Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-27 / 24. szám

2 sr\BADXOCRÍn 1954 március Í7. e EGY A GR ONÓMUS ÉLE TÉB ÖL A szántó-vető embernek a föld olyan, mint a nyitott könyv. Úgy olvas belőle, mint a legszebb népmesék­ből. Olyan könyv ez, amelyben a vén idő írja be örökös törvé­nyeit a gazdaember számára. Február vé­gén, amikor a haldok­ló tél már az utolsó­kat rúgja, azt olvas­sák belőle, hogy itt a trágyázás ideje. Már­ciusban szántani-vetni kell és felerősíteni a legyengült őszi vetése­ket. Fogasolni lehet a pillangósokat is. Április, május a kapá­sok hónapja. A júniu­si forró napokban va­lósággal ég a munka az emberek kezében. Itt az aratás, aztán a tarlóhántás, még ka­pálni is kell és kaszá­ra várnak a pillangó­sok is. Aztán eljön az ezer színben pompázó gazdag ősz, a termény­betakarítás időszaka. Aranysárga kukorica­csövekkel és krumplis­zsákokkal megrakott szekerek zörögnek vé­gig egész nap az ut­cán. Aztán egyre mé­lyebben bent járunk az őszben: itt van a vetőszántás, a vetés és mélyszántás ideje. Az­tán leesik az első hó, de a gazda a meleg szobában titkon már ébredező tavaszról ál­modik, hogy újból kezdje az egészet . ; : és így megy ez már ősidők óta..: Akk oriban ment vissza F. I. a nagyoro­szi Úttörő tsz-hez ag- ronómusnak, amikor annyi szakember in­dult a mezőgazdaság megsegítésére. Ismeri a tsz adottságait, a lehetőségeket, részt akar venni ezek feltá­rásában, kiaknázásá­ban. Már csak az ál­latállomány — a 124 szarvasmarha, 71 anyakoca, 150 malac, 26 ló, 10 csikó, 20 juh és a 357 baromfi is nagyszerű jövedelmet biztosít. 42 db egy- és kétéves olyan állatuk van, amire adókedvez­ményt kap a tsz és ez egészévi adójukat fe­dezi. Nem kell tehát fizetniök semmit. De jpk a földek is. 978 kh-t a csoport 92 tag­ja műveli. Hogy mi­lyen munkálatokat vé­geztek el eddig, arról hadd beszéljen a leg­illetékesebb, F. I. ag- ronómus: — Januárban még hótakaró borította a földet, de már meg­kezdtük az előkészü­letet. Érintkezésbe léptem a gépállomás­sal és kaptunk egy szelektort. 82 mázsa vetőmagot tisztítot­tunk meg: 60 mázsa tavaszbúzát és 22 má­zsa tavaszárpát. A tsz- nek saját kovácsa is van, a szükséges me­zőgazdasági szerszá­mok is elkészültek idő­re. Azonban hiába Ír­tam ide-oda, a fűka­szálógépekhez még most sem kaptuk meg a szükséges alkatré­szeket. Az idei tél hosz- szan elhúzódott. Még február elején hava­zott, de a tsz tagjai már kint folytatták a tavaszi előkészülete­ket: A tsz-nek kétéves trágyája volt bent. Tehát az idei trágya­kihordást jól meg kellett szervezni, hogy időben kész legyünk a munkával. Minden közgyűlésen felhív­tam a tsz-tagok fi­gyelmét, mennyi mun­kaegységet kell telje­síteniük, hogy járan­dóságukat természet­ben kapják majd meg. Ez hatott. A fogatosok mellett 20—30 asz- szony segített napon­ta a rakodásnál. Híd­mérlegünk nem volt, amin megmérhettük volna egy-egy ember mennyit hordott ki. Ezt a munkát a tsz ta­gok becsületbeli ügyé­vé tettük. Persze ál­landóan ellenőriztem, hol itt bukkantam fel, hol ott. Egyszer csak látom, hogy az egyik fogatos alig rakja meg a szánt — mert még hó volt — odamegyek és megszólítom: — Mit csinál, Mik­lós bácsi? — Mit? ... Hát vi­szem a trágyát ... — Nem szégyenli magát, Miklós bácsi?... Ennyit még a fiam is elvisz, nem két erős ló... Vigye vissza és ra'rík meg az asszo­nyok becsületesen . . ; Ezzel becsapja tár­sait ... Az öreg nem volt hajlandó visszamenni. — Jól van — mond­tam — vigye, de mit gondol, ilyen munkára hány munkaegység jár?... Miklós bácsi elgon­dolkozott: — Hát... visszafor­dulok, megrakodok rendesen. Nyolc kataszteri holdas kertészetünk van. Már februárban figyelmeztettem a ker­tészt: — Berecz bácsi, februárban készíteni kell a melegágyat is. — El is készült, ma már szépen fejlett, 3 centiméteres palán­táink is vannak. Szép a dohányunk is. A kertészettel az a ter­vünk, hogy öntözéses kertészetté alakítjuk. Az Ipolyból deszka­csatornán áthozzuk a vizet, átemelő szivaty- tyúnk van. Különö­sebb probléma nem adódik. 25.000 darab fenyő- és akáccsemetét is el­ültettünk, hogy ami­kor beáll a jó idő, hozzáfoghassunk a ve­téshez, ez már ne ve­gyen el semmit. Mi larciusban az_ tán engedett a tél, lát­ta, hogy távoznia kell. De azért még kiadta minden mérgét, s csak úgy állt tovább. Jó idő köszöntött a szán­tó-vetőkre. Megkezd­ték a munkát a nagy­oroszi Úttörő tsz- ben is: A gazdaember olyan, mikor tavaszo- dik. megérzi a föld szagát, már nincs ma­radása. Mielőtt meg­kezdik a vetést, egy hétig a határt jártam, hogy rá lehet-e men­ni a földre, eléggé megszikkadt-e? 20-án aztán hozzáfogtunk vetni. A vetőmagot előcsíráztattuk. Per­sze, egyesek akadékos­kodtak, hogy ez már fölösleges, hiszen meg­tisztítottuk a vetőma­got. De nem álltam el tervemtől, mert pél­dául ősziárpából fölös­leges 90 kg-ot vetni egy kataszteri holdra, amikor a csírázóké­pessége 98 százalékos. Viszont, ha csíraké­pessége alacsony, több vetőmag kell, hogy meghozza a várt ter­mést. Az előcsírázta- tással 30 holdnál kö­rülbelül 2—3 mázsa árpát takarítunk meg. Eddig 8 kh tavasz­búzát és 24 kh tavasz­árpát vetettünk. Szét­szórtunk egy mázsa pétisót is. A tervünk az, négy 800 négyszög- öles kísérleti parcellát létesítünk — árpával — hogy megmutassuk a gépimunka és a mű­trágya előnyét. Az egyik parcellára nem szórunk műtrágyát, míg a másik háromra fokozatosan többet és többet. Természetesen ezt a termést majd külön csépeljük, hogy láthassuk az ered­ményt. Tavaszi szántásunk mindössze 6 kataszte­ri hold van, a többit elvégeztük az ősszel. Ebbe a hat holdba aprómagvat vetünk. Két fogattal meg­kezdtük a pillangósok fogasolását is. Körül­belül 15—20 kh-t vé­geztünk el idáig, ame­lyek szemmel látható­lag jobban fejlődnek. Körülbelül még 100 hold van hátra. Megvan a ter_ vünk a további hóna­pokra is: Áprilisban és má­jusban a kapások ke­rülnek sorra. A 40 q kukoricát négyzetesen és sorvonal ázással vet­jük, így egy katasz­teri holdra 6 kg ku­korica elég, 80 centi­méter sor- és tőtávol­ságot hagyunk, mert a gépállomással szerződ­tünk növényápolási munkákra. t 12 kataszteri hold burgonyát vetünk és tervbe Vettük a há­romszori töltögetést. Júniusban aztán összegyűlik a munka. Aratni kell, csépelni és kaszálni a pillan­gósokat: Ha nem használ­nánk ki a rendelkezé­sünkre álló gépeket, nem is győznénk a munkát. A 90 katasz­teri hold ősziárpát kombájnnal aratjuk. A cséplési idő megrö­vidítése érdekében be­vezetjük a Bredjuk- módszert. A pillangó­sok kaszálása is gép­pel történik. Sőt, gép­pel szárítjuk és gép rakja rendekbe is. Ne­künk csak összegyűj­teni és hazahozni kell majd. Kiszámítot­tam, körülbelül 30.000 munkaegységre van szükség, hogy egy év­ben elvégezzünk min­den munkát. De hogy gépeket is alkalma­zunk, mintegy 8000 munkaegységet taka­rítunk meg. Ha egy munkaegységre csak 3 kg búzát és 16 fo­rintot számítok, már 240 mázsa búza és 128.000 forint megta­karítást jelent — fe­jezte be a beszélge­tést F. I. H. G. Széntermelésünk szállításának és osztályozásának megjavításáért Lapunk február 27-i számá­ban cikket közöltünk „A szén­szállítók és osztályozó felelős­sége“ címmel. A cikkre a kö­vetkező válasz érkezett a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt igazgatójától, Kőhalmi István elvtárstól: A cikk részletesen feltárja a hibákat, amelyek a nógrádi szénmedence üzemei termel- vényeinek elszállításánál és osztályozásánál tapasztalha­tók. Medencék termelése a felszabadulás után soha nem várt fejlődésnek indult Az elmúlt év alatt mintegy 60—70 százalékkal emelke­dett. Széntermelő üzemeink termelési kapacitásának ilyen nagymértékű felemelkedése természetesen csak tekintélyes beruházások eszközlésével volt elérhető. Az elmúlt években több modernül berendezett üzemet telepítettünk. így a Kányási-aknát. Kossuth-ak- nát, Ménkesi-táró, Ambrús-és Csipkés-lejtősaknákat. Tehát a termelés fokozatos növelé­sének szükséges főfeltételek egeikét — új bányaüzemek te­lepítését — elvégeztük. Sőt ezenkívül a régi bányaüzemek termelési készségét is növel­tük. Azonban a termelés má­sik fontos területe, a szállító- és osztályozóberendezések ka­pacitásának növelése nem fejlődött arányosan. A felsza­badulás előtti időkből reánk­maradt külszíni gépi berende­zések. osztályozok, csillék, talbókocsik, mozdonyok már Igen régen üzemben vannak, elhasználódtak. Ezért a szén- termelést a szállító- és osztá­lyozóüzemeink nem tudják ki­elégíteni. kiszolgálni. Egyre többet hallunk az üzemek ürescsillével való ellátásának hiányosságairól. Osztályozóin­kon pedig elég gyakran üzem­zavarok gátolják a termelés egyenletességét. Néhány évvel ezelőtt meg­épült ugyan medencék leg­modernebb és legnagyobb tel­jesítőképességű osztályozója Nagybátonyban. De a körülöt­te lévő üzemek is hirtelen fel­fejlődtek és a nagybátonyi osztályozón időnként a túlter­heltség jelei mutatkoznak. Hasonló a helyzet a kistere- nyei, a csipkési és a vízválasz­tói osztólyozókon. Medencék jelenlegi és kö­zeljövői termelési problémái közül tehát sürgetően lép előtérbe a szénszállítás és osz- tálvozás kérdésének minél előbbi megoldása. Beruházási terveinkben nagyobb mérték­ben kell foglalkozni a külszíni szállítás, osztálvozás fejlesz­tésével. A meglévő berende­zéseink tervszerűbb és céltudatosabb karbantartásával kell segítenünk a • jelenlegi helyzeten. Az 1954. évi beru­házási terveinkben komoly súllyal szerepelnek azok a gé­pek és berendezések, amelvek a külszíni szállítás fejlődését biztosítják. A Nigybátonv- környéki üzemek 600. a mát- rmováki üzemek pedig 100 csillét kapnak ezévben. A mi- zserfai üzemek a külszíni szál- títás kapacitásának fokozása érdekében talbóoarkiukat 20. mozdonyparkiukat pedig 1 darab nagyteljesítményű vil­lamos mozdonnyal növelik. A nógrádi szénmedencében a legsúlyosabb szállítási és osztályozási probléma jelenleg a kisterenyei és mizserfai vállalatoknál áll fenn. Növeli a nehézségeket az is, hogy az osztályozóra jó és gyengemi­nőségű szenet kényszerülünk adni. A kellő számú csille hiánya miatt a jó- és rossz­minőségű szén keverését nem tudjuk egyenletesen végezni. Ennek a nehézségnek a meg­szüntetésére az év folyamán az ilonabányai — a jelenleg kihasználatlanul álló — osz- tályozót Gyulatáróra telepít­jük át és ott egy modern széntörő berendezéssel építjük össze. Ezzel lehetővé válik a kisterenyei és a mizserfai szén elkülönítése, de tehermente­sül a kisterenyei osztályozó cs elfogadható minőségű szenet bocsáthat népgazdaságunk rendelkezésére. A gyulatárói szénfeldolgozómű l°hetővé te­szi a mizserfai jobb és gyen­gébb minőségű szén szétvá­lasztását, eeyben az üzemek külszíni szállítása is megja­vul. A kisterenyei üzemek üres­csillével való ellátását előse­gítjük azáltal, hogy üzembe állítjuk a meddő kötélpályát. A kányási üzemnél a szállító- akna mellett egy 100—150 csille szén tárolását biztosító vágányzatot építtetünk, mely- Ivel az üzemet függetleníteni fogjuk a kötélpálya esetleges üzemzavaraitól. A kötélpálya szállításának folyamatosabbá tételére a ménkesi szögállo­máson egy 100 csille férőhe­lyes függősínpályát építünk. E" biztosítja a szögállomás és a nagybátonyi osztályozó kö­zötti kötélpálya szakaszt, va­lamint az osztályozó üzemza­vara esetén a Kossuth-akna és a ménkesi üzem szállítását nem kell azonnal beszüntetni. A tiribesi vállalat külszíni szállításainak megjavítása érdekében megépül a tiribesi —nagybátonyi kötélpálya, va­lamint pár hónapon belül fel­állítjuk Katalinbányán a mo­dern, 30 vagonos szénbun­kert. A csipkési osztályozó át­alakításával 30 százalékkal növeljük annak teljesítmé­nyét. Baglyason üzemen kívül élló osztályozó berendezéseit pedig új aknák számára tele­pítjük át. Szakmai terveinkben közel két millió forintot biztosítottunk a csillék, a tal­bókocsik és mozdonyaink, kül­színi szállítópályáink generál­javítására. A csille, a talbé és a mozdonyjavítások ezidáig rendszertelenül folytak. Több esetben a javításhoz szükséges anyagok kellő időben nem áll­tak rendelkezésre. A vállala­tok és műhelyek vezetői erre a rendetlenségre minden eset­ben csak akkor figyeltek fel, amikor a csillék és mozdo­nyok kiesése a szállításban za­varokat idéztek elő. A javító­munkálatoknál fennálló szer­vezetlenségek egyrészét nagy­műhelyeink üzemvezetőségei­nek, másrészt az anyagellátó dolgozóinak kell felszámol- niok. A műhelyvezetőknek kötelességük a folyamatos karbantartáshoz szükséges anyagok mennyiségét és mi­nőségét felmérniök. Az anyag­ellátó dolgozói pedig az anya­gokat a megfelelő időben a kívánt mennyiségben bocsát­ják a javítóműhelyek rendel­kezésére. Sok kiesést okoz terhelé­sünkben az is. hogy osztálvo- zóinkon — főleg a nagybáto- nyin és a kisterenyein — igen gyakori az üzemzavar, ame­lyet előidéz az a körülmény, hogy a rendszeres, előremeg­tervezett karbantartás elma­rad. A termelés fokozatos emelé­sénél feltétlenül szükség van arra, hogy a külszíni üzemek, valamint a bányaüzemek dol­gozói a közös cél érdekében \ módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez As új sóitccscti szabnit/sat segíteni fogja nagy célkitűzéseink mvgcalósitását A módosított szervezeti sza­bályzat tervezetét részleteiben áttanulmányoztam és annak minden pontjával általánosság­ban egyet értek. De mégis szük­ségesnek tartom azt, hogy né­hány szóval hozzászóljak. A módosított Szervezeti sza­bályzat tanulmányozása közben leszűrve a tanulságot, megálla­pításom az, hogy ez a szerve­zeti szabályzat különösképpen világosabban és lényegesen érthetőbben tárja fel párttag­ságunk előtt a párttagok köte­lességeit és jogainak törvényeit. Megmutatja pártunk alkotmá­nyának követelményeit, amely egyaránt előírja minden párt­tag számára, hogy éberen áll­jon őrt a párt ideológiai tisz­tasága. egysége felett és közös harci feladatként mutat irányt az osztályellenség elleni küz­delem terén. Egyaránt köte­lezővé teszi párttagjaink szá­mára a párt- és az állami fegyelem betartását, párttag­ságunk szakmai-politikai kép­zettségének állandó fejlesz­tését. De nem kevésbbé vi­lágosan mutatja meg és teszi kötelezővé minden párttag szá­mára az őszinte bírálat és ön­bírálat alkalmazását, amelynek elfojtása összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Különös nagyjelentőségét lá­tom a szervezeti szabályzat azon pontjának, amely előírja, hogy a káderek beállításánál meg kell szüntetni a baráti és rokoni kötelékek alapján tör­ténő kiválasztást. A párttagok kötelessége mel­lett a szervezeti szabályzat kü­lönös gonddal határozza meg a párttagság jogainak tisztelet- bentartását. Amikor is minden párttagnak jogot biztosít arra, hogy résztvegyen minden ügy megtárgyalásában, amikor a pártban, az ő tevékenységéről vagy magatartásáról döntenek. Megállapításom az, hogy a módosított szervezeti szabály­zat tervezete, annak minden pontja pártunk megnövekedett erejéről tanúskodik és párt- szervezeteink további megerő­södését szolgálja. Ezt mutatják a módosított szervezeti sza­bályzat követelményei, azért is, mert a legszélesebb követelmé­nyeket írja elő a pártdemokrá­cia minden területen való be­tartására. Megmutatja vezető kádereinknek, párttagjainknak további feladataikat az új sza­kaszban, egyben a kommunista vezetők részére az új szocialis­ta módon való vezetés módsze­reit és annak minden területén lévő helyes alkalmazását. Vgy érzem, hogy a módosított szer­vezeti szabályzat nagyban fog­ja segíteni Központi Vezetősé­günk múlt év június 27—28-i határozatának végrehajtását, szocializmust építő hazánk épí­tő munkáját, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. A módosított szervezeti sza­bályzat tervezet 2. pontja 1. bekezdésében többek között ki­mondja, hogy a párt tagja csak az lehet, aki a 18. életévét betöltötte. Kérdésem az, hogy továbbra is fennáll-e, hogy 24. életévét be nem töltött ifjú­munkás csak rendkívüli eset­ben vehető fel tagjelöltnek pár­tunkba, az alábbi feltételek mellett: ha a termelésben, ta­nulásban és társadalmi mun­kában kiváló érdemeket sze­reznek — tehát a fiatalok leg­jobbjai — és csak a DlSZ-ve- zetőség javaslatára a felsőbb szervek, illetve a Központi Ve­zetőség jóváhagyásával. Ha a párttagjelöltség fenti feltételei az ifjúságra vonatko­zólag a tagjelöltfelvételnél a továbbiakban is fennállnak, javaslom a 2. pont 1. bekezdé­sét kiegészíteni azzal, hogy a 24 éven aluli fiatalok közül, tagjelöltnek csak a termelés­ben, tanulásban és társadalmi munkában kiváló eredményt elért fiatalokat lehet felvenni. Papp Gyula, a Salgótarjáni Üveggyár pártbizottságának titkára összhangban és egyetértésben végezzék munkájukat. A bá­nyaüzemektől egyenetlenül, lökésszerűen jövő szénmeny- nyiség igen gyakran megne­hezíti a külszíni üzemek dol­gozóinak munkáit. A termelés egyenletességéről már eddig is sok szó elhangzott, de an­nak megvalósítása érdekében még igen sokat kell tennünk. Elsősorban a robbantó és jö- vesztő munkálatoknak eltolt időközökben való végzése a legkomolyabb teendő, mert csak ilymódon képzelhető el, hogy az amúgy is megterhelt külszíni üzemeink a bánya­üzemeknek megfelelő módon való kiszolgálását biztosíthas­sák. A külszíni szállító- és osztá­lyozó üzemeinek munkáját nagy mértékben megkönnyít- hetjük azzal, hogy a szén minősérének megjavítását már a föld alatt, a munkahe­lyeken kezdjük el. Üzemeink egy része jelentősen túllépi a számára megállapított meddő­tartalmat. Említésre méltó a tekevölgyi lejtősakna. ahol ok­tóberben a 7.5 százalékos meg­engedett meddőtartalommal szemben 13.8. novemberben pedig 15,5 százalék meddőt küldött a felszínre. A szurdo- ki leitősakna decemberben 5 százalékkal, a Pálhögy II. lejtősakna ugyanebben a hó­napban 5.2 százalékkal szál­lított ki több meddőt a meg­engedettnél. Katalin lejtős­akna decemberben a tervezett 3,9 százalékkal szemben 12.8 százalék meddőt termelt. Ha­sonló a helyzet a többi üze­meknél is. A munkahelyi - meddőválogatás elmulasztása következtében csilleparkunk egv részét fölösleges meddő szállítására kell felhasználni. De zavarokat okoz ez az osz- tály^zóüzemoknél is, ahol a meddővel túlságosan terheit csillék kidöntésekor az osztá­lyozó! le kell állítani, mert a mozgó szalag mellett a nagy mennyiségű palát a válogatók képtelenek kiszedni. A meg­engedettnél nagyobb mennyi­ségű, osztályozóra kerülő pa­lával fölöslegesen terheljük az osztályozó berendezéseit. Szénmedencénk osztályozóiról havonta 1,5—2 százalékkal több palát szállítunk el a szénnel együtt a megengedett­nél. Ezzel 400—500 vagon szén osztályozási lehetőségét vesz- szük el. de ugyanannyi va­gont is fölöslegesen terhelünk meg tüzelésre használhatatlan meddővel. A jelenlegi csilleparkunk rossz kihasználásának előidé­zője az is, hogy üzemeink és osztáfyozóink dolgozói nem fektetnek súlyt a kiürített csillékben ragadt szén rend­szeres kitisztítására. Ezért az újból bekerül a bányába és a csille ilymódon a megállapí­tott töltési súlynak megfele­lően nem rakható tele szén­nel. Ennek megszüntetése ér­dekében a közelmúltban a nagybátonyi és a kisterenyei o.sztályozókon egy brigádot szerveztünk, amelynek fel­adatává tettük a csille tölté­si súlyának ellenőrzését, va­lamint a csillék kitisztítását. A brigád tagjai a legkisebb rendellenesség esetén azonnal felhívják az üzemvezetők fi­gyelmét a hibák kiküszöbölé­sére. A szállító és osztályozók üzemeinek munkáját tehát kétféle módon javítjuk. Elsősorban a beruházások esz­közlésével növeljük az üze­mek kapacitását, másodsorban pedig jobb szervezési mun­kával, jelenlegi berendezé­seink üzembiztosabb, jobb ki­használását érjük el. Ehhez azonban a fizikai és műszaki, külszíni és földalatti dolgo­zók lelkes, megértő együttmű­ködésére van szükség. I

Next

/
Thumbnails
Contents