Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-19 / 48. szám

2 szarai» i\or.R'(n 1054 Június 1®. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS ft A júniusi taggyűlés nagy feladata: a jövőévi oktatási terv megvitatása ■ártunk III. kongresszusán Rákosi elvtárs előadói beszédé­ben foglalkozott az ideológiai munkával, értékelte a Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt időt, amely alatt ér­tünk el kezdeti eredményeket az ideológiai munka megjavításá­ban. Rákosi elvtárs beszámoló­jában megszabta azokat a fel­adatokat is. amelyeket még ten­ni kell az ideológiai munka te­rén. Rálkosi elvtárs megállapít­ja: ,..-1 fordulat, melyre az ideo­lógiai munka terén szükség van, még nem történt meg, ezért minden módon elő kell segíteni, bátorítani az ideológiai, az el­méleti munka kibontakozását." Ez a megállapítás szabja meg számunkra is a feladatokat. Az egész megyében ezekben a he­tekben történtek meg a pártok­tatás összefoglalói. A hallgatók számot adtak arról, mennyire tudták elsajátítani a marxizmus- leninizmus alapvető tanításait. Az iskolán kívüli pártoktatás tehát igen fontos eszköze a pátrt- tag és pá.rtonkívüli dolgozók ideológiai nevelésének. Éppen ezért sokkal fokozottabban kell törődni pártbizottságainknak és alapszervezeteinknek az iskolán- kívüli pártoktatás előkészítésé­vel, segítésével. Ezért kell most különös gonddal előkészíteni a júniusi taggyűléseket, hogy azon minden kommunista résiztve- gyen. A taggyűlés beszámolóját és az oktatási tervet is alapo­san és körültekintőbb munkával az egész vezetőségnek kell el­készíteni. Úgy kell elkészíteni az oktatási tervet, hogy az meg­szabja a feladatokat is a pár­tunk III. kongresszusán meg­szabott irányvonalak figyelembe­vételével. A júniusi taggyűléseken tehát minden alapszervezetnél meg kell tárgyalni az 1954—55-ös ok­tatási év tervét Az alapszervezetek oktatási tervének bevezetőjében értékelni kell az 1953—54-es oktatási év tapasztalatait, milyen volt a párttag és pártonkívüli hallga­tók megjelenése a foglalkozáso­kon, hogyan sikerült feldolgozni az egyes tananyagokat, milyen kérdések voltak a legvitatottab- bak, de meg kell említeni azt is, hogy milyen kérdésekre nem sikerült kielégítő választ adni a hallgatóknak. Feltétlen helyes, ha az alapszervezetek olyan ér­telemben is értékelik az elmúlt év tapasztalatait, hogy a hall gatók az oktatási év során ta­nultakat hogyan tudták felhasz­nálni gyakorlati munkájukban Példáiul a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormány- IvV.áirozat feldolgozása után az oktatásban résztvett dolgozó parasztok hogyan igyekeztek ezeket az 'rányelveket saját gazdaságukban megvalósítani. Személy szerint is értékelni kell az egyes hallgatók előrehaladá­sát, hogyan fejlődött egy-egy hallgató az egves tananyagok feldolgozása alapján. Az SZKP 'története tanfolyamoknál érté­kelni kell azt is, hogy a magyar •vonatkozású segédanyagokat a hallgatók hogyan tudták elsajá­títani. Emellett természetes fő- kérdésként azt kell megmutatni, hogy a párttörténet egyes feje­zeteinek főbb tanulságait ho­gyan értették meg a hallgatók Ezeltcn a taggyűléseken igen alaposan kell értékelni a pro­pagandisták munkájátt is 6 megszabni további feladatokat is számukra. A propagandisták munkájának alapos elemzése igen sokat segit azoknak a pro­pagandistáknak, akik tovább fogják ezt a munkát végezni, de azoknak is tanulságul szol­gál, akik most fognak először propagandistamunkát végezni. A propagandisták munkájúinak alapos elemzését az is megkö­veteli, hogy a propagandisták munkáján múlik nagyrészt: az oktatásra beosztott hallgatók mennyire tudják elsajátítani a tananyagokat és mennyire tud­ják azokat gyakorlati munkájuk­ban felhasználni. Meg kell di­csérni azokat a propagandistá­kat, akik az elmúlt év során alapos, lelkiismeretes felkészü­lésükkel elősegítették a hallgatók fejlődését, akik a hallgatókkal személyesen is foglalkoztak, se­gítettek családi és egyéb pro­blémájuk megoldásálban is. De bátran rá kell mutatni a pro­pagandisták munkájának hiá­nyosságára is, megmutatva, hogy a propagandista felké­születlensége mennyire ártott a hallgatók fejlődésiének és végső soron, hogvan vezetett az ideo­lógiai munka lebecsüléséhez. Helyes lesz. ha a taggyűlési beszámolókban értékelik a párt­vezetőség munkáját is. hogyan foglalkozott a pártvezetőség a.z év folyaméin az oktatással, mi­iven segítséget adtak a propa­gandistáik munkájához, hogvan ellenőrizték a foglalkozásokat. Ugyanakkor éríékeTni ke1! a fel­sőbb pártbizottságok ellenőrző és segítő munkáját is. \l oktatási terv uerincét az 1954—55-ös oktatási év elké­szítése kell hogy képezze. Leg­lényegesebb. hogv a különböző oktatási formába beosztott hall­gatókat névszerint feltüntessék ebben a tervben. De fel kell tün­tetni oktatási formánként a be osztott propagandistákat is, il­letve azok helyetteseit. A párt- oktatás hallgatóira vonatkozó­lag szálmszerű adatokat nem kapnak alapszervezeteink, azon­ban gondoskodni kell arról, hogy a párttagok és a párton- kívüliek minél többen továibb- képezzék magukat. A pártokta­tásban elsősorban a párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti veze­tőket kell bevonni, a pártokta­tás magasabb tanfolyamaira kell bevonni azokat a DISZ- tagokat is akik már magasabb politikai képzettséggel rendel-, keznek. mint amelyet a D1SZ- nél induló Pefőfi-kör biztosítana számukra. Tehát ezeknek a DISZ-tagoknak a neveit is fe’ kell tüntetni az alapszerveze! oktatási tervében. Az oktatása tervben fel kel! tüntetni a szervezett oktatási formákon kívül az előadákos propagandára beszervezett elv- társakat is. Helyes, ha ebben a tervben foglalkoznak a propa­gandisták továbbképzésével és már a taggyűlés meghatározza a propagandistával egyetértés­ben, hogv melyik időszakba'" fogják elkü'deni továbbképző tanfolyamra. Itt alapszerveze­teinknek figyelembe kell venni azt Is, hogv ^zokat a propagan­distákat. akik még eddig nerr végeztek propagandamunkát, az oktatási év megindulása előtt küldjék el továbbképzésre, azo­kat viszont, akik már egy, vagy több éve végeznek propaganda munkáit, oktatási év közben küldjék el továbbképzésre. Bár az oktatási terv elkészí­tése igen fontos és lényeges fel­adat, de nem a legfőbb feladat az 1954—55-ös oktatási év elő­készítésében. Mindenek előtt ahhoz, hogy ez a terv alapos legyen, igen komoly előkészítő- munkát kell végezni az alap­szervezeteknek. Elsősorban is azokkal a párttag és pártonkí­vüli hallga'ókkal akik névsze­rint belekerülnek az alapszerve­zetek oktatási tervébe, az alap­szervezetekben már előre, egyé­nileg el kell beszélgetni. Meg kell értetni a hallgatókkal, mit jelent az számukra, ha elmé'eti- leg tovább képezik magukat. Azoknál a hallgatóknál, akik már az elmúlt években is reszt­vettek az oktatás különböző for máiban, konkrét példáikon kell megmutatni, hogy az elméleti továbbképzés mennyire segítette őt gyakorlati munkájában. A párttagokkal való elbeszélgetés során meg kell mutatni, hogy az új szervezeti szabályzat ezen a téren milyen követelményeket támaszt a párt tagjaival szem­ben. Rákosi elvtárs a III. kon­gresszuson a következőket mon­dotta: „Kém is lehet telles si­kerrel megoldani a dolgozó nép anyagi jólétének emelését, ha nem fokozzuk pártunk elméleti felkészültségét, ha nem bizto­sítjuk az elméleti tudást, mely idejekorán felismeri és ártal­matlanná teszi minden terüle­ten az ellenséges ideológia nyílt vagy álcázott támadását. Véget kell tehát vetni az ideológiai és elméleti munka lebecsülésének. A megnövekedett elméleti tu­dás növeli a párttagság öntu­datát. fokozza éberségét és megkönnyíti, hogy föl oldják meg azokat a feladatokat, ame­lyeket a párt és az állam rájuk bízott.” Igen fontos feladat a párttagokkal való elbeszélgetés mellett, hogy az alapszervezetek a jól dolgozó becsü’etas páirton­kívülieket is bevonják az okta­tásba. Már több helyen felvetődött az a probléma, hogy a magasabb képzettséggel rendelkező párton- I kívüli dolgozókat bé lehet-e I vonni a pártoktatás magasabb tanfolyamaira. A válasz erre csak az lehet, hogy a pártonkí­vüli dolgozókat is képzettsé güknek megfelelő tanfolyamok­ra osztjuk be. egy magasabb képzettséggel rendelkező orvost, mérnököt, vagy pedagógust helytelen lenne politikai iskolára beosztani, de feltétlen helyes, ha a párttörténet vagy a politi­kai gazdaságtan valamelyik év­folyamára osztjuk be. Az eddig elmondott néhány szempont is mutatja, hogy az alapszervezeteknek az oktatási terv elkészítését megelőzően igen komoly és alapos munkát kell végezniük. A terv csak ak­kor lesz reális és végrehajtható az oktatási év során, csak akkor lesznek maradandók a különböze tanfolyamok, ha a hallgatókkal már előre egyénileg beszélget­nek. Az elmúlt évi tapasztala­tokból okulva egyetlen alapszer­vezetünknél se ismétlődjön meg az a módszer hogv a pártokta­tás hallgatóit mechanikusan, minden elbeszélgetés nélkül ír­ják össze, mert ennek igen sú­lyos következményei voltak eb­ben az oktatási évben is. MétJ Egy dolog, amelvre felkel! hívni az alapszeryezeíek és a párttagság figyelmé*: ez az ön­kéntesség elve. Több alapsizer- vezetnél félreértelmezik az ön­kéntesség elvét és azon a címen, hogy a hallgatók kiválogatásá­nak az önkéntesség alapián kell történni, majd, hogy nem az' várják, hogy a hallgatók „ön­ként” jelentkezzenek a szeminá­riumokra. Az önkéntesség elvé­nek a betartása nem jelenti azt, hogy a hallgatók kiválogatását a spontanitásra. a véletlenre bízzuk, s éppen ezért a hallga­tók és a propagandisták kiválq-i gátasánál a politikai felvilágo­sító munkát kell e’őtérbe he­lyezni, megmagyarázni a tanu­lás jelentőségét. A pártoktatásí év előkészíté­sénél alapszerveze'.einknek min­denekelőtt a párt-, állami gaz­dasági és tömegszervezeti veze­tők továbbtanulását kell bizto- sítaniok. Ennél a kérdésnél is .a« elmúlt év tapasztalatait kel! figve'embe verni, amikor sok vezető káder, alapszervezeti ve zetőségi tag. népnevelő nem vett részt szervezett pártoktatásban, akiknek legnagyobb szükségük lett volna elméleti továbbkép­zésre. A mostani taggyűlések napi­rendi pontjának tehát különös jelentősége van. A párttagság­nak azt a kérdést igen komo­lyan meg kell vitatni, melyre Rákosi elvtárs a III. kongresz- szuson újra felhívta a figyel­münket. A párttagok mondják el a véleményüket az elmúlt ok­tatási év hibáiról úgv, hogy azok kiküszöbölésére konkrét javasla­tokat is tegyenek a pártvezető­ség felé. Tegyék meg az észre­vételeiket arravonatkozó'ag is hogv az alapszervezet vezetősé­ge tényleg az arra érdemes pálr- tonkivülieket osztotta-e be az oktatásiba', bevonta-e oda az adófizetésben, begyűjtésben élenjáró középjarasztokat. A taggyűlések vitájának megfele­lően rá kell irányítani a figyel­met a Központi Vezetőség ha­tározatára. amelyet a III. kon­gresszus határozatainak tanul­mányozáséiról hozott. A határo­zat kimondja, hogv az 1954— 55-ös pártoktatási év a kon­gresszus határozatai tanulmá­nyozásának éve iegven. A kon­gresszus anyagának tanulmá­nyozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmei, politikai egységét. Pártszerveieteink tehát igen fon­tos feladata, hogy az úi oktatási év gondos előkészítésével, majd az év folyamán a tanfolyam színvonallá« ellenőrzésével és irálnyításával, a helyi kérdések alapos ismertetésével is bizto­sítsák a kongresszus határoza­tainak eredményesebb végrehaj­tását, a párttagok és a párton- kívüliek öntudatának emelését. KONCZ BORBÁLA, a szécsényi járási párt-végre­hajtóbizottság agit-prop. tiik. A part- és gazdasági vezeték jó együttműködésének eredményei a szorospataki bányákban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt hirdetőtábláján a Nagy- bátonyi Szénbányák Vállalat az első. Valamennyi bánya­üzeme jól dolgozott, de ezek közül is az Északi-táró és a szo­rospataki bányák adtak leg­több szenet. Dolgozói már hó­napokon keresztül túlteljesítették tervüket, míg a tröszt több bányája lemaradt a terv.teljesítésben. Vájjon mi az oka ennek? ... Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. Alapos ismeret szükséges ahhoz. Ha a tervtel­jesítésben jó, vagy rossz ered­mények adódnak, annak okát legelőször is a műszakiak ve­zetésében, a pártszervezetek felvilágosító munkájában, ezen keresztül a dolgozók aktivitá­sában keresi, amelynek egyik összefoglaló kulcskérdése a műszaki értelmiség és a párt- szervezet közötti kapcsolat. Ezek alapján vizsgáljuk csak... Legelőször is Seffer Péter, a szorospataki bányaüzem ve­zetőjének mondásából indul­junk ki: — A pártvezetőség újjává- lasztás óta — amióta Batki elv­társ a párttitkár — nagyon jó az értelmiség és a pártszerve­zet közötti kapcsolat. A párt­vezetőség — és Batki elvtárs — többször lejár a bányába, kö­zösen is szoktunk bányalátoga­tásokat végezni. Eredményeink főleg abból adódnak, hogy a pártvezetőség a hibákat nem hallgatja el, élesen lép fel azok kijavításáért. A bányá­szok nevelésében is javulás van. Már sokkal többet, és jobban foglalkoznak a tervtel­jesítéssel. A vezetőség újjává- lasztása előtt mi, műszakiak tartottunk minden röpgyűlést, de azóta a pártvezetőség az, amely mindig résen van. min­den kezdeményezést segít. A pártvezetőség és a gazda­ságvezetők a soronkövetkező feladatokat mindig megbeszélik, ennek alapján hoznak hatá­rozatokat a munkára. Minden hónapban műszaki értekezle­tet tartanak, ahol a pártveze­tőség tagjai rendszeresen meg­jelennek. A legutóbb is így beszélték meg a bányafák gon­dosabb felhasználását. Idáig több esetben előfordult, hogy a nagy mennyiségben leszállí­tott bányafák és egyéb alkatré­szeknek csak a javát használ­ták fel, a többit félredobták. Ez sok felesleges munkát és közlekedési zavarokat, emellett nagy kárt okozott. Az értekez­let után a pártvezetőség azon­nal harcot indított a népneve­lők bevonásával a hibák fel­számolására. A népnevelők megmagyarázták — személye­sen bebizonyították — hogy az kát a fákat és egyéb alkat­részeket is el lehet használni. Elmondották, hogy az önkölt­ség csökkentése érdekében ez igen fontos, megakadályozzák az anyagpocsékolást, s a terme­lést is elősegítik, mert nem töltenek el annyi időt a fák és egyéb anyagok keresésével, amely idő alatt egy-egy ácso­lást el lehetne végezni. A kom­munisták megmutatták, hogyan kell ezt csinálni. Igaz, hogy ne­hezebb görbe fákkal ácsolni, de lehet. Kell is, mint a népneve­lők mondották, mert ebben is a dolgozó nép pénze fekszik. A kommunisták kezdeményezésének meg is lett az eredménye: az első napokban, amikor a bá­nyákban lévő fák megközelí­tésére, feldolgozására sor ke­rült napi 15—20 tonna bánya­fával kevesebbet kellet a bá­nyába szállítani. Ezenkívül a dolgozók a bányákba össze­szedték azokat az ott hányódó csavarokat, gépi alkatrészeket, amelyek javításra szorulnak, vagy ha másra nem is, de újra- olvasztásra megfelelnek. A szorospataki bányaüzem népnevelői jó munkát végeznek elsősorban azért, mert ismerik pártunk politikáját, mert vala­mennyien a legjobb vájárok, akik szakmailag is magasan képzettek. Az egyes feladatok elvégzése előtt a műszaki veze­tőség valamennyi tagja — sze­mélyesen vagy a párttitkár ál­tal részletesen elmagyarázza a feladatok szakmai részét. A népnevelők olyan agitációs ér­veket mondanak el, amelyek rávilágítanak, a takarékosko­dásra. Például, ha egy vá­jár a bányafák keresésével naponta 10—15 percet fe­leslegesen tölt el, ahelyett, hogy a legközelebbit felhasz­nálná, akkor a fejtésnél egy fél, az elővájásnál egy teljes műszak esik ki havonta. B4- nyászaink felvilágosodott, ér­telmes emberek, akik megértik a szót, különösen a párt sza­vát és minden igyekezetükkel iparkodnak is annak eleget tenni. Ahhoz azonban, hogy pártunk szavát, kérését bányá­szaink tökéletesen megismer­jék, megtartsák, széleskörű, népnevelőmunkára van szükség. A párt- és gazdaságvezetők a tervteljesítés érdekében az Északi-tárónál is rendszeresen, részleteiben megbeszélik a fel­adatokat. Havonta beszámol­tatják az üzemvezetőt. A jól szervezett munka következté­ben elérték, hogy a júniusi hó­nap első dekádjában az Északi­táró 104.6, Szorospatak 104 4 százalékra teljesítették tervü­ket. További eredmények el­érése végett a nyugati II. bá­nyamezőt a párt- és a műszak) vezetők meglátására átszervez­ték. Már van is látszatja, mert májusban 90 és június első fle- kádjában — a kommunisták mozgósításával — 100 százalé­kos tervteljesítést értek el. Szerémi László elvtárs aknász kijelentette, hogy ehónapi ter­vüket 105 százalékra teljesítik. Ez azért is jelentős, mert ez a bányamező hosszabb időn ke­resztül most először teljesítette tervét. Legjobb eredményt a Déli-bányamező érte el, 113 százalékos teljesítménnyel. A további folyamatos tervteljesí­tés érdekében a párt- és gazda­sági vezetők továbbra is az elő­váj ási, feltárási munkákat látják legfontosabb feladatnak. Északi-táróban kísérleti mun­kahelyet állítottak fel. amely biztosítani fogja a jövő szén- termelését. Ezenkívül a 250-es fűrószár alkalmazását is be akarják vezetni. Már három­szor kísérleteztek vele, mely­ből egy sikerült. Északi-táró és a szorospataki dolgozók szép eredményeket értek el, amelyek a pártszerve­zet, az értelmiségi és fizikai dolgozók felelősségteljes, har­monikus együttműködéséből és abból adódtak, hogy a párt- szervezet betöltötte irányító és ellenőrző feladatát. Kökényesi Béla Körlevelekkel?... E levélben szeretnek rámutatni arra. ho­gyan segíti a pásztói járási DISZ-bizottság a DISZ-szervezetek munkáját. A DISZ-bizottság május 6-án kelt felhí­vásában felhívta a DISZ-szervezetek vezetői­nek a figyelmét a tagdíjelszámolás fontossá­gára, valamint a határidő pontos betartására, amely minden hó 5.-e. Ez a felhívás helyes volt a DISZ-bizottság részéről, mivel vannak olyan DISZ-szervezetek, ahonnan a tagdíj­elszámolási rendszertelenül küldik. Azonban ennek a felhívásnak is van egy hibája és pe­dig a következő: „A gazdasági munkákban előforduló hiányosságokért elsősorban a tit­kár elvtárs felelős anyagilag és erkölcsileg, egyaránt, s utána a többi vezetőségi tag.“ Szerintem ez a felelőssététel nem helyes, mi­vel igy egyik vezetőségi tag sem érzi magát felelősnek a gazdasági munkáért. Helyes lett volna, ha ebben a felhívásban a titkárt, vagy pedig a gazdaságvezetőt tették volna felelőssé. A fenti felhívással kapcsolatban június 1-én újabb körlevél érkezett a DlSZ-szerveze- tekhez a járási DISZ-bizottságtól, amelyben foglalkoznak azzal, hogy a május 6-án kül­dött felhívást az április havi tagdíj elszámo­lásnál nem hajtották végre. Ha megnézzük, mi az oka, hogy az első felhívást több DISZ szervezet miért nem hajtotta végre, akkor megállapíthatjuk: a DISZ-bizottságnak a kör­levelek küldözgetése helyett, személyesen kel­lett volna foglalkoznia a DISZ-szervezetek ve­zetőivel. A DISZ központi vezetősége felhívta a DISZ-bizottságok figyelmét az íróasztaltól való irányítás megszüntetésére, valamint a körlevelek fokozatos megszüntetésére. Ezt a felhívást azonban a pásztói DISZ-bizottság még mindig nem teszi magáévá. Szerintem a papíron való támogatás, valamint az íróasz­taltól való irányításon keresztül nem is vár­hatunk jó munkát DISZ-szervezeteinktől, mi­vel a tapasztalat azt mutatja járásunk terüle­tén is, hogy jó eredményt minden területen csak akkor tudunk elérni, ha a káderekkel, így a DISZ-vezetőség tagjaival is többet fog­lalkozunk és segítünk a helyszínen. A szemé­lyes segítést kell figyelembevenni a pásztói járás DISZ-bizottságának is, mivel ezen ke­resztül tud jobb és több eredményt felmu­tatni. ÉRDEMES... A salgótarjáni áll. Madách Imre ált. gimnázium­ban az 1954—55. tanévben ismét megnyílik a dolgo­zók részére a gimnázium dolgozók tagozatának I. osztálya. Jelentkezni lehet június 30-ig az igazgató­ságnál, (Salgótarján, Május 1-út 96) 9—12 óráig. Felvehetők azok. akik az általánosiskola vagy nép­iskola VIII. vagy a polgári iskola, régi gimnázium IV. osztályát végezték. Tanulmányi Idő 10 hónap. Elfoglaltság a kora esti órákban hetenként négy­négy alkalommal. A tanulás díjmentes. A tanulás hasznosságát igazolja Rózsa Istvánné- nak a dolgozók gimnáziuma hallgatójának szer­kesztőségünkbe küldött levele is: „Már hosszabb ideje foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy beiratkozom a dolgozók gim­náziumába. Ahogyan telt az idő. egyre jobban meggyőződtem arról, hogy az a tudás, melyet 10 évvel ezelőtt a polgári iskolában szereztem, ma, a szocializmus építésének időszakában már nem elegendő. Az elmúlt ősszel jelentkeztem felvételre a dol­gozók gimnáziumába. Lázas izgalommal Vártam az első tanítási napot. Azt hiszem az első ele­mista kisdiák sem várja jobban a tanítás kez­detét, mint én vártam. Szerelek tanulni. Szinte gyerekes kíváncsiság van bennem minden új iránt. Elérkezett az első tanítási nap. A tanítás kezde’e előtt beszélgetni kezd'.ünk. Elmondottuk egymásnak, hogy ki miért akar tanulni. Az egyik elvtárs egyetemre akar menni. A másik elmondotta, hogy úgy érzi, jelenlegi munkaköréi jobban el tudja látni, ha leérettségizik. En "is el­mondtam. hogy azért akarok tanulni, hogy régi vágyam valóra váltsam. Ha sikerül teére'tsé- gizni pedagógiai főiskolára szeretnék menni. Most, ahogy pár nappal a vizsgák előtt Visz- szapillantok, látom helyesen cselekedtünk, hogy tanulni kezdtünk. Nem volt könnyű munka. Har­minchétén kezdtünk és most tizenheten indulunk a vizsgára. Tizenheten nem ijedtünk meg a ma­tematika és kémia félelmetesnek látszó képletei­től, vagy szép magyar nyelvünk eléggé nehéz nyelvtanától. Sokszor felötlött bennünk, hogy egyik vagy másik anyag talán felesleges is á mi számunkra. Egy idő múlva azután olyan anyagot tanultunk, amelyet a feleslegesnek vélt rész ismerete nélkül nem értettünk volna meg. Még egy éve tanulunk csak. mégis sok olyan dolgot tanultunk, mely nemcsak általános mű­veltségünk növeli, hanem a gyakorlati életben is hasznosítható. Egy hiba van osztályunkban, melyet a jövő évben ki kell javítani. Az elvtársi segítségnyúj­tás nem alakult ki. Elharapódzott azonban a súgás. A nem készülőket ahelyett, hogy meg­bíráltuk volna, súgtunk nekik. Ezt a hibát ki fogjuk küszöbölni és akkor nem kell félni, hogy a 17 hallgató létszám még összébb fog zsugo­rodni.

Next

/
Thumbnails
Contents