Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-10 / 19. szám

6 SZABAD AOCRAD 1954 március tö­KÖN YVISMERTETÖ ’ Orbán Sándor: A szovjetellenes háború klerikális támogatói A mű gazdag forrásanyagra támaszkodva mutatja be a kleri­kális reakció aknamunkáját a második világháború idején. Be­fejező részét alább közöljük: Az egyházi reakció, amely nemcsak a magyar fasizmus megszületésénél segédkezett, ha­nem végig kiszolgálta azt egy­aránt a szovjetellenes háború előkészítésében és kudarccal tel­jes lefolytatásában, nem nyugo­dott bele istápolójának, a fasiz­mus szétzúzásába, birtokainak, politikai hatalmának elveszté­sébe, a dolgozó nép felszabadí­tásába. Mindent elkövetett azért, hogy a neki „mennyországot” jelentő letűnt rendszert vissza­állíthassa. A Vizer-Vezér-féle nyilasrajongó, szovjet katonákat gyilkoló páterektől kezdve az imperialistákkal cimboráid papi kémekig és közönséges csalókig, széleskörű tevékenység indult a klerikális reakció körében a fia­tal magyar népi demokrácia el­len. E tevékenység irányitója j magyar katolikus egyház veze­tőjének, Mindszenty Józsefnek személyében, a pápa és az im­perialisták jóvoltából az a ször­nyeteg lett, aki a felszabadulás előtt egyszerre tudott lenni a nyilasok és a Habsburgok cin­kosa. Az egyházi apparátus, amely népellenes bűneitől terhelten ma­radt vissza a huszonötesztendős magyar fasizmus idejéről, lénye­gében nem változott. Nem válto­zott az egyházi' reakció alapvető vonala, nép- és szovjetéi lenessé­ge sem. Viszont alapvetően meg­változott az államhatalomhoz való viszonya és ugyanakkor új külpolitikai támaszt is szerzett magának Szemben a felszaba­dulás előtti állapotokkal, amikor az államhatalmat minden erejé­vel támogatta és arra számított, hogy a hitlerista agresszorok A rossz időjárás ellenére is vasárnap délután sokan elláto­gattak a pártoktatók házába, hogy megtekintsék néphadse­regünk 50 tagú, érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesé­nek műsorát. A nézőtér szinte zsúfolásig megtelt, a város kö­zönsége nagy érdeklődést ta­núsított a művészet és a kul­túra iránt. A művészegyüttes kiváló és igen magas színvo­nalú műsorral, színdarabokkal, ének- és táncszámokkal szó­rakoztatták a megjelent dol­gozókat. A Dohányon vett ka­pitány című operettből részle­tet mutatott be az együttes, megsemmisítik a Szovjetuniót, most a hatalom birtokosai ellen folytatott elkeseredett harcot és e harcban valamennyi reakciós erő legfőbb oltalmazóira az ame­rikai imeperialistákra támaszko­dott. Varga Béla egyik Mifid- szentynek írt levelében már 1945-ben arról panaszkodva, hogy a kormányban minden „balra csúszik”, félreérthetetle­nül leszögezte a saját népe ere­jét megvető klerikális reakció álláspontját: ____az országon csa k az isten segíthet és kül­föld”. „Külföld” alatt ők termé­szetesen az imperialistákat ér­tették. Es hogy isten és külföld segítségét együtt emlegették, annak az a magyarázata, hogy az egyház vezetői „csodavárá­suk” során egyre inkább azono­sulni látják lényegileg a fogal­makat. Az egyházi reakció tevékeny­sége nemcsak egyszerűen ,a hi­székeny tömegek megfélemlítésé­re, félrevezetésére terjedt ki, ha­nem mint ismeretes, olyan ter­vek megvalósítására esküdött össze a nemzetközi és a hazai reakció legsötétebb képviselői­vel, mint az ország teljes ki­szolgáltatása az amerikai im­perialistáknak és a dolgozó nép kisemmizése, újra a kizsákmá­nyolás rabigájába való döntése. Nem haboztak egy újabb há­borús vérözönt sem sürgetni, csakhogy visszajöjjön számukra és támogatóik számára ..... az egy darab középkori Magyaror­szág” — mint azt Mindszenty egyik levelében célul tűzte ki. Es hogy ez nemcsak egy ember rögeszméje volt, hanem pro­gramúiként vallotta és sürgette az egyház valamennyi vezetője, azt különösen jól mutatja a Mindszenty- és Grősz-perek ta­nulsága. E perek alkalmából ki­derült, hogy az egyházat az ame­mellyel megnyerte a nézők tetszését. Néphadseregünk művészeit a magyar-szovjet barátsági hó­nap alkalmával az MSZT nógrádmegyei titkársága hívta meg városukba, ezáltal sok örömet és kellemes percet szerzett a város dolgozóinak. SZÁSÁD NOGRAD Az MOP Noqradmeqyei Párt- bizottságának laola Polelös kiadó: Haidű József SzerkeszióséB és Kiadóhivatal; Salqótarlán. Rákóczl-u 92 Te.eron: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdasági és kuaprrovat 52. ktadóbJvatal 43« Szikre hapnyomrlB Budapest. Rőkk Sztlárrt-utca 6. f. 04 Kulcsár MiiiAiy rikai imperialisták stratégiai tar­talékként használták fel a népi demokrácia ellen — Magyaror­szágon éppúgy, mint a szomszéd népi demokratikus országokban. Tervük végrehajtása során ak­kor tolták előtérbe a vatikáni kémközpontból irányított kleri­kális reakciót, amikor az imperia­lizmus többi hadállását ezekben •az országokban már szétverték. Magyarországon a kisgazdapárti és szociáldemokratapárti reakció felszámolása után került sorra az egyházi reakció bevetése. Az imperialisták és a Vatikán, valamint magyarországi cinko­saik azonban elszámították ma­gukat, mert nem vették figyelem­be a népi demokrácia erejét, pár­tunk éberségét népünk ragaszko­dását a megszerzett hatalomhoz. Az összeesküvők és bűntársaik, akik a népi demokráciára kezet emeltek, elnyerték megérdemelt büntetésüket. Alindez azonban nem jelenthet fegyverletételt a klerikális reak­cióval szemben. A szocializmus építése során azok az erők, ame­lyek a felszámolt uralkodó osztá­lyok maradványait, ideológiáját képviselik, nem illeszkedhetnek bele abba a frontba, amely az el­nyomás és a kizsákmányolás megszüntetését, a földi boldog­ság, a kommunizmus megvalósí­tását tűzi ki célül. A Magyar Dolgozók Pártja — mint a földkerekség vala­mennyi kommunista pártja — a békéért folytatott küzdelemben vallásos meggyőződésre való te­kintet nélkül tömöríti és vezeti hazánk valamennyi becsületes békeakaró dolgozóját. Keményen fellép azonban a klerikális re­akció minden próbálkozása el­len. amely a békét, a dolgozó tömegek boldog jövőjét, a nem­zeti függetlenség ügyét veszé­lyeztetné. KÖZLEMÉNY A Központi Vezetőség, illetve a. minisztertanács határozata értelmé­ben a SZOT elnöksége olyan liatáro- zatot hozott, hogy 1934 március 1-töl az összes szakszervezeti szervek ap­parátusában kötött munkaidőt kell bevezetni. A heti munkaidő a napi félórás ebédszünetet is beleszámítva 48 óra lehet. Hogy dolgozóink a késő délutáni időkben is el tudják In­tézni olyan problémáikat, amelyekkel felső szervükhöz kell fordulni, ennek érdekében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a szombati nap kivételével, minden nap este 8 óráig ügyeletes szolgálatot tart. Az üzemi szervek és azok az elvtársak, akiknek problé­máik vannak, ebben az időben is el­intézhetik telefonon (139. sz.) vagy akár személyesen is. vidám az egész napja. ha rendben az emésztése. Keqge? Vz pcAát­KESERÜYIZ Keresünk megvételre kútásó-felsze- relést, benzin-, vagy nyersolaj moto­ros használható vagy kijavítható ál­lapotban lévő szivattyúkat, tábori csősatut, tábori tűzhelyet. Ajánlato­kat szóban vagy levélben kér a Sal­gótarjáni Víz- és Csatornamű Válla­lat. Salgótarján, Rákóczi-út 59. szám. •k Azonnali belépésre felveszünk kő­művest, ácsot, lakatost, szerelőt, a megye területén végzendő kútkarban- tartási munkákra. Kiküldetési költ­ség, szállásköltség, munkahely ré­szé ílítás biztosítva. Ugyanezen szak­mában jártas segédmunkásokat is felveszünk. ' Jelen:kezeseket szóban vagy levélben a Salgótarjáni Víz- és Csatornamű Vállalat, Salgótarján, Rákóczi út 59 sz. alá kéri. BARÁTI BECSÜLET A salgótarjáni November 7. filmszínház március 11 -töl 15-ig játssza a Borisz Izjunkszkij: „Vörös vállpántok” című elbe­szélése alapján készült szines, magyarul beszélő szovjet játék­filmet, amelynek címe: „Baráti becsület.” .,A barátság egyike a leg­szebb szocialista tulajdonsá­goknak” — mondotta Kalinin elvtárs egyik ifjúsági gyűlésen. De tegyük hozzá, a legszebb emberi tulajdonság is. Hány­szor olvastuk a Nagy Honvédő Háborúról szóló könyvekben, a koreai háború napi jelentései­ben a barátság szebbnél szebb példáit. Az igazi barátság nem­csak harc idején, háborús vi­szonyok között óriási jelentősé­gű, hanem az építés bármely szakaszában, iskolában, mun­kában mindenütt. A szovjet film ünnepén be­mutatásra kerülő eavik alkotás, a BARÁTI BECSÜLET ilyen problémával foglalkozik. Kovaljov Vologya és Paskov Genyka együtt tanulnak a Szu- vorov katonai iskolában. Egy vasárnap este Vologya naplóírásba fogott. Tele volt a szíve a barátság és a bimbózó szerelem legszebb érzésével. Leült, s papírra vetette gondo­latait. Vologya örült, mikor Genyka lépett a szobába. Igaz, hogy nem volt köztük szoros baráti kapcsolat, de Ko- valjovban olyan erős volt a • közlékenység vágya, hogy paj­tása elé tolta naplóját. —• Ha akarod, olvasd el... Paskov azonban nem érde­melte meg ezt a baráti bizal­mat, mert másnap, a reggelinél gúnyolódni kezdett Vologya legszebb érzései felett. Kovaljov hirtelenségében pedig megütötte öt. Az ügy a komszomol-gyülés elé került. A nevelők élesen megbírálták Paskovot. — „Nem járt el becsületesen. Szinte azt mondhatnám, hogy hitszegés' így visszaélni a baráti biza­lommal” — mondotta Bokanov őrnagy. A fiúk között a jó vi­szony megszakadt, de Kovaljov mégis szép példáját adta a ba­rátságnak. A növendékek lő- gyakorlatról tartanak hazafelé. Paskov hanyagul a fal mellé ál­lította fegyverét, s eszébe sem volt, hogy kitisztítsa azt. Tár­sai ezalatt serényen munkálkod­tak puskájukon. A fegyver­szemle ideje vészesen közele­dett. Vologya, hogy megmentse társát, sietve megtisztította az otthagyott fegyvert. A szemlén Genyka szemlesütve állt. Érezte, hogy hamarosan baj lesz ha­nyagságából. De más történt. A parancsnok Paskovot megdi­csérte fegyverének gondos ápo­lásáért. — Kovaljov egy szót sem szólt, de barátsága le­győzte a korábbi összetűzést. A film a katonaiskola sok iz­galmas epizódját, a hallgatók nagygyakorlatát és csínyét örö­kíti meg. A NÉPHADSEREG MŰVÉSZEGYÜTTESE SALGÓTARJÁNBAN Budapesti Honvéd—Salgótarjáni Bányász 3:1 (1:1) A kétnapos eső Salgótarjánban' tel­jesen elrontotta a Bányász-pálya ta­laját. így mély, sáros pályán került sor az 1954. évi első NB I-es labda- rűgóraérkőzésre, amely iránt így is igen nagy volt az érdeklődés. Elősző» a kát csapat tartalékai mérték össze erejüket, melyből a Bu­dapesti Honvéd fi, kerül; ki győzte­sen. Ugyanis nagy küzdelemben 3:2 arányú győzelmet harcoltak tó a Sal­gótarjáni Bányász II, fiataljai el­len. Ezután került sor a két sportkör \B I-es csapatainak találkozójára. A mérkőzés elején valamivel a hazai csapat támadott többet. A Bányász csatárok szép és ötletes támadáso­kat vezettek a Honvéd kapujára. De mégis a vendégek szerezték meg a vezetés;. Egy támadás végén Machos szép góh lőtt Oláh hálójába. Azon­ban nem sokáig vezetett a vendég­csapat, mert Teket II. szép elfutása és jó beadása ♦ után Grosits csak ki­ütni tudja a labdát, melyet a befutó Opova lő a hálóba. 1:1. Feltűnő so­ka: reklamálnak a vendégcsapat já­tékosai. Egy összecsapás után Teket ff. megsérül, de azért tovább ját­szik. A lí. félidőben a honvédek veszik át a játék irányítását. Nehéz percek követik egymást a Bányász kapuja előtt. Az első negyedóra végén Czi- bor lesgyanús helyzetből gólt lő. 2:1. Ezután a hazai csatárok egy­re ostromolják Grosits kapuját, de bevenni nem tudják. Egy ízben Opova már csak a kapuvédővel áll szemben, de lövését védi Grosits. Majd Csuber- da lövése jut kapu mellé. Azonban a nagy nyomás ellenére újabb gólt ér el a Honvéd. Lóránt hosszú előre- adására egyszerre fut a tarjáni véde­lem és Tichy, a Honvéd fiatal közép­csatára is. Oláh a kapujából kifutva, a labdát ahelyett, hogy felvenné, bele­vágja az egyik tarjáni védőbe. A le­pattanó labdát Tichv. az üresen ha­gyott tarjáni kapuba gurítja. 3:1. Ez­után már hiába támadnak tovább is a Bányász csatárai, nem tudnak gólt lőni. Á mérkőzés utolsó perceiben Szojka hatalmas lövése az oldalhá­lóba akadt. Mezőnyjáték közben ért véget a mérkőzés. A találkozó jó játékot és hatalmas küzdelmet hozott, amelyből mindkét csapat alaposan kivette részét. Az első félidőben inkább a hazaiak, a másodikban a vendégek támadtak va­lamivel többet. A salgótarjáni csa.á- rok azonban nem tudták úgy kihasz­nálni a kín'álkozp helyzeteiket, mint a Honvéd csatárai. A mutatott játék alapján nem volt annyival rosszabb a .arjáni csapat, mint ahogy azt a gólarány mutatja, mert legalább annyi gólhelyzete volt a Bányász csatárainak is, mint a vendégeknek. De hiába, nem ment úgy a góllö­vés.­A sportkörök feladatai az MHK terén A sportkörökben folyó MHK-mun- ka csak akkor lesz . eredményes, ha azt tervszerűség jellemzi. A sport­kor .MHK-munkájának helyes meg szervezése és lebonyolítása a sport­kör elnökségének kollektív feladata. Meg kell szüntetni azt a sok helyen kialakult helytelen gyakorlatot, ho-gy az MHK-munka kizárólag az MHK- bizottság feladata. Az MHK-mumkán- kat eddig általában kampány-szerű­ség jellemezte. Ennek kiküszöbölése érdekében minden sportköri vezető­ség. készítsen munkatervet, felkészí­tési és probáztatási ütemtervet a sportkör versenynaptára alapján. Ál­lapítsa meg a feladatok sorrendjét és azok jó végrehajtását idejében biztosítsa. Az MHK testnevelési rendszer pró­báira a felkészítést úgy kell meg­szervezni a sportkörben, hogy az ne csak a „nem sportolók” mozgalma, hanem a szakosztályi sportolók fel­készítésének alapja legyen. Az a sportkör végez jó munkát, ahol a sportköri versenyeken a sportkör va­lamennyi szakosztályi és kezdő spor­tolója résztvesz az MHK-ban szerep­lő sportágakban és nemcsak annak a szakosztálynak tagjai, amelyikben a spor.kör versenyt rendez. Például a sportkör mezei futóbajnokiságún nem­csak az atlétikai szakosztály tagjai, hanem a többi szakosztályok spor­tolói. valamint az MHK-ra jelentke­zett kezdő sportolók is indulnak. ^ A jelentkezések megszervezésénél érvényesülnie kell az önkéntesség­nek. tehát igen helyes, ha sportfilme­ket vagy sportdélutánt rendezünk és ezeken keresztül tudatosítjuk, hogy az MHK testnevelési rendszer a dol­gozók egészségének a megvédésére is irányul. Helyes, ha a jelentkezések után a „kötelező előadásokat” meg­járjuk. így' a jelentkezők tisztában lesznek az MHK céljával. A jelentkezés alkalmával minden sportkör tartsa szem előtt azt a fon­tos szempontot, hogy 1954-ben fő fel­adatunk az MHK testnevelési rend­szer minőségi színvonalának emelése. A jelentkezők bevonásánál ne a számszerüség legyen az irányító szem­pont. Olyan dolgozókat vonjunk be az MHK testnevelési rendszerbe, akik előreláthatólag teljesíteni tudják az MHK testnevelési rendszer követel­ményeit és ne szorgalmazzák olyan dolgozók jelentkezését, akiknek egész­ségi állapota, vagy kora, vagy egyéb életkörülményei akadályozzák az MHK testnevelési rendszerben való eredményes részvételt. A jelentkezők a jelentkezéskor tölt­sék ki a személyi lapot, amit össze­gyűjtve az MHK-bizottság nyilván­tartójához juttasanak el. A mezei futás sportköri bajnoksá­gai megrendezésének ideje az egy­séges versenynaptár szerint máréius hó 1-től 15-ig. A mezei futás távja egyezik az MHK-ban kötelezően elő­írt távokkal. A sportkörök vezetőségei úgy irá­nyítsák a szakosztályok és kezdő sportolók felkészüléseit, hogy a sport­kör mezei-futóbajnokságán valameny- nyi szakosztályi és kezdő sportolók MHK-ra jelentkezetek részt vegye­nek. 1954 évben a TSB-k csak azokat a versenyeket és próbákat ismerik el, amiken az illetékes TSB-k MHK ellen­őrző bizottságának tagja részt vesz, tehát minden sportkör a verseny vagy próba előtt értesítse az üledékes TSB-t. hogy hűkor milyen időben, melyik pályán akar MHK-versenyt, vagy próbát rendezni, hogy az illeté­kes TSB ki tudia küldeni az MHK ellenőrző bizottságot. Ezek a felada­tok csak akkor oldhatók meg. ha va­lamennyi szervezet fokozottabb mó­don, rendszeresebben és sokkal lelki- ismeretesebben foglalkozik az MHK- fnunkával. Tehát, hogy jó munkát tudjunk végezni ez évben, már most kel! megszervezni a munka menetét, és az MHK-nrunkáltak a felsőbb szer­vek is adjanak meg minden segítsé­get, hogy az 1954. évi MHK-mumka a minőség színvonalának emelésével járjon. Az MMv-havijelenléseií beküldésének módosítása Hogyan teljesítettük minősítési tervünket? Az elmúlt évi minősítési munkát értékelve, meg kell állapítani, hogy a terv globális teljesítése ellenére is igen sok hiányosság merült fel. En­nek okozói elsősorban maguk a sport­körök. Nem vették figyelembe a mi­nősítési szabályzatot és' annak ^célki­tűzését. így igen nehezen sikerült 100 százalékig teljesíteni tervünket. Az elért eredmény megmutatja az előfordult hibákat is. Vizsgáljuk meg, melyek voltak ezek. Döntően a minősítések kérésénél mutatkoznak nehézségek. Nem vették figyelembe a szabályzatban előírt kö­vetelményt. amely szerint az ered­mény elérése után nyomban kérni kell a sportolók osziálybasorolását. Ezért maradt a decemberi hónapra a minősítések 90 százaléka. így- termé­szetesen nem tudták feldolgozni a kérelmeket és ez a sportolók szerep­lését gátolja. Hiányosan voltak ki­töltve a nyomtatványok, amiért több­ször vissza kellett küldeni a minő­sítési kérelmeket. Előfordult pél­dául a Jobbágyi Vasasnál, hogy a már rajtengedélyes sportolók ré­szére újabb 1 nyilvántartásig lapo­kat töltöttek, ki. A Salgótarjáni Építők kétszer kérték Vincze Gyula és Malis Tibor minősítését. A Nagybátonyi Bányász az 1932 és 33- ban született sportolók részére kért ifjúsági minősítést. A Salgótarjáni Bányász 13 éves versenyzőt akart ökölvívásban minősíteni. Az MTSK ifjúsági asztaliteniszezőket akart. III. osztályúra minősíteni. A felsorol; hi­bákból is következtethetünk, hogy milyen nagy mértékben gátolta a mi­nősítési munkát a hiányos vagy pon­tatlan kitöl.és és kérelem. A legtöbb eset gondatlanságból adódott, mert nem vették figyelembe az előírt sza­bályzatot. A nagyfokú hibák mellett mégis si­került 100.8 százalékra teljesíteni- 1953. évi minősítési tervünket. Ez an­nak tudható be elsősorban, hogy a TSB-k és társadalmi szövetségek fá­radságot nem kímélve állandóan na­pirenden tartották a minősítések ké­rését. Nem volt olyan értekezlet, ahol ne emlékeztek volna meg a sportolók osztálybasorolásáról. így sikerült el­érni az alábbi eredményeket: Salgótarján város Salgótarjáni járás Pásztói j.árás Bgyarmati járás Szécsén-yi járás Rétsági járási Összesen: 459 fő 122.7% 215 fő 145.0*, 94 fő löö.8'a 113 fő 46.3% 51 fő 156.2% *8 fő 75.0% 951 íő 100.8% A fenti adatok csak a 11 kiemelt sportág új minősítését mutatják, amelyre az elmúlt esztendőben fej­lesztési tervet állapítottak meg. így Is látszik, hogy hol volt elégtelen a mun­ka. Az 1952. évben ugyanc-ak Balas­sa gyarmo-t maradt el a terv 'teljesí­tésében. J953-ban szintén. Ha sport­szer^vezetenként- bontjuk szét a fenti számot, úgy kimutatható, hogy hol maradtak el a terv teljesítésétől és kik lettek eleget annak. SZOT 480 fő 134.0'; MTH . 64 fo 150.7% Középiskola 299 fő 81.4% Falu 94 fő 56.9% Szpartakusz 14 fő nem volt tea-ve A szakszervezeti sportkörökben ál­talában kielégítő munka folyt. Nern mondható el ez a középiskolákról és faluról. Különösen a középiskolai térvteljesí.és maradt el a létszámhoz viszonyítva. Tervük teljesítésétől 65 fővel maradtak el. Hasonló volt a helyzet 1952-ben is. Általában a kö­zépiskolák nem fordítanak komoly gondot sportolóik osztálybasorolá­Testnevelési és sportmozgalmunk •fejlődését, az MHK-terv végrehajtá­sát az elmúlt évben nagyban hátrál­tatta az, hogy a sportkörök az MHK- havijelentést nem küld.ék meg az il­letékes TSB-nek, vagy ha meg is küldték, akkor sem határidőre. Hiá­nyossága volt a havi jelentésnek, hogy a beküldött adatok nem voltak reálisak, a sportkörök nem támasz­kodtak minden esetben a hielesság- re és így legtöbb esetbeif valótlansá­got jelentettek. E hiányosságok kikü­szöbölésére az OTSB a KSH elnöké­vel egyetértésben azt az alábbiakban szabályozta Az iskolai sportkörök: általános-, középiskolák, valamint a mumkaerőtarta lékok sportkörei négy alkalommal, április 1, iúlius 1, októ­ber 1, és 1955 január 1. A szakszervezeti sportkörök és fa­lusi sportkörök: öt alkalommal, április 1. július 1, szeptember I, október 1 és 1955 ja­nuár 1. Iskolai szervek feladata az MHK-, LMUK-jelentések elkészítésével kap­csolatban az iskolai sportkörök és is­kolák általános, közép és munkaerő- tartalékok sportkörei négy alkalom­mal. április, július, október és 1955 január hónapban az l-helyzet . alap­ján 3«ig kötelesek a kitöltött MHK-. LMHK-jelentést eljuttatni a felettes szerveikhez. A jelentést a sportkörök 3 példányban töltsék ki és ebből 1 példányt az illetékes TSB-nek, 1 pél­dányt a járási városi VB oktatási csoportjainak, a harmadik példányt pedig helyezzék irattárba. A jelen­tésnek tartalmazni kell mindazoknak a nem sportköri tagoknak az ada­tait is. akik az iskola MHK-, LMHK- prőbázásaiba kapcsolódjak be. A szakszervezeti és Szpartakusz sportkörök: A szakszervezeti és Szparlakusz sportkörei hat alkalommal, április, 5únius,* július, szeptember, október és 1955 január hónapban az 1-he­lyezettnek megfelelően 3-ig kötelesek eljuttatni a kitöltött MHK-jelenlése- ket a felsőbb szerveikhez. A jelenté­seket a sportkörök 3 példányban töltsék ki és 1 példányt ?z illetékes TSB-nek, I példányt az illető sport- egyesület területi elnökségnek. I példányt pedig irattárba helyezzenek. 5 jelentésnek tartalmazni kell tnin^. azoknak a nem sportköri tagoknak adatait is, akik az üzem. hivatal MHK próbázásáiba kapcsolódtak be. A községi sportkörök: Hat aikalommak április, lúrűtis. július, szeptember, október és 1955 január hónapban az 1-i helyzetnek, megfelelően kötelesek elfut.tűni a fe* le.tes szervhez a kitöltött MHK-je- ie ütéseket. A jelentéseket a. sportkörök két pél­dányban készítsék ^el és 1 péidányí az illetékes TSB-nek. 1 példányt pe­dig helyezzenek irattárba. Az MHK-jelentésre kötelezett vala­mennyi sp or t szervnek gondosan ügyelni kell. hogy a jelentések rova­tainak kitöltése való adatokat tar­talmazzon, különösen ügyeljenek az alábbiakra: a) a „próbára jelentkezett** rova­tokban csak azok jelenthetők szám­szerűen. akik az MHK személyi la­pot kitöltötték és aláírták. b) a „részpróbát tett” rovatokban csak azok számszerű adatai jegyez­hetők be, akik legalább 3 próbát eredményesen teljesítették. c) a „jelvényt megszerezte” rova­tokban csak azok adatai tüntethe­tők fel, akik az MHK-ielvényt az illetékes TSB-től átvették. A jelentésekhez szükséges nyomtat­ványokat az illetékes 'iSB-k március hónapban a sportkörökhöz eljuttat­ják. Az OTSB módosította a kibele­ző követelményeknél a gyorsított me­netet. az eddig 8 tón gyorsított me­net helyett 5 km gyaloglás:, a nők­nél 5 km gyorsított menet helyett 3 km gyaloglást ír elő. Úgy a nőknél, mint a férfiaknál a gyaloglást- az at­létikai szabályok szerint kell Iebo- nyolí.ani. Az elmúlt héten az NB T-ben és az NB II-ben szereplő csapatok és játékosok sportszerű viselkedésé­nek további fejlesztéséről tár­gyaltak Budapesten a játékveze­tők. «edzők, spoi’tköri vezetők és játékosok. Tabák Endre, az Or­szágos Játékvezetői Tanács kép­viselője ismertette a tavalyi baj­noki mérkőzések tapasztalatait, majd kitért arra, hogy a további fejlődés érdekében a labdarúgó­játékvezetők alaposan előkészül­tek ezévj feladataikra. A játékve­zetők november óta elméleti to­vábbképzésen vettek részt, utána pontosan kidolgozott edzésterv szerint végzik gyakorlati előké­születeiket. Tabák Endre kérte az NB. I-ben és NB II-ben részvevő csapatok vezetőit, csapatkapitányait, és játékosait: mindent kövessenek el, hogy 1954-ben tovább javuljon a helyzet a sportszerű viselkedés te­rén. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. Az edzők részéről; Bukovi aa. u. Ha a felsorolt eredményeket vizs­gáljuk. láthatjuk, hogy az elmult évi minősítési tervünket teljesítettük, de ugyanakkor felhívja figyelmünket fo­kozottabb mértékben a falusi és kö­zépiskolai lemaradás. Elsősorban ezeken a területeken kell megjavítani az idén a minősítési munkát. Az ed­zők, testnevelő-tanárok, sportköri-ve­zetők munkáját nem képezte sok eset­ben a sportoktatási munka egyik fok­mérője a minősítés. így csupán ad- minisztrahv feladatot láttak benne ás nem nézték a sportolóra nézve a fej­lődési lehetőséget. Az év végén az­után kapkodtak és ennek egyik kö­vetkezményeképpen igen sok hibával oldották meg feladatukat. Az elmondottak fokozottabb mun­kára intenek minket az idei évben.. Feladata minden sportvezetőnek, ed­zőnek,-hogy pontosan nyilvántartsák a sportolók eredméyeit és szereplé­sét. Csakis így tudják időben kérni a minösí.éseket'. Nem szabad meg­várna az év végét, hanem az ered­mény elérésével egy időben kérni kell azt. NAGYBATONYI banyasz— JOBBÁGYI VASAS 3:2 KISTERENYEI bányász —RECSK 6:2 Márton Opata, Zoltán, Kiéber Gá­bor és Albert József. A szakosz­tályvezetők közül Csáki Sándor, és Hermann Béla. A játékvezetők közül Zsolt István és Tausz Ká­roly szólalt fel. Az értekezlet végén határozati javaslatot fogadtak el. Ebben a javaslatban szerepel például az, hogy sportszerűségj verson yt ír­nak ki az NB I-ben és az NB II- ben szereplő csapatok és játéko­soknak ki az NB 1-ben és az NB II- részére (ezt játékvezetői jelenté­sek alapján fogják kiértékelni), valamint az, hogy a sportkörök ia minden lehetőt megtesznek e já­tékosaik sportszerű viselkedésé­nek további javítása érdekében. Az NB I-es és NB Il-es mérkőzé­sek vezetésére jogosult játékve­zetők a jövőben 'igyekeznek mi­nél gyakrabban résztvenni sport­körök labdarúgószakosztálvainak megbeszélésein és munkájukkal segítik az edzők, vezetők nevelői tevékenységét. Sportszerűségi versenyt írnak ki az NB I-ben és NB II-ben szereplő játékosok számára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents