Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-29 / 42. szám

2

1954 május 29.

SZARAD XÓGRÁD

Tanácsaink váljanak valóban helyi, hatalmi és tömegszervezetekké

nisztérium is. hol a tanácsoknak, hol a végrehajtó bizottságoknak adnak szigorú utasításokat bizonyos feladatok végrehajtására A példa ragadós, aminek az a következménye, hogy nemcsak a minisztériumok, hanem alárendelt szerveik is utasitgatják a tanácsokat és végrehajtó bizottságaikat. Jellemző erre a csöng- rádmegyei begyűjtési hivatal esete, amely május első hetében utasította a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit egves begyűjtési feladatok végrehajtására azzal a figyelmeztetéssel. hogy ha nem hajtják végre, a megyei begyűjtési hivatal. a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei ügyészség felé megtorló lépéseket tesz. (Élénkség.) Nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta helytelen eljárásnak véget kell vetni. De módosítani kell majd azokat a jog szabályokat is. amelyek szerint a minisztertanács megsemmisítheti vagy megváltoztathatja a helyi államhatalmi szervek ál tál hozott határozatokat. Ezt a jogot az Elnöki Tanácsnak kell majd átadni, annak kell majd gyakorolnia.

Helyi tanácsainkat a működésükben megnyilvánuló hiányosságok. rendelienességek és lazaságok is akadályozzák abban, hogv tevékeny szervei legyenek az államhatalom gyakorlásának. Helyi tanácsaink működésében, államhatalmi funkciójuk gyakorlásában a tanácsülésnek döntő szerepének kell lennie. Az eddigi gyakorlat szerint azonban a tanácsülések többnyire reprezentatív és formális megnyilvánulások.

A tanácstagoknak az ülések nem kellő előkészítése miatt, sem módjuk, sem ideiük nincs arra, hogv alaposan, elméi,vülten elemezhessék a végrehajtó szervek munkáját. A tanácstagokat nem ritkáin munkahelyük vezetői is gátolják tanácstagsággal iáró funkcióik ellátásában, ami a tanácsi munka megengedhetetlen lebecsülésére vall. A tanácsülések sok hetven még ma sem kollektív megnyilvánulások, munkájukban sem a kollektív vezetés, sem a tanácstagok egyetemleges felelőssége nem iut kellően érvényre. A tanácsnak, mint választott szervnek, vagv tömegszervezetnék. a problémái nemigen kerülnek napirendre. A dolgozókat közvetl«n érintő kérdések. mint a kereskedelem, az oktatás kérdései, vagv a szociális ügyek, a tanácsüléseken háttérbe szorultak. Egyrészt ez, másrészt az ülések formális, tartalmatlan volta, csupán a lakos ság kötelezettségeit tárgyaló napirendek okozzák, hogy a tanácsok tagsága nem eléggé aktív. nem veszi ki részét a lanács munkájából, amit a tanácsülések látogatottsága világosan mutat.

A hiányosságok főképpen a tanácsdemokrácia sorozatos megsértéséből fakadnak. Gyakran előfordul, hogy a végrehajtó bizottság indokolatlanul és törvényellenesen leváltja a megválasztott tanácstagok egy részét. néha nagyrészét. Erre vall az is. hogy a végrehajtó bizottságok számos helyen nem számolnak be a tanácsülésnek, aminek kirívó esete mutatkozott meg az elmúlt esztendőkben Békés megyében.

A tanácstagok elköltözése, más területen történő elhelyezkedése esetén, a visszahívásnál, vagy kooptálásnál is gyakran megsértik a tanácsdemokráciát. Önkényesen jelölnek ki új tanácstagokat, vagy régieket egyszerűen póttagnak minősítenek. Nem ritka eset. hogy a kijelölt tanácstagot hónapokig nem választják meg, vagy pedig a vb-nak olyan elnöke és titkára van. akit a tanács meg sem választott.

Az államhatalmi feladatok jó ellátása érdekében elsődleges feladata a tanácsülés jó megszervezése, előkészítése, a tanácstagok aktivitásának biztosítása, a kollektív vezetés, a kollektívmunka és felelősség elvének alapján. Feltétlenül biztosítani kell a tanácsülésnek, mint a helyi hatalmi szerv legmagasabb megnyilvánulásának tekintélyét és felsöbbségét a végrehajtó bizottsággal szemben. amelyet alája kell rendelni és biztosítania a tanácsülés határozatainak maradéktalan végrehajtását.

A tanácstagoknak a tanácsüléseken való kollektív munkáji mellett, egyéni feladataik i: vannak, elsősorban a tanácsol és a tömegek közötti minél jobl és szorosabb kapcsolatok kifejlesztése érdekében. Ezt kellent szolgálniok a rendszeresítet: beszámolóknak és fogadóórák nak. Azonban eddig sem a helyi tanácsok, sem maguk i tanácstagok, kevés kivételtől el tekintve — nem fordítottak erre kellő gondot. A beszámolók amelyek pedig a lakosság legszélesebb érdeklődésére tarthatnának számot, nem rendszeresek. nem kötelezők, sok esetber egyáltalán nincsenek. Számos helyen a tanácstagok bizonyos százalékát, máshol kiválogatva t képzettebbeket, „ütemezik” be beszámoló tartására, szempontok, irányelvek megadása nélkül. Az ilyen beszámolókban nincs sok köszönet, nem kelti!: fel a lakosság érdeklődését, nerr | szolgálják a tanácsok és a dolgozók kapcsolatainak kifejlesztését, nem érvényesülhet a tanácsok felé a választók alulról jövő ellenőrzése és kezdeményezése. Előfordul persze az is. hogy a tanácstag azért nem tud beszámolni, mert mint tanácstag nem fejt ki tevékenységet. S ha a nép küldöttei, a tanácstagok nem végeznek a dolgozók között felvilágosító, nevelő, társadalmi és politikai munkát, a tömegek önmaguktól nem kapcsolódnak be az államünvek helyi intézésébe. Nagyobb gondot és figyelmet kell tehát fordítani a tanácstagok beszámolóira és fogadóóráira több felelősséggel kell azokat az illetékes tanácsi szerveknek de maguknak a tanácstagoknak is szervezni, előkészíteni és lebonyolítani.

A helyi tanácsok éltető ereje, tömegkapcsolataik fejlesztése

(Folytatás az első oldalról.)

fogva ennek a nagy népi egységnek, a forradalmi marxista párttal az élén, a munkásosztály a vezető ereje.

Az elmúlt esztendő tapasztala tai bizonyítják, hogy ilyen széles alapokon nyugvó demokra tikus népi egységnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt. sem a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. Ezt a szerepet csak a népfront, vagy népfront-jellegíi mozgalom képes betölteni. A Magyar Dolgozók Pártjának pro- grammnvilatkozata az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzésére, amikor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi többé-kevésbbé laza koalíciója helyett, a népi egység politikai tömegszervezetének, az új Függetlenségi Frontnak megteremtéséért szállt síkra. A programm- nvilatkozai megállapítja, hogv a Függetlenségi Front: a munkásság. parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek. Magyarország minden haladó hazafias eleme szoros harci és építő szövetségének egységes tömegszervezete A célkitűzés azonban a gyakor latban nem valósult meg. Pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszán, amely nagyobb tömegerők mozgósítását és szé- lesebbkörü politikai aktivitását követeli, a népfront szerepe, jelentősége és feladata lényegesen megnőtt.

A kongresszus feladata, hogy levonja ebből a megfele'ő politikai következtetést. A párt és a kormány ereje, a tömegekkel való szoros kapcsolatában van. Ezt szem előtt tartva, a népköz- társaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek és a szocializmus építése platformján új függetlenségi népfrontot kel! létrehozni, melynek mint széles népi. társadalmi és politikai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie, országos és helyi szervekkel, melyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömeg- kezdeményezésnek és a hagyományos formák gazdakörök, olvasókörök, felelevenítésének. Az új népfrontnak szélesebbnek és demokratikusabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy az új népfront ne politikai pártoknak, vagy töredékeiknek legyen az egyesülése, hanem pártunk részvételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervezeteké és népi bizottságoké, melyben helyet foglalnak a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bizottságok, termelési bizottságok, lakóbizottságok, az állami, társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így tovább.

Pártunk központi vezetősége nevében javasolom, hogy a kongresszus bízza meg a megválasztandó központi vezetőséget,

Tisztelt pártkongresszus! A döntő győzelmet, amelyet pártunk vezetésével a munkásosztály a teljes hatalom megszerzéséért folytatott nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom terén teremtett. népköztársaságunk alkotmánya rögzítette le, amikor alaptörvényünkbe iktatta, hogy „a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé.” (Taps.) Alkotmányunk eme megállapításában benne van szocialista típusú államunk egész lényege és az a gyökeres különbség, amely a régi államrendszertől alapjában megkülönbözteti.

' Népi demokratikus államrendszerünk hatalmas lehetőségeket teremtett népünk, munkátosztá- lyunk és dolgozó parasztságunk képességeinek kifejtésére, az ál lám építése, a közügvek intézése, az ország vezetése terén. Fel szabadultak azok az erők, ame lyek népi demokratikus álla műnk sziklaszilárd alapját alkotják. Ez a magyarázata an- n:k. hogy a régi népelnyomó

hogy a tömegszervezetek és népi bizottságok széleskörű bevonásával mihamarabb dolgozza ki az új népfront működési feltételeit. formáit, célkitűzéseit.

Pártunk népfront-politikájában szem előtt kell tartani azt. hogvha azt akarjuk, hogv az új népfront valóban a népi demokrácia legátfogóbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebbkörű tevékenységei kell kifejtenie a középrétegek körében, a városi kispolgárság tömegeiben, értei miségi és tisztviselői körökben, melyeknek komoly társadalmi súlyuk van és megnyerésük at népi demokrácia számára a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fontos feltétele.

Az új népfrontnak nemcsak építői, de harcos mozgalomnak kell lennie, valóban frontot kell alkotnia népi demokratikus vívmányaink. szabadságunk, függetlenségünk és nemzeti szuveré- nitásunk védelmére, a belső és külső reakciós — imperialista ellenséges törekvések és aknamunka ellen, a béke védelmére, a háború ellrn. Az új népfront akkor lesz eme nagy célokért folyó küzdelem hadserege, ha mélyebb gyökereket ereszt a magyar nép tömegeibe. Gazdagítani kell az új népfront eszmei tartalmát. A függetlenség és szabadság eszméit, sokszázados nemzeti hagyományainkat, melyeknek hatalmas tömegmozgató ereiük van. eggyé kell kovácsolni a demokrácia és a szocializmus eszméjével. A népfront társadalmi és politikai tömegmunkájában a hazafiság és a népek barátságának eszméjét nagvobb súllyal kell kiemelni. Szélesebben és bátrabban, mint eddig, fel kell eleveníteni az ellenállási mozgalom hősi cselekedeteit és a Függetlenségi Front antifasiszta hagyományait is.

Népi demokratikus rendszerünk államhatalmi és igazgatási szervei annakidején a népfront jegyében jöttek létre az országgyűlést és a helyi tanácsokat a Függetlenségi Népfront listáján választották meg, s a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront-politika bátor kibontakoztatásával tovább keli erősíteni.

Pártunk új politikája az új szakasz célkitűzéseinek következetes megvalósítása, gazdaság- politikánk átállítása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, népünk fokozódó bizalma és szeretete a párt és a kormány iránt, és most párt- kongresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfront-politika sikeres kibontakozásának. Ennek érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Népköztársaság erejének, a párt, a kormány és a nép egységének, a hazafias, demokratikus és békeszerető erőknek hatalmas megnyilvánulása legyen. (Lelkes taps.)

állammal szemben, amely évszázadokon át alakult ki és erősödött meg, az alig három és fél esztendős múlttal rendelkező zsenge tanácsszervezetünk egy új társadalom építésének nehéz és bonyolult feladatai közepette, hűséggel és becsülettel, odaadással és eredményesen szolgálja népünk, hazánk felemelkedését a szocializmust. (Taps ) A régi világban, ahol az állami ügyek intézése kevesek, a vagyonosok kiváltsága volt, a dolgozókat azzal zárták el az állami ügvek intézésétől, hogv ahhoz egyszerű emberek nem értenek. Tanácsaink három és félesztendős működése elegendő volt ahhoz, hogy szerte- foszlassa ezt a hazugságot, dolgozó népünk megalázását és becsmérlését Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiainak tíz és Százezrei vesznek részt. Hivatottságukról. rátermettségükről. a legbeszédesebben azok a nagyszerű eredmények tanúskodnak, amiket új szocialista társadalmunk ép té- sének minden terén, a gazdasági. po'itikai. kulturális és nevelőmunka terén elértek. Mielőtt bárki pálcát törne tanácsaink munkája felett, mielőtt

ítéletet mondana tanácsaink ve- zetöinek, tagjainak és munkatársainak tevékenysége fölött, erre kell gondolni. Áldozatkész, fáradtságot nem ismerő munkájukat, a szocializmus ügye melletti helytállásukat, eredményeikké

1 és Hibáikkal együtt csak megbecsülni lehet. (Taps.) Ezt a megbecsülést juttatja kifejezésre az is. hogy népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a kormány előtörlesztésére a mai napon a helyi tanácsok több. mint kétszáz dolgozóját állami kitüntetésben részesíti, népi demokratikus államunk megszilárdítása terén kifejteit odaadó, becsületes munkájukért. (FIosz- szantartó taps.)

A helvi tanácsok létrehozásával, olyan államszervezetet építettünk föl. amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, el tudja látni a proletárdiktatúra funkcióit. A helyi tanácsok a demokratikus centralizmus elvei szerint működnek és területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. Atunkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak és mint a dolgozók széles tömegszérvezetei mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre.

Az új államgépezet, a helvi tanácsok szervezete létrehozásánál azonban nem kellő elvi alapossággal és körültekintéssel jártunk el. Nem vittük át a tanácsi szervezetbe azokat a tapasztalatokat és módszereket, amiket a népi bizottságok a tömegek mozgósítása terén már kialakítottak, amivel megfosztottuk az úi államgépezetet. elsősorban helvi tanácsainkat, a tömegek sajált tapasztalataiban rejlő hatalmas erőforrástól. amit az állami munka terén a múltban már megszereztek: nem alkalmaztuk következetesen a demokratikus centralizmus elvét, ami odavezetett, hogy helvi tanácsaink, főképpen a gazdálkodás terén kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint a volt önkormányzatok: nem eléggé gondosan és körültekintéssel készítettük elő a helyi tanácsok szervezését és megfelelő felkészültségű vezető funkcionáriusokkal való biztosítását.

Bizonyos elferdülések, a tanácsok helves működési elvétől való eltérések, tevékenységük más területén is megmutatkoztak. A szocialista álllamnak döntően közre kell működnie a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásában. Ugyanakkor azonNépi demokratikus államszervezetünkben a tanácsok kettős, államhatalmi és államigazgatási feladatokat látnak el. Az államhatalmi szervek vezetik, irányítják az állam és szervei működését, az államigazgatási szervek megvalósítják, végrehajtják az államhatalmi szervek határozatait. A helvi tanácsok szervezete e kétirányú állami tevékenység egységét teremti meg. Az államhatalmi feladatokat a választott tagokból álló tanács van hivatva helyi vonatkozásban ellátni, melynek so'rán a dolgozó tömegek széleskörű és tevékeny közreműködését kell biztosítania, ami világosan mutatja, hogv tanácsainknak, mint helyi államhatalmi szerveknek, széles tömegszervezeteknek is kell lenniük, Visszapillantva helyi tanácsaink több, mint háromesztendős működésére, arra a következtetésre kell jutnunk, hogv az elért nagy és komoly eredmények ellenére, e kettős feladatuknak nem mindig tudtak kellően megfelelni, nem váltak minden tekintetben népi államunk valóságos helyi hatalmi és tömegszervezeteivé.

Szocialista típusú állam szervezésének alapelve. hogy a tanácsok mint államhatalmi szervek irányítását legfelsőbb fokon csak államhatalmi szerv, nálunk az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács láthatja el, mégpedig közvetlenül, olyan formában, hogy maga vitatja meg és rdja ki a tanácsok legfelsőbb irányításával kapcsolatos határozatoki;. és maga gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről.

Helyi tanácsaink államhatalmi feladatainak ellátását megnehezítette hogy működésükben nem az országgyűlésnek, vagy az Elnöki Tanácsnak voltak, sőt vannak még ma sem alárendelve, annak ellenére, hogy alkotmányunk erre kifejezetten utal, haban hatalmas egyéb társadalmi, politikai, kulturális és szociális feladatai is vannak. Ezek a feladatok azonban eléggé háttérbe szorultak helvi tanácsaink munkájában. amely egyoldalúan, a gazdasági tevékenységre összpontosult. Ebből adódott, hogy lebecsültük a tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség és általában a dolgozó tömegek szerepét a politikai életben, főképpen a forradalom döntő kérdésében: a hatalom és az úi államrendszer megszilálrdításában. A munkás- osztóin tevékeny részvétele a hatalom gyakorlásában egész szo- cialis'a fejlődésünk legdöntőbb kérdése. Pártunk halaszthatatlan. életbevágó feladata, a proletárdiktatúra megszilárdításának elsőrendű feltétele, a munkásosztály aktivizálása. minden irányú tevékenységének fokozása az államhatalmi szervekben.

Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzései és pártkongresszusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremtik az államhatalom és igazgatás megszilárdításának, a helyi tanácsok felélénkülésének, melynek kezdeti eredményei már is mutatkoznak. Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a termelőszövetkezeti tagság, valamint a dolgozó parasztság főképpen a középparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőteljesebb politikai fel- világosító és nevelő munkát követel. amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást, a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus építésére irányítsa, hogy a parasztság, főképpen a középparasztság, politikai ingadozását csökkentse és a termelőszövetkezeti tagsággal együtt fokozottabban bevonja a népi hatalom és igazgatás helyi szerveinek munkájába.

A középrétegek politikai aktivitása komoly lendületet adhat a helyi tanácsok sokoldalú tevékenységének. Ugyanakkor ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi a termelőszövetkezeti tagságnak és a kisparasztságnak. a falu proletár és félproletár rétegeinek a helyi tanácsokba való erőteljesebb bevonását és aktivizálását a társadalmi, gazdasági és politikai tevékenység minden fontosabb területén.

nem államigazgatási szerveknek, legfelsőbb fokon a minisztertanácsnak. Amellett, hogy ezzel megsértettük a szocialista államszervezés egyik fontos elvét. amely a hatalmi szerveket helyezi az igazgatási szervek fölé. és nem megfordítva, súlyos csorbát ejtettünk a tanácsoknak, mint a hatalom szerveinek tekintélyén és ami a legsúlyosabb, rendkívül korlátoztuk a tanácsok hatalmi körét és jogát. Pedig a tanácsoknak a proletárdiktatúra rendszerében, a népi demokrácia viszonyai között is a munkásosztály által ráruházott teljes hatalommal és tekintéllyel kell rendelkezniük és annak gyakorlásához számukra minden szervezeti, politikai és egyéb feltételt biztosítani kell. (Lelkes taps.) Csak így szilárdul meg népi demokratikus államunk, így számoljuk fel tanácsai gyengeségét.

Meg kell változtatnunk a helyi tanácsaink felső irányításában eddig követett gyakorlatot és ennek szervezeti és politikai következményeit egységes tanácsszervezetünkön következetesen keresztül kell vinnünk. Ezt célozza az a javaslatunk, hogy a tanácsoknak, mint államhatalmi és tömegszervezeteknek legfelsőbb irányítását az országgyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak kell ellátnia, hogy ilyen módon az Elnöki Tanács az állam- hatalomban betöltse alkotmányunkban is lerögzített szerepét.

Helyi tanácsaink államhatalmi működését ma is akadályozzák egyes minisztériumoknak, sőt magának a minisztertanácsnak a szocialista állam működési elveit gyakran sértő intézkedései, amikör választott hatalmi szerveknek egyszerűen utasításokat adnak. A földművelésügyi, a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a város- és községgazdálkodási minisztérium, de gyakran más miIlyenirányú tevékenységük igen fontos eszközei az állandó bizottságok. Ezen a téren is számos megoldatlan kérdés van. A legnagyobb hiányosság abban van, hogy az állandó bizottságoknak alig a fele működik tevékenyen. Ez indokolttá teszi annak újbóli megvizsgálását, ho"" a tanácsi szervezetben a különböző tagozatokon milyen állandó bizottságok működjenek. Az állandó bizottságok működésében mutatkozó hiányosságok jórészt abból erednek, hogy az állandó bizottságok létesítésével gyakran megsértették a tanács- demokráciát, amely előírja, hogy az állandó bizottságok tagjait a tanácstagok közül kell választani. Aleg kell szüntetni azt a helytelen és káros gyakorlatot is. hogy egyes minisztériumok úgy kezeljék az állandó bizottságokat, mint saját hivatali szervüket és hatósági feladatokat bízzanak rájuk. Gondoskodni kell az állandó bizottságok rendszeres tájékoztatásáról. Nem szabad előfordulnia annak, hogv az állandó bizottságok, vagy egyes tagjaik a szakterületükbe vágó fontos intézkedésekről, utasításokról ne tudjanak. így azok végrehajtásában tevékenyen ne tudjanak közreműködni.

A tanácsok megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele az állandó bizottságok tevékenységének kifejlesztése. Ennek során tanácsainknak érvényesíti niök kell azt az elvet, hogy az állandó bizottság a helyi tanács választott szerve, annak megbízásából és segítségére végzi munkáját. Ugyanakkor rendezni kell az állandó bizottságok legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Atint a legfelsőbb állam- hatalmi szervre, az elnöki tanácsra hárul a feladat, hogy erre vonatkozólag irányelveket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a kérdés népszerű tájékoztató jellegű feldolgozását.

A helyi tanácsok tömegszerve- zeti tevékenységében nagy súly- lyai esik latba az, hogy milyen kapcsolataik vannak a nagy tö- megszervezetekhéz. A jó együttműködés szervezeti feltételei megvannak, amennyiben a tömegszervezetek — a szakszervezetek. a DISZ, az MNDSZ — helyi vezetői, vagy képviselői általában tagjai a helyi tanács végrehajtó bizottságának és megfordítva is a helyi tanács tagjain keresztül képviselve van a tömegszervezetek helyi vezetésében. Ennek ellenére az együttműködés sok kívánnivalót hagy maga után. A tömegszervezetek vezetői gyakran lebecsülik a tanácsi munkát, nem fejtenek ki aktív tevékenységet.

(Folytatás a harmadik oldalon.)

Új államhatalmunk — a nép hatalma