Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-30 / 8. szám

SZABAI» KONRAD 1954 január N. It Főmérnökök pároswrsenye Kreffli Iván, a Mizserfai Szénbányák Válla­lat főmérnöke még január 5-én elküldte páros­verseny felhívását Seyler Lajoshoz, a Málrano- váM Szénbányák Vállalat műszaki vezetőjéhez. Ezzel a két főmérnök között már hagyomá­nyossá vált a párosverseny, amely 1953-ban is meghozta az eredményt. A felújított párosver- seny-szerzödésben mind a két főmérnök arra tett ígéretet, hogy olyan műszaki segítséget nyújtanak a vállalataik fizikai dolgozóinak, amelynek segítségéve! minden nap túlteljesíthe­tik előirányzott terveiket. A terv túlteljesítéséért folytatott párosversenyben január 22-ig a mát- ranováki főmérnök került az első helyre, mert vá’lalat az esedékes havi tervén felül már 977.7 tonna szenet termelt. A- mizserfai főmér­nök is szép eredményt ért el. s január 22-ig már 347.4 tonna szenet küldtek terven felül a felszínre. ,4 nógrádi szénmedencében e két legjobb eredményt elsősorban azokkal a műszaki intéz­kedésekkel tudták elérni, amelyeket a főmér­nökök a fizikai dolgozók munkájának elősegí­tése érdekében végrehajtottak. Mátranovákon 1954-ben is eredményesen alkalmazzák az el­múlt év hasznos tapasztalatait. Most is legna­gyobb feladatuknak tekintik a tömegtermelő munkahelyek és a frontfejtések k'szélesítését. A lefejtett frontfejtéseket állandóan pótolják. A vállalat gáti üzemében Január 20-án egy újabb 50 méteres hazafelé haladó fronton kezdték meg a termelést, s ezzel ismét I/O méterre nőtt a front homtobJiossza. A meglévő frontfejtéseket nemcsak hogy gépesítették, hanem azokat az elövájási munkahelyekkel együtt ciklús grafikon szerint üzemeltetik. Január 15-én megnyitották a Ferenc-tárót. ahonnan a dolgozók illetmény­szenét adják, s ezzel mentesítették a Csipkés üzemet. Az eredmények további fokozása érdeké­ben Seyler Lajos főmérnöknek további tervei vannak. Már megkezdték az Ambrus üzem 111. siklójában és a Csipkés üzem III-as ereszkéjé­ben egy-egy újabb frontfejtés előkészítő munká­latait. A mizserfai főmérnök első tevékenysége volt. hogy megjavítsák a vállalat külső és belső szál­lítását. Zavartalanná tették az üzemek talbó- ellátását, amely magával hozta a csapatok ürescsl'.e ellátásának megjavítását is. A Pál- hegy I. üzem siklójában kicserélték a 600 mé­teres szállító drótkötelet, amely lényegesen csökkentette a szállításnál eddig felmerült üzem­zavarokat. Ezek a műszaki intézkedések fokoz­ták a dolgozók munkakedvét is. s január 22-ig a vállalatnál minden brigád 100 százalék felett teljesítette előirányzott tervét. Most a Pálhegy IL üzem gépein k átszerelése van folyamaiban. A Ví-os osztóból a jobb szénréieggel bíró VII-es osztóba helyezik át a gépeket, hogy ez­zel is még tovább gazdagítsák eredményeiket, hogy a III. pártkongresszus napján büszkén álljanak a párt elé, s számoljanak be végzett munkájukról. A HELYI IPAR FEJLESZTÉSÉÉRT A dolgozó néppel együtt, a törvényesség betartásáért A kormányprogramul megje­^ lenese előtt párt- és ál­lami szerveink a helyiipart nem megfelelően ellenőrizték, segí­tették. Ennek oka elsősorban ab­ban keresendő, hogy egyes szer­vek vezetői nem ismerték a he­lyiipar jelentőségét, fontossá gát. Ezért sok esetben megtör­tént, hogy lekötötték a vállala- tok kapacitásának a legnagyobb részét, olyan cikkek gyártására, amelyeket a megye területén kí­vülre szállítottak annak ellenére, hogy a legyártott árukból hely­ben is szükséglet mutatkozott például: kútgyűrűből, mozaik­lapból és bútorokból. Több eset­ben kényszerítették a vállala­tokat, hogy kapacitásuk nagyobb részét állami, közületi és intéz­mények részére nagyobb mun­kák elvégzésére lekössék, s így elvonták azokat a helyi lakos­ság szükségletének kielégítésé­től. A kormánvprogramm megjele­nése után jelentékeny változás történt a helyiiparban. A megye területén 936 kisipari iparjogo- sítványt adtak ki, ennek 95 szá­zalékát falura. Ezenkívül a he­lyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek legna­gyobb része kizárólag a lakos­ság szükségletének kielégítésére készíti termékeit, végzik a javí­tási- és szolgáltatási munkál ato kát. Az 1954-es év elejétől a he­lyiipar feladata is lényegesen megváltozott, mert a vállalatok a helyi árualapra, a szükségle­tek kielégítésére fognak termel­ni. Ennek végrehajtása érdeké­ben fejlesztették a munkaver- seny-mozgalmat is. A vállalatok A Salgótarjáni • Acélárúgyár 1953-as év újítási mozgalmá­ban különösen figyelemremél­tó, hogy dolgozóink sokkal több javaslatot nyújtottak be az 1953-as, mint az 1952-es évben. 1953-ban a bevezetett újítások 67-el szaporodtak. Ugyan így növekedett a dolgozóknak ki­fizetett újítási díj. Az 1953-as év 1297 begyűj­tött újítási javaslatból 736-ot fogadtak el, melyből 587-et vezettek be, s ezért az újítók­nak 230.616 forintot fizettek ki. Ezzel szemben 1952-ben 1066 benyújtott újítási javaslatból 730-at fogadtak el, mindössze 520-at vezettek be, amelyért 182.405 forintot fizettek ki. Ebből világosan kitűnik a fej­lődés 1952-ről 1953-ra, mert 231 újítási javaslattal többet adtak be dolgozóink, amely a dolgozók érdeklődését bizonyít­ja az újítás iránt, ugyanakkor hat újítási javaslattal töb­bet fogadtak el, 67-tel töb­bet vezettek be és 48.211 forinttal többet fizettek ki az újítóknak. Újítási mozgalmunk ered­ményei annál is inkább figye­lemre méltóak, mivel még az év elején kijött a KGM hatá­rozata, hogy csak a minőségi­leg kifogástalan javaslatokat lehet újításként elfogadni, Kormányprogrammunk megje­lenése óta, amely különöskép­pen kihangsúlyozza minden dolgozóinak mintegy 70—71 százaléka kapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe. Különö­sen kiváló teljesítményt érnek el a Nógrádmegyei Nyomdaipari Vál­lalatnál, ahol már az elmúlt év­ben is négy dolgozót sztahano­vista jelvénnyel, cgvet pedig sztahanovista oklevéllel tűzet­tek ki. Ez tapasztalható a Ba lassagyarma'i Betonárutgyártó Vállalatnál, a Vegyesipari Vál­lalatnál és a Salgótarjáni Vastö- megcikkipari Vállalatnál, ahol szintén több dolgozót tüntettek ki jó munkájának elismerése­ként. A vállalat dolgozóival való bánásmód is megváltozott, rend­szeresen biztosítják részükre a védöétel) és a védőruházatot. De fejlődés tapasztalható a boltháló­zat szélesítése terén is. Novem­ber hónap második felében Sal­gótarjánban egy központi áru­ház nyilt meg. ahol a mérvéi KTSZ-ek termelvényeit árusítják. Az áruházban vásárolhatók olyan cikkek, amelyet a kiske­reskedelem boltjaiban kevésbbé lehet megtalálni. A ruházati KTSZ-nek Salgótarjánban. Ba lassagyarmaton és Szécsényben külön boltjuk van. ugyancsak áruházat létesítettek a Falömsg- cikkipari Vállalat termelvényé nek árusítására is. Az eredmények mellett azon­ban még mindig észlelhetők hi­bák és mulasztások, amelyek fé­kezik a helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek termelésének fokozását. A ház­tartási cikkek gyártásához nem biztosítanak megfelelő anyago­kat, amelyeket ezidáig a Tűz­helygyár és az Acélárugyár hul- ladékanyagaibó! nyertek. Ezen­vonalon a minőség javítását, újítóinkat is arra ösztönzi, hogy a javaslataikat ennek megfele­lően dolgozzák ki. A minőség megjavítására igen szép példa Sándor Lajos acélöntödei szak­oktató „közlekedőedények, va­lamint ferrosztatikus törvénye­ken alapuló acélöntési eljárás“ c. újítási javaslata, amely je­lentős anyagmegtakarítás mel­lett még az eddigi nagyszámú selejtet is csökkenti. Ehhez ha­sonló újítási javaslat volt Lizsnyánszki Antal és Csomány István „ferrószulfát kitermelé­sének módosítása“ című javas­lata. Ezelőtt az újitás előtt igen sok reklamáció történt a fel­használó cégek részéről, mert az általunk leszállított ferró- szulfátnak igen nagy volt a víztartalma. Az újítás beveze­tése után a minőség nagymér­tékben javult. A régi 92 százalékos ferró­szulfát helyett 98 százalé­kos ferrószulfátot tudtunk szállítani. Azonban nemcsak az acél­árugyár műszaki dolgozói kap­csolódtak bele ötleteikkel az újítómozgalomba. Az egyszerű dolgozók is minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy ötle­teikkel meggyorsítsák és ol­csóbbá tegyék a termelést, úgy, hogy az a minőség rovására ne menjen. Például az acélön­tődéi komplex-brigád 1128 sz. „acélöntés felöntések elszűkí­kívül hiányosság mutatkozik. — különösen faiun — a szakkáde­rek nevelésében. Kevés szakem­ber dolgozik a kisiparban. Még m'nd:g sok azoknak a községek­nek a száma, ahol nincs KTSZ- részieg. Ugyanakkor akadályoz­za a helyiipar fejlődését az. hogy a vállalatok, kisipari termelőszö­vetkezetek sok esetben olyan cik­keket gyártanak, vagy olyan ja­vítási-, szolgáltatási munkákat végeznek a lakosság részére, amelynek minősége sok követci- nivalót von maga után. és a megrendelési határidőket sem tartják be. A megyei tanács ipari osztálya, a helyiipar és a KTSZ- ek munkáját úgy akarja elősegí­teni, hogy elhatározták a lakos­ság helyi szükségleteinek fel­mérését, és ennek megfelelően állítják át a vállalatokat és a KTSZ-ek termelését. így kapa­citásuk 65—70 százalékát a helyi igények kielégítésére fordíthat­ják. JTei méréseket végeznek an­nak érdekében is. hogy megállapítsák a falu kisipari szükségletét és ezt megfelelő, önálló szakemberek beállításával biztosítsák. Megerősítik a meg­lévő helyiipari vállalatokat és kisipari termelőszövetkezeteket, elősegítik azok fejlődését, hatha­tósabb intézkedéseket tesznek a szükséges anvagok beszerzéséért. Ezzel egvidőben. javítják a he­lyiipari válla'atok terme!vénvei­nek és szolgáltatásainak minő­ségét, a dolgozók megelégedé­sére. Szekacsek Zoltán a megyei pártbizottság politikai munkatársa lése“ javaslat bevezetésével az újítók elértéig azt, hogy az ed­digi sok munkával járó felön­tésnél a nehézségeket kiküszö­bölték. Ezen a téren megtaka­rítás: gépifűrészlapok autogén­levágásánál rengeteg oxigén, valamint energia és munkabér, melynek évi megtakarítása mintegy 320.000 forintot jelent. A sodronygyárban Lorkó Gyula, Tóth József S.—214. sz. „kettős szegverés bevezetése“ c. javaslat szintén jelentős meg­takarítást jelentett vállalatunk­nak, melynek évi megtakarítá­sa mintegy 134.000 forint. Az 1953-as évben beveze­tett 587 újítás összesen 4 millió forintot takarított meg gyárunk számára. Azonban vannak hiányossá­gok is újítási mozgalmunkban melynek kiküszöbölése az 1954 év feladatai közé tartozik. Na­gyon sok olyan újítási javasla­tunk van, amelynek bevezeté­séhez többezer forintra lenne szükségünk. Reméljük azon­ban, hogy a minisztérium felé elküldött 672.000 forint beruhá­zási költséget ez év folyamán meg fogjuk kapni, s ezzel meg­oldunk egy pár nagyjelentősé­gű elfektetett újításunk meg­valósítását. Kassai József, közp. újítási megbízott. Pártunk 1953 június 27—28-i és október 31-i határozatai és az ezen alapuló kormánypro- gramm. szocializmust építő ha­zánk története legjelentősebb állomásainak egyike. A párt útmutatásán alapuló kormány- programm megszabja a szocia­lizmus építésének további út­ját, megmutatja az irányt, ame­lyen haladnunk kell, megadja mindazokat az irányelveket, amelyeket szem előtt kell tar­tani. Ezeknek az alapján kell a hatóságoknak, a különböző állami szerveknek gyakorlati munkájuk során dolgozniok, ezeket kell mindennapi éle­tükben. munkájukban megvaló- sítaniok. A cél: a szocializmus továbbépítése, ezzel egyidőben a dolgozók életszínvonalának állandó emelése, mind kulturá­lis, mind anyagi téren. Kormányunk ki is adta és adja azokat a rendeleteket és intézkedéseket, amelyek ennek a célnak eléréséhez szükségesek. Rámutatott azon­ban a kormány Programm ar­ra is, hogy mindazok a tör­vények, rendeletek és uta­sítások, amelyeket dolgozó né­pünk életszínvonalának folyto­nos emelése érdekében kiad­nak, csak akkor szolgálhatják eiedményesen a kitűzött célt, ha azokat mindenkor, minden­ki, a pártszervezetek, bármi­lyen államhatalmi, vagy állam- igazgatási szerv, állami hivatal, vállalat, termelőszövetkezet vagy más szövetkezeti szerv ve­zetői, annak bármilyen beosz­tású dolgozója és maguk az ál­lampolgárok is betartják. Rö­viden: a szocialista törvényes­ségnek állami és társadalmi életünk egész területén mara­déktalanul érvényesülnie kell. E törvényesség betartása adja meg államunk biztonságát, erő­síti és támogatja hazánkban a szocialista gazdasági alaptör­vény érvényesülését. Ez a sért­hetetlen szocialista törvényes­ség állampolgáraink alkotmá­nyunkban foglalt jogainak vé­delme, államunk további fejlő­désének és erősödésének egyik legfontosabb feltétele. Ennek biztosítására hívta létre kormányzatunk az alkot­mányban lefektetett alapelvek­nek megfelelően a legfőbb ügyészséget. A kapitalista álla­mokban az ügyészség feladata kizárólag az úgynevezett „bün­tető igény“, a bűnvádi üldözés gyakorlására szorítkozik. A szocialista ügyészség feladatá­nak viszont egyik része csupán a szocialista állam rendjének, biztonságának oltalmazása, mindennemű bűncselekmény következetes üldözése által. A szocialista ügyészségnek fel­adata a törvényesség feletti őr­ködés, a polgárok demokratikus jogainak védelme is. Az ügyész­ségről szóló törvényerejű ren­delet 6. § 1. bekezdése a tör­vényesség feletti felügyelet cél­ját a következőkben jelöli meg: ,,a) Az egységes törvényes­ség megszilárdítása, b) Az ál­lami és társadalmi rend, a tár­sadalmi tulajdon védelme és a Magyar Népköztársaság rend­jét, biztonságát és függetlensé­gét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény követ­kezetes üldözése, c) A Magyar Népköztársaság állampolgárai részére az alkotmányban bizto­sított politikai, munkaügyi, la­kásügyi és egyéb személyi, va­lamint vagyoni jogok és törvé­nyes érdekek védelme.“ Mindezek a feladatok, célok a szocialista ügyészséget, nép- köztársaságunk egyik legíonto­A mátranováki osztályozó dolgozói január 22-én rop gyű­lést tartottak, hol megfogadták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére indított versenyt jó munkájukká1 elősegítik. A röp- gvűlésen a következő határoza­tot hozták: „Mi, a mátranováki osztályo­zó dolgozói aktívan részt aka­runk venni abban a nemes ver­senyben. amely a III. pártkon­gresszus tiszteletére folyik. Mindannyian tudjuk, mit kö­szönhetünk pártunknak és ra­gaszkodásunkat azáltal juttat­juk kifejezésre, hogv még lelke­sebb munkával segítjük elő ipa­runk kenverének, a szénterme­lésnek a fokozását Vállalatunk­sabb intézményévé emelik. Me­gyénkben a megyei ügyész ve­zetésével, az alárendelt ügyé­szek az ügyészségről szóló tör­vényerejű rendelet megjelené­se óta legfőbb kötelességüknek tartják, hogy maradéktalanul eleget tegyenek azoknak a fel­adatoknak, amelyeket alkot­mányunk alapelvei szerint az ügyészségről szóló törvényerejű rendelet szab meg. Ahhoz azon­ban, hogy a feladatukat mara­déktalanul ellássák, szükség van a dolgozók segítségére. Az ügyészeknek meg kell ismer­niük, fel kell tárniok a törvény- sértéseket, hogy a törvénysér­tőkkel szemben eljárjanak, le­gyen az bárki. Szükséges, hogy az ügyészek kellő időben, a törvénysértő intékedések meg­jelenése után vagy a kiadott törvényes rendelkezések végre nem hajtása során, azonnal tudomást szerezzenek azokról, hogy elejét vegyék a további törvénysértéseknek. Vájjon kik hozhatják ezeket a törvénysértéseket leggyor­sabban az ügyészek tudomásá­ra? Maguk a dolgozók, akiket a törvénysértő intézkedés sújt akiknek érdekében a törvényes intézkedéseket hozták, illetve hozzák, akiknek a törvényes rendelkezések végre nem haj­tása, vagy törvénysértő módon való végrehajtása alkotmányba biztosított jogait sérti. Szükséges azonban, hogy az ügyészek ne csak azokról a törvénysértésekről szerezzenek tudomást, amelyek az egyes ál­lampolgárok személyes jogát saját magukra vonatkoztatva sértik, hanem ismerniük kell azokat is, amelyek ellentétben vannak a szocializmus építésé­vel, az összes dolgozók jólété­nek folytonos emelésével. Éppen ezért szükséges, hogy az állampolgárok panaszai út­ján megismerje az ügyészség, hogy az államhatalmi igazgatá­si szervek nem járnak-e el tör­vénysértően. Pártunk útmutatásával, nép- köztársaságunk minden törvé­nyével, kormányzatunk min­den rendeletével a szocializmus további építését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését szolgálják, a dol­gozók iránti gondoskodás a ve­zérelvük. Éppen ezért mind­azok, akik akár tudatosan, akár tudatlanul is megértik a tör­vényt, akadályozzák a szocia­lizmus építését, hátráltatják a dolgozók életszínvonalának, jó­létének folytonos emelkedését. Ezért van szükség arra, hogy az ügyészség tudomására hoz­zuk a törvénysértéseket. Szük­séges, hogy így visszaverjük és megbüntessük a tudatosan tá­madó ellenséget, a helyes útra térítsük a járatlanságból hely­telenül intézkedöket. Ezáltal el­érjük azt is, hogy megszűnik közéletünkben a túlkapás és az önkényeskedés. Forduljanak tehát az állam­polgárok minden olyan esetben, amikor törvénysértést észlel­nek, az ügyészséghez. Minden járásban a járási székhelyen működik a járási ügyész, aki mindenkor készségesen áll a dolgozók rendelkezésére. For­duljanak a dolgozók bizalom­mal az ügyészekhez, panaszaik, értesítéseik azonban legyenek mindenkor megalapozottak, mentesek minden személyi bosszúállástól, azokat minden­kor a szocializmus építése, a dolgozó nép javának, érdeké­nek szolgálata hassa át. SZUHAIANDRÁS megyei ügyész ná; átta'ános nehézség az üres- csillehiány. Ennek fölszámolása érdekében fokozott munkalendü- letíel, maximálisra növeljük a csillék forgási sebességét, a bányától az osztálvozóig és vissza, azáltal, hogy a csillék ürítését meggyorsítjuk. AT áradó figyelemmel kísérjük az osztá­lyozó működését és *z üzem­zavarokat a megelőző karban- tartással elhárítjuk. A bizton­sági berendezések üzemképes ál­lapotban való tartásával védeke­zünk a balesetek ellen. Tudjuk, hogv vá'-lalásunk tel­jesítésével széntermelésünk fo­kozását segítjük el 5, s ígv mél­tóan készülünk pártunk III. kon­gresszusára. Gondoskodás a bányászokról A nagybátonyl szoros- pataki bányában bányá­szaink nagy harcot folytát- nak a széntermelés terén. Éppen ezért a vezetőség gondoskodjon arról, hogy a bánya lejáratánál mintegy 50 méter hosszúságú jég­pályát eltávolítsák. A jeges lejtőn bányászaink minden nap csúszva, testi épségüket veszélyeztetve jutnak el munkahelyükre. Kuli igazgaó elvtárs it többször látogassa meg az üzemet, mert igen sok panasz hangzik el bányászaink kö­zött a bányákban való hiá­nyosságokra’. Több heiyen ácsolat is hiányzik. Ott, ahol jég van, meg lehelne oldani a dolgot egy vízárokkal. Bányászaink több esetben panaszkodnak a melegedők karbantartása miatt. A mele­gedő helyiségek nincsenek rendszeresen fűtve és taka­rítva. Az üzemek vezetőinek arról is kellene gondoskod­ni, hogy több munkásszál- Utó kocsi kerüljön a dolgo­zók szállítására, mert a munkásszálliió autók minő­sége és érkezésének bizony­talansága miatt bányász, dolgozóinknak egy órával előbb kell elindulruok. Az ilyen körülmények mellett bányászaink nem tudják rendesen kipihenni magukat, amely kihat a termelésre is. ÚJHÁZI SÁNDORÉ £ tanácstag, Nagybátony. Bányaváros Büntetés árdrágításért Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség az eimult napokban törvénysértő árdrágítókat ítélt pénzbírságra. Ezek közé tarto­zik Horváth György a szécsé- nyi földművesszövetkezet 3-as számú boltvezetője, aki 40 fo­rint pénzbüntetéssel lett sújt­va. mert 1 kg kiskocka száraz- tésztát 6.20 forint helyett 8 fo­rintért árusított, egy kilo­gramm kristálycukor helyett pe­dig 3 dekával kevesebbet méri. 50 forint pénzbüntetésre ítél­ték Paliczki Jánosnét, a pásztói kjsáruház eladóját is, mert egy pipereszappant 5.50 forint he­lyeit 6 50 forintért árusított. A cukorkát pedig 1.20 forint he­lyett 1.40 forintért árusította. Árdrágítást követett el Pász­tor János, a diósjenői 3-as szá­mú bolt vezetője is. ki szintén e káros tevékenységéért 100 fo­rint pénzbírságra ilélt az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség. Ö egy „Lédig" pipereszappant 6.17 forint helyett 7.30 forintért árusított. Új gépek a Szovjetunióban A „Ka!iber”-gyárban tavaly több mint 25 féle ellenőrző- és mérőműszert gyártottak. Ezek között fontos helyet foglal el a dugattyú gyűr ük minőségét _ el­lenőrző automata. A közeljövő­ben megkezdik a csiszol óko­rong keménységé: ellenőrző mű­szer gyártását is A 6cserbakovi nyomdagép­gyár dolgozói, új szövetminta- nyomógépek szériagyártását kezdték meg. A munka termelé­kenysége az új gépekkel közei 30 százalékkal emelkedett. Tőb'o közétkeztetési vállalat­nál úgynevezeti: „konyhakom­bájnt" alkalmaznak. A ,,kom­bájn" megmossa, letisztítja és felvágja a zöldséget, megda- ge-sztja a tésztát, felveri a kré­met vagy tojáshabot. A leg­utolsó modellekhez már fagy­laltgépet is szereltek. Üzembehelyezték a hengerlő- géphez hasonló tésztanyujtóí i*. A tészta különleges henger közé szorul. Ezek a tésztát megfelel 5 vastagra’ és szélesre nyújtják, majd egy gép a kívánt nagyság­ra felvágja. Nagy népszerűségnek örvend az edénymosógép. Óránként át­lag 500 mély, vagy 1000 lapos tányért mos el. A mosogaiá* után az edényeket forró vízzel fertőtleníti. A tambovj „Revoljucionnij Trud"-gyár megkezdte a villa­mos mosógépek gyártását. A gép egy tartályból áll, amely­nek lejtős alján bordás tárcsát szerellek fel. A tárcsát » tartály alatt elhelyezett kis villamos motor hajtja. A pamut, gyapjú és selyemanyagok mosása mind­össze néhány percet vesz igény­be. A napokban kezdik meg az újtípusú mosógép szériagyártá­sát. Négymillió forint megtakarítás egy év alatt Aa újító- maayalnm aa Acélárugyárban A szénszállítás biztosításáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents