Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-29 / 42. szám

6

SZABAD \ O I. R Á **

1854 május 29.

F

A kongresszuson megszabott feladatok végrehajtásához, jobb életünk megteremtéséhez becsületes munkára van szükség

A hugyagi dolgozó parasztok Rákosi elvtárs beszédéről

Pártunk III. kongresszusának első napján a rádió közvetítette a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolóját, amelynek Rákosi elvtárs volt az előadója. Ismertette a felszabadulástól napjainkig elért eredményeinket,, hibáinkat, feladatainkat a szocializmus építése téréi.'.. Sok Olyant mondott, ami igen jelentős változást hoz majd életünkben. Nem is csoda, ha Hugyag község dolgozó parasztjai a hétfői rádióhallgatás után kedden már várták a postást, hogy „Szabad Nép“-et vásároljanak, ame'y teljes terjedelmében közölte Rákosi elvtárs beszédét. Ebédidő alatt és munkaközben tartott szünetekben az újság kézről kézre járt. Olvasták, elemezték. értékelték. Mindenki megtalálta benne azt, ami őt leginkább érdekelte.

Járja Ignác

hat hold földön gazdálkodó parasztnak pártunk parasztpolitikája ragadta meg legjobban figyelmét, s úgy vélekedik, hogy Nagy Imre elvtárs tavalyi beszédében sok kedvezményt említett meg. mely valóra is vált. Ezek a kedvezmények erősítették a paraszti gazdaságokat. így többet tudtak termelni, s ennek hatosára nagyban javult az ipari munkásság mezőgazdasági árukkal való ellátása. Ez a tény a munkásosztály és a parasztság között erősítette a kapcsolatot, melyhez az is hozzájárult, hogy á múlt év júniusától, az új szakasz politikájának kezdetétől egyre több mezőgazdasági termelőeszközt gyártanak.

— Ezek a kedvezmények valóban fellendít ették, a mező- gazdaságot — és mint Rákosi elvtárs is mondotta — „ .. .fenn áll az elkulákosodás veszélye". Habár nem kecsegtető perspektíva kuláknak lenni, de ha tanácsaink továbbra is így kezelik a kulákokat, mint eddig, még több elkulákosodás lesz. A törvény minden szigorával fel kell ellenük lépni. Ha nem hajtják végre kötelességüket, meg kell fosztani őket jogaiktól. A községek parasztjai mielőtt valamit végrehajtanak, azt figyelik, hogy a gazdagabb, értelmesebb, tekintélyesebb parasztok hogy csinálják ugyanazt. Azokat követik. Sokan még úgy számítanak, hogy megint lesz kedvezmény, s ha nem is teljesítik kötelezettségüket, az állam jóvoltából majd újra elmarad tartozásuk.

— Én mindig teljesítettem kötelezettségemet, engem a hátralékok 50 százalékos elengedése nem érintett. De voltak olyanok sokan a faluban, akik hanyagságból nem teljesítették beadásukat, nem fizettek adót és jól jártak, mert az állam pénzét egész évben forgatták, s végül a felét elengedték nekik. Most is erre számítanak. Mint Rákosi elvtárs mondotta, a középparasztok nagy része a kulákok befolyása alá került. Igen sok példa van erre itt Hugyagon is, sőt még egyes kisparasztok is rokonszenveznek velük. Szerintem a leválasztás egyedüli módszere lehet, ha a tanácsok — mint eddig — nem dédelgetik a kulákokat, a bíróságok nem fogják pártjukat. Meg kell követelni tőlük kötelességük teljesítését, meg kell akadályozni, hogy ellenpolitikát

Khmsa

fémhulladékból

készül

folytassanak és állandó nevelő- munkával magyarázni kell a parasztság igazi szerepét es helyét. A begyűjtési terveknek a kulákbeádások jelentős részét képezik. Ezek nem teljesítésével zavart keltenek a tervszerűség, az ellátás terén, akadályozzák fejlődésünket, a kormányprogramul végrehajtását és igyekeznek aláásni a munkás-paraszt szövetséget.

Győri István

kőműves. 15 holdas dolgozó paraszt különösen helyesli Rákosi elvtársnak azt a mondását, hogy a második ötéves tervünket az elsőnél alaposabban készítsük elő és az 1955-ös esztendőt az előkészítésre használjuk fel.

— Ez valóban elősegíti — gazdaságpolitikánk tapasztalatain keresztül — a második ötéves terv alapos kidolgozását, előkészítését. Rákosi elvtárs beszédében ■ különösen hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági, alaptörvényének fokozott érvényrejutása érdekében a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének biztosítása céljából a második ötéves tere időszakában mindenekelőtt biztosítani kell a mezőgazdasági termelés gyors ütemét, fellendítését. Ez a második ötéves terv kulcskérdése.

Rákosi elvtárs beszélt arról is, hogy növelni kell a lakosság ellátását a hússal, zsírral, tejjel stb.-vel. Győri elvtárs ezzel kapcsolatban elmondotta; „Hogy ezt teljesíteni tudjuk, legszükségesebb a terméshozam fokozása, melyet csak úgy érhetünk el, ha mindig lelki- ismeretesebb munkát végzünk. Idejében végezzük el a szántást, vetést, aratást, ha fejtrágyázunk és a kapásnövények fejlődését elősegítjük az idejében való kapálással, gyomirtással. Szükséges, hogy mindig nagyobb mértékben kerüljenek ki mezőgazdasági kisgépek, így valóban emelkedni fog mező- gazdaságunkban a termelés, amely az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb feltétele".

— Sókat olvasok, tanulok — mondotta Győri elvtárs — és láttam azt, hogy pártunk politikája a mezőgazdasági szocialista szektorok kiszélesítése. Ehhez azonban szükséges, hogy mi, parasztok lássuk: a tsz-ben még jobb a termelés, jobb a munkaszervezés és nem lesz vesztenivaló, ha a szövetkezetbe belépünk. A tsz-ek feladata megnövekedett, amikor az egyénileg dolgozó parasztjaink pártunk és kormányunktól kapott kedvezmények alapján egyre aktívabban dolgoznak, emelkedik a termésátlaguk, hiszen érdekeltek a termelésben. Ezt bizonyítja az is, hogy községünkben tavaly még 70 hold fel- szántatlan terület volt, és az idén a község 80 hold tartalékföldjére legalább 80—90 jelentkező volt, akik megművelésre vállalni akartak belőle.

— Rákosi elvtárs beszélt a lakosság hús-, zsír-, cukorellátásáról, itt meg kell említenem azt, hogy Hugyag községben egyáltalán nem lehet húst kapni már hosszabb idő óta és ezt hiába panaszoljuk bárkinek, nem nyer elintézést*

Antal István

hat és félholdas dolgozó paraszt figyelmét legjobban az új szakasz politikájával kapcsolatos dolgok ragadták meg. Különösen tetszett neki, hogy a munkás-paraszt szövetségnek további következetes megszilárdítása politikánk központi kérdése. Elmondotta: „Azelőtt úgy volt, hogy a városi dolgozók semmibe vették a falusiakat, főleg a parasztságot, pedig nagy az egymásra utaltságuk, hogy mennyire, azt leginkább most, a tervek jó végrehajtásánál, az életszínvonal emelésénél láthatjuk meg. Ezt az tétlenség is felismerte és azon dolgozik, hogy ezt az egymásra utaltságot kiélezze. Vgy magyaráza, hogy a dolgozó parasztság oka annak, hogy a mezőgazdasági termelvények- ből időközönként egy-egy áruból hiányok adódnak. Ha részletesebben nézzük ezt a kérdést, rájövünk, hogy ezeknek a hiányoknak a legtöbbje is abból adódik, hogy a kulákok nem teljesítik beadásukat és

ennek „helyességéről“ másokat is meggyőznek. Községünkben például Galanics Béla 23 holdas paraszt két évre volt elmaradva beadásával. Három fia hivatalban dolgozik. Felesége is és ő is többször tettek ígéretet beadásuk teljesítésére, de ez mindig elmaradt Tavaly 1U mázsa szénát kellett volna neki beadni, nem teljesítette, „nincs“ — mondotta. A tavasszal, körülbelül 1» mázsa szénát adott el. A dolgozó parasztság körében ez nem jó hatást váltott ki és ők maguk kérték, hogy az ilyenekkel törvényesen kell eljárni. Az új tanácselnök már keményebben kezeli ezt a kérdést és máris jobban folyik a beadás.“

— Egyesek azt gondolják, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye az emberek munkáján kívül is érvényre jut. Pedig nem így van. Minthogy Rákosi elvtárs is mondotta, mi magunk irányítjuk életünket. Ahogy dolgozunk, úgy élünk. Ahhoz, hogy anyagi és kulturális igényeink maximálisan kielégüljenek, mindenki részéről becsületes munkára van szükség!. Ac új szakasz politikája óta vannak eredmények, például a kétszeri árleszállítás, a lakásépítkezések növekedése, a Munka Törvény- könyvének módosítása, a reálbérek emelkedése és a fogyasztási áruk növekedése, mely 3.6 milliárd forinttal több 1954 első felében, mint 1953 első felében.

Sándor János

elviére 3 holdas dolgozó paÍ

raszt. miután az újságot tanulmányozta, igen helyesnek találta azt a részt, melyben Rákosi elvtárs azt mondja: „... a szocializmus gazdasági alaptörvényé csak • a nagyüzemi kollektív mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre.“ Sándor elvtárs elmondotta, az ő véleménye szerint irányt kel! venni a mezőgazdaság felvirágoztatására, hovv a szövetkezet tagjai, az egyénileg dolgozó parasztsággal szemben a jövedelem terén előnyösebb helyzetbe kerüljenek. A meglévő szövetkezeteink további fejlesztése a legfontosabb. hogy minden dolgozó paraszt odakívánkozzpn.

Nagv gondot kell fordítani arra. hogy az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat az ellenség na tudja a termelő- szövetkezet parasztságával szembeállítani. A községek párt- és tömegszervezetének lesz ez legnagyobb feladata. Úgy kell. hogy foglalkozzanak a középparasztsággal, mint a termelőszövetkezet jövendő tagjával. Egyes termelőszövetkezetek azonban még mindig gyengék, erőtlenek, ezek hátráltatják az egyéni gazdák belépését. Az ősz folyamán Nagy Imre elvtárs beszéde után a termelőszövetkezetek létszámukban gyengébbek lettek. azonban kipróbált, tapasztalt. politikailag felvilágosult elvhű tagok maradtak bent. Az osztályellenesség egyre dühöd- tebb támadásával szemben a termelőszövetkezetek mégis szilárdulnak. A kulákok mesterkedéseiket az egyénileg dolgozó parasztság között a beadás elmulasztásával kapcsolatos agitációs munkájukban láthattuk meg. Hugyag községben akadnak olyanok is. akik azért nem teljesítik beadási kötelezettségüket, mert a „felszabadulást“ várják, mint Pénzes Zoltán 23 holdas, özv. Antal Jánosné 15 holdas, Galanics Béla 23 holdas. Pénzes Mihály 12 holdas parasztok. Ezek a mellett, hogy beadási hátralékuk van, másokat is lebeszélnek arról, hogy kötelességüket teljesítsék.

— Rákosi elvtárs beszéde nekem nagyon tetszett — mondotta Sándor elvtárs — de, hogy ez mind megvalósuljon, a községi tanácsoknak sokkal jobban kell dolgozniok a határozatok végrehajtásában és még sokkal jobban gyűlöl- niök kell a kulákokat, mint a falu legádázabb ellenségét. Le kell leplezni a tevékenységű-1 két a mezőgazdaság fejleszti- i 'se ellen kifejtett propaganda-1 jukat. *

Takarmánya lapunk növeléséért

A párt Központi Vezetősége és a minisztertanács a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóió határozatában a szilárd .takarmánybázis megteremtését mint egyik fő célt jelöli meg és mint az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésének alapfeltételét határozza meg.

A gyakorlati élet tapasztalatai világosan mutatják. Jiogy az állati termékhozamok alacsony volta és általánosságban véve egész állattenyésztésünk fejlődésének fékje a hiányos és rossz takarmányozás. Á takarmányalap növelésének egyik legfontosabb szakaszában. a veszteségmentes betakarítás szakaszában vagyunk.

Megyénkben évről évre megismétlődő súlyos hiba az, hogy a rétek kaszálását későn kezdik meg és így a takarmányok legértékesebb tápanyagai az elvé- niiiéssel együtt eltűnnek és csak „fíiszalmát” gyűjtünk be. A kései kaszálás igen káros hatással van a sarjura is, mivel a későn betakarított anyaszéna után a sarjunövedék megindulása a nyári kánikulába esik és természetesen, ebben az esetben már számottevő sarjutermésscl nem számolhatunk. A kései kaszálásból eredő hatalmas károkat könnyen lehet érzékeltetni az alábbi, egyszerű számítás nyomán: 1 kg jóminőségű rétiszéna fehérjetartalma 45 gramm, 1 kg elvénült gyenge rétiszéna fehérjetartalma 32 gramm, 500 kg szénára átszámítva a jóminő- ségü szénának a fehérjetartalma 22.500 gramm, az elvénült szénának pedig 16.000 gramm. Vagyis a kettő közötti különbség 6500 gramm. 1 liter tej termeléséhez 50 gramm fehérjét sz.ámítva, tehát mivel 6500-ban az 50 gr 130-szor van meg, világosan kitűnik, hogy' csak 5 mázsa későn tekaszált szénánál is már 130 liter tejnek megfelelő tápanyagveszíesség állt elő.

A réteket a vezérnövények virágzásakor kaszáljuk, vagyis a többségben lévő szál- füvek virágzásakor. Ennél korábban esik akkor kaszáljunk, ha növendékállatok részére vitaminban gazdag „borjúszénát” akarunk előállítani. Gyakran azért halogatják a karzálást,

mert a rét sokáig vízalatt áll. Tény az, högv az átlagon felüli csapadék miatt a mélyebben fekvő rétek egyrésze víz alá került, de az is tény, hogy sokszor néhánv órai munkával le lehetne vezetni a pangó vizeket és így, ezéken a helyeken is idejében biztosítható lenne a kaszálás.

A kaszálást különösen termelő- szövetkezeteink lehetőleg géppel végezzék, mert a gyorsaság mellett a gépi kaszálás előnye még az, hogy a levágott fű vékony, egyenletes réteget képez és ezért a száradás is gyorsabb. A tarló legyen sima, lehetőleg egyenletes és háromnégy' centiméternél ne legyen alacsonyabb, hogy jól tudjon sarjadni. A lucerna és vöröshere első kaszálását bimbózásban. virágzás előtt végezzük Tudjuk jól, hogy a lucerna le- vélzete háromszor értékesebb a szárnál. Bimbózásban a lucerna összsúlyának 58 százaléka leveles rész és 42 százaléka a szár, javavirágzásban 48 százalék levél, 52 százalék a szárréz, virágzás végén pedig már csak 44 százalék a levélrész, míg az értéktelenebb szárrészek az összsúly 56 százalékát képezik. Ebből világosan kitűnik, hogy mennyire fontos a virágzás előtti első kaszálás.

A gyűjtésnél ne várjuk be a

x széna teljes beszáradá- sát. A rendek megforgatása után egv-két nappal gyűjtsük hajtásokba a szénát és a hajtásokat még aznap, vagy a következő napon összehúzva, i20— 140 cm átmérőjű petrencékbe rakjuk. Amikor a széna „kifújta” magát, vagyis bemelegedési veszély nincs, mielőbb hordjuk be és kazalozzuk, nehogy a széna megázzon, vagy a petren- ce alatt a fű kipáljon. A szénakészítésnél a természetsizerű vízvesztesség mellett légzési (a lekaszált növény egy darabig még tovább él és szerves anyagokat bont el) mechanikai (pergés, törés, stb.) és a száraz széna megfázása esetén ki- lúgzási vesztességrő! beszélünk. A két utóbbi vesztesség elkerülése végett használjuk a szénakészítés fejlett módszereit. A Kund-féíe szárítás lucernánál igen bevált. Kaszálás után, félnapi fonnyasztás után fogatos, vagy kézi gereblyével másfél méter hosszú 30—50 centiméter vastag hengerekbe sodorjuk a lucernát. Három nap múlva szikkadt tarlóra tovább gördítjük és rákövetkező két-három nap múlva kazalozhatjuk. Ajánlatos a kazalozásnál a búza- szalmával. vagy tavaszi szalmával való rétegezést alkalmazni. Ennél a szárítási eljárásnál ügyeljünk arra, hogy a hengereket mindig egészben tartsuk és hordáskor is egészben rakjuk a szekérre.

A z idei csapadékos időjárás- ra való tekintettél, lehetőleg minél nagyobb mértékben alkalmazzuk a nyársas szárítást, vagy készítsünk 3 drb. botfából 2.5—3 méter magas állványokat és ezeken szárítsuk az előzőleg fonnyasztott takarmányainkat. Nélkülözhetetlen ez az áradásos területeken, ahol gyakran előfordul, hogy az áradás az egész iekaszált szénát elhordja. A nyársas és állványos szántásoknál ügyeljünk arra, hogy a takarmány ne érjen le egészen a földig, mert a növényzet alatta kipálik. Kedvezőtlen, esős időjárás esetén, ne hagyjuk a lekaszált takarmányokat napokig, sőt hetekig ázni, hanem zölden silÓ2zuk be. így jóminőségü takarmányt nyerünk.

Termelőszövetkezeteink a muitév tapasztalatai alapján tudják már, hogy a zöldsiló etetésével a tejtermelés lényegesen emelkedik. Az elmúlt évben a pásztói Szabadság tsz-nél 1.5, a hollókői, kecskédpusztai Dózsa tsz-néi 1.3 kg, a tolihácsi Szabadság tsz-né! 1.2 liter tejjel emeákedett a fejési átlag a zöidsiló etetésekor.

Használjunk ki minden területet takarmányaiapunk növelésére. Az utak, árkok, töltések oldalát maradéktalanul kaszáljuk le és gyűjtsük be. Állatállományunk egészévi takarmány- 1 ellátása, egész állattenyésztésünk fejlesztése iórészt attól függ, hogyan tudjuk most gyorsan, szakszerűen, vesztesség- mejitesen betakarítani takarmányainkat.

Párák Miklós,

.takarmánygazdálkodási

felügyelő

künvvláresá felsiabaduías-i tersenve

Március végén a Budapesten tartott ülésen határozatot hoztak a könyvtárosok „felszabadulási verseny“ megindítására. A határozat szerint a verseny 1954 április 4-én indult, S 1959 április 4-én, felszabadulásunk 10. évfordulóján értékelik. Célja nem számszerű, felületes eredmények elérése, hanem a könyvtárak belső rendjének megszilárdítása.

Szükség volt erre a versenyre, hiszen sok tennivaló van. Megyénk területén 59.000 könyv segíti a dolgozók művelődését. Ez látszólag nagy szám. Apróvá törpül azonban, ha figyelemmel kísérjük azt, mennyire tudjuk ezzel a meny- nyiséggel kielégíteni olvasóinkat. Többezer könyv hever még a megye könyvtárainak raktáraiban.

Május I7-én volt a „felszabadulási verseny” megyei bizottságának alakuló ülése. Itt megbeszéltük a tennivalókat, ezek közül legfontosabb, hogy a felajánlásokat az egyes könyvtárak dolgozói előzőleg beszéljék meg. Elsőrendű feladataink közé tartozik a kultúrotthon- ban létrejövő „mezőgazdasági szobák“ könyvekkel, főleg népszerű földművelési, állat- tenyésztési szakkönyvekkel való ellátása. A megbeszélés végén határozatot hoztunk arról, hogy a legközelebbi versenybizottsági ülésig — amely júniusban lesz — a járási könyvtárvezetők minden, területükön lévő népkönyvtárat fölkeressenek, s velük elbeszélgetve segítsenek a felajánlások megtételében.

Minden könyvtár önálló nevezési lapon csatlakozott a mozgalomhoz.

Nagy Pál

járási könyvtárvezető.

A cserhátsurányi súg tsz-ben kél növénytermelési munkacsapat dolgozik. A kukorica, napraforgó, cukorrépa, piák, burgonya és takarmányrépa területét egyénekre osztották ki. A tagok azon vannak, hogy minőségi munkát végezzenek. Elvégezték a cukor és takarmányrépa sara- boldsát, befejezték a mák és napratoraó egyelését. A cukorrépánál 200. a burgonyánál pedig 80 mázsa átlagtermést vettek tervbe. A kukorica holdanként! átlagát is emelik 15 százalékkal.

Május 1-ig 4.314 munkaegyA salgótarjáni járási DISZ- bizottság a járásban legjobban dolgozó úttörőcsapatnak adta át azt a vándorzászlói, amely azelőtt a mátranováki pajtásoknál volt. Jó munkájukkal érdemelték ki ezt a somosköújfalusi 4042-es számú Kossuth úttörőcsapat pajtásai.

Hogyan tudták ezt az eredményt elérni? Hiszen a múlt- évben a csapat a legutolsók között volt. Azonban ez év januárjában az újonnan odahelye- zett Kiss László pedagógus vette át a csapat vezetését. Legelsősorban is azzal kezdje munkáját, hogy minid őrsgyűlést szervezett. Maid egyre kellemesebbé tették az őrsi gyűléseket. Az iskola anyagával ösz- szeivggésben növény, illetve állatképeket készítettek kártya- szerűen, meinet a pajtások a csomagból húztak. Ki mit húzott ki arról kellett beszélnie. Ha ez nem sikerült, zálogot kellett adnia. Vagy pedig ki tud több ,.b”, vagy más betűvel kezdődő város, folyónevet. De nemcsak az őrsi gyűlést szervezték m.eg• hanem a szabad idejüket is. Télen sí- versenyt, majd számháborút, sakkversenyt, sportversenyt rendeztek. Olvasmányaikat feldolgozzák. s nekik megfelelően- átalakítják, majd szerepszerüen

séget értek el a tagok. Eddig 31.343 forint készpénzt és 26.320 forint értékű terményt osztottak. Ez összesen pénzben 57.663 forintot jelent. Egy munkaegységre 13.36 forint jut. Az elmúlt évi részesedést 40 százalékkal emelik 1954-ben.

Évi tojás 66, baromfi 30, sertés 25,.vágómarha beadási kötelezettségüket pedig 90 százalékra teljesítették. De még az első félévben beadják a 8 darab hízott-sertést is, s ezzel teljesítik egészévi hízottsertés beadási kötelezettségüket.

Veszelka András agronómus

eljátsszák. Büntetés a gyengébb tanulók, vagy rosszul viselkedő pajtások részére, ha ebben nem vehetnek részt. Bár ilyen alig van. A társadalmi munkából kiveszik részüket. A falu fémgyűjtést tervét 100 százalékra teljesítették. Különösen kiemelkedett Sulyok István, a VI. osztályos pajtás aki .egymaga 12 mázsát gyűjtött. A facsemete ültetésben is megállják a helyüket. A kapott 300 csemetét egy fél óra alatt elültették. Május 23-án nevezetes ünnepük volt. Uttörőavatás volt, ahol közel száz pajtás lett a piros nyakkendő boldog tulajdonosa. Igaz, ki is tettek magukért. 22 műsorszámuk volt, de közönség is. mintegy ezren gyűltek össze a falu dolgozói közül, a tábortűznél.

— Az iskola tanulmányi és fegyelmi eredménye nagyon szép — mondja a csapatvezető elvtárs. — Bár az iskolai munka után is megállják helyüket. A VIII. osztályosok kongresszusi vállalása volt, hogy három idős néni földiét megművelik. A VII. osztályosok sem maradtak le. Molnár Ildikó Zóia őrse vállalta, hogy felkeresik a falu legidősebb bácsiiát és elmondásából összeállítják falujuk történetét.. Persze nemcsak vállalták, hanem teljesítették is/

Magasabb terméshozam - emelkedő jólét

SzabadZászlót kapati a s nlffátarjáni pírás lotfjobb úti iirőrsapaia