Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-27 / 24. szám
2 sr\BADXOCRÍn 1954 március Í7. e EGY A GR ONÓMUS ÉLE TÉB ÖL A szántó-vető embernek a föld olyan, mint a nyitott könyv. Úgy olvas belőle, mint a legszebb népmesékből. Olyan könyv ez, amelyben a vén idő írja be örökös törvényeit a gazdaember számára. Február végén, amikor a haldokló tél már az utolsókat rúgja, azt olvassák belőle, hogy itt a trágyázás ideje. Márciusban szántani-vetni kell és felerősíteni a legyengült őszi vetéseket. Fogasolni lehet a pillangósokat is. Április, május a kapások hónapja. A júniusi forró napokban valósággal ég a munka az emberek kezében. Itt az aratás, aztán a tarlóhántás, még kapálni is kell és kaszára várnak a pillangósok is. Aztán eljön az ezer színben pompázó gazdag ősz, a terménybetakarítás időszaka. Aranysárga kukoricacsövekkel és krumpliszsákokkal megrakott szekerek zörögnek végig egész nap az utcán. Aztán egyre mélyebben bent járunk az őszben: itt van a vetőszántás, a vetés és mélyszántás ideje. Aztán leesik az első hó, de a gazda a meleg szobában titkon már ébredező tavaszról álmodik, hogy újból kezdje az egészet . ; : és így megy ez már ősidők óta..: Akk oriban ment vissza F. I. a nagyoroszi Úttörő tsz-hez ag- ronómusnak, amikor annyi szakember indult a mezőgazdaság megsegítésére. Ismeri a tsz adottságait, a lehetőségeket, részt akar venni ezek feltárásában, kiaknázásában. Már csak az állatállomány — a 124 szarvasmarha, 71 anyakoca, 150 malac, 26 ló, 10 csikó, 20 juh és a 357 baromfi is nagyszerű jövedelmet biztosít. 42 db egy- és kétéves olyan állatuk van, amire adókedvezményt kap a tsz és ez egészévi adójukat fedezi. Nem kell tehát fizetniök semmit. De jpk a földek is. 978 kh-t a csoport 92 tagja műveli. Hogy milyen munkálatokat végeztek el eddig, arról hadd beszéljen a legilletékesebb, F. I. ag- ronómus: — Januárban még hótakaró borította a földet, de már megkezdtük az előkészületet. Érintkezésbe léptem a gépállomással és kaptunk egy szelektort. 82 mázsa vetőmagot tisztítottunk meg: 60 mázsa tavaszbúzát és 22 mázsa tavaszárpát. A tsz- nek saját kovácsa is van, a szükséges mezőgazdasági szerszámok is elkészültek időre. Azonban hiába Írtam ide-oda, a fűkaszálógépekhez még most sem kaptuk meg a szükséges alkatrészeket. Az idei tél hosz- szan elhúzódott. Még február elején havazott, de a tsz tagjai már kint folytatták a tavaszi előkészületeket: A tsz-nek kétéves trágyája volt bent. Tehát az idei trágyakihordást jól meg kellett szervezni, hogy időben kész legyünk a munkával. Minden közgyűlésen felhívtam a tsz-tagok figyelmét, mennyi munkaegységet kell teljesíteniük, hogy járandóságukat természetben kapják majd meg. Ez hatott. A fogatosok mellett 20—30 asz- szony segített naponta a rakodásnál. Hídmérlegünk nem volt, amin megmérhettük volna egy-egy ember mennyit hordott ki. Ezt a munkát a tsz tagok becsületbeli ügyévé tettük. Persze állandóan ellenőriztem, hol itt bukkantam fel, hol ott. Egyszer csak látom, hogy az egyik fogatos alig rakja meg a szánt — mert még hó volt — odamegyek és megszólítom: — Mit csinál, Miklós bácsi? — Mit? ... Hát viszem a trágyát ... — Nem szégyenli magát, Miklós bácsi?... Ennyit még a fiam is elvisz, nem két erős ló... Vigye vissza és ra'rík meg az asszonyok becsületesen . . ; Ezzel becsapja társait ... Az öreg nem volt hajlandó visszamenni. — Jól van — mondtam — vigye, de mit gondol, ilyen munkára hány munkaegység jár?... Miklós bácsi elgondolkozott: — Hát... visszafordulok, megrakodok rendesen. Nyolc kataszteri holdas kertészetünk van. Már februárban figyelmeztettem a kertészt: — Berecz bácsi, februárban készíteni kell a melegágyat is. — El is készült, ma már szépen fejlett, 3 centiméteres palántáink is vannak. Szép a dohányunk is. A kertészettel az a tervünk, hogy öntözéses kertészetté alakítjuk. Az Ipolyból deszkacsatornán áthozzuk a vizet, átemelő szivaty- tyúnk van. Különösebb probléma nem adódik. 25.000 darab fenyő- és akáccsemetét is elültettünk, hogy amikor beáll a jó idő, hozzáfoghassunk a vetéshez, ez már ne vegyen el semmit. Mi larciusban az_ tán engedett a tél, látta, hogy távoznia kell. De azért még kiadta minden mérgét, s csak úgy állt tovább. Jó idő köszöntött a szántó-vetőkre. Megkezdték a munkát a nagyoroszi Úttörő tsz- ben is: A gazdaember olyan, mikor tavaszo- dik. megérzi a föld szagát, már nincs maradása. Mielőtt megkezdik a vetést, egy hétig a határt jártam, hogy rá lehet-e menni a földre, eléggé megszikkadt-e? 20-án aztán hozzáfogtunk vetni. A vetőmagot előcsíráztattuk. Persze, egyesek akadékoskodtak, hogy ez már fölösleges, hiszen megtisztítottuk a vetőmagot. De nem álltam el tervemtől, mert például ősziárpából fölösleges 90 kg-ot vetni egy kataszteri holdra, amikor a csírázóképessége 98 százalékos. Viszont, ha csíraképessége alacsony, több vetőmag kell, hogy meghozza a várt termést. Az előcsírázta- tással 30 holdnál körülbelül 2—3 mázsa árpát takarítunk meg. Eddig 8 kh tavaszbúzát és 24 kh tavaszárpát vetettünk. Szétszórtunk egy mázsa pétisót is. A tervünk az, négy 800 négyszög- öles kísérleti parcellát létesítünk — árpával — hogy megmutassuk a gépimunka és a műtrágya előnyét. Az egyik parcellára nem szórunk műtrágyát, míg a másik háromra fokozatosan többet és többet. Természetesen ezt a termést majd külön csépeljük, hogy láthassuk az eredményt. Tavaszi szántásunk mindössze 6 kataszteri hold van, a többit elvégeztük az ősszel. Ebbe a hat holdba aprómagvat vetünk. Két fogattal megkezdtük a pillangósok fogasolását is. Körülbelül 15—20 kh-t végeztünk el idáig, amelyek szemmel láthatólag jobban fejlődnek. Körülbelül még 100 hold van hátra. Megvan a ter_ vünk a további hónapokra is: Áprilisban és májusban a kapások kerülnek sorra. A 40 q kukoricát négyzetesen és sorvonal ázással vetjük, így egy kataszteri holdra 6 kg kukorica elég, 80 centiméter sor- és tőtávolságot hagyunk, mert a gépállomással szerződtünk növényápolási munkákra. t 12 kataszteri hold burgonyát vetünk és tervbe Vettük a háromszori töltögetést. Júniusban aztán összegyűlik a munka. Aratni kell, csépelni és kaszálni a pillangósokat: Ha nem használnánk ki a rendelkezésünkre álló gépeket, nem is győznénk a munkát. A 90 kataszteri hold ősziárpát kombájnnal aratjuk. A cséplési idő megrövidítése érdekében bevezetjük a Bredjuk- módszert. A pillangósok kaszálása is géppel történik. Sőt, géppel szárítjuk és gép rakja rendekbe is. Nekünk csak összegyűjteni és hazahozni kell majd. Kiszámítottam, körülbelül 30.000 munkaegységre van szükség, hogy egy évben elvégezzünk minden munkát. De hogy gépeket is alkalmazunk, mintegy 8000 munkaegységet takarítunk meg. Ha egy munkaegységre csak 3 kg búzát és 16 forintot számítok, már 240 mázsa búza és 128.000 forint megtakarítást jelent — fejezte be a beszélgetést F. I. H. G. Széntermelésünk szállításának és osztályozásának megjavításáért Lapunk február 27-i számában cikket közöltünk „A szénszállítók és osztályozó felelőssége“ címmel. A cikkre a következő válasz érkezett a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójától, Kőhalmi István elvtárstól: A cikk részletesen feltárja a hibákat, amelyek a nógrádi szénmedence üzemei termel- vényeinek elszállításánál és osztályozásánál tapasztalhatók. Medencék termelése a felszabadulás után soha nem várt fejlődésnek indult Az elmúlt év alatt mintegy 60—70 százalékkal emelkedett. Széntermelő üzemeink termelési kapacitásának ilyen nagymértékű felemelkedése természetesen csak tekintélyes beruházások eszközlésével volt elérhető. Az elmúlt években több modernül berendezett üzemet telepítettünk. így a Kányási-aknát. Kossuth-ak- nát, Ménkesi-táró, Ambrús-és Csipkés-lejtősaknákat. Tehát a termelés fokozatos növelésének szükséges főfeltételek egeikét — új bányaüzemek telepítését — elvégeztük. Sőt ezenkívül a régi bányaüzemek termelési készségét is növeltük. Azonban a termelés másik fontos területe, a szállító- és osztályozóberendezések kapacitásának növelése nem fejlődött arányosan. A felszabadulás előtti időkből reánkmaradt külszíni gépi berendezések. osztályozok, csillék, talbókocsik, mozdonyok már Igen régen üzemben vannak, elhasználódtak. Ezért a szén- termelést a szállító- és osztályozóüzemeink nem tudják kielégíteni. kiszolgálni. Egyre többet hallunk az üzemek ürescsillével való ellátásának hiányosságairól. Osztályozóinkon pedig elég gyakran üzemzavarok gátolják a termelés egyenletességét. Néhány évvel ezelőtt megépült ugyan medencék legmodernebb és legnagyobb teljesítőképességű osztályozója Nagybátonyban. De a körülötte lévő üzemek is hirtelen felfejlődtek és a nagybátonyi osztályozón időnként a túlterheltség jelei mutatkoznak. Hasonló a helyzet a kistere- nyei, a csipkési és a vízválasztói osztólyozókon. Medencék jelenlegi és közeljövői termelési problémái közül tehát sürgetően lép előtérbe a szénszállítás és osz- tálvozás kérdésének minél előbbi megoldása. Beruházási terveinkben nagyobb mértékben kell foglalkozni a külszíni szállítás, osztálvozás fejlesztésével. A meglévő berendezéseink tervszerűbb és céltudatosabb karbantartásával kell segítenünk a • jelenlegi helyzeten. Az 1954. évi beruházási terveinkben komoly súllyal szerepelnek azok a gépek és berendezések, amelvek a külszíni szállítás fejlődését biztosítják. A Nigybátonv- környéki üzemek 600. a mát- rmováki üzemek pedig 100 csillét kapnak ezévben. A mi- zserfai üzemek a külszíni szál- títás kapacitásának fokozása érdekében talbóoarkiukat 20. mozdonyparkiukat pedig 1 darab nagyteljesítményű villamos mozdonnyal növelik. A nógrádi szénmedencében a legsúlyosabb szállítási és osztályozási probléma jelenleg a kisterenyei és mizserfai vállalatoknál áll fenn. Növeli a nehézségeket az is, hogy az osztályozóra jó és gyengeminőségű szenet kényszerülünk adni. A kellő számú csille hiánya miatt a jó- és rosszminőségű szén keverését nem tudjuk egyenletesen végezni. Ennek a nehézségnek a megszüntetésére az év folyamán az ilonabányai — a jelenleg kihasználatlanul álló — osz- tályozót Gyulatáróra telepítjük át és ott egy modern széntörő berendezéssel építjük össze. Ezzel lehetővé válik a kisterenyei és a mizserfai szén elkülönítése, de tehermentesül a kisterenyei osztályozó cs elfogadható minőségű szenet bocsáthat népgazdaságunk rendelkezésére. A gyulatárói szénfeldolgozómű l°hetővé teszi a mizserfai jobb és gyengébb minőségű szén szétválasztását, eeyben az üzemek külszíni szállítása is megjavul. A kisterenyei üzemek ürescsillével való ellátását elősegítjük azáltal, hogy üzembe állítjuk a meddő kötélpályát. A kányási üzemnél a szállító- akna mellett egy 100—150 csille szén tárolását biztosító vágányzatot építtetünk, mely- Ivel az üzemet függetleníteni fogjuk a kötélpálya esetleges üzemzavaraitól. A kötélpálya szállításának folyamatosabbá tételére a ménkesi szögállomáson egy 100 csille férőhelyes függősínpályát építünk. E" biztosítja a szögállomás és a nagybátonyi osztályozó közötti kötélpálya szakaszt, valamint az osztályozó üzemzavara esetén a Kossuth-akna és a ménkesi üzem szállítását nem kell azonnal beszüntetni. A tiribesi vállalat külszíni szállításainak megjavítása érdekében megépül a tiribesi —nagybátonyi kötélpálya, valamint pár hónapon belül felállítjuk Katalinbányán a modern, 30 vagonos szénbunkert. A csipkési osztályozó átalakításával 30 százalékkal növeljük annak teljesítményét. Baglyason üzemen kívül élló osztályozó berendezéseit pedig új aknák számára telepítjük át. Szakmai terveinkben közel két millió forintot biztosítottunk a csillék, a talbókocsik és mozdonyaink, külszíni szállítópályáink generáljavítására. A csille, a talbé és a mozdonyjavítások ezidáig rendszertelenül folytak. Több esetben a javításhoz szükséges anyagok kellő időben nem álltak rendelkezésre. A vállalatok és műhelyek vezetői erre a rendetlenségre minden esetben csak akkor figyeltek fel, amikor a csillék és mozdonyok kiesése a szállításban zavarokat idéztek elő. A javítómunkálatoknál fennálló szervezetlenségek egyrészét nagyműhelyeink üzemvezetőségeinek, másrészt az anyagellátó dolgozóinak kell felszámol- niok. A műhelyvezetőknek kötelességük a folyamatos karbantartáshoz szükséges anyagok mennyiségét és minőségét felmérniök. Az anyagellátó dolgozói pedig az anyagokat a megfelelő időben a kívánt mennyiségben bocsátják a javítóműhelyek rendelkezésére. Sok kiesést okoz terhelésünkben az is. hogy osztálvo- zóinkon — főleg a nagybáto- nyin és a kisterenyein — igen gyakori az üzemzavar, amelyet előidéz az a körülmény, hogy a rendszeres, előremegtervezett karbantartás elmarad. A termelés fokozatos emelésénél feltétlenül szükség van arra, hogy a külszíni üzemek, valamint a bányaüzemek dolgozói a közös cél érdekében \ módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez As új sóitccscti szabnit/sat segíteni fogja nagy célkitűzéseink mvgcalósitását A módosított szervezeti szabályzat tervezetét részleteiben áttanulmányoztam és annak minden pontjával általánosságban egyet értek. De mégis szükségesnek tartom azt, hogy néhány szóval hozzászóljak. A módosított Szervezeti szabályzat tanulmányozása közben leszűrve a tanulságot, megállapításom az, hogy ez a szervezeti szabályzat különösképpen világosabban és lényegesen érthetőbben tárja fel párttagságunk előtt a párttagok kötelességeit és jogainak törvényeit. Megmutatja pártunk alkotmányának követelményeit, amely egyaránt előírja minden párttag számára, hogy éberen álljon őrt a párt ideológiai tisztasága. egysége felett és közös harci feladatként mutat irányt az osztályellenség elleni küzdelem terén. Egyaránt kötelezővé teszi párttagjaink számára a párt- és az állami fegyelem betartását, párttagságunk szakmai-politikai képzettségének állandó fejlesztését. De nem kevésbbé világosan mutatja meg és teszi kötelezővé minden párttag számára az őszinte bírálat és önbírálat alkalmazását, amelynek elfojtása összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Különös nagyjelentőségét látom a szervezeti szabályzat azon pontjának, amely előírja, hogy a káderek beállításánál meg kell szüntetni a baráti és rokoni kötelékek alapján történő kiválasztást. A párttagok kötelessége mellett a szervezeti szabályzat különös gonddal határozza meg a párttagság jogainak tisztelet- bentartását. Amikor is minden párttagnak jogot biztosít arra, hogy résztvegyen minden ügy megtárgyalásában, amikor a pártban, az ő tevékenységéről vagy magatartásáról döntenek. Megállapításom az, hogy a módosított szervezeti szabályzat tervezete, annak minden pontja pártunk megnövekedett erejéről tanúskodik és párt- szervezeteink további megerősödését szolgálja. Ezt mutatják a módosított szervezeti szabályzat követelményei, azért is, mert a legszélesebb követelményeket írja elő a pártdemokrácia minden területen való betartására. Megmutatja vezető kádereinknek, párttagjainknak további feladataikat az új szakaszban, egyben a kommunista vezetők részére az új szocialista módon való vezetés módszereit és annak minden területén lévő helyes alkalmazását. Vgy érzem, hogy a módosított szervezeti szabályzat nagyban fogja segíteni Központi Vezetőségünk múlt év június 27—28-i határozatának végrehajtását, szocializmust építő hazánk építő munkáját, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. A módosított szervezeti szabályzat tervezet 2. pontja 1. bekezdésében többek között kimondja, hogy a párt tagja csak az lehet, aki a 18. életévét betöltötte. Kérdésem az, hogy továbbra is fennáll-e, hogy 24. életévét be nem töltött ifjúmunkás csak rendkívüli esetben vehető fel tagjelöltnek pártunkba, az alábbi feltételek mellett: ha a termelésben, tanulásban és társadalmi munkában kiváló érdemeket szereznek — tehát a fiatalok legjobbjai — és csak a DlSZ-ve- zetőség javaslatára a felsőbb szervek, illetve a Központi Vezetőség jóváhagyásával. Ha a párttagjelöltség fenti feltételei az ifjúságra vonatkozólag a tagjelöltfelvételnél a továbbiakban is fennállnak, javaslom a 2. pont 1. bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a 24 éven aluli fiatalok közül, tagjelöltnek csak a termelésben, tanulásban és társadalmi munkában kiváló eredményt elért fiatalokat lehet felvenni. Papp Gyula, a Salgótarjáni Üveggyár pártbizottságának titkára összhangban és egyetértésben végezzék munkájukat. A bányaüzemektől egyenetlenül, lökésszerűen jövő szénmeny- nyiség igen gyakran megnehezíti a külszíni üzemek dolgozóinak munkáit. A termelés egyenletességéről már eddig is sok szó elhangzott, de annak megvalósítása érdekében még igen sokat kell tennünk. Elsősorban a robbantó és jö- vesztő munkálatoknak eltolt időközökben való végzése a legkomolyabb teendő, mert csak ilymódon képzelhető el, hogy az amúgy is megterhelt külszíni üzemeink a bányaüzemeknek megfelelő módon való kiszolgálását biztosíthassák. A külszíni szállító- és osztályozó üzemeinek munkáját nagy mértékben megkönnyít- hetjük azzal, hogy a szén minősérének megjavítását már a föld alatt, a munkahelyeken kezdjük el. Üzemeink egy része jelentősen túllépi a számára megállapított meddőtartalmat. Említésre méltó a tekevölgyi lejtősakna. ahol októberben a 7.5 százalékos megengedett meddőtartalommal szemben 13.8. novemberben pedig 15,5 százalék meddőt küldött a felszínre. A szurdo- ki leitősakna decemberben 5 százalékkal, a Pálhögy II. lejtősakna ugyanebben a hónapban 5.2 százalékkal szállított ki több meddőt a megengedettnél. Katalin lejtősakna decemberben a tervezett 3,9 százalékkal szemben 12.8 százalék meddőt termelt. Hasonló a helyzet a többi üzemeknél is. A munkahelyi - meddőválogatás elmulasztása következtében csilleparkunk egv részét fölösleges meddő szállítására kell felhasználni. De zavarokat okoz ez az osz- tály^zóüzemoknél is, ahol a meddővel túlságosan terheit csillék kidöntésekor az osztályozó! le kell állítani, mert a mozgó szalag mellett a nagy mennyiségű palát a válogatók képtelenek kiszedni. A megengedettnél nagyobb mennyiségű, osztályozóra kerülő palával fölöslegesen terheljük az osztályozó berendezéseit. Szénmedencénk osztályozóiról havonta 1,5—2 százalékkal több palát szállítunk el a szénnel együtt a megengedettnél. Ezzel 400—500 vagon szén osztályozási lehetőségét vesz- szük el. de ugyanannyi vagont is fölöslegesen terhelünk meg tüzelésre használhatatlan meddővel. A jelenlegi csilleparkunk rossz kihasználásának előidézője az is, hogy üzemeink és osztáfyozóink dolgozói nem fektetnek súlyt a kiürített csillékben ragadt szén rendszeres kitisztítására. Ezért az újból bekerül a bányába és a csille ilymódon a megállapított töltési súlynak megfelelően nem rakható tele szénnel. Ennek megszüntetése érdekében a közelmúltban a nagybátonyi és a kisterenyei o.sztályozókon egy brigádot szerveztünk, amelynek feladatává tettük a csille töltési súlyának ellenőrzését, valamint a csillék kitisztítását. A brigád tagjai a legkisebb rendellenesség esetén azonnal felhívják az üzemvezetők figyelmét a hibák kiküszöbölésére. A szállító és osztályozók üzemeinek munkáját tehát kétféle módon javítjuk. Elsősorban a beruházások eszközlésével növeljük az üzemek kapacitását, másodsorban pedig jobb szervezési munkával, jelenlegi berendezéseink üzembiztosabb, jobb kihasználását érjük el. Ehhez azonban a fizikai és műszaki, külszíni és földalatti dolgozók lelkes, megértő együttműködésére van szükség. I
