Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-27 / 24. szám
1954 március 27. 3 SZABAD IVŐGRÁD A falusi népnevelők nagy feladatai a tavaszi munkák« az állampolgári kötelességek teljesítéséért Szerte a megyében valameny- nyi egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti csoport, nagy örömmel fogadta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenését, amely a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében feladatúi tűzi ki a terméshozamok elsősorban a kenyérgabona terméshozamának növelését. Több tsz és egyénileg dolgozó paraszt elkészítette a maga tervét a határozat végrehajtására. Elérkezett a tavasz, amikor a termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok hozzáfognak terveik megvalósításához. A tavaszi szántás vetés döntő napjaiban vagyunk. A tavaszi munkák elvégzése mindig rendkívül szorgalmas munkát követelt. De most, amikor a rendkívül hosszú tél és rossz időjárási viszonyok miatt, csak többhetes késéssel foghatunk hozzá e nagy munkákhoz, — a tavaszi munkák időben való elvégzése komoly helytállást követel meg a mező- gazdaság minden becsületes dolgozójától. Az elkövetkező napokban népnevelőink legfontosabb feladata, hogy türelmes, meggyőző agitációs munkával, megyénk minden falujában, szocialista szektorában mozgósítsák a mezőgazdaság valameny- nyi dolgozóját, minden rendelkezésre álló lehetőség kihasználásával. a tavaszi szántásvetés haladék nélküli elvégzésére. A tavaszi munkák gyors elvégzése érdekében a 111. kongresszus tiszteletére a falu dolgozói között szélesítsék ki népnevelőink a versenyt azért, hogy ki fejezi be eló'bb a vetési munkákat. " A lemaradást minden egyes "nap, minden "égyeS óra jó ki - "haszrifltsá^ll, jól szervezett ■■ munkával kell behoznunk, mert csak így tudjuk biztosítani a bőséges terméshozamot. Népünk bőséges kenyérellátását, dolgozó parasztjaink boldogulását csak a tcbbter- meléssel tudjuk biztosítani, mert a több, bőségesebb termésből több jut a szabadpiacra. ezen keresztül több ruha és más közszükségleti cikk jut dolgozó parasztságunk családjának. Különösen fontos, hogy népnevelőink megmagyarázzák a tavaszibúza késedelem nélkül való elvetésének fontosságát. A rendkívül esős ősz következtében igen sok dolgozó paraszt nem tudta elvetni az őszibúzát, ami annyit jelent, hogy kenyér- gabona vetésünk jelentősen kisebb, mint amennyire szükségünk van. Ezért a lemaradást tavaszibúzával kell pótolni. A tavaszibúza elvetésére az idő még nem túlságosan késői. Ha rövidesen földbe tesszük a magot, akkor megvan a lehetősége a bő termésnek és annak, hogy pótoljuk az őszi vetésekben meglévő lemaradást. Minél tovább halasztjuk azonban a tavaszibúza vetését, annál kevesebb termést várhatunk, minden óra kiesés a tavaszi munka végzésében a megyében többmázsás terméscsökkenést okozhat, ami gátolja népünk kenyérrel és egyéb élelemmel való ellátását. A késlekedő dolgozó paraszt megkárosítja saját magát, egész családját. Szántani! Vetni! A bőségesebb termésért harcolni, ma nem egyszerűen csak földművelő .kötelesség, hanem sokkal jobban mint bármikor, cscJádias és hazafias ügy is. Soha nem függött annyira csz- 'sze a család és a nép érdeke, mint most, amikor az ország népe, hazánk minden dolgozója a népjólét programmjának megvalósításán dolgozik. Minél előbb kerül a mag a földbe, annál bőségesebb lesz a termés, minél nagyobb lesz egy dolgozó paraszt termésátlaga, annál nagyobb mértékben segíti elő a kormány programmjának, a jólét programmjának megvalósítását. Különösen fontos a tavaszi szántás, vetés időbén való elvégzése a tsz-ekben és állami gazdaságokban, hogy ezzel is példát mutassanak a dolgozó parasztoknak a magasabb terméshozamért vívott harcban. Ezért a tsz-ekben és az állami gazdaságokban dolgozó népnevelők maguk is járjanak elő jó példával a tavaszi munkák végzésében és harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. A tavaszi vetések időben való elvégzése érdekében meg kell gyorsítani elsősorban a talajmunkát. A népnevelők széleskörű politikai munkával érjék el, hogy azok a dolgozó parasztok. akik igával rendelkeznek, segítsék azokat a dolgozó parasztokat, akiknek nincsen igájuk. Indítsanak a népnevelők mozgalmat az idő jobb kihasználására: például a dolgozó parasztok segítsék egymást a munka elvégzésében, úgy, hogy az a dolgozó paraszt, akinek a földjét még nem lehet művelni, menjen el segíteni annak, aki már tud a földjén dolgozni cserében és viszont, amikor már az illető dolgozó paraszt földjét is lehet művelni. Rendkívül fontos, hogy minden dolgozó paraszt megértse azt, hogy a várakozás, a ..ráérek még”, súlyos kárt okoz egész népünknek, de saját magának is. El kell érni népne- /elöinknek, hogy a dolgozó parasztok — mihelyt rá lehet menni — azonnal szántsák fel 3 földet. A gépállomások pártszervezetei és népnevelői a két műszak mégs/ervszésével segítsék elő a talajmunkák gyors elvégzését. A gépállomások népnevelői a munkafegye- 'em megszilárdításáért, a gépek jobb kihasználásáért vívott harcukkal is segítsék a talajmunkák gyors elvégzését. Ez a traktorosoknak is a legközvetlenebb személyi érdekük, mert a jobban szervezett munkával, a gép jó kihasználásával előbb tudja teljesíteni tervét, nagyobb lesz a kereset is. Népnevelőink segítsék az új traktorosok szervezését is a gépállomásokra. A terméshozam növeléséhez szorosan hozzátartozik a különböző agrotechnikai eljárások alkalmazása is. Különösen rontos, hogy népnevelőink mozgósítsák a dolgozó parasztságot a fejtrágyázás minél szé- ’esebb körben való alkalmazására, amely során 1.5—2 mázsa többlettermelést lehet elér- ü holdanként. Erre *a célra 'gén eredményesen fel lehet használni a pétisót, Tahamut, tyúktrágyát, érett istállótrágyát stb. Azonban a fejtrágyázást sem lehet mindenkor alkalmazni. Az a gazda például, aki egy-két hét múlva akar fejtrágyázni, az már elkésett és nem lesz meg a fejtrágyázásnak a megfelelő hatása. A jó népnevelőmunka eredményeképpen nem egy községben már felismerték a fejtrágyázás je’entő- ségét és több dolgozó paraszt alkalmazta is. A szátoki dolgozó parasztok például 50, a szendehelyi dolgozó parasztok 85 holdon végezték el a fejtrágyázást. Több népnevelő már a saját tapasztalata alapján beszélhet a fejtrágyázás mellett, mint GerhM Pál galgagutai népnevelő, akinek a fejtrágyázás tavaly holdanként 2 mázsás többlettermést jelentett. Igen fontos, hogy a népnevelők megmagyarázzák az őszi szántások elsimitózásának jelentőségét. A talajban meglévő víz tárolásának a szempontjából a simitózást legcélsze- , rűbb akkor alkalmazni, amikor \ a talajra már rá lehet menni, Segédanyag a március 27-i illetve, amikor a föld felszíne már szikkadni kezd. A simitózás nélküli talaj egy nap alatt holdanként — kísérleti megfigyelések alapján — körülbelül 10.000 liter vizet veszít el, öt nap alatt körülbelül annyit, amennyi víz egy mázsa gabona és ugyanannyi szalma megíermésé- hez szükséges. Ezt a vízmennyiséget alig egy félnapos munkával vissza tudjuk tartani, aminek különösen száraz időjárás esetén vesszük nagy hasznát. A mezőgazdaságnak nemcsak aV a feladata, hogy élelemmel) lássa el az ország dolgozóit,' hanem az is, hogy ellássa üzemanyaggal a könnyűipari A könnyűipar nyersanyaggal való ellátásában pedig igen je- 'entős helyet foglal el a szerződéses növények termelése, főleg a cukorrépa, és a dohány. Éppen ezért a népnevelőknek meg kell győzni a dolgozó parasztokat, főleg azokat, akik húzódoznak a szerződéses növények termesztésétől, hogy mi a szerződéses növények szereoe a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ezeket a szerződéses növényeket pedig nem tudják máshol megtermelni, mint a mezőgazdaságban. Különösen fontos ezt megmagyarázni a rétsági és a salgótarjáni járás területén, ahol a legnagyobb a lemaradás a szerződéskötéseknél. Az agitációs munka során a népnevelők ismertessék a szcrzík&ss nővérekkel járó kedvezményeket. Például addig, amíg tavaly, a vetőmag a cukorrépánál 50 forintba került, jelenleg csak 5.35 forint az ára, ami magában 45 forint megtakarí- ,, ... . tást jelent. Ezenkívül prémiumot i-s kapnak, a termelők: 100—125 mázsa holdanként! termésátlagnál mázsánként 7^50. 125—150 mázsás termésátlagnál mázsánként 15, 150 mázsás termésátlagon felül mázsánként 25 forint prémiumot kapnak a termelők. Például Mihályi Miklós. az 1953-ban 800 négyszögölön termelt 167.6 mázsa cukorrépáért kapott: Készpénzben: 1,006,80 Ft-ot Prémiumot: 611.80 Ft-ot Összesen: _ 1,618.60 Ft, Továbbá 355.60 kilogramm kristálycukrot természetben. 1954-ben hasonló termés után kap: Készoénzfcen: 1,006.80 Ft-ot Prémiumot: 2.945.— Ft-ot Összesen: 3,951.80 Ft-ot, valamint 3,55.60 kilogramm kristálycukrot és művelési előleget. Csupán azon az összegen, amit az idén prémiumként kap, ugyanolyan terméseredmény után mint a tavalyi, vehetne zgy pár tiszta új lószerszámot, vagy 3 öltöny férfiruhát és egy -.két, vagy 3 asztali tűzhelyet, stb. A dohánynál például már a 'eszerződött terület duplája 'tán engedik el a beadási kede- 'ezettséget, ezenkívül jelentő- 'en emelik a dohány beváltás1 'rát, átlag 33 százalékkal. Emellett igen szépen javult e dohánytermelés premizálása is. \ddig, amíg tavaly csak 510 kilogrammos átlagtermés után apott a termelő prémiumot, az idén már 470 kilogrammos ítlagtermésnél kezdődik a prémium. Például 1953-ban kilencmá rsás terméseredmény után egy kh. területet véve: Termelési ár: 1.900.— Ft Minőségi prémium: 900.— Ff Többtermelési prém. 982.80 Ft Összesen: 3,762.80 Ff /olt. 1954-ben hasonló termésért: Termelési ár: 4.815.— Ft Minőségi prém’um: 090.— Ff Többtermelési prém. 3,450.75 Ff Összesen: 9,255,75 Ff Ezen az összegen lehetne /enni egy típus szobabútort és még egy rövid, téli nagykabá- iot, stb. népnevelő értekezletekhez Népnevelőink az agitációs munka során foglalkozzanak a beadási kötelezettségek és » éiiampüipri fegyelem betartásává! is. A kormányprogramm megjelenése óta már egy egész sor intézkedés tanúskodik arról, hogy kormányunk beváltja ígéretét. Ezeknek az intézkedéseknek az egész sora igazolja, hogy a párt és a kormány fontos feladatának tekinti a dolgozó nép életszínvonalának emelését. Erről tanúskodik, a zsír, és a hús árának leszállí- tálsa is, amelynek révén megyénk dolgozói is jelentős ősz- szeget tudnak megtakarítani és más cikkek vásárlására fordítani. A párt és a kormány a gozó nép életszínvonalának emelésében számított és számít a következőkben is a dolgozók kötelezettség-teljesítésére, az állampolgárt fegyelem maradéktalan betartására. Különösen nagy jelentősége van ennek ma, amikor az állampolgári kötelezettségek teljesítésével, az adó pontos fizetésével, az ipari munkások termelési tervük teljesítésével az új szakasz célkitűzésének megvalósítását, a népjólét programmjának valóraváltását, saját családjának boldogulását segítjük elő. Vájjon milyen lelkiismerettel vesz az a dolgozó paraszt, vagy akár ipari munkás, a jobb és olcsóbb iparcikkből, élelemből, 'aki maga nem járult hozzá, vagy vonakodni akar a hozzájárulástól, ahhoz, vagy több. olcsóbb zsír, hús, ruha, cipő kerüljön a dolgozók asztalára. Vaj- ion bántja-e a lelkiismerete akkor, amikor arra gondol, hogy ő nem tett meg' mindent, de még annyit sem. mint egy másik dolgozó azért, hogy a családja jó, olcsó ruhában járjon, több és olcsóbb élelemhez jus son. Vannak községek, ahol felismerték a dolgozó parasztok az á.tlarnpolgiári : fegyelem-' betartásának fontosságát, ahol becsületbeli dolognak tartják az állampolgári kötelezettség teljesítését. Palotás község dolgozó parasztjai például még március elején 13-3 százalékra teljesítették az első negyedévi sertésbeadási tervüket. vágómarhából 150, baromfiból pedig 92 százalékra. Élenjár a beadásban Nádújfalu, Piliny és Szügy is. Ezekben a községekben a dolgozó parasztok jelentős részének van mire büszkélkedniök, bátran elmondhatják, hogy segítik a kormányprogramul megvalósítását. Vannak azonban más községekben is élenjáró dolgozó parasztok, akik szívügyüknek tartják a beadási köte'ezettség teljesítését, akik vál'alták, hogy az első negyedévben egész évi beadásukat teljesítik. Ilyen Dancsók József szalmater- csi hétholdas dolgozó paraszt, párttag, aki elsőbbnek tartja mindennél a beadási kötelezettség teljesítését. Már most teljesíti egész évi sertésbeadását. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a beadási kötelezettség időben való teljesítése az ál- 'ampolgári kötelezettség teljesítésén túl siemél/es érdek is, mert például, aki sertésbeadási kötelezettségét az első negyed- ívben teljesíti 3 mázsa, aki a második negyedévben teljesíti 2.60 mázsa, aki a harmadik negyedévben teljesíti 2.20 mázsa kukorica beadása alól mentesül, májusi morzsoltnak átszámítva. Ez a mostani szabadpiaci árak szerint is mázsánként 300—350 forintot je- 'ent. Az a dolgozó paraszt, aki az első negyedévben teljesíti a beadási kötelezettségét, ha eladná a három mázsa kukoricát, annak az árán a jelenlegi szabadpiaci árnak megfelelően vehetne magának egy pár jóminőségű csizmát, egy pár bakancsot, vagy 1G0 forint pótlással két ekét, stb. Vannak azonban olyan községek, ahol nem teljesítik a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket, mint Nóg- rádsipeken. Varsányban, Lu- dányhaiásziban, stb. Ennek következtében ezek a községek a megyében az utolsó helyen vannak a beadási kötelezettségek teljesítésében. Más községekben a tojásbeadási kötelezettség teljesítésében vannak lemaradva. Egy jó néhány dolgozó parasztasszony, ahelyett, hogy a beadási kötelezettségét is teljesítené, szabad felvásárlási áron adja el az összes tojást. Magyarázzák meg népnevelőink. hogy a szabadpiacot kormányunk azért engedélyezte, hogy a dolgozó parasztok a felesleges terményüket elsősorban az államiránti kötelezettség teljesítése után, szabadon tudják értékesíteni, de a szabadpiac nem mehet a beadási kötelezettség teljesítésének rovására. Népnevelőink figyelmeztessék a gazda- asszonyokat arra, hogy a beadási kötelezettséget mindenkor teljesíteni kell és ha most nem teljesítik tojásbeadási kötelezettségüket, később, amikor a tyúkok nagyrésze kotlik, egyrésze elhagyja a tojást, nehezebben tudják teljesíteni a beadást és ki vannak téve annak, hogy a szabadpiacon kell megvenni a tojást, lehetséges, hogy drágábban, mint ahogy most eladják. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, 3í adótervek teljesítésének fontosságát is. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak azt követeli meg, hogy gyorsan vessenek, hanem megköveteli. hogy több műtrágyát, gépet, felszerelést gyártsunk a mezőgazdaságnak. Több faluban rossz a híd, az út, meg kellene javítani, mindezekhez* azonban pénzre van szükség. A dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez nemcsak a több élelem és ruha szükséges, hanem szükséges az iskolák, a kultúrhá- zak felépítése is, amihez kormányunknak pénzre, fedezetre van szüksége, Kormányunk a fedezetnek a nagyrészét az állami ipar bevételéből teremti elő, a kisebb részét pedig az állampolgári kötelezettség teljesítéséből, a lakosság adófizetési kötelezettségéből; Ha nem teljesítjük pontosan, időben az adófizetési tervet, gátoljuk egyrészt a mezőgazdaság fejlesztését, másrészt a dolgozók életszínvonalának emelését. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy az jár jól, aki havonta kifizeti az adókötelezettségét, mert kevesebbet könnyebb kifizetni, mint egyszerre sokat. Pártszervezeteink a népnevelők, a tömegszervezeti aktívák bevonásával használják fel a vasárnapi agitációs napot a falu dolgozó parasztjainak mozgósítására, hogy minél előbb végezzék el a tavaszi munkát, tel- 'esítsék az állampolgári köte- 'ezeltségeket. Pártszerveze- 'einkre, népnevelőinkre, vár az i feladat, hogy meggyőző szóval harcba szólítsanak a bőséges termés biztosításáért min- Tenkit, akinek szívügye a dolgozó nép boldogulásának elősegítése. Ezért arra van szükség, hogy a vasárnapi nap során népnevelőink meglátogassanak a faluban minden becsületes mezőgazdasági dolgozót, hogy elbeszélgessenek velük a soronlévő feladatokról, a tavaszi szántás-vetésről, nem utolsósorban az állampolgári kötelezettség teljesítéséről. Népnevelőink a beszélgetés során hallgassák meg a dolgozó parasztok sérelmeit, kéréseit és azokat terjesszék a pártvezeíőség elé orvoslás végett. A vasárnapi agitációs nappal azonban nem zárul le népnevelőink felvilágosító tevékenysége. Sőt ennek a napnak, kiindulópontnak kell lennie a falu dolgozói között végzett agitációs nunkában. Ennek az agitációs lapnak lendületet kell adni a lépnevelők munkájához. Az :redményes, meggyőző munka érdekében, népnevelőinknek nemcsak a vasárnapokat és pihenőnapokat kell kihasználni, hanem minden nap, minden iráját, amikor meggyőző mun- (ára lehetőség nyílik. Éppen szert népnevelőink a dolgozókkal való beszélgetések során ne ragaszkodjanak sablonos szabályokhoz. A dolgozókkal való beszélgetésekre a szervezett kis- gyűlésen, csoportos beszélgetéseken, vágy családlátogatáson kívül használják ki azt a számtalan alkalmat és lehetőséget, ami a napi munkák végzése során adódik. \ mindennapi munka közben ehet a legjobb, a leghatásosabb agitációt végezni. Ahhoz azonban, hogy az agitációs nap megfelelő lendületet adjon a népnevelőmunkának, az is szükséges, hogy a párt- szervezetek vezetőségei többet törődjenek a népnevelűmunka irányításával és a népnevelők segítésével. Lássa el a népnevelőket rendszeresen útmutatással, érvekkel. Érjék el, hogy a népnevelők járjanak el rendszeresen a pártoktatásra, ahol maguk is értékes adatra, tapasztalatra tudnak szert tenni. Segítse a pártvezetőség a népnevelőit a dolgozók jogos kérelmének elintézésében. Az alapszervezet vezetőségének az irányító munkájához adjanak nagyobb segítséget a járási pártbizottságok is. Ellenőrzéseik során mutassanak rá a hiányosságokra, ennek kijavítási módjára. Pártszervezeteink jó agitációs, meggyőző munkával, á ’nárífagok'si/^éiyeS ' j5élöamu;' tatással érjék él, hogy mind a szocialista szektorok dolgozói, mind az egyénileg gazdálkodók a tavaszi munkák gyors elvégzésével, r az állampolgári kötelezettség tejesítésével köszöntsék pártunk III. kongresszusát. MDP nógrádmegyei bizottsága agitációs- és propaganda osztálya Köszöntjiik Újfalu dolgoz» parasztjait Nádújfalu község dolgozó parasztjai március 22-re tojásból 235, baromfiból 460 és tejből 105 százalékra teljesítették éves begyűjtési tervüket. Hízott- sertésből 288, vágómarhából pedig .120 százalékra állnak a negyedéves tervteljesítéssel. *Az Állat- és Zsirbegyüjtő Vállalat dolgozói e nagyszerű eredményért táviratban köszöntötték a község dolgozóit: „Kedves Elvtársak! Boldogan és büszkén köszöntünk benneteket abból . az alkalomból, hogy magafokétiá léve pártunk programmiát, begyűjtési terveteket időelőtt . teljesítettétek. Külön köszöntjük: Gyurcsák Gergely 14 holdas dolgozó parasztot, aki egészévi sertés- és vágómarha; Kotroczó Fedémes Sándor 14 kh-s; Barcs Pál 6 kh-s dolgozó parasztot, aki egész évi sertés-, vágómarha, baromfi- és tojásbeadási. kötelezettségének és Gubán . Dezső 2 holdas dolgozó parasztot, aki egészévi beadásának mindenben eleget tett. De köszöntjük a község minden dolgozóját, akik a jó vezetés, a kommunista példa- mutatás nyomán ilyen szép eredménnyel erősítették a munkás-paraszt szövetséget. Hozzájárultak ahhoz, ’ hogy a salgótarjáni kirendeltségünk vágómarha begyűjtési tervét március 22-én teljesíteni tud;a. Az elért eredményetek serkentse jobb munkára az élenjáró községkinket, mint Dorog-, háza, SzupatoM, Bocsárlapiijtö, Kazár és Vizslás. A lemaradók pedig sorakozzanak fel az élre, hogy pártunk kongresszusának tiszteletére a salgótarjáni járás ne csak szarvtifmarkában, lóban és borjúban légyen első, kanom sertesbégyűjtési tervét is maradéktalanul teljesítse.’’