Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-09 / 45. szám
2 SZARAI) KOCR/ÍD 1954 Június 9. PART ES PÁRTÉPITFS ft A tsz-pártszervezet legfontosabb feladata a tagság jólétének növelése A nagykeresztúri Petőfi tsz-ben A tncfalvi útvonalon Kisfa lúd, Kiskeresztúr, Krakó és •Nagykeresztúr tanyák alig 2- fcilométerre fekszenek egymástól. Lakói a múltban napkelté tői napnyugtáig szolgálták Szabó és Irsei földesurakat. Ma mái a Petőfi néven ismert termelő szövetkezetben művelik földjeiket. Nagy változás történt életükben. Gazdái azoknak a földterületeknek, amelyeket a múltban mint cselédek dolgoztak meg. tikkor jelentéktelen emberek voltak — ma megbecsült tagjai népi demokráciánknak, zászlóví vői pártunk parasztpolitikájának. A Petőfi tsz megyénk legjobb termelőszövetkezetei között fogtál helyet. A tagság örmmel, szívből dolgozik a tsz-ben, amelyet bizonyít az is, hogy a múlt évi zárásnál az állattenyésztésnél dolgozók 500-on felül, a foga- tosok 480—490 munkaegységet értek el és munkaegységenként 32 forintot osztottak. Példát mutatnak kötelességük teljesítésében is, mert egészévi beadási tervüket sertésből 150, szarvasmar , háből 150, tojásból 100, hízott baromfiból 100 százalékra teljesítették. Sőt az első negyedévi sertésbeadással eleget tettek egészévi kukoricabeadási kötelezettségüknek is. Havi tejbeadásukat rendszeresen 250—300 százalékra teljesítik. A nagyszerű eredmények elérésében döntő szerepe van a pártszervezetnek. A kommunisták elsők voltak a kezdeményezésben, a kötelességek teljesítésében és a felvilágosító munka hatására a tsz pár- tonkívüli tagjai is követték a jó példát. Palicsek Pál elvtárs, páirttitkár, az alapszervezet erősítését legfontosabb feladatnak látja, mint mondja „erős pártszervezet nélkül, nincs erős termelőszövetkezet”. Ennek szellemében irányítja a pártvezetőség munkáját. A pártvezetőség a kongresszusi verseny időszakában figyelemmel kísérte a tagság munkáját, hogy példamutató, áldozatkész tsz tagokkal erősíthessék az alapszervezetet. A múlt évben három párttagot zártak ki, kettőt a tsz-ből is eltávolítottak, a csoport egysége, szilárdsága megvédése végett. Ezzel szemben az év első negyedévében egy tagot és egy tagjelöltet vettek fel. Már megkezdték a politikai és szakmai oktatás szervezését, amely elengedhetetlen feltétele a jó munkának. A pártszervezet vezetősége ezen keresztül minőségileg akarja megjavítani az alapszervezet munkáját a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat, valamint a kongresszuson elhangzott feladatok végrehajtása érdekében. A termelőszövetkezet pártszervezetének legfontosabb feladata elősegíteni és biztosítani a termelés állandó fokozását. A pártszervezet munkája elsősorban a termelésben elért eredményekkel, a terméshozam növekedésével mérhető. A legfontosabb feladatokat az igazgatósági üléseken beszélik meg, tnajd a pártszervezet taggyűléseken megvitatja és határozatba rögzíti, mint például legutóbb április 25-én a növényápolást. Ezt a gazdasági évet már sokkal jobban előkészítették, mint a multévit. Gaál László a tsz ag- ronómusa mondta: „Az idén megnéztük, hogy mit miiyen földbe vetünk”. A munka megszervezése is példás. A tsz-ben négy brigád van. A földterületek megmunkálásánál brigádonként, ezenbelül személyenként osztották fel a földet. A kimért földek megmunkálásáért a tagok egész évben felelősek. Ez a módszer egyre inkább a családtagok bevonásához vezet, mert az elosztás az elvégzett munka és eredménye szerint történik, sőt legjobbakat az év végén premizálják. A brigádokban egy bizalmi és két-három népnevelő van, akik feladatuknak megfelelően állandónevelőmunkát végeznek a tagság között, hogy pártunk gazda ságpolitikáiját minél jobban megértessék a dolgozók között és a versenymozgalom kiszélesítésével. a kommunisták mozgósító sával harcoljanak annak végrehajtásáért. Az agitációs érveket, módszereket az időközönként megtartott népnevelőértekezleten kapják meg. A tsz aeronómusa is több esetben elbeszélget a népnevelőkkel a szakmai kérdésekről, hogy világosabban lássák feladatukat. Munkájukat a tsz pártszervezet vezetőségének tagjai ellenőrzik. A brigádok versenyben állnak egymással, főleg a minőség terén, melvet a vezetőség időközönként értékel. A cukorrépa kapállásnál a nagykeresztúri brigád került az első helyre, a kisfaludi előtt. Még jobb lenne a lelkesedés a versenyszellem, ha a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetősége az évi várható termésátlagról és jövedelemről reális tervet ismertetne a tagsággal. A népnevelő munkáía is eredményesebb lenne. Világosan állíthatnák a tsz tagjai elé a kitűzött célt és határozhatnák meg ezzel kapcsolatban a feladatokat. A pártszervezet és a tsz vezetősége a terméshozam emelése érdekében élharcosai a fejlett agrotechnika alkalmazásának. A búzát már az idén keresztso- rosan vetették. Kukoricából el akarják érni holdanként az 50— 60 mázsás átlagot. Ennek érdekében — a pártszervezetek kezdeményezésére az agronómus irányításával — egy hold földet heterózis kukorica vetőmaggal négyzetesen ültettek be kísérletezés s.zempbntjából, amelyet már kétszer megkaoálfak és fejtrágyáztak. Még 20 hold földön termelnek kukoricát, ahol a magasabb terméshozam emelése érdekében a pótbeporzást alkalmazzák. Jelentős az állatállományuk is, mintegy 650 darab birka, 90 darab anyadisznó, 50 darab süldő, 170 d-’mb malac, ezenkívül számos tehén és ló. Az állattenyésztés fejlesztésénél a tsz páVt- és gazdaságvezetői a férőhelyek biztosítását látják legfontosabb feladatnak, mivel ennek hiányában a múlt évben is több állatuk elhullott. Tervükben szerepel egy 50 férőhelyes sertésfiaztató, sertésetető tér készítése, egy 400 férőhelyes iuhakol helyreállítása egy 40 férőhelyes szarvasmarha és ló istálló létesítése, két darab kút kiásása és a lakóházak tetőzetének megjavítása. Az építkezéshez jelentős mennyiségű bontási anyag áll rendelkezésre, azonban egyes anyagok mint cement tégla, cserép és mész még hiányzanak. A termelőszövetkezet jól dolgozik, ezt bizonyítja az is, hogy Nagy Imre elvtárs beszéde után egyetlen egy kilépő sem volt, sőt az új gazdasági évben hat belépés történt- Az elért eredményekért elsősorban a felvilágosító munkát végző elvtársakat és a tsz tagságot szorgalmukért — illeti dicséret. Mégjobbak lennének ezek az eredmények, ha a pártvezetőség a tsz elnökét — beszámoltatná munkájáról — megbírálná hibáiért. Megmagyarázná, mennyivel könnyebb lenne munkája, ha megbízna munkatársaiban, többször ellátná őket feladatokkal, nem kellene mindent saját magának elvégezni. Több ideje jutna a tagsággal való foglalkozásra, a termelésben előforduló hibák feltárására, felszámolására. Teremtsék meg a párt és gazdasági vezetők egymás között a legszorosabb kapcsolatot, mert jó vezetés nélkül nincs jó munka. Különösen fontos ez akkor, amikor a tsz gazdasági, politikai megszilárdításáról van szó. A III. pártkongresszus világosan határozza meg és mint feladatot állítja a termelőszövetkezetek elé, hogy jövedelmeiket az átlagos középparaszti jövedelem fölé emeljék. Ez legjobb biztosítéka termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésének. A Petőfi termelőszövetkezet pártszervezetének vezetősége széleskörű politikai felvilágosító munkát fejt ki dolgozók szocialista öntudatának emelésére. Biztosítja, hogy minden brigádban legyen népnevelő és agitátor, akinek munkája az üzemi terv teljesítésére, a közös vagyon megbecsülésére és gyarapítására, a munkafegyelem megszilárdítására vezet. A brigád politikai munkásait a pártvezetőség tagjai ellátják feladatokkal, beszámoltatják őket éá előkészítik a termelésben kiváló, fejlődő pártonkívüliek, tagjelöltté, vagy taggá való felvételét. Szakmai előadásokkal biztosítják a tsz-íagok fejlődését, amelyeket legtöbbször a tsz ag- ronómusa, esetenként a járási tanácstól, vagy a megyei tanácstól kiküldött elvtársak tartanak meg. Elmondják, hogy a szovjet mezőgazdaságban bevált módszereket hogyan alkalmazzák Magyarországon és ott a tsz-ben hogyan lehetne hasznosítani. Sok segítséget kapott a tsz pártvezetősége Kiss József körzeti instruktor elvtárstól. Több esetben magyarázatot adott a vitás kérdésekre, tanácsaival elősegíti a munka helyes megszervezését. A nagykeresztúri Petőfi termelőszövetkezet pártvezetősége követett el mulasztásokat, de mégis példaképül állítjuk megyénk termelőszövetkezeteinek pártszervezetei elé, mert törekedve hibáik kijavítására, egész munkájuk középpontjában a tsz- tagsága jólétének növelése áll. Kökényesi Béla A nép kezében a kongresszus határozatainak végrehajtása Levél Rimócról A párt- és kormánypro- gramm elhangzása után Rimóc község dolgozó parasztjai is nagy lendülettel fogtak a mezőgazdasági munkához A 94 kh. tartalékterületet kis- haszonbérben vették ki. Eddig a dombosabb részeket elhanyagolták, most már ezt is művelik. De mindez kevésnek bizonyult, mert még akadnak olyanok, akik földet szeretnének. A községben műveletlen terület nincs. A kései tavasz késleltette a megindulást. Azonban amikor az időjárás és a talaj megengedte, a község dolgozói kint voltak a határban. A tavaszi kalászosokat március 30-ig, a kapásokat pedig április 19-ig földbe tették. Most a legfontosabb munka, a növényápolás, igen jól halad a községben. Május 25-ig elvégezték a 36 kh. cukorrépa sarabolását. befejezéshez közeledik a 21 kh. cukorrépa egye- lése is. A 10 kh. mákot sara bolták és egyelték. A 110 kh. kukorica és 94 kh. burgonya első kapálását is elvégezték. Percze István 10 kh-s dolgozó paraszt a kapásnövények első kapálását befejezte. Ugyancsak végzett mindennel Szabó János 8 kh-s dolgozó paraszt is. A rimóczi Kossuth tsz is mozgósítja tagjait a növényápolásra. Az öt kh. cukorrépát megsarabolták és kiegyelték. Ifi. Erdélyi Istvánná, id. Kanvó Balázsné, Szántó J6- zsefné, Percze Péterné, Kis Miklósné, Kormány Emera és Szabó Ilona végeztek itt kiváló munkát. Balogh János kihelyezett agronómus. A kongresszusi verseny után (Tudósítónktól.) A kongresszusi verseny befejezése után a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói között újabb versenymozgalom indult meg. Faragona József brigádja, amely az elmúlt hónapban is dicséretre méltó munkát végzett, most azt a fogadalmat tette, hogy június 10-re elkészít 10 darab dobosvitlát, 20-ra darab motormozdonyt, 25-re újabb 5 darab motormozdonyt, 28-ra pedig további 2 darab motormozdonyt bocsát a bányászok rendelkezésére, ,Csak jóminőségű árut termelek' Az MDP III. kongresszusán gyárunk dolgozói bizalmából, mint az Acélárugyár küldötte vettem részt. Pártunk, népünk életében hosszú időre megjelölte az utat, melyen haladnunk kell. A tanácskozáson részvett 29 ország testvérpártjának képviselői és köztük a mi felszabadítónk, a nagy Szovjetunió küldötte, Vorosilov elvlárs vezetésével. Ez a kongresszus olyan nemzetközi helyzetben ült össze, amikor a béke és a háború erői között hatalmas küzdelem folyik. Ezt a harcot a Szovjetunió vezeti és ennek a béketábornak vagyunk mi is tagjai — mondja Petró János elvtárs, a GSZ Á.-üzem dolgozója. Petró elvtárs legutóbb a gyári pártbizotsági ülésen felhívással fordult a dolgozókhoz a kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása érdekében: Július 3-án fejezem be 1955 február havi tervemet, 231 nappal határidő előtt. A kongresz- szus határozatainak végrehajtásához én is hozzá kívánok járulni. 1. Csak jóminőségű árut termelek. Ha hibás munkadarab kerül a kezembe, azt további műveletre nem engedem. 2. Szocialista tulajdonba veszem a gépet a Nazarova- mozgalom keretében. Naponta gondosan megvizsgálom és kezelem. A géphibásodást lecsökkentem, a legkisebb hibát a karbantartásnak jelentem, 3. Termelési tervemet heti 6 nap helyett 5 nap alatt fejezem be. Eddig szól Petró elvtárs vállalása. Petró elvtárs jelvényes és okleveles sztahanovista. 1953-ban elnyerte a „kohászat érdemes dolgozója” rímet. Jelenleg is sztahanovista szinten felül dolgozik. Állandóan 100 százalékos minőségi munkát végez. Egy óra alatt két és fél hold kukoricát jó minőségben megkapált a gép Az egyénileg gazdálkodó parasztok a kormánypro- gramm megjelenése óta igen nagy segítséget kaptak. Többször olvastam mái arról, hogyan segítik a gépállomások a dolgozó parasztokat termésátlaguk növelésében. Az erdőkürti gépállomás igen szép munkát végzett tavasszal. Meg voltam elégedve a szántás minőségével. De a vetőágykészítés még nem elegendő a nagyobb termeshez. Fontos, hogy a növényápolást is ideiében elvégezzük. A növényápolással egyidőben történik a takarmánybetakarítás és így igen sok munkám van. Elmondtam ezt a gépállomás agronó- musának. Ö azonban felhívta a figyelmem, hogy a gépállomás segít a növényápolási munkában is. Mindjárt megkötöttük a szerződést 2.5 kh. kuko. rica kapálására. Bizony egy kicsit kételkedtem. Vájjon milyen munkát is végez majd a kulti- vátor? De Pavkó Mihály traktorvezető és Budai László munkagépkezelő olyan figyelmesen, jól dolgoztak, hogy meggyőződtem arról, nem érdemes lóval kapálni. Alig hagytak olyan területet, amit kézzel kellett megkapálni. Nekem a két és fél hold legalább egy fél napot igénybe vett volna. A kulti- vátor pedig egy óra alatt elvégezte ezt a munkát. A gépi kapálást 36 forintért végzi a gépállomás. Ez olyan díjazás, hogy ezekután sem fogom lóval végezni a növényápolási munkát. De több gazdatársam is megnézte a kultivátor munkáját. Az eredmény az lett, hogy ők is szerződtek a gépállomással. A gyors növény- ápolási munka magasabb terméseredményekhez segít. Eleget tudunk tenni az állam iránti kötelezettségünknek és több marad a szabadpiacra is. Nedeliczki Pál 12 kh-s dolgozó paraszt, Erdőkürt, Öt napon belül be kell jelenteni a jégkárt Az Idén korán megkezdődtek a lég- verések. Máius végén csaknem minden megyében esett iég. melvek főleg a lucernában és a gabonában okoztak kisebb nagyobb károkat. A kötelező biztosításról szóló rendelet kimondja, hogy a jégkárt öt napon belül jelenteni kell a községi tanácsnál. A jelentéshez a következő '■adatok szükségesek. A károsult neve. lakhelye, dűlő, a terület nagysága és a termék faia. A bejelentéskor az 1953. évi beadási könyvet is be kell mutatni, mert a tanács a kárbejelentést abban Igazolja. Minden termelőnek érdeke, hogv ezt a rendeletit betartsa, mert különben a kártérítési jgénve elvész. A helvi tanácsok fontos kötelessége. ho<*v a jégverés után felhívják a termelők figyelmét a kár bejelentésére. A tűz- és jégkárt az Állami Biztosító a kötelező biztosítás alaoián ’-«tgteríti. Sőregi János például 2000 forint kártérítésben részesült. Mátraszőllős község dolgozói 100.000 forint értékű kártérítést kaptak. Kocsis István buiáki lakos az alábbi nvilatkozatoet tette: ..Egyike vagyok azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a tűz következtében szerencsétlenül jártak. A kötelező biztosítása folytán azonban kártérítésben részesü'tem. Itt mondok köszönetét pártunknak, kormányunknak a nagy segítségért. Paraszttársaim pedig ne idegenkedie- nek a biztosítástól. Fizessék pontosan a biztosítási díjat, mert a bajbajutott embereknek ebből nvúit segí- séget az államunk a kártérítéssel.” A korai jégverések arra figyelmeztetnek. hogy a betakarításig a iég súlyos károkat okozhat termésünkben. A minisztertanács határozatában jelentősen megeme'te a jégkár térítést. Az eddignél sokkal nagyobb kártérítésben részesíti a károsult termelőket. A kártérítésben kifizetett sok millió forint a biztosításból gyűlik össze. Szeptember 15-én megnyílik a felnőttek oklevélszerző gépíró, gyorsíró és irodakezelői szakiskolája. Tanulmányi idő 10 hónap, tandíj 50 forint havonta. Jelentkezni lehet minden délelőtt a salgótarjáni áll. közgazdasági technikum Bcm-út 2. számú épületében azoknak, akik a 17 életévüket betöltötték és VIII. általános, vagy ennek megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek. A kongresszusi küldött újra otthon MÁJUS 29-ÉN megjelent cikkünkben közöltük, hogv a dolgozók általános gimnáziuma e’ső osztálya indul Balassagyarmaton és Pásztón. Közöljük hogy érdeklődés hiányában Pásztón nem tudják megindítani, ehelyett Salgótarjánban Indul a dolgozók általános gimnáziumának első 1939-et írtak akkor, amitor Dorogházán az omladozó vá lyogházak közül négy gyermek indult ki mezítláb. \megkopott, foltozott ingben, vállukra vetett kis elemózsiás batyuval az uradalomba. Belülről szorongva várták, ugyan felveszik-e őket a báró Solymossy- uradalomba napszámosnak? A négy gyermek között ballagott a 12 éves Laczkó Pista is, mélyen elgondolkozva. Heten vol tak gyerekek a családban. Apjuk bányász volt. Keveset keresett. Ezért kell neki is a többi fiúval együtt az uradalomba menni. Felvették őket. Kellett az olcsó munkaerő, hisz a gyermekeknek csak félbért adtak. így került Pista is a hatodik osztályból 17 éves koráig a kisemmizett, lenézett napszámosok közé. Keresetéből bizony nem sok támogatás jutott a hétgyerekes családnak. Alig kereste meg azt, ami a létfenntartásához szükséges volt. Unta az örökös hajszát, s vágyott. mint annyi más hasonló korú fiatal a tanulás után. Minden kezeüayébe eső könyvet elolvasott. Tanulni szeretett volna. 1944-ben kubikus lett a szuhai útépítésnél. Fáradságos munkája volt. Itt már azt a bért kapta, amit az emberek. Munka után gyakran az éjszakával hosszabbítva a nappalt: tanult. Magánúton tette le ebben az időszakban a négy polgárit, s úgy érezte, számára befejeződött a tanulás. Felsőbb iskoláról még csak álmodni sem tmert 1945-ben azonban lehullottak a múlt nyomorúságos terhet! Laczkó István válláról. Odahaza dolgozott falujában testvéreivel a juttatott földön, így látták jövőjük biztosítását. Szomorúan tapasztalták kéés a gazdasági felszerelés. 1946-ban a favágók közé került és 1947 tavaszán apja példáját követve bányász lett Szorospatakon. Most látta igazán feladatát. Munkahelyéről egy lentette az üzem 114 százalékos teljesítését. Az eredmények naponként növekedtek április, majd Imájus hónapban is. Gyorsan követték az események egymást. A párttagság alkalommal sem maradt távol.! küldöttnek választotta a III. 1949-ben már segédvájár volt pártkongresszusra. Nagybátony bányászait képviselte a Soly- mossy báró egykori napszámos a munkahelyén, fejtette a sze net. Itt lett Pistából ember, itt lett a pártnak tagja. Mikor közölték vele, hogy mérnöki előkészítőre megy, pillanatokig nem bírt szóhozjutni. Látta álmainak megvalósulását. Már ez év végén a miskolci egyetemen volt, ‘mint elsőéves mérnökhallgató. Megállta helyét: kiválóan vizsgázott. Ennek a jó eredménynek lett a jutalma az, hogy a még hátralévő három évet Csehszlovákiában, mint ösztöndíjas végezte el. Dorogházáról Osztrava mesz- sze van. Mégis elismerést szerzett itt a dorogházi fiú. Itt kapta meg mérnöki diplomáját 1953-ban. Októberben már újra ott volt, ahonnan elindult. Szorospatakon, mint gyakorló mérnök. A dolgozók büszkén tekintenek rá, hiszen ő közülük indult el. 1954 februárjában üzemvezető lett a szorospataki Északi-tárónál. Az üzem januári tervteljesítése 86 százalék volt. Laczkó elvtárs feladata nagy volt. Az üzem február végéig csak 94 százalékra teljesítette tervét. Bár már javulás mutatkozott az előző hónappal szemben, de ez még nem volt kilégítő. Állandóan a bányát járta, a bányászokkal beszélgetve kereste a kivezető utat. Szüleivel élt együtt Dorogházán, azon gyereke. Rákosi elvtárs beszámolójában megszabta a fiatal üzemvezető útját is, amelyet ő így határoz meg: — A jövőben a műszakiaknak jobb munkát kell végezniük. Nekik kell azokat a fel- feltételeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését és az élet- színvonal fokozottabb emelését. Pár napja ért haza, de máris cselekszik. A szállítás megjavítását és ezenbelül a szállító létszám három-négy fővel való csökkentését vette tervbe, a bányafa megtakarítást rablás, illetve omlasztás útján, a robbanóanyag csökkentését a 2.5 méteres fúrószár bevezetésével. Ezenkívül a bánya vízárkainak rendbehozatalát, amelynek folytán megszűnik a szállító vágatok elsárosodása. Büszkén mondja: „A kongresszus tiszteletére 1500 tonnával adtunk több szenet népgazdaságunknak. A verseny nem szűnt meg. Folytatjuk jó munkánkat tovább. Június első napjaiban is 100 százalékos átlagteljesítményünk volt." Az üzemben mindenki nagyon jól ismeri és szeretettel hallgatja felvilágosító szavait. | Egyszerű ember, akárcsak a i nógrádi szénmedence sokezer osztálya. Jelentkezni lehet június 30- í sŐl>t>, hogy a földműveléshez is. I nincs meg a szükséges igaerő ban ebben az időszakban alig bányásza. Megyénk bányászai ment haza. Ott élt, lakott a megbecsüléssel tekintenek rá, bánya mélyén. Szívós, kemény az egykori cselédsorban élő munkáját végre siker koro- gyerekre — a ma bányamér- názta. Márciusban büszkén je- nőkre.
