Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-14 / 29. szám

1954 április 14. SZABAD NÓGRJtD 3 „A PÁRTKONGRESSZUSIG TÖRLESZTJÜK AZ ADÓSSÁGOT" A Salgótarjáni Acélárugyárban naponta 350 tonna árut termelnek a lemaradás behozásáért ( T udósítónktól.) A Salgótarjáni Acélárugyár ** fizikai és műszaki dolgo­zói az 1953-as termelési év má­sodik felében kiváló eredménye­ket értek el. A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben is a harmadik helyezést harcolták ki. A győ­zelmek sorozata azonban az 1954-es termelési év elején meg­akadt. így az első negyedévben 1423.9 tonna termékkel marad­tak adósai népgazdaságunknak. Különösen nagy a lemaradás a íanuár és a február hónapban. Márciusban már szép eredményt értünk el. Tervünket mennviség- re 106, értékre pedig 108.5 szá­zalékra teljesítettük 97.7 száza­lékos tervszerűség mellett. Az adósságunkat a III. pártkon­gresszusig törleszteni akarjuk. Ennek érdekében üzemeink kö­zött versenyt indítottunk, amely­nek a célja az, hagy naponként összesen 350 tonna árut termel­jünk a lemaradás pótlására. A 350 tonnából a huzalműnek 200, a gazdasági üzemnek 33, az ön­tödéknek 75 és a hideghenger­mű gyárrészlegnek 42 tonnát kell teljesíteni naponta. Az adósság törlesztésénél különös figyelmet kell fordítani a legna­gyobb mértékben lemaradt gyártmányaink pótlására. így a kereskedelmi vashuzalra, a vasöntvémrre és a mezőgazda- sági szerárukra. A vállalat ve­zetősége erre külön célpré­miumot tűzött ki. A gyárrészle­gek közötti versenyben a leg- iobb eredményt elérő üzem 3000 forint jutalomban részesül. A 350 tonnás mozgalom ánrilis 9-én kezdődött és május 24-ig tart. Tartozásunk törlesztése meg­követeli, hogy műszaki vezetőink is komoly intézkedéseket tegye­nek. Különösen vonatkozik ez a gazdasági szerszámárugvárra, ahol mezőgazdasági gépalkatré­szeket, szerszámokat készítenek. A műszaki vezetők észszerű át­szervezéssel javítják a hiányos­ságokat. Egyes gyártási fázisok átalakításával, megrövidítésével újabb technológiai eljárások szü­lének. így növelik a traktor- kapaszkodó termelését. A trak­torkapaszkodó eddig öt meleg- művelettel, külön köszörüléssel, sok javítási munkával készült. Az új gyártási technológia alap­ján a folyamatokat egy hideg­ollózásra és egy meleggörbítés- re vontuk össze. A huzalműi pácoló mögötti vágányzat átrendezésével az alapanyag beszállítása is meg­rövidül és így az anyagfolyás korszerűbbé válik. A rúdvas- üzemben az ózdi műveknél hasz­nálaton kívüli hengerállványok­ból hegyező gépeket helyeztünk üz''"képes állapotban. C zámos kisebb és menetköz- ^ beni intézkedéssel bizto­sítjuk a második negyedévben, hogy lemaradásunkat a mező- gazdaság jobb ellátása érdeké­ben a kongresszusig pótolják. Az adósság törlesztését minden kisterenyei bányász kötelességének tartja V állalatunk első negyed­éves tervét nem teljesítette. 183 vagon szén adóssággal akadá­lyoztuk a kormányprogramm megvalósítását. De nem tet­tünk eleget dolgozó népünk kérésének: az első negyedévben több mint 30.000 tonna terven- felüli szén kitermelésével. Tartozásunkat pártunk III. kongresszusa tiszteletére a má­sodik negyedévben törleszteni akarjuk. Énnek végrehajtását műszakilag már részben bizto­sítottuk. Á csigakúti lejtősakná­ban a felsőszint frontelőkészítő elővájása folyamatos. A régi frontfejtés még jelenleg is üzem­ben van, mégis újat készítet­tünk, hogy a front átszerelése kiesés nélkül történhessen. A felsőszint zavartalan ellátása érdekében a légaknához egy 250 kilowattos transzformátor fel­szerelését elvégeztük. Az újlaki 5-ös számú lejtakna első tele­pén a 40 folyóméter széles front­fejtést április végére 30 folyó­méterrel növeljük. Ezenkívül a tordasi üzemnél egy beszálló aknát hajtunk ki, ezáltal a dol­gozók levegőellátása is megja­vul, A csigakúti felsőszint lég­akna fölé egy 800 köbméter/ perc teljesítményű ventilátort szerelünk fel. A vállalatvezető­ség ideiglenes megoldásként a légakna alá egy 300 köbmé- ter/perc teljesítményű ventilá­tor felszerelését végeztette el. A vállalat vezetősége a mun­kaverseny kiszélesítése érdeké­ben bevezette, hogy minden ak­nánál a műszakkezdések előtt a csapatok tervteljesítését felol­vassák. Ezt a célt szolgálja a jó teljesítményt elérő csapatok hangosbemondón való népszerű­sítése is. A munkafegyelem megszilárdítását is igen fontos feladatnak tekintjük. Az igazo­latlan hiányzók családtagjait levélben értesítjük, hogy a fe­gyelmezetlen dolgozó mennyire fékezi a termelést. Az eddig megtett ki intézkedések és dolgozóink munkalendülete biztosítéka adott szavunk valóraváltásának. Adós­ságunk törlesztését minden kis­terenyei bányász kötelességé­nek tartja! Simon Ernő, a Kisterenyei Szénbányák Vállalat igazgatója. Rizstermelés Nógrádban Kreffly Iván, a mizserfai szénbányák főmérnöke: A második negyedévben 3360 tonna jóminőségű szenet adunk terven felül A Mizserfai Szénbányák Vál­lalat dolgozói az év elején 10.000 tonna tervenfelüli szén kitermelését fogadták meg. A kongresszusi munkaverseny lendülete azonban nagy lelke­sedést váltott ki bányászaink­ból, s vállalt kötelezettségün­ket 4397.5 tonna szénnel túltel­jesítettük. Éves tervünk rész­letében való teljesítéséhez ez azonban még nem elegendő. Ezért az első negyedévben elért eredményeink nem szol­gálhatnak elbizakodottság­gal arravonatkozólag, hogy éves tervünket is hasonló mértékben túlteljesítjük, ha a szükséges intézkedé­seket nem tesszük meg. Bár vállalatunk termelési ter­vünk teljesítésével a nógrádi szénmedencében az első helyre került, mégis lemaradásunk van a minőség javítása és az önköltség csökkentése terén. A második negyedévben a terme­lési tervek maradéktalan telje­sítése mellett fokozottabb gon­dot kell fordítanunk a minőség megjavítására és az önköltség csökkentésére. A szocialista munkaverseny fokozásával, a műszaki intéz­kedések végrehajtásával a má­sodik negyedévben elérjük, hogy vállalatunk a szén minő­ségének 150 kalóriával való javítása és a szénter­melés önköltségének csök­kentése mellett terven fe­lül 3360 tonna jóminőségű szenet termel. E vállalt kötelezettség végre­hajtása érdekében a második negyedévben intenzívebben vesszük művelés alá a jóminő­ségű első telepünket, különö­sen Szurdok és Pálhegy I. üzemben. A szurdoki lejtősak­nában öt feltárási munkahe­lyet készítünk elő a 3800 kaló- riás jóminőségű első széntele­pen. Ezen munkálatokat any- nyira fokozzuk, hogy júniusban már beindíthatunk egy 60 fo­lyóméteres hosszú, teljesen gé­pesített frontfejtést. A termelési tervek teljesíté­se érdekében Pálhegy II. üze­münkben május 1-re 4 nagy­teljesítményű kamrafejtést in­dítunk be, amelyeket kaparó­szalaggal, rázócsuszdával és Sz. 153. rakodógéppel teljes mértékben gépesítünk. Ezeken a munkahelyeken bevezet­jük a ciklusgrafikon sze­rinti egyenletes és ütemes munkamódszert. Okulva az első negyedév hi­báiból, fokozottan kiterjeszt­jük a tervszerű megelőző kar­bantartás rendszerét, ezáltal gépeinket üzembiztossá tesz- szük. A kazári üzem Gergely- lejtősaknában az elővájási munkák meggyorsításával dol­gozóink részére új munkahe­lyeket készítünk elő, 60.000 tonna szénterülettel rendelke­ző fejtési mezőt tárunk fel. Mindezek mellett dolgo­zóinknak megfelelő, egészséges munkahelyet munkakörül­ményt biztosítunk. Ezért a Tő- kés-lejtősaknában júniusban az tedik osztómunkahelyi levegő- ellátásra 1 darab 500-as és 1 darab 2000 köbméteres venti­látort építünk be június 1-ére. Május végére Pálhegy II. üzem dolgozóinak biztonságos mun­kafeltételeket teremtünk. A víztelenítéssel bányászainkat megszabadítjuk attól a bizony­talan érzéstől, amelyet részük­re a munkahelyek felett lévő többezer köbméter fedővíz je­lentett. Tervünk és vállalásunk tel­jesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vontatás is megjavítsa munkáját. Pálhegy I. üzemnél június 15-ig 20 darab új bánya­csillét helyezünk forga­lomba. A műszaki intézkedéseinken kívül a második negyedévben tovább fejlesztjük a Mizserfai . Szénbányák Vállalat bányá- elsőtelepi vágatokhoz egy 48: szainak nagyszerű kezdemé- folyóméteres légaknát készí- nyezését, az egyesülés moz- tünk. Ezenkívül a Pálhegy I. galmat. Ezzel egyidőben fel­üzem keleti siklójában egy 500 újítjuk a Mátcanováki Szén­Aki a címet olvas­sa, bizonyára elcso­dálkozik. Rizs? „Észa­ki” megyénkben? Pár éve erről álmodni sem mertek. Nyolc-tíz éve a rizst sokan hol­mi délszaki növény­nek képzelték, a Tá­volkelet monopóliu­mának, a hazai ter­mesztését esztelen kí­sérletnek tartották. Pedig hazánkban ma már többezer holdon termelnek rizst. Elein­te csak a déli me­gyékben létesítettek telepeket. Itt a lapos talajviszonyok között az elárasztás köny- nyebben megy. Most merész kezdeménye­zés indult, a pásztói Szabadság tsz elha­tározta, hogy 800 négyszögölön kísér­letképpen rizst ter­mel. A hírt nagy érdek­lődéssel fogadtuk. A rizs nem talajigényes, csupán az erősen szó- dás, sós, vagy nitro­génbő talajt nem bír­ja. Ez a veszély me­gyénkben nem fenye­geti. Talajtani szem­pontból inkább az a lényeges: eléggé kö- tött-e ahhoz, hogy a rizstelep elárasztásá­hoz szükséges vizet a felszín felett tartsa, inkább az a kérdés, hogy éghajlati szem­pontból beválik-e. A nálunk termelt rövi- debb tenyészidejű faj­ták is (Dunghan Sha- li) 125—130 meleg­napot igényelnek, 19 —20 fok körüli napi hőmérséklettel. Te­kintve, hogy a rizst nálunk május elején vetik, szeptember vé­gére várható beérése. A rizst előző ősszel jól mélyen felszán­tott, kertileg elmun­kált talajba vetik. A vetése előtt fontos az elárasztó berendezés, a lecsapoló csator­nák és gátak megépí­tése. Vízigénye hol­danként mintegy tíz­ezer köbméter, azaz százezer hektoliter. Fontos, hogy a víz oxigénben gazdag, friss, lágy legyen. A sok meszet, vagy szó­dát tartalmazó víz, rizstelep öntözésére al­kalmatlan. Maga a vetés két­féleképpen történhet: felülvetéskor a gép a magot a föld felszíné­re szórja el, utána azonnal hengerezzük. Ez esetben a telepet rögtön el kell árasz­tanunk úgy, hogy még a partosabb részeken is legalább öt centimé­ter legyen a vízréteg vastagsága. A vetés­nek ez a módszere véd a gyomosodás el­len, már pedig a rizs egyik legnagyobb el­lensége, a kakasláb nevű búja gyomnö­vény. Hátránya, hogy a mag a víz alatt las­sabban fejlődik és a hullámzó, árasztó víz sok növényt kisodor. Általánosabban ajánlható ezért a föld­bevetés. Ilyenkor a magot 1.5—2 centi­méter mélyre vetjük. Vetés után nem hen­gerezzük, sőt — ha a talaj elég nyirkos — a rizs öntözés nél­kül is kikel. Szára­zabb talajt öntözünk úgy, mintha kiadós esőzés érné. A felesle­ges vizet viszont azonnal vezessük le, mert ha tócsák ma­radnak, a kelés hiá­nyos lesz. Ennél a módszernél a rizs ki­kelése után kell el­borítanunk a telepet, 15—20 cm vastag víz- réteggel, amivel a ka- kaslábfű elhatalmaso­dását mérsékelhetjük, mert nagy része „be­lefullad” a vízbe. Hazai megfigyelé­sek szerint legmegfe­lelőbb, ha 20 cm kö­rüli állandó vízma­gasságot tartunk. Ha a víz 10 cm-nél ala­csonyabb, felveri tele­pünket a gaz, ha vi­szont túlmagas, Hát­ráltatja a növény fej­lődését. Ha a telep el­gazosodott, május 15. és július 15 között szoktuk gyomlálni. Később már ne men­jünk a sorok közé, mert a felázott tala­jon a fejlődő gyöke­rek megsértésével kárt okozhatunk. Ha a víz megromlik, barna szí­nű, sűrű és mocsár­szagú lesz, azonnal s tökéletesen le kell cserélni. Nyáron a víz felszínén megjelenik a békanyál is. Ellene kétszázalékos rézgálic oldattal permetezünk. Mivel a rizs na­gyon kényes, a talaj nitrogéntartalmára frissen istállótrágyá­zott talajba nem sza­bad rizst vetni. Kö- dösödésre hajlamos vidéken, mélyfekvésű területen pedig azért nem ajánlatos rizst termelni, mert a rizs virágzása és magkö­tése közötti időben a lehűlésekre nagyon érzékeny. Összegezve tehát: a pásztóiak kísérlete ér­dekes és izgalmas lesz, mert a fentebb felsorolt adottságok egyrésze teljes egé­szében, más része hellyel-közzel adva van. Ha hosszú, na­pos, meleg nyarunk lesz és az újonc nö­vényt nem támadja meg a bruzone nevű barnulásos betegség, mely a talajtani és éghajlati viszonyokat illetően nem teljesen megfelelő körülmé­nyek közt növő rizs legveszedelmesebb betegsége, minden bi­zonnyal értékes ta­pasztalatokat várha­tunk kezdeményezé­süktől. Pravotinszb.y Lajos agro. propagandista A heteróziskukorica-vetőmag termesztéséről köbméteres ventilátort, Pál- hegy II. üzemben pedig az újonnan fejtés alá kerülő he­bányák Vállalattal már hagyó mányossá vált versenyszerző­désünket. A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat nagy súlyt he­lyez a heterózis kukorica terme­lésére. A heterózis kukorica, a haladó agrobiológiai tudomány­nak ez az értékes eredménye még új és kevésbé ismert me­gyénkben, habár az elmúlt év­ben egy-két termelőszövetkezet foglalkozott annak előállításával, de már a vetésnél oly komoly hibákat követtek el, amelye­ket az egész kukorica te- nyészideje alatt kiküszöböl­ni nem lehetett. Ezért szükséges, hogy amely ter­melőszövetkezetek heterózis ku­korica termelésével az idén is foglalkoznak, az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítsa­nak a vetési munkák végzésére, nehogy pótolhatatlan hibát kö­vessenek el és ne érjék el a várt eredményt. A heterózis kukorica termelé­sének legnagyobb előnye az. hogy az anyasorban kapott vető­magvak (hibridkukorica) az elkövetkezendő évben 20—30 százalékkal több termést ad­nak, mint a nem heterózis termelés­sel előállított kukorica. Már a tábla megválasztásá­nál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szomszédságban ne le­gyen más kukoricafajtából ve­tés, mint abból, amelyet apafaj­tának használunk. Ahonnan az uralkodó szél fújni szokott, ab­Három nap megtakarítás a főjavításban — 140.000 lakás egyhavi áramszükséglete A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói már teljesítették kon­gresszusi felajánlásukat. Az ígért 8.640 helyett, február és március havi tervükön felül 12.500 megawatt óra villa­mosenergiát adtak az országos hálózatnak. A kazánfűtők csat­lakozva a Csorba-mozgalom­hoz nem 145, hanem 678 tonna szenet takarítottak meg. A TMK dolgozói semmivel sem maradtak el a többiektől. Most megint rajtuk a sor. Szerdán megkezdődött a 8-as porszén­tüzelésű kazán, az 5-ös turbina és generátor nagyjavítása. öt karbantartó csoport fo­gott a javításhoz. A nemzet­közi munkásmozgalom nagy ünnepe és a kongresszus tisz­teletére mindjárt megtették újabb felajánlásukat is. A leg­merészebb vállalást Mahalek'zés javításának határidejét. Az Ferenc művezető turbinajavitó első napon arról számolt be csoportja tette. Megfogadták, | ez a csoport, hogy máris 8 hogy 6 nappal előbb fejezik órás előnyt szerzett a javitá- be a turbina nagyjavítását. A sí gráf inokkal szemben, felajánlásnak megvan a reális j Nem hiányzik a lelkesedés a alapja is. Az előkészítésnél ^ többi javítócsoportok tagjai­már majdnem egy napot nyer­tek. A kondenzátor tisztításá­nál újabb 3 napos előnyt sze­reznek azzal, hogy a konden­zátorcsöveket fúrás helyett sa- tazással tisztítják. A konden­zátor feltöltésénél újításukkal megint 4 órát takarítanak meg. Hasonló észszerűsítések- kel biztosítják felajánlásuk maradéktalan teljesítését Ka­marás József sztahanovista la­katos csoportjának tagjai is, akik 4 nappal hozták előbbre a szénőrlőmalom, két ventilá­tor és a salakszállítóberende­ból sem. Erről tanúskodik az is, hogy már szerdán délelőtt módosították az előre tervezeti felajánlásokat. így a TMK dol­gozói azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy május 1 és a kongresszus tiszteletére 3 nappal előbb, április 21-re már áramot termeljen a 8-as kazán, az 5-ös turbina és a generátor. A megtakarított idő alatt any- nyí villamosenergiát fejleszte­nek, amennyi csaknem 140 ezer lakás egyhavi áramszükségle­tét fedezi. ban az irányban 300 méter tá­volságig ugyancsak nem sza­bad másfajtájú kukorica vetés­nek lennie. Ha a fasor, vagy szélvédő erdősáv van közben, úgy a 300 méter távolság helyett 150—200 méter szigetelési távolság is elegendő. Ha ilyen szigetelési táblát nem tudunk biztosítani, úgy a vetőmagot előállító táb­la váltakozósorú vetését az ide­gen virágpor fertőzése ellen köppenyvetéssel kell védenünk. A köppenyvetést úgy hajtjuk végre, hogy a vetőmagot előál­lító táblának azon a szélén, ahonnan az idegen virágpor fer­tőzése várható, 10—12 méter széles sávban nem váltakozóso­rú vetést végzünk, hanem min­den sorbap az apának használt magot vetjük. Ebben az esetben az előbbi szigetelés távolsága V2—V3 része is elegendő. A heterózis kukorica vetőmag előállítására elsősorban jó ku­koricatermő talajok felelnek meg, mert csak egyenletes ta­lajon van egyenletes, jól ki­egyenlített fejlődés. Enélkül pe­dig hosszan elhúzódik a virág­zás és sokba kerül a lecimere- zési munka. A talajelőkészítés terén a heterózis kukorica vetőmag termesztésének semmi kü­lönleges igénye nincs. Épp ügy meghálálja az élenjáró agrotechnika alkalmazását, mint minden kukoricavetés. Fontos feltétele az őszi mélyszántás. A vetést idejekorán végezzük és az ne legyen sekély. Köny- nyebb talajon 8—10 centiméter mélyre is vethetünk. Kötöttebb talajon 6—8 centiméter mélyen. A vetést váltakozó sorokban kell végeznünk olymódon, hogy az apaként használt fajta minden sorára az anyaként vetett fajta két sora essék. Heterózis vető­magot ugyanis csak a lecimere- zésre kerülő anyasorok terem­nek és egy apasor annyi virág­port ad, hogy a két anyasorra bőven is elég A vetést vetőgép­pel végezzük, mert kézzel vetve könnyel el lehet téveszteni az anya- és apasorokat. A vetéshez lehetőleg jó kar­ban lévő vetőgépet válasz- szunk, amely 3, vagy 6 sort vet egyszerre. A sort a vető­gép vetőládájában két vá­lasztófallal három részre osztjuk. A két szélső sor az anyafajta, a középső az apa­fajta magját vesse. A vetőláda válaszfalát deszká­ból kell kivágni olyan módon, hogy pontosan simuljon a vető­láda oldalához, hogy alatta ku­koricaszem ne csúszhasson át egyik rekeszből a másikba. Eze­ket a válaszfalakat jól le kell rögzíteni. A vetőmag beöntése­kor is nagyon vigyázunk ar­ra. hogy egyetlen mag se hulljon kor is nagyon vigyázzunk ar­ra a területre sem, ahol az apa- és anyasorok húzódnak. Ha a vetőgép előzőleg kukoricát ve­tett, azt gondosan tisztítsuk ki. A tenyészterülét (sor- és nö­vénytávolság) ugyanakkora, mint ahogyan az apának és anyának alkalmazott fajtát vi­szonyaink között tiszta vetésben vetnénk. Megyénkben leghelyesebb, ha anyafajtának mindszent­puszta!, apafajtának marton- vásári síma, sárga kukoricát használunk. Az apafajta vetőmagjában kö­rülbelül 5—7 súlyszázalék napra­forgómag belekeverése kelés után minden tévedéstől mente­sen jelzik az apafajta sorait. Mivel a napraforgó magja sok­kal könnyebb, mint a kukori­cáé, a gép rázkódtatáskor a ve­tőládában a napraforgó a felszí­nen gyűlik össze, ezért a vető­gép fordulásakor időnként meg kell kevernünk a napraforgóma­gos keveréket. Egyeléskor min­den 10—15 lépésben hagyjunk meg egy-egy napraforgót jelző növénynek, hogy a cimerezéskor majd ne kelljen keresgélni, hogy melyik az anya- és apafajta so­ra. Ha lehetséges, a vetőgép járjon ki a tábla széléig és így ne hagyjon ki forgót. Ha árok. vagy fasor miatt ez nem lehetséges és így forgót kell hagynunk, úgy ezt a forgót keresztben nem vethetjük be kukoricával, mert ez az anya- és apafajta növé­nyeinek összetévesztéséhez ve­zetne. A tábla forgóját egyéb nö­vénnyel és kukorica előtt le­kerülő alacsonynövésű nö­vényfajjal kell bevetni, hogy a nyáron a cimerezési munka áttekinthetőségét, később pedig a termés betakarítását ne akadályozza. Elsősorban bokor babot, nem késői burgonyát stb vethetünk. Kukoricacsaíamádé! ne vessünk oda, nehogy annak címere virágporral fertőzzön. Agronómusaink legyenek je­len, amikor termelőszövetkeze­teink a heterózis kukorica veté­sét végzik, hogy kint, a helyszí­nen adják meg a szükséges szak­mai segítséget. Erezzenek fele­lősséget a heterózis kukorica- termesztés eredményes végrehaj­tásáért. Hollós! József főagronómus

Next

/
Thumbnails
Contents