Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-19 / 48. szám

4 SZABAD \Ó(iRÜn 1954 június 19 TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL * FÖSVÉNY Nyugodt öregkor •• Üzemek védnöksége a falu felett Irta: J. Sztorozsev, a SZKP központi bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője Jelenleg a falunak nyújtott segítség különböző formái kö­zölt rendkívül jelentős szerepe van az üzemek védnökségének a kolhozok és gépállomások felett. A* SZKP központi bizottságá­nak szeptemberi teljes ülése óta a védnftkségi mozgalom sok te­rületen fellendült. Moszkvában pl. több, mint 1600 üzem. gyár és intézmény vesz részt a moz­galomban; Kujbisevben 222 üzem és gyár vállalt védnöksé­gei 71 gépállomás és 543 kol­hoz, felett; a tulai területen min­den gépállomásnak van védnöke és 1016 kolhoz felett vállaltak védnökséget városi üzemek; No- voszibirszkban 61 vállalat, 43 gépállomás és 100 kolhoz felett gyakorol védnökséget. A védnökség elsősorban a kolhozoknak és a gépállomá­soknak nyújtott szervezési, gaz­dasági és technikai segítségben nyilvánul meg. Sok üzem és gyár alaposan megismerkedett a kolhozok gazdasági helyzeté­vel, figyelembeveszi a kolhoz­gazdaság fejlesztésének reális szükségleteit és anyagi lehető­ségeit, s olyan gyakorlati segít­séget nyújt a kolhozoknak, amelynek nyomán hamarosan megjavulhat a munka. Számos példát sorolhatnánk fel annak alátámasztására, hogy az üze­mek dolgozói igen sok esetben jól átgondolt terv szerint, gaz­daságilag megalapozottan, az üzem termelési folyamatának akadályoztatása nélkül gépeket, szerszámokat küldenek a véd­nökségük alá tartozó gépállo­másokra. tartalékalkatrészeket gyártanak különböző mezőgaz­dasági gépekhez, a gépállomá­sokon garázsokat, fészereket, la­kóházakat, a kolhozokban pedig állattenyésztési telepeket, üveg­házakat. melegágyakat segíte­nek építeni, valamint segítséget nyújtanak a munkaigényes állat- tenyésztési munkák gépesítésé­hez. Sok üzem szakképzett mun­kásokat küld a gépállomásokra, akik résztvesznek a traktorok kijavításában és megismertetik a falusi gépkezelőkkel az élen­járó üzemi munkamódszereket. Az iparvállalatok dolgozói segí­tik a fa'usi gépkezelőket szak­mai képzettségük fejlesztésében, a munkaszervezés megjavításá­ban. A falunak nyújtott gazdasági segítség széles körben bontako­zik ki. Az SZKP köznonti bizott­ságának szeptemberi teljes ülé­se után például a Zsdánovról el­nevezett „Krasznojo Szormovo'’- gyár — nem teljes adatok sze­rint — 30 munkapadot. 30 vil­lanymotort küldött a védnöksé­ge alá tartozó gépállomásokra. 2600 melegágyi keret készíté­sét szervezte meg és 300 négy­zetméter területű üvegházat épí­tett. Az Első Uráli Csőgyár a védnöksége alá tartozó kolho­zokban 5 állattenyésztési telep épületeit építette fel, vállalta hat gabonaszérű gépesítését, kö­telezte magát, hogy két kolhozba bevezeti a rádiót, s nagymeny- nyiségű kocsitengelyt, abron­csot stb. szállít a kolhozoknak. A Karél-Finn SZSZK ban a szolomemszki feldolgozó üzem dolgozói a Gorkij-kolhoz fölött vállaltak védnökséget; bevezet­ték a villanyt, a kolhoz állat- tenyésztési telepein, szerelik a vízvezetéket. Az üzem segítsé­get nyújt a kolhozoknak üveg­házak építéséhez. Hasonló a helyzet ma minden iparvidéken. Az élenjáró üze­mek és gyárak a kolhozoknak nyujott gazdasági segítségen túlmenően széleskörű kulturális nevelőmunkát, folytatnak a véd­nökségük alá tartozó kolhozok­ban, előadókat, lektorokat, kul- túrbrigádokat küldenek a kolho­zokba, segítenek a ko! hozóknak önálló kultúrgárdát szervezni, könyveket válogatnak össze a kolhozkönyvtárak számára, sok faluba bevezetik a rádiót. Eredményes munkát végez például az egyik litván celluló­zé- és papírfeldolgozó kombinát a „Dokíoraj” kolhozban. A kom­binát pártszervezete nemcsak gazdasági és technikai segítsé­get biztosít a védnöksége alá tartozó kolhoznak, hanem el-kü1- di a kolhozba legjobb népneve­lőit és az üzem kultúrcsoportját is, találkozásokat szervez, ame­lyeken a kolhozparasztok elbe­szélgetnek a kombinát legjobb dolgozóival. Hasonló módon támogatják a „Habarovszkljesz” kombinát dolgozói a „Vörös mező”-kol- hozt (habarovszki kerület.) A kombinát dolgozói segítenek a trágyakihordásban, üvegházak építésében, a mezőgazdasági szerszámok kijavításában, egy áramfejlesztő felépítésében és a lakóházépítésben; ezenkívül a kombinát klubot épített a kol­hozban, megszervezte az elő- adásos propagandát és rendsze­resen segít a kolhozvezetőség­nek a munkaszervezés megjaví­tásában. Kujbisev város Kirov-kerüle- tének vállalatai 1954 első két hónapjában 7 ezer könyvet gyűj­töttek a falusi könyvtárak szá­mára, 130 hangversenyt szer­veztek és közel 200 előadást tartottak a kolhozban. Ezek a tények kifejezően bi­zonyítják, hogy az üzemek dol­gozói mindinkább felelőseknek érzik magukat a párt által meg­jelölt intézkedések valóraváltá- sáért. a mezőgazdaság gyors- ütemű fejlődéséért. Tegyük mérlegre A háború óta eltelt években a Szovjet­unióban kétszer csökkentették a kiskereske­delmi árakat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szovjet emberek, időközönként egy szép reggel arra ébrednek, hogy sokkal gazda­gabbak, mint tegnap voltak. — Nem így a kapitalista országok dolgozói. Velük sokkal inkább az történik meg. hogy mikor a munkás felesége vásárolni indul, férje heti keresetével a zsebében, hamarosan rádöbben, hogy a heti bér értéke csökkent, hogy kevesebbet vásá­rolhat érte, mint akárcsak egy-két hét előtt. De nézzük meg, mit mondanak a számok! *1 A. G. Zverjev, a Szovjetunió pénzügymi­nisztere, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén közölte, hogy az új árcsök­kentés következtében a Szovjetúnió lakossága ebben az esztendőben 20 milliárd rubelt taka­rít meg. Ari . Az osztrák gazdaságkutató intézet közlése szerint Ausztriában, a legújabb áremelkedési hullám következtében egy munkáscsalád ház­tartási költségei, ez év eleje óta hetenként leg­alább 35 shillingéi, azaz egy év alatt 1.800 shillinggel emelkednek. V A Szovjetunióban csupán ebben az évben az árleszállítás következtében a kenyér 5—8 százalékkal, a búzaliszt 5, a száraztésztefélék 5, a babkávé, tea és kakaó átlagban 15, a só 20. a háztartási cikkek árai 10—20 százalékkal csökkentek. V. Angliában 1952 óta a kenyér ára fonton­ként másfél pennyvel, a vajé fontonként 1 shilling 0 pennyvel, a teáé fontonként 1 shilling 4 pennyvel, a kávéé fontonként 1—2 shillinggel emelkedett. Franciaországban 1949-től 1953-ig a kenyér 108, a hús 80, a cu­kor 100, a hal 200, a növényi olaj 200, a kávé 430 százalékkal drágult. A Szovjetúnióban jelentékenyen csökkent az építőanyagok ára, hatalmas lakóházépítés folyik, sokszázezer kolhozparaszt egyénileg építkezik. A szovjet falvakban az elmúlt há­rom év alatt csupán egyéni építkezés útján közel 1,200.000 lakóház épült. ★ Dél-Olaszországban óriási a falusi lakos­ság nyomora. Bari kikötő környékén például, Matera faluban (Lucania kerület) mintegy 15.000 ember lakik egyetlen üregből álló bar­langlakásokban. Minthogy a barlangok ma­gántulajdonban vannak, lakói kénytelenek használatukért jelentős összeget fizetni a tu­lajdonosoknak. Dulles még nem jött rá... Az angol munkáspárt 1953 őszén, a mar- gatei konferencián határozatot hozott, hogy a pírt vezetősége küldjön „jószolgálati missziót“ a Kínai Népköztársaságba. Ez a határozat visszatükrözte az angol nép széles rétegeinek azt a kívánságát, hogy e nagy ázsiai hatalom­mal rendezzék a diplomáciai és gazdasági kap­csolatokat, amire mindenekelőtt magának Angliának van szüksége. A munkáspárt végrehajtó bizottsága a margatei konferencia határozata értelmében május 26-án elfogadta a Kínai Népi Külügyi Intézet meghívását, s összeállította a Kínába induló küldöttséget. A küldöttség vezetői Attlee és Bevan lesznek. Tagjai ezenkívül: Morgan Philips, a végrehajtóbizottság főtitká­ra, továbbá a végrehajtóbizottság öt tagja -— Harry Earnshow, az egyesült gépipari szakszervezet képviselője, Henry Franklin, az országos bányászszakszervezet képviselője, Wilfried Burke, parlamenti képviselő, a végre­hajtó bizottság elnöke és dr. Edith Summers- kill parlamenti képviselő. Az angol munkáspárt végrehajtó bizott­ságának határozata élénk visszhangot keltett az angol és külföldi sajtóban. Nem maradt megjegyzés nélkül az a tény sem, hogy a ha­tározat Washingtonban nagy ingerültséget váltott ki. A „New York Herald Tribune“ washingtoni tudósítója május 29-én közölte, hogy a külügyminisztérium képviselői „inge­rültek“ és előre látják, milyen „heves“ lesz a kongresszusban egyes „nyíltabb“ szenátorok, „reakciója". A „New York Herald Tribune“ szerint a külügyminisztérium azért méltatlan­kodik, mert a munkáspárt határozatát úgy te­kinti, mint „éles elutasítását a kommunista Kína elleni politikának, amelyet az Egyesült Államok, elsősorban Dulles külügyminiszter folytat“. Dulles láthatólag még mindig „nem jött rá“, hogy nincs talaja a kínai nagyhatalommal szemben alkalmazott megkülönböztetés és „el nem ismerés“ politikájának. Kína a nem­zetközi küzdőtérre lépett, mint nagy, függet­len világhatalom. Ezen senki sem változtat­hat. A „Daily Herald“ című munkáspárti lap ezt írja: „Esztelenség volna fel nem venni a kap­csolatot égy olyan hatalmas ország vezetőivel, amely — akár jó ez, akár rossz — fontos nemzetközi szerepet játszik. Ezeknek a kap­csolatoknak a megteremtése túlságosan soká­ig halasztódott. A világ nem élhet vakon ...“ Az amerikai politikusok makacsul kitar­tanak tévedéseik mellett. így hát még nyil­vánvalóan sokszor „méltalankodhatnak“. ,s A Faluszínház előadása Zagyvarónán Egy évvel a nagy sikert aratott Tartuf- fe bemutatója után ismét Moliére vígjá­tékkal szórakoztatja megyénk dolgozóit az AUami Faluszín­ház. Moliére: Fös­vény’’ című vígjáté­kának alakjait szín­padra vinni, hálás feladat « színészek számára. Megutál- tatrü, kinevettetni a pénzsóvár kapzsisá­got, kacagtatni há­rom órán keresztül úgy, hogy utána azt gondoljuk: de jó, hogy a mi orszá­gunkban, a szocializ­mus felé haladó tár­sadalmunkban, nem lehetségesek az ilyen Harpagonok. A Faluszínház mű­vészei úgy tolmá­csolják Moliére mon­danivalóját, ahogy a könyv elolvasása után azt elképzeljük és az az érzésünk, hogy Moliére meg lenne vele elégedve. A „Bujócska" után különösen érdekes a Fösvényt látni. A Bujócska a máról szól. A szocialista társadalmat építő emberek hibáit mu­tatja meg és nevet­teti ki, de tudjuk, hogy Kovács igazga­tó és leánya, Teri minden nevetséges hibája ellenére, igaz emberek és a mi tár­sadalmunkban meg is kell, hogy találják a helyes utat. Mennyire mások Moliére Fösvényének rút, undorító tulaj­donságai, a feltörek­vő polgárság csúf pénzhalmozása. Az öncélú pénzgyüjtést csúfolja ki a szerző, azt a polgárságot, amely a pénzt semmi nemesre nem hasz­nálja, aki vakon és undorítóan áldoz a bálványnak, az aranyborjúnak. Közel 300 éve írta ezt Mo­liére, de ma éppúgy helytálló. A kapita­lista társadalom Harpagonjai semmit sem változtak. Csak érdekházasságot is­mernek és éppúgy átgázolnak az embe­rek életén, boldogsá­gán, mint ahogy Harpagon gázolt gyermekei boldogsá­gán. A Faiuszínház mű­vészei mindent meg­tettek, hogy Moliére mondanivalójából semmi se vesszen el. Mély átérzéssel tol­mácsolja minden szereplő a szerző el­gondolását. F. Nagy Imre tökéletes Har- pagon-alakítása nagy művészi élményt nyújtott. Hálás is volt érte Zagyvaróna közönsége. Vétenénk azonban az igazság ellen, ha őt kiemel­nénk a többiek kö­zül. Az előadás min­den egyes -szereplő­je a legjavát nyúj­totta mindannak, amit egy Moliére-víg játéktól vár az em­ber. Végig izgultunk, a fiatalok sorsán, szívből kacagtunk Fruzsina és Fecske furfangos cselszövé­sein, sokat derültünk, de gondolkodóba is estünk a Jakab sze­repét alakító Kárpáti Zoltán színes, meg­kapó alakításán. Iga­zán csak dicsérni le­hel ezért az előadás­ért a rendezőt. De- mián Lászlót. Renge­teg nyiltszíni taps jutalmazta a legcsat- tanósabb fordulato­kat. Már az első je­lenetek után kiala­kult a művészek és a közönség közti meleg kapcsolat, ami való­ban élménnyé tesz egy ilyen előadást. A hangulat: amikor mi elfelejtjük, hogy ez színház, a színészek pedig szárnyakat kapnak a közönség lelkesedésétől. Őszintén szólva, mikor kiértünk Zagy­vára, féltünk, hátha nem tesz közönség. Ugyanis azzal a hír­rel fogadtak, hogy vasárnap kint volt a salgótarjáni tűzoltó­ság és olyan műsort adott, amely az elő­adás közönségét mé­lyen felháborította, elvette a kedvét a színháztól. Félel­münk azonban alap­talan volt. A Falu- színház 3 éve szere­pel már megyénkben: az itt tartott előadá­sok száma rövidesen eléri a 400-at. Ez az idő elég volt arra, hogt) a Faluszínházat megismerjék és meg­szeressék Nógrádtne- gye dolgozói. Sok olyan véleményt hal­lottunk, amit Dudás Sándor né tanítónő így fejezett ki: „Az Állami Faluszínházai már ismerjük, nem lehet olyan rossz elő­adás előtte, hogy a Faluszínháztól elve­gye a kedvünket, mert abba biztosak vagyunk, hogy ők igazi művészetet hoznak el hozzánk.” Az előadás után azt gondoltuk, mi­lyen jó, hogy vannak végre olyan művé­szeink, akik nem tartják száműzetés­nek vidéken játszani, akik ezt a vidéket éppúgy megbecsülik, mint a fővárosi kö­zönséget. Jöttek már megyénkbe élvonal­beli művészek azelőtt is, Kossuth-dífasok, érdemes művészek, de az előadás után legtöbbször éreztük, hogy lebecsülik a kö­zönséget, nem azt nyújtják, amit Buda­pesten, nem készül­nek fel az előadásra. Az Állami Faluszín­ház ugyanazt nyújt­ja, itt, mint a fővá­rosban, Jellemző ala­pos felkészültségük­re, hogy a Faluszín­háznak mind a 12 társulata már az első előadáson súgó nél­kül játszik, teljes te­hetségét az átélésnek szentelve. Ezért be­csüljük és szereljük őket nagyon és ezért néznek meg sokan kétszer-háromszor is egy művet, ahány­szor a környék fal­vaiban játsszák. Ha Salgótarjánban lenne, aki foglalko­zik a közönségszerve- ■ zéssel és a jegyek szétosztásával, akkor Salgótarján dolgo­zói is gjiönyörköd- hetnének ebben a nagyszerű, igazi él­ményt jelentő elő­adásban ... Remél­jük, az illetékesek rövidesen gondoskod­nak arról, hogy ilyen technikai nehézségek ne akadályozzák a kultúra terjesztését Salgótarjánban. T. L.-né A ludányhalaszi betegek szó. ^ ciális otthonában 60 gon­dozásra szoruló idősebb beteg ember lakik. Az ápolónők nagy szeretettel viselik gondjukat. Napi négyszeri bőséges étke» zéssel az erejüket, egészségű-, két segítenek helyreállítani, Az otthon egyik lakója Szeve- rényi Antal dicsekszik is mir*. denkinek, hogy már 15 kitol hízott. Az otthon vezetői arra is gondolnak, hogy a szórakozást a jó hangulatot is biztosítsák számukra, mert tudják, hogy a jó hangulat hozzájárul gyógyu. lásukhoz. Vasárnap, június 13-án Ju­hász elvtársnő az otthon gond­noka és Nagymarosi elvtár* igazgató kultúrdélutánt ren­deztek számukra. A ludányha- lászi iskolás gyerekek szóra­koztatták a betegeket. A több mint egyórás műsor­ban tánc és énekszámok és a Bababolt című jelenet szere­peltek, mind nagyon tetszett a betegeknek. Benkő Lászlóné azt mondta, hogy arra az egy- órára elfelejtett minden fáj­dalmat. Az előadásra meghív­ták a másik szociális otthon.la­kóit is, akik szintén nagyon jól érezték magukat. Megjutalmazott dolgozó parasztok (Tudósítónktól.) A begyűjtési minisztérium a beadási kötelezettségüket példamutatóan teljesítő dolgo­zó parasztokat, termelőszövet­kezeteket tárgyjutalomban ré­szesítette. Megyénkben mint­egy 45 dolgozó parasztnak 13 ezer forint értékű jutalom lett kiosztva. A balassagyarmati Előre tsz 3 ezer forint értékű jutalmat kapott. A szécsényi járásban Rezni- csek Ferenc 15 kh-as pilinyi dolgozó pai-aszt egészévi vágó­marha-. sertés-, soványbarom­fi- s tojásbeadási kötelezett­ségét teljesítette. Egy darab darálót, 1 darab kukoricamor- zsolót, 1 darab kasza és ge­reblye mezőgazdasági szerszá­mot kapott jutalmul. A salgótarjáni járásban Kot- roczó Bozsik Pál 8 kh-as nád- úji'alusi dolgozó paraszt egész­évi vágómarha-, sertés- és so­ványbaromfi-, valamint tojás­beadási kötelezettségének ele­get tett. Jó munkájának elis­meréséül 1 darab rádiót ka­pott. ocoo<xwooo£«KXX)ooo«»oocCTXxnooooocoocxxxxxxxjocnooo!xxxxxxxi»oooooo<»oocoooot!ooooooooooocxx)(xioococ»ooo<xx)!x«5oo Hány éves a föld? Irta: D. I. Scserhakov, akadémikus Hány éves a föld? Mikor alakultak ki felszínén a he­gyek és az óceánok? Ezek a kérdések már régóta foglalkoz­tatják a tudósokat. De még a mai tudomány sem adhat rá egészen pontos választ. Nem csoda, mert nem könnyű kér­dés. Hogyan próbálják mégis megállapítani a Föld életko­rát? Azelőtt az üledékek réte­gei alapján próbálták kiszámí­tani a Föld életkorát. Később azon fáradoztak, hogy megál­lapítsák azt az időt, amely alatt az izzó földgömb lehűlhe­tett mai állapotáig. A különbö­ző módszerek különböző ered­ményeket hoztak: 800 millió évtől 1 milliárdig. Akkor még nem vehettek figyelembe olyan jelenségeket, amelyeket csak a jelenlegi tu­domány tárt fel. A földkéregben található kő­zetek rétegeződve, egymás fö­lött helyezkednek el. Minél mélyebben van a kőzet, annál régebbi. A legfiatalabb legfe­lül van. Ezen a megállapításon alapul az úgynevezett sztrati- grafai módszer (a geológia azon ága, amely a földkéreg rétegeinek tanulmányozásával foglalkozik. A XVIII. század végén és a XIX század elején ezt a módszert egy másik, úgy­nevezett paleontológiái (őslény­tan) eljárással egészítették ki. A tudósok tanulmányozva a megkövesedett állati és növé­nyi leleteket, rájöttek arra, hogy minden földrétegre egy bizonyos megkövesedett lelet jellemző. Az állatok és a nö­vények az idők folyamán vál­toznak és a kiásott leletekből megállapított történetük alap­ján, meghatározhatják a kőze­tek életkorát. A paleontológiái eljárás szolgált alapul ahhoz, hogy a Föld geológiai történe­tét korszakokra tudják felosz­tani. A fenti két módszer lehetővé tette, hogy megállapítsák a kü­lönböző geológiai rétegeződé- sek egymásutáni sorrendjét, vagyis azt, hogy melyik fiata­labb, s melyik régebbi. Ez azonban csak a relatív meg­állapítását eredményezte. Leg­fontosabb feladat az, hogy a Föld abszolút életkorát megha­tározzuk, vagyis, hogy azt években, esetleg millió évek­ben fejezhessük ki. Körülbelül 50 évvel ezelőtt a tudósok felvetették azt a kér­dést, hogy az abszolút életkor meghatározásánál fel kellene használni a rédióaktív-elemek bomlásjelenségeit. Ilyen elem az uránium, rádium, tórium, kálium, rubidium, stb. Ezek az elemek állandóan bomlanak, azaz más elemekké változnak. Jelenlegi számításaink sze­rint a kőzetek kialakítása óta 3—3.5 milliárd év telt el, ezt azonban a továbbiakban még alaposabban bizonyítanunk kell, A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett egy bizott­ság alakult, amelynek feladata a geológiai képződmények ab­szolút életkorának megállapí­tása. A bizottság előtt, amely­nek én is tagja vagyok, nagyon fontos feladatok állnak. Tö­kéletesítenünk kell a már is­mert módszereket, de ugyan­akkor újakat is kell kidolgoz­nunk. Nagy lehetőségeket ígér a nemrégen felfedezett argon­módszer, amely a rádióaktív kálium argon gázzá változásán alapszik. Az eljárás legna­gyobb előnye az, hogy a föld­kéreg nagyon gazdag káliumot tartalmazó ásványokban, tehát ilyeneket sok kőzetben találha­tunk. A bizottság munkája nem­csak elméleti, hanem gyakorla­ti jelentőségű is. Hiszen az, hogy tudjuk melyik kőzetben milyen ásvány keletkezik, azt is jelenti, hogy pontosan meg­határozhatjuk hol kell keresni ezeket a ásványokat. Előfor­dultak már esetek, amikor ku­tatásaink során hatalmas olaj­telepekre, kőszénre, vagy vas­ércre találtunk,.

Next

/
Thumbnails
Contents