Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-13 / 20. szám

SZABAI» Arten A» 1954 mir eins fÄ. u TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL •» Kollektívánk vezető ereje IRTA: A. ZAHAROV a Tatár Autonom Szovjet Szo­cialista Köztársaságban lévő s,Kuiajcvszkij”-szovboz párt- szervezetének titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülése felhívta a helyi pártszervezetek figyel­mét arra, hogy javítsák meg a tömegek közötti politikai mun­kái és növeljék a pártszerve zetak szerepét a mezőgazdasági terhelési további fellenditésé- be*v Szovhozunk pártszervezete a határozatok megvalósítása so­rán. elsősorban erőinek helyes elosztását tűzte ki célul. A szep­temberi teljes ülés előtt a kom­munisták beosztása nem telelt meg nálunk a termelés követel­ményeinek. Sok párttag és tag­jelölt másodrendű fontosságú munkát végzet!, a termelés leg­fontosabb részlegein pedig nem voltak ott a párttagok. Egyes állattenyésztő brigádok­ban egyetlen kommunista sem volt. Pártszervezetünk elhatároz­ta, hogy megváltoztatja a je­lenlegi beosztást. Négy' pártta­got és hat komszomoltagot küldtek az állattenyésztő tele­pekre. Fejőnő lett A. Loginova és N. Kiszeljova párttag, borjú­gondozónő lett a kommunista M. Kornyejevá. Szukonnij elv­társ növénytermelő brigádve­zető egyéves tanfolyamon tanul, amelyen az állattenyésztő tele­pek vezetőit képezik ki. Az új beosztás azt jelenti, hogy minden brigádban meg­alakult a kommunisták és a komszomoltagok csoportja. Ezek lelkes agitációs és nevelő- munkát folytatnak az állatte­nyésztők között. A kommunisták példáját kö­vetve mindegyik telep dolgozói bekapcsolódtak a gazdaság pél­dás munkájáért indított munka- yersenybe. A felajánlások telje­sítésének eredményeit havonta megbeszélik a brigádokban és a telepeken tartott gyűléseken és nyilvánosságra hozzák a faliújságon. Nagy változások történtek gazdasági téren is. A tehénis­tállókban már régóta' nem mii ködtek az önitatók és nem hasz­nálták a csillepályát. _ A párt- taggvűlésen felvetődött ez a kérdés és a hibát kijavították. Ma már minden berendezés működik a telepeken. Az állattenyésztés hozama az Bt óbbi hónapokban jócskán emelkedett, megjavultak a tar­tási viszonyok. A tejbeadási ter­vet tavaly közel másfél hónap­pal a határidő előtt teljesítet­tük. Egy tehén, átlagos évi tej - hozama 1952-höz képest 40 Ui­A A Franco-kor- snány beleegyezett, hogy katonai tá­maszpontokat en­ged át az Egyesült Államoknak. Az amerikai sajtó ezt a washingtoni po­litika jelentős ered­ményeinek köny­veli el. A lapok kórusban magasz­talták a Franco- tsralom „szilárd­ságát és állandó­ságát”. azt írták, hogy a spanyol nép baráti érzelme­ket táplál az ame­rikaiak iránt. A „Star” című Washingtoni lap Szerint Spanyolor­szágban „a ság valóban barát­ja az Egyesült Ál­lamoknak és az amerikaiaknak”. A „baráti” Spa­nyolország különö­sen csábítónak lát­szott háttérben a szomszédos „meg­bízhatatlan” Fran­ciaországgal, s a többi nyugtalan európai ország­gal, a'nol a nagv tömegek hangu­lata amerikaiéi­lograrnmal emelkedett. Terven felül 110 mázsa tejet adtunk be az államnak. Idén az állattenyésztők fel­ajánlották, hogy minden te­héntől 4000 kg tejet fejnek, vagyis. 400 kg-mal többet, mint tavaly. Legjobb brigádjaink azok, amelyeket kommunisták irá­nyítanak. Példaképül szolgál­hat az a brigád, amelynek veze­tője a kommunista A. Matro- szov. Nem maradnak ei az állatte­nyésztők mögött a növény tér mesztök és a gépészek sem. Ezekben a napokban lázas mun­kával készülnek a tavaszi ve­tésre. A növénytermelő brigádok idén több takarmányt akarnak termelni: kapásnövények és gyökérnövények termelését kez­dik meg frissen feltört szűztől deken és lecsapolt mocsarak he lyén. Jókora földdarabon idén először termesztünk silókukori­cát. Növeljük a napraforgó ve­tésterületét is. Csaknem valamennyi gépé­szünk, gépkezelőnk több szak­mát sajátított el. Valamennyien a traktorok és a többi mező­gazdasági gép javítási tervének liatáridőelötii teljesítésével ké­szülnek fel a tavaszi munkákra. Pártszervezetünk nagy gon­dot fordít a dolgozók szakmai tudásának emelésére. Nyolc­vannyolc állattenyésztő és nö­vénytermesztő tanul a három­éves agro- és zootechnikai tan­folyam második évfolyamán. \ dolgozók szorgalmasan tanul­mányozzák az élenjáró szovjet állattenyésztők és növényter­mesztők tapasztalatai!, a szov­jet mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányait. Havonta rendszerint három­négy előadást tartunk szovho­zunk dolgozóinak különböző té­mákról. A tanulásnak meg is van az eredménye: gazdaságunkban egyre több az élenjáró dolgozó. Eddig 12 dolgozónk nevét ír­tuk be a szovhoz dicsőségköny­vébe, 28 dolgozó neve pedig a dicsőség táblára került. Ötven­hármán nyerték el a legjobb íejőnö, a legjobb növényter­mesztő, a legjobb traktoros cí­met. Szovhozunk dolgozói most lázasan készülnek a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának vá­lasztására. Pártszervezetünk ar­ra törekszik, hogy politikai tö­megmunkája elősegítse a szov­hoz gazdasági munkájának to­vábbi javulását, elősegítse dol­gozóink jobb munkáját, hozzá­járuljon a tavaszi vetés ered­ményes előkészítéséhez és a jó­szág áttelelíetéséhez. A jenkikre várva lenes. Az amerikai militaristák olyan paradicsomnak kép zelték el Spanyolor­szágot. ahol a szo­kásos „Amerikaiak, takarodjatok haza?” szavak helyett ba­rátságosan üdvöz- lik a jenkit: „Isten hozta!”. Kiderül azonban, hogy' a valóságban a spanyol nép más európai országok népeihez hasonlóan visszatetszéssel néz az amerikai „ven­dégekre”. Az „Economist” című angol folyó­irat spanyolországi lakos- tudósítója nemrég így festette le a spanyol nép hangu­latát: „Bármilyen tár­sadalmi körhöz tar­tozó spanyoltól kér­dezi meg az ember mi lesz. amikor be­jönnek az ameri­kaiak. tíz eset kö­zül kilencben azt mondja, hogy — áremelkedés”. ' Nem lelkesednek a spanyol dolgozó!« ae úgynevezett amerikai „segé­lyért” sem. Ugy vélekednek, hogy a francoista kormány­nak nyújtott 85 mil­lió dolláros kölcsön a spanyol kapitalis­ták zsebébe fog vándorolni. „Az amerikai se­gély sohasem kerül hozzánk, csak ar­ra lesz jó. hogy a gazdagok még gaz­dagabbak legye­nek”, ez a válaszuk a spanyol munká­soknak az amerikai monopoitőkések „bőkezűségére”, mint az „Econo­mist” tudósítója ír­ja Így várja a spa­nyol nép az ame­rikaiak megérkezé­sét Spanyolország­ba. Ez megint csak arról tanúskodik, hogy Európában már nincs olyan or­szág. ahol az ame­rikai imperialistá­kat tie szemérmet­lenül garázdálkodó, a népek becsületé­ben és méltóságá­ban gázoló meg­szállóknak tekinte­nék. k PARI Élj SZAVÁRA Ki árulja el Ausztria érdekeit A moszkvai és Moszkva-terü- leti komszomolisták a Kreml nagytermében tartott ünnepi gyűlésükön felhívással fordultak a komszomolistákhoz, jelentkez­zenek minél többen az új földek megművelésére. Alig hangzott el a felhívás, amikor Moszkva ok- tyabrszki kerületének Komszo- mol-bizottságában számos ifjú és leány jelent me£, s közölték, hogy- az új földekre szeretnének menni munkára. Az egyik kom- szomolista, Borisz Csugaj. csi­szoló a Komszomol-bizotiságboz intézett levelében ezt irta: „Tudom, hogy az első időben sok nehézség lesz. de nagy' meg­tiszteltetésnek tartanám, ha én is azok között lehetnék, akik részt- vesznek a parlagon heverő föl­dek megművelésében”. A párt hívó szavára jelentkez­tek a termelésben élenjáró korn- szomolisták. A jelentkezők között van a sztahanovista Alekszej Zo­tov. az oktyabrszki kerület Kom- szomol-bizottságának tagja. Vo- logy'a Yorobjov lakatos, a kerü­letben lévő Komszomol-szerveze- tének titkára, Valentyin Rjazany- cev, a tervezőintézet Komszomol- bizotíságának titkára. Rjazany- cevvel együtt a főiskoláról húsz élenjáró komszomolisla jelentke­zett. „Ukrajna segítsége Kazah­sztánnak. Megműveljük a szűz­földeket”. Ezeket a szavakat ír­ták a 44-es számú vonat U-es kocsijára, amelyben a Kiev kör­nyéki komszomolisták első ön­kéntes csoportja utazott Kazah­sztánba, új földek megművelésé­re. Kievi üzemek munkásai, a pe- rejaszlav-hmelnyickiji, kievo- szvjatoscsinszki. brovárszki és más kerületek gépkezelői utaztak ebben a kocsiban. Köztük voltak az Úsztyinov testvérek: Anatolij és Vlagyimir. Mindketten a Pere- jasZláv-Hmelnyjckij-i gépállomá­son dolgoztak eddig, az új mun­kahelyen sofőrök szeretnének lenni.” de ha kell, traktort is ve­zetnek. Pjotr Koloszjuk a har­kovi traktorállomáson dolgozott eddig. Esztergályos, de kész bár­milyen munkára. —- A kezem munkáskéz, de a szivem szereti a földet — mond­ta. A Kazahsztánba induló fia­tal ukránok közölt van a Rudsz- kih-házaspár — Ivan és Nolja. A férj mechanikus, a fiatalasz- szony agronómus. A 2-es számú makarovkai gépállomásról itt van Roman Velednyickij eszter­gályos. Jakov Mazancov hegesz­tő és sofőr. A szomszéd fülkében az 1-es számú makarovkai gép­állomás néhány fiatal dolgozója helyezkedett éi. A két gépállomás fiataljai eddig versenyben állot­tak egymással, most elhatároz­ták, hogy az új munkahelyen kö­zös brigádban fognak dolgozni. M int ismeretes, a berlini külügyminiszteri értekez­let néni oldotta meg az osztrák államszerződés kérdését. Ennek oka az volt, hogy a nyugati ha­talmak miniszterei nem voltak hajlandók elfogadni az Ausz­tria szabadsága és független­sége, valamint az európai béke biztosítására irányuló szovjet javaslatokat. Ennek ellenére az osztrák burzsoá sajtó és egyes politikusok buzgón igyekeznek megzavarni és becsapni a né­pet, azt állitgatják, hogy az egészért a Szovjetunió a felelős. Mivel ennek az állításnak az alátámasztására bizonyítékaik nincsenek, állandóan azi ismé­telgetik, hogy az osztrák ál­lamszerződésre vonatkozó szov­jet javaslatok elfogadhatatla­nok. Felmerül a kérdés, vájjon miért elfogadhatatlan az a szovjet javaslat, amely Ausz­tria kötelességévé teszi, hogy ne vegyen részi a Németország ellen és Ausztria felszabadítá­sáért vívott háborúban fegyve­res erőivel résztvevői bármelyik állam ellen irányuló katonai szövetségben, vagy koalíció­ban. ne engedje meg területén külföldi katonai támaszpontok létesítését? A legtöbb osztrák burzsoá lap gondosan megke­rüli ezt a kérdést. Egy'edül a ..Presse” című újság kockáz­tatta meg a választ. „Ez azt jelenti — írta az új­ság,— hogy országunk gyám­ság alá kerül. ...” U indenki előtt világos en- *v' nek az állításnak az alap­talansága. Akár a szomszédos Svájc évszázados történelmi ta­pasztalata is azt bizonyítja az osztrákoknak hogv a legcseké­lyebb mértékben sem korlátoz­za egy' ország függetlenségét és szuverenitását az. ha nem vesz részt katonai tömbökben és ha az országban nincsenek külföldi támaszpontok és csa­patok. Éppen ellenkezőleg, az országok leggyakrabban úgy Állandó mezőgazdasági kiállítás nyílt Rigában Rigában állandó mezögazdi^sá- gi kiállítás nyílt, amely', bemu­tatja a legjobb lett kolhozok, szovbozok. gépállomások, kísér­leti telepek, valamint a tudomá­nyos kutató intézetek és a mező­gazdaság egyes élenjáró dolgo­zóinak eredményeit. A kiállítás anyaga nyolc termet foglal el. Az anyagok összeállításában 224 lett kolhoz és 578 élenjáró me­zőgazdasági dolgozó vett részt. A kiállításon bemutatják a leg­korszerűbb mezőgazdasági gépe­ket is. K Legfelső Tanács jelöltjei találkoztak választóikkal Március 10-én gyűlést tartot­tak Leningrad kirovi választó- kerületében. A választók ezen a gyűlésen találkoztak jelöltjük­kel. Kliment Jejremovics Vorosi- towal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökével Több mint kétezer élenjáró üzemi munkás, tudós, orvos, diák és balti tengerész töltötte meg a Gorkij-kultúrpalota egyik hatalmas termét. Az egybe­gyűltek vikaros tapssal fogadták Vorosilov elv társ megjelenéséi az elnökségben. A felszólalók beszéltek a leningrádiak új munkagyözetmeiről. a kommu­nista pártnak a nép jóléte to­vábbi fokozásával kapcsolatos nagyszerű terveiről. A gyűlés részvevői kifejezték meggyőző­désüket, hogy március 14-én egységesen szavaznak Kliment Jejremovics Varosilovra. Ugyancsak március 10-én vá­lasztói gyűlést tartottak Moszk­vában is. A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában N. A. B'ulganyin. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese. honvédelmi miniszter­rel találkoztak a választók. Köfiyvárusílás a gépállomásokon A moszkvai könyvüzletek a Moszkva-terület valamennyi gép­állomásán megszervezték a rend­szeres könyvárusitást. A kerüle­tekben kijelölték azokat a szemé­lyeket, akik a könyveket árusít­ják és terjesztik. A kuneevoi gépállomáson Vasziljev rádió­technikus árusítja a könyveket. Tíz nap alatt több mint 800 ru­bel értékű mezőgazdasági köny­vet adott el. A novinszki kerület két gépállomásán könyvpavilono­kat nyitottak. A többi kerületben is sok könyvet vásárolnak a gép­állomások dolgozói. Ko vács Ferenc lermelőszö'elkezeti lúgnak líj háza lesz A csehszlovák termelőszövetke­zetek versenyében a nyiirai ke­rületben tavaly a malé-chyndicei termelőszövetkezet lett az első. A termelőszövetkezet alapító tag­jai közé tartozik a 63 éves Ko­vács Ferenc bácsi, aki fiával és lányával együtt dolgozik a szö­vetkezetben. A szorgalmas mun­ka meghozta gyümölcsét: a Ko­vács-család csak előlegképpen 12.575 korona készpénzt, 17.53 mázsa búzát és 548 kilogramm árpát kapott részesedésként 1953-ban, az évvégi elszámo­lásnál pedig még több mint 2400 korona 1 készpénz és közel 29 mázsa termény ju­tott. Kovács bácsi elégedett, de — mint mondja — még elégedettebb lesz aratás után, amikor új házba költözik, amely­re a kormányprogramm értelmé­ben 36.000 koronás kölcsönt ka­pott az államtól. A termelőszö­vetkezet segít az építőanyag szállításánál, az építőbrigád pe­dig vállalta, hogy Kovács bácsi legkésőbb nyáron beköltözhet új otthonába. vesztik el függetlenségüket és úgy kerülnek „gy’ámság alá", hogy résztvesznök tömbökben és beleegyeznek abba. hogy te­rületükön külföldi támaszpon­tokat létesítsenek. Láthatják ezt az osztrákok Görögország és Törökország példájából... Figl osztrák külügyminiszter a berlini értekezleten kijelentet­te, hogy Ausztria nem szándék­szik belépni semmiféle katonai szövetségbe. Ugyan miért nem lehel ezt a kötelezettséget az ál­lamszerződésben leszögezni? Ezzel csak olyanok szállhatnak szembe, akik kalandorpolitikát akarnak Ausztriára kényszerí­teni. akik azt akarják, hogy ve­gyen részt a Szovjetunió el­len irányuló agresszív katonai tömbökben. Úgy látszik. Bécs- ben vannak ilyen emberek. Jel­lemző. hogy Ausztriában az utóbbi időben egyre gyakoribbá válnak a felhívások, amelyek azt kívánják, hogy az ország vegyen részt különböző nyugati szövetségekben és egyesülések­ben. a szovjetellenes kampány ^ szervezői legerőteljesebb támadásukat az ellen a szovjet javaslat ellen indították, amely ajánlja, hogy egy új „Anschluss” megelőzése céljából ideiglene­sen, a német békeszerződés megkötéséig a négy nagyhata­lom halassza el ausztriai csa­patainak kivonását. A burzsoá lapok a felismerhetetlenségig el­torzították e javaslat lényegét és úgy állították be a dolgot, mintha a Szovjetunió Ausztria örökös megszállását kívánná. Ez ostobaság. A szovjet ja­vaslat szövege világosan és nyíltan kimondja, hogy a négy nagyhatalom ideiglenesen Ausz­triában maradó csapatai „nem fognak megszálló jog­kört betölteni ék beleavat­kozni az ausztriai közigazga­tás ügyeibe, valamint az or­szág társadalmi-politikai éle­tébe”. A szovjet javaslat előírja, hogy teljesen meg keli szüntet­ni az Ausztriai Szövetséges El­lenőrző Tanácsot, a bécsi szö­vetséges városparancsnoksá­got. a megszálló hatalmak egész ausztriai ellenőrző appa­rátusát, s a külföldi csapatokat ki kell vonni Bécsből. Az Ausz­triában maradó csapatok jogi helyzetét egy külön egyezmény szabályozna. amelyet a négv nagyhatalom köt meg Ausztria részvételével. A megszállási rendszer mi­féle fenntartásáról lehet ilyen körülmények közt beszél­ni? A zavarlkehők minden teke­tória nélkül elhallgatták azokat a motívumokat, amelyek miatt ez a javaslat megszületett. Jo­nas bécsi polgármester és a szovjetellenes kampány többi részvevői egvügyünek tetették magukat és azt hajtogatták, hogy hiszen „senki sem kíván­ja az Anschlusst”. Lloiott senki előtt sem titok, hogy nemcsak Nyugat-N'émetországban, de magában Ausztriában is számos olyan kalandor van, aki az „Anschlussról” álmodozik. A „Neue Front” című újság rö­viddel Jonas beszéde előtt kö­zölte Viktor Reiman osztrák parlamenti képviselő cikkét, aki követelte, hogy az államszerző­dés tervezetéből hagyják ki 3z Ausztria és Németország egye­sülését megtiltó cikkelyt. A z ausztriai szovjeíellenes ^ kampány szervezői eze­ket a tényeket elhallgatják. Egr szót sem szóltak arról, hogy az újjászülető német militarizmus halálos veszélyt jelent az osz­trák állam függetlenségére és épségére. Azáltal,, hogy eltere­lik az osztrákok figyelmét erről a tényleges veszedelemről, nem hogy védik, hanem elárulják Ausztria nemzeti érdekeit, nem könnyítik, hanem megnehezítik az államszerződés kérdésének megoldását. Kerülő utón Pakisztán és Törökország kormánya február 19-én nyi­latkozatot tett közzé, amely­ből nyilvánvalóvá válik, hogy a két kormány tárgyalásokat folytat politikai gazdasági és kulturális egy ült működé­si szerződés megkötéséről. Ezenkívül a nyilatkozat rá­mutat arra, hogy katonai kérdéseket közösen dolgoz­nak ki. Ilyenmódon bebizo­nyosodtak azok a régóta szál­longó hírek, amelyek sze­rint Ankara és Karacsi ka­tonai szerződést készül köl­ni. őszintén szólva ezzel fog­lalkoznak a jelenlegi tárgya­lások is. Az. hogy a nyilat­kozat politikai, gazdasági és kulturális együttműködésé­ről beszél, nem más. mint álcázás: az előkészületben lévő katonai szerződésnek ártatlan, békés jelleget akarnak kifelé adni. A nyi­latkozat szerzői azonban valószínűleg megfeledkeztek arról, hogy Pakisztán és Tö­rökország már 1951-ben poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködési szerződést kötött. Miért félnek e két ország kormánykörei nyíltan ki­mondani azt, hogy katonai szövetséget akarnak kötni? Azért, mert ennek a szövet­ségnek semmi köze sincs a békeszerető népek érdekei­hez, mert ezt a szövetséget a nemzetközi helyzet bonyo­lítására törekvő egyes kül­földi körök követelésére kö­tik meg. Az „Imroz“ című pakisztáni lap ki-jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya „kérte Törökor­szág és Pakisztán kormá­nyát, hogy ilyen szövetséget kössön“. A; óceánon túli politikusok kapcsolatba hozzák ezt a szövetséget közelkeleti és délkeletázsiai agresszív ter­veikkel. A legközelebbi cél az, hogy Pakisztánt ameri­kai haditámaszponttá változ­tassák. Az a politika, hogy ezt a feladatot közvetlen a merikai-pa ki sztáni szövet­ség útján oldják meg, ku­darcot vallott, mert az ázsiai országok erélyes ellenkezésé­be ütközött. Most kerülő úton szeretnék megoldani a feladatot, úgy tüntetve fel a dolgot, mintha a Pakisztán és Törökország közti katonai szövetség önmagától keletke­zett volna, minden kívülről jövő befolyás nélkül, de hát amerikai ..segélyre" és támo­gatásra van szükség hozzá. A legutolsó hét eseményei bizonyítják, hogy az elgondo­lás ez volt. Mohamed Ali, Pakisztán miniszterelnöke a február 19-i nyilatkozat köz­zététele után kijelentette, hogy kormánya a „kölcsönös biztonsági“ törvény alapján hivatalosan kérte Washing­ton katonai segítségét. X* a törvény, mint ismeretes, a Pentagon hadiszekeréhez láncolt minden olyan orszá­got. amely amerikai katonai segélyben részesült. A „Uni­ted Press“ hírügynökség sie­tősen közölte, hogy washing­toni hivatalos személyek igen ..elégedettek“ e kérés miatt és. hogy Eisenhower a legközelebbi napokban kedvezően nyilatkozik « kérdés megoldásáról. A hír­ügynökség azt is közli, hogy amerikai katonai misszió indul Pakisztánba. India, Afganisztán, Irán és az arab országok közvéle­ménye tiltakozik a pakisztá­ni török szövetség ellen, amely mögött az amerikai imperializmus baljós árnya ismerhető lel. A „Times of India" című indiai újság ki­jelenti, hogy Pakisztán szom­szédai nyugtalankodnak Pa­kisztán politikájának iránya miatt, mivel az Egyesült Ál­lamoknak való alárendeltség okvetlenül „a hidegháború újabb övezetét hozza léire a Középkelet és Délkelet-Ázsia, közti területen". Az ..Anisz“ című afgán újság a Pakisz­tánnak adott óceánoviúli katonai segélyt“ politikai bűntettnek tartja és háború előkészítésével vádolja az Egyesült Államokat. Az egyiptomi tanok felszólítják az arab népeket, hogy szán­janak szembe Washington katonai és gyarmatosító ter­veivel. Az amerikai imperializmus fondorlatai, amelyek a Dél­kelet és Középkelet-Ázsiaz országok nemzeti független­sége és biztonsága ette* *ri- nyúlnak, óriási néptömege­ket ráztak fel és mozgósí­tottak ezekben az országok­ban, s megértették velük, hogy milyen veszélyesek at ilyen tervek.

Next

/
Thumbnails
Contents