Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-09 / 45. szám

4 1934 június SZABAD NOG RAD VESSÜK ÖSSZE A béke költségvetése A Szovjetunió 1954. évi ál­lami költségvetése a népgazda­ság fejlesztésére az összes ki­adások 38.4 százalékát, szociá­lis és kulturális célokra a ki­adások 25.1 százalékát irányoz­ta elő. Tehát a szovjetország­ban a költségvetés 63.5 szá­zaléka a népgazdaság és kul­túra építésére jut. Az ország honvédelmének erősítésére fordított kiadások ebben az évben a költségvetés 17.8 százalékát teszik ki, szem­ben az 1953. évi 20.8 százalék­kal és az 1952. évi 23.6 szá­zalékkal. Emellett a békés polgári cé­lokra fordított kiadások évről- évre emelkednek, amit a költ­ségvetési bevétel állandó nö­vekedése tesz lehetővé. Ugyan­is a szocialista vállalatoktól befolyó összegek — a költség- vetési bevételek legfőbb for­rása — a vállalati nyereségek állandó növekedése eredmé­nyeként szakadatlanul emel­kednek. A lakosságtól befolyó adók az 1954. étű költségvetési be­vételeknek mindössze 8 száza­lékát teszik ki. A szovjet költségvetés min­den évben nyereséggel zá­rul, azaz a bevételek meg­haladják c kiadásokat. Ennek és az állami kiskeres­kedelmi árak leszállításának következetes politikája ered­ményeképpen a szovjet valuta egyre szilárdabb lesz, s a rubel vásárlóereje állandóan növek­szik. A háború költségvetése Az Egyesült Államok kon­gresszusa elé terjesztett 1954— 1955 évi költségvetési javas­latban a közvetlen katonai ki­adások 44.9 milliárd dollárral szerepelnek, azaz az összes költségvetési kiadások 68.4 százalékát teszik ki. Ha ehhez hozzászámítjuk a polgári elő­irányzott kiadási tételek közé csempészett körülbelül 2 mil­liárd dollárra rúgó közvetett katonai kiadásokat látjuk, hogy az összes katonai kiadá­sok a költségvetésnek mint­egy 72 százalékát emésztik fel. A népművelésre előirányzott összegek az összes kiadások­nak csupán 0.2 százalékát érik el. Hivatalos adatok szerint az amerikai lakosság orvosi ellá­tásra a saját zsebéből évente több, mint 9 milliárd dollárt költ. Ezzel szemben az Egye­sült Államok költségvetése egészségvédelmi célokra mind­össze 281 miliő dollárt irányoz elő. Az Egyesült Államok leg­utolsó költségvetési évének elő­irányzata szerint a bevételek 96.1 százalékát a lakosságra kivetett adókkal fedezték. Az Egyesült Államok költ­ségvetése a folyó költségvetési évre 3.3 milliárd dollár defice- tet irányzott elő, az első félév kiadásai azonban máris 9 mil­liárd dollárral haladták meg a bevételeket. HÍREK GINÉBŐL A Kínai Népköztársaságnak és az Egyesült Államoknak a a genfi értekezleten részvevő küldöttei szombaton délelőtt előkészítő tárgyalást folytattak az Egyesült Államokban élő kínai, valamint a Kínában élő amerikai állampolgárok ügyé­ről. A tanácskozáson k;nai rész­ről Van Ping-nan, Ko Pai- nien és Huan Hsziang, ameri­kai részről Alexis Johnson és Edwin W. Martin vett részt. ★ Mint ismeretes, hétfő délutánra zárt ülést tűztek ki a koreai kérdéssel kapcsolatban. Ez a zá'rt ülés azonban megegyezés alapján elmaradt. A diplomáciai tevékenység azonban nem szüne­telt a genfi értekezlet részvevői között. Bidault francia külügyminisz­ter a korábbi jelentésekkel ellen­tétben — mint a „La Suisse” közli — nem hagyta el Qenfet. Hétfőn délelőtt Molotov, a Szov­jetunió külügyminisztere fogadta Bidault francia külügyminisz­tert. Megbeszélésük, amelyen Chauvel francia nagykövet is je­len volt, körülbelül egy óra hosz- szat tartott. A lapok azt is közlik, hogy Bidault kedd estig Genfben ma­rad, mert jelen akar lenni az indokínai kérdéssel kapcsolatos kedd délutáni teljes ülésen. Eden angol külügyminiszter — a „La Suisse” értesülése sze­rint — szintén visszaérkezik Genfbe a teljes ülésre. Krisna Menőn hétfőn délelőtt több mint két óra hosszat tár­gyalt Fám Van Dong-gal, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetőjével. Épül Kína első gépkocsigyára Ä népi Kínában már 1953- ban megkezdték az ország első gépkocsigyárának építé- tését. A gyár az első ötéves terv egvik legnagyobb alkotá­sa, üzembehelyezése után éven­te tíz- és tízezer gépkocsit gyárt majd és jelentős szere­pet tölt be a kínai népgazda­ság továbbfejlesztésében. A feladat teljesen ujszei'ű vplt a kínai dolgozók számára, hiszen az országban a felsza­badulás előtt mindössze né­hány kis gépkocsijavító üzem működött, amelyek legfeljebb cserealkatrészeket gyártottak. A kínai dolgozók nem rendel­keztek tapasztalatokkal nem­csak a gépkocsi-gyártásban, hanem még ilyen üzemek épí­tésében sem. A Szovjetunió, a kínai nép hatalmas barátja ezen a téren is a kínai dolgo­zók segítségére sietett. Szov­jet tervdokumentáció alapján, szovjet szakemberek segítségé­vel készültek el a tervek, szov­jet gépek tucatjai érkeztek, hogy megkönnyítsék az épít­kezést. Több mint tíz négy­zetkilométernyi területen in­dult meg a lelkes munka. Az építők bátran szembeszálltak minden nehézséggel és sikere­sen teljesítették előirányzatai­kat. Az esős évszakban a fel­feltörő talajvízzel kellett meg- küzdeniök, télen pedig hete- ke~ keresztül 20 fokosnál is nagyobb hidegben végezték a munkát. Az első gépkocsiüzem felépí­tését az egész kínai nép a saját ügyének tekinti. Az- ország minden részéről érkeznek épí­tőmunkások, több mint 70 üzem szállítja a különböző építőanyagokat és a szükséges gépeket. A szovjet tapasztala­tok alapján széles körben fel­használják az előregyártott épületelemeket. Ez tette lehe­tővé, hogy tavaly határidő CSILLÁR előtt teljesítették a tervelő­irányzatokat, az biztosítja je­lentős mértékben azt is, hogy eleget tesznek az idei felada­toknak is, amelyek a tavalyi­nál négyszer nagyobb térfoga­tú építőmunkát irányoznak elő. A z építőmunkával párhuza- ^ mosan felkészülnek a jö­vendő gyár szakemberei is. Számos mérnök és technikus tanul a Szovjetunióban, a „Sztálin“ autógyárban, számos technikus már a szovjet üze­mekben megismerkedik azok­kal a gépekkel, amelyek Kína első gépkocsigyára részére ké­szülnek. Magában Kínában 42 üzemben többezer ifjúmunkás és ifjú munkásnő vett részt kü­lönböző szaktanfolyamokon, hogv mire a gépkocsiüzemben megindul a munka, becsülettel meg_.lhassák a helyüket. Az ország több egyetemén gépko- csiinari tanszéket létesítettek. Különböző üzemekben máris megindult a tervező munka, hogy az épülő gépkocsigyárat kiváló minőségű acéláruval, kaucsukkal, üveggel és egyéb anyagokkal láthassák el. A z építkezés méreteire jel- ^ lemző, hogy kerülete meg­haladja a 20 kilométert. A ta­lajmunkálatok során több mint 500.000 köbméter földet moz­gatnak meg, a felhasznált épí­tőanyagok súlya meghaladja az X millió 600 ezer tonnát. Na­ponta tucatjával érkeznek az építőanyagokkal gépekkel megrakott hosszú szerelvények. Befejezéshez közeledik már a szerelőcsarnokok, az asztalos­műhely. a kovácsműhely, a hő­erőmű és több más segédmű­hely építkezése. Idén kezdték meg a karosszéria- és motor­gyár, valamint a fémhajlító­műhely építését. A hatalmas síkságon, amerre a szem ellát, éDületállványok, betongeren­dák erdeje közt lüktet a munka. Még három év és ezen a nemrég még kihalt síkságon üzembehelyezik a népi Kína első gépkocsigyárát és körülöt­te új, korszerű, szocialista vá­rosba költözik be az élet, A háború istenének szolgái A párizsi ameri­kai katolikus szö­vetség elhatározta, hogy saját templo­mot építtet a fran­cia fővárosban. Pá­rizsban sok az ame­rikai tiszt és kato­na. S ezek a hívat­lan vendégek éjjel­nappal vétkeznek. Vétkeznek a sörö­zőkben és a színhá­zakban, a köruta­kon és a tereken. Ideje, hogy meg­bánják bűneiket, ha nem is a francia rendőrőrszobákon, de legalább ameri­kai katolikus tem­plomban. Szánja­nak magukba és jussanak eszükbe a parancsolatok: ne ölj, ne paráznál­kodj, ne lopj... Párizsban még nincs amerikai templom, de azért a párizsiakkal máris amerikai prédiká­ciókat hallgáttat- nak. Az első ige­hirdetést maga Spellman bíboros, newyorki érsek, sőt mint hírlik pápajelölt — tar­totta. Külön ezért utazott Párizsba. A párizsi amerikai katolikus szövetség­nek a templom ja­vára indított köz­adakozási akcióját bevezető fogadásán lépett fel. A fényes és ünnepélyes fo­gadáson megjelent Dillon párizsi ame­rikai nagykövet, a francia miniszter- elnök képviselője és több más magasál­lású személyiség is. Spellman nem fe­csérelte erejét a ke­resztény erkölcs közismert alapel­veinek megismétlé­sére. Tulajdon dog­máit fejtette ki, mennyköveket és villámokat szórt a kommunistákra és a kommunizmusra. A bíborosi tógába öltözött politikus McCarthyn is túl- téve rikoltozott a „kommunista ve­szélyről“. Szerinte a „nyu­gati világban“ „bot­rányosan“ sok a kommunista. Köve­telte, hogy „vesse­nek véget a habo­zásnak“, s egészen egyértelműen meg­torlásokra uszított. Beszéde második részében követelte, hogy Franciaor­szág ... fokozza ka­tonai erőfeszítéseit Indokínában, Az amerikai bí­boros, mint látjuk, nem a béke, a test­vériség a népek kö­zötti barátság ke­resztény igéit, ha­nem az erőszak, az embergyűlölet és a háború igéit hir­dette. Lám. milyen istent imád Spell­man. Megállapítható, hogy az amerikai háborús bíboro;« nem. aratott sikert Párizsban. A „Com­bat“ című lap pél­dául ezt írta beszé­déről: „Spellman a Pen­tagon ideológiai fe­dezéke ... A fran­ciák sohasem fog­ják elfelejteni, hogy egy bíborosi tógába öltözött külföldi, történelmük legvál­ságosabb pillanatá­ban olyan szavak­kal jött hozzájuk, amilyeneket isten szolgájától szokat­lan hallani.“ ... Spellman be­szédéből meg lehet ítélni, miféle felhí­vások hangzanak el majd a felépítendő párizsi amerikai ka­tolikus templom­ban. Lehet, hogy a templomot is a Pentagon fogja fel­építtetni? ÜKzonuoknak -QimS&WX Kantáros kötöttruha (1—2 éves kislánynak) Két és feles tűvel 15 deka zefirből a színén simán, a visz- száján fordítottan kötjük. A díszítéshez angórafonalat hasz­nálunk. A leírás szerint 13 szem = 4 centiméter. Eleje: 166 szemre kezdjük és 24 centi­métert teljesen egye­nesen kötünk. Ez­után egy soron végig 2 szemet mindig egybekötünk, majd 2 centimétert kötünk a vékonyabb tűkkel, 1 sima és 1 fordítot­tal. Most ismét 2 és feles tűvel dolgozunk és simán kötünk. 1 és fél centiméter kö tés után — húszon- háromszor — a sor elején és végén 1—1 szemel fogyasztunk. Ezután először az egyik fogyasztás szegőszemeit szedjük a kötőtűre, úgy, hogy a szegőszemek lánc- szemszerűen látsza­nak, majd a középső szemeket, azután a másik rézsútos rész szegőszemeit szedjük fel. 5 sort a színén simán, a visszáján fordítottan, rákötünk. Ezután 1 sort a szí­nén fordítottan, majd újra 5 sort a színén simán. Az 1 sor for­dítottnál hajtjuk visz ★ sza a pántot és le- varrjuk. A háta ugyanúgy készül, mint az eleje. Vállpánt: 48 szem­re vagy — ha a gyer­mek mértéke úgy kívánja — több szem­re is, kezdjük. 5 sort kötünk oda, vissza simán. 3 sort a szí­nén simán, a visszá­ján fordítottan. 'Egy sor a színén fordított, 2 sor a színén sima, 1 sor a színén fordí­tott, 3 sor a színén sima, 5 sor oda-visz- sza sima. Zseb: 3 szemmel kezdjük, a tű elején és végén 2—2 szemet szaporítunk 5-ször egymásután. A hu­szonhárom szemmel, két és fél centimétert kötünk egyenesen, simán, majd egy sor a színén fordított, 2 sor a színén sima, a visszáján fordított, majd egy sor a szí­nén fordított, majd 6 sor a színén sima. Ezt a 6 sort hajt­juk vissza zsebpánt­nak és levarrjuk. Belehímezzük a min­tát és a kötést, ned­ves ruhával átvasal- juk. Hírek asszonyaink életéből AZ MNDSZ-ASSZONYOK a Szülői Munkaközösségek város­ban és falun nagy szeretettel köszöntötték a pedagógusokat a III. pedagógusnap alkalmával. Megköszönték a szeretetüket, amellyel gyermekeikkel foglal­koznak. A fáradságot, a gondo­zást, amellyel az életbe előké­szítik őket és a segítséget, amit a nevelés terén nekik nyújtanak. * SOMLYÓ BANYATELEP MNDSZ-asszonyai kihívták tisz­tasági versenyre Forgács-bánya­telep asszonyait. Kérik a város összes asszonyait, hogy kövessék példájukat, tegyék szebbé váro­sunkat, mindenki tartsa tisz­tán házatáját és a lakás előtti járdát, ültessenek virágokat, fá­kat, készítsenek kis parkokat, ahová csak lehet. ★ ÜZEMEINKBEN a párt III. kongresszusa tiszteletére _ az MNDSZ termelési bizottságai jó munkát végeztek. Állandóan népszerűsítették a termelésben élenjárókat. Az üveggyárban például Fodor Máriát, aki 137 százalékot ért el. Az Acéláru­gyárban Kovács Jánosnét, aki vállalta, hogy tervét 167 száza­lékra -teljesíti és 210 százalékot ért el. A termelési bizottságok­nak most az a feladatuk, hogy munkájukat továbbfejlesztve azokat az asszonyokat is lelke­sebb munkára serkentsék, akik eddig nem vettek részt a Ver­senyben. •k AZ ACÉLÁRUGYARI Szülői Munkaközösség, az MNDSZ anya- és gyermekvédelmi bizott­ságának tagjaival az acéláru­gyári MTH iskolát közösen pat­ronálják. Rendben tartják, meg­válogatják a tanulók ruháit, hogy ezzel is pótolják az ott­honi gondoskodást és a szülő­ket, édesanyákat mentesítsék attól, hogy a tanulók minden kis szakadásért, gombfelvar­rásért hazahordják ruháikat. SZABÓ-VARRÓ TANFOLYA­MOT indítottak a salgótarjáni üveggyár üzemi és területi MNDSZ-asszonyai. A tanfolyam foglalkozásait összekötik egy félórás felolvasással. A Salgó­tarjáni Acélgyár és terület MNDSZ-asszonyai nagy sikerrel végezték el a szabó-varró tanfo­lyamot. A tanfolyamon 35 asz­szony vett részt és a tanfolyam eredményeként már teljesen ön­állóan varrnak ruhát, kabátot stb. Ezenkívül társadalmi mun­kával a gyár munkásszállójába függönyöket és több mint száz párnát varrtak. A kulíúrotthon- nak pedig egész garnitúrát. Most új tanfolyam szervezésén fáradoznak az asszonyok. Volt egyszer egy kovács, a kovácsnak egy fia, aki olyan lusta volt, hogy az egész föld kerekségén nem akadt párja. Soha életében munkával egy fillért sem keresett, pedig már közel húsz éves volt. Erős, egészséges, mégis egész nap csak evett, ivott és munka he­lyett a kemence padkáján he- verészett. így élt az apja kenyerén. Ahogy múlt az idő, az apja megöregedett és nehezére esett a kalapácsot tartani. Megbe­tegedett az öreg és úgy érezte, halála közeledik. Magához intette fiát és így szólt hozzá: — Nem tudom, fybgy lettél ilyen lusta. Én egész Hetemben szerettem dolgozni, két kezem munkájából tartot­tam el egész házam népét, te pedig még soha életedben egy rubelt sem tudtál megkeresni. — No, egy rubelt megkeresni nem olyan nagy dolog — vála­szolt a fiú. — Jól van, próbáld meg — szólt az ana. — Ha megkeres­tél egy rubelt, rád hagyom örökségül kis gazdaságomat, de ha nem dolgozol, még egy rozs­dás szöget sem örökölsz tőlem. Most mitévő legyen? Az örökségre nagyon fájt a foga, de dolgozni lusta volt, Nem tréfadolog egy egész rubelért megdolgozni, mikor születése óta még soha egy kopejkát sem keresett. Az apjával nem mert vitába szállni. Ismerte, szilárd volt, mint a kőszikla. Amit egyszer kimondott, azon nem lehetett változtatni. Megsajnálta az anya a fiát. Akármilyen is, mégis csak az ő fia. így szólt hozzá: — Ide figyelj fiam, adok ne­ked egy rubelt. Menj el sétál­ni. Aztán estefelé, mintha munkából jönnél, gyere haza és add át apának a rubelt. Húzódozott eleinte a fiú, de végül mégis elvette anyjától a pénzt, fogott egy borosüveget, sajtot és elindult a hegyekkö- zé. Egész nap evett, ivott, a fűben heverészett, a madarak­ban gyönyörködött, este pedig EGY RUBEL (GRÚZ MESE) hazament, átadta apjának a rubelt és így szólt: — Itt van apám, fogd csak Nem volt könnyű megkeresni ezt a rubelt, alig tudom meg­mozdítani a vállamat, annyit dolgoztam. Elvette az apa a rubelt, vizs- gálgatta, vizsgálgatta minden oldalról, egyik kezéből a má­sikba tette és végül is a tűzbe hajította. — Nem, — mondotta — ezért a rubelért nem dolgoztál meg. A fiú csak vállát vonogatta: „Ha nem hiszed úgy is jó“ — és lefeküdt aludni. Másnap az anyja újabb rubelt adott a fiá­nak, miközben kioktatta: Idefigyelj, te világ lustája, nem bánom, ha akár egész nap heverészel, vagy alszol, de mi­előtt hazajössz, fussál egy versztet. Akkor megizzadsz, ki­fáradsz és apád el fogja hinni, hogy teljesítetted kívánságát és arcod verítékével megdol­goztál a pénzért. Sajnálta a lusta fiú a lábait, de az apai örökséget még job­ban sajnálta volna. A rubellel a zsebében, ételt, italt magához véve ismét a hegyek közé ment. Napkeltétől napnyug­táig sütkérezett, evett, ivott és estefelé, amikor hazatérés ideje elérkezett, nem is egy ha­nem két versztet futott. Mire apja elé ért, patakok­ból folyt róla az izzadtság. Futás után lerogyott a padra és úgy adta az apjának a pénzt. — No ezt a rubelt igazán nag" fáradság árán szereztem meg — mondotta. Kívánságod szerint egész nap dolgoztam. A lábaim majd összerogynak. Az apa ismét tüzetesen meg­vizsgálta a rubelt, de a végén újra csak tűzbe dobta. — Nem fiam — mondotta — be alcarsz te csapni engem. Ezt a rubelt ajándékba kaptad. Kár volt szaggatni a cipődet, mikor a hegyen futkároztál. Mit tehetett a lusta fiú? El­nevette magát: „Jó, hát ne hidd el!“ és lefeküdt aludni. Édes, nyugodt álommal aludt a lusta. Anyja belátta, hogy nem tud rajta segíteni. Az apát nem lehet becsapni, hiába dobálja ki a pénzt, a fiúnak nem használ vele. Másnap reggel így szólt a fiához: — Hát fiam, apád akaratá­val nem lehet szembeszállni, dolgoznod kell. Menj és akár­milyen kicsiny napszámért vál­lalj munkát ■— egy hét is el­telhet, míg egy rubelt keresel. Mi volt mit tennie, a lusta fiú szót fogadott. Egész héten át dolgozott, itt segített, ott segített, ott csipkédéit, itt is kapott néhány kopejkát, ott is, vér;ül együtt volt a rubel. Ak­kor apja elé állott és kiborított előtte egy marék aprópénzt. Az apja vizsgálgatni kezdte a pénzt, tenyerében méregette, a világosság felé tartotta, vé­gül is így szólt: — Fiam, te ismét be akarsz engem csapni. Nem dolgoztál te ezért. — És ezzel az egész halom pénzt ismét a tűzbe vág­ta. De ezt már nem tudta elvi­selni a fiú. A tűzhely elé tér­delt és puszta kézzel szedte ki egyenként a tűzből a garaso­kat. — Hát ez rettenetes — si­ránkozott. — Egész héten át ki sem egyenesítettem a dere­kamat, kora hajnaltól késő éj­szakáig keservesen dolgoztam ezért a pénzért és te most egy­szerűen a tűzbe hajítod. Ránézett az apja és azután ígv szólt: — Most már elhiszem, hogy tisztességes munkával keres­ted. A más pénzét nem sajnál­tad, annak nincs is becsülete, de amiért megdolgoztál, azt még a tűzből is kikapartad. Látod fiam, így van ez. Em­lékezzél a szavaimra: ha dol­gozni fogsz, lesz pénzed ét mindened. De ha nem dolgozol nem segít rajtad az ajándék Ebül szerzett jószág, ebül vési el. Azután ráhagyta az apa a fiára az egész vagyonkáját és ő maga elment oda, ahonnai nincs visszatérés.

Next

/
Thumbnails
Contents