Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-21 / 31. szám
1954 április 21. SZABAD INOGRXd 3 Az „objektív okok" és a terv teljesítése Hányáson A kányási vállalat műszaki Í9 fizikai dolgozói több mint egy évvel ezelőtt büszkélkedhettek azzal, hogy állampolgári kötelezettségüknek eleget téve teljesítették a tervüket. Ez 1953 februárban történt, akkor 103.3 százalékos teljesítményt értek el. De azután fordulat következett be az üzem termelésében. A teljesítmény egyre csökkent s ebben még a kormány- programm elhangzása után sem történt változás. Az egész ország dolgozó népe az élet- színvonal további fokozásáért, a Programm végrehajtásáért kemény küzdelmet folytat, addig a kányási vállalat alig 70— 80, sőt, előfordult, hogy 60 százalékon aluli teljesítményt ért el. Súlyos adósságukkal nehezítették célkitűzéseink megvalósítását. A vállalat műszaki vezetői is megsokalták a termelés sikertelenségét, s elhatározták, hogy az 1954-es termelési évben a győzelmek elérésére vezetik a bányászokat. Ezt a fogadalmat tette január 8-án délután 5 órakor Fényes Gyula a vállalat főmérnöke. Határozottan kijelentette: A múltév hibáiból okulva a termelésgátló körülményeket felszámoltuk és január 9-től napi tervünket minden esetben teljesíteni fogjuk.” A fogadalom elhangzott, melyet a többi műszaki vezetők lelkes tapssal fogadtak. Bíztak a főmérnök szavaiban s várták, hogy azt valóra is váltja. Az adott szó valóraváltása azonban elmaradt januárban, februárban, még márciusban is. így 8336 tonna szén adósságot szereztek. Ez még tovább fokozódott április hónapban. A tartozás 15-ig 3383 tonnával növekedett. Pedig a kányásiak is szeretnének készülni a kongresszusra, de ebben súlyos mulasztások gátolják, amint Vukicsevics Géza vájár szerkesztőségünkhöz küldött következő levelében megírta: „ ... Kártyás üzem az utóbbi hónapokban is egyre több szénadóssággal tartozik népgazdaságunknak, ezzel komolyan hátráltatja a kormányprogramm végrehajtását. Mi az oka énnek? Az üzem műszaki vezetői igen gyakran a sok felesleges bérreklamációra hivatkoznak, rossz a munkafegyelem. Valóban ez is oka a többi hibák között a lemaradásnak. Hónapról hónapra magas a bérreklamáció után kifizetett összeg. Februárban 40.000 forintot fizettek ki utólagosan. Ez igen sok dolgozót Levél a szerkesztőséghez érintett és a munkalendület rovására ment. Sajnos, a munkafegyelem terén is baj van üzemünknél. Nem használják ki a munkaidő mind a 480 percét, amelynek fő oka az, hogy hosszú idő óta, de jelenleg is hiányoznak a kellő munkafeltételek. A szénfal melletti dolgozók így nem tudják termelőmunkával eltölteni mind a 480 percet. A munkahelyek nagyrészén 3—4, esetleg 6 órát lehet egy műszakon dolgozni. Az ürescsille, fa és egyéb anyagok hiánya, ezenkívül az ereszkékben a gyakori kötélszakadások gátolják a folyamatos termelést. Előfordul, hogy műszakonként kétszer is elszakad a kötél, így nem vagyunk képesek a munkaidő teljes kihasználására. Sok az igazolatlan hiányzó — mondogatják a műszaki vezetők. Ez is igaz, de. csökkenteni lehetne, ha a párt-, szakszervezet többet foglalkozna a fegyelmezetlenekkel, ha a notórius mulasztókkal szemben pedig az üzemvezetőség erélyesebb rendszabályokat alkalmazna — akkor nem kellene a becsületes dolgozóknak szégyenkezniük. Üzemünkben igen elterjedt vélemény az, hogy lemaradásunk fő oka az úgynevezett „objektív okok”. A gyakorlatban ez hogyan néz ki? Égy példát említek meg a sok közül, amely nemrégiben történt. Április 6- án a délutáni műszak közepén az egyes sikló főszállitó gumiszalagára 5 méteres szakaszon rászakadt a kő. Ez a gumiszalag szállítaná az üzem termelésének 70—75 százalékát. A gyakori hibák következményeképpen teljesítménye azonban igen alacsonyra csökkent. Kétségtelen, hogy a bekövetkezett omlás elhárítása esetleg 6 órát igényelt volna — rendes körülmények között. De mivel az elhárítás késlekedett, a szállítószalag sza- baddátétele négy műszakon is eltartott. Ez további sok tonnával növelte üzemünk adósságát. Az elhárítás azért késlekedett, mert üzemünk nem rendelkezett megfelelő méretű fával, mellyel a szakadást gyorsan és biztonságosan -átn lehetett volna építeni. Az építkezéstől kölcsönkapott 2 darab 5 méteres fenyőfa, amelyből legalább 6 darabra volt szükség, nem tudott ellenállni a bekövetkezett nagy nyomásnak. Újabb szakadás jelentkezett. A szakadás áttelepítésével megbízott szakmunkások felelősségteljesen végezték volna munkájukat, de az éjjelesi műszakban kétizben is elhagyták a bánya mélyét és felszínen kerestek megfelelő méretű és mennyiségű fát. Ebből megállapítható, hogy az üzemvezetőség az anyagbeszerzők nem gondoskodnak az ilyen méretű fák beszerzéséről és ők nyugodtan aludtak. Eddig arra gondoltak: ilyen szakadás Hányáson nem fordulhat elő. A tények azonban mást igazolnak. A szakadás bekövetkezett, de a kellő fenntartást elmulasztották. A siklók, szállító vágatok karbantartásának az elhanyagolása a jövőben is megbosszulja magát. A termelésben még sok kiesést fog előidézni. Ezt igazolja a nyugati ereszke és az egyes sikló állapota. így az „objektív okok” kihatnak a termelési eredményekre, a munkafegyelem lazulására és a munkaidő nem teljes kihasználásra. Hányáson a dolgozók látják ezeket a hibákat. Taggyűlésen, termelési értekezleteken bírálják is. javaslatokat lesznek a műszaki vezetőségnek, de érthetetlen okból kifolyólag intézkedés nem történik a hibák megszüntetéséért. A fronton dolgozók hónapok óta 35—38 fokos melegben, levegő hiányában végzik a munkát. Az illetékesek ezt természetesnek találják. Pedig könnyen lehetne ezen segíteni, csak akarat kell hozzá. Az üzem dolgozóinak az a véleményet Hányás-akna is tudja teljesíteni, sőt túlteljesíteni a tervét, csak ezeket az „objektív okokat” kell megelőzni a legsürgősebben. Úgy érezzük, mi sem vagyunk rosszabb dolgozók, mint például a mátranováki bányászok, meg vagyunk győződve arról is, hogy a nováki bányászok sem tudnák teljesíteni a 8-i munkatervüket 3—4, esetleg 6 óra alatt. Arra kérjük az üzem műszaki vezetőit, hogy kövessenek el mindent azért, hogy mi is fel tudjunk zárkózni a kongresszusi versenyben élenjáró üzemeink mögé. Mi is több szénnel akarjuk köszönteni pártunk Hl. kongresszusát. Több szenet akarunk adni a kormányprogramm sikeres megvalósításához és nem utolsósorban szeretnénk mi is fizetéskor a borítékban minél több forintot látni, hogy magunk és családunk szociális és kulturális igényeit még jobban ki tudjuk elégíteni. Ez pedig nálunk jelenleg teljes egészében a párt-, szakszervezet és a műszaki vezetők jó munkájától függ-i~-----------------------------Go dó János nagyszerű újítással köszönti a pártkongresszust Godó János a Salgótarjáni Acélárugyár hengdreszterga műhelyének sztahanovista vésőse jó munkája jutalmául több kitüntetésben részesült. 1950 december 8-án a munkaérdemrend bronz fokozatát, 1952 június 9-én sztahanovista oklevelet, augusztus 20-án a sztahanovista jelvényt érdemelte ki kiváló teljesítményéért. 1954 márciusban elért eredménye után az üzem kollektívája a sztahanovista büszke cím viselésére jogosította. Godó elvtárs kiváló eredményét azáltal érte el, hogy újításokat alkalmazott. 1950- től 12 újítási javaslatot küldött be, amellyel 30.757 forint megtakarítás várható évenként. Az elmúlt termelési év végén Miklós Mihály elvtárs a gyár üzemi bizottságának elnöke beszélgetett Godó elvtárssal. Közben a hengereszterga gépek munkamenetét figyelte. Beszélt Godó elvtárssal arról is, hogy foglalkozott-e már a négyméter hosszú gyalugépen a kétirányú gyalus megvalósításával. Mivel a gép nincs teljes egészében kihasználva igen eredményes volna a kétirányú gyalu'ás. Ezáltal az üzem termelését is növelni lehetne. Godó elvtárs később gondolkozott az üzemi bizottság elnökének javaslatán. 1954 januárjában felajánlását már az- irányban tette, hogy a kongresszusig bevezeti az újítást. A munkára a gyalugépen dolgozó Borszu- kovszki és Kovács elvtársakat is bevonta. így közösen készítették el a késtartó cuportot, ami a kétirányú gyalulást lehetővé tette. Az újítás sikerült. A gép már április 1-e óta működik az újítással. Ezáltal a négyméteres gyalugéppel 80 százalékos termelési többlet érhető el és 100 százalékig ki van használva. Az újítás bevezetése óta emelkedik a termelés, mert a munkálatokat feleannyi idő alatt végzi el. Egy példa a sok közül. A gazdasági szerszámüzem részére az elkopott hámorülők gyalulását 90 óra helyett, 45 óra alatt lehet elvégezni. Az újítás az önköltség csökkentése terén is nagy jelentőségű. A gyalugép ezelőtt egy késsel dolgozott, ennek megfelelően a munka lassú volt. A termelés pedig költséges. Az újítás szerint a gép két késsel dolgozik amely csuklórendszerrel és késtartóban van elhelyezve. Míg az egyik kés dolgozik, amely csukló- felemeledik és ugyanez a művelet van visszafelé is. Ezáltal a termelés meggyorsult, így a várható évi megtakarítás 25.000 forint megtakarítást tesz ki. Az újítás más gépekre való bevezetése jelenleg kivizsgálás alatt van. A két késsel felszerelt gyalugép A jobboldalon álló Godó János újító, szakértő szemekkel ellenőrzi a mellette álló Kovács Nándor gépén a két kés m'"k”dését A gyalugép két kése menetközben Készüljünk fel a kapásnövények ápolására A mezőgazdasági határozat nemcsak felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztjainknak, hanem feladatokat is tűz ki számukra és megjelöli azok megvalósításának módját is. Az elhúzódó hosszú tél és a későn beköszöntött tavasz még inkább fokozza azokat a követelményeket, amelyeket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt. A soronkövetkező agrotechnikai munkákat rövid idő alatt és jó minőségben kell elvégezni, amely a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor. A bő termés, a nagyobb jövedelem elérése több és jobb munkát követel. Nem elég tehát csupán, ha a vetési munkálatokat viszonylag jól elvégezzük, mert az utána következő növényápolások hiánytalan végrehajtásával döntően elő tudjuk segíteni a magasabb termésátlag elérését. Példa erre az elmúlt évi csapadékban gazdag tavasz, amikor számtalan helyen, így a sós- hartyáni Virágzó Élet tsz-ben is bebizonyosodott, hogy a nagyobb termés eléréséhez nemcsak eső. korai vetés, hanem jó növényápolás is szükséges, ezt mutatja a négyzetesen ültetett, keresztben, hosszában többízben megkapált kukorica, amely kh-ként 10—12 mázsával többet adott, mint a lókapát nélkülöző kukoricatábla. A növényápolási munkák ideje annak ellenére, hogy még ültetnivalónk is igen sok van — elérkezett. A cukorrépa, takarmány- répa, mák és egyéb kapásnövényeink döntő többsége már kikelt, illetve kelőiéiben van, amelyeknek első és igen fontos munkája a kellő időben való sarabolás. A sarabolással a talajvíz elpárolgását csökkentjük és a szükséges fényhez, meleghez juttatjuk növényeinket, továbbá a kártevőkkel szemben el- lenállóbbá tesszük, valamint az elgyomosodást megakadályozzuk és a talajbaktériumok elszaporodását és a tápanyagok feltárását elősegítsük. Nem mindegy azonban, hogy hogyan és mikor végezzük el e fontos növényápolási munkákat, mert egy rosszul végzett sarabolással vissza is vethetjük a növény fejlődését. Ezen munkákat az alábbi szempontok szerint kell elvégezni. A sarabolást haladéktalanul meg kell kezdenünk, mihelyt sorol a növény és a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. Ajánlatos az olyanok segítségét igénybe venni, akiknek még nincs sarabolnivalójuk. • kölcsönsegítséget pedig a szükség esetén visszaadjuk. Sáros, nedves talajon sarabolni nem szabad, mert rögök, hantok képződhetnek, a talaj megkeményedik, a morzsalékossága elromlik, de arra sem szabad várni, míg a talaj kiszárad. A sarabolást 1—2 cm mélyen végezzük. A munka gyors elvégzése érdekében célszerű csuklós vagy tolókapát használni. A kapák feltétlen élesek legyenek. a sorok mindkét oldalán szükséges egy kis sarabo- ratlan részt meghagyni, nehogy a gyökérzetet megsértsük. Ha nagyobb záporeső talajunkat a sarabolás után összetömörítené. a műveletet ismételjük meg. A kellő időben és a jól elvégzett sarabolással az utána következő munkálatokat nagyban meg tudjuk könnyíteni, míg a rosszul végzettel csak nehezítjük. A nagyobb termésátlagok elérése, ezen túlmenőleg pedig a nagyobb jövedelem biztosítása céljából minden termelő- szövetkezetnek és egyéni gazdának érdeke elvégezni a sarabolást. Gömöri Henrik megyei agronómus A mezőgazdasági szakpropagandáról ** MEGYÉNK területén dolgozó mezőgazdasági szakembereknek azonos a céljuk: a haladó agrártudomány gya- karlatban is bevált módszereinek széleskörű terjesztése. Ennek a munkának eredménye a termésátlagok és az állatállomány mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozik meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden agronómus a dolgozó parasztok tanítójává és segítőjévé váljék. Ez igen komoly és megtisztelő feladat, de aki nevelni és tanítani akar, annak szeretnie és ismernie kell hivatását, bíznia kell munkája eredményességében. Agronómusalnk nagy része még nem rendelkezik elég tapasztalattal, nem tudja kenőképpen megszervezni a munkát, nem tud még bánni az emberekkel. Agrcnómusaink- nak mégis arra kell törekedniük, hogy a dolgozó parasztság nevelőjévé váljanak. Minden erejükkel azon kell len- niök, hogy kiküszöböljék munkájukban a még meglévő hibákat. A párt irányvonalát szem előtt tartva agronómusaink elsősorban magukkal szemben állítsanak fel követelményeket. Legyenek igényesek munkájukkal szemben. Ne szégyel- jen egy agronómus sem tanulni, képezze tovább saját magát. Meg kell azonban állapítani, hogy agronómusainkhoz, a járási mezőgazdasági osztályok dolgozóihoz, a községi állandó bizottság tagjaihoz, igen ritkán jutnak el a mezőgazdasági szaklapok, többek között a Magyar Mezőgazdaság, a Kert és Szőlő, a Termelőszövetkezet. Nagyon kis számban találhatók meg az újkiadású szakkönyveink is. Azt kell elérniök agronómu- sainknak, hogy megbecsült, elismert szakemberek legyenek, akikhez nyugodtan fordulhatnak a dolgozó parasztok tanácsért. Szakembereinknek napi munkájukat úgy kell beosztani, hogy ne csupán hivatalból, hanem hivatásuk iránti szerétéiből Is tanuljanak és tanítsanak. Agronómusaink törekedjenek munkaterületük, községük talaj-, éghajlati és termelési adottságainak alapos megismerésére. Ismerjék meg azokat a dolgozó parasztokat, akik jól dolgoznak a szövetkezetben, vagy egyéni gazdaságukban kiváló eredményeket értek el. A növénytermelésben és az állattenyésztésben így szerzett hasznos tapasztalatokat használják fel munkájuk további megjavítására. Az agro- nómusok vegyék figyelembe a mezőgazdasági termelést befolyásoló egyéb szervek, tanács, az állami értékesítő és begyűjtő szervek munkáját. Vegyék igénybe a községi termelési bizottságok segítségét, de ha kell, bátran bírálják a hiányosságukat is. Az agrárpropaganda területén megyénkben két hiányosságról szeretnék beszélni. A pásztói járási könyvtárban százával vannak szépen bekötött új kiadású mezőgazdasági szakkönyvek. Köztük sok olyan is, amit egy szakember legnagyobb könyvesboltban is hiába keres. Ezek itt porosodnak a polcokon, senki sem olvassa. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében szervezzük meg a könyvek olvasását, ehhez sok segítséget adnak az ag- ronómusok, kellő propaganda kifejtésével. Magyarázzák meg, hogy a szakkönyvek nélkül nem 'alkalmazhatjúk gyakorlatban sem a fejlett agrotechnikai módszereket. A ** MEGYEI mezőgazdasági osztály jó munkájához, a rend és a fegyelem szerete-téhez, a jó eredmények eléréséhez, elengedhetetlenül szükséges a jó propagandamunka és nem utolsósorban a külsőleg szép, tartalmas, értékes faliújság is. Ezzel szemben a mezőgazdasági osztály faliújságán csupán két vers díszeleg már hosszú hetek óta. Remélem, a mezőgazdasági osztály propagandistája a jövőben nagyobb gondot fordít a központi helyen lévő faliújságra is. Bajcsi Jenő agronómus kisterenyei gépállomás Levél a pilinyi Dózsa tsz-böl A pilinyi Dózsa termelő- szövetkezet 1949-ben alakult mindössze 10 taggal. Ezek a tagok is nagyrészt nyugdíjas, idős bácsikák voltak, Akkor még csak ők értették meg, hogy parasztságunk boldogulásának útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Később aztán egyre többen lettünk. Igaz, 1952- ben beférkőzött szövetkezetünkbe egynéhány spekuláns, akik azon voltak, hogy megbontsák szövetkezetünk egységét. Egymás ellen uszították a tagokat és ez hátráltatta a munkák időbeni elvégzését. 1953-ban kizártuk ezeket, szövetkezetünk megtisztult. Azonban az ellenség még akkor sem maradt nyugton, a kizárt tagok magukkal rántottak néhány becsületes dolgozót is. Kevesebben maradtunk, de akik megmaradtak, valóban szívügyüknek érezték a szövetkezeti gazdálkodást. Az ősszel a földek 85 százalékát felszántOituk és határidőre elvetettük. Az igazi munkát azonban a tavasz hozta magával. A kései tavasz ellenére _ határidőre nemcsak teljesítettük, hanem túlteljesítettük vetési tervünket. Tavaszibúza vetésünk 20 kh. volt. helyette 24 kh-t vetettünk. A 10 kh tavasziárpa helyett 16 kh-n végeztük el a vetést. Elvetéltük a 4 kh. mákot. 10 kh. cukorrépát és a 10 kh. burgonyát is. Az őszi vetéseken 100 százalékig elvégeztük a fejtrágyázást. A burgonyánál 100 kg. szuperfoszfátot. cukorrépánál 25 kg. pétisót és 40 kg. káliműtrágyát használtunk. 16 kh. ló- here-felülvetést végeztünk. 183 kh-t hengereztünk. 40 kh-t trágyáztunk. Ezt a hatalmas munkát a becsületes szövetkezeti tagok végezték. Különösen kitűntek a párttagok. Például Gyurkó László a növénytermelő csapat vezetője, Varga" Mihály, Pohánka Lászlóné és Vitov- szki Pál. Az állattenyésztőknél Kereszti Pál érdemel dicséretet. A fogatosoknál Juhász István teljesítménye említésre méltó, akinek már 250 körüli munkaegysége van. Jól dolgoznak a juhászok is. Bárány szaporulati tervünket 112 százalékra teljesítettük. Az eredmények mellett elfeledkeztünk szövetkezetünk belső életéről. Jelenleg 62 tagunk van. Munkában azonban csak ennek 75 százalékát találjuk. A tagság 25 százaléka csak háztáji gazdaságban dolgozik, ami pedig nem a legjobb hatást váltja ki a tagságban. A szövetkezet vezetősége sokat gondolkodott a dolgon. Hosz- szú időkön át figyelte és rájött arra. hogy miért nem dolgozik minden tag és miért van ez a sok civakodás a tagok között. Észrevette ezt a vezetőség, cselekedni azonban már nem cselekedett. Látja, hogy Vitovszkiné szítja az ellentétet az asszonyok között, mégsem tesz ellene semmit, bár egy négytagú fegyelmi bizottságunk is van. Lehet, hogy Vitovszkiné nincs tisztában azzal, hogy helytelen cselekedetével mennyire káros munkát végez a szövetkezetben. Éppen ezért a vezetőségnek türelmes, felvilágosító munkával kell ezt megmagyaráznia. A becsületes csoporttagok nem akarják, hogy az ilyen káros munka nyomán kevesebb legyen a termés. Szilárdítani erősíteni kell szövetkezetünket. hogy a kormányprogramm értelmében mi is hozzájárulhassunk dolgozóink életszínvonalának emelkedéséhez. KESZTYŰS ZOLTÁN agronómus
