Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-24 / 15. szám

6 SZABAD AOCiRAD A balassagyarmati Vegyesipari Javító Vállalatnál A balassagyarmati Vegyes­ipari Javító Vállalat 1952 április 1-én nyílt meg. Ekkor még csak három részlege; a festő-, az ács- és a kőművesrészleg működött. Összesen 17-en dolgoztak a javító vállalatnál. Ma már a Vegyesipari Javító Vállalatnak 16 részlege dolgozik. A javító vállalat sok minden­nel foglalkozik. Javítanak kocsi­kereket, bútort, autót, ekét, boro­nát és sok olyan más dolgot, ami a dolgozók mindennapi éle­téhez szükséges. A vállalat dol­gozói most nagy lelkesedéssel készülnek pártunk III. kongresz- szusára. Vágvölgyi Károly, a bognár- és kovácsrészleg vezetője ver­senyre hívta az összes részleg- vezetőket. Megfogadta, hogy részlege tervét 1 nappal előbb befejezi és 120 százalékos telje­sítményt érnek el. Ezt a válla­lást úgy akarja elérni a Vág- völgyi-részleg, hogy a selejt- anyagokat felhasználják és mintadarabokat készítenek be­lőle. Munkáját nagyban elő­segíti a bognárműhelyben Borkő László, aki átlagosan 130—140 százalékot ér el a kocsi javítás munkálatainál. Szén eredményt érnek el még a bútorjavítás területén Kuszi József és Neppela Béla okleveles sztahanovisták; átlagosan 130 százalékot. A bognár- és asztalosműhe­lyek után nagyjelentőségű a kovácsrészleg is, de mindjárt le kell szögeznünk, hogv a kovács- műhely egészségtelelj, füstös, gázos, a dolgozóknak nincs biz­tosítva a megfelelő munkapad és munkahely. Egy kis műhelyben dolgozik Csikány Sándor elvtárs brigádvezetö. Ugyanennél a részlegnél dolgozik j'd. Siket Vince elvtárs is, akit a részleg­nél mint ezermestert ismernek. Siket elvtárs jó szakember, ért a bronzöntéstől kezdve a patkó­sarok hegyezésig mindent. Nem­régiben a Köztisztasági Válla latnak 50 darab patkósarok he- gyezését végezte el. Siket elv­társ azonban nemcsak a munká­ban mutat példát, hanem sok fiatalt is nevel. Bárki fordul hozzá segítségért, mindenkinek szívesen segít. A dolgozók munkalendülete azonban csak úgy hoz eredményt, ha Földesi István elvtárs, a vál­lalat igazgatója meghallgatja a dolgozók ügyes-bajos kérését — azokat elintézi. így például a kovácsműhelyben a már meg­lévő ventilátort mielőbb fel­szerelteti. Mozielőadás Mátramindszenten 1954 február 14- én Mátramindszen­ten a „Királylány a feleségem" című filmet játszották. Nekem még nem volt alkalmam, hogy megnézhes­sem, így sokad- magamma! nagyon vártam ezt a fil­met. Meg is láttam. De hogyan? Dél­után 1 órakor kü­lön a gyerekek ré­szére volt levetít­ve a film. A ki­nőttek előadása délután 6 órakor kezdődött. Már .ne­gyed 6-kor ott vol­tam, de mivel ke­vés az ülőhely a moziban, így per­sze csak állóhelyet kaptam, azt is nagy küzdelmek árán. A másik meglepetés akkor ért, mikor mér bent tolongtam. A falakon papírok vannak, ami a re­pedéseket és ron­gálódásokat takar­ja el az avatatlan szemek elől. De lehet, hogy azé;: van papír a falon, hogy a mozi'.átoga- tokban a rossz fa­lak ne keltsenek félelmet, és ne gon­dolhassák azt, hogy bármelyik pilla­natban beomolhat. Vagy talán a repe­dések, rongálódá­sok a szellőztess célját szolgálják? Ez nyáron nagyon kellemes. Pefsze télen is kell szel­lőztetni, de nem úgy. mint a mátra- mindszenti ku'tú;- helyiséget, illetve mozi helyiséget szellőztetik. Megkezdődött ? mozielőadás. A vetítővászon a színpadon van ki­feszítve. A gyere­keket, ak:k az el­ső előadást nem nézhették meg, a vetítővászon mel­lett a kis színpad­ra helyezték el. így sokszor egy'k- másik gyerek be­wi-7 lekerült a filmve­títésbe, ami nagyon zavarta az előadást. Ez alatt a fel­nőttek még min­dig vívták közel­harcukat az elhe­lyezkedésért. A pa­dok közé nem le­het beállni, mert akkor a mögöt­tünk ülő nem lát semmit. A szűk- hely m:att azon­ban erre is sor került, és hogy az ülősor is lásson, ők is felá'ltak. ßzerencséré, hogy az nem az első sorban történt, ha­nem kb. az ötö­dikben. Erre az­után mintegy ve­zényszóra a 6—7 stb. ülősorok, mind felálltak. Igv jár­tam én is. Hátul­ról azért szeki- roztak üljek le, ha viszont leültem nem láttam sem­mit az előadásból. A lárma és a kia­bálás aztán olyan tetőfokra hágott hogy sokszor le kellett állni az előadással, azért, hogy csend le­gyén. II jen viszonyok között, aztán nyil­ván nem lehet művelődni, de szó­rakozni sem, pedig a film azt hiszem ilyen célt szolgál­na. Vegyék már egyszer észre a felsőbb illetékes szervek, hogy Mát- ramindszent népe művelődni akar és biztosítsanak végre megfelelő körül­ményt, ahol szóra­kozni és művelődni is tudnak. Súlyos hiba még az is, hogy a fiatalok túl rendetlenek, jó volna, ha a DISZ- szervezet, a tanács és az iskolaigaz­gató külön foglal­koznának a fiata­lokkal és megértet­nék velük, nekik van külön előadá­suk és a délutáni előadást csak a fel­nőtteknek tartanák. BÓZVARI JÓZSEF járási DlSZ-bizott- ság. Egy kút — 140 családnak Salgótarjántól nem messze terül el Csizmadia (régi nevén Forgách) bányatelep. Terjedel­mére nézve igen nagy. Több mint 140 bányász család él ott. A lakosság nagv száma ellenére is az utóbbi időben mindössze egv ivókúttal rendelkezett és ki volt téve annak, hogy egy éj­szaka az is befagy. Annál az egy kútnál ál'andóan sorban- álltak az asszonyok, gyermekek, hogy a főzéshez, tisztálkodás­hoz a család részére vizet biz­tosíthassanak. Bár több kút is volt a telepen, de azok haszná­laton kívül álltak. A bányai lakótelepkezelőség pedig nem tett semmit sem annak érdeké­ben, hogy a telep lakóinak víz- szükségletét kielégítse. Gyebnár István A levélírónak teljes mér­tékben igaza van. A lakóte­lep kezelösége nem gondosko­dott előre arról, hogy a meg­lévő kutakat idejében védő­burkolattal ellássák. Bár több esetben tapasztalhatták, hogy a vezetékek az enyhe téli időszakban is befagytak. Lelkiismeretlenségüket ágy igyekeztek palástolni, hogy a már befagyott csökutakat lát­ták el védőburkolattal. Helyes lenne, ha a lakóte­lep^ kezelőség és a lakmester mélyrehatóbban tanulmá­nyoznák kormányunk pro­grammjät, amely a dolgozók igényeinek fokozottabb kielé­gítését irányozza elő. Gon­dolkozzanak el: meglettek-e minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Csizmadia­bányatelep lakóinak vízellá­tását minden napra biztosít­sák. SZABAD NOGRAD Az MDP HóqrAdmeov®! «»irt. bizottsáqánaW 'aula Felelős kla'tó: Bntdó József ■ízerkeszíósóp ós ídadóhlvatat* Satqótarlán Rákóczi u M Telefon: felelóa azeekesztfl 30 Ipari, mezóeazdasftat é~ IcultPrrovat 52. kiadóhivatal 436 Szikra tapnyomda Budapest, Rökk Szilárd utca 6 t. Kulcsár MlhJJy Mcplsnt a „Társadalmi Szemle“ új s;áma A „Társadalmi Szemle” most megjelent januári száma Lenin emlékének szenteli két első cik­kéi. Lenin halálának 30. év­fordulója alkalmából Fögarasi Béla elvtárs „Lenin és az át­meneti korszak kérdései”, Fekete Ferenc elvtárs pedig „Lenin tanítása az agrárkérdésről” cím­mel írt cikket a lenini tanítások legidőszerűbb kérdéseiről. Lenin nevének és műveinek magyar­országi elterjedésével foglalko­zik. a „Szemle-rovat” első cik­kében Práger Miklós elvtárs. Szalái Béla és Szabó Kálmán elvtársak cikkének címe; „Nép­gazdaságunk fejlesztésének 1954. évi terve”. A falusi pártmunka előtérben álló kérdéseivel fog­lalkozik Matusek Tivadar elvtárs cikke. A IV. Magyar Képzőmű­vészeti Kiállítás tanulságait Németh Lajos élvtárs elemzi. Kassai Géza elvtárs Mód Aladár elvtársnak „A nep-politika és alkalmazásának néhány kérdése pártupk politikájában” című. a „Társadalmi Szemle” szeptem­beri számában megjelent cikké­hez fűz kritikai megjegyzéseket, amelyeket a szerkesztőség vitára bocsát. A folyóirat közli a Központi Vezetőség határozatát a köz­oktatás helyzetéről és felada­tairól. A „Szemle”-rovatban Bodnár György elvtárs Urban Ernő új darabjával és a szatíra kérdé­seivel foglalkozik. Markója Imre elvtárs „Vita állam- és jog­tudományunk helyzetéről és fel­adatairól” című cikkében a Tu­dományos Akadémia állam- és jogtudományi bizottsága által rendezett vita eredményeit és tanulságait foglalja össze. Huszár István eivtárs a „Folyó- irat-szem!e”-rovatban a „Sta­tisztikai Szemle” utolsó évfolya­mát bírálja. A „K5nvvismertetés”-rovat- ban Mao Ce-tung válogatott műveinek 2. kötetét Tamás Ala­dár elvtárs ismerteti. Eörsi Gyula elvtárs „Az amerikai igazságszolgáltatás” c. könyvé­ről Szabó Imre elvtárs írt bírá­latot. Meiügaidasági siaktanfolyan Megerősödött termelőszövetkeze­teinknek most különösen szükségük van olyan szakkáderekre, akik a nö­vénytermelés. állattenyésztés, gépke­zelés mesterei. Csak szakképzett dol­gozók munkájával tudja a tsz beve­zetni gazdaságában az új agro- és zoótechnikai eljárásokat és ezen ke­resztül termésátlagát, állatainak ho­zamát emelni. Legfontosabb most az, hogy a föld-szeretet ne szavakban, ha­nem tudatos és szakszerű ápolásában művelésében nyilvánuljon meg. Eze­ket az ismereteket a megye területén működő, mezőgazdasági ;zakiskolák- ban, minden tsz tag díjtalanul meg­szerezheti. A tanfolyam Ideje 5 hó­nap. Kezdete március 1. A hallgatók a tanfolyam Ideje alatt kényelmes el­helyezést, ösztöndíjat és 10 napi sza­badságot kapnak. Az utazások költ­ségeit az iskola megtéríti. Jelentkez­ni lehet az Illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályán, valamint az egri mezőgazdasági szakiskolában Eger, Sztálin-tít 120 sz. alatt. „Az a három nagy kémény... * Szerkesztőségünk levelet ka­pott Németh Gyula Tűzhely- gyári dolgozótól. Levelét Zárai Géza elvtársnak, a Salgótarjáni Erőmű igazgatójának küldi: „Kedves Zárai igazgató elv­társi Ha munka után odahaza ke­zembe veszem a Szabad Nóg- rád újságot, akaratlanul is azt a cikket keresem, amely az Erő­mű dolgozóinak jó munkájáról hoz értesítést az olvasóknak és nekem. Hisz két esztendőn ke­resztül én is résztvettem, abban a szép munkában, hogy men­nél több energiát adjunk a ha­zának, a nép államának. Most szeretném megkérdezni Zárai elvtárstól, hogy a három nagykéményből a pernye leszí­vása az erre beszerelt szerke­zettel, miért nem történik meg. Hogy ez nem történik meg, az megállapítható abból, hogy ja­nuár 30-án Vízválasztón jártam és a Pintérpusztán. Délelőtt esett a hó. De délután már 15— 16 óra tájban a frissen esett hó megőszült, a kéményből kike­rülő pernyéktől. Kérem Zárai elvtársat, hogy minél előbb tegyen ennek érde­kében intézkedést, mert so­kan vannak olyanok, akik a pernyehullás miatt, mint ellen­ségre néznek a három nagyké­ményre.” 1934 február 24. Asztaliteniszverseny Pásztón A JTSB rendelésében került sorra az asztalitenisz „falusi kupa” és az Ezek a versenyek igen nagv érdeklő* Ezek a versenyek igen nagy érdeklő­dést váltottak ki a pásztói fiatalok között. A verseny napján már a ko­ra reggeli órákban a fiatalok csoport­jai síeltek a középiskola irányába. Hevesen szurko.Itak később sz asz­tali enisz mérkőzéseken. A megjelentek közül igen sokan kérdezték, hogy ck miért; nem vehet­nek ■ részt ilyen versenyeken, hiszen ők is szeretnének sportolni? A társa­dalmi szövetség tagjai azután felvilá­gosították ezeket a fiatalokat, hogy a pásztói Vörös Meteor, a pásztói álla­mi gazdaság és a pásztói középisko­lai sportköriekéi vegyék fel a kép- c’solaot és lépjenek be a sportkör tagjai közé, s máris résztvelielnek nyilvános versenyeken. Valóban, ha jobban megnézzük ezt a kérdést, látha juk, hogy a község­ben több he!ven van ping-oon•▼asz­tal. mint pl. az állam: g-izdaságban. a DISZ-nél. a vasútállomáson, s mégis vannak még Pásztón fiatalok, akik nem sportolhatnak ezeken az asztalokon. Itt a sportkörök szakosz­tályvezetői nem végeitek jó munkát, meri a sportkörök az asztalitenisz vonalon kis szervező munKával sok­kal nagyobb eredményeket élhetné*, nek el, hiszen Igen nagv a községben azoknak a fiatal lányoknak és fiúk­nál: a száma, akik szívesen állnának oda az asztalok mellé, hogy a verse­nyek alkalmával is sok sikert szerez­zenek sportkörük színeinek. Ezzel szemben mint mondották Bacskó sporttárs a Vörös Meteor intézője már több ízben - is kijelentette, hogy márpedig'náluk csak1 olyanok mehet­nek be a sportklubba, akik tagjai a sportkörnek, Ez a . kijelentés azután a várt eredménynek ellenkezőjét szol gáltatja. Bacskó sporitárs jó munkái végez a labdarugó Vonalon. de ezt a .jő munkát lerontja az ilyen kijelenté­seivel. Sokkal eredményesebb és jobb lenne a munkája, ha szívesen venné a község fiataljainak közeledését a sportkörhöz, s minden segítsége* megadna ezeknek a fiataloknak a sportoláshoz, minthogv elzárta előlük a sportolási lehetőséget. Ezt már annál inkább is elő' kell segíteni Bacs- kó sporttársr.ak. mert a Vörös Me­teornak nincs ifjúsági asztalitenisze* Vasárnapra csípős, száraz, hideg idő köszöntött a sportkedvelők és a sportolók táborára. De még ez a hi­deg idő sem iudta megakadályozni a labdarúgó szurkolók nagyobb ré­szét. s így igen szépszámú közönség nézte .végig vasárnap a Bányász­pályán a Salgótarjáni Vasas—Petőfi Bányász előkészületi mérkőzéséi. A két csapat nehezen melegedett bele a játékba. Hosszú negyedórák teltek el. mig akadt egy-egy helyzet a kapuknál. A Vasas fiataljai sem igyekeztek úgy, mint a legutóbbi mér­kőzésükön. Az első gólt Alföldi rúgta, majd a félidőig még Csete II, Bodon és Nagy volt eredményes. A második félidőben folytatódott a góllövás. Ebben a játékrészben még három gólt rúgtak a tarjám csatárok. Bodon két hatalmas kapufája is a hazaiak fölényét jelezte.* A mérkőzés utolsó negyedórájában egy védelmi hibából a vendégek szé- piteitek. Végeredményben 7:l-re győ- zö.t a hazai együttes. zője. De hiányosság van a női ver senyzök vonalán is. S. ha a Vörö& Meteor vezetősége ezeket a náluk ko-* pogtató* fiatalokat befogadja, s nevel­ni és tani ani fogja őket, akkor a fel­nőtt Versenyzőihez Nagy Győző és Újvári Ferenchez. Hegedűs Magdá­hoz hasonló ifjúsági versenyzőkkel harcolhatja ki az ifjúsági vonaton is a legfőbb eredményezel. Hasonló a helyzet a pásztói állami gazdaság -sportkörénél is. Itt sem rr.u a'kozik fejlődés az asztalitenisz­ben. Pedig az itt dolgozó fiatalok kö­zül, is sokan. szeretnének még ennek a sportnak hódolni. Ennek ellenére egyetlen indulót sem nevezett be a versenyre az állami gazdaság sport­köre. A középiskolába is visszaesés mu­tatkozik ezen a té~en. Ezen a hibán a legrövidebb időn belül segíteni kell. hiszen erre megvan minden le­hetőség. Ezzel szemben a „falusi kupa” já­rási döntőjében igen szép és komoly eredményt ért e! a szurdokpüspöki sportkör, amely két csapatot^ is in­dító t a versenyen. A szurdokpüspö­kiek A. csapata első helyezést, míg a B. csapata második helyezést ért , el. Ez is mutatja, hogy Szurdokpüs­pökiben igen komolyan veszik ezt a sportágat és igen lelkism eret esett ké­szültek az ‘ edzéseken. A járási győ­zelmek után még nagyobb lendület­tel fogtak a munkának és a megyei asztalitenisz „falusi kupa” bajnok­ságban a sz ácson yi csapattal szem­ben győzedelmeskedtek. Ezekben a sikerekben nagy részt kér Boháti László, a csapat legjobbja, de nem- sokkal maradt mögötte Kelemen és Gajder sem. Igen örvendetes* még az is. hogy női asztalíteniszezője is van már a falusi sportkörnek. Sok sporr- kör vehetne példát a szurdokpüspö­kiek jó munkájáról. A járási ifjúsági bajnokságon is szépen szerepeltek a szurdokpüspöki fiatalok, ahoi két első és egy máso­dik helyezést értek el. Ez arra enged következtetni, hogy Szurdokpüspöki­ben igen jó kezekbe került a sportkör Irányítása, s nemsokára már az asz- 1 a Ii teniszezőkhöz hasonlóan eredmé­nyes atlétákat és szakembereket fog­nak nevelni,' mint pl. edzőket, játék­vezetőket, sportköri vezetőke4, a me­gyei sport fellendítése érdekében. A Salgótarjáni Vasas nem nyújtotta az elmúlt heti jó játékát. A védelem több ízben kapkodott, s ennek követ­kezménye lett a gól is. Cuderhek nem igen volt dolga a kapuban. Hegyi kissé bizonytalankodott. Cslncsik, volt a legjobb a védelemben. Válóczi jól rombolt. Tó.íh sokat mozgott. de labdái rendre az ellenfélhez mentek. Kleiban a megszokott játékát nyúj­totta. Csete If kevés labdát kapott, ezeket jól. megjátszotta, sőt még gólt is .!Ő:L Alföldi igen eredmény ásnék bizonyult, hibája, hogy sokáig tarto­gatja a labdát. Erről feltétben le kell szoknia.' Nágynrk nem ment úgy a játék, ahogy tőle megszoktuk, Bodon keveset lőtt. Pedig a tizenhatos kö­zeléből már neki lövésre kell szánni magát, • mert ilyen jó lövő-játékostól várják, hogy eredményes is legyen. Radlcs jól és keményen játszott. Mindent egybevetve,' jól sikerült ez a szezon előtti főpróba. Megmutatta, hogy az edzőnek még hol kell segí­teni, hogy a csapat jobban szere­peljen, mint az elmúlt évben. Jól működik a Salgótarjáni Szpartakusz agit.-prop. bizottsága A . Salgótarjáni Szpartakusz igen előkelő helyezést ért el a spor.körök versenyében. Ehhez nagyban hozzá­járult az a jó munka, melyei a sport­kör ágit.-prop. bizottsága végzett. Jó műnk íjukkal elősegl ették, hegy a sportköri tagok számát 350-re emel­ték. ydnden egyes szövetkezetben sportfaliűjságot állítottak fel. ame­lyen népszerűsítették a jó eredményt elért versenyzőket, a munka terén jó eredményeket elért dolgozókat. Az érdeklődőket is tájékoztatták egy-egy spör.rendezvényről. Igen nagy sikert értek el az MHK előadásaikkal. Az MHK terén ló eredményt elérők fény­képeit a faliújságon kifüggesztették. Sporíbrlgádfaik kitünően dolgoznak. Különösen ki kell emelni a Cipész KTSZ jó műnk ílát, amely november 7-re tervén felül 80 pár cioőt javí­tott meg. Itt élenjárnak az Orlkk-bri- gád tagjai: Gergely János. Bíró And­rás, Révai János és Márkus István, akiknek átlagteljesítménye 160—-170 százalék. A Salgó.arjáni Szpartakusz olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy még a környékbeli szövetkeze­tek dolgozói is bejárnak a városba spórolni. A jó ágit.-prop. munkában különö­sen Pálkerti Gyula és Tóth István farnak elől ió példával. A salgótarjániak jp munkája áll­jon példaleépül olyan szövetkezét! spor körök ágit.-prop. bizottsága előtt, amelyeknél gyengébb munka folyik, hogy ők is meg tudják, javítani ^mi­nél ' előbb a szövetkezeti sportkörök munkáját. ISMÉT A KISPAD...? Néhány évvel ezelőtt nemcsak salgótarjáni, országos viszonylat­ban Is jócsengéstí volt a Csuberda, Vince, Laczkó-hánnas. Az idő min­denki felett elszáll, a hármas közül már csak egyik maradt a labdarú­gás élvonalában. Szereti, becsüli a csatárt mindenki. Nemcsak salgó­tarjáni. hanem országos viszonylat­ban fs. Még évekig játszhatna az élvonalban, korát és egyéb adottsá­gát tekintve. 1953-ban néhány mér­kőzésen a kispadon kellett ülnie, mert edzője, elégedetlen volt labda­rúgójának a játéktéren kifejtett Igyekezetével. Áz edző ezt hajto­gatta: — A válogatott csapatnak és * támadósorunknak egvik oszlopos tagja lehetne. Nem tűrhetem azon­ban. hogv a pályán ne teljes eró- bedobácsál játsszék. Ha azonban nem kürd úgy, mint a többi, még a kiapadón sem foglalhat helyet! A kis pádról látott mérkőzések lec­kéje használt. A csatár ismét vis­szakerült az első csapatba, igyofce- zéft és hasznos tagnak bizonyult a bajnokság további mérkőzésein. Az idei előkészületeknél a játé­kosnál Ismét a régi hibákat ta­pasztalhatjuk. Az edző és barát­ságos mérkőzéseken nem igyekszik, ha nem kapja pontosan lábra a labdát, társaira megjegyzéseket tesz. A kitűnő csatár is sokat hibázik, neki azonban senki nem tesz szem­rehányást. A kitűnő csatár hangoztatta, sze­retné a fiatalokból álló salgótarjáni támadósort irányítani. Sokan ezt szeretnék! Salgótarjáni Vasas — Petfófi Bán jász 7:1 (4:0) Pénteken este zsúfolásig megtelt * megyetanics nagyterme sportolókkal, sportvezetőkkel, edzőkkel, játékveze­tőkkel és a társadalmi szövetségek tagjaival. Ezen az estén értékelte a megyei TSB a társadalmi szövetsé­gek 1953. évi munkáját és jutalmazta meg a jól dolgozókat. Gaál Ferenc, a TSB vezetőhelyet­tese értékelte ki az elmúlt évben végzett munkát, s dicsérte meg a te­ke, az atlétika, a röplapda társadal­mi szövetség tagjainak munkáját, mely által ezeknél a sportágaknál fejlődés mutatkozik. Majd ismertette a többi társadalmi szövetség munká­jának hiányosságait, melynek felszá­molása fejlődést jelentene az egye­temes sportmunka megjavítása terén. Ezután Kaszás András, a megyei TSB elnöke ismertette a társadalmi szövetségek előtt álló feladatokat az 1954-es sporlesztendobén. Ismertette a sport fejlesztése terén előttünk álló feladatokat, melyeket az év folyamán meg kell valósítani, s melyekben oroszlánrész jut a sport vonalán dol­gozó társadalmi szövetségek dolgo­zóira, s a sportvezetőkre egyaránt. A két sportvezető felszólalásához a megjelentek közül igen sokan szóltak hozzá, s hozták fe! azokat a problé­mákat, melyeknek leküzdéséhez első­sorban a .megyei TSB segítsége kell. így elsősorban a nógrádmegyei sport legégetőbb problémája, a sportfejlő- öés legnagyobb akadályozója a pá­lyahiány, amely úgy az atlétika, mint a labdarúgás vonalán Felmerült. Majd Lőrinc eivtárs. az OTSB küldöttje hívta fel a figyelmet a nevelő munka fokozására az 1954. évben. A káderek, a szakemberek és a sportolók neve­lésének fontosságára. Végül Kecskés eivtárs a DISZ részéről kérte a tár­sadalmi szövetségek tagjait, a sport­köröket, hogy még nagyobb gondot fordítsanak a falusi fiatalok nevelé­sére, s ezeknek még fokozottabb be­vonására a sportba. Közöljük vásárlóinkkal, hogy a 27. számú üvegboltba kere ezésne be­adott képek elkészültek. Kérjük, szí­veskedjenek képek átvételére jelent­kezni. Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat. A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vál­lalat azonnali hatállyal alkalmazni tud: kőműves, asztalos, ács, vízve­zetékszerelő, bádogos, lakatos szak­munkásokat és segédmunkásokat tel Felvételre Jelentkezni lehet a válla­it központjában: Salgótarján, Pécsko. Út lo. HL Ezután Kaszás Lajo9, a megyei TSB elnöke adta át az 1953. sportév­ben jól dolgozó társadalmi szövetsé­gek tagjainak az OTSB és az MTSB ajándékait. Elsőnek az OTSB ajándékait nyúj­tót :a át Rigó Lajos, Németh Béla, Tadics Benedek és Máié Ferenc já­tékvezetőknek. Az MTSB részéről a következő jól dolgozóknak adott át jutalmat: Bolla Lajosnak, aki most lett mun­kahelyén sztahanovista, s ki a röp­labdasport terén végzett jó munkát. Viroszták Lajosnak, ki szintén a na­pokban lett sztahanovista, és aki a labdarúgás vonalán végzett jó mun­kát. Verlieh Józsefnek, az atlétika vo­nalán végzett munkája eredményekép­pen. Garábi Jánosnak, akinek nagy érdeme van, hogy « hatalmas fejlődé­sen ment keresztül megyénkben a te­kesport.. ö a megyei TSB vándorzász­laját is megkapta, melyet a megye területén legeredményesebb munkát végző társadalmi szövetségnek készí­tettek. Valkampí Lajosnak, a megyei ifjúsági labdarúgás fejlesztése terén végzett jó munkája és a tanfolyamok vezetése terén elért eredményekért. Ezenkívül: Bajcsík F., Wíeszt G.. Bakó Gy„ Molnár B., Praznovszki Gy„ Trink, Tadics B.. Szopóczl F., Szeberénvi M., Bácskai F„ Grusz, Leiter M., Németh1J., Skuta G., László I., Szloboda I.. Gyebnár I-, Nagy F., Török J., Graft, Vilezsál A., Markovics G., Ruzsik M., .Szatmári Sz., Takács D., Kimer R., Fülöp L., Boskó E.. Kiss J., Gótai Gy., Gre­gor J., Mérni eh I.. Vichócki R. és Béres J. sporttársak kaptak jó mun­kájuk elismerésekép jutalmat. AT ERŐMŰ LABDARÚGÓI KÉ­SZÜLŐDNEK A BAJNOKSÁGRA A Salgótarjáni Erőmű . labdarúgói­nak edzésének vezetését Viroszták La­jos vet.e át. Az edző már január 8-án bemutatkozott az Erőmű sportolóinak. Azóta is hetenként két ízben tart ve­lük edzést. Az első nyilvános szerep­lésükre vasárnap került sor, amikoris Salgótarjánban a Bányász-pályán a Salgótarjáni Vasas II elten mérkőz­tek. A mérkőzésen Jó játékot nyújtott az Erőmű együttese, s végeredmény­ben 2:1 arányban győzték le az NB Il-es csapat tarta lékegy fi‘lesét. Viroszták Lajos edző mondotta, hogy a csapat játékosai igen szor­galmasan Járnak az edzésekre és nagy lelkesedéssel készülnek az Hlf>4-es bajnoki idényre. Még e hó végéig szeretnének eleget tenni az MHK 3G00 m-es követelményének a apocÜeör tagjai. Az edző azonban nem a neveket, hanem a pályán mutatott formát, az igyekezeteit tekinti. Eszerint állítja össze a csapatot. A közönség, az edző számára az a legfontosabb, hogy a legjobb for­mában lévő, a legjobban igyekvő játékosokból álljon a pályára lépő együttes. Baj lesz a kitűnő csatárral. Kimaradhat a csapatból. He nem igyekszik! KOVÁCS ÉVA, A SALGÓTAR­JÁNI VASAS FIATALOK VÍVÓ­JA LETT AZ ELSŐ AZ ORSZÁ­GOS IFJÚSÁGI EGYÉNI BAJ­NOKSÁGON. Budapesten a Haladás sportkör rendezésében megtar.ott országos női ifjúsági versenyen két fiatal verseny­zőt indított a Salgótarjáni Vasas, Kovács Éva és Füreder Mária szemé­lyében. A két fiatal tőrvívó kitünően megállta helyét ezen a versenyen. Hiszen mintegy 24 versenyző részvé­telével megtartott bajnokságon a nyolcas csopor.okban megtartott elő- mérkőzéseken Kovács Éva 5 győze­lemmel vereség nélkül lett csopo-t- első és. bekerült a döntőbe. Fü:*eder Mária szereplése már nem volt ilyen sikeres, s két győzelemmel kiesett a további küzdelmekből. A kilences döntőben Kovács Éva 6 győzelemmel és két vereséggel meg­nyerte a bajnokságot. A tarjáni leány meglepetést szerzett a verseny kö­zönségének és csapatának vezetői kö­rében ezzel a ki.ünő szerepléssel. Hiszen még a mérkőzések előtt senki sem merte remélni, hogy Kovács Éva országos bajnokságot fog nyerni. A fiatal versenyző minden dicsére­tet megérdemel kitűnő szerepléséé-t. Minden asszóját nagy küzdeniakarás­sal és lelkesedéssel vívta. Győzelme teljesen megérdemelt volt és további Jó szereplésének egyik lépcsőfokát je­lenti. Füreder Mária, mint a szakosztály legfiatalabb versenyzője, szintén jól szerepel:, s dicséretet érdemel, hiszen ez volt a fiatal tarjáni versenyzőnek első hivatalos komoly versenye. Na­gyon szép vívást mutatott be, s ebbe az erős piezőnyben két győzelmet szerzett. Jó technikával és fegyelme­zetten vívott., Nála még hiányzik a versenyrutin, de minden remény meg­van rá, hogy1-a legközelebbi verse­nyeken ez a fiatal spor bló már jobb eredményeket fog elérni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents