Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-10 / 19. szám

1954 március 10. SZAKAI* xi(ir,nXií 5 A szerződéses állattenyésztés és növénytermelés sikere Érsekvadkerten Reggel szitált az eső, köd­felhő takargatta a község házait. A sűrű szürkés ködfeüeg a dél­utáni órákban még jobban hatal­mába vonta Érsekvadkertet. A szokatlan, rossz idő ellenére a tervezett állattenyésztési napot megtartották. A község dolgozó parasztjai a megbeszélt időre megjelentek állataikkal a szemle színhelyén. Mintegy 60 darab szerződött bikát és 20 darab törzskönyvezett tehenet vizsgáit meg a vizsgáló bizottság. A vizsgáid bizottság, minden egyes állatot küiön-külön vizsgált meg és az állattulajdonosokat meg­felelő szaktanácsokkal látta el. Felvilágosította a gazdákat, hogy a meglévő hibákat milyen eljá­rásokkal tudják megszüntetni és kijavítani. Ersekvadkert községben mind­össze két-három év alatt igen nagy fejlődés tapasztalható a szerződéses bika nevelése terén. Ha ilyen iramban haladnak to­vább, a község méltó verseny­társa lesz a már évtizedekkel ez­előtt bikatenyésztéssel foglalkozó Ludányhalászi községnek. A köz­ség állattartói rövid két-három év alatt megkedvelték a bika szerződéses nevelését. 1951-ben még mindössze csak két-három darab szerződött bika volt Érsek­vadkerten. 1952-ben ez a szám nyolc darabra emelkedett. A múlt évben pedig már 45 darabra szer­ződtek a községi dolgozók. Ez évben a kormányprogramm nyo­mán még inkább megnőtt a dol­gozók szerződési kedve. Az ed­digi eredmények arra hagynak következtetni, hogy a multévi .szám ez évben megkétszerező­dik. De nemcsak a számok nö­vekedései mutatják a községben az elért eredményeket, hanem a minőség állandó javulása is. Pálinkás Ignác 14 kh-as dol­gozó paraszt például 3 darab szerződő bikát nevel, amelynek minősége kiváló. Méltó verseny­társa Halai Ignác, aki szintén 3 db szerződő bikát nevel, neki viszont javítani kell a minősé­gen, ha meg akarja előzni ver­senytársát. Boda Ignác 9 holdas dolgozó paraszttól 510 kg-os szerződéses növendékbikáját 18 hónapos ko­rában vásárolták meg, amelyért kapott 6500 forintot, 400 fo­rint adókedvezményt, 5 mázsa abrakot hatósági áron. 520 liter tejbeadási mentesítést és a vágó­marha beadásából levonták. Bo­da Ignác örömmel beszél gazda­társainak a szerződés előnyeiről nevel és 4.5 kh-on termel szer­ződött növényt. 1953-ban kh-ként 240 mázsa cukorrépa termésát­lagot ért el. Nem marad le a község egyé­nileg gazdálkodói mögött az ér­sekvadkerti Tartós Béke tsz sem. Ez évben 6 db szerződött bikát nevel. A múlt évben 3 db igen jó minőségű 18 hónapos szerző­Szabóki András 8 hónapos bikája és annak fontosságáról. Nemcsak bikanevelésre szerződött, hanem 2.5 kh-on szerződött növényeket is termel. Komlós János 7 kh-as dolgozó paraszt is, szorgalmasan gondozza szerződött bikáját. Rövidesen ismét leszerződik egy bikaborjúra, amelynek anyja máris törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Szabóki András közép­parasztnak 2 szerződött bikája van. Az elipult évben 2 jóminő- ségü bikát adott át köztenyész­tésre, amelyekért 12.210 forin­tot, 800 forint adókedvezményt, 10 mázsa abrakot hatósági áron, 1040 liter tejbeadás-mentesítést kapott. A község állattenyésztési el­nöke, Laczó András 14 kh-as dolgozó paraszt. Laczó elvtárs élenjár a szerződéskötésben is. Ez évben 2 db szerződött bikát dött bikákat adott át az állam­nak. A rövid időn belül elért nagy eredményekhez nagyban hozzá­segítette a község állattartóit a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda küldötte. Garai Gyula szerződtető szorgalmas felvilá­gosító munkája. Garai Gyula elvtárs a községi állattenyésztők értekezletén ígéretet tett, hogy továbbra is segíti eredményes munkájukat. A község állattenyésztési el­nöke, Laczó András, az állatte­nyésztési értekezleten kijelentet­te, hogy az érsekvadkerti szerző­dött állatokat tenyésztő gazdák arról nevezetesek, hogy este, a fáradságos napi munka után, nem kímélve a fáradságot, álla­taikkal sétálnak az utcákon. (Cene) Tavaszi gyorsíró- versenyek Államigazgatásunk és népgazdasá­gunk munkahelyein, a párt- és tö­megszervezetek irodáiban egyre na- gyobbszámú jól képzett gyorsíróra van szükség. A szakszervezeti bizottságok a dol­gozók érdeklődésének felkeltésével, versenyzési sikerkedvük ébrentartásá­val, a versenyen jól szereplő verseny­zők külön mcgjutalmazásával ered­ményesen járulhatnak hozzá a gyors- írási Versenyügy fejlesztéséhez. A szakszervezetekhez hasonlóéul a többi tömegszervezet is nagy eredménnyel népszerűsítheti tagjai között a gyors­íróversenyeket. A versenybizottság az idei orszá­gos versenyen jutalomban részesíti a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó 6 legjobb versenyzőt, vala­mennyi szakszervezeti ágazat nyer­tesét. A párt- és tömegszervezeteket, üzemek, vállalatok, hivatalok, intéz­mények vezetői minden gyorsírót moz­gósítsanak a gyorsírói versenyre, legyek lehetővé számukra gyakorló­órák, háziversenyek tartását és — ha arra jogosultságot szereznek — az országos gyorsíróversenyre való »elutazásukat is. Az iskolák igazgatói tudatosítsák és hívják fel a tanuló­ifjúság figyelmét a gyorsíróverse­nyekre. A megyei területi versenyeket ápri­lis 25-én, a budapesti területi verse­nyeket május 8—9-én tartják meg !Ü0—120—150—200—250—300 szótagos fokokon. (5 perces diktátumok kézi át­tétellel.) A budapesti területi versenyen csak olyan versengő indulhat, akinek munkahelye vagy iskolája Budapest közigazgatási területén fekszik. Vidé­ken a versenyző csak a megyei ver­senyen versenyezhet. A nevezéseket április 1-ig két példányban kell be­küldeni. A versenybizottság címe az irodakezelői szakiskola versenyfele­lőse. A nevezés tartalmazza a verseny­ző nevét, lakcímét szakszerve­zetét. (Iskoláját és osztályát) a versenyfokokat. Hivatalok, üze­mek. vállalatok, intézmények, cso­portos nevezés esetén fokonkint kü­lön lapon, két-két .példányban küld­jék be a versenyzők betűrendes név­sorát. A nevezési díj fokonként 1 fo­rint. Ezt a nevezéssel egyidejűleg kell befizetni (csoportos nevezés ese­tén, fokonkint, külön-külön csekkla­pon) az „Országos gyorsíró- és gépíró-versenybizottság versenyren­dezőség” elnevezésű 250.387. csekk­számlára. Az országos versenyen, amelyet május 29-én Budapesten rendezünk, csak a 350—400—450 fokra lehet ne­vezni. A versenyzők vigyenek magukkal a versenyre személyazonossági igazol­ványt, sztenogrammpapírt, alátétet és a nevezési díj befizetését igazoló el­ismervényt. A tanulók gép író ver senyét május 22-én tartják, a dolgozók gépíróver­senyére ősszel kerül sor. Versenyügyekben részletes felvilá­gosítást adnak vidéken a helyi ver­senyfelelősök, Budapesten a verseny- bizottság irodája, telefon: 124—593. A simitózás jelentőségéről Tavasszal az első szántóföldi munka a simitózás. Az őszi szán­tások tavaszra — a téli csapadék és a fagy hatására — kedvező szerkezetű állapotot vesznek fel. A tavaszi eső és az erős szelek változása következtében azon­ban, ez a kedvező szerkezet rom­lásnak indul. A talaj felülete kérgessé, tömötté válik. Ennek a káros romlási folyamatnak be­következését akadályozzuk meg a megfelelő időben és szaksze­rűen végzett simítózással. A tavaszi simítózással meg­akadályozzuk az őszi mélyszán­tással összegyűjtött téli nedves­ség gyors elpárolgását, ezáltal azt akkorra tartalékoljuk, amikor a növényeknek a nedvességre a legnagyobb szükségük van. A simítózással elősegítjük a gyo­mok kelését is, amelyeket azután a következő talajmunkával meg­semmisítünk. A simítózással rög­mentes vetőágyat készítünk elő a korai vetésű növények alá. A simitózás előnyeit mérle­gelve szükséges, hogy minden egyes dolgozó paraszt, minden egyes tsz és állami gazdaság fel­készüljön a koratavaszi simító zásra. Most, amikor még nem lehet kint dolgozni a szántóföl­dön, elő kell készíteni a simító- kat, hogy azok amikor szükség lesz rájuk kijavítva, üzemképes állapotban legyenek. A simítózás­ra csaknem minden községben felkészülnek a dolgozó parasz­tok. Homokterenye községben megfordított fogassal fogják vé­gezni a simítózást. Végezhetjük a simítózást kocsioldalakkal, megfordított fogasokkal, több egymás után láncolt rúddal és a Viijámsz-féle simítóval, mint ahogy ezt a berceli Vörös Csil­lag tsz fogja végezni, a berceli gépállomás által rendelkezésére bocsátott simítóval. tózás lényegét és az azzal járó I előnyöket. Ez annak tudható be, hogy a községi mezőgazdasági előadók nem világosítják fel a dolgozókat. A baglvasaljai Rákosi tsz-ben a tagoknak fogal­muk sincs a simítóról. A városi tanács mezőgazdasági előadója Kazareczki elvtárs fe! sem említi a tagoknak. így nem is csoda, ha nem tudják, hogy mi a simító. De nemcsak Baglyason van ez így, hanem igen sok község­ben, talán még tsz-ben is. A szakszerűen dolgozó, illetve gazdálkodó tsz és egyénileg gaz­dálkodók akkor végzik a simító­zást, amikor az őszi szántás any- nyira ifiegszikkadt, megpirkadt, hogy igásfogattal, vagy könnyű traktorral, kártétel nélkül rá lehet menni a talajra. Ez az ál­lapot akkor következik be, ami­kor a föld már nem ragad, nem tapad, hanem lépteink alatt köny- nyedén besüpped, amikor a talaj felső rétege megpirkadt. A simítózást akkor végezzük helyesen, ha a simítót az őszi szántás barázdáira ferdén, rézs- útosan vontatjuk. így elérjük azt, hogy a barázdák orma, a mélyedésekbe kerül és az őszi mélyszántás ezzel teljesen el­simul s. az vékony porhanyós talajréteggel vonódik be. Ez a réteg szigetelő hatásánál fogva megőrzi azt a nedvességet, ame­lyet a talaj a tél folyamán rak­tározott el magában és amelyek­re a növényeknek fejlődésük so­rán nagy szükség van. Ha ezt a szigetelő réteget, tavasszal a simítózással nem teremtjük meg, akkor a talaj megcserepesedik, kiszárad és elveszti a tél folya­mán magába gyűjtött nedves­séget. A simítózással viszont kát. holdanként 4—7 ezer liter vizet is megőrizhetünk, ha a kukoricát vesszük így alapul, a megőrzött csapadék után kát. holdanként több mint 2.5 mázsa terméstöbb­letet érünk el. A simítót legjobb tóval von­tatni, de igen jól megfelelnek erre a célra a lánctalpas, vagy könnyű traktorok is. Ha talajunk erősen tömődött, feltétlenül, szö­ges simítót, vagy fogasboronát használjunk. A tavaszi simító­zást az ősszel megszántott föl­dek egész területén végezzük el, függetlenül attól, hogy mikor és mit akarunk bele vetni. Igen fontos, hogy ezt a munkát ide­jében és mindig az őszi mély­szántás barázdáira, ferde irány ban, azaz rézsútosan végezzük. Ugyanis a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tavasszal gondo­san eisimítőzott talajon a nö­vények a nyár folyamán is job­ban bírják a szárazságot. Élenjáró termelési felelősök megjotalmazása A Nógrádmegyei Magtermel­tető és Veíőmagellátó Vállalat megjutalmazta a szerződéskö­tésben élenjáró községi termelési felelősöket. Mindazon termelési felelősök részére, akik szerződ- tetési tervüket határidőre telje­sítették, a már kifizetett kát. hol- dankénti 5 forintos szerződtetési BALASSAGYARMATI JÁRÁS: Jusztin András Herencsénv Kossik Ferenc. Cserhátsuránv Kordics János, Ersekvadkert Varga Pál, Deitár PÁSZTÓI JÁRÁS: Kraics János. Erdőkürt LInffhi Pál, Erdőtarcsa Jakus Pál. Vanyarc Stevlik János. Kozárd RÉTSÁGI JÁRÁS: Pipó János. Romhánv Dudás János, Diósjenő SALGÓTARJÁNI JÁRÁS: Simon Gábor, madácsl Cered Bácskai István, Salgótarján Mucsina János, Sámsonháza SZÉCSÉNYI JÁRÁS: Huszkó Sándor. Nagvlóc Szabó János, janák, Hollókő Lehoczki István, Varsány Ruzsinszky Pál, Piíány A vállalat az élenjáróknak díszoklevelet adott, akik fárad­ságot nem kímélve vitték előre a szerződéskötés ügyét. A szerződéskötési munkáért az elmúlt évben a termelési felelő­sök 240 forintot kaptak. Ez év­ben 5 forint szerződtetési juta­jutalékon felül holdanként újabb 5 forint prémiumot fizet ki a vál­lalat. Megyénk területén 15.000 fo­rint került ilyen címen kifizetés­re, 87 termelési felelős között. A szerződéskötés munkájában ki­tűntek: Szerződött Kiutalt terület kh. prémium Ft 59.5 300 60 300 55 275 30 150 74 370 65 325 54 270 30 150 7! 355 29 145 120 600 40 200 40 200 77 385 73 365 73 365 72 360 lékot és 5 forint prémiumot, tehát összesen 10 forintot kapnak. Néz­zük csak meg, mit jelent ez pél­dául Huszkó Sándor nagylóci termelési felelősnek. 1953-ban a leszerződött 77 kh-ért 181.80 fo­rintot, 1954-ben ugyanezért a te­rületért 770 forintot kapott. Ipari tanulók versenye A z ipari tanulók között az ” egész országban meg­indult a szocialista munkaver­seny. Ennek keretén belül az is­kolaév beindulása után komoly versengés alakult ki az első és másodéves tanulók között a „szakma legjobb tanulója” cím elnyeréséért, minden szakmában. A január hónap végén megtar­tott csoportos versenyek után a csoport legjobb tanulói február 6-án intézeti versenyen vettek részt, amelynek első és második helyezettjei február 27-én és 28- án Budapesten, területi verse­nyen voltak. Az MTH Középma­gyarországi Igazgatóság terüle­tén lévő 12 vasipari tanulóintézet hasonló szakmájú tanulóival mérték össze tudásukat a salgó­tarjáni MTH 211. számú intézet tanulói. A területi verseny 24 helyezettje közül a salgótarjá­niak 6 helyezést hoztak el. Első helyezést Hartman Mihály öntő, Jancsi Miklós kovács, második helyezést Kecskés Béla öntő, harmadik helyezést: Matiz József kovács, Szali András, villanysze­relő és Kiszej Bertalan motor- szerelő értek el. Az első helyezést elért tanulók 300 forint, a máso'dik 200 forint, a harmadik helyezést elérő ta­nulók pedig 100 forint jutalom­ban részesültek. Ezenkívül em­léklapokat is kaptak. Az elsőéves tanulók részére még e hónapban beindul — a második évesekhez hasonlóan — a „szakma legjobb tanulója” cím elnyeréséért a verseny. Kojnok József MEGJEGYZÉSEK Bűié - csukva A nagybáíonyi szénosztályo­zóüzem vezetősége a múlt év elején felfigyelt arra, hogy a dolgozók a munkahelyüktől többszáz méterre lévő Népbolt­ba járnak a tízórait és az uzsonnát megvásárolni. így egy-egy dolgozó 30—40 percig is távol volt a munkahelyétől. Sok drága perc maradt kihasz­nálatlanul. Ezért úgy határoz­tak, hogy az osztályozó mel­lett egy kis büfét építenek, amely 1953 júniusában el is készült. Még a berendezést is a Szolgáltató Vállalat adta. Megegyeztek az Egri Üzem­élelmezési Vállalattal, hogy biztosítja az árut és a büfét délelőtt négy és délután is négyórai időtartamra nyitva- tartja. Kezdetben volt is árubő­ség és a dolgozók szívesen vá­sároltak a munkahelyüktől par- lépésnyire lévő büfében. Az utóbbi időben azonban az osztályozó dolgozói közül egy­re többen kénytelenek a távo­labb lévő Népboltban vásárol­ni, mert a Szolgáltató Vállalat állal berendezett kis büfét nem tartják nyitva és árut sem biz­tosítanak a vásárlók részére. Az Egri Üzemélelmezési Vál­lalat talán úgy gondolja, hogy a kis büfét csak dísznek épí­tették fel? Nem szükséges oda árut és elárusítót biztosítani? Helyes lenne, ha az Egri Uzemélelmezési Vállalat veze­tősége többet foglalkozna a dolgozók kérésével és elősegí­tené a nagybáíonyi osztályozón a munkafegyelem megszilárdí­tását azáltal, hogy a büfét a megállapodásban meghatáro­zott időpontokban üzemelteti. Szécsényben élnekva kedvezménnyel Szécsény községben 883 kg baromfit, 104 kg tojást, 500 kg sertést és 40 kg,vágómarhát ad­tak már be február végéig a dolgozó parasztok. A begyűjtési rendelet megje­lenése után a pártszervezet és a községi tanács hozzálátott a rendelet ismertetéséhez. Pártna­pokon, taggyűléseken, gazda­gyűléseken tudatosították a kedvezményeket és a mérsék­lést. A községi tanácson határ­idő előtt elkészültek a tervfel­bontással, de emellett felvilágo­sító munkát is végeztek. Sü­megi János 13 holdas dolgozó paraszt évi soványbaromfibe- adását, Varga Béla 12 holdas dolgozó paraszt háromnegyed- évi baromfibeadását, Józsa Sándor 9 holdas gazda meg évi tojásbeadását teljesítette már. A község dolgozói nagy kedv­vel fogadták a kormány azon intézkedését, hogy a hízottser- t éskötelezett ség augusztus 31-ig történő teljesítése után kuko­ricabeadási kedvezményben ré­szesülnek. Velencei János. Oláh Pál, Percze János és Hor­váth Ferenc a társulókkal együtt 505 kg sertést adtak be, hogy kedvezményben részesül­jenek. A községben eddig 20 dolgozó paraszt első félévben teljesiti az év utolsó hónapjaira megállapított sertésbeadást. Jo^os sérelmek Bagó Gábor Pásztóról azzal i panasszal fordult szerkesz- őségünkhöz, hogy 24-en lak­rak egy házban, azaz 6 család :s csak egy illemhely van, és tz is használhatatlan. Mint ír- a, „még tavaly nyáron meg- gérték az ingatlankezelőnél, rogy kérésüknek eleget tesz­lek, de ez az Ígéret még a nai napig is csak Ígéret ma- adt”. Egy másik panasza pedig íz, hogy a lakásán nincs rendes ijtó, nem kellene mást csinál- ri, csak a szobából kivenni az rjtót és azt áttenni a konyhá­ja. A szobában pedig az ajtó relyét befalaztatok Az ingat- ankezelő itt is megígérte, rogy hamarosan intézkedik, ie már azóta sok hét eltelt és nég mindig nincs rendes ajtó. Szerkesztőségünk az ügyet kivizsgálva megállapította, hogy a levélírónak és a többi lakótársának igaza van. Kérjük az illetékeseket, hogy a dolgo­zók panaszait minél előbb orvo­solják. Újházi Sándorné nagybáto- nyi lakos levelében panaszko­dik, hogy a bányászváros MTH-iskolájának környéke szeméthegyekkel van körül­véve. Mint írja, tavaszodik és ha ez a rettenetes sok szemét itt marad, akkor a tífusz ugyancsak innen fog kezdőd­ni, ugyanúgy mint tavaly. Újházi elvtársnőnek való­ban igaza van, mert a sok sze­mét kellemetlen mind a járó­kelőkre, mind az ott lakókra: Ezért kérjük az illetékes szer­veket, hogy ez ügyben járja­nak el és a szemét mielőbbi elszállításáról gondoskodja­nak. Levél a balassagyarmati kaszinóról 1953 nyarán a balassagyar­mati Vendéglátó Vállalat rendbehozta a volt kaszinó­épület északi oldalát. Elké­szült az úgynevezett márvány­terem is, ahol a..dolgozókat jó­ízű ételek, fehér térítőkkel le­takart asztalok és ami a leg­fontosabb, udvarias, kedves kiszolgálók fogadják. A hideg idő ellenére is a márványte­remben kellemesen tölthette az ember az idejét. Van azonban a Vendéglátó Vállalatnak egy súlyos hibája is. A volt kaszinóépület déli oldalán lévő söntés teljesen el van hanyagolva, a mennyezet füstös, egy hengeralakú vas­kályha pedig állandóan ontja magából a füstöt. A Vendég­látó Vállalatnak sokkal több gondot kellene fordítani erre a külső teremre Is, mert min­den dolgozó kellemesen akar­ja eltölteni idejét és olyan helyre kívánkozik, ahol ízlé­ses és pontos ellátásban ré­szesül. Kemény János Patvarc. Ä nógrádszakáli gyapjutermelők eredményei Az Egri Gyapjutermelő Vál­^ lalat nógrádszakáli te­lepe 1953-as tervét 137 száza­lékra teljesítette. Kimagasló eredményt értek, el a rétiszéna és a mesterséges takarmány termelésében. A gazdaságnak már a tervkészítésnél mindenre kiterjedt a figyelme. Határidő előtt kijavította a gépeket, ide­jében gondoskodott a tartalék gépalkatrészekről. Például nem­csak a saját két gépével ka­szálta a dús termést, hanem bérgépekkel is. A kalászosokat tarlóbuktatás után kétszeri szántásba vetette. Az időben végzett aratás és cséplés szemveszteség nélkül történt. A gazdaság földjei gyenge minőségűek, azonban a fejlett agrotechnika alkalmazá­sával a gazdaság nagyszerű eredményeket ért el. Silózási tervüket 145 százalékra teljesí­tették. Ez nemcsak a telep ál­latállományát látta el. hanem jut bőven a társas gazdaságok­nak is. 150 mázsa zabot, 18 má­zsa árpát és 402 mázsa szénát adtak át eddig. A telep dolgozói megérde­melten nyerték el az Egri Gyapjutermelő Vállalat vándor­zászlaját és egy szép nagy rádiót. Ezenkívül Pityi József kocsis 200, Murár Pál juhász 200 és Kovács Balázs gazda­sági vezető 500 forint jutalmat kapott. Most a III. pártkongresszus tiszteletére még nagyobb igye­kezettel dolgoznak a gazdaság­ban. hogy teljesítsék adott sza­vukat. Versenyre hívják a Gyap­jutermelő Vállalat többi tele­peit. Bevezetik az ipari ára­mot, a szecskavágó, a répavágó és daráló meghajtására. A gazdaság dolgozói minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy ■továbbra is megtartsák a ván­dorzászlót. Horváth Mihály NógrádszakáL

Next

/
Thumbnails
Contents