Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-13 / 12. szám

t954 február 1?. SZABAD XÜÍCBÍD 3 AZ 1954. ÉVI TAVASZI VETŐMAGSZÜKSÉGLET BIZTOSÍTÁSÁRÓL A kommunisták lendülete, példamutatása is biztosíték feladataink teljesítésében- LEVÉL MIZ SERF AHOL Most. a tavaszi szántás-vetés előtt' az egyik legfontosabb fel­adat: a vetésihez szükséges jó- minőségű 11113? biztosítása. A minisztertanács határozata értelmében az állami gazdasá gok. a terme' ősz övei kezetek és az egyéni termelők 1934. évi tavaszi ve tőma g a zü'kségl e t üké t — a szerződésesen termelt nö- vénvek vetőmagszükségletének klvéte'évet — elsősorban ma­guk kö'elesek biztosítani. 'A vetőmagszü-segle* et a termel­tető vállalatok a szerződésben megál'apított fdtéte'ek mellett bocsát iák a teitnelök rerdelke- zésére. Kormányzatunk gondoskodik arról is. hogv a termelők kellő időiben jóminőségű vetőmaghoz juthassanak. Ezt szol érád i a a vétőmé gcseire. Az ősszel el nem vetett kenyérgabona vagy az őszi vetésekben várható kiesé­sek pótlására és a tavasz-'ibúza- vetésterv teljesítéséihez a terme­lőszövetkezetek és egyéni tér rre'ők tisztított, minőségileg fe­lülvizsgált tavaszibúza -vetőma­got kaphatnak. A tavasz ibúza-vetőmagért cseretervrényt — azonos meny­nyi ség ií búzát, annak hiányá­ban rozsot vagy taikarmányga­Hogyan fejlesztik az állattenyésztési a salgótarjáni járásban \ párt és a kottnány haiá- rozata a mezőgazdaság fejlesztéséről részletesen fog­lalkozik az állattenyésztésünk terén mutatkozó hiányosságok­kal, és egyben irányt mutat a h i anyóssá g k i küszöböl ésének módjára. Az említett hiányossá­gok a salgótarjáni járásban is megvannak. A termelőszövetke­zetek, és a dolgozó parasztság­nál háttérbe szorult a céltuda­tos á'lattenyésztés. Ez tapasz­talható a lovak minőségénél._ a sertések gyenge takarmány ér­tékesítésénél és e'ienállóképes- ségénél. a juhok nem megfelelő gvapjumlnőságénél és mennyi­ségétjei, valamint a súly kiaf-a- kuíásáná’. a' -baromfiaik termelé­sének csökkenésénél. Az említett hiányosságok ki­küszöbölése az állattenyésztés fejlesztése érdekében a salgó­tarjáni járásban is egész sor intézkedést hajtunk végre. A szarvasmarhaállumányon belül emel;tik a tehériétszámot. Bevezetjük a törzskönyvi ellen­őrzést is. Ez az eljárás eddig csak a szőve tkezeíeikné’ és ál­lami gazdaságokban volt 0 sal­gótarjáni járásban alkalmazva. Az eziránvú érdeklődés bizonyí­téka már az is, hogy ez évben is három község do’gcaó pa­rasztsága adta be kérését a törzskönyvi ellenőrzés beveze­tésére: Bócsárlapujtő, K isb ár­kán y és Kazár községek, A törzskönyvi ellenőrzés nagyban hozzájárul a céltudatos állatte­nyésztéshez. A járáson belül gondoskodunk elegendő és meg­felelő apaállatokról. Ezzel egy­idejűleg kiküszöböljük az apa­állat gondozásánál és takarmá­nyozásánál meg nem felelő el­járásokat. Esősorban a terme­lőszövetkezetekben ás á Tárni gazdaságokban nagymértékben Kisgyűléseken ismerkednek a mezőgazdasági határozattal a rétsági járás dolgozó parasztjai A földművelésügyi miniszté­rium továbbá kisebb mennyi­ségben évelő és egynyári szá­lastakarmány ve* "magot is bo­csát a dolgozó parasztság ren­delkezésére, készpénzfizetés el­lenében. A tavaszi vetéshez csereter- ménv ebenében vagy készpén­zért kiadott vetőmag, illetve vetőgumó nemesítést, tisztítási, szállítási és egyéb költségeit az á’lam viseli. A tavaszibúza- a tavaszi ta­karmányárpa-, a sörárpa-, a -ku- koricavetömag és a burgonya- vetőgumó-igényt a termelőszö­vetkezeteknek a járási tanácsok végrehajtó bizottságai mező- gazdasági osztályainál, az egyé­ni termelőknek pedig a községi tanácsok végrehajtó bizottoá- gaioát ke’!, bejelenteniük. Az igénve’t vetőmagot, illetve ve- tőomimót a termelőszövetkeze­tek közvetlenül címükre szál­lítva. az egvéni termelők pedig a helvi terménvbegyüjtőkön, illetve földművesszövetkezeteken keresztül kapják meg. Nagyobb termése érdekében minden termelőszövetkezet és egyénileg ga.zdá'kodó még feb­ruárban gcndoskod'ék tavaszi vetőm a gsz ükség!étéről. rőt szerezzük be. A gyakorlati ta­pasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az Alföldről a hegyesvidéik. re telepített juhok az új környe­zetben nem tartják meg jó tu­lajdonságukat. nem bírják a hegy?« legelőket és rosszu- ho­nosodnak. Mind a termelőszö­vetkezeteknél. mind az egyéni gazdálkodóknál bevezetjük a törzskönyvi ellenőrzést, amely igen fontos a ienyészáMetellá- t á.s s zempon tjából. A salgótarjáni járás helyi vi­szonyainak legjobban megfelelő, a ragadozóktól legfcbbati rejtőz­ni tudó tvúkfajtákat a kender- magas tyúkféléket szaporítjuk el. A 'kel tető átló másokról dolgozó parasztságunk rész,őre . is bizto­sítunk kendermagos csibéket, valamint magyar kendermagos kakasokat. Ezzel meggyorsítjuk a jelenleg még vegyes színű, baromfiállományunk minél gyorsabb megszüntetését. Az elmondottak megvalósítá­sához feltétlenül szükséges a szilárd takarmánybázis megte­remtése. A pillangósvirágú nö­vények, lucerna, lóhere stb. ter­mesztésének tószélesítése, a zöld futószalag bevezetése, a silózás az eddigieknél még nagyobb mértékű kiterjesztése és a ren­delkezésre álló taka>umiánv he­lyes, szakszerű felhasználása. A megfelelő férőhely bizto* ^ sítása különösen a ter­melőszövetkezetekben fontos feladatunk, ugyanis a férőhely hiánya eddig még gátló körül­ményként hatott állattenyészté­siünk fejlesztésére. A cél e’érése érdekében a te­nyésztő községekben negyedéven­ként, de ha az állattenyésztők kérik, rövidebb időközökben is tartunk szakmai előadásokat. Herencsényi József a salgótarjáni járási tanács főállattenyésztője. A Mizserfai Szénbányák ** kommunista bányászai egyre jobban élharcosaivá vál­nak a termelésnek. Kezdemé­nyezésükkel, példamuta'ásukka! magukkal ragad iák a páríonkí- vüti dolgozók tömegét. Az e'. sők között ha-colnak a szóda-, lista munkaversenyben s példát mutatnak a termelést akadályo­zó körülmények felszámolásá­ban. Vállalatunk kommunistái kötelességüknek érezték a terv maradéktalan teljesítéséért fo. ivó harc további fokozását. Fe­lelősségérzet hatotta át vala- mennyiöket azért, hogy dolgozó népünk kérését maradéktalanul teljesítsük. Kommunistáink jár. tak az élen. amikor az 1953-as tervévben 101,4 százalékos ered­ményt harcoltunk ki. A z új te'rvév ötéves tervünk ^ utolsó esztendeje — mely­ben már kormányunk Programm, ja alapján dolgozunk — újabb tettekre késztették kommun’sta bányászaikat. Valamennyien megértették, hogy az -életszín­vonal emeléséért sikeres harcot csak úgy lehet folytatni, ha e'e- get teszünk a feladatoknak, s ter­ven felüli szénnel segítjük elő dolgozó népünk szénszükségle- téniek biztosítását. Ehhez pedig az ő példamutatásuk, kezdemé­nyezésük szükséges. Továbbra is biztosítani kell a maguk számára az élharcos megtisztelő e' nevezést, amely csak úgy lehetséges, ha a terv teljesíté­sében az elsők között haladnak. A személyes példamutatásukon kívül azonban be kell vonni a fTudósítőnktó.) A bányák gépesítése az 1954. tervéeben. az eddiginél nagyobb méretű lesz, és ez meghatároz­za a Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár dolgozóinak feladatát. Az / negyedévben 45 darab szál­lítószalagot. 50 darab dobos- vitlát, 35 darab szivattyú\ 3 darab páncé kaparát, 14 darab MD—40. típusú motor mozdonyt, és 80 darab kast készítünk. Ezenkívül már január hónap­ban elkészítettünk 2 db 24 sze­mélyes szálW.ók'Xsit. amelynek az előállítási határidejét meg- röv’d'dettnk. Dolgozóink látják, hogy ha­Az MDP Központi Vezetősége 1953 október 31-én határozatot hozott, melyben a kővetkezőket mondja: „...most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, Viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozo't erővel lássunk tv zzá mindenekelőtt mezőgazdasá­gunk e'maradottságánnk felszá­molásához. a mezőgazdasági termelés hozamának emelésé­hez Miután pártunk megmutatta az egyetlen helyes utat. amelyen haladnunk Ire'.!, a felsőbb szer­vek felmérték: szocialista szek­toraink részére mennyi gép- és egyénileg dolgozó parasztjaink f ö- d tér ü 1 e tének megmunkálásá­ra mennyi gazdasági felszere­lés szükséges. A mezőgazdaság fejlesztésére terveket dolgoztak ki, amelv mindenekelőtt a me­zőgazdasági felszeretéseket gvártó üzemek terrre'ési tervét módosítja. A Salgótarjáni Acélárugyár Is december második felében kapta meg tervét, amelyben 26 százalékos tervemelkedés volt a mezőgazdasági cikkek készíté­sének javára. Miután a gvárve- zetőség megkapta tervfe'adaíát, azt részletesen megtárgyalta és ismertette az üzemekkel. Az üzemek, üzemrészek veze­tői szintén megbeszélték felada­túkat. 0 pártszervezettel, majd röpgvűlésen ismertették a dol­gozókkal. Az Acélárugyár dol­gozói megértették, miért kel! mezőgazdaságunkat ilyen irányban segíteni. Tudják azt. hogy párturlk minden intézkedé­se csakis a dolgozókért, azok él et szí nvon a 1 áriak emelés éért történik. A röogvűléseket üze­menként a párttitkárok tartot­ták meg. A dolgozók nagy lei­versenyt»? a több: bányászokat és pártonkívükeket. E feladat megvalósítása érdekében száll­tak ha"cba a kommunisták — és nem kis sikerrel. A pártonkívüü dolgozókkal közösen megbeszél­ve elhatározták hogy pártunk III. kongresszusa tiszte'etére első negyedéves tervünkön fe­lül 3300 tonna szenet termelünk. Az első negyedéves tervet más. fél nappal e'őbb befejezzük és ápriliaT hónapban 1300 tonna szenet adunk terven felül. A munkafegyelmet tovább sz’lar- dítjuk, a múlt évi 0,18 százalé­kos igazo’atlan mulasztást 0.01 százalékra csökkentjük. A vál­lalás megtételénél s annak tel­jesítésénél is a bányászok közül a párttagok járnak az élen. Egymást szólították verseny­re. amelynek e'edménye nyomán januárban 107.5 százalékos terv­teljesítést értünk el. A pártbizottság, az a'ap­^ szervezetek vezetőségei is segítik a vállalt kötelezettség maradéktalan teliesttését. Röp. gyű!ések»n, vezetőségi üléseken, népnevelői értekezleteiken rend­szeresen megbeszélik, értékeik a pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmak teljesítését. Igv csapatvezetőink értesii’tek arról, hogy a januári kiváló eredmé­nyek után február első napjai­ban visszaesett a termelés, 6-ig nrndössze 88,9 százalékra tel­jesítettük havi tervünket. Bár srk nehézségekkel kellett meg­küzdeni. ez a nagy vissza­esés mégsem hagyta nyugton a kommunista csapatvezetőket. Február 8-án Kazlnczi László. talmas fe’adatokat kelt megol­dandók, amelynek végrehajtá­sáért közös erővel küzdenek. Kiszélesítették a szocialista munkaoersenyt s kötelezettséget vállaltak a III. pártkongresszus tiszteletre. A műszaki brigád tnegjogad'a. hogij az összes profilgi/ártmány e készítéséhez szükséges eszközöket határidő­re a dolgozók rendelkezésére bocsátja és segítséget nyújtanak a fizikai dolgozóinak a válla­lások teljesítéséhez. A termelési osztá'y vá'lalta, hogy minden hónapnak a program in iát a megelőző hó 10-ig elkészítik és 20-ig csoportokra és gépekre kesedésset fogadták a párt fel­hívását és elhatározták, hogy minden, erejükkel annak meg­valósításiért dolgodnak. A dol­gozók nagyrésze fela'ántást is tett. Bar*, ha Lajos feiszelvu- '•a'ztó vegemre hívta- ki Tóth Fereirc tenget yko v á cső! ót. A versenyben a termelés emelé séf és a se'ejtosökkentést tűzték ki célul. A műszaki dolgozók is versenybe szólították egvrrist a műszaki feltétetek megteremté­se érdekében. Másnap már az egész gyár területén megindult a harc a terv teljesítéséért. 0 . kormány- programm végrehajtásáért, a fogada'mak vatóraváltásáért. A kormányprogramlmi különö­sen a gazdasági szeráru üze­met érinti leg'cbban. A mező- gazdasági felszerelések gyártá­sában ez az üzem országos vi­szonylatban igen jelentős helyet fog'a! el, Mind a műszaki, mind a fizikai dolgozói érzik is jelen tőségét és egvre többet foglal­koznak a terv teljesítésével. Fontos ez azért is mert 0z üzem teve a szükségleteknek megfelelően havonia jelentősen emelkedik. Az ország va'ameny- nvi termelőszövetkeze'e. gép­állomása flgveli a GSZ ü-em murikéiát é,s tőle várja, hogy a géni fe’szerelések és-kéziszer­számok. amelyek még ie'en'eg hiányzanak, mielőbb elkészül- ienck és segítsék a mezőgazda­ságot terve végrehajtásában. A gazdasági felszereléseket gyár­tó üzem farve ciktő-berrő! január­ra traktorkaoaszkod óból 12, 'szántóvasból 12. boromatárcsá- ból 17. s'lökésből 3 csavar kutcsbó’ 3. krómku'csból 2. ásó­ból 2. kapából 1. kovácsolt fa- ráibó 11. vtráh *' 13. gereMvé- böl 4, tengelyből 41 lópatkóyas Budavári Károly és Radics Já­nos kommunista csapatvezető,< azzal a kéréssel fordultak tár­saikhoz, csatlakozzanak a most született „egyesülés mozgalom"- hoz. Felhívó szavukra tettekkel vj’aszclfak a bányászok. Alig három nap alatt a vállalat dol­gozóinak nr'ntegy 80 százaléka csatlakozott a mozgalomhoz. Budavári elvtárs szavara Telek József If. pártonkívüü dolgozó csatlakozott elsőnek, majd ké­sőbb Hirka Miklós csillés és Kő­vári József vájár csapatával együtt fogadta meg. hogy csat­lakozik a mozgalomhoz. Ezután következtek a többi pártonkívü. lí dolgozók is és így közös erő­vel, egv akarattal a kommunis­ta bányászok szeméi vés példa- mutatására 8-án már 107,9, 9-én 102,5, 10-én 107.4 százalékos lervteliesítést ért el a vállalat. E á'tal több mint 10 százalékkal emelkedett a havi tervteljesítés.- ben elért eredmény. 1/ ommtinista bányászaink ' azáltal, hogy az e’sők kö. zött küzdenek, s a terv teljesí­tésben és túlteljesítésében pél­dát mutatnak, megteremtették a vállalt kötelezettségünk mara­déktalan teljesítésének előfelté­teleit. így minden reményünk megvan arra, hogy minden ne­hézséget, akadályt felszámolva, méltóképpen készülünk pártunk III. kongresszusára, a terven fe­lül vállalt 3300 tonna szenet az első negyedévben kitermeljük. Zagyi János a mizserfai pártbizottság titkára. felbontják. Adorján Henrik elv­társ. a gyár főmérnöke, verseny­re szól Vatta a dorogi és a tata­bányai főmérnököket annak ér­dekében. hogy az l. negyedéves tervet 6 százalékkal túlteljesí­tik. a gépkihasználást 15 száza­lékkal megjavítják a műszaki felújítási terveket maradéktala­nul teljesítik. Művezetőink vál­lalásuk megtételénél az újító- mozgalom továbbfejlesztéséi sem hanyagolták el. Kaztnczi János kovácsművezető 12 darab, Molnár József esztergályos fő­művezető 15 darab újítási ja­vaslat benyújtására vállalt kö­telezettséget. bő! 5 tonnával emelkedett. Ezen­kívül az üzem dolgozói terven felül mintegy 3 ezer eke le­gyártását vállalták az etsö ne­gyedévben. A GSZ-üzem felemelt tervé­re1-: tejesítése nem könnyű fel­adat.® Megköveteli a dolgozók mlnd-’n tudását s munkaskara- tát. O'van dolgozókat követel, mint Bariba Lajos fejszelyu­kasztó sztahanovista, aki januá r! tervét 155 százalékra teljesí­tette és 1955 február 10-i ter­vét felezte be. Vagy. mint Ko­vács Vince sztahanovista csa­varta!lessajtoló, aki 165 száza­lékos te’jesítiményével 1954 ok­tóber havi tervén dolgozik és Kovács Jánosaié sztahanovista patkósarokmarós. aki 163 száza­lékos teljesítésével 1954 decem­beri tervén dolgozik. A nagyszerű eredmények el­éréséhez naivban hozzájárul­nak a műszaki vezetők is. A sok közül, hogy egyet említsünk: Hegyes Ferenc sztahanovista gyártástervező csoportvezető a hideghengermű párttitkára a IU. pártkongresszus tiszte'etére fel­ajánlotta. hogv a hengerműben 1 éve neCm működő hasítógépet henger'őgéppé alakíts át. A munkát megkezdték és egy hó­nap múlva e gép is résztvesz maid a termelésben. így barcoV^k az Acéláru­gyár dolgozói a terv teljesíté­séért. Harcolnak azért, hogy a me zőga z das ág , dolgozói m né! nagyobb mértékben kapjanak gazdasági felszereléseket. A gyár-dolgozói azzal ia segí­tik mezőgazdaságunk fejlődé­sét. hogv 16 szakmunkás ment a gépállomásokra. Szécsénybe. Kisteremére. Karancskeszibé, a gépjavítás sikeres befejezésének elősegítésére. A Központi Vezetőség október 31-i határozata leszögezte, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünknek döntő láncszeme a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése. Ennek értelmé­ben a nagyoroszi pártszervezet és a helyi tanács elhatározta, hogy a dolgozó parasztok között ismerteti a Központi Vezetőség határozatát, a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos felada­tokat. 4 házaknál megtartott kisgyűlésekre nyolc-tíz dolgozó parasztot hívtak meg, ahol egy- égy pártvezetőségi tag, a v. b. elnöke, vagy a mezőgazdasági előadó ismertette Hegedűs elv- társ beszámolójának egy részét. Az első alkatommal hét ház­nál tartottak kisgyülést. amelyen 78 do'gozó vett részt. Ezeket a kis gyűléseket a dolgozó parasz­tok kérésére kéthetenként meg­ismétlik. Micsik elvtárs, a köz­ség párttitkára, látta, hogy a módszer bevált. A pártszervezet és a helyt tanács január 30-án honát — kell beadniok az aláb­bi átszámítási ku'.cs szerint: 100 kiló tavaszlbúiáért 100 kiló őszibúzát, vagv pedig 112 kiló rozsot, vagv 118 kiló árpát, vagy 118 kiló zabol, vagy 118 kiló májusi morzsolt kukoricát. Központi kész'etbőt b’ztositott tavaszibúzán kívül a földműve­lésügyi miniszter főleg minő­ségjavítás cél'ából _ nemesített takarmányárpát, sörárpát és ku­koricát. továbbá burgonyavető­gumót juttat csere el!erjében a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A nemesített tavaszi takar­mányárpa-. sörárpa- és ku'ko- ricavetőmagot a termelő azonos mennyiségű és falú szokvány cseretermék ellenében kaphat jak meg. Ennek hiányában ke­nyér-. illetve más takarmány­gabona is beadható ez a'ábbt átszámítási kulcs szerint: 100 kiló nemesített tavaszi takar­mányárpáért sörárpáért vagy kukoricáért be kell adni 100 kg zabot vagv 100 kg árpát, vagy 100 kg máhtsi morzsolt kuko­ricát. vagv 85 kg bú-'á*. vagy 95 kiló rozsot. .A minőségi vető­burgonya ellenében azonos sú­lyú étkezési burgonyát kell be adni. elterjesztjük az egyedi takar­mányozást. Növelni akarjuk a szerződéses ál;átnevezést, mind az üszőknél, mind a bikáknál. A lótenyésztés fejlesztését szolgálja a minisztertanács ha­tározata az adókedvezményről, valamint a kedvező lóárak ki­alakulása. A felnevelés meg könnyítése érdekében járásunk területén csikótelepeket létesí­tünk, a jó kancákat pedig törzs­könyvi ellenőrzés alá vonjuk. A sertésállomány minőségi javításának érdekében széles körben elterjesztjük az egyedek törzskönyvi ellenőrzését. A zsír- ellátás hiánytalan biztosítása céljából tisztavérű mangalica törzsténvészeteket alakítunk ki. Tisztavérű mangalica anyákkal cs apákkal egészítjük ki tsz-eink és dolgozó parasztságunk tenyé­szeteit. Ezzel egv'dejű'eg beve­zetjük az árusüldő előállítását termelőszövetkezete' n kben. az ipari dolgozóink hízóvá] való ellátása céljából. Ez már rész­ben meg is indult járásunk te­rületén, az ősz és a tél fölye- imán mintegy ezer darab áru- sertést bocsátottak a tsz-eink az ipari do'gőzök részére. T uhtenyészetünk a mlnisz­0 tertamácsi határozat meg­jelenése óta már észrevehetően fellendült. További célunk a kis- testű anyák helyett a nagyobb- testü és nagyobb gyap'úhcwmú anvák kitenyésztése. Ezt úgy fogjuk megvalósítani, hogv me­gyénkben a már meghonosodott fésűsmerinó állományból 70—80 kilogrammos kosokat váloga­tunk ki, amelynek a gyapjú- hosszúsága 8—12 centiméter között van. a minősége oedig az ..A" osztályzatnál nem rosszabb. A behozatalra kerülő kosokat a fentiek szemelőtt tartása mellett hasonló éghajlatú hegyesvidék­ismét kilenc helyen szervezett kisgyüléseket 102 dolgozó rész­vételével. Több probléma merült fel a vető- magigénylésekh el. valamint a növendékmarhák utáni kedvez­ményekkel kapcsolatban. A dolgozó parasztok sok jó javaslattal jöttek. A községben több helyen szükség volna az utcák kövezésének javítására, a közvilágítás kiszélesítésére. Kér­ték a dolgozók, hogy a két nyári vásárból az egyiket novemberre tegyék. A kis gyűléseken felmerülő problémákra, a pártszervezet és a tanács közösen igyekszik meg­oldást találni. A dolgozó pa­rasztság látva, hogy törődnek velük, szívesen teljesíti kötele­zettségét. Vass János dolgozó paraszt például vállalta, hogy két héten belül teliesiti 1954. évi sertésbeadási kötelezettségét. ttass János ezzel mentesül 300 kilogramm tengeri beadása alól. A járási pártbizottság e he-' lyes módszert igyekszik a járás több községében alkalmazni. Ez- idáig Romhány és Diósjenö köz­ségekben voltak kisgyülések. Diósjenön a határozat ismerte­tése után Tuskó József verseny­re hívta ki Szluka János 40 hol­das dolgozó parasztot. Felaján­lotta, hogy vetését fejtrágyázni fogja, valamint a félévi baromfi- és tojásbeadását határidőre tel­jesíti. Szluka János még azzal egészítette ki a versenykihívást, hogy fizessék rendszeresen ha­vonta az adót. Bögér Gergely ta­vasszal valamennyi vetését szer­vestrágyával fejtrápyázza. Csvr- ia Sándor a hóolvadás után azonnal hengerezni és fogasolni fogja vetését. Diósjenö község dolgozó pa­rasztjai igy készülnek a Hl. pártkongresszusra. Seres Kálmán, a rétsági járási pártbizottság agit.-prop. titkára. TÖBB GÉPET ADUNK BÁNYÁINKNAK — A bányagépgyáriak fogadalma — A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR DOLGOZÓI HARCBAN A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉÉRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents