Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-27 / 24. szám

1954 március 27. 3 SZABAD IVŐGRÁD A falusi népnevelők nagy feladatai a tavaszi munkák« az állampolgári kötelességek teljesítéséért Szerte a megyében valameny- nyi egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti csoport, nagy örömmel fogadta a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenését, amely a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelése érdekében felada­túi tűzi ki a terméshozamok elsősorban a kenyérgabona ter­méshozamának növelését. Több tsz és egyénileg dolgozó pa­raszt elkészítette a maga tervét a határozat végrehajtására. Elérkezett a tavasz, amikor a termelőszövetkezetek, az egyé­nileg dolgozó parasztok hozzá­fognak terveik megvalósításá­hoz. A tavaszi szántás vetés döntő napjaiban vagyunk. A tavaszi munkák elvégzése mindig rendkívül szorgalmas munkát követelt. De most, ami­kor a rendkívül hosszú tél és rossz időjárási viszonyok miatt, csak többhetes késéssel fogha­tunk hozzá e nagy munkákhoz, — a tavaszi munkák időben való elvégzése komoly helyt­állást követel meg a mező- gazdaság minden becsületes dolgozójától. Az elkövetkező napokban népnevelőink legfontosabb fel­adata, hogy türelmes, meggyő­ző agitációs munkával, me­gyénk minden falujában, szo­cialista szektorában mozgósít­sák a mezőgazdaság valameny- nyi dolgozóját, minden rendel­kezésre álló lehetőség kihasz­nálásával. a tavaszi szántás­vetés haladék nélküli elvégzé­sére. A tavaszi munkák gyors el­végzése érdekében a 111. kongresszus tiszteletére a falu dolgozói között széle­sítsék ki népnevelőink a versenyt azért, hogy ki fe­jezi be eló'bb a vetési mun­kákat. " A lemaradást minden egyes "nap, minden "égyeS óra jó ki - "haszrifltsá^ll, jól szervezett ■■ munkával kell behoznunk, mert csak így tudjuk biztosí­tani a bőséges terméshozamot. Népünk bőséges kenyérellá­tását, dolgozó parasztjaink boldogulását csak a tcbbter- meléssel tudjuk biztosítani, mert a több, bőségesebb ter­mésből több jut a szabadpiac­ra. ezen keresztül több ruha és más közszükségleti cikk jut dolgozó parasztságunk család­jának. Különösen fontos, hogy népnevelőink megmagyarázzák a tavaszibúza késedelem nél­kül való elvetésének fontossá­gát. A rendkívül esős ősz kö­vetkeztében igen sok dol­gozó paraszt nem tudta el­vetni az őszibúzát, ami annyit jelent, hogy kenyér- gabona vetésünk jelentősen kisebb, mint amennyire szükségünk van. Ezért a lemaradást tavaszibúzá­val kell pótolni. A tavaszibúza elvetésére az idő még nem túlságosan késői. Ha rövidesen földbe tesszük a magot, akkor megvan a lehe­tősége a bő termésnek és an­nak, hogy pótoljuk az őszi ve­tésekben meglévő lemaradást. Minél tovább halasztjuk azon­ban a tavaszibúza vetését, an­nál kevesebb termést várha­tunk, minden óra kiesés a ta­vaszi munka végzésében a me­gyében többmázsás terméscsök­kenést okozhat, ami gátolja népünk kenyérrel és egyéb éle­lemmel való ellátását. A késle­kedő dolgozó paraszt megkáro­sítja saját magát, egész csa­ládját. Szántani! Vetni! A bőségesebb termésért harcol­ni, ma nem egyszerűen csak földművelő .kötelesség, hanem sokkal jobban mint bármikor, cscJádias és hazafias ügy is. Soha nem függött annyira csz- 'sze a család és a nép érdeke, mint most, amikor az ország népe, hazánk minden dolgozója a népjólét programmjának meg­valósításán dolgozik. Minél előbb kerül a mag a földbe, annál bőségesebb lesz a termés, minél na­gyobb lesz egy dolgozó pa­raszt termésátlaga, annál nagyobb mértékben segíti elő a kormány programm­jának, a jólét programm­jának megvalósítását. Különösen fontos a tavaszi szántás, vetés időbén való el­végzése a tsz-ekben és állami gazdaságokban, hogy ezzel is példát mutassanak a dolgozó parasztoknak a magasabb ter­méshozamért vívott harcban. Ezért a tsz-ekben és az állami gazdaságokban dolgozó nép­nevelők maguk is járjanak elő jó példával a tavaszi munkák végzésében és harcoljanak a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. A tavaszi vetések időben való elvégzése érdekében meg kell gyorsítani elsősorban a ta­lajmunkát. A népnevelők szé­leskörű politikai munkával ér­jék el, hogy azok a dolgozó pa­rasztok. akik igával rendelkez­nek, segítsék azokat a dolgozó parasztokat, akiknek nincsen igájuk. Indítsanak a népnevelők mozgalmat az idő jobb ki­használására: például a dolgozó parasztok segítsék egymást a munka elvégzé­sében, úgy, hogy az a dol­gozó paraszt, akinek a föld­jét még nem lehet művelni, menjen el segíteni an­nak, aki már tud a földjén dolgozni cserében és vi­szont, amikor már az illető dolgozó paraszt földjét is lehet művelni. Rendkívül fontos, hogy min­den dolgozó paraszt megértse azt, hogy a várakozás, a ..rá­érek még”, súlyos kárt okoz egész népünknek, de saját ma­gának is. El kell érni népne- /elöinknek, hogy a dolgozó parasztok — mihelyt rá lehet menni — azonnal szántsák fel 3 földet. A gépállomások pártszerve­zetei és népnevelői a két műszak mégs/ervszésével segítsék elő a talajmunkák gyors elvégzését. A gépállomá­sok népnevelői a munkafegye- 'em megszilárdításáért, a gé­pek jobb kihasználásáért vívott harcukkal is segítsék a talaj­munkák gyors elvégzését. Ez a traktorosoknak is a legközvet­lenebb személyi érdekük, mert a jobban szervezett mun­kával, a gép jó kihaszná­lásával előbb tudja telje­síteni tervét, nagyobb lesz a kereset is. Népnevelőink segítsék az új traktorosok szervezését is a gépállomásokra. A terméshozam növeléséhez szorosan hozzátartozik a külön­böző agrotechnikai eljárások alkalmazása is. Különösen rontos, hogy népnevelőink moz­gósítsák a dolgozó parasztsá­got a fejtrágyázás minél szé- ’esebb körben való alkalmazá­sára, amely során 1.5—2 má­zsa többlettermelést lehet elér- ü holdanként. Erre *a célra 'gén eredményesen fel lehet használni a pétisót, Tahamut, tyúktrágyát, érett istállótrágyát stb. Azonban a fejtrágyázást sem lehet mindenkor alkalmaz­ni. Az a gazda például, aki egy-két hét múlva akar fejtrá­gyázni, az már elkésett és nem lesz meg a fejtrágyázásnak a megfelelő hatása. A jó népne­velőmunka eredményeképpen nem egy községben már felis­merték a fejtrágyázás je’entő- ségét és több dolgozó paraszt alkalmazta is. A szátoki dol­gozó parasztok például 50, a szendehelyi dolgozó parasztok 85 holdon végezték el a fejtrá­gyázást. Több népnevelő már a sa­ját tapasztalata alapján beszélhet a fejtrágyázás mellett, mint GerhM Pál galgagutai népnevelő, aki­nek a fejtrágyázás tavaly holdanként 2 mázsás több­lettermést jelentett. Igen fontos, hogy a népneve­lők megmagyarázzák az őszi szántások elsimitózásának je­lentőségét. A talajban meglévő víz tárolásának a szempont­jából a simitózást legcélsze- , rűbb akkor alkalmazni, amikor \ a talajra már rá lehet menni, Segédanyag a március 27-i illetve, amikor a föld felszíne már szikkadni kezd. A simitózás nélküli talaj egy nap alatt holdanként — kísérleti megfigyelések alapján — körülbelül 10.000 liter vizet veszít el, öt nap alatt körülbelül annyit, amennyi víz egy mázsa gabona és ugyan­annyi szalma megíermésé- hez szükséges. Ezt a vízmennyiséget alig egy félnapos munkával vissza tud­juk tartani, aminek különösen száraz időjárás esetén vesszük nagy hasznát. A mezőgazdaságnak nem­csak aV a feladata, hogy éle­lemmel) lássa el az ország dol­gozóit,' hanem az is, hogy ellássa üzemanyaggal a könnyűipari A könnyűipar nyersanyaggal való ellátásában pedig igen je- 'entős helyet foglal el a szerző­déses növények termelése, főleg a cukorrépa, és a dohány. Ép­pen ezért a népnevelőknek meg kell győzni a dolgozó parasz­tokat, főleg azokat, akik hú­zódoznak a szerződéses növé­nyek termesztésétől, hogy mi a szerződéses növények szereoe a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ezeket a szerző­déses növényeket pedig nem tudják máshol megtermelni, mint a mezőgazdaságban. Kü­lönösen fontos ezt megmagya­rázni a rétsági és a salgótar­jáni járás területén, ahol a legnagyobb a lemaradás a szer­ződéskötéseknél. Az agitációs munka során a népnevelők is­mertessék a szcrzík&ss nővérekkel járó kedvezményeket. Például addig, amíg tavaly, a vetőmag a cukorrépánál 50 forintba került, jelenleg csak 5.35 forint az ára, ami magá­ban 45 forint megtakarí- ,, ... . tást jelent. Ezenkívül prémiumot i-s kapnak, a termelők: 100—125 mázsa holdanként! termésátlagnál má­zsánként 7^50. 125—150 má­zsás termésátlagnál mázsán­ként 15, 150 mázsás termésát­lagon felül mázsánként 25 fo­rint prémiumot kapnak a ter­melők. Például Mihályi Miklós. az 1953-ban 800 négyszögölön termelt 167.6 mázsa cukorré­páért kapott: Készpénzben: 1,006,80 Ft-ot Prémiumot: 611.80 Ft-ot Összesen: _ 1,618.60 Ft, Továbbá 355.60 kilogramm kristálycukrot természetben. 1954-ben hasonló termés után kap: Készoénzfcen: 1,006.80 Ft-ot Prémiumot: 2.945.— Ft-ot Összesen: 3,951.80 Ft-ot, valamint 3,55.60 kilogramm kristálycukrot és művelési elő­leget. Csupán azon az összegen, amit az idén prémiumként kap, ugyanolyan terméseredmény után mint a tavalyi, vehetne zgy pár tiszta új lószerszámot, vagy 3 öltöny férfiruhát és egy -.két, vagy 3 asztali tűzhelyet, stb. A dohánynál például már a 'eszerződött terület duplája 'tán engedik el a beadási kede- 'ezettséget, ezenkívül jelentő- 'en emelik a dohány beváltás1 'rát, átlag 33 százalékkal. Emellett igen szépen javult e dohánytermelés premizálása is. \ddig, amíg tavaly csak 510 kilogrammos átlagtermés után apott a termelő prémiumot, az idén már 470 kilogrammos ítlagtermésnél kezdődik a pré­mium. Például 1953-ban kilencmá rsás terméseredmény után egy kh. területet véve: Termelési ár: 1.900.— Ft Minőségi prémium: 900.— Ff Többtermelési prém. 982.80 Ft Összesen: 3,762.80 Ff /olt. 1954-ben hasonló termésért: Termelési ár: 4.815.— Ft Minőségi prém’um: 090.— Ff Többtermelési prém. 3,450.75 Ff Összesen: 9,255,75 Ff Ezen az összegen lehetne /enni egy típus szobabútort és még egy rövid, téli nagykabá- iot, stb. népnevelő értekezletekhez Népnevelőink az agitációs munka során foglalkozzanak a beadási kötelezettségek és » éiiampüipri fegyelem betartásává! is. A kormányprogramm meg­jelenése óta már egy egész sor intézkedés tanúskodik arról, hogy kormányunk beváltja ígé­retét. Ezeknek az intézkedések­nek az egész sora igazolja, hogy a párt és a kormány fon­tos feladatának tekinti a dol­gozó nép életszínvonalának emelését. Erről tanúskodik, a zsír, és a hús árának leszállí- tálsa is, amelynek révén me­gyénk dolgozói is jelentős ősz- szeget tudnak megtakarítani és más cikkek vásárlására fordí­tani. A párt és a kormány a gozó nép életszínvonalának emelésében számított és szá­mít a következőkben is a dol­gozók kötelezettség-teljesítésére, az állampolgárt fegyelem ma­radéktalan betartására. Különö­sen nagy jelentősége van en­nek ma, amikor az állampolgári kötelezett­ségek teljesítésével, az adó pontos fizetésével, az ipari munkások termelési tervük teljesítésével az új szakasz célkitűzésének megvalósí­tását, a népjólét programm­jának valóraváltását, saját családjának boldogulását segítjük elő. Vájjon milyen lelkiismerettel vesz az a dolgozó paraszt, vagy akár ipari munkás, a jobb és ol­csóbb iparcikkből, élelemből, 'aki maga nem járult hozzá, vagy vonakodni akar a hozzá­járulástól, ahhoz, vagy több. ol­csóbb zsír, hús, ruha, cipő kerül­jön a dolgozók asztalára. Vaj- ion bántja-e a lelkiismerete ak­kor, amikor arra gondol, hogy ő nem tett meg' mindent, de még annyit sem. mint egy má­sik dolgozó azért, hogy a csa­ládja jó, olcsó ruhában járjon, több és olcsóbb élelemhez jus son. Vannak községek, ahol fel­ismerték a dolgozó parasztok az á.tlarnpolgiári : fegyelem-' betartá­sának fontosságát, ahol becsü­letbeli dolognak tartják az ál­lampolgári kötelezettség telje­sítését. Palotás község dolgozó pa­rasztjai például még már­cius elején 13-3 százalékra teljesítették az első ne­gyedévi sertésbeadási ter­vüket. vágómarhából 150, baromfiból pedig 92 száza­lékra. Élenjár a beadásban Nádújfalu, Piliny és Szügy is. Ezekben a községekben a dolgozó parasz­tok jelentős részének van mire büszkélkedniök, bátran elmond­hatják, hogy segítik a kor­mányprogramul megvalósítását. Vannak azonban más közsé­gekben is élenjáró dolgozó pa­rasztok, akik szívügyüknek tart­ják a beadási köte'ezettség tel­jesítését, akik vál'alták, hogy az első negyedévben egész évi beadásukat teljesítik. Ilyen Dancsók József szalmater- csi hétholdas dolgozó pa­raszt, párttag, aki elsőbb­nek tartja mindennél a be­adási kötelezettség teljesí­tését. Már most teljesíti egész évi sertésbeadását. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a beadási kötelezettség időben való teljesítése az ál- 'ampolgári kötelezettség teljesí­tésén túl siemél/es érdek is, mert például, aki sertésbeadási kötelezettségét az első negyed- ívben teljesíti 3 mázsa, aki a második negyedévben teljesíti 2.60 mázsa, aki a harmadik negyedévben teljesíti 2.20 má­zsa kukorica beadása alól men­tesül, májusi morzsoltnak át­számítva. Ez a mostani sza­badpiaci árak szerint is má­zsánként 300—350 forintot je- 'ent. Az a dolgozó paraszt, aki az első negyedévben telje­síti a beadási kötelezett­ségét, ha eladná a három mázsa kukoricát, annak az árán a jelenlegi szabadpia­ci árnak megfelelően ve­hetne magának egy pár jóminőségű csizmát, egy pár bakancsot, vagy 1G0 forint pótlással két ekét, stb. Vannak azonban olyan köz­ségek, ahol nem teljesítik a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket, mint Nóg- rádsipeken. Varsányban, Lu- dányhaiásziban, stb. Ennek kö­vetkeztében ezek a községek a megyében az utolsó helyen van­nak a beadási kötelezettségek teljesítésében. Más községek­ben a tojásbeadási kötelezett­ség teljesítésében vannak lema­radva. Egy jó néhány dolgozó parasztasszony, ahelyett, hogy a beadási kötelezettségét is tel­jesítené, szabad felvásárlási áron adja el az összes tojást. Magyarázzák meg népneve­lőink. hogy a szabadpiacot kormányunk azért engedélyez­te, hogy a dolgozó parasztok a felesleges terményüket elsősor­ban az államiránti kötelezettség teljesítése után, szabadon tud­ják értékesíteni, de a szabad­piac nem mehet a beadási kö­telezettség teljesítésének rová­sára. Népnevelőink figyelmeztessék a gazda- asszonyokat arra, hogy a beadási kötelezettséget mindenkor teljesíteni kell és ha most nem teljesítik tojásbeadási kötelezettsé­güket, később, amikor a tyúkok nagyrésze kotlik, egyrésze elhagyja a tojást, nehezebben tudják teljesí­teni a beadást és ki van­nak téve annak, hogy a szabadpiacon kell megven­ni a tojást, lehetséges, hogy drágábban, mint ahogy most eladják. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, 3í adótervek teljesítésének fontosságát is. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak azt követeli meg, hogy gyorsan vessenek, hanem meg­követeli. hogy több műtrágyát, gépet, felszerelést gyártsunk a mezőgazdaságnak. Több falu­ban rossz a híd, az út, meg kellene javítani, mindezekhez* azonban pénzre van szükség. A dolgozó nép életszínvo­nalának emeléséhez nem­csak a több élelem és ruha szükséges, hanem szüksé­ges az iskolák, a kultúrhá- zak felépítése is, amihez kormányunknak pénzre, fedezetre van szüksége, Kormányunk a fedezetnek a nagyrészét az állami ipar bevé­teléből teremti elő, a kisebb ré­szét pedig az állampolgári kö­telezettség teljesítéséből, a la­kosság adófizetési kötelezett­ségéből; Ha nem teljesítjük pontosan, időben az adófize­tési tervet, gátoljuk egyrészt a mezőgazdaság fejlesztését, másrészt a dolgozók életszín­vonalának emelését. Népneve­lőink magyarázzák meg a dol­gozó parasztoknak, hogy az jár jól, aki havonta kifizeti az adókötelezettségét, mert keve­sebbet könnyebb kifizetni, mint egyszerre sokat. Pártszervezeteink a népne­velők, a tömegszervezeti aktí­vák bevonásával használják fel a vasárnapi agitációs napot a falu dolgozó parasztjainak moz­gósítására, hogy minél előbb vé­gezzék el a tavaszi munkát, tel- 'esítsék az állampolgári köte- 'ezeltségeket. Pártszerveze- 'einkre, népnevelőinkre, vár az i feladat, hogy meggyőző szó­val harcba szólítsanak a bősé­ges termés biztosításáért min- Tenkit, akinek szívügye a dol­gozó nép boldogulásának elő­segítése. Ezért arra van szük­ség, hogy a vasárnapi nap során nép­nevelőink meglátogassa­nak a faluban minden be­csületes mezőgazdasági dolgozót, hogy elbeszél­gessenek velük a soronlévő feladatokról, a tavaszi szántás-vetésről, nem utol­sósorban az állampolgári kötelezettség teljesítéséről. Népnevelőink a beszélgetés során hallgassák meg a dol­gozó parasztok sérelmeit, kéré­seit és azokat terjesszék a pártvezeíőség elé orvoslás vé­gett. A vasárnapi agitációs nappal azonban nem zárul le népneve­lőink felvilágosító tevékenysé­ge. Sőt ennek a napnak, kiin­dulópontnak kell lennie a falu dolgozói között végzett agitációs nunkában. Ennek az agitációs lapnak lendületet kell adni a lépnevelők munkájához. Az :redményes, meggyőző munka érdekében, népnevelőinknek nemcsak a vasárnapokat és pi­henőnapokat kell kihasználni, hanem minden nap, minden iráját, amikor meggyőző mun- (ára lehetőség nyílik. Éppen szert népnevelőink a dolgozók­kal való beszélgetések során ne ragaszkodjanak sablonos szabályokhoz. A dolgozókkal való beszél­getésekre a szervezett kis- gyűlésen, csoportos beszél­getéseken, vágy családlá­togatáson kívül használ­ják ki azt a számtalan al­kalmat és lehetőséget, ami a napi munkák végzése so­rán adódik. \ mindennapi munka közben ehet a legjobb, a leghatáso­sabb agitációt végezni. Ahhoz azonban, hogy az agi­tációs nap megfelelő lendületet adjon a népnevelőmunkának, az is szükséges, hogy a párt- szervezetek vezetőségei többet törődjenek a népnevelűmunka irányításával és a népnevelők segítésével. Lássa el a népnevelőket rend­szeresen útmutatással, érvek­kel. Érjék el, hogy a népnevelők járjanak el rendszeresen a pártokta­tásra, ahol maguk is érté­kes adatra, tapasztalatra tudnak szert tenni. Segítse a pártvezetőség a népne­velőit a dolgozók jogos kérelmének elintézésében. Az alapszervezet vezetőségé­nek az irányító munkájához adjanak nagyobb segítséget a járási pártbizottságok is. El­lenőrzéseik során mutassanak rá a hiányosságokra, ennek ki­javítási módjára. Pártszervezeteink jó agitá­ciós, meggyőző munkával, á ’nárífagok'si/^éiyeS ' j5élöamu;' tatással érjék él, hogy mind a szocialista szektorok dolgo­zói, mind az egyénileg gazdál­kodók a tavaszi munkák gyors elvégzésével, r az állampolgári kötelezettség tejesítésével kö­szöntsék pártunk III. kon­gresszusát. MDP nógrádmegyei bizottsága agitációs- és propaganda osztálya Köszöntjiik Újfalu dolgoz» parasztjait Nádújfalu község dolgozó parasztjai március 22-re tojás­ból 235, baromfiból 460 és tej­ből 105 százalékra teljesítették éves begyűjtési tervüket. Hízott- sertésből 288, vágómarhából pedig .120 százalékra állnak a negyedéves tervteljesítéssel. *Az Állat- és Zsirbegyüjtő Vállalat dolgozói e nagyszerű eredmé­nyért táviratban köszöntötték a község dolgozóit: „Kedves Elvtársak! Boldo­gan és büszkén köszöntünk ben­neteket abból . az alkalomból, hogy magafokétiá léve pártunk programmiát, begyűjtési terve­teket időelőtt . teljesítettétek. Külön köszöntjük: Gyurcsák Gergely 14 holdas dolgozó pa­rasztot, aki egészévi sertés- és vágómarha; Kotroczó Fedémes Sándor 14 kh-s; Barcs Pál 6 kh-s dolgozó parasztot, aki egész évi sertés-, vágómarha, barom­fi- és tojásbeadási. kötelezettsé­gének és Gubán . Dezső 2 hol­das dolgozó parasztot, aki egész­évi beadásának mindenben ele­get tett. De köszöntjük a köz­ség minden dolgozóját, akik a jó vezetés, a kommunista példa- mutatás nyomán ilyen szép eredménnyel erősítették a mun­kás-paraszt szövetséget. Hozzá­járultak ahhoz, ’ hogy a salgó­tarjáni kirendeltségünk vágó­marha begyűjtési tervét március 22-én teljesíteni tud;a. Az elért eredményetek ser­kentse jobb munkára az élen­járó községkinket, mint Dorog-, háza, SzupatoM, Bocsárlapiijtö, Kazár és Vizslás. A lemaradók pedig sorakozzanak fel az élre, hogy pártunk kongresszusának tiszteletére a salgótarjáni járás ne csak szarvtifmarkában, ló­ban és borjúban légyen első, kanom sertesbégyűjtési tervét is maradéktalanul teljesítse.’’

Next

/
Thumbnails
Contents