Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-23 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÍID MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1954 JÚNIUS 23. A népjólét emelésének nagy csatája Egész megyénk közeledik legjelentősebb munkánk, az év !eg- nagyobb kampányfeladata felé: rövidesen megkezdődik az aratás, majd a cséplés és a gabonabegyüjtés. Ez a munka ebben az évben jóval nehezebb lesz az eddigieknél. Nehezebb lesz azért, mert a tavalyihoz képest, óvatos számítások szerint is, körülbelül egy mázsával lesz magasabb a kenyérgabona termésátlaga. Megnehezíti az aratási, hogy a csapadékos időjálrás sokhelyen megdöntötte a gabonát, a szemek duzzadtak és a mostani erős napsütésben szinte az egyik napról a másikra vágni lehet majd. A gabonabetakaritási kampány a falu nagy politikai és szervezési munkája. A betakarított gabona mennyisége bizonyítéka a falu egészévi munkájának és része annak, hogv végrehajthassuk a népjólét emelésére vonatkozó párt- és kormányhatározat célkitűzéseit. Az aratás, cséplés és beadás gyors és pontos elvégzése minden dolgozó paraszt személyes, egyéni érdeke. Ha gyorsan végzi el az aratást a falu, akkor csökken a szemveszteség, több gabona kerül a dolgozó paraszt padlásába. Ha az egész országban három százalékkal csökkentjük a szemveszteséget, ez mintegy 8—10 ezer vagon gabonát jelent. Nem nehéz kiszámolni, hogyha egy dolgozó paraszt egy holdon termő — csak példának említjük — 10 mázsa búzatermésének három száizaléka elhull késlekedés miatt, az már 30 kilogramm sá'rbadobott gabonát jelent. És mi- ilyen jelentősége van ennek azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben tíz meg száz holdakon termelnek kenyérgabonát. Mégis az tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetek vezetői idegenkednek az arató-cséplőgéppel, de főleg a kombájnnal végeztetett aratástól. Nagyon rosszul számolnak a bujáki, a felsőtoldi, a ságúj- falusi és még több más termelőszövetkezetben. Az olyan elgondolások pedig, amelyek azzal száimolnak, hogy bérmunkásokat alkalmaznak, nemcsak a szövetkezeti tagságnak jövedelmét rövidítik meg, hanem beleütköznek a tsz alapszabályába is. A termelőszövetkezetek így gondolkozó vezetői nem veszik figyelembe, hogy pártunk és kormányunk mennyi segítséget nyújtott gépállomásainknak, amelynek eredményeképpen munkájuk minősége lényegesen jobb, mint az elmúlt esztendőben. Számoljunk egy kicsit. Egy arató-cséplőgép egy nap alatt nyolc, hold gabonát levág, amelyért a szövetkezetnek holdanként 63 kiló búzát kell fizetnie. Ugyanezt kézzel végezve 16—18 munkásra lenne szükség. Hacsak minimálisan egy mázsa búzát számítunk egy aratópárnak egy hold levágás után, akkor-ez már majdnem duplája annak, amit a gépnél kell fizetni. Ugyanakkor a gcp a kötésig minden munkát elvégez, sokkal kisebb a szemveszteség lehetősége, nyomában azonnal lehet végezni a tarlóhántást Nem is beszélve arról, hogy a nagy munkaeröhiáinnyal küzdő termelőszöveíkezetekben egy sor dolgos kéz más, szintén halaszthatatlan feladatot végezhet el. Ennél még nagyobb’ á kombájnnal végzett munka jelentősége. Az aratás- cséplést egyídöben elvégzi, megtakarít egy csomó munkafolyamatot, amely egyébként rengeteg erős munkáskezet igényelne a szövetkezet részére. Igazuk van a palqíásiaknak, amikor az idén is szerződtek a gépállomással a kombájnra. Az'elmúlt évben alaposan megdőlt gabonában is jó, gyors, pontos munkát végzett a gép. Saját tapasztalatukból tudják, hogy érdemes azzal dolgoztatni! Jövőévi kenyerünk betakarítása nemcsak azt kívánja meg. hogy kihasználjuk a gépimunka összes lehetőségét, hanem azt is. hogy a falu dolgozó népe egymást segítve, támogatva közös erővel induljon harcba. Hadd álljon példának a sziráki kommunisták kezdeményezése, akik tnár megszervezték egymás segítését. Elhatározták, hogy támogatják egymást az aratásban, segítenek egymásnak a eséplésnél is. A gabona megvédése, gyors elcséplése szempontjából igen nagy a közös szérű jelentősége. Mégis egyes községekben húzódoznak tőle. Valójában pedig maguknak okoznak kárt. Ebben az évben nagyobb a termés, kevesebb a cséplőgép. Ebből következik, hogy minden időt ki kell használni, hogy minél előbb elcsépeljék. Ezentúl azonban a közös szérű minden dolgozó paraszt legszemélyesebb érdeke is. Miért? Mert aki gyorsabban csépel el, hamarább beadhatfa gabonáját és a gyorsan beadott gabonája után gyorsbedási prémium jár. A közös szérűn hamarább rákerül egy-egy dolgozó paraszt gabonájára a sor és végeredményben valamennyien akkor érzik jól magukat, ha gabonájuk mÁt a zsákban van. nincs kitéve az időjárás szeszéivé nek, nem kelj várni addig, amíg a közös szérűről a külön paraszti udvarokba megy a cséplőgép. Nem utolsósorban pedig a közös szérűn nagyobb a lehetősége annak, hogy egymásnak segítsenek a dolgozó parasztok. Az aratás-cséplés és terménvbeadás a legszemélyesebb érdekeken túl, helyesebben azzal együtt, attól elválaszthatatlanul nagy társadalmi érdek is. Farkas Mihálly elvtárs az országgyűlés költségvetési vitájában többek között elmondotta, hogy dolgozó parasztságunk növekvő igényeinek kielégítésére 1954-ben 14 ezer ekét, 2 ezer vetőgépet, 13 ezer boronát, 11 ezer lókapát, 6 ezer réoavágót és számos más kisgépet, szerszámot, háromszorannvi műtrágyát, kétszerannyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. A munkásosztály messzemenő segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak gazdasága fellendítéséhez, Ha a faiu a gabonabetakarítás és húsbeadás nagy munkájában minden erejét megfeszítve, lelkiismeretesen eleget tesz kötelességének. akkor ez egyet jelent annak bizonyításával, hogy dolgozó parasztságunk szem előtt tartja a munkásosztály és egész dolgozó népünk érdekeit is. Már pedig a munkásosztály érdekei elválaszthatatlanok a falu dolgozóinak érdekeitől. Amikor a dolgozó paraszt arra törekszik, hogy minél több gabonát takarítson be és a törvénynek megfelelően elegei tegyen a beadási kötelezettségnek, akkor ezzel nemcsak a városnak biztosít élelmiszert és az iparnak nyersanyagot, hanem közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a város egyre jobb és több közszükségleti cikket, gépéig küldjön a falura, hogy államunk műtrágyát hozzon be külföldről és — meg kell mondani — azt olcsóbban adja el a dolgozó parasztságnak, mint amennyiért vásárolja. Számos pártszervezet és helyi tanács már foganatosított intézkedéseket a gabonabetakarítás jó megszervezése érdekében. Azonban a szervezési munka mellett nagy a lemaradás e feladat politikai előkészítésénél. E napokban tartják a június havi taggyűléseket, amelyeken megtárgyalják a pártszervezet feladatát az aratás-cséplés' begyűjtés munkáját illetően. Úgy szabják meg a taggyűléseken minden kommunista tennivalóját, hogy félreérthetetlenül megértsék és azután az egész falu népével megértessék: népünk, benne a dolgozó parasztság, jólétének további emelése nagyrészt attól függ, hogy ezekben a döntő napokban hogyan végezzük el a gabonabetakarítást. Az elkövetkező heteken múlik, hogy mennyit tudunk megvalósítani már ebben az évben az élet- színvonal emeléséből, hogy maradéktalanul biztosítsuk jövőévi kenyerünket. i A Harmadik Békekölcsön II. sorsolása A Harmadik Békekölcsön II. sorsolása 1954 június 29-én kedd délután 5-től 7 óráig Kaposvárott. a színház épületben lesz, melyen 187.850 darab nyeremény kb. 59,613.400 forint kerül kisorsolásra. A most bejelentett sorsoláson kihúzásra kerülő 59,613.400 forinttal együtt 1 milliárd 239 millió forintra emelkedik a kol- csönjegyzőknek visszafizetett összeg. Az ország egész területén 1954 július 1-én csütörtökön kezdik meg a nyereménnyel kisorsolt kötvények beváltását. Ezenkívül még 5 államköl- csönsorsolás lesz ebben az esztendőben. Szabó István kisterenyei szobrászművész egy nyolc figurából álló szoborcsoport elkészítését fejezte be. A mű a Donbassz- kombájnnal dolgozó bányászokat ábrázolja. (Kiss Béla felvétele) MEGYÉNKÉLETÉBŐL Közel ötszáz új sztahanovista a bányákban A nógrádi szérmiedencében is befejeződtek a termelési értekezletek. Ezeken a termelési értekezleteken a bányászok azt is megvitatták, hogy a májusi eredmények alapján közülük hányán érdemelték ki a sztahanovista cím viselésének jogát. Nagybátonyban több mint 200 bányász kapta meg a sztahanovista címet. A termelési értekezlet részvevői Mi- zserfán 117 és az egész nógrádi medencében csaknem 500 bányászt fogadtak el szataha- novistának. A szénmedencében azonban sok olyan bányász dolgozik, aki hónapok óta túlteljesíti a megállapított sztahanovista feltételeket. A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata alapján a Nógrádi Szénbányászati Tröszt most 191 bányászt sztahanovista oklevéllel. 85 dolgozót a „Kiváló bányász“ cím-, mel és 68 adminisztratív alkalmazottat .,A bányászai kiváló dolgozója.“ címmel való kitüntetésre terjesztett fel a nehézipari miniszteri u m hoz. A ménkesi bányászok augusztus 20-ig 550 tonna szenet adnak terven felül A Ménkesi Szénbánya Vállalat dolgozói augusztus 20-a, Alkotmányunk évfordulójának méltó megünneplésére lelkiismeretes, odaadó munkával készülnek. A többi között megfogadták, hogy augusztus 20-ig előirányzott tervükön felül 550 tonna szenet adnák népgazdaságunknak. Az önköltség csökkentése érdekében megfogadták, hogy a felhagyott vágatokat és fejtéseket szakszerűen beraboiják ■ és az onnan kikerült bányafákat újból felhasználják. Újjászervezik és továbbfejlesztik az egt(csillés mozgalmat. Minden termeíőcsapatot beszerveznek az egyesülés mozgalomba és a szükséges műszaki feltételek megteremtésével elősegítik a mozgalom sikerét. A vállalat 550 tonna terven- feliili szén kitermelése érdekében az ötödik föereszée vissza- fejtését június harmadik dekád- iúban elindítják s a fejtési művelés meggyorsítására kettő darab „E” típusú kaparót szerelnek be. Ugyanakkor július má sodik dekádjában egy kétszáz folyóméter gumiszalag beépítéséi vállalják, a gumiszalag jobb- és baloldalára egy darab „B" típusú kaparószalagot é■: egy darab „MT” 5-ös rázó csiszdagépet építenek be a ki termelt szén elszállítására. A negyedik segédereszkében a levegő megjavítására / darab 300 köbméteres szellőztető gépet építenek be. a hatodik ereszke és az egyesszámú alapközle lyu kiosztását július hó folyamán elvégzik, s ezzel mind a levegő- ellátás, mind a szállítás a ne gyedik és a hatodik ereszkei ré szén megjavul. Vállalják továbbá a hatodik fősikló rendezőinek július 15-re való kihajlását, minek követkéz tében a szeneid munkahelyek száma megnövekedik. Az attáró folyatásában már régebben kihajtón t20 folyóméter vágatot újra megnyitják és az altáróból kiinduló hetedik sikló szénine- zejét augusztus 20-a előtt 10 nappal elérik. Az üzemekből írják, hogyan takarékoskodnak a nép vagyonával Napjaink legfontosabb feladatai közé tartozik népünk jólétének emelése. Ehhez azonban az szükséges, minta hogy a III. pártkongresszus ezt meghatározta, hogy csökkenteni kell az előállított termékek önköltségi árát. Az önköltség- csökkentés egyik fontos tényezője az anyaggal való takarékosság, ami a gazdasági vezetők és a műszakiak, valamint az összes dolgozók legsajátosabb érdeke. A kongresszus útmutatása alapján megyénk ipari üzemeiben is megindult a harc, hogy az anyaggal való takarékosság minden eddiginél nagyobb méreteket öltsön, hogy ezzel elősegítsük pártunk célkitűzéseinek megvalósítását. A Zagyvái Szénbányák Margittáró és Forgács-lejtős üzemének dolgozói aktíva értekezleten vitatták meg feladataikat a takarékosság terén. A Forgács-lejtős üzemnél Jarabincsek József föaknász- helyettes ismertette az üzem jelenlegi helyzetét az önköltség terén. Elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban a lőszer- és bányafafelhasználás nagymértékben emelkedett. Április hónapban például a lőszer 38.5 százalékkal, a faanyag 52.8 százalékkal és ennek megfelelően az önköltség 5.5 százalékkal haladta túl az eredeti tervet. Súlyos hiba azonban, hogy az önköltség ilyen arányú növekedése ellenére a termelés 6.1 százalékkal csökkent. Az aktíva értekezleten részvett dolgozók javaslataikkal és bírálataikkal segítették az önköltségre irányuló törekvést. Kérték az üzemvezetőséget, hogy a takarékosabb faanyaggazdálkodás érdekében a csapatokat kellő méretű fával lássák el és tervszerűen irányítsák a bányafaellátást. Svarcz Gyula csapatvezető vájár is arról beszélt, hogy a K-siklóban is sok olyan bánvafa és bordafa maradt, amit nem tudtak felhasználni. Ennek az értéke körülbelül 6 ezer forintot tesz ki. Rajta kívül Kőházi Rezső és Kövesdi János csapatvezetők is elmondották, hogy hosszúméretű bányafákat kapnak és ezekből rendszerint le kell vjágniok, ami időt rabol el, s emellett a levágott rész értéktelenné 'télik. Erdősi János csapatvezető a méreten felüli vastag fák kettéfűrészelését javasolja, mert sok helyen igy is hasznosan lehetne alkalmazni. Ka- rínczi id. János a lőszermegtakarítás érdekében tett javaslatot. hogy a csapatvezetők tegyék le a lőmesteri vizsgát, így nem kellene hosszú időkig lő- mesterre várni és a robbanóanyaggal is takarékoskodni tudnának. A dolgozók felszólalásaiból kitűnt, hogy szervezettepb munkával lehetőség nyílik az anyagok takarékosabb felhasználására és kellő támogatással maguk is harcos tagjai kívánnak lenni az önköltség csökkentéséért folyó küzdelemben. (Oltai) A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is igen fontos kérdésnek tartják az anyaggal való takarékoskodást. Már a kongresszusi munkaverseny során fogadalmat tettek arra, hogy a második negyedév végéig lelkiismeretes munkával 190 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Június 1-én az anyagmegtakarítás értéke közel 80 ezer forintot tett ki. A takarékossági mozgalom keretében nagy gondot fordítanak a szerszámokkal való takarékosságra. Ezen a téren különösen a huzalmű és a gazdasági gyárrészleg ért el szép eredményt. A huzalmű dolgozói a kiselejtezett hengeranyagből 130 darab húzó-fagó betétet készítettek, miáltal 186 kilogramm anyagot takarítottak meg 4650 forint értékben. A kiselejtezett szerszámacélt pedig kovácsolással pofaszorító szelvényre képezték ki és így 110 kilogramm anyagot takarítanak meg, melynek értéke 2750 forint. A gazdasági szerárugyá1" részlegnél igen nagy gondot fordítanak a gyorsacél megtakarításra. Saját készítésű,, erre alkalmas hegesztőpálcával az elkopott maró- és esztergakéseket kijavítják és ezzel 2958 forint értékű gyorsacélt takarítottak meg. Ezenkívül elfekvő süllyesztékeket alakítottak át, vagy újítottak fel, miáltal 875 kilogramm acélbuga megtakarítást értek el. (Tudósítónktól) A 63/1 Építőipari Vállalatnál a kongresszusi verseny alatt anyagtskarékosság terén nem születtek említésre méltó eredmények. Ennek az az oka, hogy az építésvezetőségek sab-„ Ionosán, csak azokat a megtakarítási eredményeket értékelik. amelyekre a megadott rendelkezések kitérnek. Igen szép eredményekkel járnak azonban azok az újítások, amelyeket a fizikai és szellemi dolgozók közös jó munkájából fakadnék. Igv például Verbói János kőműves brigádja az acélgyári 85 lakásos építésvezetőségével karöltve újítással összesen 15.900 forint, Domonkos István kubikos brigádja és az építésvezetőség műszaki dolgozói együttesen 8.200 forintos faanyagmegtekarítást értek el észszerűbb munkaszervezéssel. Rajtuk kívül Kovács János építésvezető és Partik József építésvezető tervmódosítással a gépipari technikum nehézállványozásánál ezidáig 4 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, de a továbbiakban még mintegy 100 ezer forint megtakarításra van kilátás. A vállalatnál a cementeszsákok, a pallóanyag és a tégla takarékos felhasználásával mintegy 4 ezer forint értéket takarítottak meg. (Danila) A nemzetköziség, a baráti együttműködés versenye A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói sokat hallottak már a Füleki Zo- máncárugyár • jóminőségű gyártmányairól. Néhányszor már volt alkalmuk közelről is megvizsgálni az ott készült tűzhelyeket, kályhákat, edényeket stb. Egyöntetűen állapították meg, hogy ezeknek az áruknak a zománcozása még az országszerte hires salgótarjáni tűzhelyeknél is jobb. A gyár dolgozói most elhatározták, hogy a kongreszus útmutatása nyomán az iddiginél jobb minőségű tűzhelyeket készítenek. Ennek érdekében párosversenyre szólították a Füleki Zománcárugyárat. Párosversenykihívásukban szép vállalásokat tettek a tűzhelygyár dolgozói. Megfogadták. hogy a vállalat havi tervét minden hónapban 103 százalék felett, az öntöde tervét pedig 115 százalék felett teljesítik úgy, hogy közben az öntödei selejtet 10 százalékkal és az önköltséget 1 százalékkal csökkentsék. A kihívás végén így írnak: „Bizalommal gondolunk arra, hogy versenykihívásunkkal nemcsak a Füleki Zo- máncárugyár és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói között, hanem az egész csehszlovák és magyar nép között fűzzük szorosahbra a barátság eltéphetetlen szálait: Biztosak vagyunk abban, hogy párosversenyünk eredményei hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amely az egész világon a béke megvédéséért folyik.“ Nőtincs a begyűjtésben is élenjáró akar lenni Nőtincs község dolgozó parasztjai a mezőgazdasági munkálatokban a járás első községei között szerepelnek. A mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság jól dolgozik. Megtárgyalják a %o- ronkövetkező feladatokat. Szépen is halad a növényápolás. Különösen jól dolgoznak e téren Daucsó János 7, Ferenc József 5, Hugyec János 13 és Nikoden Mihály 5 holdas dolgozó parasztok. Ezek a gazdák megértették, ha határidő előtt elvégzik a növényápolást, legalább 1—2 mázsával emelkedik a termésátlag. De egyre jobban megértik a. községben a begyűjtés jelentőségét is. Például a III. pártkongresszus tiszteletére lett felajánlásokat, amelyek a begyűjtésre irányultak, túlteljesítették a dolgozó parasztok. Például Ruzsics János, Adani- csek Mihály, Rotter János, Koncz István, Daucsó István balga, id. Gyurkovics János tojásból és baromfiból félévi baromfibeadási kötelezettségüket 200 százalékra teljesítették. Daucsó János 7 holdas dolgozó paraszt külön dicséretet érdemel. Sertés-, vágómarha-, baromfi-, tojás- és tejbeadási kötelezettségét már teljesítette. Kormányunk 420 forint értékű jutalomtárgyban részesítette. De jól dolgozott Nagy József, a begyűjtési felvásárló is. hla9V segítséget nyújtottak a begyűjtésben a pedagógusok. Kurnász János, tanácselnök
