Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-10 / 19. szám
1654 március 10. SZABAD nSgbId 3 Jobb együttműködést, tervszerűbb munkát a nagybátonyi szénosztályozó és termelő vállalatok között Felkészültén váriak az ébredező tavaszt — Látogatás a paloiásl Május 1 tsz-ben A nagybátonyi szénosztályozóra szinte szünet nélkül érkeznek a szénnel megrakott csillék. Itt osztályozzák a tiribesi, kányási, nagybátonyi és a ménkesi vállalatok bányászainak termékeit. A szén osztályozás után vasúti kocsikba kerül és jut e! az ipar kenyere az ország különböző részeire. A szénnel megrakott vagonok hosszú sorainak indítása gyors, ütemes, pontos, szervezett munkát követel az osztályozó dolgozóitól. Minden dolgozónak lelkiismeretesen kell végeznie a meghatározott feladatát, ha elő akarja segíteni a gyors szénosztályozást és a vagonok töltését. Egy-két dolgozó figyelmetlensége, nemtörődömsége, akadályt gördít a szén osztályozása elé, de hátráltatja a bányászok üres csillével való ellátását is. Tehát nagyrészt rajtuk múlik az egyesülés mozgalom sikere és hogy a bányászok a lefejtett szénkészletet, milyen ütemesen tudják a felszínre küldeni. A nagybátonyi osztályozó becsületes dolgozói mindent elkövettek, hogy elősegítsék a többtermelést. Bár sok nehézséggel kellett megküzdeniök: a zord hideg idő, a csillékbe befagyott szén kiürítése nagy próbára tette küzdeniakarásukat. Panasz mégis aiig hangzott el. Most azonban az enyhe idő ellenére is mérgelődnek. Szervezetlenség akadályozza az egyenletes, folyamatos szénosztályzást. Sok az állási, várakozási idő, mert a bányaüzemek szállítása időnként elakad, és ezáltal az osztályozó kapacitása kihasználatlanul marad. A tervszerűtlenség következtében március 3-án a délelőtti műszakban a szorospataki üzemnél 80, a ménkesi kötélpályán 60, a kányási bányaüzemnél pedig. 150 percre akadt meg a szállítás. A délutáni harmadban ez újból megismétlődött, de az éjieles műszakban a ménkesi ismét 180. a kányási üzemnél pedig 225 percig szünetelt a szállítás. A hosszú szünetek után, azután minden üzeni egyszerre szállít. amellyel nagy kapkodást idéznek elő az osztályozón. A hirtelen felgyülemlett szénmenv- nyiséget nem lehet pár perc alatt osztályozni: egyrészt a dolgozók nem győzik, másrészt a túlterhelés a gépek meghibásodását előidézheti. A szállítás hullámzásait ki lehet küszöbölni. Bár az osztályozó vezetői több esetben jelentették a termelőüzemek vezetői felé a szállítás tervsze- rűtlenségét, de ennek ellenére hiányzik a ciklus szerinti szállítás. A termelőüzemek vezetői nem ellenőrzik, hogy a kitermelt szénmennyiséget, minden harmad szállítószemélyzete leszállítja-e az osztályozóra. A szorospataki száliítóvonalon gyakran előfordul, hogy a mozdonyüzemnél 3—4 szénnel megrakott hosszú szerelvény vesztegel. Közben az osztályozóra 40—50 percig nem érkezik szén A szállítás átszervezésével ezt az állapotot fel lehetne számolni, miáltal az osztályozó részére biztosítanák az egyenletes munkát, saját termelőüzemeik részére pedig a tervszerű ürescsilleeliá- tást. Súlyos hiba az is, hogy a kányási vállalat egyes felelőtlen bányászai a szénszállító kasokban szén helyeit vizet lapátolnak. De az is előfordul, hogy a meddővel megrakott csillék tetejére 20 cm vastag szénréteget szórnak. Ezzel a szén minőségét is rongálják, de egyúttal a gépek meghibásodását is előidézik. Sokan etfeledkeznek arról, hogy az osztályozó dolgozói segíteni akarják a bányászok harcát. A 111. pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmuk is úgy szól. hogy minden szénné! megrakott csillét a tőlük telhető gyorsasággal kiürítenek és az üres csillét azonnal visszaküldik a bányászoknak. Sidi János csil- - ledöntögető brigádvezető is így nyilatkozik: „csak hadd jöjjön, egyenletesen, folyamatosan a szén, mi a feladatunkat elvégezzük". A kötélpályakarbantartó csoport a 3-i termelési értekezleten megfogadta, 15 kas felszerelésével lehetővé teszi, hogy a szorospataki üzemhez kötélpályán szállítsák a fát. Kisbali Sándor szerelőcsoportja pedig 13-ra befejezi a körsin építését. A jobb munkaszervezés megteremtése érdekében azonban soí< a tennivaló az osztályozón is. A feladat az, hogy az osztályozó vezetősége szorosabb kapcsolatot teremtsen a termelőüzemek vezetőivel és közösen beszéljék meg a hibák minél előbbi felszámolását, az egyenletes szállítás megvalósításának módjait. Ezenkívül az osztályozó vezetői az adminisztratív intézkedések helyett többet foglalkozzanak a munkafegyelemlazítókkal. A hiányzás megszüntetésének nem az a módja, hogy a hibák elkövetőit elküldjük a munkahelyről, mert más munkakörben tovább folytatják fegyelmezetlenségüket. Az igazolatlanul távolmaradókat neveljék meg és ezáltal csökkenteni tudják a munkaerövándor- lást, amely igen nagy az osztályozón. Á pártszervezet vezetőségének is nagyobb mértékben keil gyakorolnia. az ellenőrzést és a nevelőmunkát. Ke elégedjenek meg azzal, hogy a felvilágosítómunka csak a délelőtti harmadban folyjon. Ne feledjék el, hogy a tiribesi kötélpálya beszerelése után a követelmények nagyobbak lesznek. A megnövekedett feladatoknak pedig, csak úgy tudnak eleget tenni, ha a munkafegyelem ' megszilárdul, megszűnik a nagy fluktuáció és a kommunisták kerülnek a verseny élére őket pedig követik a. pártonkí- vüli becsületes dolgozók. A termelőüzemekkel megteremtett jobb kooperáció mellett csak ebben az esetben tudják ellátni elég üres csillével a szénfal mellett küzdő bányászokat és így segíthetik elő munkájukkal a széntermelés fokozását, az egyesülés mozgalom sikerét. Fodor Ernő Csilleürítők versenye A Nógrádi Szénszál! Hó és nagy lendülettel indultai harcba. hogy elősegítsék a közvetlen szénfa! mellett dolgozó munkások által vállalt kötelezettségek teljesítését. A Nagybátonyi Szénosztályo zón a csilledöníögető brigádok közül Szidj János öttagú brigádja Került az élre. Jó munkát végzeft Gsemer Lajos és Juhász- Klára brigádja is, aunelyeK becsületes, lelkiismeretes munkával segítették elő a terxne'ő csapatok ürescsi.le ellátását. Ugyancsak jó munkát végeztek a nagyba ion yi gépműhelyben Oláh Sándor és Ha'- mosi István, akik 52 darab csőperem hegesztési munkálatait az előirányzott 65 óra helyett, 55 órára vállalták és vállalásukat 45 óra alatt befejezték. A mofortekercselesnel Mező Gábor, Kéri István. Bajai ár László és Kosztélni,k István é.' tek.el jó eredményi. Kispál Tibor A KONGRESSZUSI VERSENY ÉLENJÁRÓI Tanyai Ferenc, a kisterenyei bányaüzemek aknászának csoportja a kongresszusi munkaverseny alkalmával tervét naponta túlteljesíti. Napi átlagteljesítményük 180 százalék. Forgó Alajos mátranováki dolgozó paraszt a Hl. pártkongresszus tiszteletére sertésbeadá. sát az egész évre, a baromfit 95 százalékig, a tojást pedig az első negyedévre teljesítette. Molnár István, a Tűzhelygyár sztahanovista csiszolója a kongresszus tiszteletére, csoportjával 204 darab tüzhelyalkatrész csiszolását vállalták. Átlagos teljesítményük 190—200 százalék. Koós h. László kisterenyei dolgozó paraszt a parikongresz- szus tiszteletére felajánlotta, hogy félévi baromfi- és tojás- beadásának eleget tesz. Felajánlását nagyrészben teljesítette. Nyerges Lajos, a csigakuti lej. tösakna vájára a kongresszus tiszteletére csapatával terven felül 30 csille szén termelését vállalta. Vállalását eddig 120 százalékra teljesítette. Ifj. Lőrik István pásztói dolgozó paraszt a III. pártkongresz- szus tiszteletére az 1954. év: baromfi- és tojásbeadását teljesítette, sőt már túl is teljesítette. ták olyan ujjongó örömérzéssel a tél haldoklását hirdető első langyos, tavaszi napfényt, mint most. Mintha egy csapásra megváltoztak volna az emberek. Talán az első tavaszi napfény hatására? Igen, úgy is lehet mondani. A tavasz belopakodott már az emberek szívébe. Az első meleg' napsugár pirosra festette az arcokat, jókedvet, erőt, tendüle- tet vitt a munkába. Mert hát nagy tétről van szó. A mezőgazdasági programm végrehajtásának etső tavaszán, kell megalapozni a terménybőséget. Nemcsak az országban, hanem a tsz-ben is. Zsiga Mária, Valóczi Ilona már nem elégszik meg a multévi jövedelemmel. Nemcsak, hogy jobban akarnak élni. hanem szebb ruhákban is akarnak öltözködni. De ez a kívánsága minden tsz tagnak. Vidáman, kulturáltan és jólétben élni. Ezért aztán- kétszeresen öröm a kitavaszodás. Tavaszra készülnek a tsz-ben, amely majdhogy már a sarkukban jár. De bármennyire is zord volt a tél, a Május 1- beliek mégsem tétlenkedtek a meleg kályha mellett. Ott, az udvar küzepén fekvő fészer alatt kijavítva, beolajozva sorakoznak feí a tavaszi munkára készen az ekék, boronák, simítok, vetőgépek és hengerek. Ezért a munkáért legtöbb dicséret Majer Ferenc szövetkezeti kovácsnak jár. Igaz, hátra van még egy vetőgép kijavítása. Ezzel is készen lennének már, de a földművesszövetkezetben nem lehetett kapni gömbvasat, no, meg Ozibiusz Sándort is melegkályha mellé kergette a tél. Sajnos még az első tavaszi nap csábító hatására sem hagyta ott a meleg fészket. Már pedig az idő sürget. Nincs mire várni. Meg kell javítani ezt a vetőgépet is. i 1 iért nem esi- nál/a meg az. aki elvállalta — bosszankodik pillanatnyi felhevültségé- ben Majer Ferenc kovács. — Hiszen tudja maga is, nem várhatunk a késlekedőkre — válaszolt neki Orgová- nyi János elnök. — Csinálja meg jól, ne hogy vetéskor baj legyen, mert ahogy én az időből kinézem, meg kell szorítani a vetést, ha jó termést akarunk —j- szól még oda Májor felé s elindul Zsiga Erzsiékhez, akik a burgonyaprizma felbontásán, a nyári ültetésből kapott gumó átválogatásán dolgoznak. — Jó haladtok lányok — dicséri mindjárt a szorgalmas munkát. A lányok valóban jó munkát végeznek. Gondosan ügyelnek arra, hogy egy fa- gvott gumó se kerüljön vissza a prizmába. Egyébként a gondos, szakszerű tárolás, a rendkívüli hideg tél ellenére is megóvta a gumókat a megfagyástól. A lányok csak úgy könnyedén öltöz: ve Végzik e munkát. Süt ugyan a nap, de olykor-olykor felsüvölt a csípős szél is, felhőt kergetve maga mögött az égen. Id. Szűcs János hangulatos viccei a lányokkal elfelejtetik a tél utolsó csípős leheletéit. — Csalóka idő még ez, de tavaszodik, nekünk meg ez a fontos — mondja Orgoványi elvtárs, s tekintete a távoli szántóföldeken pihen ... A fakadás üde zöldje, ugyan még nem virít sehol, az őszi vetések mély lélegzését látja vélni távol. Csak az ég mosolyog kéken, könnyedséggel keblére ölelve az apró felhőket. Egy-két hét S máskép lesz itt minden. Kizöldül a vetés, sarjadzik a fű, s a tavasz kibontakoztatja a növényvilág pompáit. De még most a szellők nem hordják szárnyaikon a virágok illatát, a fakadó rügyek édes zamatját. Csak a föld kebeléből száll fel a saiátos illat, mivel beitta a hó levét s párolgásnak indítja a meleg napsugár. Az izig-véricr szántóvető ember érzi csak ezt az illatot... — Nem sok van már hátra — mondja mélyen elgondolkozva Orgoványi elvtárs és a kertészet felé veszi útját. A kertészetben' pezsgő munka folyik. Mit- csutka János kocsis lólrágyát hord a me- legágy készítéshez. Szita Imre zöldség- termelési brigádvezető, Török István, Dé- viák Mihály szövetkezeti tagok a melegágyat készítik. Lám. lám, Hanki Pált is munkára csalta a tavasz. Persze ideje már! Dolgozni kell itt serényen. Hisz sok munkáskézre van itt szükség, a helyi mező- gazdasági programm megvalósításához. A már elkészített melegágyakon szalmatakarók fekszenek. Tóth Erzsébet, Csóré Julianna. Csordás Szeréna, Kovács Ferenc- né DISZ-es fiatalok készítették ezeket. Ki is jut nekik a dicsérő szó. A takaróval fe- detett ablaküvegeken gyöngyözik a pára. ami azt jelenti, hogy a jövő hét elején elvethetik a magot. A kertészeti brigád célja az, hogy minél több káposztát, paprikát, paradicsomot termeljenek Az elnök útja a baromfifarmra vezet. Van itt seregével magyar kendermagos, leghorn és egyéb más tyúk- fajta. Hangoskodásuk betölti az egész tanyát. Az öreg Bedő János birodalma ez. aki szorgalmasan neveli a baromfi sereget. A szakszerű nevelés folytán növekedik a tojáshozam. — Legutóbb vettünk egy 500-as csibe- keltetögépet. Az a célunk, hogy saját részünkre 2000 csibét neveljünk — magyarázza Orgoványi János. Az öreg Bedő úgylátszik túl akarja teljesíteni a tervet, mert már most is megülte- telt két kotlós tyúkot. A felújúló szélrohamok e közben esőfelhőt vontak a kék égre. Később erős zápor pásztázta végig a hahatárt. Késő délután derülni kezdett és a lenyugvó nap ezernyi színpompával árasztotta el a tájat. Ez is mutatja, hogy a tavaszi születő évszak győzedelmeskedik a halódó téli évszak felett. A természetben a napfénv az, ami mindent pótol, de amelyet nem pótolhat semmi. Még távol van, hallgat az élet, amint azonban melegét kiönti a tájra az élet színei, hangjai egyszerre felébrednek. Alig. hogy átveszi uralmát, a mezőn kisarjad a fű. zöld színű ruhát ölt erdő, mező ... 1-Tz az ébredés a Május 1-belieket nem fogja felkészületlenül találni. L. L. Időszerű feladatok gépállomásainkon Gépállomásaink életében régen nem volt ilyen alkalmas, hosszú idő, amelyet a gépek kijavítására használhattak fel, mint az idei tél. A téli gépjavításban nagy segítséget nyújtottak a gépállomásokat patronáló ipari vállalatok dolgozói és vezetői. Segítette a gépjavításokhoz szükséges hiányzó alkatrészek pótlásában is, amelyet gépállomásaink a legnagyobb igyekezetükkel sem tudtak volna előállítani. Azonban van még tennivaló a gépállomásokon, különösen a munkafegyelem megjavítása terén. Az elmúlt napokban megtartott szemlevizsgálatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a téli gépjavítás terén komoly javulás tapasztalható. Megyénkben három gépállomás fejezte be határidő előtt a tervét. A ka- rancskeszi gépállomás például 9 nappal előbb elkészült a gépjavítással és a kongresszus tiszteletére még 4 cséplőgépet javított meg. De a berceli és tolmácsi gépállomás is határidő előtt fejezte be a téli gépjavítási munkálatokat. A szé- csényi gépállomáson is behozták a lemaradást és határidő előtt befejezték a gépjavítási tervet. Az érsekvadkerti gépállomáson azonban nemcsak a határidővel, de a minőséggel is baj volt. Mindezekért a felelősség Mártinké János főgépészt terheli, aki nem szervezte meg kellőképpen a munkát és az ellenőrzést is elhanyagolta. Sok hiányosság volt az erődkürti és a pásztói gépállomáson is. Az igazgatók és a főgépészek az időbeni figyelmeztetés ellenére sem hajtották végre a felsőbb szervek utasítását. Hogy gépállomásaink eleget tudjanak tenni annak a feladatnak, amelyet pártunk és kormányunk megszabott részükre, ahhoz az szükséges, hogy a gépállomásokon azonnal indítsák be lehetőség szerint a tavaszi munkálatokat. Az igazgatók és agronómusok legyenek önállóak és tevékenyek, ne várjanak különleges utasításokra, rrfert az az ember a nyertes, aki minden alkalmas pillanatot kihasznál a jó termés érdekében. Az elkészített menetiránytervek alapján alaposan készítsék fel a brigádvezetőket és traktoristákat. A brigádszállásokat is úgy kell felszerelni, hogy minden apró hiba miatt ne kelljen a gépállomásokra menni, mert ezzel csak a gépkiesések szaporodnak. Kinn a területen állandóan figyeljék a talaj állapotát és amikor a legalkalmasabb, azonnal indítsák be a munkálatokat. Megyénk homokos részein a munkát máris meg lehet kezdeni. Az agronómusok ne vesztegeljenek az irodában, váljanak valóban a számukra kijelölt területek gazdáivá. A gépeket irányítsák tervszerűen és használják ki azok teljesítőképességét. Gépállomásaink az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell hogy adjanak az egyénileg dolgozó parasztoknak, mert a dolgozó parasztok várják ezt a segítséget. A mezőgazdászok, brigádvezetők keressék fel őket, vegyenek részt a községi tanácsüléseken, gazdagyűléseken és világosítsák fel a dolgozó parasztokat a kormányunk által nyújtott segítségről, a gépi munka előnyeiről. Lássák el őket hasznos szaktanácsokkal. Szervezzék meg a dűlőkénti munkákat, a lehető legkisebbre csökkentsék a gépek üresjáratait és ellenőrizzék a munka minőségét. Gépállomásaink haladéktalanul kezdjék meg az őszi mélyszántás. simítózását, mert ezzel megakadályozzák a földbe szivárgott őszi és téli csapadék elpárolgását. Minden eszközt felhasználva végezzék el a tavaszi szántások trágyázását, mely a terméshozam növekedését biztosítja. Az őszről elmaradt szántásokat-a legrövidebb időn belül be kell fejezni. A tavaszi vetések alá a talajelőkészítést az eddig nagyszerűen bevált kultivátorokkal kell végezni. Gondoskodni kell az őszi vetések ápolásáról. A felfagyás ellen hengerezést alkalmazzunk és ahol a fagy nagy kárt tett a vetésben, a vetést pótolni kell. Tavasszal lehetőleg keresztsorosan vessünk. S a gyorsabb munka érdekében a vetőgépeket már most kiszállíthatják a brigádszállásokra. A berceli gépállomáson Ba- ráth József sztahanovista traktoros versenyre hívta a megye valamennyi sztahanovista traktorosát a munkálatok határidő előtti, minőségi elvégzésére. Traktoristáink többsége csatlakozott a felhíváshoz. A pusztaszabolcsi gépállomás vezető agronómusának versenyfelhívásához megyénkben 7 vezető agronómus csatlakozott. A verseny célja termelőszövetkezeteink terméshozamának növelése. A gépállomás igazgatójának kötelessége, hogy biztosítsák a szocialista munkaverseny feltételeit a gépállomáson. A párt- szervezetek segítségével építsék ki a szakszervezeti hálózatot. Nyújtsanak gyakorlati segítséget a traktoristáknak. Biztosítsák a folyamatos munkát és az üzemanyagellátást. A műszaki vezetőség állandóan ellenőrizze a gépek karbantartását, mert csak így lehet megelőzni az esetleges nagyobb hibákat. csak ezzel a módszerrel biztosíthatják az előirányzott tervek teljesítését és a munkaverseny sikerét. Szabó János
