Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-27 / 24. szám

" W ' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ZABOD NÓGROD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 MÁRCIUS 27. SZÁNTANI! VETNI! Az idén igen későn köszöntött be a tavasz, ezáltal elto­lódott a tavaszi munkák megkezdésének ideje. Sok értékes munkanapot veszítettünk. Ezért kétszeresen sürgős feladat a vetés elvégzésére alkalmas idő kihasználása. Megyénkben számos olyan község akadt, ahol a tanácsok, a termelőszö­vetkezetek, a termelési bizottságok felkészülve várták a ta­vaszt. Ezeken a'helyeken nagyobbrészt földben van a mag, meg­indult a szántás, az őszi vetések fejtrágyázása, az őszi mély­szántások simítózása. A szécsényi járásban — az ipolytarnóci tsz kivételével — valamennyi tsz elvetette a tavaszibúzát. Berkenye, Horpács, Nógrád községek dolgozó parasztjai ver­senyre kelve az idővel, befejezték a tavaszibúza vetését De nem mindenütt igyekeznek így. Homokterenyén, K's- terenyén és még számos községben igen lemaradtak a vetés­sel. A balassagyarmati járásban — habár itt engedte meg legkorábban a talaj állapota a vetés megkezdését — még egyetlen község sem teljesítette tavaszibúza vetéstervét. A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak a tavaszibúza vetésével késtünk meg. Országos viszonylatban utolsó helyen kullogunk a tavaszi szántásban, de a takarmánygabona veté­sében is. Miért maradtunk le? Miért kellett csorbát ejtenünk megyénk eddigi jó hírnevén? A lemaradásért elsősorban a .tanácsok felelősek. Nem szervezték meg kellően és időben a vetőmagcserét, s nem mondták meg világosan a falu dolgozóinak, hogy a törvény értelmében a szántóterület meghatározott részén mindenki­nek kenyérgabonát kell termelni. Nagy a munka szervezetlen­sége is. Például a megyei tanács végrehajtó bizottsága hatá­rozatot hozott arra, hogy a mezőgazdasági osztály vala­mennyi dolgozója menjen ki területére a vetés megsürgetése érdekében. Ugyanakkor járművet nem biztosított azok részé­re. így két szakember kivételével az osztály valamennyi dol­gozója bent maradt az irodában. Mondani sem kell, hogy az ilyen szervezetlenség mennyire gátolja a vetésterv teljesíté­sét. A balassagyarmati járás igen lemaradt a tavaszibúza vetésében. Ez nem is csoda, mert a járási agronómus külön­böző beszámolók elkészítésével van lefoglalva, holott a terü­leten kéne végeznie az irányító, nevelő munkát. A megyei mezőgazdasági osztályról kimenő szakemberek 6em minden esetben segítik megfelelően a szántás-vetési munkát. Igen sok mulasztást követnek még el a községekbe ki­helyezett gépállomási agronómusok. Nem adnak segítséget a dolgozó parasztoknak, holott az lenne a hivatásuk, legfonto­sabb feladatuk. Ahol hibát látnak, ne resteljék, keljenek le a lóról, s kellő szaktanáccsal lássák el a munkát végző dolgozó parasztokat. A járási tanácsok munkájának másik nagy fogyatékos­sága, a tájékozatlanság. Egyes járások még azt sem tudják, hogy naponként, vagy ötnaponként hány hold vetés történt, melyik község hogyan, mikorra teljesítette a III. pártkon­gresszusra tett munkafelajánlását. Maga ez a tény a kon­gresszusra kialakult munkaverseny lebecsülését jelenti. Jelenti azt, hogy lekicsinylik az egyéni gazdáknak a kongresszus tisz­teletére tett .versenyvállalásait. Most, amikor a munka dan­dárjában vagyunk nem elég az, ha járási tanácsaink össze­gyűjtik a községek, termelőszövetkezetek versenyvállalásait. Segíteni, ellenőrizni kell a vállalások teljesítését, biztosítani kell a versenynyilvánosságot, dicséretben kell részesíteni az élenjárókat, s jobb munkára kell serkenteni az elmaradókat. A verseny nyilvánossága nagy lendítőerő. Nem szabad tehát ezt elhanyagolni az egyéni gazdák körében sem. A tavaszi munkában való elmaradásért felelősség terheli a falusi pártbizottságokat, pártszervezeteket, mert nem moz­gósították példamutató, gyors munkára a .falu kommunistáit. Még nem eléggé meggyőző a felvilágosító szó. A politikai munka nem mindenkor a falu előtt álló legfontosabb felada­tok végrehajtására mozgósít. Most pedig legfontosabb fel­adat a kenyér- és takarmánygabona vetésterv, pár napon be­lüli teljesítése, az őszi vetések ápolása, a szántás meggyor­sítása. Ezen a tavaszon igen megnőtt a gépállomások felelős­sége. Sok az a felszántatlan föld, amelyben már magnak kellene lennie. A gépállomások vezetői még nem tettek meg mindent a szerződéskötések sikeréért, a kétműszakos munka bevezetéséért, pedig már nincs mire várni. Szántani, vetni kell most, nem tétlenkedni. A gépállomások közül ezideig csak a tolmácsi gépállomás teljesítette a szerződéskötési ter­vét. Az érsekvadkerti gépállomás alig érte el az 50 százalé­kos eredményt. Ez annyit jelent, hogy nincs biztosítva a gép­parknak megfelelő munkafolyamat. Most, amikor szántani kell minden traktornak, nem lehet tétlenül nézni a lemaradást. A szerződéskötést menetközben kell biztosítani, hisz az a cé­lunk, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt vegye igény­be« a gépállomások gépeit, hogy fokozni tudja növényterme­lésének színvonalát. E munkák végzése közben ügyelni kell arra, hogy ne szántsuk fél azokat a jószerkezetű talajokat, amelyek az ősz­szel gyommentes állapotban, szántatlanul maradtak, de elő­zőleg mélyszántást kaptak, s a rajtuk termelt kapásnövénye­ket megfelelően művelték. Ezeket a talajokat kultivátorral. vagy tárcsás boronával munkáljuk meg. Á gyomos és a dús tarlómaradvánnyal borított, valamint a frissen trágyázott és az őszi mélyszántás alól mentesített földeket szántani kell. A talaj nedvességkészletének kímélése végett arra kell töre­kednünk, hogy lehetőleg sekélyen szántsunk (14—16 cm) A lemaradás következtében egymásra tornyosuló munkák késlekedés nélküli' végrehajtása csak tervszerű munkával valósítható meg. Pártszervezeteink és tanácsaink a tavaszi munkák mielőbbi elvégzését tekintsék harci feladatuknak. Úgy végezzék munkájukat, hogy az egyéni'eg dolgozó pa­rasztok, termelőszövetkezeti tagok, traktorosok, agronómusok kedvvel, legjobb tudásukkal, erejük megfeszítésével végezzék munkájukat'ip kenyér- és takarmánygabona vetések mielőbbi befejezése érdekében. Április 20 ra összehívták a Szovjetunió Legfelső lanácsát A TASZSZ közölte a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének törvényerejű rendeletét a Szovjetunió Legfelső Taná­csának összehívásáról. Eszerint a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége a Szovjet­unió alkotmányának 55. cik­kelye alapján elrendelte, hogy április 20-ra hívják össze a Legfelső Tanács első üléssza­kát. Oláh János, a kisterenyei állami gazdaság egyik legjobb trak­torosa napi normáját 180 százalék felett teljesíti. (cikk az 5. oldalon.) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG KONGRESSZUSI VERSENYZÁSZLÓIÉRT Növekvő teljesítmények, új munkamódszerek az Acélárugyárban (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni Acélárugyár­ban ä kongresszusi munkaver­seny során egyre több kiváló eredmény születik. A többi között kiváló eredményt ért el Simkó Sándor dróthúzó, aki megfogadta, hogy 1955 októ­ber 22-t tervét április 18-ra befejezi. Március 22-én már 1955 október 15-i tervén dolgo­zott. A második dekád tervét 155 százalékra teljesítette azáltal, hogv a dobok forgása alatt ké­szítik elő a huzalt. Eredményes küzdelmet foly­tat Kasicza Vera szerszámké­szítő ifjúmunkás, aki arra tett vállalást, hogy teljesítményét 3 százalékkal emeli. Ennek megvalósítása érdekében a műszakok megkezdése előtt a szükséges szerszámokat előké­szíti. Március második dekádjá- ban teljesítménye már 12 százalékkal emelkedett. Godó János vésös egy újí­tás bevezetését fogadta meg, amely a munkadarab meg­munkálását 80 százalékkal gyorsítja meg, azáltal, hogy két kést alkalmaz. Az újítást március 21-én már kísérlet alá bocsátották. Kovács Rezső sztahanovista szerszámlakatos a kongresz- szus napjáig 1956 január 15-i tervének teljesítését fogadta meg. Március 22-én már 1956 február 5-i tervét fejezte be. Gyakran 195 százalékos telje­sítményt is elér. Különös gondot fordít szerszámainak karbantar­tására, a műszaki vezetők­kel pedig állandó kapcso­latot tart fenn, így napokkal előre tudja, mi­lyen szerszámot kell előkészí­tenie, A mizserfai bányászok újabb W00 tonna terven felüli szenet adnak A Mizserfai Szénbányák Vállalat dolgozói jelentjük, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásunkat 1954 március 21-én teljesítet­tük. Elhatároztuk, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére április 18-ig terven felül még 1000 tonna szenet adunk or­szágunknak, a magyar dolgo­zó népnek. Továbbá jelentjük, hogy vállalatunk üzemei közül Szurdok üzem dolgozói első negyedévi tervüket 1954 már t\ cius 18-án befejezték. A ne­gyedév végéig az üzem dol­gozói vállalják, hogy első ne­gyedévi tervüket még 4980 tonna szénnel túlteljesítik. Pálhegy I. üzem dolgozói első negyedévi tervüket 1954 már­cius 23-án befejezték és vál­lalják, hogy az első negyed­éves tervüket még 2000 tonna szénnel túlteljesítik. Zagyi János párttitkár Két levél a Salgótarjáni Tűzhelygyárból A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödei üzem­részlege március 23-án telje­sítette az első negyedéves ter­vét. Az elért eredményért kü­lönösen a conveyor dolgozói, sztahanovistái érdemelnek di­cséretet, akik valamennyi mű­szakban túlteljesítették napi előirányzatukat. Itt Karancsi Béla és Egner József főműve­zető vezetésével párosver­senyben harcol a két csoport az elsőbbségért. Jó munkát végeztek még a kis-, közép- és nagyfordítós gépek formázói is. A házi for­mázok is derekasan helyt áll­tak a terv teljesítéséért folyó harcban. A „Béke“-brigád Bandur Mihály elvtárs veze­tésével 200—210 százalékos napi teljesítménnyel, a DISZ- brigád, Egner Gyula irányítá­sával 190 százalékos napi át­lagteljesítményekkel járultak a siker eléréséhez. Jelenleg még jobban és szervezetteb­ben folyik a munka, most már minden tonna jó öntvényt ter­ven felül készítünk. Bence Barna A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói az 1953-as termelési évben kivá­ló eredményeket értek el. A negyedik negyedévi teljesít­ményükkel a büszke élüzem címet is kiérdemelték. Az elért sikereket nagymértékben elő­segítették gyárunk összes nő­dolgozói, akik nehézségeket nem ismerve harcolnak a terv maradéktalan teljesítéséért. Pártunk iránt érzett szerete- tüket juttatják kifejezésre munkájuk eredményével. Női dolgozóink pártunk III. kon­gresszusára készülve, szocia­lista kötelezettséget vállaltak Telek Ilona magkészítő meg­fogadta, hogy selejtmentesen készíti el a magokat és telje­sítményét 185 százalékra eme­li. Vállalt kötelezettségét tel­jesítette. Eddig 226 százalékos eredményt ért el. Richveisz Teréz ifjúmunkás is selejt­mentesen dolgozik és 130 szá­zalékon felül teljesíti a ter­vét. Az élüzemünnepségen, több női dolgozónk kapott sztaha­novista oklevelet, többek kö­zött Polaveczki Lajosné, mag­készítő és Rigó Dezsőné he­gesztő, aki 270 százalékos tel­jesítményt is elér. A nikkele- zőben Dénes Katalin 148, An­gyal Mária pedig 145 százalé­kos teljesítményt is elérnek. Kiváló női dolgozóinkra büszkék vagyunk, de büszkék lehetnek férjeik, szüleik, gyer­mekeik azért, hogy mint min­denütt, a termelés frontján is megállják a helyüket. Kovács Arpádné Jelentés a szurdokpüspöki Béke tsz-böl AMIÓTA tavaszra fordult az idő, minden reggel igen népes a Béke tsz udvara. Az egyik nap a kora reggeli órák­ban Juhász József, a tsz elnö­ke — a kiváló növénytermelő jelvény tulajdonosa — meg a tsz brigádvezetője és még né hány tsz-tag a műtrágya„ hordták 8 kh szerződött cu­korrépa alá. Nem sajnálják a növényektől a műtrágyát. Máris 20 kh őszibúzára hol­danként egy mázsát és 10 kh ősziárpára holdanként 80 kg pétisót szórtak ki. Ezzel elő­segítik a tél folyamán legyen­gült növények fejlődését. Mű­trágyáztak már az elmúlt év­ben is. Ennek eredményekép­pen őszibúzából 15 mázsás, ősziárpából pedig 10 mázsás termést értek el holdanként. A jó őszi mélyszántás, a szak­szerit műtrágyázás és a Korai vetés után holdanként 218 mázsa cukorrépát takarítottak be. El is nyerték 'a 200 méter­mázsás cukorrépa termelési mozgalom első helyezését és az azzal járó jutalmat. Erre a tavaszra is jól fel­készült a szurdokpüspöki Bé­ke tsz. Ősszel valamennyi ta­vaszi növény alá elvégezték az őszi mélyszántást, a tél folya­mán 8 kh-on istállótrágyáztak, tavasszal 20 kh területet meg- simítóztak, 44 kh területet pe­dig fogasoltak. A tavaszibúza és a mák vetése előtt 10 nap­pal holdanként 60 kg pé*isót szórtak ki. Március 15-én be­fejezték a 2 kh mák vetését, amelyet természetesen megfe­lelő talajelőkészítés előzött meg, a vetés után pedig mag­takarófogast és simahengert járattak. Az elmúlt évben, március 5-én vetették a mákot, aminek nem is maradt el az eredménye. 2 kh területen 15 mázsa mák termett. Voltak tsz-tagok, akik 50—60 kg má­kot is kaptak. MÁRCIUS 19-ÉN fejezte be a Béke tsz a 10 kh tavaszi­búza vetését. Kint a vasút melletti dűlőn Nagy Istvánné, Hegyi Mihályné és Lados An­na az egy kh szerződött dug- hagyma utolsó négyszögölein duggatnak. A hagymát 4—5 centiméteres tőtávolságra és 45 centiméter sortávolságra duggatják egymástól. Azért ilyen sűrűn, hogy ha majd ké­sőbb a hagymák elérik a dió­nagyságot, akkor ritkítják és a kiszedett hagymát piacra szállítják, melyből a tsz pén­zelni fog. A tsz tagsága fel­ajánlotta, hogy a tavaszi szán tás-vetési munkákat április 4-re befejezik, amelyet már­cius 20-án 15 nappal a határ­idő előtt teljesítettek. Továb­bá egész évi marhabeadásukat teljesítették, amely a kon­gresszus tiszteletére tett fel­ajánlásuk egyik pontja volt. Elhatározták, hogy a négy kh burgonyát ugyanúgy, mint az elmúlt évben is, eke után minden második fogatásban megfelelő távolságra ültetik. A nyolc kh kukoricát pedig négyzetesen vetik. Ezzel lehe­tővé teszik, hogy a fogatos kapával, esetleg gépikapával művelhessék, amiáltal jelen­tős munkaerő megtakarítást érnek el. Ez a módszer vető­mag megtakarítást is eredmé­nyez és biztosítja a növények tény észterületének jobb ki­használását, ezen túlmenőleg a nagyobb termésátlag eléré­sét. A többszöri keresztbe- hosszában való művelés igen jó hatással van a megfelelő talajszerkezet kialakítására is. Az elmúlt évben a korai és keresztsoros vetéssel kh-ként 24 mázsa kukoricát termeltek a tsz-ben. (cene) Megszerezzük a íersenyzászlót Az elmúlt évben Dorogházá- ra került a megyei tanács, a megyei pártbizottság és a já­rási tanács begyűjtési vándor­zászlaja. A begyűjtési állandó bizottság tagjai és a községi tanács , most is úgy dolgozik, hogy ez évben ismét megsze­rezzük a versenyzászlót. Do- rogházán már most is komoly eredmények mutatkoznak. To­jásból 129. baromfiból 116, vá­gómarhából 142, sertésből 78 és tejből 67 százalékra teljesí­tette negyedévi tervét a köz­ség. Vince László 10 kh-as dolgozó paraszt már egész évi vágómarha beadását teljesítet­te. 6,10 kg baromfit és 5,05 kg tojást adott be. Sertésbeadását novemberre ütemeztette, de még májusban teljesíti, hogy kukoricakedvezményben ré­szesüljön. Vékony József 5 kataszteri holdas dolgozó pa­raszt már teljesítette sertés­beadását. Ezenkívül 4 kg to­jást és 2 70 kg baromfit adc*t be. De Vékony Gábor, Bakos Joachim és Bakos Sándor Já­nos is élenjárnak a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezekkel szemben Szűcs Mi­hály 9 kh-as dolgozó paraszt­ra szégyen, hogy még az el­múlt évről tartozik államunk­nak 300 kg kukoricával. Földi Mária VB-titkár Minél több bén tg a ff ép fflhésaítéséért (Tudósítónktól) A bányagépgyár dolgozói — mint megyénk többi üzemei­ben — a termelés terén jut­tatják kifejezésre szeretetüket pártunk iránt. Vállalásunk és az 1954 első negyedévi tervünk teljesítéséért kemény küzdel­met folytatunk és ebben élen­járnak a görgőszerelde női dolgozói, akik a bányabeli sza­laggörgőkhöz a golyóscsapágy- ház alkatrészeit készítik. Szabó Piroska és Károlyi Mária a kétgépes rendszer bevezetésével március havi terveiket eddig 300 százalékon felül teljesítet­ték. Teljesítményüket látva többi nődolgozónk is követte pél­dájukat. Tóth Lajosné sztaha­novista esztergályos a golyós- csapágyház méretezésénél 230, Dávid Gyuláné a golyóscsap- ágyház nagyolásánál 192 szá­zalékos eredményt ért el. A nemes szocialista munkaver­senyhez csatlakoztak a ko­vácsműhely dolgozói is. Blas- kó József brigádja válla­lását az irányban tette, hogy biztosítják határidőre a gyárt­mányainkhoz szükséges ko­vácsmunkákat. Blaskó József kovács, havi tervét átlagosan 160 százalékra teljesíti. Sirkó Júlia sztahanovista gép­munkás a csapszeg köszörülé­sénél 220 százalékos teljesít­ményt ért el. Mindezeket az eredménye­ket a görgőszereidében nagyban elősegítették a diszpécserek Józsa István és Nagy József akik bevezették a szervezési és adagolási rendszert emel­lett minden nap értékelik a dolgozók által elvégzett mun­kát.

Next

/
Thumbnails
Contents