Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-13 / 20. szám
1954 március 13. SZABADAüGBAD 3 A begyűjtés teljesítése hozzájárulás népünk életszínvonalának emeléséhez ános tanácsülésen tárgyalták meg megyénk begyűjtési munkáját A megyei tanács begyűjtési osztálya a napokban nyilvános tanácsülésen számolt be megyénk begyűjtési munkájáról. A beszámolót Kaszás József elvtárs, a megyei tanács begyűjtési osztályvezetője tartotta. Beszámolójában az alábbiakat ismertette a megjelentekkel: — Kormányunk elhatározta, hogy március hónapban a hús- és zsírárakát lényegesen csökkenti. A dolgozó parasztoknak és a begyűjtési osztály apparátusának feladata, Balassagyarmati járás Szécsényi járás Salgótarjáni járás Pásztói járás Rétsági járás Az értékelésből megállapítható, hogy a balassagyarmati és a szécsényi járások érték el nagyobb eredményeket. A szép eredményeket az operatív begyűjtés jó megszervezésével, s a beadás jelentőségének tudatosításával érték el. A községi tanácselnökökkel a járási tanácsértekezleten, valamint a községekben külön megbeszélték a begyűjtés fontosságát. Az állatforgalmi vállalat, valamint a járási begyűjtési osztály dolgozói alaposan foglalkoztak a begyűjtés kérdéseivel. Igyekeztek jó felvilágosító munkát végezni a dolgozó parasztság körében a kongresz- szusi versenymozgalom kiszélesítése érdekében. Ezt bizonyítja, hogy a balassagyarmati járásban 2900 dolgozó paraszt tett kongresszusi felajánlást. A szécsényi járás begyűjtési osztályán az eddigi laza munkafegyelem megszűnt. Nagy elvtárs — a begyűjtési osztály vezetője — megváltoztatta munkamódszerét. Jó munkát végeznek a területi felelősök is. A községekben állandóbizottsági üléseken tudatosították a verseny jelentőségét és elérték, hogy a községek páros verseny be léptek egymással, számos dolgozó paraszt tett egyéni felajánlásokat. A salgótarjáni járás a vágó- marhabegyüjtés területén ért el eredményeket. A jobb eredmények elérését azonban akahogy a határozat végrehajtásához szükséges árufedezetet biztosítsa. Pártunknak és kormányunknak ezen intézkedése a dolgozó nép életét van hivatva javítani. Ha megvizsgáljuk, hogy megyénk dolgozó parasztjai az első negyedévben milyen mértékben tettek eleget kormányzatunk begyűjtésre vonatkozó határozatának annak érdekében, hogy a hús- és zsírárak csökkentéséhez a megfelelő árualapot biztosítsa, az alábbi eredményeket kapjuk: hízottsertés százalék 44.9 41,1 30.3 23.7 24.3 vágómarha százalék 56,9 60.0 71.6 53,2 36,0 dályozza, hogy nincs meg az együttműködés a begyűjtési osztály és a begyűjtő vállalat kirendeltsége között. A járási tanács begyűjtési osztályának át kell térnie a folyamatos, tervszerű munkára. A pásztói járásban az elmúlt évi eredményekhez képest igen komoly visszaesés mutatkozik. A visz- szaesés okának tudható be tési osztályvezető — más egyéb elfoglaltságánál fogva — nem tudja eléggé kézbefogni és irányítani az osztály dolgozóinak munkáját. Jellemző a pásztói járás tervteljesítésének lemaradására az is, hogy a járás területén mindössze 320 dolgozó paraszt áll egyéni és párosversenyben. — A rétsági járás az őszi kapások begyűjtési versenyében az első, míg az állat- és állatitermékek begyűjtésében az elmúlt évben a második helyen végzett. Ezzel szemben most az utolsó helyen kullog. A begyűjtési osztály dolgozói úgylátszik az elmúlt évi eredmények babérjain pihennek. A járási tanács sem ad megfelelő segítséget a begyűjtési osztálynak. A rétsági járásban is megfeledkeztek a begyűjtési verseny széles alapokra való helyezéséről, amit bizonyít az is, hogy a járás területén mindössze 220 dolgozó paraszt tett felajánlást és lépett párosversenybe a kongresszus tiszteletére. — A vágómarha- és hízott- sertés begyűjtése mellett nem lehet azonban szemet hunyni a baromfi- és tojásbegyüjtési eredmények ismertetése felett többek között, hogy a begyüjsem. baromfi tojás százalék százalék Balassagyarmati járás 70,0 6,7 Pásztói járás 68.1 7,8 Rétsági járás 57,0 5,7 Salgótarjáni járás 73,4 10,3 Szécsényi járás 57,4 6,4 A tojásbegyüjtésnél mutatjárás területén begyűjtési hírkozó lemaradást ezidáig azzal adót készítsen. amelyeken a igyekeztek a járások és közséközségeket és a jólteljesítő gek indokolni, hogy az erős hideg következtében a tyúkok nem tojtak. Most mivel az időjárás kedvező, az szükséges, hogy az idáig ezen a téren elmulasztott politikai felvilágosító munka előtérbe kerüljön, hogy a negyedévi terv teljesítésében mutatkozó lemaradást március 31-ig pótoljuk. A begyűjtési versenyt a begyűjtés motorjává kell tenni. Az osztályvezető elvtórsak a területi felelősöket minden alkalommal számoltassák be a területükön végzett begyűjtési versenyt szervező munkájukról. Minden begyűjtési osztály a dolgozó parasztokat dicséretben részesítik, a lemaradókat pedig bírálják, hogy ezzel serkentsék a terv teljesítésére. A járási és községi tanácsok biztosítsák a begyűjtési hetek sikerét. Ha megyénk dolgozó parasztjai beadásuknak maradéktalanul eleget tesznek, nagyban hozzájárulnak pártunknak és kormányunknak a március hóra bejelentett hús- és zsír árcsökkentési tervének megoldásához. A tanácsülés résztvevői a beszámolót helyesléssel fogadták és számos hozzászóló javaslataival egészítette azt ki. A dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja megyénk ezévi költségvetése A megyei tanácsülés az elmúlt napokban tárgyalta megyénk 1954. évi költségvetését. Megyénk dolgozói ez évben a költségvetésen keresztül 20 százalékkal többet kapnak kulturális, szociális szükségletüknek kielégítésére, valamint a népgazdaság különböző ágainak fejlesztésére is. A népgazdaság fejlesztésére szolgáló előirányzat 33 százalékkal több, mint az elmúlt ét7 ben. Ebből igen jelentős összeg jut országútjaink rendbehozására, amelyre a folyó évben 23 százalékkal többet irányoztunk elő, mint az elmúlt évben. A tanácsülés még a 23 százalékot is kevésnek találta, mivel több utat akarunk rendbehozatni, így kértük kormányunkat, hogy az előirányzatot 69 százalékkal emelje meg. A községben lévő hidak, utak rendbehozására 111, a városok és községek köz- tisztaságának javítására 81. a község-, városrendezésre, parkok, virágoságyak létesítésére 300 százalékkal többet fogunk költeni, mint az elmúlt évben. Az apaállatok fenntartására pedig 43 százalékkal költünk többet. Az állatállomány egészségének megvédése érdekében 61 állatorvosi rendelőt fogunk létesíteni. A jelenlegi állatorvosi létszámot 4 fővel megemeljük, ezenkívül 23 állatorvosi szaksegédet is munkába állítunk. Ennek érdekében állategészségügy céljára 75 százalékkal többet költünk. mint az elmúlt évben. Iskoláink berendezésének bővítésére az idén 40 százalékkal többet fogunk fordítani. Társadalmunkban legfőbb érték az ember. Ezért megyénk három kórházában az orvosok és egészségügyi szakkáderek számát 143 fővel megemeljük, hogy betegeink minél jobb ápolásban és gondosabb kezelésben részesüljenek, Salgótarjánban a megyei kórház ágyainak számát 34-gyel fogjuk emelni, ami ha nem is teljesen, de kiküszöböli a túlzsúfoltságot. Megyénk költségvetése minden dolgozót érint, költségvetésünk nagyban hozzájárul népünk állandó életszínvonalának emeléséhez. A dolgozó paraszt amikor kocsijával az új országúton jár, vagy az a beteg dolgozó, aki a kórházban jobb orvosi ellátást és melegebb kórtermet kap, akkor fogja igazán érezni pártunk és kormányunk szerető gondoskodását. Földi István, a megyei tanács pénzügyi oszt. vez. Levél a szakmai továbbképzésről A salgótarjáni vasöntöde és tűzhelygyár dolgozói közül az 1953-as évben többen szakoktatáson vettek részt, ahol a hibák mellett komoly eredményeket is értek el. Tudnunk kell, hogy a szakoktatás — a szakmai továbbképzés —, az új, szocialista szakmunkás-neve- les elengedhetetlenül szükséges eredményeink fokozásához. Malenkov elvtáis a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának nagy jelentőséget tulajdonított a szakmunkásnevelésnek, mert csak úgy lehet az új technikát alkalmazni, ha megtanítjuk dolgozóinkat a technika elsajátítására. A sokoldalú szakemberek nevelése meggyorsítja társadalmunk építését és döntő szerepe van az életszínvonal emelésében. A vizsgálat alkalmával megállapítható, hogy üzemünknél a múlt évben 320 dolgozó vett részt szakmai továbbképzésen. A számszerűség mellett eredményt értünk el a tanfolyamok színvonalának emelésénél is. amely különösen megmutatkozott a vizsgák alkalmával. A tanfolyam hallgatói a kérdésekre egyenes és világos választ adtak. Ezenkívül csökkent a lemorzsolódás is, ami azt igazolja, hogy a tűzhelygyári dolgozók megszerették a tanulást és igyekeznek bővíteni szakmai képzettségüket. Hiányosság, a művezetők és a technikusok tanulásánál mutatkozott. Több esetben elmaradtak a foglalkozásokról, hivatkoztak elfoglaltságukra és elhanyagolták — főleg a művezetők — a szakmai továbbképzést, amelyet előidézett a szakoktatásért felelős elvtárs mulasztása is. A szakoktatás terén elért eredményeket visz- szatükrözi az a tény, hogy a tömegcikkipari igazgatóság üzemei közül a Tűzhelygyár lett az első a szakoktatás terén az 1953-as évben. Molnár István A soronkövetkezó legfontosabb mezőgazdasági felada tokról Értekezlet a megyei tanácson A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya értekezletet tartott a tanácsok, állami gazdaságok. gépállomások vezető agronómusai, a tsz-ek agronó- musai, valamint a legkiválóbb mezőgazdasági állandóbizott- sági elnökök, termelési bizottsági elnökök részére a soronkövetkezö legfontosabb mező- gazdasági feladatokról. Az alábbiakban részleteket közlünk Miklós János osztályvezetőhelyettes értekezleten elhangzott beszámolójából. — Megyénkben egyes helyeken rövid időn belül megkezdhetjük a tavaszi munkát. Éppen ezért a mezőgazdasági szakemberekre nehéz és felelősségteljes munka hárul. Hisz nagyon sok régit kell elfelejteni s nagyon sok újat kell bevezettetni a termelőszövetkezeteknél és dolgozó parasztoknál a magasabb termésátlag elérése érdekében. A mi dolgozó parasztjaink tanulékonyak, $ ba látni fogják, hogy a szakemberek tanácsai nyomán jobb és magasabb terméseredményeket tudnak elérni, meg fogják szeretni őket. A párt és a kormány döntő feladatként szabta meg az ország kenyérgabona ellátásának biztosítását s ennek megfelelően a kenyérgabona vetés- területének s termésátlagának növelését. Az 1 és 1.5 mázsás termésátlag emelkedés megyénkben is lehetséges. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy minden lehetőség megvan a kenyérgabonák termésátlagának növelésére. Például a pásztói Szabadság 14.5, a ságújfalusi Vörös Csillag 11.20. a horpácsi Lenin 13 mázsás termésátlagokat takarítottak be őszibúza vetéseikből. Ezért nekünk legfontosabb feladatunk a helyes vetési sorrend kialakítása. Legfontosabb soron lévő feladatunk az őszi vetések felülvizsgálása. A hiányzó és kipusztult őszivetés területeken a községi tanácsok, a tsz-ek vezetői a kihelyezett agronómusok bevonásával a kipusztult gabonavetésnek áltatában csak 30 százalékon aluli beállítottságú és igen gyengén fejlett vetések tekinthetők. Az ilyen vetéseknél. különös gonddal ügyeljünk arra, hogy ha a foltozás megokolt, úgy az újravetés hozzáértő módon és idejekorán történjék meg. Egyidejűleg el kell bírálni a műtrágyaalkalmazás mértékét, felfagyás esetén a hengerezést. Legsürgősebb feladatunk, az őszikalászosok fejtrágyázása. Különösen a gyenge őszi- gabonafétéket kell fejtrágyázással erősíteni, vagy pedig, ahol a vetés régebben trágyázott földbe került, vagy előveteménye nem volt jó. A jó gabonatermés érdekében az agronómusok szervező és felvilágosító munkával érjék el, hogy sehol, egyetlen mázsa műtrágya se maradjon felhasználatlanul. A tavaszi vetések fejtrágyázására az idén megyénkben hatszor annyi nitrogén műtrágya áll a termelők rendelkezésére, mind az előző évben. Ezt a nitrogJn műtrágyát elsősorban kenyérgabonavetéseink fejtrágyázására használjuk fel. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy agronómusaink, valamint tanácsaink gyenge felvilágosító munkája következtében a szükséges műtrágya mennyiség legtöbb helyen még a raktárakban van. Ezért igen fontos feladat, hogy felvilágosító szóval serkentsük a dolgozó parasztokat a műtrágya felhasználására. A műtrágya kiszórásét lehetőleg géppel végezzük. Mivel egyes járások (salgótarjáni, szécsényi) nem teljesítették őszigabona vetéstervüket szükségessé vált, a tavasz- búzavetésterv növelése. E többletmunkát úgy kell végrehajtanunk, hogy emiatt a vetéssel egy percet se várjunk, A tavaszbúza tenyészideje rövid. Akkor ad biztos termést, ha kora tavasszal elvetjük. A kései kitavaszodás még inkább szükségessé teszi a búza minél előbbi elvetését. Addig, amíg a föld kellően fel nem szikkad, tanácsainknak egy-két napon belül végre kell hajtani a tavaszbűza magcserét. Kivételes esetben az arra valóban rászorult dolgozó parasztok kölcsön is kaphatnak vetőmagot. Amint az idő engedi, fel kell szántani az ősszel mélyen fel nem szántott területeket. Ezzel párhuzamosan el kell végezni az őszi mélyszántások S’mítózásáL A szántást elsősorban azokon a területeken végezzük el. ahová kihordtuk az istállótrágyát. A munka végrehajtásában nagy felelősség hárul a gépállomásokra. Ügyeljenek arra, hogy túlnyirkos, nedves talajon szántást, vagy egyéb munkát ne végezzenek, mert ezzel nagyban rontják a talaj szerkezetét. Hogy ezt elkerülhessük, leghelyesebb, ha állami gazdaságaink, tsz-eink, községi tanácsaink megszervezik a figyelőszolgálatot, és amikor a talaj állapota megengedi, minden erőt mozgósítanak az ilyen határrészletbe. A felfagyás ellen hengere- zéssel védekezzünk. Hengere- zés után, ha a növény 2—3 levelet hajtott, okvetlen fogasol- juk meg, nagy gondot fordítsunk a vetőmag kitisztítására és állapítsuk meg annak csírázóképességét is. Feltétlenül végezzük el a vetőmag csává- zását. A tavaszi munkák végrehajtására a járási és községi tanácsoknak, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek már el kellett készíteniök a végrehajtási tervet. Sajnos, ezt a munkát még több helyen megoldatlanul hagyták. E végrehajtási tervben határozzák meg, mekkora területen kell végezni, talajelőkészítést, tavaszi vetésű főnövények vetését, trágyázást, öntözést, valamint koratavaszi növényápolási munkákat, az ezekhez szükséges kézi, fogat és gépi erőt. Tervezzék be azokat, a munkaszervezési szabályokat és agrotechnikai módszereket is. amelyek a jóminőségű talajelőkészítésnek, vetésnek, öntözésnek és növényápolásnak időben történő elvégzését s a terméseredmények növelését biztosítják. A végrehajtási tervet úgy kell ütemezni, hogy a tavaszi szántás és trágyázás április 30-ig. a vetés legkésőbb május 5-ig a megye egész területén befejeződjön. A termelőszövetkezetekben a tavaszi munka kezdetéig létre kell hozni a brigádokat és lehetőségeket kell nyújtani arra, hogy a tagok olyan munkaterületeken dolgozzanak, amelyen szeretnek, amelyhez a legjobban értenek: Segíteni kell munkaerőhiánnyal küzdő termelőszövetkezeteket. A felvilágosító szónak azt kell eredményeznie, hogy a munkaképes családtagok kivétel nélkül vegyék ki részüket a közös munkából. A tavaszi munkák megszervezésében és ellenőrzésében nagy szerepük van a helyi tanácsoknak. A járási és községi tanácsok vezetői ismerjék meg sokkal jobban területük mező- gazdaságának helyzetét, vegyék figyelembe a helyi adottságokat. Segítsék a falu leg- jobbjaiból alakult termelési bizottságok munkáját. A termelési bizottságok tagjai személyes példamutatásukkal győzzék meg a dolgozó parasztságot a tavaszi munkák gyors és időbeni elvégzésének jelentőségéről. Nagy feladatok előtt állunk. S ezek megkövetelik, hogy már a tavaszi mezőgazdasági munkákra az eddigieknél sokkal jobban felkészüljünk. A legmegfelelőbb időben a dolgozó parasztok egészét kell mozgósítani a tavaszi munkák végrehajtására. Ennek érdekében minden segítséget meg kell adnunk a III. pártkongresszus tiszteletére kialakult munkaversenyhez. Tovább kell ezt szélesítenünk, hogy a verseny valóban a vetési munkák rövid idő alatti végrehajtását 'segíthesse elő. A pontos adófizetés állampolgári kötelesség Az elmúlt "esztendőben kormányzatunk igen nagymérvű kedvezményeket nyújtott az adó és begyűjtés terén a dolgozó parasztságnak. Megyénkben mintegy 18 millió forinttal csökkent dolgozó parasztságunk adóterhe. Ennek ellenére még mindig sokan vannak olyanok, kik elhanyagolják adófizetésüket. Iliny 1.2, Terénv 2.2, Cserhátszentivány 4.3, Nagybár- kány 3.6 és Borsos berény 4.6 százalékra teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét. Vannak azonban az adófizetés terén is kitűnő dolgozó parasztok. Ferenc János kőműves, kishartyáni, Nádakdi József nádújfalui, Holecz Károly mátranováki és id. Molnár László kazári dolgozó parasztok már eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek. Tanácsainkra és pénzügyi dolgozóinkra vár az a feladat, hogy felvilágosítsák dolgozó parasztjainkat. Lássák azt, hogy aki nem fizeti rendszeresen adóját, hátráltatja a kormány- programm megvalósítását. Akadályozza, hogy több iparcikk, korszerű gép és mezőgazdasági felszerelés kerüljön falvainkba. Miért drágább a patkó Salgótarjánban ? A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat dolgozó parasztságunkat a nagyobb termés elérésére serkenti. Az elmúlt években Salgótarján dolgozó paraszt jai bebizonyították, hogy jól dolgoznak. Salgótarján város például első volt a begyűjtési versenyben, amiért a minisztertanács vándorzászlóját is megkapta. A zászló megtartásához továbbra is jó munkára van szükség, ennek pedig egyik előfeltétele, hogy a termelők több és jobb gazdasági szerszámokkal legyenek ellátva. Ezen a téren azonban már Salgótarjánban hibák vannak, kevés a kovács. A gazdáknak órákig a kovács- mithelyben kell ácsorogniok egy-egy szerszám végett. Aztán az is furcsa, hogy egy patkó például falun 16 forintba kerül, Salgótarjánban pedig 30 forint az elkészítési ára. Salgótarjánban mindössze két kovácsmester van, a több mint 200 darab lóval szemben. Szlávik Zoltán kért ugyan iparengedélyt, de nem tudni mi okból Karancsalja községben adták meg néki. Nemsokára itt a tavasz. Megkezdődnek a munkák. A tavaszi munkák sikerét azonban nagyban befolyásolja, hogy milyen szerszám- mai dolgozik a dolgozó paraszt. Természetesen jó eredményt csak jó, kijavított szerszámokJ kai lehet elérni.
