Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-05 / 44. szám

2 SZARAI! ft ft G R X R 1954 jdnttfs 5­Szabadságot Manolisz Glezosznak! A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség titkársága felhívást intézett a világ ifjúságához Ma­nolisz Glezosz görög nemzeti nősnek a börtönből történő ki­szabadításával kapcsolatban. A felhívás a többi között így hang­zik: Tizenhárom évvel ezelőtt, 1941 máius 31-én a 18 éves Manolisz Glezosz letépte az athéni Akro- poliszról a horogkeresztes zász­lót. A hitlerista csapatok által megszállt Görögországban ez a hőstett a fasizmus elleni haza­fias- harcra lelkesített. Manolisz Glezoszt távollétében halálra ítélték, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy továbbra is harcoljon az ország felszabadu­lásáért. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség titkársága üdvöz­li a görög ifjúság hősének bá­torságát és felszólítja az egész világ ifjúságát, az évforduló al­kalmából juttassa kifejezésre szolidaritását Manolisz Glezosz- szal. aki sok éven keresztül sínylődött a börtönben. Glezosz jelenleg beles, mint a bebörtön­zött sörös hazafiaknak körülbe­lül 95 százaléka. Manolisz Gle­zoszt továbbra is börtönben tartják, bár a nép és Így a töb­bi között a? athéni ifjúság is. az 1951. évi választásokon küldött­nek választotta meg öt. Hírek Genfből Morgan Phillips, az Ahgol Munkáspárt főtitkára — mint már közöltük — szerdán délután Genfbe érkezett. Morgan Phil- lipset a repülőtéren a Kínai Nép- köztársaság megbízottja fogadta Az Angol Munkáspárt főtitkára csütörtökön megbeszélést folyta­tott a Kínai Népköztársaság kép­viselőivel. A megbeszélés célja a Kínai Népköztársaságba ké­szülő angol munkáspárti kül­döttség utazásának előkészítése. A küldöttség — mint ismeretes — Attlee és Bevan vezetésével ez év augusztusában látogat el Kínába. Genfi nemzetközi körök nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkáspárti küldöttség kínai útjának és hangsúlyozzák, hogy a látogatás, amelyre a jelek sze­rint Churchill miniszterelnök hallgatólagos beleegyezésével, kerül sor. lényegesen előmozdít­hatja a London és Peking kö­zötti rendes diplomáciai kapcso­latok létrejöttét, a nagykövetek kicserélését. ★ A svájci távirati ügynökség jelentette, hogy Eden angol kül­ügyminiszter szerdán látogatást tett Molotov szovjet külügymi­niszternél. A két külügyminiszter tanácskozása másfél óráig tar­tott. ★ Az Indokínában harcoló felelt katonai képviselői, akik szerdán tartották első érdemleges genfi értekezletüket, csütörtökön dél­után újabb megbeszélésre ültek össze. Kim Min Gu. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság genfi küldöttségének tagja június 2-án sajtóértekezletet tartott. A sajtó- értekezleten Kim Min Gu vála­szolva a „Rudé Pravo" című csehszlovák lap tudósítójának és más országok sajtótudósífóinak kérdéseire, hangoztatta, hogy a koreai kérdés igazságos meg­oldásának módját a Koreai Népi Demokratikusi Köztársaság és a Kínai Népköztársaság küldött­ségének javaslatai mutatják meg. Kijelentette: ..Továbbra is folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy a jelenlegi értekezleten po­zitív eredmények szülessenek.” ★ A Kínai Népköztársaság kül­döttségének sajtóirodája a kö­vetkező kö/ieményt adta ki: ..A kilenc küldöttség június 3-i zárt ülésén folytatta az indokinai bé­ke helyreállításának kérdésével kapcsolatos tanácskozásait. A legközelebbi zárt ülést június 4- én tartják.” Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere kifej­tette, hogy a harcoló felek kato­nai képviselőiből álló vegyesbi­zottságnak. amelyek Vietnam­ban, Khmerben és Patet-Lao- ban azonos tevékenységet fejte­nek ki, szorosan együtt kell mű­ködniük a semleges országok küldötteiből összetevődő ellen­őrző bizottsággal, anélkül, hogy a vegyesbizottságok és a sem­leges ellenőrző bizottság egy­más fennhatósága alatt állna. A Szovjetunió konzerv- és cukrászati iparának termelése a fcári Oroszország 1913-as termeléséhez viszonyítva 1956-ra 46-szorosára, illetve 30-szorosára emelkedik. A népi Lengyelországban nagy erővel épül No sva Hutában *, Lenin-kohómü. a képen a nagyolvasztó és a csapolőcsarnok •szerelése. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A népiievelcimunka néhány tapasztalata a salgótarjáni járásban tömegek közötti felvi­lágosító munka a párt politi­kájának alapos ismeretét, cél- tudatosságot, fáradhatatlansá­got és nem utolsósorban nagy türelmet követel a népneve­lőktől. Ezért a pártszervezetek vezetőségeinek nagy gondot kel! fordítamok a népnevelők képzésére, munkájuk irányítá­sára. Tapasztalható, hogy a népnevelők többször követelő­zőén lépnek fel a dolgozókkal szemben. Ennek oka legtöbb­ször abból adódik, hogv a párt- szervezetek nem segítik elég­gé a népnevelőket munkájuk­ban. A mátramindszehti pártszer­vezetnél például a pártvezető­ség nem követeli meg. hogy minden kommunista fáradha­tatlan harcosa legven pártunk politikája érvényesítésének, a párt és a tömegek közötti kap­csolat szélesítésének. Csak arra az öt aktiv népnevelőre támasz­kodik. akik már régebben funk, cióban vannak, pedig azok munkája sem kielégítő. E pártvezetőség látva a népne­velők gyenge munkáját, még egyszer sem tűzte napirendre a felvilágosító munka megvi­tatását. Nem csoda, ha a köz­ség a begyűjtésben is elég rosszul áll Esedékes sertésbe­adási tervüknek 4, vágómarhá­ból 31, az adófizetésből pedig csak 13 százalékig tettek eleget. Rossz a versenynyilvánosság i.í. Sem az élenjárókat, sem a le­maradókat nem ismertetik. Még rosszabb a helyzet a mátramindszenti termelőszö­vetkezetben. ahol nincs nép­nevelőhálózat. sőt február óta taggyűlést sem tartottak. Szu- ha község pártalapszervezeté- ben mindössze két népnevelő van, az egyik a tanácselnök, a másik egy tanító. Maga a párttitkár sem tudja, mikor volt utoljára népnevelőértekez­let. Nagybátony községben a párttitkár már több mint nyolc hete nem foglalkozik a népne­velők munkájával. Így nem is lehet jó a felvilágosító munka. \annak olyan pártszer­vezeteink. ahol bár folyik az agitáció, de a népnevelők érvei nem eléggé hatásosak így pél­dául Mátraszele községben Föl­di István és Géczi Pál négy­holdas parasztok tudnák telje­síteni az adó és a begyűjtés te­rén rájuk háruló kötelezettsé­geket, de a ..jóemberek" taná­csaira hallgatva, elmulasztják azt. A következő példa pedig a mátranováki tanács gyengesé­gére mutat. Kun Lőrinc kulák az adó és a begyűjtési kötele­zettségének még eddig nem tett eleget, pedig van háza. állat- állománya, 25—30 hold földje... A közelmúltban fiának szarvas- marhát vett. Ez az ember any- nyira „szegény“, hogy „csak“ libahúst tud enni. A pártszervezetek vezetősé­gei a felvilágosító munkát úgy irányítsák, hogy azzal kettős célt tudjanak elérni.. Első és mindennél fontosabb megma­gyarázni a tervek teljesítésének fontosságát úgy, hogy az min­denkire hatásos legyen. Másod­szor, le kell leplezni a kulákok aljas munkáját, meg kell aka­dályozni, hogy a kis- és közép­parasztság rokonszenvezzen ve­lük. A feladat megoldása érde­kében szükséges, hogy a nép­nevelők rendszeresen tartsanak értekezleteket, módszerbeli se­gítséget kapjanak munkájuk­hoz. A népnevelőmunka csak akkor jó, ha az érves. szemé­lvekhez szóló, nem általános, figyelembeveszi az előttünk álló legfontosabb feladatokat. Ebben valamennyi pártszerve­zet előtt példakénül áll a szo­rospataki bánvaüzem. A párt­vezetőség tudja, hogv a nép­nevelők egyéni munkáiéhoz el­sősorban személyes példamuta­tásuk és megfelelő irányításuk szükséges. Gondot fordítanak a népnevelőértekezletek megtar­tására, színvonalára is. A ménkesi bányaüzemnél maguk a vájárok is végeznek felvilágosító munkát, mint pél­dául Pongrácz Sándor elvtárs, csapatvezető az egycsillés-moz- galom egyik elindítója, aki má­sodmagával naponta 230—300 százalékra teljesíti tervét és kongresszusi vállalásánál 24-ig már 113 csillevei termelt töb­bet. Hozzá hasonlóak Usák Lő­rinc, Danyi László, Kaszás György és Lukács Vilmos elv­társak. Ök személyesen mutat­ják meg, hogyan kell dolgozni, Az agilációs munka megjavítása érdekében szüksé­ges, hogy a vezetőségi üléseket gondosan készítsék elő, hívják meg arra a legjobb népnevelő­ket, vitassák meg gz agitáció helyzetét. Vizsgálják meg, mennyire ismerik a népnevelők a legfontosabb feladatokat, ha­tározatokat, rendeleteket és ho­gyan használják fel mindenna­pi munkájukban. A pártvezető- ségr.ek meg kell ismerkedniük mindazokkal a problémákkal, amelyek a népnevelő munká­ban akadályként állnak elő. Módot és alkalmat kell találni arra, hogv a hibák felszámolá­sával javítsuk meg a felvilágo­sító munkát és segítsük elő a kormányprogramm végrehajtá­sát, a dolgozó nép életszínvo­nalának emelését. Kovács Mihály. i salgótarjáni járási pártbizottság ágit.-prop.-osztályának politikai munkatársa Irtsuk a* Lóheréseink, de különösen lucernásaink egyik legártal­masabb növényi kártevője az aranka. Az aranka, magot ter­mő, élősködő növény. Gyö­kere csak a földből való kicsi- rázáskor van. Egyébként cér­naszál vékonyságú, sárgásvö­rös, hajlékony levélszára a gazda növényre csavarodik. Szívókákat bocsát a testébe és ezen keresztül szívja fel a táp­lálékát. Mivel a gazdanövény­től tápanyagait rabolja el, a megtámadott lóhere, vagy lu­cernatő sárgulni kezd, fejlődé­sében visszamarad, majd el­pusztul. Az élősködő aranka növényről növényre haladva nagy foltokban pusztítja a ve­tést. Nálunk kétféle aranka érái­méi említést: az. illatos, vagy nagy aranka és a herefojtó, vagy kis aranka. Mindkettő kártétele és életmódja azonos A különbség csak a magok nagyságában van. A kis aran­ka magvai kisebbek a herelé- lék magvainál. így azoktól megfelelő rostákkal kiválaszt­hatók. Az illatos vagy nagy aranka magvai majdnem azo­nos nagyságúak a herefélékkel kiválasztása körülményesebb és nehezebb. A nagy aranka azért is veszedelmesebb, mert szára messzire tovakúszik a már kipusztult folton túl ' is. Ezért alapos irtása is nehe­zebb. Az aranka letépett szár­részei is képesek a gazdanö­vényre tekeredni és újabb arankafoltokat előidézni. Ezért nem szabad arankával fertő­zött foltokról a takarmányt zsákokban, kosárban elszállí­tani, mert elkerülhetetlen, hogy az aranka el ne szóród­jon. ami újabb fertőzés kiin­dulópontja. Az aranka júniustól szeptem­ber végéig virágzik. Júliusban már érett magot is lehet talál­ni. Ha azt akarjuk, hogy a ló­here és a lucerna arankámén tes legyenek, az első feltétel, hogy kizárólag államilag olom- zárolt fehérbárcás vetőmagot vessünk el. Még ez esetben is előfordulhat, hogy aranka fer­tőzi növényeinket. Ez onnan származik, hogy az aranka szárrészeit az állatok, a szél esetleges áradás széthurcolhat­ja, vagy pedig onnan, hogy az aranka magva, mivel hosszú ideig csíraképesen hever ta­lajunkban a felszínre kerülve a különböző talajmúveléssel me":e’enik új vetésünkben. Ezenkívül a trágya útján is fertőződhet, mert ez esetben is megtartja csirázókéoességéi A lóherét és lucernát állan­dóan figyelnünk kell, hogy nem tűnik e fel bennük aran- kás folt. Ha arankafertőzést észlelünk. legcélszerűbb az arankás foltot egy ásónyomni m él ven beforgatni úgy. hogy a folt szélein túl néhányméte­arankát rés sávban még az aranka­mentesnek látszó növényt is beforgatjuk. Ha az aranka már magot érlel, ez az irtási mód nem vezet célhoz. Ebben az eset­ben az arankás foltot fel kell égetni. Ilyenkor az aláforgaíás nem elég. mert az érett mago­kat is a földbe juttatjuk, ahol azok újra kicsíráznak és fer­tőznek. A kiégetést, úgy vé­gezzük. hogy az arankás fol­tot lekaszál iuk. szalmával, vagy törekkel vastagon’ beke­rítjük, fáradt olajjal, gázolaj­jal, vagy petróleummal leönt­jük és felgyújtjuk. Az aranka­foltot újból lelássuk, ismét bevetjük lóherével, vagy lu­cernával. De irthatjuk az aran­ka. vasgálic vagy kuszkután permetezéssel is. A vasgálicból 10—15 százalékos oldatot ké­szítünk, négyzetméterenként egy liter kell. A kuszkután 10 százalékos oldatából szintén 1 liter szükséges négyzetméte­renként. Az oldat kipermete- zésére a közönséges szőlőper­metezőgép is megfelel. Dolgozó parasztjainknak jól kell ismerniök lucernásaink és lóheréseink egyik legveszedel­mesebb élősködőjét. Az el­múlt évben alig volt közsé­günk. termelőszövetkezetünk, vagy állami gazdaságunk, ahol ne lett volna arankafertőzés a lucernásokban, lóherésekben. De nemcsak a hereféleségek­ben, $ cukor- és takarmányré­pában, burgonyában, sőt ku­koricásban is tapasztalható volt a fertőzés. Előfordul az aranka árokparton is, tehát in­nen is pusztítani kell. Nyugod­tan állíthatom, hogy megyénk területén az elmúlt évben a 10 000 kát. hold lóhere, az- 5000 kát. hold lucerna 8—10 százaléka arankával fertőzött terület. Ez annyit jelent, hogy lóheréből 800—1000 kh., lucer­nából pedig 400—500 kh ter­més semmisült meg az irtás elhanyagolása miatt. E t 22.500 mázsa terméscsökkenést jelent, aminek a pénzértéke 2,250.000 forint. A teleltetési időszakot 200 napnak véve és naponként csak 5 kg lóherét, vagy lucernát számítva 2250 da­rab számosállat téli szálasta­karmánya veszett el aranka­fertőzés miatt. A párt és kormány 1953 de­cemberi határozata előírja me­zőgazdaságunk gyorsütemú fejlődését, szilárd takarmány­bázis teremtését állattenyész­tésünk fejlesztése érdekében. Előírja azt is, hogy a lucerna és egyéb évelő pilangósvirá- gúak magvaiból szilárd vető- magala-ot is kell létesíteni és hogy érdemes legyen lucerna-, lóheremagot termelni, nagy mértékben felemelte a pillan­gósvirágúak magjának átvéte­li árát. Zoboray Tibor növényvédelmi agronómus Javítsák meg a tagdíjfizetést Dísz-szervezeteink anuárban befejeződtek az alapszervezeti vezetőséget választó taggyűlések, amelyek igen élesen hozták felszínre a DISZ-alapszervezetek vezetési módszerében felmerülő hiá­nyosságokat éff hibákat: A fia­talok őszintén vetették fel, hogy a vezetőségek elhanyagol­ták a fiatalok szabadidejük ki­használásának megszervezését, (különösen falun). Ez a bírálat jogos volt. A DISZ-szervezet vezető szervei elgondolkodtak ezen és megállapították, hogy a DÍSZ-fiatalok élete nincs eléggé megtöltve tartalommal, a termelés és a politikai neve­lés mellett hiápyzik a szórako­zás, A vezetőségválasztó taggyű­lések óta eltelt néhány hónap igazolja a fiatalok jogos bírá­latát és megállapíthatjuk, hogy igen lényeges változás történt ezen a területen. Bizo­nyítja az, hogy a DISZ Köz­ponti Vezetőség az OTSB-vel és a népművelésügyi minisz­tériummal közösen határoza­tokat dolgoztak ki, amelyen keresztül biztosítani kívánják a DISZ-tagság és a szervezeten kívülálló fiatalok sport- és kulturális igényeinek kielégí­tését. A DISZ-szervezetek munká­ja, a szervezeti élet tartalmas­sága területén vannak még súlyos hiányosságok, amelyek­re élesen mutat a tagdíjfizetés terén mutatkozó lemaradás, amely hú tükörkepe az alap­szervezetek életének é» mun­kájának. Megállapíthatjuk; ahol nem jó a tagdíjfizetés, ott nem jól működik a DISZ- szervezet sem, vagy fordítva: ahol nincs szervezeti élet, ott nincs tagdijfizetés sem. Bizo­nyíték erre az, hogy a fiata­lok több esetben azzal érvel­nek a vezetőség fele: „minek fizessek tagdíjat, amikor én a DISZ-től nem kapok semmit ellenértékben‘% jyl inden DISZ-vezetőnek * * látnia és értenie kell, hogy a tagdíjfizetés fokmérője nemcsak a DISZ-szervezet éle­tének, hanem a vezetők mun­kájának is. Ugyanakkor tudnia kell a DISZ-tagságnak is, hogy a tagdijfizetés nemcsak gazda­sági kérdés, hanem ezzel iga­zoljuk a DISZ-hez való tarto­zásunkat, melyet a szervezeti szabályzat is kötelességként állít elénk. árási, városi, üzemi bi­zottságaink, továbbá alapszervezeteink fordítsanak nagyobb gondot a tagdíjfizetés munkájára. Fokozott n ellen­őrizzék és hívják fel a figyel­mét azoknak, akik ezen a terü­leten kötelességüket elmulasz­tották. Igen fontos, hogy min­den DISZ-vezető elsősorban a saját tagsági könyvét nézze meg és. ha ott hiányosságokat észlel, sürgősen pótolja mu­lasztásait. A személyes példa- mutatás ezen a területen is a legjobb agitációs érv. Bi­zottságainknak fokozott len­dülettel kell hozzáfogniok a DISZ-csoportok létrehozásához, mert ezen keresztül is sokkal jobban tudnak foglalkozni a fiatalokkal és így minden hó­napban rendszeresebben tud­ják beszedni a tagsági járulé­kot. A nyár folyamán DISZ- bizottságaink rendezzenek if­júsági találkozókat, amelyeket tegyenek színessé sport- és kultúrműsorokkal. Alapszerve­zetei nk kirándulásokkal, majá­lisokkal. táncmulatságokkal biztosítsák a fiatalok szórako­zását. Ezzel elérjük azt is, hogy a DISZ-en kívüli fiatalok érdeklődését felkeltjük a DISZ iránt. Ezenkívül fontos, külö­nösen az üzemekben, hogy a vezetők álljanak ki a fiatalok mellett. Foglalkozzanak jogos követeléseiknek megoldásával, a termelés műszaki feltételei­nek biztosításával. Bizottsá­gaink előadásokon magyaráz­zák meg a legfontosabb fel­adatokat, a tagdíjfizetést, vala­mint a DISZ-tagság jogait és kötelességeit. D izottságaink és alapszer­u vezeteink fontosabb munkájukat, a tagdíjfizetést is tegyék kollektív feladattá és ehhez kérjenek a pártbizottsá­gok és a pártalapszervezetek vezetőségeitől segítséget. Ha a bizottságok és alapszervezetek így dolgoznak, akkor egészen biztos, hogy a fiatalok szívesen mennek a DISZ-be. érzik majd a DISZ-hez való tartozásukat és kötelességeiket. Vratni József, a DISZ megyei bizottság tágja. 10 mazsa vashulladékból 300 FALI KAR /

Next

/
Thumbnails
Contents