Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-12 / 4. szám
2 ♦ szAmn xoerJn 1955 Január 12. Nagy aktíva üfést tartottak megyénk népművelési dolgozói Január 8-án délelőtt 9 órakor megyénk népművelési dolgozói nagyaktíva ülésre jöttek össze a Nógrád megyei Tanácf nagytermében. Az ülésen resztvettek a népművelési ügyvezetők, könyvtárosok, kultúrotthon ok igazgatói, üzemi kul- túrfelelősök, megyénk művészei, valamint a tömegszervezetek és a hazafias népfrontbizottságok képviselői. Jakab Imre elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ülést. Megnyitó beszéde a népművelési munkának a kormány részéről tanúsított megbecsülésről szólott. A megnövekedett kultúrigényeknek megfelelően javult, fejlődött megyénkben a népművelő munka és bizton számíthatunk a további javulásra is. Fejlődésünk eredményei Gálfi elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője beszámolójában beszélt arról, hogy a júniusi politika a kul túrmunkásak között nagy örömet váltott ki. A beszámoló tartalmazta azokat az eredményeket, amelyeket a népművelés az 1954-es esztendőben elért. Az 54-es évben fokozottabban elégítettük ki a dolgozók kulturális igényeit. Ezt bizonyítja, hogy például 35 százalékkal volt több a műsoros rendezvények száma, mint 1953-ban. Javultak az előadások tartalmukban, módszereikben, témakörük szélesedett. A népművelési osztály nagyobb számban rendezett haladó hagyományainkat ápoló előadásokat. így például Rákócziról, Balassiról. Szondy- ról. Megmutatkozott az előadások iránti érdeklődés fokozódása is, például a Hollókő váráról tartott előadást több, mint 100 hollókői fiatal hallgatta végig. Helyes kezdeményezés volt a Palóc Múzeum által megrendezett előadás- sorozat, amely felölelte megyénk történetét, népművészetét. .Az elnyúlt. évben 2469 előadást tartottunk, amelyen 128 200 hallgató vett részt. Az elmúlt év eredménye volt az is, hogy ma már sok orvos, állatorvos, tanár, tanító veszi ki részét a népművelési munkából. Nem foglalkozott azonban eléggé népművelésünk az ifjúság erkölcsi nevelésével, hazafiasságra való nevelésével, az ifjúság problémáival. Csökkent a politikai előadások száma és nem volt teljesen kielégítő gazdaságpolitikánk egyes célkitűzésének megértését célzó munkánk sem. Túlzottan támaszkodtunk a dolgozók igényeire, mutatkozott munkánkban bizonyos spontanítás, nem tartottunk mindig elég következetesen szem előtt a céltudatos nevelést. A kultúrotfhonokról Beszélt Gálfi elvtárs kultúrotthon a ink problémáiról is. Megyénk területén nyolcvan kultúrotthon működik, ezeknek csak mintegy 60 százalékát nevezhetjük igazán annak. Sajnos még mindig nem mondhatjuk el nagyon sok kultúrotthonunkról. hogv a dolgozók második otthonává váljak volna, mint például a ceredi, mohorai, patvarci, nógrádi, mátraverebélyi kultúrotthon. Vagy üzemi kultúrottho- naink közül az acélárugyári, a salgótarjáni, a za.gyvapálíalvi üveggyár kultúrotthona, valamint a salgótarjáni bányász kultúrotthon. Kul túrotthonaink vezetősége nagyrészben csak papíron van meg, az otthon egész munkáját, az igazgató végzi és így érthető, hogy a munka nem kielégítő. Sok kultúrotthonunk berendezését, felszerelését nem kímélik, sőt előfordulnak olyan esetek is, hogy elviszik a felszerelési tárgyakat. Megyénk területén folyó művészeti munka célja a dolgozók nevelése és szórakoztatása volt. Ma már sok nívós népművészeti csoportunk van, elsősorban színjátszócsoportok, mint például a Somlai Artur-stúdió, az acélgyári Petőfi, a tűzhelygyári, valamint a balassagyarmati kultúrcsoportok. Különösen kivették részüket kultűrcso- portjaink a bekeköicsönjegy- zésnél és a választások alatt. A fejlődés mutatója, hogy ma már 83 színjátszó, 73 tánc, 33 énekcsoportunk, 16 népi zenekarunk van. Nagy segítséget nyújt népnevelő munkánkban az Állami Faluszínház. A múlt évben több, mint félmillióval volt több a mozilátogatók száma, mint 1953‘ban. Megyénk képzőművészei is nagy sikerrel szerepeltek Budapesten a vidékiek képzőművészeti kiállításán. Komoly munkát végzett a klasszikus zene megszerettetésében az acélárugyár szimfonikus zenekara. A nógrádi népdal-kincset ma már az egész országban hallhatják. mivel öt népi zenekarunk szerepel egyre gyakrabban a rádióban. Sok segítséget kaptunk a párttól, a tanácstól, a tömegszervezetektől, de a jövőben még szorosabb kapcsolatra, még nagyobb támogatásra van szükség. Több segítséget kell adnunk ugyanakkor nekünk is egyes tömeg- szervezeteknek, elsősorban a Dísz-béé. Beszélt Gálfi elvtárs megyénk könyvtárainak munkájáról. Ma már 149 községi, három járási, három függetlenített községi könyvtár és megyei könyvtárunk szolgaija a népművelés ügyét. Községi könyvtáraink könyvállománya egy év alatt 41 ezerről 71 ezer kötetre emelkedett. Új feladatok A beszámoló második részét az előttünk álló feladatok ismertetése képezte. Tanulmányoznunk kell pártunk IH. kongresszusának kulturális vonatkozású anyagát. Megköveteljük minden népművelési dolgozótól a szakmai továbbképzést. Fejlesztenünk kell kultúránk nemzeti jellegét, ugyanakkor támaszkodni kell a Szovjetunió és a népi demokráciák kultúrájára is. Meg kell javítanunk az ellenőrzést és az elvi irányító munkát. Fokozottabban kell kihasználnunk meglévő kulturális intézményeinket, segítenünk kell a mezőgazdaság fejlődését, me' zögazdasági tanfo'yamok szervezésével, kísérleti szobák biztosításával, szakkörök létesítésével. Tervszerűbbé kell tenni a nevelő munkát, eleven életet kell teremteni kultúr otthonainkban. A jövőben in kább kevesebb, de színvona lasabb rendezvényt tartsunk Mozgalmat indítunk haladó hagyományaink feltárására és ápolására, elindítjuk megyénk, ben a krónikaírást. Több tá mosatást nyújtunk a gazda köröknek, célunk az olvasó mozgalom fellendítése, könyvtáraink sokoldalúvá tétele, könyvankétok rendezése. Erő sebb kapcsolatot tartunk fenn a Faluszínházzal, a Palóc Mú zeummal, a mozikkal. Ebben az évben zenei iskolát létesí tünk. Gépállomásokon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben kultúrfelelősöket állítunk be. A tömegszerveze tekkel a legszorosabb kapcso latot biztosítjuk. Befejezésül Gálfi elvtárs arra kérte a je lenlévőket, hogy a kapott feladatoknak, céloknak szellemé ben végezzék további munkájukat. Hozzászólások A beszámolót élénk és igen eredményes vita követte. Mol- doványi János, a balassagyarmati járás népművelési csoport vezetője szólt hozzá elsőnek. Kiemelte a példaadás jelentőségét. A különböző rendezvényeken vegyenek részt a vezető funkcionáriusok, a párttitkár, a VB-elnök. Beszélt arról, hogy a tömegszervezetek nem adnak megfelelő segítséget. Szoboszlai elvtárs. a nagybátonyi kultúrotthon Igazgatója, Moldoványi János hozzászólásához kapcsolódva arról beszélt, hogy a dolgozókat érdeklik a komolyabb természettudományos előadások. Hiányolta a megfelelő ellenőrzést. Falati elvtárs népművelésünkben Szovjetunióval és a népi demokráciákkal foglalkozó előadásokat hiányolta. Bajóczki elvtárs, a Somlay Artur-stu- dió vezetője a központi együttes segítségét ajánlotta fel falusi és üzemi színjátszóinknak. Az MNDSZ részéről hozzászó ló Minzser elvtársnő a népművelési osztály: és az MNDSZ közötti kapcsolat megerősítésének fontosságáról és általá ban a nőknek a kultúra fejlesztésében való fontos szerepéről beszélt. Hozászólt még dr. Manga János, a Palóc Múzeum igazgatója. Elmondta, a Palóc Múzeum eddigi munkáját és ezutáni szép terveit. A Népművelésügyi Minisztérium részéről Dénes Sándor szólott hozzá a beszámolóhoz. Arról beszélt, hogy nincs szebb hivatás, mint dolgozó népünk műveltségének, kultúrájának fejlesztésén dolgozni. Igényeljük a tanácsok segítségét — mondotta. Elsősorban olyan ismeretterjesztő előadásokat tartsunk, melyek érdeklik a dolgozókat, szórakoztatják őket. A megyei pártbizottság részéről hozzászóló Fekete Ottó elvtárs a pártnak, a kultúr- munka megbecsülését célzó intézkedéséről beszélt. Elmondotta, hogy a népművelés dolgozói milyen nagy segítséget jelentenek pártunknak gazdaság; és politikai munkájában és arról beszélt, hogy még milyen nagy lehetőségek állanak a népművelés előtt. Végezetül Gálfi elvtárs vála szolt a hozzászólóknak Új mezőgazdasági szakkönyvek Virág Géza: Veteményeskert. A zöldségfélék nélkülözhetetlenek ellátásunkban. Termeljünk ezért minél több zöldségfélét házikertünkben és a 'háztáji földeken. A könyv népszerű formában ismerteti a zöldségtermelés általános tudnivalóit (a talaj-művelés, a vetésforgó, a trágyázás, a szaporítás és a növényápolás kérdéseit), majd részletekben az egyes zöldségfélék termesztési módját és végül a zöldségfélék korai termesztését. A könyv elsősorban házikerti és háztáji zöldségtermesztők szamára készült. Bruder János: Hagymate: mesztés. Ki ne ismerné a ‘hagyma rendkívül jó étrendi hatását és ki ne tudná, hogy a korai zöldhagyma a tél folyamán vitaminokban elszegényedett táplálkozásunk egyik legkorábbi vitaminforrása? Jellegzetes magyar ételeink, mint a gulyás, paprikás, tokány stb. el sem képzelhetők hagyma nélkül. Bruder János könyve mindazt a tudnivalót tartalmazza melyekre az egyéni és szövetkezeti hagymatermesztőknek szüksége van. Foglalkozik a hagymafélék talaj- és tápanyagigényével, a műtrágyá- zással, a dughagyma hőkezelőével. a hagymatermesztés két- ís hároméves módjával. Külön '•’iezet tárgyalja a fokhagymatermesztést. Ismerteti a hagyma betegségeit. kártevőit és az ellenük való védekezés módjátíí á hmköfcsönsorsolás lesi ai idír Az idei tíz sorsolás a következő sorrendiben történik: március 6-án a Negyedik Békekölcsön második sorsolása Zalaegerszegen. Március 20-án az ötéves Tervkölcsön utolsó húzása Budapesten. Április 26—29 között a Második Békekölcsön hatodik sorsolása Szolnokon. Má- !us 27—30 között az Első Békekölcsön nyolcadik húzása Nyíregyházán. Június 29-én a Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolása Siófokon. Szeptember 18-án a Negyedik Békekölcsön harmadik húzása Egerben. Október 20—23 között a Második Békekölcsön hetedik sorsolása Veszprémben. November 13-án az ötödik Békekölcsön első húzása Budapesten. November 26— 79 “között az Első Békekölcsön kilencedik húzása Miskolcon. Az év utolsó sorsolását', a Harmadik Békekölcsön ötödik húzását. december 30-án Székes- fehérváiotl tartják. (MTI) üazdahür alakult J%utjajbú to tt vj ban Régi vágyuk teljesedett a nagybátonyi dolgozó parasztoknak. A Hazafias Népfrontbizottság kezdeményezésére és szervezésében gazdakört alakítottak. 9-én vasárnap a kul- túrotthonban megtartott alakuló ülésen, a gazdák részéről megnyilvánuló nagy érdeklődésnek, szép terveknek céloknak lehettünk tanúi Mintegy 40-en jelentek meg a gazdák. Gubala elvtárs, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke rövid bevezető beszédben ismertette a gazdakör jelentőségét. Ez az első ilyen természetű csoportosulás Nagybátonyban. Miért volt rá szükség? Nagybátonyi gazdák eddig is értek el szép eredményeket. De ezek az eredmények elsikkadtak, nem tudták meg felelőképpen kiértékelni. Ez a kör lehetőséget ad erre Sokszor történt a nagybátonyi dolgozó parasztokkal szemben visszaélés, sérelem. Ez a kör elég erős lesz ahhoz, hogy harcolni tudjon ez ellen. A kör célja még ezenkívül, hogy a gazdák idejében kapjanak hírt az őket érintő hivatalos rendietekről, hogy gazdaságuk fejlesztésére képezhessék magukat, előadásokat hallgathassanak, kicserélhessék tapasztalataikat egymás között és hogy szabadidejüket hasznosan, pihentető szórakozással tölthessék el. A Megyei Népfront-bizottság irodájáról kiküldött Kaszás elvtárs ismertette a gazdakör alapszabályzatát. A gazdakör meleg, vidám otthon legyen, amely- biztosítja a gazdáknak, hogy időnként összejöjjenek, szakkönyveken, ismeretterjesztő előadásokon, szakelő adásokon keresztül elmélyíthessék szakmai tudásukat, adjon lehetőséget a kulturális képzésre és a szórakozásra, A gazdakör nem semmi nél kül alakú’t meg. Kultúrott- honban, helyiség, megfelelő felszerelés (kísérleti eszközök, valamint 350 kötetes szak- könyvtár) már is a gazdák rendelkezésére állnak. A Hazafias Népfront megyei bi zottsága pedig szakelőadókat biztosít a kör részére. De, ami mégis a legfontosabb: a i gaz dák érdeklődése, és hogy sokat várnak a most alakult gazdakörtől. Kitűzték azokat a célokat, amelyeket legsürgősebben kívánnak megoldani. A gazdakör harcolni fog a mezei lopások megszüntetéséért, az apaállatok helyes gondozásáért, e’látásáért, mezőgazdasági szerszámok, műtrágya megfelelő mennyiségű, olcsóbb beszerzéséért, legelők karbantartásáért, jó kihasználásáért, hogy szükség esetén cserevetőmagot kapjanak. Célul tűzte ki ezüstkalászos tanfolyam indítását, kulturális rendezvények tartását több más között. Szép és az elkövetkező időkbe még bővü'ő célokkal indul a gazdakör munkája — mondott Alexái Béla, a járási Hazafias Népfront bizottság elnöke. De csak, akkor várhatunk tőle sokat, ha igazán komolyan vesszük, támogatjuk, résztveszünk benne. A haza és a gazdák közös érdeke sürgette létrejöttét. Azon dolgozzunk a gazdakörben, hogy többet termeljünk, jobban termeljünk. Több értelme legyen a végzett munkánknak. Ehhez pedig kitartó, következetes, az egész falu erejét összefogó munkára van szükség, mert ha a mi egy- rbásra-találásunk csak ideig tartó fellángolás, akkor az eredményekig sohasem jutunk. A község dolgozó parasztjait az elmúlt években sokszor érte hivatalos személyek. elsősorban a volt tanácselnök részéről jogtalanság, önérzetük a’aptalan megsértése. A pártnak, amikor tudomására jutott ez, azonnal megtörtént a tanácselnök leváltása. Most a dolgozók által választott. értük való tanácselnök áll a falu élén, akinek segítségére bizton számíthatnak. Borítsunk hát fátylat arra, ami a múltban történt, mert ha azt siratjuk, nem jutunk Á-ról B-re. Ne csak panaszkodjunk, hanem mondjuk meg a rosszból kivezető utat is Gondolkozzunk, hogy mi a megoldás útja. Tisztán álljon előttünk a kitűzött célunk, mit akarunk, hogyan akarjuk. Munkánkhoz kérjük a segítséget, ha kell követe’jük is. Berkes Péter elvtárs, a Hazafias Népfront-bizottságának titkára, arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy vonják körükbe az ipari munkásokat, kisiparosokat, orvosokat, tanítókat, vegyenek részt a gazdakörben a nők. Ne az elszigetelés legyen a cél, hanem az egység még tömörebbé tétele. A gazdakörön belül is jusson kifejezésre a munkás-paraszt szövetség. Ezután a gazdák közül is nagyon sokan szóltak még hozzá. Elmondották terveiket, javaslataikat, majd megválasztották a gazdakör hattagú vezetőségét.. A gyűlés után még sokáig maradtak együtt a gazdák, sőt a beszélgetés útközben, hazafelé is folytatódott. Öröm és bizakodás fejeződött ki szavaikban. A gazdakör már az alakulás napján bebizonyította életképességét, megnyerte a dolgozó parasztok tetszését. Mind sikeresebb munkájának fontos feltétele, hogy tagjai száma á'landóan növekedjék és ez a bizakodás, az a lendület, amellyel a munka indul sohasem fogyjon el. Fontos feltétel még ezenkívül, hogy a Hazafias Népfront és a tanács minden segítséget megadjon a gazdakörnek. Megbeszéléseket tartanak a helyi népfront-bizottságok elnökei A járási Hazafias Népfront- bizottságok a helyi népfrcmt- bizottságők elnökeit ülésre hívják össze, amelyen az eddig végzett munkát és a jövő fel adatokat beszélik meg. Eddig 'két helyen, Balassagyarmaton és Szécsényben tartották meg az ülést. Balassagyarmaton január 6-án délelőtt került sor a gyűlés megtartására. A megjelenteket Pásztor Jenő, a Hazafias Népfront járási bi zott$ágánalk elnöke üdvözölte, majd bevezető szavai után (amelyben kitért a népfront na!k a tanáccsal való kapcsola tára, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak elintézés módjára., az ésszerű, a reális tervikészítés szükségességére) Szabó Károly vette át a szót. A beszámolóban szó volt az eddig elért "redményekröl. A beszámoló megállapította, hogy az eredmények ellenére sem dolgoznak a népfront-bizottságok olyan jól, mint kellene. Ennek akadályai elsősorban, hogy a bizottságok még kellő tapasztaltság, gyakorlat nélkül láttak munkához, azonkívül olyan nehézségekkel kell meg küzdeni a népfrontnak, mint hely- és pénzhiány. Nem teljes még a kapcsolat a tanáccsal, valamint a tömegszervezetek- kel. Bállá István őrhalmi dolgozó paraszt kül- és belpolitikai beszámolója következett. Különösen hangsúlyozta a Hazafias Népfrontnak a kül- és belpolitikai életben vitt tájékoztató és nevelő szerepét. A beszámolót követő hozzá szólásokból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a helyi népfront-bizottságok nagy ten- niakarással, jó javaslatokkal, tervekkel igyekeznek munkájukat végezni, de túl lassan, a célt nem egészen tisztán látva. Vannak ugyan községék, ahol a népfront-bizottság munkája szinte mintaszerűen folyik, sok konkrét bizonyíték mutatja az eredményes munkát, de sok faluban bizony alig-alig mozog a népfrontbizottság. A hozzászólásokból kiderült a sóik tennivaló, hogy szinte minden faluban mennyi mindenre (kultúrház, villany, kút, járda, nevelői la'kás stb.) volna szükség. Kevés szó esett arról, hogyan tudják ezeket a terveket valóra váltani. Nagyon fontos, amint azt Torna elvtárs mondotta, hogy ezeket a tervéket a lehetőségekhez mérjük, a fontossági sorrendet, anyagi erőnket szem előtt tartva és a dolgozókat a leg teljesebb mértékben, az érdekeltség megmutatásával mozgósítva. végezzük el. Használjunk ki jobban minden adódó lehetőséget, így például az adóprémiumokat is. Szécsényben# is megtörtént január 7-én a járási Hazafias Népfront-bizottság ülése A beszámolót a járási népfront-bizottság elnöke. Benedek József tartotta. A beszámolóhoz a gyűlés minden részvevője hozzászólt. Ez az ülés már valamivel jobb munkáról, nagyobb aktivitásról tanúskodott, de azért, ha kisebb mértékben is, a gyarmati ülésen elmondott nehézségek gyengesége itt is megmutatko- zott. Az eddig megtartott két gyűlés eredményesnek mondható, azért is, mert a népfront járási bizottságának ez az első ilyen természetű összejövetelei ahol a helyi népfront-bizottságok elnökei elmondhatták ta- vasztalataikat, tanácsot 'kérhettek és további munkájukra úmbb iránymutatást kaptak. Hazafias Népfront- bizottság iskola építéséhez szervezett társadalmi munkát, amelyre a község dolgozói közül eddig 800-an jelentkeztek^ Alsótokod községben a Hazafias Népfront-bizottság közút építését segíti elő társadalmi munka szervezésével. így a kút építésének csak a szakmai része, valamint a szükséges anyag beszerzése igényel beruházást, a segédmunkákat, az esetleges fuvarokat önkéntesen végzik el a község dolgozói. a rétet gyakran elöntötte a viz és ez a község takarmányellátásában nagy kárt okozott A Népfront-bizottság tervbe vette a rét szabályozását, eddig 6 kilométer hosszú árkot ástak, illetve szabályoztak, 4 kilométert pedig tavasszal végeznek majd el. Tervbe vétték 15 ezer facsemete ültetését és ebből már 10 ezret elültettek. A községben eddig három h'dat építettek, jelenleg pedig három kilométer járda építése van folyamatban. Ez évre e’thatározták kukorica pótbeporzását, valamint a legelő fűmaggal való bevetését. Bsncurfalvan a Hazafias Népfront-bizottság a községi legelő csapásán egy sor akácot ültetett el társadalmi munkában; Amennyiben az erdészettől facsemetéket tudnak szerezni, a legelőnek egyik lapályos részét i~ erdősítik. Litke . községben kultúrház építését kezdik meg megyei támogatással. A fuvart és egyéb segédmunkálatokat a Hazafias Népfront-bizottság társadalmi úton szervezi meg. Piiinyben juhakol építését ■^dték meg a dolgozók. Sápjfalüban hidat építettek jelentős társadalmi munkával; Ludányhalásiifaan eddig kilenc hidat javítottak meg, a többi folyamatban van. A réten keresztül 200 méteres kocsiút építését tervezik. fndrefalván orvosi lakás é, ült, ezenkívül társadalmi munkával javítják a járdákat, hidakat, utakat, valamint épí- újakat. IVagylÓCOD egész csekély be- •uházással. 600 métere... útsza» kasz építését kezdték meg, ezenkívül kőút építését vették tervbe.
