások és ipari üzemek vezetőit, hogy közösen értékeljék a patronáló munka eredményeit és hibáit. Megálla­pították. hogy a patronázs-moz- galom jelentős segítséget adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásá­hoz. közelebb hozta egymáshoz a város és a falu dolgozóit. Különösen nagy jelentősége van annak a kapcsolatnak, amely nein jfeükült le a gépja­vítás idejérf, hanem a tavaszi és nyári mezőgazdasági mun­kák végrehajtása közben még Jövőbb erősödőii. A Salgótarjáni Acélárugyár, a Balassagyarmati Magasépítő Vállalat, a Budapesti Goldber- gergyár és Táncsics Bőrgyár, amellett, hogy alkatrészekkel, szerszámokkal,és más eszközök­kel látják el a patronált gép­állomásokat, állami gazdaságo­kat és termelőszövetkezeteket, hatékony segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemek politi­kai és szakszervezeti munkájá­nak megjavításához. Számos helyen komoly segítséget nyúj­tottak a vezetés kialakításához, a kulturális nevelőmunka meg­szervezéséhez és az agitáció helyes módszeréhez. Előfordultak azonban olyan esetek is, amikor a pat­ronáló üzemek saját műhe­lyükben javították ki a gépál­lomások munkaeszközeit és a végzett munkáért nagyobb ősz- szegeket számoltak el. mint amennyiért a gépállomás, vagy a gépjavító vállalat kijavította volna. így volt ez a szécsénvi és az erdőkürti gépállomások patronálói esetében. Erről be­szélt Kazinczi elvtárs a pásztói gépállomás igazgatója is. A patronáló munkáknak he­lyes példáját találjuk a tolmá­cs} gépállomáson, ahol a fizi­kai dolgozókon kívül a patro­náló üzem főmérnöke, gépmű­helyvezetője. sőt főkönyvelője is a helyszínen adott segítséget a munka megszervezéséhez, irányításához. A Goldberger- gyárból három szakmunkás Kei beiig tartózkodott kint és egy vil­lanymotort, facsavarokat és egyéb alkatrészeket szereztek be a gépállomás részére, ame­lyeket a gépállomás nem tudott beszerezni. Az érsekvadkerti gépállo­mást, a Táncsics Bőrgyár, a Bu­dapesti Pamutszövő és a Pál- falvi Üveggyár patronálja. A bőrgyárból december 19-én tíz főből álló brigád jött le és ki­javítottak egy cséplőgépet. Ezenkívül dobsínt és elfekvő csavarokat hoztak a gépállo­másnak. Ugyanakkor a Pamut- szövőből villamoskábeleket és egyéb alkatrészeket hoztak ma­gukkal a patronálok. Ezen a gépállomáson jelenleg az üveg­gyárból kettő, a Bányagépgyár­ból három és az Acélárugyár­ból négy szakmunkás van kint. A patronázs-mozgalom a még meglévő hibák ellenére rend­kívül nagy segítséget biztosí­tót a gépállomások téli gép javí­tási munkáihoz. Winkler elv­társ, a megyei gépállomási igazgatóság, főmérnöke a.rrÓLtá- jékoztatta az értekezletet, nogy megyénk nyolc gépállomása kö­zül <hat gépállomás február 5 és 10 között teljesen befejezi a téli gépjavítási munkát. Nóg- rád megye nem régen még a 18. helyen volt, az ország megyéi között folyó gépjavítási ver­senyben, de az ipari dolgozók segítsége folytán ma már a 10. helyre küzdöttük fel magunkat. A patronázs-mozgalmat, mint a gépállomások, állami gazda­ságok és termelőszövetkezelek megszilárdításának fontos esz­közét feltétlenül tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni mezőgazdasági üzemeink több­ségére. Ezzel egyidőben ki kell javítani a patronázs-mozgalom szervezésében, ellenőrzésében meglévő hibákat. Többen, így Lisnyánszki Antal, az Acéláru­gyár főmérnöke is utalt arra, hogy a gazdasági és műszaki segítség mellett a fiolilik.ai munka megjavífásához is nyújtson segítséget a patro­názs-mozgalom. Helyes ha a lehetőség szerint a patronált üzemnek a legközelebb eső ipari üzem dolgozói adnak se­gítséget, ha elvtársi levelezést kezdenek a patronált és a pat­ronáló üzemek egymás között. Ennek segítségével rendszere­sen közölni tudják egymással, hogy milyen segítségre van szükség, illetve milyen segítsé­get tudnak biztosítani a mező- gazdaságra háruló feladatok maradéktalan végrehajtásához. Célszerű, ha a patronáló üzem­ből időnként egy-egy párt-, vagy szakszervezeti vezető is meglátogatja a gépállomást, ál­lami gazdaságot, termelőszövet­kezetet. A lehetőség szerint a kultúrmunkások is keressék fel a mezőgazdasági üzemeket és tapasztalataik alapján nyújtsa­nak segítséget különböző elő­adások, művészeti csoportok és egyéb kulturális feladatok megszervezéséhez. Az új szakasz politikájának a megvalósulása az ipari és me­zőgazdasági dolgozók közös ügye. A dolgozók igényének fokozottabb kielégítése, az élet­színvonalemelés attól függ, mi­lyen ütemben tudjuk növelni a mezőgazdasági termelést és a korszerűbb termelési módok el­terjesztésével hogyan tudjuk csökkenteni a termelési költsé­geket. Az ipari üzemek dolgo­zói és vezetői éppen ezért InrlMÍk saiiílos fcia «ha luknak a mezőgazdasági dolgozók meg­segítését. Adják át a mezőgaz­dasági dolgozóknak a nagyipari üzemekben szerzett termelési tapasztalataikat, legyenek se­gítségükre a fegyelem megszi­lárdításában, vigyék el az ipar kulturáltságát a mezőgazdasági szektorokba is. BEKEHIRADÓ Megyénk dolgozói készülnek a IV. Országos Békekongresz- szusra. A népi művészet cso­dálatosan sz4p alkotásait hoz­zák letre, arra gondolva, hogy ez a gyönyörű Hunka terem­tő békeakaratukat tolmácsolja majd a kongresszust^ Nwjradsipck dolgozói gyönyö­rű népi motívumokkal hír,zett béketarisznyát készítene, amelyben békevágyukat sza­vakban is kifejező levelek lesznek elhelyezve. harsány község asszonyai gyönyörű magyaros motívu­mokkal készített háziszőttes díszkendőt küldenek a kong­resszusra. A DOLGOZÓK nagy érdek­lődéssel hallgatják napról napra a rádió híreit, elolvas­sák az újságokat, hogy tá­jékozódjanak az újrafelfegy- verzés ellen folyó harc nemzet­közi fejleményeiről. Élénk he­lyesléssel fogadták a Béke­világtanács irodájának felhí­vását a tiltakozás jegyében be­induló világméretű aláírás­gyűjtési mozgalomról. Baksa Sándorné, salgótarjá­ni békebizottsági tag, reformá­Maeonka község Jakoss0Äa e3y magyaros mintákkal kivarroít díszalbumot küld a béke hí­veinek IV. magjai- kori eresz- ‘ szu sára. A Salgótarjáni Üveggyárban szes serlegek, az Acélárugyár- • ban és a Tűzhelygyárban pedig bronzszobrok készülnek erre az alkalomra, amelyek mint­egy jelképezik majd, hogj al­kotó munkájukkal erősítik sza­bad. boldog hazánkat, ezzel erősítik meg aláírásuka a Béke-Világtanács felhívás ira. \ megyei békebiiotiság stnyzászlóval jutalmazza í reg azt várost és községet, arr ely a kongresszus előkészítése >en a legjobb munkát fejti ki. r tus lelkész feleségami ;or tudomást szerzett a BVT iro­dájának felhívásáról, két iá- ziasszonnj'il közösen elhatá­rozták, hojy egy percig sem késlekednek és megkezdik az aláírásgyűjtést a vásártéri új lakóházakat keresték fel az ívekkel. Mindenütt örömmel adtak aláirásukáv a dolgozók, s nem egy helyeit azzal fo­gadták őket, „jó hogy jönne:.', már éppen érdeklődtem, hol lehetne aláírni a BVT íelhivé sál.” A hála zászlaja \ szécsényi Zrínyi Ilona ** úttörő leánycsapat tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a budapesti Vajda Péter úti is­kola Szilágyi Erzsébet úttörő- csapatának felhívását a hála zászlajának elkészítésére, áp­rilis 4-re. Megindult a tervező­munka. Szebbnél-szebb kis zászlótervek születnek rajzban, majd pedig a szorgalmas gyer­mekkezek öltögetése nyomán, hogy elvigyék egy-egy boldog úttörőlány szeretetteljes üzene­tét hazánk fővárosába. Lesz közöttük vérszínű pirossal hím­éit, lesz olyan, amelyet béke­galamb díszít és olyan, amelyik tarka színeivel és virágaival a • 7 6b ,">ű .s *.í ) —. '«—, —t AKI A KÖNYVET SZERETI.. Nem szánt, nem vet, nem dolgozik most kint a határban a parasztember. A mezőről, a házba és a ház köré szorult a munka. A jó gazda ilyenkor — sok más egyéb mellett — ta­nul, olvas, képezi magát. Szécsény utcáit járjuk. Csak úgy, találomra kopogunk be egyik házba, hogy megnézzük, mit csinál télen a ház gazdája? Varga Pál 13 holdas dolgozó paraszt fogad, a vendégnek ki­járó szeretettel. Első pillantá­sunk a szekrényre esik, melyen világosszürke kötésben. Mik­száth: Különös házasság című regénye hever. — Nagyon szeretem Mik- száthot. Nemcsak azért, mert itt született tőlünk nem messze Sztregován, hanem mert olyan jó parasztos kifejezései van­nak ... A mi nyelvünkön ír ... — teszi hozzá nem kis büszke­séggel. — De könnyebben esik ám a beszéd egy kis bor mellett — véli a ház gazdája, s már elő is került az apró demizson ha­zai vörös borral megtöltve. Szó szót követ és a beszéd a téli tanulásra terelődik. — Ha a jó papnak holtig kell tanulni, a jó gazdának még inkább. Több mint 30 éve gaz­dálkodom, de sok mindent nem tudok még. Ezért olvasgatok szakkönyveket, ezért járok az ezüstkalászos tanfolyamra is — mondja Pali bácsi. — Hogyan használja fel a szakkönyvekben, meg a tanfo­lyamon tanultakat a gazdálko­dásban? — kérdezzük. — Két évvel ezelőtt még azt mondtam, hogy nem ér a fej­trágyázás semmit. Aztán olvas­tam egy könyvben, hogy mi­lyen nagy termést lehet vele elérni. Gondoltam, megpróbá­lom én is. Hisz ártani, nem ár­tok vele. Pétisóval fejtrágyáz­tam. s most már 'kiállók mel­lette. Igenis jó! Csak egy pél­dát mondok: Az elmúlt eszten­dőben rossz idő volt a gaboná­ra. mégis több mint 13 má­zsát termeltem egy holdon. — Ezen a télen tanult-e már valamit Pali bácsi, amit hasz­nosítani tud tavasszal? — Tanultam. Mégpedig az ezüstkalászos tanfolyamon. Megismertem a pótbeporzás je­lentőségét. előnyét. Tavaszra már alkalmazom a kukoricánál. Pali bácsi a szécsényi könyv­tárnak egyik legszorgalmasabb olvasója. Onnan szerzi a szép­irodalmi- és szakkönyveket is. Mindig van otthon nála egy- egy szakkönyv. — Most \különösen a sertés­tenyésztés érdekel — s hogy nyomatéket adjon a szavának, megmutatja a „Gyakorlati ser­téstenyésztés, jövedelmező exp- resshízlalás" című szakkönyvét. — Érdemes sertéstenyésztéssel foglalkozni. Nagy jövedelmet biztosit. Amit nem lehet megtudni a szakkönyvben, azt az ezüstka­lászos tanfolyamon pótolja. — Ott tanultam meg azt is, amit még eddig nem tudtam. Azt, hogy lehet a sertésorbánc ellen is védekezni, ha idejében kezeljük mondja. Az asztalon magas újságha­lom. ami azt bizonyítja, hogy a szakkönyvek és a szépirodalmi könyvek mellett Varga Pál új­ságolvasó ember is. Pali bácsi három újságnak az előfizetője. — A Szabad Népből tájéko­zódom a legfontosabb kül- és belpolitikai események felöl. A Szabad Földből tudom meg, a miniket, parasztembereket leg­inkább érintő rendeleteket. A Szabad Nógrádot meg azért szeretem, mert megírja, hogyan élnek, dolgoznak a szomszéd falvak parasztjai, meg néha ró­lunk szécsényiekről is ír. — Miről olvas a legnagyobb érdeklődéssel? — kérdezzük. — Hogy őszintén megmond­jam a politikai híreket olvasom leginkább. Én már két világ­háborút megéltem, s nem alka­rok még egy harmadikat. A második világháborúban elvit­ték a lovamat, kocsimat... a paraszt embernek nagyon fon­tos a béke. Fontos, hogy bé­kességben gazdálkodhasson ... Lassan, megfontoltan a múlt­ra emlékezve mondja e szava­kat. A parasztember egyszerű­ségével fejezi ki, amit gondol, amit a szive is diktál: béke kell, hogy békességben dolgoz­hassunk. — A politikai hírek mellett mire kiváncsi még leginkább? — Az ipari termelésre. Min­dig nagy érdeklődéssel olvas­tam a gyáraikról írt cikkeket, örülök, ha arról írnak, hogy si­került egy-egy jóminőségű kis­gépet készíteni egyik, vagy má­sik gyárnak, mert tudom, hogy ez a mi munkánkat is elősegíti. De szeretnék már arról is ol­vasni, hogy a gyárak olyan ásót, vagy kapát készítenek, amelyik nem hajlik el. Mert bi­zony ez sokszor okoz nekünk bosszúságot. Mi paraszt embe­rek jobb munkát várunk az ipari dolgozóiktól. Búcsúzunk Varga Pali bá­csitól. S búcsúzóul még egy utolsó kérdést teszünk fel. — Mondja meg nekünk Pali bácsi: Szécsényben a többi gaz da is olvas, tanul? A többiek is ilyen hasznosan használják ki a hosszú téli napokat? — Igen. Az elmúlt év no­vemberében ezüstkalászos tan­folyamot szerveztünk. A tanfo­lyam hallgatóinak száma hét­ről hétre növekszik. Az előadd sokat kitűnő szakemberek tart­ják. Itt is sokat tanulnak a gazdák. A helyi népfront-bi­zottság és a községi tanács se­gítségével e hónap 16-án gaz­dakört alakítottunk. A gazda­körön belül négy szakcsoportot létesítettünk. Most azt akarjuk elérni, hogy a gazdakör állandó helyiséget kapjon, ahol estén ként összejöhetünk beszélgetni, olvasgatni, szórakozni. Ez is le hetőséget nyújt a gazdáknak a tanulásra. Még mielőtt elválnánk, Pali bácsi elárul valamit: — A gazdakör kultúrszakcso portjának most az a legna­gyobb gondja, hogy sikeresen megszervezze a február 20-án megtartandó gazdabált. Mert hisz nemcsak tanulni, dolgoz­ni, hanem vigadni is szeret­nek ám a szécsényiek — mond■ ja mosolyogva. Búcsúzunk. — Viszontlátásra, Pali bácsi, a február 20-i gazdabálon! Azzal a megnyugtató érzés sei távozunk Szécsényből, hogy a község dolgozó parasztjai hasznos tanulással töltik el a telet. Bízunk abban, hogy szécsényiek azolcat a növény- termelési és állattenyésztési eredményeket — melyekről most még csak olvasnak — hol­nap már meg is valósítják, s mindezeknek megvalósítása a község lakóinak szebb, boldo gabb, gondtalanabb életét eredményezik. be. Lesz, amelyben csak egyet­len, de annál többet jelentő szócska áll: „Béke“. A zászló sok kicsiny részecskéje mind­megannyi megnyilatkozása lesz a felszabadulás óta nevelke­dett, napfényes, tiszta iskolá­ban tanuló gyermekiéleknek. Ezekben a kis zászlókban fog megnyilvánulni úttörőink há­lája, boldogsága és békevagya. A II. Rákóczi verenc úttörő fiúcsapat tagjai is örömmel fogtak hozzá a zászlórudak el­készítéséhez. Náluk sem kisebb az izgalom és lelkesedés, mint a leánycsapat pajtásainál. A leány- és fiúcsapat úttörőit leginkább az a gondolat fog­lalkoztatja, vajon kik lesznek azok a pajtások, akik maga­tartásukkal és kiváló tanulmá- ^u-rftény titeket erdemet szereznek arra, hogy a „hála zászlaját“ magasra tartva, részt vegyenek a budapesti nagy felvonuláson .. * Kitüntették az acélárugyár! Petőfi“ színjátszók legjobbjait Kedves és meghitt színjátszói körben adta át Gálfi elvtárs a megyei tanács népművelési osz­tályának vezetője a Petőfi szín­játszók régi jó tagjainak a nép­művelési miniszter dicsérő ok­levelét és a megyei tanács ok­leveleit, a Kőszívű ember fiai című nagysikerű előadás ren­dezőinek és kimagasló teljesít­ményt nyújtott szereplőinek. Turek Berta, Jancsár Sán­dor, Csics György, Somoskőy István, Mocsényi Sándor, Ver­ticil József, Kovács Gyula hosz- szú éveken át kifejtett kiváló színjátszói munkájuk elismeré­seképpen részesültek a népmű­velési miniszter kitüntetéseben. Ugyanekkor a megj -i tanács díszoklevelét kapta Szamecz Ilona, Bablena Sarolta. Vertich József, Csics György, Somos­kőy István a Kőszívű ember fiai című drámában nyújtott kivaló alakításáért és a Petőfi szín­játszó-szakosztály együttese is kitüntető oklevelet kapott. E kitüntetésekkel nemcsak az ed­dig végzett jó munkát ismerték el, de a további sikeres szerep­lések és teljesítmények záloga került megérdemelten a kul- I túra élenjáró dolgozni kezébe. Termelési bizottságok gazdaköre (Szerkeszti: Gömöri Henrik) Őszi vetések védelme Egyes vidékeken — különö­sen Örhalom, Csitár, Nógrád- marcal, s Patvarc községek ha­táraiban — a vadludak nagy tömegben lepik meg az őszi ve­téseket. A kifejlődött növény­zetet nem pusztítják el, csak csipkedik a levélzetét. Nagyobb kárt inkább a későn vetett, gyengén fejlődő növényekben okoznak, ahol a talaj napköz­ben felenged, s a csipkedéssel egyidejűleg a gyenge gyökér- zetű növényeket kihúzgálják. Szervezett riasztással meg lehet és meg is kell védenünk az őszi vetéseket. ★ A kukoricavetőmag tárolása Kevés olyan vetőmagunk van, amely annyira érzékeny lenne a tárolásra, mint a ku­korica. Ez természetes is, mert a teljesen oeérett és októ­berben tört kukorica is még 25—28 százalék, a csutkája még ennél is több nedvesség-; tartalmaz. A helytelen tárc** miatt a csövek könnyen r4“ I penészednek és elsösot,v‘n a' nedves csutkábs beágvazott magvak csírája romlik ’neg. Régi helyes szokás, hogy a leg­fejlettebb és legkorábban be­érett fajtatiszta csöveket külön törik le, s ezeket hagyják mag­nak. De utána az a helyes, ha a magkukorica füzéreket csű­rökbe, padlások^1 felaggatc a tárolják a vetéá időig, mert a szabadon tárót kukorica egy szigorú tél esetén sokst veszít csíraképességfból. Takarmánynál*k beszerzésből A vörösbere k'*ePese.n’ a ,*u' cernamag fogás* gyengens)-^- rült az elmük esszék Miután országos jSaonylatban ezen magéle**® csak gyenge ter­més vo> f «y központilag a vetőrr^'rak beszerzése nem le- hej,.,es, kívánatos volna, ha a »maggal nem rendelkező j/gozó parasztok már most tervezetten gondoskodnának innék beszerzéséről. Ugyanez a helyzet a takarmányrépa-! e- tőmag terén. Ezt a magot is mindenki csere-vétel, vagy oovph útrvn syprpy.zp Vw

Next

/
Thumbnails
Contents