Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-21 / 31. szám

4 1954 ÁPRILIS 21 SZARAI) i\ O !• It AI) OPTIM IZMUSGYÁROSOK Irta: D. Zaszlavszkij — Vegyen Hoff- mann-féle édes „élet­öröm“ pirulákat! — Az Ericson-cég elsőrangú „felvirág­zás“ borogatását ajánljuk válság el­len! — Igyék Opti-Op- lit! Optimizmust kelt, elűzi a bánatot! Efféle reklámok árasztják el New Yorkot, esténkint ne­onfényben égnek az Egyesült Államok vá­rosai felett. Ezt böm­bölik a hangszórók jazzkísérettel. Az Egyesült Álla­mokban nagyszabású hadjárat indult a pesszimizmus ellen. A „Business Week“ cí­mű folyóirat közli: a washingtoni reklám­tanács százezer dol­lárt irányzott elő az amerikai pesszimiz­mus leküzdésére, „az amerikai gazdaság erejébe vetett hit erő­sítésére“. Az amerikai néptö­megek pesszizmusba süllyedése aggasztja az Egyesült Államok vezetőköreit. Ezt a pesszimizmust az erő­södő válságjelek szü­lik. Az emberek bi­zonytalannak látják a holnapot, félelemmel néznek a jövő elé. A dolgozók millióit a munkanélküliség ve­szélye fenyegeti. A kormány bel- és kül­politikája egyaránt bizalmatlanságot kelt. A nép nem akar há­borút, fél a háborútól. „Megsemmisítjük a pesszimizmust! — mondják egyes nyeg­le üzletemberek. — Ezzel megsemmisít­jük a gazdasági vál­ságot“. Ez a kalandorok lo­gikája, amely az oko­zatot oknak, az okot okozatnak teszi meg. Ez a hit nem tart­hatja magát önerejé­ből. A kapitalista gaz­daságba vetett hit a kapitalista termelés összezsugorodásával egyenes arányban fogy. Az Egyesült Ál­lamok termelése a múlt év dereka óta 10 százalékkal esett vissza, a belévetett hit ellenben minimá­lisan a felére csök­kent. A hívők közül sokan kiábrándultak. Ezért most a reklám volna hivatott vég­hezvinni azt a cso­dát, amely az egyház­nak nem sikerült. Csakhogy a reklám is tehetetlen. A gaz­dasági válságot sem ráolvasással, sem ne­onfénnyel nem lehet megszüntetni. Ezzel egyébként a reklám­sámánok is tisztában vannak. Mégis meg­próbálják üvöltéssel, hűhóval, imával, és jazz-zal elűzni. Az optimizmuspót- lékgyártás vezetője a hírhedt Paul Hoff­mann, aki még nem­rég a „Marshall-terv“ adminisztrátora volt, s akarata ellenére is aláásta Nyugat-Euró- pában az amerikai kapitalista gazdaság csodatevő erejében vetett hitet. Ericson kereskedelmi rek­lámcég dolgozik a kezére. Egész Ame­rikának szállít mutat­ványos bódékat, ahol diplomás előadók és szabadalmazott cso­dadoktorok gyermek­meséket fognak bead­ni a felnőtt amerikai­aknak a „felvirágzás­ról“, megpróbálják el­oszlatni majd a rosszatsejtő nép aggo­dalmát, a bőrükből is ki fognak bújni, csak­hogy felvidítsák. Bárhová néz az egy­szerű amerikai, égen- földön vidám arcok mosolyognak rá a plakátokról. Az ame­rikai üzletemberek a reklám mesterei! A munkanélküli­nek, aki hiába keres munkát, fülig elhúzott szájjal vigyorogja egy óriási plakátalak: „A nevetés, a vidámság, megment a valóság tói“. Az élelmiszerek drágulása miatt aggó dó háziasszonynak fel kell, hogy ragyogjon az arca, ha meglátná a plakáton egy klissé hiányos öltözékű fia ,tal lányt, aki elbűvö­lő mosollyal mondja: „Ericson-borogatás boldoggá teszi“. Még a 256. emelet röl leugró csödbeju- tott kapitalista életé­nek utolsó pillanatát is megszépíti az Opti- Optit ivó életerős izomkolosszus képe. Az amerikai üzlet­emberek azt hiszik, hogy a nagy hűhóval elfojthatják a közel gő válság fenyegető robaját. Valójában azonban éppen a vál­ságot reklámozzák. Elárulják azt, elárul­ják önmagukat is ag­godalmukkal, kapko­dásukkal. Még azt is rosszul hiszik, hogy eredeti szert találtak ki. Rég megelőzték őket. Scsedrin „pucér sihe- dere“ is megmondta: „Mifelénk az a pa­rancs: a beszéd az­után legyen vidám“! Es ami azt illeti, a cá­ri városatyák harca a pesszimizmus ellen ugyancsak dicstelenül végződött. Gyógy 'ihatatlanok a híd rugón bomba sebesöUiei „Az a 23 japán halász, akit a március 1-én történt thermo- nukleáris robbanás következté­ben rádióakiívitás ért, gyógyít­hatatlan gerincvelő-megbetege dés’oen szenved" — állapította meg Sziszao Morita tokiói egye lemi tanár, ezzel megcáfolva a jelentéseket, amelyek szerint a „Fukuriu Maru" legénysége a gyógyulás útján van. Morita professzor a legnagyobb szak tekintélyek egyike Japánban a vér megbetegedései terén. Kije­lentette azt is: John Allison ame­rikai nagykövet legutóbbi nyi­latkozata — hogy a rádióaktiv hamu által ért halászok szem- melláthatóan nem szenvedtek súlyosabb sérüléseket — túlsá­gosan optimista és ízléstelen volt. Nag'-Britannia Kommunista Pártja Will, kongresszusáról Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXI11. kongresszusa április 18-i délelőtti ülésén to­vább, , folytatta a vitát Harry Pollittnak, Nagy-Britannia Kom­munista Pártja főtitkárának poli­tikai beszámolója felett. A felszó­lalók folytatták azoknak a kérdé­seknek a megtárgyalását, amelyek a békéért és a dolgozók életér­dekeiért vívott harcban a mun­kásosztály közös akcióinak meg­szervezésével kapcsolatosak. A küldöttek ismertették azokat a tapasztalatokat, amelyeket párt- szervezetük a kollektív ve'.etés elvének megvalósítása és a párt tömegekre gyakorolt befolyásá­nak fokozása terén szerzett. E. Burns, a párt végrehajtó bizott­ságának tagja felszólalásában azokkal a feladatokkal foglalko­zott. amelyek az ideológiai és kultúrmunka terén állnak a párt előtt. A kongresszus a délutáni ülés végén egyhangúlag különleges határozatot hozott. „Felhívjuk az egész angol népet — hangzik a határozat — hogy indítson szé­leskörű kampányt a nagyhatal­mak közti tárgyalásokért; az atpm- és hidrogénfegyver betil­tására és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítésére vonatkozó megegyezésért: a Nagy-Brilan- niában lévő amerikai katonai tá­maszpontok megszüntetéséért; az összes amerikai csapatoknak Angliából való visszavonásáért’’ lanácsvélasilásra készülnek a csehszlovák dolgozók A csehszlovák dolgozók ké szülnek a tanácsválasztásokra Hónapokkal ezelőtt készítette elő a Csehszlovák Köztársaság kormánya a tanácsokról (nem zeti bizottságokról) és a tanács választásról szóló törvényjavas latot, amelyet az ország lakos sága elé terjesztettek megvita tásra. Az üzemek, termelőszö­vetkezetek, hivatalok, városok és falvak dolgozói gyűléseken vitatták meg a törvényjavasla tot, megvitatták a helyi, já rási és kerületi tanácsok ed digi működését, rámutattak a hibáinkra is. A törvényjavas lat egyes pontjainak megvál toztatására vonatkozó javasla­taikat az országos vita ellen őrzésére felállított bizottsá gokhoz juttatták, amely eze két összegyűjtötte, feldolgozta s az azok alapján kijavított tv vényjavaslatot terjesztette a csehszlovák nemzetgyűlés elé A dolgozó nép küldöttei, a nemzetgyűlés tagjai lelkesen fogadták el a mind tartalmá­ban, mind létrejöttének körül ményeiben legdemokratiku sabb közigazgatási és választá­si törvényjavaslatot, a kor­mány pedig május 16-ra kitűzte a tanácsválasztásokat. Munkához láttak a népneve­lők. Sorban nyíltak meg a vá rosokban és falvakban az agi- tációs központok, amelyek fel­adata a dolgozók előtj esetleg nem eléggé világos kérdések megvilágítása. Előadásokkal és a szemléltető agitáció eszközei­vel. mutatták meg az agitációs központok dolgozói az egész csehszlovák népnek a népi de­mokratikus Csehszlovák Köz­társaság nagy eredményeit, napról napra szebb életét és rámutattak a visszahozhatatla- nul elmúlt kapitalista Cseh­szlovákia dolgozóinak nélkülö­zéseire, nyomorára és üldözte­tésére. A csehszlovák dolgozók nap­ról napra újra és újra meg­győződhettek a párt és a kor­mány politikájának helyességé­ről, anyagi és kulturális élet- színvonaluk szakadatlan, fo­lyamatos emelkedéséről. Az öt éves terv túlteljesítése nyomán éppen a közelmúltban vált le­hetővé a kiskereskedelmi árak harmadik nagyarányú leszállí­tása, amelynek során 53.000 élelmiszer és ipari cikk árát szállították le 5—45 százalék­kal. „Angliának kereskednie kell... Március közepén Moszkvába érkezett Sir Greville, S, Ma­gi nnes. az orosz-brit kereske­delmi kamara elnöke, a brit szerszámgépgyártók szövetsé­gének elnöke, a „Churchill Machine Tool Co" cég igazga­tója, valamint „Kande.l and Gent“, a „John Lang“ és a „Ward Walter” szerszámgép- gyártó cégek képviselői, hogy kereskedelmi tárgyalásokat folytassanak. Ezek a régi angol szerszám­gépgyártó cégek nemcsak Ang­liában, hanem külföldön is hí­resek. Sir Greville S. Maginess, a küldöttség vezetője két tárgya­lás közötti szünetben fogadta az „Ogonyok“ tudósítóját. A tárgyalások az angol vendégek Moszkvában való tartózkodá­sának második napján zajlot­tak le. Sir Greville sokéves üz­leti tevékenysége révén komoly tekintélyre tett szert az angol üzleti körökben. Már 16 éve elnöke az orosz-brit kereske­delmi kamarának s több angol ipari szövetségben tölt be ve­zető szerepet. — Azért jöttünk Moszkvába, — jelentette ki Sir Greville — hogy felújítsuk országaink kö­zött a régi üzleti kapcsolatokat és újakat is teremtsünk. — Kilenctagú küldöttségünk nagyrésze nem először jár most Moszkvában, — folytatta Sir Greville. — Én most vagyok negyedszer a Szovjetunióban. — Hogyan értékeli Sir Gre­ville az angol üzleti körök hangulatában az utóbbi idő­ben végbement változásokat? — Mindannyiunkra nagyon jó benyomást gyakoroltak a JB Scott úr vezetésével Moszkvá­ban járt angol küldöttség út­jának eredményei. A küldött­ség útja után, sok angol üz­letemberben megszilárdult az a meggyőződés, hogy valóban megvannak az angol-szovjet kereskedelem fejlesztésének kedvező feltételei. Jól tudjuk, hogy a kereskedelem mindkét fél számára előnyös lesz. JB Scott, herd Verulam és más üzletemberek moszkvai útja Angliában nagy visszhangot keltett. Küldöttségünk szovjet­unióbeli tartózkodása újra bi­zonyítja, hogy milyen fontos változások mentek végbe a ke­reskedelem területén. Sir Greville érintette azt a kérdést, hogy' Anglia számára milyen jelentősége van a kül­kereskedelemnek és erről szól­va a következőket jelentette ki: — Angliának kereskednie kell, ha élni akar. — Sok angol iparcikk ér­deklődést kelthet a Szovjet­unióban — folytatta ezután —­— és sok szovjet áru találhat­na angol vásárlóra. Amint lát­ják, a kereskedelem nagyon hasznos mindkét fél számára és ellentétekre semmi ok sincs — mondotta Sir Greville. Amint ismeretes, Angliában egyesek ellenzik a Kelet és Nyugat közötti gazdasági kap­csolatok megszilárdítását. Mi a véleménye erről a küldöttség tagjainak? — A gazdasági kérdések megoldásában — mint minden más kérdésben — kétféle nézet uralkodik — válaszolt Sir Gre­ville. — Gondosan tanulmá­nyozom ezeket a nézeteket és elmondhatom: egyre több an­gol üzletember ismeri fel azok­nak a gazdag lehetőségeknek fontosságát, amelyek a Szov­jetunió és Anglia közötti ke­reskedelemben rejlenek. Sir Greville a következő vá­laszt adta a kérdésre, hogy mit kell még tenni az Anglia és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok megszilárdításáért: — Alaposabban kell tanulmá­nyoznunk a kölcsönös igénye­ket, egymás terveit, nyilvános­ságra kell hoznunk, hogy mit akarunk vásárolni egymástól. Ha ezt megtesszük, akkor majd mi magunk is tanúi lehetünk az országaink közötti üzleti kapcsolatok fejlődésének. Az angol vendégek röviddel a tárgyalások megkezdése után, látogatást tettek a moszkvai „Vörös Proletár“ szerszámgép- gyárban. Az angol küldöttek már ré­gebben is hallottak erről a gyárról. Amikor azonban meg­nézték a műhelyeket és a labo­ratóriumokat és megismerked­tek a legújabb munkamódsze­rekkel és szerszámgépekkel, né- hányan kijelentették, hogy a valóság messze túlhaladja a szovjet szerszámgépgyártásról alkotott elképzeléseiket. A ven­dégek azt hitték, hogy 1.5—2 óra alatt megismerkedhetnek a gyárral, mégis 6 órát töltöttek ott. Az angol küldöttek figyelmét egy unikális esztergáló-menet- vágógép vonta magára. — Ezt a szerszámgépet most próbáljuk ki, — mondta A. I. Vorobjev, a gyár igazgatója. Az igazgató felajánlotta Sir Greville S. Maginess-nek, hogy ismerkedjék meg az új géppel. Az angol vendég megnyomta az indítógombot... 3000 fordulat percenként. Sir Greville sokat jelentőén nézett John Langra, aki egy skóciai szerszámgép- gyár tulajdonosa. Gyára főleg esztergagépeket készít. — Gyártanak-e Angliában hasonló gépeket? — kérdezte Romanov, a gyár egyik mérnö­ke John Lángtól. — Nem, percenként 3000 for. dulattal dolgozó revolverpado kát Angliában még nem gyár­tanak. Az angol cégek képviselői hosszú időt töltöttek a gyár la­boratóriumában. Itt megismer kedtek a rendkívül pontosan működő unikális gépekkel. A vendégek sokáig nézegettek egy gépet, amely csavarokat készít 3 mikron pontossággal. — Régóta gyártanak ilyen gépeket? — kérdezték a van- dégek. — Három évvel ezelőtt kezd­tük el a gyártást — felelt Vo­robjev. A gyárban van néhány gép, amelyeket annakidején a „Curchill Machine Tool Co“- cég készített. Sir Greville na­gyon jól emlékszik arra az idő­re, amikor a cég nagy üzlete­ket kötött a szovjet külkeres­kedelmi szervezetekkel. John Lang megjegyezte, hogy a gyárban igen sok észszerűsí- téssel találkozott, amelyek rendkívül megkönnyítik a munkát. Véleménye szerint a gyárban kitünően szervezték meg az alkatrészek szállítását. — A „Vörös Proletár“ igen nagy hatást gyakorolt reánk, — jelentette ki a „Ward Wal­ter“ cég képviselője. A cég a múlt század végén alakult és különböző nagyságú revolver­padokat gyárt. — Teljes mértékben egyet­értek önnel — mondta Sir Gre­ville. Késő este volt már, amikor az angol vendégek elhagyták a „Vörös Proletár“ gyárat s szívből jövő köszönetét mond­tak A. I. Vorobjev igazgatónak a részletes magyarázatért és a szives fogadtatásért. Tegyük mérlegre A költségvetési tételek beszélnek ugoszlávia, Törökország és Görögország költség- vetése évről évre deficittel zá- rúl, mivel ezek az országok egy­re nagyobb összegeket fordúa- nak katonai kiadásokra és a fegyverkezési hajsza a tönk szé­lére juttatja gazdaságukat. Jugoszlávia idei költségveté­se 160 milliárd dinárt irányoz elő katonai kiadásokra, a költség- vetés teljes összegének 62 szá­zalékát. Ugyanakkor a gazda­ság fejlesztésére 69 milliárd di­nárt, kulturális és közegészség- ügyi célokra 32.8 milliárd di­nárt, tehát mindössze a kiadá­sok 12.7 százalékát irányozza elő. Törökország 1954. évi költ­ségvetésében 1 milhárd török fonttal (50 százalék) szerepel­nek a katonai kiadások, amelyek a hitelbe kapott amerikai fegy­verszállítmányok értékével együtt meghaladják a 2 milliárd török fontot. Görögországban a költségvetési kiadások 65 szá­zalékát fordítják fegyverkezés­re. Ezekben az országokban a költségvetési bevételek túlnyo­mó többsége az egyre növekvő adóterhekből származik. Jugo­szláviában tavaly egyedül a fa­lusi dolgozókból több mint 50 milliárd dinár adót facsartak ki. Törökországban az. adók össze­ge már 1953-ban elérte az 1.274.291.598 török fontot. Ha­sonló a helyzet Görögországban A népi demokratikus orszá- gokban lendületes, békés építő munka folyik. Ezek az or­szágok egyre nagyobb sikereket érnek el a szocializmus építésé­ben és költségvetésük minden évben tetemes felesleget mutat. A Bolgár Népköztársaság 1954. évi költségvetése például 1.200 millió leva felesleget mutat. A Bolgár Népköztársaság 1954. évi költségvetése a kiadá­sok 15 százalékát a népgazda­ság fejlesztésére, szociális és kulturális beruházásokra irá­nyozza elő. A költségvetési ki­adások közt a véderő fejleszté­se 11.4 százalékkal szerepel. A beruházások több mint 40 szá­zalékát a nehézipar, a villamos­ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tésére fordítják, 22 százalékát pedig országos jelentőségű terv­építkezésekre. A mezőgazdaság fejlesztésére 1954-ben 2.400 mil­lió lev át fordítanak. Középüle­tek építésére 40 százalékkal, la­kóházak építésére pedig 80 szá­zalékkal többet költenek, mint 1953- ban. A közegészségügyi ki­adások 16.5 százalékkal maga­sabbak a tavalyiaknál. A Bolgár Népöztársaság költ­ségvetéseiben a bevételi tételek egyre nagyobb részét a szocia­lista vállalatok adják, amelyek 1951-ben a bevételek 66 száza­lékát. 1952-ben 12.3 százalékát, 1954- ben pedig 76 százalékát biztosítják. Az adókból szárma­zó bevételek ugyanakkor mind­össze 6.1 százalék arányban szerepelnek. Nyolc hét Vietnam dzsungeljeiben Nemrégen tért haza nyolc­hetes vietnami útjáról Wojciech Zukrowski lengyel író és Alek- sander Kobzdej lengyel festő­művész. Több mint 2000 kilomé­ter Utat tettek meg Vietnam dzsungeljeiben. Utazásuk során megismerkedtek a vietnami nép életével és harcával. Utazásuk alatt látták az ős­erdők áthatolhatatlan sűrűjében a virágzó városokat, Vietnam új életét. A dzsunge’beh gyárakat, egyetemeket, kórházakat, szín­házakat és lakótelepeket rende­zett be a vietnami nép. A dzsun­gel védelmet nyújt az imperia­lista repülőtámadásokkal szem­ben. A lengyel író és festőművész ellátogatott Ho Si-Minh elnök­höz is. Ho Si-Minh bambusz­kunyhóban lakik az egyik erdei váro.ban. Lakásának berende­zése rendkívül egyszerű. Az el­nök saját írógépén írja a kato­nai parancsokat, a lakossághoz intézett felhívásokat és verseit. Ho Si-Minh elnök ugyanis egyi­ke a legjobb vietnami költőknek. Hallatlan energiával irányítja a vietnami nép harcát a gyarma­tosítók ellen. A vietnami nép hűségesen kö­veti Ho Si-Minh elnököt. A fel­szabadító harcokban az egész dolgozó nép résztvesz. Az erős, egészséges emberek fegyverrel a kezükben küzdenek a gyarmato­sítók ellen. A fegyvert és a ka­tonai felszerelést nagyon sok-1 szór az ellenségtől zsákmányol­ják. Az asszonyok és a katonai szolgálatra nem alkalmas fér­fiak a népi hadsereget ellátó üze­mekben dolgoznak. Ezek az üzemek is a dzsungelben mű­ködnek. Sokezer vietnami szál­lítja az élelmet a frontokon küzdő katonáknak. Igen nehéz körülmények között folytatja harcát a hős vietnami nép. En­nek ellenére sehol sem 'ehet zok­szót hallani. Az imperialisták repülőgé­pekről próbálják elnyomni a nép felszabadító harcát. A dzsungel­le! szemben azonban tehetetle­nek. Az új amerikai repülőgé­pek légi kalózai főképpen az utakat bombázzák. Sokszor egy kis útszakaszra 150 bombát is zúdítanak. Amikor beesteledik, a vietnamiak gyorsan rendbehoz­zák a megsérült utat. az éjszaka második felében pedig a népi hadsereg már vonul át a meg­javított úton a frontra. A vietnami nép évről évre újabb sikereket arat. A népi had­sereg egyre nagyobb területeket szabadít fel. A súlyos körülmé­nyek ellenére évről évre fejlődik a gazdasági, politikai, kulturá­lis és társadalmi élet. A nagy­jelentőségű földreformot fokoza­tosan, egyre nagyobb területen hajtják végre. Vietnam népei azért győze­delmeskednek, mert mélysége­sen hisznek ügyük igazában, ér­zik, hogy új, felszabadult bol­dog életükért harcolnak. Érthető elővigyázatosság Dulles legutóbbi beszédében ország- világ előtt kijelen­tette. hogy a Kínai Népköztársaság ál­lítólag „beavatko­zik" az indokínai háborúba. Csak­hogy az indokínai francia főparancs­nokság nem válall közösséget ezzel a félrevezető nyilat­kozattal. Közölte, hogy azok a tájé­koztatások, ame­lyekre Dulles hivat­kozott, nem a fran­cia katonai felderí­tő szolgálttól ered­nek. A további fejle­mények még érde­kesebbek ... Mint a Reuter hírügy­nökség közölte, az indokínai francia parancsnokság kép­viselője hangoz­tatta, hogy ,.a fran­ciák Indokínában sohasem tatáihoz­in h nrdiofhyn hinni­val sem:’ Ami pe­dig Dúllesnek azt az állítását illeti, hogy ■ a vietnami néphadsereg had­műveleteit bizo­nyos Li Cseng-hu tábornok „vezeti", a farancia parancs­nokság képviselője közölte, hogy ilyen nevű tábornok ... Csang Kaj-sek had­seregében szol­gált, „azoknak a kínai megszálló csapatoknak sorai­ban, amelyek a má­sodik világháború végén Eszak-lndo- kína terü’e'ére lép­tek. Li Cseng-hu addig taitózkodott Tonkingban, m!g meg nem kötötték a csungkingi egyez­ményt, amelynek alapján azután ki­vonták a kínai csa­patokat". Azóta Tong­hallotl erről a tá­bornokról. Dulles beszéde olyan éles vissz­hangot váltott ki az indokínai fran­cia körökben, hogy a francia főpa­rancsnokság, mint a France Presse hírügynökség kö­zölte, „jobbnak lát­ta, ha nem hozza nyilvánosságra" és megtiltotta a helyi sajtónak, hogy kő- zölie „az erre vo­natkozó nemzetkö­zi hírmagyaráza­tokat". Érthető elővigyá­zatosságI A fran­cia katonák és tisz­tek, akiket kény­szerítenek, hogy harcoljanak a viet­nami nép ellen, Dulles beszéde nyo­mán levonhatnák véleményüket az amerikai vezető- körök meséiről.

Next

/
Thumbnails
Contents