Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-14 / 29. szám
2 ST \BAIS KOdlR^n 1954 április 14. Az első negyedév eredményes munkájának tapasztalataira támaszkodva, a második negyedév sikeréért A Nógrádi Pedagógus Szemle Megjeleni nevelőink új lapja A múlt évben és ez év elején sok nehézséggel küzdöttek a Tiribesi Szénbányák Vállalat dolgozói. Az első negyedév eredménye azonban javulást mutat. Behozták eddigi lemaradásukat és terven felül 878.3 fonna szenet adtak népgazdaságunknak. Ezzel a Nógrádi Szébányászati Tröszt vállalatai közötti versenyben Tiribes a második helyet érte el. Nézzük meg, hogyan született meg ez az eredmény. Mindenekelőtt úgy, hogy a párt- szervezet egyre inkább motorjává vált a termelésnek az első negyedévben és mondhatnánk ez volt a sikerek kimeríthetetlen forrása. A párt- szervezet, a szakszervezet aktíváit, népnevelőit rendszeresen összehíyták. ők elmondták a dolgozók sérelmeit, a hibákat, amelyet a vezetőség megbeszélt és a lehetőségek szerint kijavították. Itt kapták meg a jövő két hét feladatait, amelynek végrehajtásáról a legközelebbi népnevelő értekezleten beszámoltak. Az ellenőrzés is rendszeres volt. A vezetőség tagjai a bányalátogatás alkalmával, többi között ellenőrizték az aktívák munkáját is. Jó munkát végeztek a népnevelők a kongresszusi verseny megindításában és ki- szélesítésében is, mert a vállalatnál 215 dolgozó tett vállalást, amelyből már 138-an teljesítették felajánlásukat, 206.3 tonna szenet termeltek terven felül. Ezenkívül a szénen dolgozó csapatok tagjai közül 102 fő csatlakozott az egyesülés mozgalomhoz. Eddig 93-an teljesítették is az egyesülés mozgalom követelményeit. A termelés növekedéséhez nagyban hozzájárult a pártvezetőségek újjáválasztásával kapcsolatos munkaverseny, amelyben a dolgozók „több termeléssel a vezetőség választásáért“ jelszó alatt szálltak síkra a termelés frontján. A párttagság lelkes, példamutató munkáját valamennyi dolgozó követte. örömmel fogadták a tiribesi bányászok Kazinczi László és Nyerges János elvtársak márciusi látogatását. Az egyesülés mozgalom kezdeményezői megnézték, hogyan folyik a mozgalom, megmagyarázták a dolgozóknak, mit jelent az, ha minden csapat naponta többet A tiribesi bányászok életéből termel egy csillével és milyen jelentősége van annak országos viszonylatban. Ennek nyomán intézkedések történtek a csilleellátás megjavításáért és az utóbbi időben ürescsillehiány csak géphibából adódott. Javulás történt a munkavédelem terén is. Az üzemi orvos havonta egyszer lelátogat a bányába és megvizsgálja a munkahelyeket. Ha valahol hibát észlel, azt közli az üzem vezetőségével és azonnal kijavítják. A fokozott gondoskodás eredményeképpen megjavult a bánya levegője, mert a légvágatokat kijavították és megszűnt az a nagy meleg, amely tavaly a bányában uralkodott A dolgozókat ért balesetek gyors orvoslása végett az üzemekben segélyhelyeket létesítettek, amelyeket mindig ellátnak a szükséges gyógyszerekkel. Ma már Tiribesen is egyre többet és részletesebben foglalkoznak a dolgozók problémáival. Á Tiribesi Szénbányák Vállalat dolgozói a párt hívó szavára megmutatták, hogy képesek tervük teljesítésére, sőt túlteljesítésére is. A terv teljesítéséért folytatott küzdelemben a pártmunkások járnak az élen, akik nem szűntek meg a felvilágosító munkát folytatni. Ilyenek voltak Deák István munkamódszerátadó, továbbá Fodor gy. József és Baksa Sándor bizalmi elvtársak, de rajtuk kívül valamennyi aktíva és népnevelő jól dolgozott az első negyedéves terv teljesítése érdekében. Párosversenyre léptek egymással a csapatok is. Minden csapat azon dolgozott, hogy a legjobb eredményt érje el a kongresszus tiszteletére indított versenyben. A Katalin bányaüzemben Klimó Pál, Diósi Pál, Nagy István és Szőke Imre, a tiribesi bányaüzemben Langa Gyula, Mákos Dezső és Lőrincz János csapatai emelkedtek ki a többi csapatok közül. Számer István csapata a légvágatok kihajtásánál ért el jó eredményt. Az egyéni versenyben jól dolgoztak Fodor János sztahanovista vájár, aki januárban 113.2, februárban 109.6, márciusban 108.5 százalékos teljesítményt ért el. Hegedűs Lajos gépmester a januári hónapban 100.3, februárban 108.6, márciusban 103.6 százalékra teljesítette tervét. A pártszervezet április 4-re, felszabadulásunk 9. évfordulójára munkaversenyt szervezett. Ezt a versenyt Rács Gáspár frontfejtési csapata nyerte meg, 144 százalékkal, amiért 600 forint pénzjutalmat kaptak. Az első negyedév eredményeit azonban nem követték ennek megfelelő sikerek az újabb negyedévben. Ennek egyik oka a munkafegyelem lazasága. Februárban öt dolgozó hiányzott igazolatlanul, míg márciusban ez a szám má; 39-re nőtt. A munkafegyelem egyik legdurvább megsértője Győri Lajos ifjúmunkás vájár j pedig április első hetében iga ! zolatlanul mulasztott teljes I egy hétig. A munkafegyelem megsértése mellett a gondatlanság és felelőtlenség is megtalálható. Például a kaparóra vagy a gumi szalagra vastárgyakat, szerszámokat raknak, sőt ráállva azon utaznak. Ez életveszélyes, nem beszélve ar-: ról. hogy 5-én a főkaparó 6! órai állását is egy fejsze! okozta Nagyobb jelentőséget kell hogy tulajdonítsanak egyes dolgozók a szén minőségére is. Április 6-án a nappalosi műszaknál megtörtént az, hogy a 29-es csapat a 285-ös számú csilléjében 250 kilogramm palát szállított fel. Vájjon mit szólna az. aki ezt a csillét rakta, ha a szénjárandóságába pont ezt a csille szenet kapná? Bizony ő is tiltakozna a 2.5 mázsa pala ellen A Tiribesi Szénbányák Vállalatnál már csaknem teljes egészében teljesítették a kongresszusi vállalásukat. Hibát követett el a pártszervezet az-' zal, hogy nem indított újabb verseny mozgat mat annál is inkább, mivel a pártkongresszus határideje eltolódott. Még egyetlen egy vállalás nem történt a régi vállalások teljesítése óta. A versenylendület visszaesése meglátszik a termelés eredményeinél is, mert április 8-án a tröszt vállalatai között versenyben a második helyről a harmadik helyre került 95.6 százalékos tervteljesítéssel. A párt-, a tömegszervezetek, a gazdasági vezetők legfontosabb feladata legyen a jövőben, hogy lendítsék fel a versenymozgalmat, a népnevelők, aktívák bevonásával és indítsanak harcot a terv maradéktalan teljesítéséért. Az első ne- negyedév eredménye megköveteli a tiribesi bányászoktól hogy a jövőben is hasonló munkát végezzenek. Kökényesi Béla A Nógrádi Pedagógus Szemle első száma március hónapban jelent meg. Tanítóink új lapja ez. Első számában több időszerű kérdés mellett jelentős helvet szentel megyénk oktatási hálózata 1954. évi fejlesztése tervének ismertetésére. * Az 1954. évi költségvetés terve tükrözi, hogy minden területen jóval nagyobb összegek állnak rendelkezésünkre, mint az 1953. évben. 1954-ben jelentősen fejlődik óvodáink, általános- és középiskoláink ellátottsága, tantermeink száma. Óvodáink tatarozására, felújítására a tavalyi összegeknek kétszerese, több mint 250.000 forint áll rendelkezésünkre. A belső felszerelési ellátottság megjavítására 20.000 forintot költünk. Általánosiskoláink fejlesztésére a teljes költségvetési összeg közel 4 millió forinttal több. mint 1953-ban volt. Tatarozásukra több mint kétmillióhétszázezer forintot fordítunk, amely majdnem tízszerese az elmúlt évinek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy min den általánosiskolánkra átlag kb. 15.000 forint jut tatarozásra. A beruházási felszerelésen kívül azonban 20 teljes tantermi berendezést, többszáz széket is vásárolunk. Az oktató-nevelőmunkáról sem feledkezünk meg, mert in matematikai, 10 fizikai, 12 biológiai, 16 kémiai felszerelést, több ének- és orosznyelvi felszerelést bocsátunk általánosiskoláink rendelkezésére E tanévben minden általánosiskolát ellátunk Föld- féltetékkcl s jelentős mennyiségű szemléltető művészi képet bocsátunk rendelkezésükre. De nagy összegek állnak rendelkezésünkre az általánosis- kolai könyvtárak fejlesztésére is E nagyütemű fejlesztési terv végrehajtása a járási oktatási csoportokon keresztül az igazgató elvtárs bevonásával történik. Az iskolai üdültetéseknél is komoly változások lesznek, mert ez évben az üdültetésben részvevő tanulók teljesen mentesülnek az utazási költségektől és az üdültetés idején kulturális szórakozásokat is teljes egészében az állam fedezi. Ebben az évben üdültetés céljára 92.000 forinttal több áll megyénk rendelkezésére, mint az elmúlt évben. 1954-ben a következő helyeken építünk iskolákat: kéttan- termes iskolát kap Sóshartyán, Ipolytarnóc és Szanda község. Nagyorosziban a kastély átalakításával 5 tantermes iskolát és nevelői lakást nyerünk úttörő szobával és szertárral. Vanyar- <”on 50 személyes, Salgótarjánban 75 személyes típusóvoda épül. Ságujfaluban, Héhalom- han kétszobás nevelői lakás, Salgótarjánban kétszer kettőszobás nevelői lakás épül. A beruházási hitelkeretből 32 általános, 8 középiskolai teljes tantermi felszerelést, 7 általánosiskolai napköziotthont, 5 teljes óvodai berendezést fogunk biztosítani. Komoly gondot fordítunk ebben az évben az eddig eléggé elhanyagolt testnevelési feltételek biztosítására is. 22 darab bordásfalat osztunk szét olyan iskoláink között, amelyek tornateremmel rendelkeznek. Megyénk pedagógusai, dolgozói szeretettel üdvözlik ezen új, nagyszerű kezdeményezést, a negyedévenként megjelenő Pedagógus Szemlét. Levél a pártoktatásról pártvezetőségek újjáválaszt ása után lénuegbe- vágó javulást láttunk a Salgótarjáni Acélárugyár alapszérve- zeteinek életében az oktatás területén. Egyes alapszervezetek ellenőrzése során azonban kiderült, hogy az új vezetőségek a hozzáfűzött reményeket még nem teljes egészében valósították meg. Az oktatásban igen kevés fejlődés mutatkozik a hallgatók létszámának növekedésében és még kevésbbé beszélhetünk az előadások, konferenciák minőségi fejlődéséről. A hideghengermű alapszerve- setéről elmondhatjuk, hogy az egyik legjobban működő oktatási hálózattal rendelkezik. ' Itt a termelés kérdései mellett kellő mértékben foglalkoznak az oktatási munkákkal is. Az előadások, konferenciák ellenőrzése mellett az alapszervezet vezetősége rendszeresen ellenőrzi a hallgatók felkészültségét. Az alapszervezet vezetősége közül Csongrádi elvtárs vezet szemináriumot, a vezetőség többi tagja pedig az oktatás ellenőrzésével, szervezéssel, a feltárt hibák kiküszöbölésével foglalkozik. Nem hiányzik a példamutatás sem. mert minden egyes vezetőségi tag szorgalmasan jár oktatásra, melyet a tagság is követ. Nem mondhatjuk el ugyanezt a sz. „B” üzeméről, ahol Horváth Pál titkár elvtárs elmondotta, hogy a vezetöségválasz- tás során három új elvtárs került a vezetőségbe, akik közül egy sem vezet szemináriumot, csupán Halász elvtárs a vezetőség régi tagja végez propagandamunkát. Igen nagy hiányosságok vannak az oktatások látogatásánál. A vezetőség még nem hatott oda, hogy ezt a hiányosságot kiküszöböljék és a hallgatókat neveljék, olyan irányba, hogy rendszeresen eljárjanak a szemináriumokra. A Vasöntödében Förster és Godó elvtársakkal folytatott beszélgetés után megállapítható, hogy az alapszervezet vezetősége eredményesen mozgósította a tagságot az oktatásra, ennek eredménye az, hogy több párttag tanul. Meg kell említeni azonban, hogy annál kevesebbet törődtek az oktatások színvonalával. A pártvezetőség tagjai a hibák feltárása után ma már egyre többet foglalkoznak ezzel a problémával is. Ebbe a munkába bevonják a műszaki vezetőket, akiket egy-egy csoportbizalmi elvtárs mellé beosztanak. A fémbevonó alapszervezetnél az oktatásba bevont párttagok 50 százaléka rendszeresen résztvesz a konferenciákon. A vezetőség három tagja vezet szemináriumot. Nagy segítséget kapnak a műszaki vezetőktől, akik mozgósítják a tagságot a tanulásra, mert az elvtársak nagy része a fáradtságra hivatkozva nem vesz részt az éjszakai oktatásokon. A Salgótarjáni Acélárugyá<■ alapszervezeti vezetőségeinek egy része abba a tévedésbe esett, hogy a vezetőségi tagoknak nem kell szemináriumot vezetniök. A Központi Vezetőségnek az oktatásra vonatkozó határozata pedig .leszögezi, hogy a pártvezetőség tagialt minél nagyobb számban bízzuk meg ilyen feladatokkal. A pártbizottság feladata az is, hogy kiépítsük a szemináriumi ellenőrök hálózatát, ezenkívül a pártbizottság tagjai is vegyenek részt az oktatás ellenőrzésében. Ez adja a legbiztosabb alapot arra, hogy e8U-egy alapszervezetben fölfedjék, felszámolják a hibákat, és a pártbizottság is pontosan értesülhessen az alapszervezetek munkájáról. Pálkerti János a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának tagja. Megyénk egészségügyének időszerű M a* amikor a hála soha el nem múló megnyilatkozását jelentette a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása városunkban, amikor megemlékeztünk azokról a harcosokról, akiknek vére egyesülve a hazai rögökkel, tápláló nedűt adott igazi szabadságunk fájának egyre terebélyesebbé válásához, önkénytelenül is arra kell gondolnom, hogyan tudnánk mi, az egészségügy katonái tevőlegesen és minőségileg még jobban hozzájárulni szocialista országunk építéséhez. Most, amikor pártunk III. kongresz- szusa előtt állunk, ismételten felmerül az a kérdés, hogy a teljesítményekre vonatkozólag, mit tanulhatunk többi dolgozótársainktól. Sajtónk napról napra beszámol országos viszonylatban rengeteg kitűnő munkavállalásról, ötletes munkafelajánlá- sokról; hírt ad a kongresszus tiszteletére kezdeményezett hatalmas munkaversenyek kitűnő eredményeiről, gyakran, szinte lélekzete'állító próbálkozásokról. a fe'szabadulási őrségek eredményeiről, amelyek megvalósultak, amelyek jogosan hirdetik azt. hogy országunk-' han mamár csakugyan dicsőség és becsü'et dolga, a jól elvégzett munka. öröm hallgatni a legkülönbözőbb alkalmakkor a beszámolókból azt, hogy ez már nálunk tömegjelenség, hiszen ipari üzemeink, mezőgazdasági dolgozóink százezrei kérnek részt a nemes vetélkedésből, de az értelmiségünknek az a része, mely jogot formálhat arra, hogy segítőtársa lehessen az ipari és mezőgazdasági dolgozók hatalmas táborának, szintén kiveszi részét a munkaversenyekből. Addig, amíg dolgozóink zömének versenyeredményeit a táblázatokba bedolgozott százalék számok tudják a leg- szemléltetőbben kifejezni, más a helyzet az egészségügyi dol- gokzók esetében. Sajnos, itt ebben a munkakörben nem áll fenn ez a lehetőség, hiszen magában a termelésben is csak kapcsoltan, közvetve lehetséges a részvételünk. Ugyanakkor őrömmel látjuk, hogy a versenyzési adottság birtokában egyre több ilyen dolgozónk mellén látjuk csillogni a sztahanovista kitüntetést és egyre több az olyan sztahanovistánk, aki ezt a kitüntetést többszörösen is kiérdemli. Persze a dolog lényegéből következőleg az egészségügyi dolgozónak nem áll módjában a sztahanovista oklevél és jelvény megszerzése. Fzzel kapcsolatban visszaérni éhezem arra az esetre, amikor Rákosi e'vtárs egv alkalommal, amikor kiváló sztahanovistákkal beszélgetett, azt mondotta ezeknek, hogy mennyire irigyli őket, mert ő — már mint Rákosi elvtárs — elnyerhet sok mindenféle kitüntetést, csak épp egyfajtát nem, a sztahanovista jelvényt. Ezzel a kijelentéssel is aláhúzta a jelvény értékét és fontosságát! Mindezeknek tudatában mégis nem kitüntetés-e egészségügyi dolgozóink számára az a tudat, hogy az ő munkájuknak is igen nagy része van abban, hogy dolgozóink munkakörülményei javulnak. Hogy egészségük védelmét biztosítva, a balesetek számát . lehetőleg a minimumra csökkentve, s betegségük esetén azon igyekezve, hogy őket minél hamarább talpraállítva visszaadhassák a termelésnek. Ha a rendszeres szűrővizsgálatok segítségével korai felismeréssel csírájában lehet elfoitani az ártalmakat, ha az egészségügy dolgozóinak sikerül a rendszeres vizsgálatokkal a többi dolgozó kondícióját. erőbeni állapotát egyen- sú’yban tartani, vagv azzal, hogy a munkásszállásokat, az üzemi konyhákat ellenőrzik. Vájjon akkor nem járulnak-e egészségügyi dolgozóink ahhoz, hogy minél több olyan sztahanovistánk legyen, aki kétszeres, sőt háromszoros tulajdonosa is lehet a magas kitüntetésnek? Viszont, ha egészségügyi kérdései munkásaink közvetlenül nem is tudnak bekapcsolódni a termelés versenyébe, mégis éppen ebben a hónapban, amikor országosan meghirdették „a tisztasági hónap” megrendezését és a megyék között nemes versengés folyik az elsőségért, amikor az egészségügy minden dolgozója azon igyekszik, hogy ki tud nagyobb eredményt elérni munkaterületén a tisztaság megvalósítása terén, valahogy megint csak olyan többletmunkát végez el, mely kivétel nélkül minden dolgozónk egységes javát szolgába, de százalékban ez nem fejezhető ki. Amikor harcolunk kulturális életünk fejlesztéséért, hiszen népünk felemelkedésének, kulturális fejlettségünk is fokmérője, akkor ezen belül el nem hanyagolható szerepe van az egészségügyi kultúra kiáltó szükségességének. Már pedig a „tisztasági hónap” versenye, (amely egyébként csak a kezdet és vége tulajdonképpen soha nem szabadna, hogv legyen!), egészségügyi kultúránk és ezzel együtt egész kulturális életünk enyik el nem nélkülözhető rúgója. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya nemcsak hivatali állásából eredöleg, hanem meggyőződéssel komoly harcosa és irányítója ennek a helyes és fölöttébb szükséges versenyszerű mozgalomnak. Ahhoz azonban, hogy megyénk megkaphassa a kitűzött jutalmat egy osztály munkája, egymagára hagyva nem elégséges. Ezt a megyei, sőt országos jelentőségű gondolatot elsősorban pártvezetőségünk kell, hogy magáévá tegye, azt tőle telhe- tőleg a legmesszebbmenő módon támogassa. Ugyanilyen támogatásra van szükség a tanácsok vezetőinek részéről. Segítsék küzdelmes munkájukban a közegészségügy képviselőit, egészségügyi csoportvezetőinket, orvoselőadóinkat és nem kevésbbé körzeti orvosainkat, de minden más egészségügyi dolgozóinkat is. az egészségőröket, a védőnőket, a szülésznőket és utoljára, de nem utolsósorban az egészségügyi állandó bizottságok tagjait. Szeretném azt is megemlíteni, hogy ezen a téren a sikeres munka másik előfeltétele a nevelés, az oktatás: minél több felvilágosító előadást kell tartanunk a falun elsősorban, de más helyeken is. A „tisztaság” fogalma nem minden embernél veleszületett, természetes valami. Hajmeresztő eseteket van alkalmunk látni gyakorlati munkánkkal ezzel kapcsolatban. Tehát a tisztaságra rá kel! nevelni a lakosságot s ezt már a zsenge, óvódás korban kel! megkezdeni. Ezért óvónőinknek, tanítóinknak, az egész pedagógus karnak is részt kell vennie ebben a munkában, de el nem hanyagolható az a munka sem, melyet ezen a téren tömegszervezeteinknek keli elvégezni, elsősorban a Vöröskereszt és az MNDSZ. Ellenségünk a piszok, a tisztátlanság, a por, a légy, a szúnyog, a baktérium: meg- betegíthet bennünket, tehát irtani kell őket. Tudjuk, hogy a napfénynek baktériumölő képessége van. Az elektromos áram jelenléte, a villany fénye átvitt értelemben öli. pusztítja a tudatlanság baktériumait akkor, ha felvilágosító, a tisztaságért küzdő, elaődásainkat vetített képekkel kísérhetjük. Kormányunk és pártunk programmja lehetővé teszi, hogy egyre több faluban kigyúlhassanak „Iljics lámpácskái”, hogy villanyfény álljon rendelkezésre. Az egészségügy harcosainak egvüttesen a pedagógusokkal pusztítanunk kell a tudatlanság baktériumait, ölni a babonát, irtani a kuruzslást, utilaout kötni a ia- vasasszonyok talpa alá. kihúzni a talajt mindennemű hókuszpókusz alól. Szép és tágas Programm áll rendelkezésére az egészség- ügyi dolgozóknak, s e téren nyitva a versenyzés lehetőségének útja. De a legjobb szándékokkal kikövezett út is járhatah lan és göröngyös marad akkor, ha nem kapja meg ez a moz- ga'om azt a segítséget, amit dolgozóink érdekében megérdemel. Dr. Szálkái Géza közegészségügyi felügyelő
