Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-19 / 48. szám
WW Június 19. SZABAD KÓGRXd 3 Jobb, olcsóbb tűzhelyekért A Salgótarjáni Tűzhelygyár életéből Szilárd munkaszervezet, fegyelem, tervszerű munka... Juhász István agronómus a tsz-tagok jólétéért Megyénk több üzemében gyártanak közszükségleti cikkeket, közülük egyik legfontosabb a kályhák és tűzhelyek gyártása. Ezt a fontos közszükségleti cikket a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár állítja elő. Készítményeik már ezidáig is megtalálhatók voltak az ország legkülönbözőbb községeiben, városaiban. Túlnyomórészt ez a gyár van hivatva arra, hogy az ország különböző területein egyik napról a másikra emelkedő száz- és száz munkáslakást tűzhellyel és kályhával ellássa Az egyik legnagyobb feladatok közé tartozik tehát a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóira háruló feladatoknak maradéktalanul eleget tenni. A gyár legkülönbözőbb üzemrészeiben fegyelmezett, lelkiismeretes munka folyik. A kongresszusi munkaverseny ideje alatt is igen gyakori volt, hogy a termelési eredményeket hirdető versenytáblákon 200— 230 százalékos eredmények sorakoztak egymás után. A gyár dolgozói a február hónapot kivéve minden hónapban túlteljesítették tervüket. A jó versenyszellem következtében a kályhaszerelő műhely már június 7-én, 23 nappal a tervezett határidő előtt befejezte féléves tervét. Rajta kívül a lemezlakatos üzem június 11-én, a zománcozó 14-én, és az öntöde szintén 14-én fejezte be az első félévre szóló tervét. Bár a Tűzhelygyár arculata és termelési viszonya a felszabadulás óta egyre korszerűbbé vált. modernebb technikai folyamatok alakultak ki, jelentősen megnövekedett a termelésük és nem utolsósorban a dolgozókban is tudatossá vált, hogy a közösségi érdekekért dolgozni egyet jelent saját ügyükkel, mégis az ezévi tűzhely szükséglettől előreláthatólag mintegy 30 ezer darabbal adnak kevesebbet a gyár nem elégséges kapacitása végett. A gyárban természetesen folynak a tervezgetések, egyes üzemrészek bővítésével, átszervezésével kapcsolatban, azonban már évekkel ezelőtt szükség leli volna a minisztérium előbbrelátó intézkedéseire, ahol jobban ismerik az országos szükségleteket, igényeket. Pártunk III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolója is hangsúlyozta: „...meg kell állapítanunk, hogy az ipari termelés terén még távolról sincs nálunk minden rendben. Pedig további előrehaladásunk, az anyagi és kulturális életszínvonal további emeléséhez az szükséges, hogy rendet teremtsünk ipari termelésünk több olyan területén, ahol jelenleg nem kielégítő a helyzet." íme így kell néznie a kohó- és gépipari minisztériumnak is a tűzhelygyár jelenlegi állapotát. A III. pártkongresszuson elhangzott az is, hogy dolgozó népünk életszínvonala további emelésének legfontosabb feltétele a termelés önköltségének csökkentése. Bár e tekintetben is sok javítani való van a Tűzhelygyárban, de minden jel arra mutat, hogy önköltségi tervük az utóbbi időben egyre kedvezőbben alakult és ezen a téren még további eredmények várhatók. A vállalat 1953 évi önköltsége 10 százalékkal haladta túl az eredetileg tervezett költséget. Az 1954. tervév első negyedévében csökkentették az önköltségi tervet, bár még így is 6 százalékkal túllépték azt. A II. negyedév első két hónapjában viszont 0.6 százalékra csökkent az önköltség túllépés. Az önköltség túllépés egyik oka, hogy a régi öntöde leállása óta a vállalat lágyöntvény tervét a Kisvárdai Vulkán Vasöntödével kooperálva teljesíti. Az öntvényeket Kisvárda önti és a Salgótarjáni Tűzhelygyár hozza forgalomba lágyítás és tisztítás után. A nyers öntvényekért kifizetett összeg igen magas, sőt ezeknél az öntvényszállításoknál a megmunkálás után (felöntés, féder, magvas, homok) igen sok az a vesztett súly, amit a vállalat megfizetett, de értékesíteni nem tudott. Az ebből eredő önköltségnövekedés csupán a II. negyedév első két- hónapjában a műszaki kalkuláció szerint mintegy 270 ezer forintot jelent. De fokozottabb figyelmet kell fordítani a béralapterv betartására és a fuvarköltségekre is. A szocialista termelés pontosan meghatározza mennyi az üzem forgóeszköz szükséglete, figyelembevéve azt a szükséges anyagtartalékot, félkész- és készáru készletmennyiséget, ami az üzem zavartalan, folyamatos működését biztosítja. E téren igen szép eredmények mutatkoznak a tűzhelygyárban. 1953-ban a forgási sebesség — azaz az idő, amely alatt a pénzből anyag, félkészáru, készáru és végül ismét pénz lesz — 108.2 nap volt. Ez azt jelentette, hogy ezer forint értékű termék előállítása 1.200 forintot kötött le. 1954 első negyedévében a szovjet tapasztalatok alapján ez a forgási sebesség 77.2 napra csökkent, s ezáltal ezer forint értékű termék előállítása már csak 857 forintot kötött le. Az 1954 első negyedéve tehát 1953 negyedik negyedévéhez viszonyítva 5 millió 600 ezer forinttal kevesebb forgóeszköz lekötést igényelt, mely összeget népgazdaságunk más területén lehetett felhasználni. A második negyedév első két hónapjában az elfekvő készletek értékesítésével ezt további másfélmillió forinttal növelték a Tűzhelygyáriak. Javulás mutatkozik az egy tűzhely és kályha előállítására felhasznált költségek terén is. Ez év első negyedévében a múlt év utolsó negyedévéhez képest 11 forint 92 fillérrel olcsóbban állítottak elő egy tűzhelyet, ugyanazokat az időszakokat nézve a kályhánál pedig 53 fillér megtakarítást értek el darabonként. Bár ezek a számok nem nagyok, de a fejlődés helyes útját igazolják. Az önköltség csökkentése érdekében a napokban újabb műszaki intézkedéseket foganatosítottak A kályhamegmunkáló műhely előkészítő részlegét áttelepítették közvetlen a szerelő szalag mellé és így lehetővé vált, hogy a kályhaalkatrészeket nem kell a megmunkáló helyre, azután a szalaghoz hordani. Ezáltal a szállítástól felszabadult három dolgozót más munkaterületre tudták beosztani. A régi öntöde mellől a magpadot és a magszárító kemencét szintén áthelyezték az új öntödébe s így amellett, hogy a magkészítők és formázok jobban összedolgozhatnak, a formázáshoz szükséges magok hosszú szá’lítása is megszűnt. Folyamatban van a galvanizáló üzem kibővítése. Ide 4 darab galvanizáló kádat építenek be, miáltal az üzem kapacitása 30 százalékkal növekszik. A közönséges hegesztés helyett egy újfajta hegesztési módot, a tompahegesztést vezetik be, s így erről a helyről 5—6 fő felszabadul. Beállítanak egy 1.500 milliméteres lemezollót, és a jövőben a vastagabb méretű lemezeket is gépi munkával tudják megfelelő méretekre vágni. A gyár életében igen jelentősek ezek a változások, de még ennek ellenére sok a tennivaló, hogy a gyár igazi szervezettséget mutasson. Az üzemek arányosságát, a szükségletnek megfelelővé kell változtatni. Jelenleg a 800-as kupió nem győzi a munkát. A folyamatos termelése érdekében ehelyett megfelelő méretűt kell alkalmazni, amihez természetesen a minisztérium segítsége szükséges. A mintahomok előkészítés már több, mint egy éve a régi öntödében történik, ahonnan taligával hordják át az új öntödébe. Bál ennek a rendezéséről már szó esett, de, sürgős intézkedésre van szükség. hogy ez a probléma is megoldódjék. Hiba az is, hogy egyik üzemrészben munkáshiánnyal küzdenek, míg a másikban többet alkalmaznak, mint amennyire szükség volna. Az öntödében még jelenleg is, mintegy 20 fővel több a kézi- formázók száma, akik részére egyrészt nincs megfelelő munkaterület, másrészt nem tudnak részükre munkát biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a dolgozók olyan helyre kerüljenek, ahol kifejthetik tudásukat és ahol részükre munkalehetőséget tudnak biztosítani. A vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói törekedjenek arra, ho-’v a III. pártkongresszus útmutatása alapján még eredményesebb munkát tudjanak kifejteni az önköltség csökkentése terén és vezetőikkel karöltve harcoljanak azért, hogy az épülő országunk kályha és tűzhelyszükségletét napról-napra biztosítsák. Orosz Béla A hosszú palotási földút még nem itta be teljesen az elmúlt heti eső nyomait. Igaz, helyenként már egészen cserepes a föld, máshol meg piszkos, sárga vízpocsolya áll. Szeszélyes játéka a természetnek. Az útmenti akácok leveleit könnyű szellő lebegteti. Az árok partján pipacs virít. A haragoszöld bokrokon frissen fehérük a bodzavirág. ★ Juhász István a palotási tsz agronómusa a csaknem vállig érő magrépában áll. Körülhordozza tekintetét a zöldé lő határon. A 10 kh burgonyát már kétszer kapálták. Pénteken megkezdik a töltögetést is. A 30 kh cukorrépát és a 3 kh mákot sarábolták, egyelték és meg is kapálták. A 9 kh napraforgót kétszer, a 80 kh kukoricát meg már négyszer kapálták. Kétszer géppel, kétszer pedig kézzel. A traktor most is ott forog a tábla végén. Juhász István márciusban került a tsz-hez, de mégsem idegen. Hiszen innen indult. Mező- gazdasági akadémiát végzett. A járási tanács mezőgazdasági osztályára került, ö maga kérte a kihelyezését a Május 1 tsz-hez. De a viszonylag rövid idő alatt is irányításával sok minden történt. Már a termelési terv elkészítése idején foglalkoztak munkaerő, a munkaszervezés kérdésével. Két növénytermelő brigádot alakítottak. Az évi tervet a brigádoknak kampánytervre bontották: tavaszi munkák, növényápolás, aratás, cséplés. Minden tagot a néki megfelelő munkára osztottak be. Fodor Margit brigádjának 30, a Szűcs Józsefének pedig 32 tagja van. A területet egyéneknek osztották ki. Kukoricából 2666, burgonyából 355, cukorrépából 1026, napraforgóból pedig 364 négyszögöl jut egy tagra. így elérték azt, hogy az asszonyok és a családtagok is rendesen dolgoznak a szövetkezetben. Mindenki igyekszik elvégezni a területén a munkálatokat, hiszen így adódik a munkaegység. Meg aztán azért is előnyös ez. mert nő a taaok felelősségérzete a munka iránt. Nincs már műveletlen terület, csupán a Tóth Antal Liszenkó azt írja, hogy „A növények a megtermékenyítés folyamán kiválogató képességgel bírnak. Ezért minél több virágpor közül választanak a virágok, annál jobb, biológiailag sokkal megfelelőbb a megtermékenyítés és annál jobb minőségű mag keletkezik. Ezekben a magvakban magasabb a fehérjetartalom és nagyobb a zsírtartalom. Az ilyen magvakból fejlődő növények életképesek és termőképeseb- bek.M A pótbeporzás a vetőmagjavítás egyik módszere lehet és azzá is kell lennie. A mesterséges pótbeporzás nemcsak agrotechnikai, hanem termesztési szempontból is nagyjelentőségű, mert a Szovjetunióban végzett kísérletek bebizonyították, hogy a pótbeporzás útján kapott magvak 1000 gramm súlya nagyobb, mint a természetes beporzás útján nyert magvaké, tehát a termelékenységet jóval fokozni tudjuk és a betegségekkel szemben ellenállóbbak lesznek. Mivel az időjárástól és a rovaroktól függ a természetes beporzás eredményessége, ez a körülmény komolyan akadályozza a nagy terméseredményért folytatott harc sikerét. Aszerint, hogy a természetes beporzáshoz szükséges tényezők rendelkezésre állnak, jobb, vagy rosszabb a megkötés, kisebb, vagy nagyobb termést érünk el. A szükséges tényezők hiányossága a rozsnál ablakosságban mutatkozik. A mesterséges pótbeporzás nagymértékben kiküszöböli ezeket a hiányosságokat, kevesebb lesz a meddő virág és a termés nagyobb lesz. A mesterkukoricája várja még a kapálást. Tervük az — persze előzőleg minden munkát megbeszélnek az elnökkel és a brigádvezetőkkel — hogy aratás után még egyszer megkapálják a kukoricát. Alaposan hozzá kell látni a munkához, mert itt a szénakaszálás ideje is. A 73 kh herét már lekaszálták, lassan a hordására kerül a sor. Ugyancsak kaszára vár a 26 kh lucerna, a 10 kh tavaszbükköny, a 21 kh szöszös és a 27 kh angolper- je. A tsz legelőben szegény. Az állatállomány ellátását szántóföldi takarmánnyal kell biztosítani. ★ Juhász István agronómus munkájában nagyon sok segítséget nyújt a gép. Géppel kapálták meg a burgonyát. Egyszer a napraforgót is. A kukoricát meg már másodszor. Nem félnek már a tsz-tagok a géptől. Vannak olyanok is, akik háztáji földjüket is géppel ka- páltatják. Egyre inkább nő a gép tekintélye az egyéniek szemében. A minap éppen Juhász István ment a traktorral. A tábla szélén egy idős bácsi állt. Fejcsóválgatva nézi a gép munkáját. Nem is állja meg szónélkül: — Hát maguk mit csinálnak? — kérdi. — Kapálunk — feleli mosolyogva Juhász. — Kapálnak? — ámul el az öreg. — ... Hogyan — aztán mind közelebb és közelebb merészkedik ... Később pedig már elismerően vizsgálgatja, valóban jó munkát végez a gép. ’★ Alig két-három hét választ el bennünket a legnagyobb munkaidőtől, az aratástól. Az ősziárpa már erősen „szőkül“. A hónap végén kezdhet,ik az aratást. Nagy munka lesz. A palotási határban 233 kh búzát, 12 kh rozsot, 60 kh tavaszárpát és 10 kh zabot ringat enyhén, lágyan a szél. De hát 200 kh-t kombájnnal, 70 kh-t pedig kévekötő-aratógéppel vágnak le. 87 kh jut mindössze a tagokra. 87 kh-t kell kézzel levágni, ezt majd a két brigád végzi el. Kijelölték már a területüket is. 'A cséplés ide—■————— séges pótbeporzást teljes virágzásban, az arra legalkalmasabb időpontban, a délelőtti órákban • 3—4 nap egymásután megismételve végezzük, mert a rozs virágpor képződése az éjjeli órákban történik. Az idei csapadékos időjárás alatt a természetes bepor- zódás hiányos. Éppen ezért a napos időjárást ki kell használnunk, hogy az ablakosságot ki tudjuk küszöbölni. Ez a művelet azonban igen sürgős. A rozs mesterséges pótbeporzását közönséges kötél segítségével kell elvégezni olymódon, hogy egy kifeszített kötelet a két végénél fogva végig húzunk a virágzó rozs- táblán. Azzal, hogy így a növényeket megmozgatjuk és a virágzó kalászok hozzáverődnek a kifeszített kötélhez, a virágpor kihull, egyenletesen szóródik és a rozs tökéletesebb beporzását biztosítjuk. Ezzel az egyszerű eljárással — a sokszor 15—30 százalékos ablakosságot ki tudjuk küszöbölni — ami esetleg 1—2 mázsa rozs többlettermést jelent kh-ként. Gömöri Henrik megyei agronómus Befejeződtek a Nógrád megye valamennyi járásában eredményesen befejeződtek a begyűjtési tervtárgyalások. A tanácsok jó felvilágosító munkájának eredményeként csaknem valamennyi dolgozó paraszt részt- vett a tervfelbontáson és ott elmondták kívánságaikat, hogy milyen termékkel akarják teljesíteni az egyes beadási kötelezettségüket. A tervtárgyalásokról örömmel távoztak a gazdák. A megyei tervfelbontási Mi újság téglagyárainkban a zagyvapAlfalvAra vezető országúton magasan emelkedik ki a hegyből a gyárkémény. Első látásra a földalatti gyár képét gondolhatja, aki arra halad. Azonban megkerülve a hegyet, a völgyben a Zagyvapálfalvi Téglagyár terül el. A gyár az elmúlt időszakban a terv teljesítésében lemaradt 50.000 téglával adósai a 63/7. Építőipari Vállalatnak. Ez a téglamennyiség két családiház teljes felépítéséhez lenne elegendő. A lemaradást vizsgálva megállapítható, hogy okozója főleg a rossz műszaki vezetés. A gyár termelése az előző évhez viszonyítva növekedett. Jelentős kapacitásnövelést jelentett a kemencébe beépített huzat- és légszabályozó. Mintegy 70.000 darab téglával nőtt a kemence teljesítőképessége. Uj présházat építettek. Mindezek mellett mégis lemaradás van. A kemencénél dolgozó ki- és behordok nap mint nap váltakoznak. Az állandó vándorlás gátolja a folyamatos termelést. Ebben hibás a műszaki vezetőség, de hibás a szakszervezet is. A szakszervezet feladata a dolgozókkal való foglalkozás. Azonban a szakszervezetnek nincs meg a kapcsolata az egri területi bizottsággal, mert már közel egy éve nem voltak a gyárban. Ez rányomja bélyegét termelésükre. A műszaki vezetőség nem áll hivatása magaslatán. Laza a munkafegyelem. Hibáik mellett eredményeik is vannak. Jónás Gyula kihordó tervét 170—180 százalékra teljesíti. 15-én 10 óráig 5000 darab téglát szállított ki a kemencéből, míg társa csak 3200 darabot. A minőség 2.3 százalékkal javult. Kemencéjüket most bővítik ki négy égetőkamrával. Minden lehetőségük megvan a folyamatos termeléshez. ★' A KISTERENYEI TÉGLAGYÁRBAN szürke téglák ezrei sorakoznak szorgos lányok kezemunkája nyomán. Fiatal fiúk tolják a megrakott csillét, szállítják a nyerstéglát a szállítóhoz. A kemencéből emberek szállítják a kiégetett téglákat. Vastagon borítja a testüket a tégla pirosas pora. Lüktető életről tanúskodik a kép, a kongresszusi verseny nem ért véget. Űj vállalást tettek a téglagyári dolgozók alkotmányunk ünnepére. Vállalták 250.000 darab nyerstégla elkészítését és 105.000 tégla kiégetését. Jó munka jellemzi a téglagyár munkáját. Megengedett selejtjüket 0.3 százalékkal csökkentették. Május hónapban béralapmegtakarítást értek el, 3200 forint összegben. Június 15-ig mintegy 2000 forint megtakarításuk van. Az első dekád eredménye 126 százalék. A brigádok versenyben vannak egymással. Jelenleg a bányász-brigád vezet 135 százalékkal. Szorosan nyomában halad a kemencebrigád 130 és a nyerstéglabrigád 110 százalékkal. Mesterséges pótbeporzással a rozs termésátlaga emeléséért jére a két brigádból munkacsapatot alakítanak a géphez. Felkészültek a munkára. Most már csak a jó napos idő hiányzik, hogy sárgán, éretten zizegjenek a kalászok. ★ Mindezt Juhász István agronómus mesélte a szokatlanul meleg nyári napon egyik fiatal akác árnyékában. De ha valaki Palotáson jár, maga is meggyőződhetik igazságáról. Amit elmondott, abból látni lehet, hogy milyen gondos szervezést, állandó résenállást követel a nagyüzemi gazdálkodás. Juhász István reggel a kertészetet, állatokat nézi meg. Aztán kimegy a határba, hogy milyen munkálatok vannak soron. Legalább kétszer ellenőrzi naponta, hogyan dolgozik a gép. Megtanulta, csak úgy fejlődhet, erősödhet, gazdagodhat a termelőszövetkezet, csak úgy jut évről évre nagyobb részesedés a tagoknak a közös jövedelemből, ha szigorúan betartják a tervet és úgy irányítják a tagok munkáját, hogy sehol sem legyen fennakadás egy pillanatig sem. Néhányszor a szeszélyes időjárás már keresztülhúzta számításaikat, de azért szigorúan ragaszkodnak a tervhez. Pei sze ehhez a tagok fokozott felelősségérzete, és fegyelme szükséges. Úgy gondolom, a palotási Május 1. tsz az idén nagy lépést tett efelé. Persze ez aztán megmutatkozik a jövedelemosztásban is. Az elmúlt évben egészen a zárszámadásig mindösz- sze 5 forint körül kaptak pénzelőleget munkaegységenként. Jelenleg már 7.70 forintnál tartanak. Akik az ősszel ott hagyták a termelőszövetkezetet, egyre inkább megértik, hogy a tsz tagok között a helyük. így jött vissza a tavasszal Miczki János és Sánta Miklós is. akik jelenleg a legjobb dolgozók közé tartoznak. ★ A kukoricatábla végén traktor zúg. Hangja összekeveredik a nyár ezernyi zajával. Mire a cikk napvilágot lát, már befejezik a kukoricakapálást... Juhász István pedig fölkel az árnyékból, s elindul, hogy megnézze, hogyan dolgozott ma a gép... H. G. Ila csak egy órára is (Tudósítónktól) Szécsényben a rét legnagyobb részét vízalatt tartja az Ipoly kiöntése. Onnan a széna behozatala egyelőre lehetetlen, így gond lesz majd az áttelel- tetés. A hegyi kaszálók azonban a napokban már vágás alá érnek. Fokozott gonddal és a legnagyobb gyorsasággal kell a szénát ellopnunk az időjárástól, nehogy nekünk kilúgozott értéktelen takarmányt hagyjon csak. Nagy munka ez dolgozó parasztságunknak, mert a kaszálás, a gyűjtés munkái egybeesnek az esős idő által kapá- latlanul maradt kapásnövények munkáival. így kettőzött erővel kell dolgozni minden termelőnek. hogy jó vetési munkái jó aratást is eredményezzenek. Nem ritka a szécsánvi határban az olyan kukorica sem, ami még egyszer sem lett megkapálva. így a földekből előbb valósággal ki kell nyűni az acatot, vadrepcét, hogy ezután kapálni lehessen. De nem kell félteni a szécsényi dolgozó parasztokat. Hacsak egy óra is áll rendelkezésükre, már is kinn vannak a határban s tisztítják a gyomtól földjeiket. tervtárgyalások összesítő nagy számai mutatják, hogy nem hiába elégedettek a nógrádi gazdák. Több, mint 800 vagon gabonával, 15806 mázsa húsféleséggel, 31.000 hektoliter tejjel, mintegy 900 hektoliter borral vihetnek többet szabadpiacra ezután. De jelentősen csökken a többi termékek beadási kötelezettsége is. Burgonyából 136. kukoricából 219, napraforgóból 31 és babból 20 vagonnal kell kevesebbet beadni, mint az elmúlt évben.
