Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-26 / 41. szám

Tegyük tartóssá a kongresszusi verseny eredményeit "tapasztalatok az építőiparban A GYERMEK VÉDELME — A BÉKE VÉDELME 1949 A kongresszusi munkaverseny mint az ipar többi területén, úgy az építőiparban is jelentős ered­ményeket hozott. Ennek a ver­senyszakasznak a tapasztalatai azonban a jövőre nézve nagy segítséget nyújthat munkánkhoz, az eredmények megszilárdítá­sáért folyó küzdelemben. Bár az építőipar idényjellegét megszün­tettük, mégis a melegebb hóna pok időszaka nyújthatja legtöb­bet a hatalmas építkezési tervek megvalósulásának. A kongresszusi verseny bein­dulása az építőipar területén kissé vontatottan ment. Végülis azonban a szakszervezeti funk­cionáriusok, az építési vezetők, munkavezetők, brigádvezetők kö­zös versenyszervező munkájuk nyomán a dolgozók harcba indultak vállalt kötelezettségük teljesíté­séért. A kötelezettségvállalások legnagyobbrészt helyesen, a he­lyi adottságoknak megfelelően a határidők lerövidítésére, a mi­nőség megjavítására, anyagta­karékosságra és a munkafegye­lemre irányultak. Így volt ez a Nógrádinegyei Tatarozó Válla­latnál is. Itt azonban a mű­szaki dolgozók egy része, de ma­ga Jobbágyi Márton 'gazgató és Balázs Frigyes főmérnök sem fordított menetközben kellő súlyt a munkaversenyre. Azt tartották, hogy a munkaverseny kérdései­vel foglalkozni kizárólag az üzemi bizottság ügye. Az üzemi bizottság foglalkozott és ma is helyesen foglalkozik a verseny­nyel. Megszervezték Verebélyi Tamás, a vállalat egyik dolgo­zója által kezdeménjezeít ver­senyt a megye kőművesei között, bár erről a vállalat igazgatója és főmérnöke hallani sem akart. Balázs Frigyes főmérnök a ver­senyszervező munka támogatása helyett szemrehányóan mondta az CB-elnöknek: „hogy merte a pásztói építkezésen dolgozó kő­műveseket felszólítani a megyei kőművesek versenyéhez való csatlakozásra”. Csak hosszabb vita után engedett, amikor lát­ta, hogy maga a párttitkár is tá­mogatja a kőművesek vc'seny kezdeményezését, sőt akkor ígé­retet tett arra is, hogy a szé- csényi építkezésen dolgozó kő­műveseket is beszervezi a ver­senybe. A tatarozó vállalat kő­művesei lendületesen harcoltak az elsőbbségért, miután Németh Mihály 6 tagú köművesbrigádja az élvonalba is került és a me­gyei kőművesek versenyében a harmadik helyezést érte el. A kongresszusi versenyben komoly hiányosság volt az ered­mények népszerűsítése terén. Nem fordítottak kellő súlyt az eredmények értékelésére és így az üzemi bizottság és a szakszervezeti bizalmiak vagy megkésve kapták kezükhöz a versenyértékelés adatait, vagy egyáltalán nem is tudták is­mertetni a dolgozókkal, hogy hol tartanak vállalt kötelezettsé­gük teljesítésében. Igen súlyos hiba, hogy a minisztertanács és a SZOT határozatát figyelmen kívül hagyják, nem dolgozták ki a műszaki sztahanovista szintet. Bár a vállalat főmérnöke másfél hónappal ezelőtt ígéretet tett az üzemi bizottság ülésén a sztaha­novista szint kidolgozására. de az még a mai napig sem tör­tént meg. Helyes lenne, ha a Tatarozó Vállalat igazgatója és főmérnöke tapasztalatcsere cél­jából felkeresné a 63/6-os válla­latot és megismerné, hogy Ep­pich Ernő igazgató és Patay István főmérnök elvtársak ho­gyan foglalkoznak a dolgozók­kal és a kongresszusi munkaver­sennyel. Ennél a vállalatnál mind az igazgató, mind a fő­mérnök szoros kapcsolatot tart pártszervezettel és az üzemi bizottsággal. Előre készített munkaterv alapján egy hónap­ra meghatározzák a brigád­vezetői értekezleteket, ahol a műszaki dolgozók a brigádokra felbontott tervet megbeszélik a brigádvezetőkkel, majd a brigád tagjaival. A brigádok a felada­tok megismerése után meg tud­ják tenni felajánlásaikat. A 63/6-os Szakipari Építővállalat­nál azonban nemcsak a verseny szervezésére fordítanak gondot. A brigádok dekádonként rend­szeresen megkapják vállalásuk teljesítésének értékelését is. A teljesítményben élenjáró dolgo­zókat csoportosan viszik mozi ba az igazgató főmérnök és az üzemi bizottsági elnök. A kollek­tív szerződésben vállalt „vil- lám”-ot rendszeresen kiadják az építésvezetőségnek és így a bri­gádok nemcsak saját eredmé­nyeikről szereznek tudomást, ha­nem megismerik azt is. hogy versenytársaik, vagy a többi bri gádok mőyen eredménnyel har colnak vállalt kötelezettségük teljesítéséért. Igen helyes mód szer, hogy az élenjáró dolgozók családtagjainak levelet külde­nek, amelyben végzett munká­jukért megdicsérik. A községi ta­nácsokhoz megküldik az élen járó dolgozók fényképeit, ered ményeit. Az elért termelési ered menyek tehát nem maradnak a falak között, vagy az asztalitok­ban, .hanem vele megbecsülést és jó hírnevet szereznek nem csali 2 vállalaton belül, hanem az illető dolgozó otthonában és lakóterületén is. Ezek a jó mód szerek lendületet adnak a dolgo­zóknak, s a dolgozók lendü le'.e, jó irányítással és munka- szervezéssel párosulva meg is hozza eredményét. A Szakipari Építővállalat április havi tervét 92 százalékos munkáslétszám mellett 117.3 százalékra teljesí­tette. A kongresszusi verseny befe jeáése után az építőipari vállala­toknak arra kell törekedniük, hogy eddigi eredményeiket tar lóssá tegyék, sőt tovább fejlesszék. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy pártunk javaslatára kor mányunk olyan programmot dol­gozott ki, amelynek megvalósí­tásával ülemesen emelkedik né' púnk jóléte, tovább javul szó ciális és kulturális he'yzete. Ennek a nemes célnak az elérése érdekében minden- építőnek, a Tatarozó Vállalat dolgozóinak és vezetőinek is keményen és !eiki ismeretesen kell doigozniok! Bakos Pál Gpit5- is Faipari Dolgozók Szakszer­vezete nógrádmegyd bizottsága elnökhelyettese •ben a Nemzetközi Nőszövetség moszk­vai tanácsülésén a világ bé­két akaró asszonyai elhatároz­ták, hogy minden évben egy napot a gyermekeknek fognak szentelni. A gyermekek iránti szeretet, a béke megvédése ve­zette őket, amikor elhatároz­ták a nemzetközi gyermeknap megünneplését. Ebben az évben május 29— 30-án, szombaton és vasárnap ünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot. Ennek a nap­nak jelszava: ,,A gyermek vé­delme, a béke védelme“. Március 8-hoz hasonlóan te­gyük ezt a napot is az egész megye ünnepévé. Ezekben a napokban emlékeztessük az asszonyokat arra, hogyan él­nek a gyermekek a szabad ha­zában, hogyan a kapitalista országokban. Például Cseh­szlovákiában 3110 gyermek­tanácsadó és 16 gyermek- gyógyintézmény működik, amelynek befogadóképessége három és félszeresére növeke­dett 1948 óta. 1937-ben tíz kór­házi gyermekosztály volt 1400 férőhellyel, 1953-ban már 151 gyermekosztály működött 10.500 férőhellyel. Az állandó gondoskodás eredménye, hogy a gyermek- és csecsemőhalálo­zás csökkent. Az állami költ­ségvetés a közoktatásra há­romszor akkora összeget fordít, mint 1948-ban. Az óvodák szá­ma 1948-hoz képest 244.9 szá­zalék. Az ipari iskolák száma több. mint háromszorosára, a tanulóké pedig több, mint hat­szorosára emelkedett. Ezzel szemben Franciaor­szágban takarékosság címén a kormány csökkentette az okta­tásügyi kiadásokat, amelyek az összes országok között az utolsó helyen állnak: a költség- vetés 5.5 százalékát teszik ki. Az 1951-es hivatalos adatok szerint az ország lakosságának 3 százaléka írástudatlan, a ta­nulás a gazdagok kiváltsága. 1953-as adatok szerint a felső- foktú oktatásban részvevő hallgatóknak csupán 10 száza­léka alkalmazott, vagy közhi­vatalnok és mindössze 3 szá­zaléka munkáscsalád gyerme­ke. Igen súlyos az óvodák helyzete Párizs XII. kerületé­ben is. ahol 50 év óta egyetlen új óvodát sem létesítettek és a régieket — az iskolákhoz ha­sonlóan 20 év óta nem festet­ték ki. Az 1954-es oktatásügyi költségvetés parlamenti vitája alatt országszerte nagy meg­mozdulások voltak. A nevelők és a diákok 24 órás figyelmez­tető sztrájkot tartottak, már­cius 31-én. Szülők küldöttségei mentek el a hatóságokhoz az iskolák, a tanulóifjúság és a pedagógusok érdekében. A merikában a kormány in- tézkedései háborús hisz tériát váltanak ki még a gyer­mekeknél is. Albert Kahn is­mert író „A halál játéka“ című könyvében írja: „Az egyik néwyorki iskola igazgatója a következő szövegű körlevelet küldte el a szülőknek: „Hogy megvédje gyermekét atom­bombatámadás esetén, kérjük, adjon gyermekének egy olyan széles lepedőt, amelybe bebur­kolózhat." 1951-ben a new yorki iskolákban kötelezővé tették a fém személyazonossági lapok hordását a II. és a III. osztályos elemisták részére és közölték, hogy készítenek ilye­neket az óvodások számára is. Egy 7 éves kislány, akitől meg­kérdezték, hogy mit hord a nyakában, azt válaszolta: „Azért van ez. hogyha az ar­com elég, tudják ki vagyok." Ez az intézkedés hatalmas til­takozást váltott ki országszer­te. Szülők keresték fel a pe­dagógus szakszervezetet és a lapoknak küldött leveleikben fejezték ki felháborodásukat a gyermekek ellen indított ideg­háború miatt. T áthatjuk tehát, hogy az asszonyok, édesanyák az egész világon azért harcolnak, hogy minden gyermek egészsé­ges, mosolygós legyen, hogy békés, boldog legyen az élet. A mi szabad országunkban és nálunk Nógrád megyében is tegyük a gyermeknapot ebben az évben olyan ünnepélyessé, olyan örömmé a gyermekek számára, mintha születésnap­juk lenne. Érjük el azt, hogy a gyermekek örüljenek előre és számolják a napokat, hogy vájjon mikor következik már ei az várvavárt nap. Minden megnyilvánulás fejezze ki és tükrözze a gyermeknapon gyermekeink megváltozott, boldog életét, s tükrözze azt, hogy a minisztertanács anya- és gyermekvédelemről szóló határozata és különösen az új kormányprogramm óta milyen változások történtek a csalá­dok, a gyermekek életében. A gyermeknap előkészítésé­ben sok segítséget várunk az anya- és gyermekvédelmi bi­zottságoktól. A kulturális bi­zottságok tagjai pedig segítse­nek 29-én városban, üzemben, falun egyaránt a filmvetítéssel egybekötött előadások szerve­zésében. Május 30-án vasárnap dél­előtt a DISZ és az MNDSZ kö­zösen szerveznek sportbemuta­tókat, filmmatinét és könyv­vásárt. Ehhez a munkához is kérjük a szülői munkaközösség hozzájárulását. Délután a par­kokban, kultúrházakban, út­törőházakban rendezzenek vi­dám műsoros majálisokat, amit este tábortűzzel tegyenek ün­nepélyessé. De segítsen a szü­lői bizottság a családlátogatá­sokban is. Beszéljék meg a szülőkkel, hogy hogyan tud­nának még jobban résztvenni az „építsük, szépítsük isko­láinkat“ és a „munkaórát az iskoláknak“ mozgalmakban. Fogjanak össze a szülők és te­gyék még szebbé, még tisztáb­bá az iskolákat. A lig pár nap választ el bennünket már a gyer­meknap megünneplésétől. Ve­zetőségi tagjaink, asszonyaink használják fel jól a hátralévő pár napot és igyekezzenek si­kerre vinni a nemzetközi gyermeknap nagy ünnepét — méltó megünneplését. Tegyük gyermekeink számára feledhe­tetlenné ezt a napot, ugyanak­kor használjuk fel ezt az al­kalmat arra is. hogy gyerme­keink jövőjének építésébe, a kormányprogramm céljainak megvalósításába minél több édesanyát, asszonyt és leányt vonjunk be. Mizser Józsefné az MNDSZ megyei oktatási felelőse A gépi növényápolás jelentőségéről A TSZ-EN IS MÚLIK... Jól számolnak-e a pataki Zsdánov tsz-ben Vájjon hányszor görnyed meg a kapások dereka egy . nap alatt? Minden kapavágás egy-egy görnyedés. És hányat kell vágni addig, míg elérkezik a termékeny ősz, amikor letö­rik az aranysárga kukoricát, kiszedik a földből a cukorré­pát, burgonyát, és letörik a hatalmas napraforgót. Aki nem ismeri a falusi életet, nem is képzeli, mennyi emberiei őt emészt, mennyi verítéket szív magába a föld, amíg átadja termését művelőjének. Váj­jon, hogyan lehetne könnyeb­bé, biztonságosabbá tenni a munkát? Hogyan lehet elérni, hogy minden időben befeje­ződjön? Mi segítheti a falu népét ahhoz, hogy könnyebb, vidá­mabb legyen a munkája? Mi már ismerjük a választ: a gép. Gondoljuk csak meg: né­hány évvel ezelőtt még alig volt néhány gép a magyar fa­lun. Ami volt, az sem a nép javát szolgálta. Most a szabad hazában gép segíti a parasz- ságot, amely a maga gazdája. A mezőgazdaságunk fejleszté­séről szóló párt- és kormány- határozat külön fejezetben tár­gyalja a gépesítést, mint me­zőgazdaságunk fejlődésének kulcskérdését, amely „lehető­vé teszi... a terméshozamok gyors növekedését, a termelé­kenység emelését és a nehéz testi munka kiküszöbölését“. A pataki Zsdánov tsz nem­csak az aratásra, de a növény­ápolási munkákra is szerződést kötött az érsekvadkerti gépállomás­sal. Azt gondolná az ember, azért tették, hogy könnyítse­nek a munkán, s hogy határ­időre végezzenek, mert kevés a munkaerő. 13-an dolgoznak a növényápolásnál. Pedig 18 kh kukoricát, 11 kh burgonyát, 2 kh cukorrépát, 10 kh napra­forgót vetettek. Ebből már májusban kapálni kell a nap­raforgót és a kukoricát. Pénteken reggel traktor dü- bögrött végig a község utcá­ján. Fábián József, a gépállo­más traktorosa indult, hogy megkezdje a munkát. A tsz ta­gok már elvégezték a 2 kh cukor és 2 kh takarmányrépa, valamint az 1 kh mák sarabo- lását. Megkezdték az egyelést is. Fábián József azonban kis idő múlva már befelé tartott Nem azért, mintha befejezte volna a munkát. De erről beszéljen ő: — A gépi kapálás alapvető feltétele,, hogy meglegyen a kellő sortávolság és némikép egyenesek is legyenek a sorok. A gépemen öt kapa van, öt sort vihetek egyszerre. Az öt kapa egyszerre mozog, a sorok azonban girbe-görbék és sokát kivág. A sortávolság sem pontos. Az előírt 70 cen­timéter sortávolság közé sok­szor még egy vetősort tettek. Most sem 70 centiméteres, sem 35 centiméteres sortávol­ságra nem állíthatom a gépe­met. Viszont az ide-oda való . állítgatás nagyon sok időt vesz el. Bár elég füves a napraforgó, úgy gon­doltuk, próbálják meg ők ló­kapával, ez nem vág ki annyi növényt. A napraforgót a tavasszal a tsz kocsisai vetették. Munká­jukat felelőtlenül végezték, s mindenképpen kárt okoztak a tsz-nek. Ha lókapával végzik el ezt a munkálatot, még ke­vesebb munkaerő marad, pe­dig itt a lucernakaszálás ide­je is. Lóvál naponta 5 holdat végeznek el, míg az elmúlt év­ben Fábián József, a horpácsi tsz-nél egy nap alatt 29 kát. hold kukoricát kapált meg. Meg aztán olcsóbb is a gépi művelés. Egy katasztrális holdért 36 forintot fizetnek a gépállomásnak. De Dénes Ist­ván azon a véleményen van, hogy minek fizessenek, amikor maguk is elvégezhetik. Arról azonban úgylátszik, megfeled­kezett, hogy tavaly részbe ad­ták ki a földet, mert nem bír­tak megbirkózni vele. De ez A gépi növényápolásnál: igén | nagy egyéni és népgazdasági \ jelentősége van. Hazánkban az I abraktakarmány-probléma még /ii'/ics megoldva s ennek megol­dása a következő évek feladata. Továbbá a dolgozó néonek, több I húsra, zsírra, tejre van szüksége még mindig szerencsésebb I s- ennek előállításához pedig szi- helyzet volt, mert tavalyelőt Iiakarmánybázis kell. A ma- meg a fu ette meg a növényt." Mindkét esetben a tsz-tagok vallottak kari. Először termés nem lett, má­sodszor meg napszámba kel­lett odaadni egy részét. A tsz- tagok pedig nem akarják sem gasabb termésátlagok elérésé­nek. a takarmánybázis biztosítá­sának egyik legdöntőbb eszköze a gépi növényápolás, ha azt idő­ben, szakszerűen végezzük el, s amikor azt a növény és a talaj leginkább meghálálja. Tsz-elnk szempontjából a gépi növény- az előbbit, sem az utóbbit meg-1 ápolásnak kettős jelentősége van. Emelkedik a termésátlag] több | állatot tud a tsz meghízlalnl, ismételni. Márpedig Dénes 1st ván „politikája“ idevezet. A gépállomások feladata, I ami lényegesen növeli a jőve­hogy a gépi munkával segít­séget nyújtsanak a tsz-ek meg-., .... , erősítésében, a termésátlagok {használásával lényegesen növelésében. A tsz-ek megkö- ‘ken a növénuáoolásra ri vételik a gépállomásoktól a mi­nőségi munkát. Ez érthető is. Pénzükért becsületes mun­kát várnak. Azonban sok mú­lik a tsz-eken is. A pataki Zsdánov tsz tudta, hogy a napraforgót géppel kapálják, mégis hanyagul vetettek. A növényápolásra nemcsak a gépállomásnak, hanem a tsz- nek is készülnie kell. Persze az a legkönnyebb, hogy gyen­delmet. Második: a gépek fel­csök­ken a növényápolásra 'elhasz­nált munkaegységek száma, így a nagyobb jövedelmet kevesebb munkaegységre kell felosztani, ami szintén emeli az egy mun­kaegység után . járó részese­dést. A szécsényi gépállomás bizto­sítja a szükséges gépeket a kör­zetében lévő tsz-nek. Két kultl- vátorral fogjuk végezni a nö­gébb munka esetén alaposan I vényápolást. A kultivátor vonta- leszidják a gépállomás trakto-1 fására egy G 35-ös traktort sze­ristáját Azt azonban nem ne-1r ellünk át gumikerékre. .4 má­zik meg, hogy ők milyen mun- univerzál-traktor von­kát vegeztek előzőleg. Ennek I _ £ .............................. el lenére Fábián József délután I ^aUap Ezidaig is vege~tunk nő- ismét kijött gépével, hogy be-1 vényápolást. 50 kh őszikalászost fejezze a megkezdett munkát, ihengereztünk^ és fogasoltunk Mert ha a tsz végzi el az első weg, továbbá 20 kh műtrágyá- kapálást, másodszorra, har-1 zást végeztünk géppel. Csupán a madszorra még nehezebb \ett\pilinyi Dózsa tsz-nél ISO kh-án volna a gépállomásnak Tehát nemcsak a gépállomá­son, nemcsak a tsz-en múlik, hanem a kettőn közösen, hogy fizet az idén a pataki ha­tárban a tsz kukoricája, bur­gonyája, cukorrépája, napra­forgója. A gépállomáson és a \ végeztünk hengerezést és foga- ísolást. Jól szerveztük meg a ka- Ipálások munkáit is. körzetünket két részre osztottuk. A körzet | egyik részén az egyik, a másik részén pedig a másik kultivátor I fog dolgozni. Hogy biztosítani tudjuk a növényeknek a géppel való művelését, a vetés alkat- | mával kihelyezett agronómusaink ellenőrizték és irányították a tsz-en múlik, hogyan erősödik ] géppel való vetést. Fő hangsúly a sorok egyenességén és a meg­felelő sor- és tőt&oolságon volt. A kapálások ideje alatt is állan­dóan ellenőrzik a kihelyezett ag- ronómusok a gépek munkáját. a pataki Zsdánov, elégedettek lesznek-e tagjai, nagyobb lesz-e jövedelmük, mint ta­valy. H. G. miközben szaktanácsokkal vilá gosítják fel a növényápolást végző traktorosokat. Ha az egyik gép hamarább befejezi területén lévő munkákat, akkor az agronömus irányításával a másiknak a területén dolgozhat tovább. .4 gépállomás vezetősége, va­lamint dolgozói különösen nagy súlyt fektet a kevés munkaerő­vel rendelkező tsz-ek megsegité sere. E célból például a magyar- géci Marx Károly tsz-szel több­szöri kapálásra 51 kli-t szerződ­tünk le, ami a tsz kapálást mun­káinak 90 százalékát teszi ki. Az egyéni dolgozó parasztok kö­zött pedig kihelyezett agronó­musaink széleskörű propagandát fejtenek ki a gépi növényápolás érdekében. Azonban még tsz-nél is előfordul, hogy nem akarnak gépi növényápolásra leszerződ­ni, amit azzal indokolnak, hogy van ahhoz elég erejük, hogy növényápolást kézzel is elvégez­zék. Ilyen például a nógrádme gyeri Petőfi tsz, amely még ez- idáig egy holdra sem kötött ve­lünk szerződést. Ez a felfogás természetesen különösen ezen a tavaszon helytelen, amikor az esős időjárás következtében a nö vényápolás, valamint a takar- mánybeíakaritás ideje ugyanazon időre esik. Ebben az esetben bármilyen jól is szervezik meg a munkát, nem tudják azokat a kellő időben elvégezni, cmi hát­rányos a növények fejlődésére. A gépállomás kihelyezett ag- ronómusai közül igen jó munkát végzett a szerződéskötésben Ba­logh János, aki megakadályozta például, hogy a rimáéi Kossuth tsz kukoricáját részes munkára adja ki. A rimád és a varsányi tsz-szel több mint 87 kh növény- ápolásra kötött szerződést, anu az összes növényápolásnak 95 százalékát teszi ki. Mi a gépállomás dolgozói minden segítséget megadunk a körzetünkben lévő tsz-nek a kor­mány programúiban lefektetett terveik megvalósításához. Csu­pán az szükséges részükről, hogy hallgassák meg szaktanácsain­kat és azokat hajtsák végre. Maróczi József főagronómus Az államkölcsönök hat sorsolását tartják még ebben az évben Május 27-én, csütörtökön délután Sztálinvárosban lesz az I. Békekölcsön hatodik sor­solása. A főnyereményt május 30-án, vasárnap délelőtt húz­zák ki. ^4z államkölcsönöknek eddig 18 sorsolása volt, amelyeken kihúztak összesen 4,004.137 köt­vényt 1,123.400 millió forint értékben. A most bejelentett sorsoláson kihúzásra kerülő 56.1 millió forinttal együtt 1,179.500 millió forintra emel­kedik a kölcsönjegyzöknek visszafizetett összeg. A sorsolásról az Országos Takarékpénztár hivatalos nye­remény jegyzéket készít, amely­nek alapján az ország egész területén 1954. június 1-én, kedden kezdik meg a nyere­ménnyel és törlesztéssel kisor­solt kötvények beváltását. Az államkölcsönöknek ebben az évben még 6 sorsolása lesz: 1954. június 29, a Ili. Béke­kölcsön második sorsolása ka- posvárott, 1954 augusztus 23— 26: a Tervkölcsön 9. sorsolása Budapesten, 1954. szeptember 19-én a IV. Békekölcsön első sorsolása Cegléden, 1954. októ­ber 26—29-én a 11. Békekölcsön ötödik sorsolása Tatabányán, 1954. november 26—29-én az J. Békekölcsön hetedik sorsolása Békéscsabán, 1954 december 30-án a III. Bélzekölcsön har­madik sorsolása Szombathe­lyen. A nemzetközi gyermeknap alkalmából a megyei könyv­tár és a járási könyvtárak új­ságcikkekben ismertetik a nemzetközi gyermeknap je­lentőségét és gyermek szavaló­versenyt hirdettek. A gyermekhét ideje alatt na­ponként mesedélutánokat szer­vez a könyvtár. A mesedél­után a könyvtárhelyiségben lesz megtartva. Ezenkívül a gyermekbét alkalmával könyv­kiállítást, szavalóversenyt és sok más szórakozási lehetősé­get nyújt a megyei és a járási könyvtár.

Next

/
Thumbnails
Contents