Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-12 / 4. szám
} Í935 Január ”Í2. SZABAD >Ó(.RÍD 3 A SALGOI PÉLDA t Az első naptól túlteljesítik a tervet A vállalt 80-ból már mintegy 25 tonna öntvényt készítettek tervükön felül a Salgótarjáni Tűzhelygyár öntői A tervszerű erdőtelepítés jelentősége Megyénk igen jelentős erdőgazdálkodást folytat. A zagyva- völgyi és a balassagyarmati erdőgazdaságok 103.00 kh erdőt müveinek. A nógrádi hegyes-dombos vidék nagy lehetőséget nyújt a további erdőtelepítésre. Erdő- gazdaságaink ezeket a lehetőségeket ki is használják. A zagyva- völgyi erdőgazdaság az 1954-es évben 525 hektár erdőt telepített, főleg az erdei tisztásokon, s a szántóföldi művelésre alkalmatlan parlagföldeken. Az elültetett facsemeték 70 százaléka fenyő, 30 százaléka lombhullató fafajta. A balassagyarmati erdő- gazdaság 720 hektár új erdőt telepített. Ezen a területen kevesebb fenyőt, több cser, s tölgyfát ültettek. Az erdőgazdaságok azon dolgoznak, hogy a tervszerű erdőtelepítéssel kedvezőbbé tegyék megyénk éghajlatát, hogy hozzájáruljanak faiparunk nyers- anyaggal való jobb ellátásához, a lakosság tüzelőfaszükségleteinek kielégítéséhez. Mezőgazdasúgunk felvirágoztatásáért (A Szabad Nógrád téli pályázata) Országunkban a szocializmus további építésének kulcs- kérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ez biztosítja a lakosság életkörülményeinek megjavítását, a könnyű- és élelmiszeripar ellátását nyersanyaggal. Az ipar és a falu összefogása megteremti az élelmiszerek bőségét, a jómódú falut, megerősíti a munkások és a dolgozó parasztok szövetséget , népi demokráciánk alapját. A mezőgazdaságfejlesztési határozat sikeresebb meg-> valósításához nagy szükség van a növénytermelés, az állat- tenyésztés, a gyümölcstermelés terén nagy gyakorlati tapasztalatokkal biró dolgozó kis- és középparasztok, termelőszövetkezeti tagok segítségére, tanácsaira. Különösen hasznos lenne, ha minél több gépállomást és kihelyezett agronómus, a felsőbb tanácsi szervek növénytermelési és állattenyésztési szakembere is elküldeni hozzánk észrevételeit, javaslatait. A pályázaton írhatunk arról, hogyan tudnánk emelni gabonatermésátlagainkat, hogyan takarmány ózzuk a szarvas- marhát, hogyan növeljük a tejelékenységet, a tej zsírszázalékát. a hústermelést. írjuk meg azt is, hogyan tudnánk fokozni a sertések szaporaságát. Hogyan emelhetnénk a lucerna terméshozamát. Hogyan, milyen módszerekkel érhetünk el magas kukorica- és burgonyatermést? írjunk az olcsóbb és jövedelmezőbb gabonatermelést, állattartást, az állati hozamok nagyarányú és tartós emelkedését előmozdító eljárásokról. írják meg azt, hogy ki-ki a maga területén hogyan küzd a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásáért. Fogjon hát tollat termelőszövetlcezeti tag, dolgozó paraszt, minden mezőgazdasági szakember, hogy közös erővel elősegíthessük mezőgazdaságunk felvirágoztatását. A legjobb pályázatokat a Szabad Nógrádban közölni fogjuk. A legsikerültebb pályázatok beküldői jutalomban részesülnek. Első díj: egy néprádió, második dij: egy villanyvasaló, harmadik díj: könyvsorozat. Ezen díjakon kívül 10 sikerült pályázatot még értékes könyvvel jutalmazunk. A pályázat beküldésének határideje 1955 március 15. Az eredményhirdetés napja 1955 április 6. A pályázatokat a következő címre küldjük: Szabad Nógrád szerkesztősége Salgótarján. Rákóczi út 92. A borítékra írjuk rá: „Mező- gazdaságunk felvirágoztatásáért pályázat.“ r r A FALU JOBB ÁRUELLÁTÁSÁÉRT 1 Ipari üzemeink előtt rendkívül nagy feladatok állnak az új tervévben. A nagy feladatok megoldása érdekében már az elmúlt év derekán több figyelmeztetés hangzott el a vezetők és dolgozók felé, hogy csakis előrelátó irányítással, fegyelmezett munkával leihet biztosítani az új tervév zökkenőmentes beindulását. Mint ismeretes minden termelő üzemünk tervteljesítése a széntermelés ütemétől van függővé téve. Éppen ezért a Szénbányászati Minisztérium és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt már az elmúlt évben figyelmeztette a bányaüzemek vezetőit a télre való felkészülésre, az elővájási és feltárási tervek teljesítésére, amelyek alapját képezik az új tervév folyamatos és tervszerű termelésének. Minden figyelmeztetés ellenére azonban legtöbb bányaüzemünk adóssággal kezdte az új tervévet. Az új tervév beindulása fokmérője volt műszaki vezetőink felkészültségének, bányászaink lelkiismeretességének. Minden bányaüzem egységnél ugyanúgy megvoltak a lehetőségek a zökkenőmentes beindulásra, mint a rónai Özemnél, mégis lényeges eltérésekre engednek következtetni ; termelés adatai. A rónai üzemegység dolgozói az új tervév első munkanapjától kezdve 100 százalék fölött teljesítik napi tervüket. Ezzel szemben a szorospataki, nagybátonyi, tiribesi, ménkesi és kisterenyei bányászok, még az első dekádban sem tudták elérni a 100 százalékot. Moskáth László, a rónai üzemegység igazgatója elmondta, hogy az új tervév beindítására már egy fé] évvel ezelőtt megkezdték a készülődést. A salgói üzemnél az ötös számú sikló kifhajtása az 1954-es tervév teljesítésének ügyét szolgálta, de biztosította az új tervév zökkenőmentes beindulását is. A rónai részen az új térvéVre k 6-os balosztón készítettek elő munkahelyet, nyolc csapat telepítésére. De az egész rónai üzemegységnél tervszerűen hajtották végre az elővájási és feltárási munkálatokat. Az előrelátó munka biztosította az 1954-es tervév maradéktalan teljesítését és az új tervév zökkenőmentes beindulását. Ez azonban még mindig nem oldotta meg a zökkenőmentes átmenetet. A jó szakmai fel- készültség érdekében összesen hét tanfolyamot indítottak be, melynek segítségével magasabb fokra emelték, az aknászok, vájárok és a gépkezelők szakmai felkészültségét, j Az üzemegység vezetői kérték a dolgozók bírálatát, javaslatát a termelés területén észlelt hibák kijavítására. Kis Simon András, a decemberi termelési értekezleten a csillék fokozottabb kenését kérte. Czene Gál Vilmos javaslatára fúrógépet bocsátottak a csapat rendelkezésére. Iszkra László javaslatára a rónai hármas sikló koronggerendáit kicserélték. Kot- roczó Béla, a rónai második osztó hosszú szállítópályáját sérelmezte, melyet szintén kedvezően megoldottak. A rónai üzemegységnél tehát maguk a dolgozók is arra törekedtek, hogy bírálataikkal és javaslataikkal elősegítsék az új tervév zökkenőmentes beindítását. Az üzemegység vezetői ezenkívül intézkedtek afelől is, hogy az új tervév beindulását megelőző munkaszüneti napokon kellő ütemben folyjanak a fenntartási munkák és munkakezdéskor rendben legyenek a munkahelyek. A kötélpálya szállításának üzemképessége ügyében a kasokat a leadó és a szögállomásokon tárolták és ezzel megelőzték a hideg káros behatását a szállításra. Moskáth László elvtárs, az üzemegység igazgatója, figyelemmel kísérte a termelő csapatok felelősségérzetét, fegyelmezettségét Az év első termelőnapján tenszerűen tudták telepíteni a csapatokat, egyetlenegy dolgozó sem hiányzott munkahelyéről. A műszaki intézkedések és a dolgozók fegyelmezettsége már megteremtette a kellő alapot az új tervév jó beindításához. Moskáth Imre elvtárs azonban szükségesnek tartotta, hogy már az év kezdetén megbeszélést tartson a műszaki közép- káderekkel, a termelés közvetlen parancsnokaival. A rónai üzemegység igazgatóságán ösz- szegyűltek a körletvezetők, aknászok és lőmesterek. Az igazgató különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet a telepítési terv rendszeres végrehajtására. Ezenkívül fontos feladatként szabta meg, 'hogy a szállítás egyenletessége érdekében már a műszak elején legyen egynéhány csapat, amely rakodással kezdheti a munkát. Elmondotta. hogy a termelésre rossz hatással van, ha az első két órában szünetel a szállítás, a műszak végén pedig egyszerre akarják kiadni a kitermelt szénkészletet. A helyes műszaki irányítás következtében a rónai üzemegység már az első termelő napon' 100.6 százalékot ért el, s azóta fokozatos emelkedéssel 107.6 százalékra emelték esedékes tervük teljesítését. A rónai üzemegység dolgozói úgy tervezik, hogy az első negyedévben 600 tonna tervenfelüli szénnel adnak többet népgazdaságunknak. Ennek érdekében kemény küzdelmet folytatnak a kon-1 A megtisztelő „Kohó és Gépipar legjobb öntödéje” cím az el- mu’t évben 9 hónapon keresztül illette meg a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár öntödéjét. Az öntők jó munkája nyomán a többi üzemrészek is túlszárnyalták tervüket és 1954-ben 2695 tűzhelyet, 1444 kályhát adtak népgazdaságunknak előirányzatukon felül. A felszabadulási verseny során az öntök most a tavalyinál is szebb eredményekkel büszkélkedhetnek. Nagy József és Nagy István formázok a gépvezetősége elhatározta, hogy a magasabb fejteljesítmény biztosítása érdekében az összes üzemrészben és minden munkahelyen bevezetik a miliszekun- dos robbantást. A mizseríai üzemegységnél már ezelőtt is igen szép eredményeket hoztak a millszekundos robbantással dolgozó munkahelyeik, de most ennek teljes bevezetését egyik biztosítékának tekintik az első negyedévi tervük és a fel- szabadulási versenyük sikerének. az új tervév beindulása alkalmával a termelékenység emelése és a minőségi munka megjavítása érdekében egész sor intézkedést tettek folyamatba. Az öntödében ezelőtt a formákat nem tudták töikéletesen kiszárítani, minek következtében sok volt a selejtes öntvény. A munka megjavítása érdekében elhatározták, hogy az öntödei szárítót átépítik. A szárító átépítésével minimálisra tudják csökkenteni a selejtet, ugyanakkor növelik a formázóteret is. A kovácsműhelyi kemence folyamatos üzemeltetésének biztosítására egy olajtartályt építenek be. az olaj előmelegítésére pedig füstgázokat használnak fel. Az olajtároló tartály beépítésével biztosítják a fűtőolaj viszonylag veszteségmentes betáplálását a kemence tartályába, miállal jelentős mennyiségű fűtőolajat takarítunk meg. A füstgázokkal való előmelegítés alkalmazásával viszont kiiktatják az állandó ellenállásmelegítést és ezzel nagymennyiségű villamosenergiát takarítanak meg. A tervek szerint profilgyártmányaik összes alkatrészeire, a marós és gyalus munkákra új technológiát írnak elő. Az új technológiai előírások biztosítják a tervezésben előírt minőséget. felületi finomságot és a dolgozók számára is irányt mucentrációs vágat védőpillérében kialakított egy kamrás pillérfejtéseken. Elővájási és feltárási munkálatok az első negyedévben csak a hármas és a négyes Á-siklóban lesznek. Ebben az időben azonban egy újabb légvágatot is kihajtanak, a koncentrációssal párhuzamosan, amely teljesen össze lesz kötve a negyedik sikló légaknájával. Ez a légvágat biztosítja majd a levegőt, az É- tárótól kezdődő védőpillér lefejtéséhez és ez lesz egyúttal a menekülő vágata is a koncentrációs vágatnak. Ezenkívül a rónai üzemrészen is megvannak az egyenletes termelést biztosító tervek. A rónai részen főleg a Il-ik B. osztóban- művelés alatt álló szénmezőből és a Vl-ik B. osztón újonnan kia'akított fejtésekből biztosítsák az első negyedév tervfeladatainak végrehajtását. A népjólét emelésének nagyszerű tervei fegyelmezett, tervszerű munkát követelnek meg bányászainktól. A szénmedence fizikai és műszaki dolgozói kövessék a rónaiak példáját a műszakiak előrelátó intézkedéseiben, a termelőcsapatok fegyelmezettségében. Tanuljanak a múlt hibáiból és már az év elején harcoljanak azért, hogy végig adósságmentesen hajtsák végre és segítsék a népjólét emelésének megvalósulását. ipar kiváló dolgozói 226 százalékos teljesítménnyel segítik az üzem április 4-i felajánlásának valóraváltását. A fiatal Bendik Ferenc kéziformázó 231 százalékos eredményével őket is túlszárnyalta. A fiatalok és az idősebb öntők vetélkedése nyomán a felszabadulási verseny ötödik napján azt jelentették az öntöde dolgozói, hogy április 4-e tiszteletére vállalt 80 tonnából, már mintegy 25 tonna öntvényt készítettek esedékes előirányzatukon felül. (MTI) Ugyancsak a termelés fokozása és a szén minőségének megjavítása érdekében a felszabadulási verseny idején két darab új rázócsúszdát szerelnek be Pálhegy I. üzemben, ezenkívül az első telepi szénen frontfejtést indítanak be. A Pálhegy I. keleti siklójában végig új fejtési műveletet indítanak, amellyel el akarják érni, hogy az eddig; elővájáson termelt 8— 10 csillés fejteljesítményt 13— 15 csillére növeljék. tat a munkák gazdaságosabb elvégzésére., A bányagépgyárban az utóbbi időkben nagy problémát okozott, hogy a rendelkezésükre álló oxigén és elektróda felhasz- nálás nem volt gazdaságos. Több esetben a fűrésszel, vagy ollóval darabolható anyagokat is oxigénnel darabolták. vagy egyes munkáknál indokolatlanul használtak elektródát. Bár a rendelkezésükre álló oxigén- és elektródamennyiség gazdaságos felhasználása mellett kielégítette volna a vállalat igényeit, gazdaságtalan felhasználása miatt mégis rendszeres időközönként hiányok mutatkoztak ezekből az anyagokból. Ezt a termelést gátló akadályt is kiküszöbölik az ainyagnormak oxigénre és elektródáikra való kiterjesztésével. A bányagépgyár vezetői elhatározták, hogy rakodó helyükön üzembe állítanak egv vagonvontató villát. A vagonforgalom határidős lebonyolítását eddig az akadályozta, hogy a vagonokat a kitolási helyről a dolgozóknak kézzel kellett a rakodó helyre tolni. Ez a körülmény nemcsak a dolgozók fizikai erejét vette jelentősen igénybe, hanem az emberi erővel történő vagontologatás nagv időkiesést is jelentett a ki- és berakásnál. A vagonvontató vitla beállításával ezeket az akadályokat íe elhárítják. Amilyen nagy jelentősége van a városi dolgozók áruellátásában a kiskereskedelmi vállalatoknak, a falusi lakosság számára éppen olyan jelentősek a föld- művesszövetkezetek. Földmü- vesszövetkezeteink feladata: biztosítani a falu iparcikk- és élelmiszerellátását, eljuttatni fal- vainkba, gyáraink termékét, szebbé, kultúráltabbá tenni dolgozó parasztságunk életét. Parasztságunk életszínvonala évről évre emelkedik. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjen a földművesszövetkezelek áruforgalma, nagyobbodnak földművesszövetkezeteink feladatai. Nézzük, mit tettünk 1954-ben földművesszövetkezeti hálózatunk fejlesztéséért, s az elért eredmények hogyan éreztették hatásukat az áruellátásban? Az elmúlt évben 14 községben — többek között Szan- dán, Kétbodonyban, Felső- toldon, Mátraszőllősön, A1- sópetényben stb. — létesült földművesszövetkezeti fiókbolt. Húsboltot nyitottak Dejtár, Buják és Ecseg községekben. Ér- sekvadkerten 133 000 forintos beruházással korszerű textil-ruházati szaküzlet épült. Nagyorosziban. Diósjenön, Romhánv- ban, Balassagyarmaton zöldség- és gyümölcsüzlet. Pásztón bútor - szaküzlet, Romhányban élelmi- szer-szaküzlet létesült. Szirákon és Rétságon cukrászdát nyitottak. Jelenleg kilenc italbolttal számlálunk többet, mint egv esztendővel ezelőtt. 1954-ben 60 italbolt korszerűsítését végeztük e’. Nagymértékben meggyorsította a mezőgazdasági építkezések menetét, s megkönnyítette parasztságunk lakásépítését az. hogy 12 községben — többek között Kálión. Dorogházán. Palotáson, Bocsárlapujtőn stb. — Tüzép-telep nyílott. Tüzép-tele- peink 1 350 000 téglát, 310 tonna cementet. 270 tonna meszet, valamint 100 000 forint értékű előregyártott árut (ablak, ajtó stb.) adtak el 1954-ben. Igen jelentős a Balassagyarmaton létesített mezőgazdasági kisgép-tflep ahol kisgépek, szeráruk bő választékban ál'nak a vásárlók rendelkezésére. Földművesszövetkezeteink boltegységeinek szaporodása, parasztságunk vásárlókedvének növekedése természetesen magával hozta a szövetkezetek áruforgalmának emelkedését is. 1954. második negyedévében 20,3 százalékkal, harmadik negyedévében pedig 38,6 százalékkal volt nagyobb szövetkezeteink áruforgalma, mint az esztendő első negyedévében. Látjuk tehát, hogy számottevők az 1954-ben elért eredmények, nagymértékben elősegítették a falu jobb árue'látását. Azonban akad még tennivaló bőven. Nézzük, mit kívánunk megvalósítani 1955-ben földművesszövetkezeti hálózatunk fejlesztése érdekében. A tervek szerint 18 vegyes- és fiókboltot, valamint két italboltot létesítünk ebben az esztendőben. Ezenkívül öt boltbővítést, egy italbolt korszerűsítést hajtunk végre. Nagyorosziban a 140 000 forintos beruházással készült kisáruházat még ebben a hónapban megnyitják. A sóshar- tyáni vegyes- és ita'bolt korszerűsítését néhány nap múlva befejezik. A romhányi dolgozó parasztok rövidesen már az új, 180 000 forintos költséggel épült ruházati szaküzletben vásárolhatnak. Piliny község vegyes- és italboltjának átalakítási munkálatai is befejezéshez közelednek. A palotásiak igényeit rövidesen az új, 360 000 forint költséggel épü't modern kisáruház elégíti majd ki. A földművesszövetkezetek áruellátását is nagymértékben megjavítjuk. Szövetkezeteinket ez év első' negyedévében hét millió forinttal több értékű áruval látjuk el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. 1955. első három hónapjában 2 200 000 forinttá’ több értékű vasárut hoznak forgalomba a földművesszövetkezetek, mint 1954. első negyedévében. Szép tervek ezek. Megvalósításuk a falu szebb, boldogabb életének kialakítását segítik majd elő. A szécsényi gépállomás egyik traktora három hét óta áll a szabad ég alatt Zsunypusztán. A traktor a. Dózsa TSZ-nél darált, de csapágyolvadás miatt elromlott. Űgylátszik senkinek sem fontos, hogy a gép rozsdásodik. A mizserfai bányaüzem A Zugvvapálfalvi Bányagépgy árban
