Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-24 / 23. szám
1954 március 24. SZABAD A'ÓVRÁD 3 Felhívás a falusi alapszervezetekhez 1954 március 28-án vasárnap, az egész megye területén minden községben népnevelő-napot tartunk. Ezen a napon a párt- szervezetek összes népnevelői — karöltve a pártonkívüli népnevelőkkel — keressék fel minden dolgozó paraszt házát, s beszélgessenek el velük a tavaszi munka, a szántás-vetés gyors és iá elvégzésének, valamint az állam iránti kötelezettségek teljesítésének fontosságáról. A megye dolgozó parasztságának szorgalma, leleményessége már eddig is számtalanszor hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben jó eredmények szülessenek. Ezért minden falusi pártszervezetben szombaton este a népnevelők számára értekezletet kell tartani. Ezen az értekezleten a párttitkár elvtársak a tavaszi munkákkal és az állam iránti kötelezettségek teljesítésének fontosságával kapcsolatos agitációs feladatokra készítsék fel a népnevelőket. A szombati népnevelőértekezleten a titkár elvtársak végezzék el a népnevelők utca és ház szerinti beosztását, hogy vasárnap ennek megfelelően kezdhessék meg munkájukat. Az agitáció befejeztével a népnevelők részletesen mondják el tapasztalataikat az alapszervezet vezetőségének. MDP nógrádmegyei bizottsága agitációs és propaganda osztálya A KONGRESSZUSI VERSENY HŐSEI Zsélyi Béla kőműves, az acél- Balkó József, a Tűzhelygyár Domonkos István, az acélgyári építkezés Edőcs-brigád- DISZ-brigádjának egyik kiváló gyári építkezés kubikos brigádjának egyik tagja. Zsélyi elv- kéziformázója. Teljesítménye a vezetője. A brigád kongresszusi társ, a brigád legjobb dolgozó- kongresszusi verseny alatt át- vállalása, hogy a kiutalvanyo- ja és egyúttal a brigád népne- lagosan 240 százalék. Amellett zott föld- és betonozási munkát velője is. Nagy része van ab- selejtmentesen dolgozik, s mun- március 30-a helyett, 29-re feje- ban, hogy a brigád naponta kamódszerét átadja többi mun- zik be. Teljesítményük meg- másfél normát teljesít. katársának. haladja a 160 százalékof. Veisz János, a Salgótarjáni Üveggyár kehelyfúvója. A kongresszus tiszteletére vállalta, hogy két szakmunkást nevel. Tervét rendszeresen 130 százalékra teljesíti. Srich József, korsós, a Salgótarjáni Üveggyár pártonkívüli dolgozója, kétszeres sztahanovista 153 százalékos teljesítményével köszönti a pártkongresszust. Bendik Ferenc kéziformázó a tűzhelygyár! ifibrigád tagja. A kongresszusi verseny alatt nagyszerű eredményeket ért el. Átlagos teljesítménye 250 százalék. Célul tűzte ki, hogy munkáját selejtmentesen végzi. AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSRÓL A minisztertanács felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak az árammal. Az energia előállításához hatalmas mennyiségű szén szükséges. Érthető ez minden dolgozó előtt, mégis egyesek nem törődnek az áram takarékos fel- használásával, akkor !s( égetik a villanyt, amiA Salgótarjáni Acélárugyár eredményei a helyi energiaellátásban kor arra egyáltalán semmi szükség nincs. Így volt ez március 9-én a délelőtti órákban a vásártéren, az építészet előgyártó üzeménél is; pedig a legtöbb üzem dolgozói pártunk 111. kongresszusi tiszteletére tett vállalásában az áramtakarékosságot is megfogadta. (Tudósítónktól) A Salgótarjáni Acélárugyár igazgatóságának sok gondot okozott az áramkorlátozás. Hónapok óta megnehezítette az üzemek tervteljesítését. A korlátozások hatása minden vonalon jelentkezett, a mezőgazda- sági gépalkatrészek és a közszükségleti cikkek gyártásánál egyaránt. A gyár vezetősége múlt év szeptemberében elindította azt az öntevékeny munkát, amelynek az eredménye március 5-én már jelentkezett. A Láng Gépgyár vezetőségével megbeszélést tartott, de a turbina 50 periodusú új forgórészének elkészítését csak 1955 november 1-re vállalták. A Be- loiannisz-gyár azonban készségesen nyújtott segítséget. Sok hónappal rövidítette meg munkánk eredményességét. A nagy volumenű munka elvégzése február 15-én megtörtént, akkor hozzáfoghattunk a turbo, generáljavításához és a 42 periodusú turbina forgórészének visszaépítéséhez. A régi forgórész visszaépítését Bérces elvtárs javasolta. A párt-, a szak- szervezet segítségével a kongresszus tiszteletére megfogadtuk, hogy március 15-re a gépet beindítjuk. A turbogenerátor munkálatain dolgozó kollektíva egységes és jól irányított munkáján val elértük azt, hogy a vállalt határidő előtt 10 nappal beindítottuk az 1 MW-os turbógenerátort, amely ugyancsak kis segítséget jelent az ország áramellátásában, de gyárunk termeléséhez nagy segítséget nyújt, szinte felbecsülhetetlen értékű. Büszkén kijelenthetjük, hogy jelen pillanatban már áramellátási zavaraink nincsenek, míg február hónapban áramkorlátozás miatt 595.5 tonna esett ki a termelésből. A saját áramtermelésünk terén munkánk még nem fejeződött be. Még hátra van sok1 részletkérdés között, az áramelosztás észszerű beütemezése, amelyen a villamosbrigád a gyár vezetőségével egyetemben dolgozik. A turbogenerátor üzembehelyezésénél kiváló munkát végeztek: Vertik József, Jancsik Ágoston, Birián Tibor, Fazekas Imre, Földi Zoltán, Kökény Árpád. Pincsák Ferenc, Paiersz- ki Géza, Szakái Árpád, Cserven Mátyás, Füreder Gábor lakatosok, Vadas József, Kalcsó József, Csikány István csőlakatosok, Stenczel Sándor, Horváth István és Berkes István művezetők, Szatmár Rezső, Kovács Márton csoportvezető, Vi- leter István, Fancsik János villanyszerelő, Godó József, Strambak Rezső ácsok, Gyémánt Ferenc kőműves, Lászlók István, Laki István, Gordos István, Csábi Károly segédmunkások. Szorgalmas munkájukkal elősegítették a kongresszusi munkaverseny győzelemre vitelét, megjavult a munkafegyelem is, mert az áramkorlátozások megszűntek, a dplgozók részére biztosíthatjuk a pihenőnapokat. Nappal égő villanyok Nagybátonyban A minisztertanács közel egy hónappal ezelőtt foglalkozott a villamosenergia takarékos fel- használásával, mert a rendelkezésünkre álló villamosenergia kevésnek bizonyult. Emiatt több üzemünk termelésében kiesés mutatkozott. Most a villamosenergia felhasználásáról szóló határozat megjelenése után feltűnő — ami több becsületes dolgozó előtt is érthetetlen — hogy a nagybátonyi bányaváros utcai lámpái miért égnek világos nappal, amikor azokra a sötétség beálltával van szükség. A bányavárosban lakók hét villamos szakembertől kapott értesülése szerint, a bányaváros külvilágítása az AVESZ hatáskörébe tartozik és ő gondoskodik az utcai lámpák karbantartásáról. Ezek szerint az AVESZ-nek lenne a kötelessége, azokat a reggeli órákban eloltani. Nemzetgazdasági érdekeinket sérti az AVESZ hanyag munkája. Nem tudom, gondol-e arra a vállalat vezetősége, hogy termelőüzemeink felajánlásokat tettek a villamosenergiával való takarégosságra, ezzel szemben ők a minisztertanács rendeletét figyelmen kívül hagyják, nemtörődömségből pazarolják a villamosenergiát. Az AVESZ vezetősége ellenőrizze beosztottjait, hatáskörükben is szerezzen érvényt a minisztertanács rendeletének. Katona Imre, járási pártbizottság ágit. prop. felelőse LEGFONTOSABB TEENDŐNK A TAVASZIBÉZA ELVETÉSE Komáit/ hoadeti lomartttlás a tömsz,! in un luk kitti! Az időjárás napról napra kedvezőbb a tavaszi munkák végzéséhez. Ennek ellenére komoly lemaradás mutatkozik a munka végrehajtásában, különösen a tavaszibúza vetésében. A lemaradás ellenére egész sor község, termelőszövetkezet teljesítette tavaszibúzavetéster- vét. A kisterenyei Vörös Október, a kotybázi Vörös Csillag. a nagykeresztúri Petőfi. a bocsárlapujtői Uj Barázda termelőszövetkezetek. Ludányhalászi, Szendehely községek jó példával jártak elől a kenyérgabonavetési terv teljesítésében. Nem mondható ez el a balassagyarmati járásról, Kisterenye, Nagyoroszi községekről, ahol a tanácsok kevés gondot fordítottak a tavaszibúzavetésterv teljesítésére. A lemaradás oka, hogy tanácsaink a községi vetéstervet nem bontották le egyéni termelőkre és nem tudatosították a termelőkkel, hogy mennyi tavaszibúzát vessenek. Elhanyagolták a felvilágosító munkát is. nem lett megmagyarázva a dolgozó parasztoknak a tavaszibúzavetésterv teljesítésének népgazdasági és egyéni jelentősége. Az idő sürget, ezért legfontosabb feladat a tavaszibúza egy-két napon belüli elvetése. Tanácsaink értessék meg a dolgozó parasztokkal, hogy a tavaszibúzavetésterv teljesítése kötelező magára a termelőre is. A tavasz későn köszöntött be. s így sok időt elrabolt a vetési munkából. Már ennél fogva is kétszeresen indokolt a vetés meggyorsítása. Csak az a dolgozó paraszt számíthat jó termésre, aki minél előbb befejezi a tavaszibúza vetését. Nagyon fontos az is, hogy gondosan megválogassuk milyen talajba vetünk, mert hisz a tavaszbúza igényes növény, gyommentes. tápanyagokban eazdag talajt kíván. Okvetlen törekedjünk tehát arra. hogy őszi mélvszátásba vessünk. A tavaszibúza igen meghálálja, ha trágyázott, elővetemény után kerül a földbe. Nemcsak a tavaszibúza vetésénél van lemaradás, hanem a *öbbi soronlévő tavaszi munkák elvégzésénél is: az őszi kalászosok fejtrágyázásánál, a simítózásnál, a tavaszi szántás végzésénél. Ezért tanácsaink tegyék szervezettebbé a munkát. A tavaszibúza elvetése után továbbra is minden fogat és gépierő 100 százalékos kihasználásával fokozzák a tavaszi munkák ütemét, hogy mielőbb be tudjuk hozni a lemaradást. A lemaradásnak részesei a gépállomás! agronómusok is. Például a tolmácsi gépállomás főagronómusa március 19-én még azt sem tudta, hogy körzetébe hány mázsa tavaszibúza érkezett, hánv holdat kell bevetni. Ez a hiányosság majdnem valamennyi agronómusnál megtalálható. Agronomusamk javítsák ki ezeket a hibákat, adjanak segítséget, jó szaktanácsokat az őszi vetések ápolásához, a tavaszibúzavetés meggyorsításához. Tanácsaink értessék meg minden szakemberrel, dolgozó paraszttal. hogy a késlekedés nemcsak az egyénnek, hanem a népgazdaságnak is nagy károkat okoz. Az, aki késlekedik, közömbösséget tanúsít, a legfontosabb tavaszi munkákkal szemben, az a mezőgazdasági Programm ellen, a nép jóléte ellen vét. Hollósi József megyei főagronómus Bocsárlapújtőn egy percig sem késlekedtek... Serfőző Sándor, a bocsárla- pujtői Ujbarázda tsz elnöke jó gazdaember. Szívesen és bátran alkalmazza az új termelési módszereket. Azt tartja: nem szégyen követni a jó példát, különösen ha az a tagság jólétét emeli. A tavaszi vetésű növények alá még az ősszel mélyen szántatta a földet (80 kh). Ora- vecz József keszi traktorista derék munkát végzett. Igaz, a gépállomáson azt mondják neki; ő is felelős a tsz termésátlagainak növeléséért. Elérkezett a tavaszi vetés ideje. Tevékeny munka- folyik a tsz-ben. Az asszonytagok nagyszerű munkavállalási tettek a pártkongresszus tiszteletére: „két nap alatt elvégzik a műtrágyázást“. Serfőző Pálné, Szöllős Jánosné, Tóth Gáspár- né, és a többi asszonyok nem hoztak szégyent a szövetkezetre. Két nap alatt 116 kh földön végezték el a műtrágyaszórást Az asszonyok becsülettel *elje- sítették vállalásaikat. 55 kh őszibúzát, 12 kh ősziárpát, 20 kh vörösherét, 5 kh lucernát fejtrágyáztak. Amikor a föld vetés alá éreti, 15 kh tavaszárpa, 5 kh tavaszbúza. 4 kh rozs alá végeztek műtrágyázást. „Több termést akarunk, azért műtrágyázunk“. Ezt tartják a szövetkezet tagjai. Az elnök a tagsággal együtt úgy határozott, hogy a vetést géppel végzik. Az egyik vetőgépet a gépállomásról kérték, igaz. hogy kisteljesítményű, s igy lassan megy a munka, de így is ezerszerte többet ér, mint a kézivetés. 17 soros vetőgép kellett volna, amivel aztán halad a munka. AZ éau vetőgép kevésnek bizonyulti Serfőző Sándor így elment Baksa Mátyás baksapusztai dolgozó paraszthoz kölcsönmárcius 19-én befejezte tava- szibúzavetését. A vetőmagot őszi mélyszántás előtt műtrágyázott földbe, keresztsorosan vetették. kérni még egy vetőgépel. Baksa szívesen adta, azt mondta az elnöknek: „Nagyon szívesen, máskor is“. A kél vetőgéppel gyorsabban ment a munka. Március 18-án kezdtek és 19-én már elvetettek 5 kh tavaszbúzát (ezzel teljesítve a tervet), 3 kh tavaszárpát. Az elnök úgy számit, hogy március 23-ra befejezik a gabonafélék vetését. E munkát megkönnyíti az is, hogy most már nem kettő, hanem háromlevelű boronával takarják a magot. Az V-jbnnázda tsz-ben minden munkát új módszer szerint végeznek, a magasabb termés, a jobblét megteremtése érdekében. A 40 kh tavaszbúzavetésterv időbeni teljesítéséért dicséret Illeti a gazdaság ciframajori üzemegységének egyes számú fogatos brigádját és Ujnai György brigádagronómust. A sziráki állami gazdaság Gyors vetés, bő aratás Báli Sándor dolgozó paraszt életéből KarancSság utcája olyan most a tavasz kezdetén, mint a megbolygatott méhkas. Ebből az udvarból, abból is szekerek fordulnak ki, de szekerek zörögnek a kanyargó, köves utcán is. A határba tartanak. A ház körül csak az asszonynépet találni. A férfiak már kint vannak a földeken. Sietős most a munka, amúgy is megkéstek. Kemény és hosszú volt az idei tél. Máskor már február végén, március elején kezdhették a munkát, így mesélik az idősebb gazdák. Most meg már itt van március közepe. Igaz, az égen még szürkés felhők ásznak, de a napnak már sikerült áttörnie a felhőfoszlányokat, ahonnan az ég kékje nevet a földre. Es nincs már hideg sem. De ami a legfontosabb, a föld megszikkadt, meg lehet kezdeni a szántás-vetést. — ló már a föld — állapította meg Báli Sándor is, mindjárt reggel ki is ment, hogy össze- takaritsa a gazt. Tavaly mákot ültetett, s a kóró még ott van a földön, összehúzta egy kupacba, aztán meggyujtotta. A falu szélén hatalmas, vörös lángnyelvek jelzik, hogy nemcsak Báli Sándor látott munkához, dolgoznak mások is. Csak a dél vetette haza öt, hogy ellása a jószágokat, no meg egy kis harapnivalót vegyen magához ... Báli Sándor nyolcholdas dolgozó paraszt már gyermekkora óta „szerelmese" a földnek. A szükség tette azzá. Apja nem tért vissza a 14-es háborúból. Kérdezni meg senki nem kérdezte a családtól, miből élnek ezután. Hozzáláttak hát édesanyjával a földhöz. A kis Báli Sándor úgy dolgozott, mint a nagyok. S munkáját siker koronázta. Az igazat megvallva eleinte igen gyérek voltak ezek a sikerek, több volt a gond, a baj. De azért nem vesztek el. A gyerek esze, szorgalma mindig kisegítette őket a kátyúból. Sok év telt el azóta. Báli Sándor édesanyja megöregedett, s néki is már 16 éves nagy lánya van, és azóta a község neves gazdái közé küzdötte fel magát. Az elmúlt évben búzából 11 mázsa átlagot ért el. Megfizette a fáradságot az árpa és a burgonya is, a legjobb termést azonban a kukorica hozta. Báli Sándor azonban nincs megelégedve az eredménynyel. Rájött valamire: — Nem jól gazdálkodtunk mi eddig. Nem láttunk tovább az orrunknál. Gazdálkodtunk úgy, ahogy apánktól, öregapánktól tanultuk. Eszünkbe se jutott, hogy a búzán és kukoricán kívül még mást is vethetünk. Nekem például kevés a rétterületem. így nem csoda, ha kevés állattal rendelkezem. Két lovam és egy tehenem van, ami a földemhez nem sok. Elsősorban a takarmányt szeretném biztosítani, hogy több legyen. A kiöregedett tehén helyett szeretnék másikat. — Tavaly 400—400 négyszögöt lucernát és vörösherét vetettem, de az idén 1.5—1.5 kataszteri holdra számítok mindkettőből. Ezenkívül 600 négyszögöl zabosbükkönyt vetek. — Azt is elmagyarázza, hogy miért: — Több trágyához jutok és a lucerna, vöröshere javítják a talajt. így kevesebb földterületen vetek, de elérem azt a termést, mint most, mert a föld minősége jobb lesz. Számításom van még egy lókapát venni — teszi hozzá később, aztán a szerszámok dolgából el leszek egy darabig. Jut ezek mellett Baliéknak másra is. A családban eladó lány van: Marika. Szobakonyhabútort vettek neki, s a nagymama most is sző az unokának. Tavaly ősszel cipőt, csizmát vettek az egész családnak. Az idén még jobb termésre számítanak, mert Marika már most tervez: szandált, ruhát és pulóvert szeretne. Hiába, sokba kerül az eladó. Úgy fél kettő felé járhat az idő, amikor Báli Sándor ismét befog. A szekéren ott az eke és a borona. Elindul. Elhalad a nagy eperfa mellett, már maga mögött hagyta a kerítést is, melyen két díszes cserépkorsó szárad. Kinn az utcán aztán gyengén megsuhintja a lovakat, s azok megindulnak vele a végtelen földek felé. Az árpát már elvetette először 1800 négyszögölt, később még 300-at. Amit most megszánt, abba is mag kerül azonnal, hadd nöjjön a vetés, hadd legyen az eddiginél szebb, jobb élete a Báli családnak. (H. G.)
