Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-10 / 19. szám
2 1954 március 10. SZABAD XOGRAI) Haladéktalanul cserél ük ki és vessük el a tavsszi búzát A száraz ősz következtében őszi kenyérgabonánkat késön vetettük s így ez nem tudott kellően megerősödni a tél beállta előtt. A hosszan tartó korai, száraz fagyok, valamint a szokatlanul erős tál megsanyargatta őszi vetéseinket. így egyes területeken kipusztulás, illetve gyengébb terméseredmény várható. Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy tavasszal több búzát vessünk, mind amennyire eredetileg számítottunk. Az állam kiváló minőségi vetőmagot bocsátott a dolgozó parasztságunk rendelkezésére. Ezért dolgozó parasztjaink ugyanannyi őszibúzát, vagy az átszámítási kulcs szerint megfelelő 'súlyú más kenyér vagy takarmány- gabonát adnak az államnak. A szükséges búzavetőmag már megérkezett megyénkbe, azonban tanácsaink nem fordítanak kellő gondot kicserélésére, a hiányzó vetések pótlására. Különösen így van ez a salgótarjáni és a szécsényi járásban, ahol a megérkezett vetőmagból még semmit sem cseréitek ki. Ahhoz, hogy népünknek bő kenyere legyen, a nemesített vetőmag mellett az is szükséges, hogy minden termelőszövetkezet, minden gazda megválogassa, milyen földbe veti a tavaszi búzát. A búzának most olyan földet kell kapnia, amelyet mái; ősszel felszántottunk, amely a leghamarabb felszikkad, a belvizek legkevésbbé veszélyeztetik és jó táperőben van. A tavaszi búza előkészítése és vetése minden más munkát megelőz. Az elmúlt esztendő bebizonyította. hogy a sikeres termés előfeltétele az őszi mélyszántás, az időbeni vetés és a bőséges vetőmag. Tavaszi búzából 110 kg-ot vessünk holdanként, mivel a tavaszi búza gyengén bokrosodik és csak akkor ad elegendő kalászt, ha sok magot vetettünk. A talajt általában 3—1 cm-ig kell por- hanyítani, mert a tavaszi búzát nem vetjük olyan mélyen, mint az őszit. A vetőgép után használjunk magtakarót. Ha a termelő őszi búzát nem tud adni a tavaszi búzáért cserébe, az alábbi mennyiségű más terményt adhatja be helyette: 109 kg tavaszbúzáért beadható: 100 kg őszi búza: 113 kg rozs; 118 kg árpa; 118 kg zab; 118 kg kukorica (májusi morzsolt). PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS ■£? A szécsényi járási pártbizottság a kongresszusi verseny sikeréért Az egész magyar dolgozó nép egy új, történelmi állomáshoz közeledik: pártunk III. kongresszusához. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt csak úgy lehet méltóképpen előkészíteni, ha azoknak a nagyszerű célkitűzéseknek megvalósításában, amelyeket pártunk határozatai és az új kormányprogramm állított a dolgozó nép elé, mindenki kivétel nélkül munkája legjavát adja, ha a kommunisták kezdeményezőbb aktivitása érvényesül. A járási pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonított a Központi Vezetőség idevonatkozó határozatának. Ennek gyakorlati végrehajtását pártbizottsági ülésen beszéltük meg, ahol megszabtuk pártszervezeteink. a szakszervezetek, a tanácsok és a többi tömegszervezetek előtt a tennivalót. Párt- szervezeteinkben népnevelői értekezleten beszélték meg a kongresszusi munkaverseny kérdéseit. Ezentúl a tömegszervezetek és községi tanácsok gazdagyűléseken, tanácsüléseken, valamint kisgyűléseken ismertették a kongresszusi munkaverseny jelentőségét. Pártszervezeteink széleskörű politikai felvilágosító munkába kezdtek, hogy megteremtsék a felajánlások teljesítésének politikai elöf éltéi eleit. A kongresszusi verseny feiien- dítését segítették a vezetőségválasztó taggyűlések is, ahoi a beszámolók mélyrehatóan foglalkoztak a verseny helyzetével, a kommunisták e téren való példamutatásának fontosságával. A szécsényi járás területén köze! 500 egyénileg dolgozó paraszt tett felajánlást a kongresszus tiszteletére, és több mint 200 dolgozó paraszt hívta ki egymást párosversenyre. Különösen kiemelkedik Szécscny község, ahol 80 dolgozó áll párosversenyben. A gépállomás, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is egymást hívták ki nemes vételkedésre. A járási pártbizottság a versenykezdeményezés további szélesítése, valamint a verseny élővé'tétele érdekében nagy súlyt helyez a felajánlások teljesítésének széleskörű ismertetésére. A versenyben kitűnt dolgozók népszerűsítése érdekében javasoltuk, hogy a járási tanácson, valamint minden községben alakítsanak egy háromtagú versenybizottságot, a termelőszövetkezetekbe pedig állítsanak be egy versenyfelelőst. A bizottságok legfőbb feladata, hogy a vállalások teljesítésében példamutató, élenjáró dolgozókat megdicsérjék, a lemaradókat jobb eredményre buzdítsák. A pártbizottság javasolta, hogy a községben lévő versenytáblákat fessék újjá és lássák el „kongresszusi versenytábla’’ felirattal. Ez a javaslatunk helyesnek bizonyult, mert növelte a dolgozók között meginduló versengés szellemét. Járásunk dolgozóinak nagymérvű kezdeményezése hatalmas új erőforrásokat tárt fel, amely segíti pártunk politikájának megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Pártszervezeteink, népnevelőink politikai munkájának, a versenynyilvánosság biztosításának eredménye, hogy egyre több azoknak a dolgozóknak, termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek teljesítették felajánlásukat. A szécsényi gépállomás kommunistái például, miután a gépjavítást határidő előtt teljesítették. a vezetőségválasztó taggyűlésen újabb felajánlásokat tettek: Vállalták, hogy április 18-ig, ha az idő engedi, tavaszi szántási tervüket befejezik, a legjobb minőségben. A nagylóci és nógrádszakáli tsz már egészévi sertésbeadásukat teljesítették. A nógrádmegyeri tsz vágómarhabeadásának tett eleget. Az egyénileg dolgozó parasztok sem maradnak le. Újvidéki Pál bencurfalvai egyénileg dolgozó paraszt, párttag, az egészévi húsbeadás teljesítését vállalta a kongresszus tiszteletére. Ennek már nagy részben eleget tett, s emellett a község dolgozó parasztjait versenyre hívta a tavaszi munkák időbeni elvégzésére. Ludányhalásziban Barna Pál 12 holdas középparaszt egészévi seríésbeadását teljesítette.. Endreíalván Barta Lajosné párttag 5 dolgozó paraszttársát is meggyőzte arról, hogy mi a jelentősége, ha időelőtt teljesítik kötelezettségüket. Buga Ferenc és Gonda Ferenc szécsényi dolgozó parasztok vállalásuknak megfelelően szintén teljesítették egészévi sertés- és vágómarhabeadásukat. A felajánlások teljesítése is mutatja az egészséges verseny- szellem kialakulását. Ezt segíti még, hogy ezidáig több mint 200 kongresszusi lapot osztottak ki járásunk területén, hogy villámokon, röpcédulákon népszerűsítik a vállaiások teljesítése terén élenjáró dolgozókat. Járásunk dolgozói javasolták, hogy a megyei párt- bizottság is bocsásson ki kongresszusi versenyzászlót. Miután ez most meg- . történt, azt nagy megelégedéssel fogadták és küzdenek is annak elnyeréséért. Járásunk dolgozóinak igen nagy a lelkesedése a felajánlások teljesítéséért. Hiba azonban. hogy ezt a feltörő, új, eddig még soha nem tapasztalt kezdeményezést nem eléggé karoltuk fel. A felajánlásoknál nem segítettünk eléggé megfelelő politikai munkával. így többsége általános és nem mindig mutat előre, például a tavaszi munka elvégzésére, a terméshozam növelésére. Bár a já rási tanács begyűjtési osztályának vezetője sokat tett a versenynyilvánosság biztosítása érdekében. a járási tanács egésze azonban nem adott ehhez megfelelő segítséget. Igazolja ezt az is, hogy a felajánlások értékelésének nincs felelős gazdája a járási tanácson, nincs tiszta képük a teljesítésről. A kongresszusi verseny legalapvetőbb hiányossága azonban az, hogy egyes helyeken nem érvényesül a kommunista példamutatás. Ezek a hiányosságok arra figyelmeztetik a járási pártbizottságot, hogy tervszerűbb, céltudatosabb politikai munkára, fokozottabb példamutatásra- kell serkenteni a járás kommunistáit. A hibák felszámolása biztosíték arra. hogy megerősítjük járásunk dolgozóinak azt a tudatát, hogy a nemes versengésben méltó helyet fognak elfoglalni és harcuk a kongresszusi zászló elnyeréséért eredményes lesz. Bodnár József, a szécsényi járási pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője Hogyan goutlozzaik őszi vetéseinket korán beköszöntött tél, a hótakaró hiánya megsanyargatta őszi kalászosainkat. Különösen azok a vetések szenvedtek, amelyek a szárazság, vagy a késői vetés következtében gyengén indultak a télnek. Ezek a vetések, ha kellően nem gondozzuk őket, tápanyagellátottságukról nem gondoskodunk, nem adnak kielégítő termést. Őszi kalászosaink tavaszi ápolása azért is fontos, mert dolgozó népünk több kenyérrel való ellátásáról van szó. Ezért a so- ronkövetkező tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésénél legfontosabb feladat az őszi kalászosok ápolása, a gyönge vetések fejtrágyázása. Mivel kora tavasszal a levegőtlen hideg talajban a talajélet nehezen indul meg, az őszi kalászosok fejlődésükben visszamaradnak. Ez a növényzet halvány színeződésében mutatkozik. Az őszi kalászosoknál a fejlődésre kedvezőtlenül hat, ha nitrogénben szegény, sok győkérmaradványt visszahagyó elővetemények után vetettük. Ilyen elővetemény a kukorica, napraforgó stb Elsősorban tehát a nem kedvező elővetemények után vetett őszi kalászosoknál alkalmazzuk a fejtrágyázást. Gondoskodnunk kell az ilyen növények gyors megerősödését elősegítő táplálóanyagról, amit elsősorban nitrogén- műtrágyával tudunk elérni. z őszi kalászosok fejtrágyázását mindjárt a hó leta- karodása után, a tavaszi reggeli fagyoknál, amíg fel nem engedett a talaj, célszerű végrehajtani, de legkésőbb a tavaszi fogasolás előtt alkalmazzuk a pé- tisó-fej trágyát. Ezt legcélszerűbb műtrágyaszóró géppel végezni. Jótermőerejű talajon, gyenge- íejlődésű vetés esetén kát. holdanként célszerű 30—40 kg. nitrogént felhasználni. Gyenge talajon, gyengén áttelelt vetéseknél, 70—80 kg fejtrágyát adunk. A kisebb adag fejtrágyát egy- részietben a kitavaszodáskor adjuk, míg a nagyobb adag, (70— 80 kg) pétisót két részletben szórjuk ki. Az első részletet kitavaszodáskor, míg a második részletet szárbainduláskor. Az első részlet a fejlődésben elmaradt gyönge vetést erősíti meg az élet megindulásakor, és főleg a gyökérzetben segíti meg a növényt, míg a második részlet szárbainduláskor közvetlenül a termést növeli. A fejtrágyázáshoz szükséges nitrogénműtrágyát a föidművesszövetkezetek- ben 96.40 forintért beszerezhetjük. A helyes műtrágyázás másfél-két mázsa terméstöbbletet is hoz, amit, ha szabadpiacon értékesítünk, 3—4-szeresen téríti vissza a fejlrágya árát. rr o szi kalászosaink ápolásánál nagy gondot fordítsunk a hengerezésre. Különösen azokat a vetéseket kell henge- rezni, amelyek a tél végéig a nappali felmelegedés és az éjszakai fagyás következtében felfagynak. Ezért helyes, ha vetéseinket állandóan figyeljük' és ha felfagyás mutatkozik, azonnal hengerezzünk. Ezzel a művelettel. nemcsak a felfagyott növényeket nyomjuk vissza a talajhoz, hanem a gyökereket is, a nedves talajhoz nyomjuk és ezáltal erőteljessé válik a gyökérképződés. Hengerezés után, amikor a növény már két-három tavaszi levelet hajtott, az őszieket meg kell fogasoini, amennyiben a talaj nem sáros és nem cserepes. A fogasolással egyrészt a gyomokat irtjuk, másrészt megőrizzük a talaj nedvességét. Szabályként kimondjuk, hogy az ösz- szes kora tavasszal hengerezett őszi vetéseket fogasolnunk kell, mert a talaj vízgazdálkodását így tudjuk előnyösen befolyásolni. , A gronómusaink állandóan vizsgálják az őszi vetések .állapotát, fejlődését és ha felfagyást észlelnek, mozgósítsák dolgozó parasztságunkat a hengerezés elvégzésére, mert a felfagyott vetéseknek sokszor 40— 50 százaléka is kipusztul, mivel gyökérzete elszakad, de ezt a veszteséget nagyban meg tudjuk akadályozni a hengerezés időbeni helyes elvégzésével. Holósi József agronómus. Teifekre mozgósítanak a szi rá ki népnevelők szavai Színik község a mult éy. ben jó eredményt ért el a mezőgazdasági munkák elvégzésében, amelyet bizonyítanak Mravik János tanácselnök irodájában látható vándorzászlók. Itt találhatjuk többek között a járási tanács, az MDP megyebizottságának és a begyűjtési miniszter „a begyűjtésben legjobb községnek” — ajándékozott vándorzászlókat. A község dolgozó parasztjainak akaratereje, versenyszelleme, győzni akarása volt a biztosíték eredményeik elérésében. Ezek a tulajdonságok a politikai nevelőmunka nyomán jöttek létre. A község népnevelői jó munkát végeztek azért, liovv a Központi Vezetőség októberi és decemberi határozatának végrehajtása érdekében minél szélesebb körben mozgósítsák a falu dolgozóit. Ez a harc nem szűnt meg, az idén tovább erősödött, je- ientőségteljesebbé vált, annál is inkább, mert a Központi Vezetőségnek és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata óta ez az első tavasz. A határozatok szellemében megtörténtek az első lépések a falu és a város dolgozóinak kenyérrel és hússal való bőséges ellátásáért. A falu népnevelői nap mint nap foglalkoznak a mezőgazdaság Ieodontosabb kérdéseivel a tavaszi munkára való felkészüléssel és a beadással. Az eredménye meg is van. Szirák község dobozó parasztjai már 1953 őszén a község földterületének felére ki- hordták a trágyát. Voltak olyanok is, akik már az. ősszel trágyázott földet felszántották. mint Dudás Pál, Bányász János, Jakub András, Szigeti István, Falus Pál, Ruga Jó zsef és Kollár István eívtár- sak. Jól folyik a beadás is. Tojás- és húsbeadási kötelezettségüknek sokan már egész évre eleget tettek, ilyenek például: Mravik Sándor és Bányász János elvtársak. Húsból egész évre, tojásból egy félévre teljesítették a beadásukat: Cselóvszki János, Kollár István, Madonyicki József, Vajzer Pál, Szigeti István. Vatusek János és Hlavacska János elvtársak. Cselóvszki János 5 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogy vele már többször beszélgettek a népnevelők. Ö is nehezen értette meg a tejbeadási kötelezettség teljesítésének fontosságát. De a népnevelőkkel, főleg Szekszárdi Ferenccel folytatott beszélgetés alapján, most már látja annak szükségességét. Elmondotta: „Most már megértem, hogy tévéadásommal mennyire elősegítem a városok, óvodák, bölcsődék ellátását, és azóta minden igyekezetemmel azon dolgozom, hogy a tejbeadásomat teljesíteni tudjam.” Rajta kívül még 24 dolgozó paraszt vállalta, hogy pártunk III. kongresszusa tiszteletére teljesítik az évi tojás- és húsbeadási kötelezettségüket. Jól dolgoznak a népnevelők a tiszta udvar versenymozgalomban is. Ahol sok trágyát látnak felhalmozódva az udvarokon. azokat a gazdákat felkeresik és elbeszélgetnek velük. Ennek az eredménye, hogy idáig Szirák község szántóföldjeinek 70—80 százaléka meg van trágyázva. A legfontosabb fe!adafo. kát gazdagyűléseken beszélik meg, ahol körülbelül 130—150 dolgozó paraszt jön össze rendszeresen. Ezek a gyűlések értékesek. Valamennyien azon dolgoznak, hogy a begyűjtési országos vándorzászlót megtartsák, sőt még jobb helyezést érjenek el. Bizonyítja ezt az. hogy február első felében megtartott tanácsülésen 56 dolgozó paraszt tett felajánlást és a megye val amennyi községét versenyre hívták ki a tavaszi munkák elvégzéséért, az egész évi gazdasági munkák, valamint a beadás mielőbbi végrehajtásáért. A sziráki do'goz(5 parasztok hisznek a párt szavának, dolgoznak is a párt politikájának megvalósításáért, mert a népnevelők szavaiból tudják meg, hogy a párt programmja, tervei mennyire az ő érdeküket szolgálják. A népnevelők elmondják, hogy szocializmust építő hazánkban, a békeharcban milyen jelentőséggel bírnak ezek a tervek. Nyíltan, egyszerűen beszélnek, amellyel tekintélyt szereznek maguknak és tovább erősítik, acélkeményre edzik a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Követendő jó példa a sziráki népnevelők tulajdonsága. Akármilyen kezdeményezésről, vagy munkáról van szó, mindenben a népnevelők az elsők. Példa erre Pisák Pál népnevelő, aki Dob- rota Gyulával versenyez. Pisák elvtárs elmondotta: .. Én olyan gazdával ál’ok versenyben. akinek 7 hold fö'dje van, min* nekem. Most hát versenyezünk, melyikünk végez jobb munkát. En. mint egy 15 évvel idősebb v3gyok, de nem hagyom magam, azt akarom, hogy úgy mint tavaly, az én szérűmön legyen először a cséplőgép és én legyek az első beadó. Tapasztalatokkal segítem a versenytársamat, ha elmarad buzdítom — aztán ű is iparkodik. Azon dolgozom, hogy minden dolgozó paraszt bekapcsolódjon és aktív tagja lehren a versenymozgalomnak, így aztán elérhetjük, tiogy ez évben is elsők leszünk a megyében.” Mravik János népnevelő Gerhát József 9 holdas dolgozó parasztot győzte meg arról, hogy az idei húsbeadása a tavalyinak csak a felét teszi ki. Gerhát elvtárs ezt megértette és rájött arra. hogy valóban helytelen állást foglalt akkor, amikor azt mondotta, hogy az idén, több a húsbeadása. De nemcsak ők, hanem a község valamennyi népnevelője jól dolgoznak és lelkesítik, nagyszerű tettekre buzdítják a község mezőgazdasági dolgozóitA mezőgazdasági munkálatok időbeni elvégzését, folyamatosságát, a község dolgozó parasztjaiból alakult 7 tagú állandó bizottság ellenőrzi. A bizottság az ellenőrzésen kívül népnevelőmunkával is fomalko- zik. Megmagyarázták a község dolgozó parasztjainak, hogy az általuk elkövetett hibák, hiányosságok, milyen veszéllyel járnak, megmagyarázták a helyes utat, amelyen haladok« kell. Különösen jó munkát fejtettek ki „az idén is tagosítás lesz” ellenséges áramlatok felszámolásában. Elmondották, hegy bátran megtrágyázhatják, dolgozhatják földjüket, mert ebben az évben már nem lesz tagosítás. Az egyénileg dolgozó parasztok megértették és megfogadták a népnevelők tanácsait és ennek tudatában kezdték el munkájukat. ±954 februárjában Szi. rák községben egy 30 tagú termelési bizottság alakult, amelyben a növénytermelésben Pil- csik Herbert agronómus, az állattenyésztésben dr. Balázs Károly állatorvos, a szőlő- és gyümölcstermelésben Molnár Károly elvtárs szőlészeti és pvömölcsészetl agronómus vezetésével 9—9 dolgozó paraszt vesz részt. E bizottság még nagyobb lehetőséget nyit arra, hogy a népnevelők szavára hallgatva tovább növekedjen a dolgozó parasztok öntevékenysége, hogy helyesen, szakszerűen, tanácsokkal ellátva végezhessék munkájukat a mező- gazdaság fejlesztése érdekében. Amíg a, esgs^ 6aras jjgk tartanak, a község dolgozói a vetőmagtisztítással és a vetéshez alkalmas magvak beszerzésével foglalkoznak. Fontos kérdések ezek és jelentőségéhez méltóan foglalkoznak vele Szirákon. A község két triőr- rostáját díjtalanul igénybe- vehetik. A tanács összeírja, kinek mennyi cserevetőmagra van szüksége. A sziráki dolgozó parasztok dolgozni, termelni akarnak és ha úgy adódik a tervteljesítés érdekében a segítséget is megkövetelik. Példa erre Fiam Pál egyénileg dolgozó paraszt, amikor vetőmag kérdéssel fordult a tanácselnökhöz, a következőket mondotta: „. ...En hallgattam a rádió szerda esti „falusi hallgatóknak” című műsorát, ahol elmondották, hogy a tanácsok kötelesek biztosítani a vetőmagot azoknak, akiknek még nincs.” Ez az eset azt bizonyítja, hogy a sziráki dolgozó parasztok magukénak érzik pártunk és kormányunk prog- rammját és minden igyekeze tűkkel harcolnak is érte. Minden olyan kezdeményezésben és eredményben, amely Szirák község dolgozó paraszt jainak munkájában történik, nagy része van a népnevelőknek, akik a tömegek nevelésé ért eredményesen harcolnak. Amint Győri István és Bányász János elvtársak mondják, nagy gondot kell fordítani a népneveik oktatására az egyes fel adatok megoldásához szükséges módszerek átadására. A népnevelőknek meg kell ismerniük minden egyes határozatot, mert csak ez ismeretek birtokában tudnak eredményes, jó munkát végezni. Ennek érdekében a határozatokat tanulmányozzák és közösen megbeszélik. Minden szombaton értekezletet tartanak, ahol az előző heti munkájukról kötelesek beszámolni és megkapják a kővetkező heti feladatokat. A népnevei őérte- kezleteken az „eligazítást” a feladatoknak megfelelően abban a kérdésben jártas szakmai emberek vezetik, ho^v munkájukban minél szélesebbkörfl agitációt fejthessenek ki. így több esetben tartott népnevelőértekezletet Belus Mihály, a község mezőgazdasági előadója is. Szirák községben t5rgd. nek az agifációs munkával. A párt politikájáért következetesen harcoló népnevelőknek nagy szerepük van a község eddigi eredményei elérésében. Azt tartják, hogy pártunk politikájának, a Programm végrehajtásának biztosítéka mindenekelőtt a szé'es, aktív tömeg- mozgalom. Kökínytsj Béla
