Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-30 / 8. szám
♦ 1934 január 30. SZABAD A'OGB'4'd 3 A dolgozó parasztok jövedelmét növeli a liizlalási szerződés Az elmúlt napokban Meló József hugyagi termelő, szerződést kötött két darab 600 kilogrammos tinó felnevelésére. Ugyan csak szerződést kötöttek Hamari- desz Jánosné csesztvei, Kuris János széosényfeifalvi lakosok és a nagyoroszi Úttörő tsz bika- hizlalásra és Csókási Ferenc szé- csény lakos 600 kilogrammos tinó felnevelésére. De felsorolhatnánk még több termelőszövetkezetet és egyénileg gazdálkodó terme'öt, akik belátták, hogy a húséiláttás megjavítása és a sz a r v asm a rh ahi zl a - lás fejlesztése érdekében megindított bikahízlalási és tinónevelési akciók jelentős haszonhoz juttatják a szerződést kötőket. Az 1954. évi hízottbika akció keretében 1954 január 1 -töl március 31-ig leköthető erőscsonto- zatú, továbbhízlalásra alkalmas, 70 kg-on felüli, de 250 kilogram súly alatti bikaborjú. A szerződés megkötésekor a szer zőréstkötő termelő 600 forint előleget kap a posta útján. Ugyanakkor 60 liter tejmentességben is részesül a lekötött állat darabonként. A lekötött borjút hízott állapotban kel! átadni az Állat- és Zsírbegyüjtö Vállalatnak a lekötéstől számított 12 hó napon belül, legalább 300 kilogrammos súlyben. Átvételi árak a következők: 9.— Ft 9.5- Ft 11.— Ft 8.— Ft 8.50 Ft 10.— Ft 7.- Ft 7.50 Ft 9 — Ft 300—350 kg-ig 351—400 kg-ig 401 kg felett A szerződés megkötésekor a termelő kikötheti, hogv a lekötött bikaborjút ivartalaoitattja. Az akció keretében szerződés köthető azokra a tinókra is, amelyek az 1953. évi 280 kg-os tinóakció ban vannak leszerződve és szerződésük még nem járt le. Itt a korábbi szerződés szállítási határidejét 5 hónaopal kell meghosszabbítani. Szerződés kői hető továbbá azokra az állatokra Is, amelyek az 1952. évi 280 kg-os tinóakcióban voltak leszer- ződtettve és szerződésük lejárt. Itt az átszerződés után az átadás legkésőbbi határideje 1954 június. Átszerződés esetén a tér meló borjúját legalább 400 kg-os súlyra tartozik felhizlalni. A hízottbik^ akción kívül a termelő, szerződést köthet még az 1954. évi 400 kg-os tinónevelési akció keretében erőscsonto- zatú, továbbtartásra alkalmas 60—150 kg-os bikaborjúra, amelyet 6 hónapon belül ivartaianí- tattni kell. A megkötött szerződés alapján, a termelő 600 forint előleget kap három részletben. valamint 60 liter tejmentességben részesül. A tinót 16 hónap múlva legalább 400 kg-os súly ban kell átadni. Átvételi ár 7.4C forint kilogrammonként. Az 1954. évi 600 kilogram mos tinónevelési akció keretében szerződés köthető 18 hónapná' nem idősebb 300—400 kg-os tinóborjúra. A megkötött szerző dés alapján a termelő háromszor ötszáz forintos részletben össze sen 1500 forint nevelési előlege' kap. A lekötött tinót tartozik a szerződés megkötésétől számított 16 hónán elteltével legalább 600 kg-os súlyban átadni. Átvételi ár 8.40 forint kilogrammonként. A szerződés megköthető az A! lat- és Zsírbegyüjtö Vállalat községi álla.tbegyüjtőjével. Tanácsadással szolgálnak még a vállalat járási kirendeltségei: Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón. Szécsény ben. Rétságon és a vállalat megyei központjába. Salgótarján Karancs út 7. szám alatt. Csorna János igazgató A falusi áruellátás megjavításáért Megjavult a községek áruvá1 való ellátásai. Egves vállalatok azonban még mindig hibát követnek el e téren. A FŰSZERT vállalat példáu1 hiányosan és késlekedve szállítja: !e a földmű* vessző vet kezetekhez az általuk megrendelt árut. Igv például a szalmafercsi földmíivesszövelke zet számára a már többszörösen megrendelt ecetárut egyáltalán nem szállította le. Meg kell. hogy javítsa mun kaját a megyei nagykereskedelmi vállalat is. , Fel kell, hogy számolják a hiányos szállítási munkát a rétsági járásban. Ne forduljon e’ő még egy olyan eset, mint például a szendehely: íöldművesszövetkezetnél. ahol az elmúlt év december 19-én megrendelt árut még a mai napig sem szállította le. Minden dolgozó parasztot érdekel ki- kert, szőlő és legelő mellözéséMegkezdodtek 3 gyümölcs szerződéskötések Nógrádmegye kijelölt községeiben és térmeiőcsoportjainál január 21-én megkezdték az új- jeilegű gyümölcsszerződések kötését. A szerződéseket az idén már nem termőfaegységek alapján, hanem az átadandó gyümölcs súlyának meghatározásával kötik meg. Minden gyümölcsféléből legkevesebb 100—100 kg-ot lehet leszerződni szállítási szerződéssel A MEZÖKER termeltetési szakemberei a szerződöttek részére minden termeléssel kapcsolatos kérdésben díjmentes szaktanácsot adnak, szakirányítást nyújtanak. Biztosítják a szállítási szerződésre lekötött áru átvételét, a szükséges gyümölcsmennyiséget, az áruátadás napját érvényes felvásárlási ár mellett a szerződő feleket megillető 10 százalékos szerződési felárat. ezenfelül exportra átadott áru után további 10 százalék export felárat és bizonyos mennyiségen felül átadott áru után még 5 százalék minőségi prémiumot is. A minisztertanács által adott többéves begyűjtési rendelet alapján az elmúlt éveidhez viszonyítva, lényegesen kevesebb lesz a beadási kötelezettség, mivel a birtokcsoportbai való sorolás a rendelet értelmében Szántó: Kert: Rét: Szőlő: Legei ő: CXsjzeí en: A kert- és szőlőterület felszorzása után Kovács István 14 kh. 1153 négyszögöl fö!dterület után teljesített beadást. 1953-ban tehát a 10—15 kh. közötti birtok- csoportba lett sorolva. beadási kötelezettsége 1588 búzakilogramm termény, 32.50 kilogramm baromfi, 32.50 kg tojás, mint 8 holdon felüli gazdának 837 liter tej. 71 kg sertés és 87 kg vágómarha volt. Mivel a sertés- és vágómarhabeadási kötelezettséget csak 1953 július 1-től december 31-ig, tehát csak ve!, csupán a szántó és a rét területe alapján történik. Például Kovács István (közép) borsosberényi dolgozó paegv félévre lett megállapítva^ a 71 kilogramm sertés és 87 kilogramm vágómarhához hozzá kell még számítani az 1952 július 1-től 1953 .június 30-lg kivetett sertés- és vágómairha- beadási kötelezettség felét, s igv ez összes sertésbeadási kötelezettség 1953. évre 112 kilogramm, a vágómarha bead ás pedig 121 kilogrammot tesz ki. 1954. évi beadási kötelezettsége már másképpen alakult. Az új rendelet alapján, csak a szántó- és rétterület figyelembevételével, Kovács István ai 8 kát. holdon aluli gazdák közé került. 1954. évi beadási kötelezettsége ezek szerint 922 búza- kilogramm termény. 666 kilogrammal kevesebb, mint az elmúlt esztendőben. Sertésbeadási kötelezettsége 61 kilogramm, tehát 51 kilogrammot már megtakarít Kovács Istvánnak. Vágómarhából 62 kilogrammot kell most beadnia az elmúlt évi 12! kilogrammal szemben. Tojás és baromfit 11.5 kilogrammot ad be, ez 21 kilogrammal kevesebb az 1953. évi beadási kötelezettségénél. Tavaly Kovács István 837 liter tejet adott be, mert földterülete a 8 kataszteri ho!da.t meghaladta. Most 390 liter tej lesz a beadási kötelezettsége, függetlenül attól, hogv hány tehenet tart, mert földterülete a 8 kataszteri holdon aluliak csoportjába került, tehát 447 liter tejet már szabadpiacon értéke? síthet. 7 'tói. 539 négyszögöl 705 négyszögöl 453 négyszögöl 187 négyszögöl 4 kh. 1120 négyszögöl 49.98 aranykorona 7.05 aranykorona. 3.20 aranykorona 1.20 aranykorona 16.— aranykorona. 12 .kh. 1404 négyszögöl 77.43 aranykorona. VÉGEZZÜK EL KALÁSZOSAINK TÉLI ÁPOLÁSÁT A .kedvezőtlen őszi és téli időjárás következtében gyenge őszi gabonáinkat jelentős területeken kell trágyázással erősítei'. Különösem azokon a területeken kell felültrágyázást, vagy fejtrágyázást alkalmazni, aliol a vetés régebben trágyázott földbe került, vagy nem volt jó az elcvetemény. Fokozottabb a. szükséglet azokon a talajokon, ahol mind a két ok veszélyezteti a növény tavaszi megerősödését. Annak ellenére, hogy a pártós kormányhatározat értelmében iparunk komoly erőfeszítéseket tesz műtrágyatermelésünk fokozására., mégis igen sok műtrágyára volna szükség, abban az esetben, ha- megyénkben vetéseinket csupán nitrogénműtrágyával fej trágyáznánk tavasszal. Ezért írja. elő a párt- és a minisztertanács határozata, hogy ezekben a hetekben a gabona neműek szervestrágyázása különösen fontos feladat. Közeleg a tavasz és a kevésbbé jó elővetemény után vetett, rosszul át tel elit gabonákat a. műtrágyák mellett szerves helyi trágyákkal! (komposzttal, érett istál.lótrágyával, baromfitrágyáva!) hathatósan meg lehet javítani, ezen keresztül pedig a termésátlagot jelentősen meg lehet növelni. Ezért a segítségre szoruló őszi vetésekből ebben a. hónapban minél többet trágyázzunk felül, szerves-trágyával. Lehetőleg jói; szórható, érett istálló? trágyát hordjunk ki a trágyázandó földekre. Átlagosan kataszteri holdanként 40—50 mázsa szervestrágyát kell kihordani és olt egyenletesen szétteregetni, Ezzel a trágyamennyi- ségga! legalább 80—100 kilogramm káliműtrágya hatását tudjuk elérni, a vetések koratavaszi fejlődésének legkedvezőbb időpontjában. Ennek a fontos feladatnak elvégzé.sére a téli időszak a legalkalmasabb. Segít ebben a munkában, a hótakaró is. a hideg is. mert a széthor- cassal, mivelhogy meg van fagyva, a talaj, nem teszünk kárt vetéseinkben. A trágyakihordását végezhetjük szánokkal is, ami a munkát jelentősen olcsóbbá teszi és meggyorsítja. A szervestrágt/a a hófúvásos és a meredek területek kivételével, a hótakaróra is kiszórható. Előnye, hogy néhány nap alatt lecsökkenti a hófúvás veszélyét és olvadáskor ezeken a. területeken a hóié jobban hasznosul. A hófúvásos, valamint a dombos meredek területeken azért kell mellőzni a fenti módszert, mert egy hirtelen hóolvadás esetéin a felhasznált trágya a hőiével együtt elfolyik. Az őszi vetésű növényeink téli ápolása annál fontosabb, mert a növények a megfagyott talajból táplálékot felvenni nem. tudnak, s z ü ne telte tik é le tf un kei ój u&.a t. Ha hótakaró borítja vetéseinket, kevesebbet szenvednek a növények a téli hidegtől, így tavasz- szal előbb indulnak fejlődésnek. Vart olyan.eset is, hogy a hóta- karó alatt a talaj kienged. Ilyenkor a növények gyökérzete már a hótakaró alatt erősödik. Ez az eset akkor következik be, ha vetéseink ősszel kifejlődtek, et- boknosoditaik, ha jól előkészített vetőágyba vetettük. A kifagyás veszélye ellenben fokozódik, ha vetéskor a talaj nem volt kellően ülepedett. Sajnos ilyen vetésünk azonban ez évben szép számmal akad. Ezért időben fel kell készülni vetéseink tavaszi henge- rezésére. A hót akarónak lehet kedvezőtlen hatása is. Azokon a helyeken, ahol erősebbek a veíések. ha nem a fagyott talajra, hullott a hó, a gyenge vetés erősödik, a buja. vetés, azonban kipál- lik. Nagyobb a veszély abban az esetben, ha a hóréteget jégpáncél borítja. Ilyen esetben a jégréteg feltörésével, (henger, állatokkal való tiprássa!) kelj a kipállási veszélyt megelőzni. A párt- és kormányhatározat megállapította, 'hogy a mezőgazdaságunk legfon losabb feladata a gabonafélék, külösösen a búza terméshozamának erőteljes fokozása.. Az őszi kenvérga- bonavetések figyelése, e'lenör- zése és ápolása igen fontos része a gabonatermeié- fokozásának. Ezért napról napra, hétről hétre kísérjük figyelemmé] vetéseink fejlődését. Az alkalmas időben azonnal lássunk hozzá a vetések ápolásához, a trágya, kihordásához és felhasználásához, Hollósi József főagronómus KISS TIBOR lakatos STARK KALMAN lakatos LÖRINCZ KONRAD lakatos a Salgótarjáni Acélárugyár három ifjúmunkása a karancskeszi gépállomást segítik, a téli gépjavítást, a tavaszi munkára való felkészülést, A MUNKÁSOSZTÁLY SEGÍTSÉGE A FALUNAK A gépjavítás után is a gépállomáson maradunk p ártunk és kormányunk minden intézkedése a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében történik. Ezt a célt szolgálta pártunk és kormányunk decemberi határozata is. Mi látjuk annak fontosságát, milyen döntő szerepet toll be a gépjavítás az 1954-es évben kenyér és egyéb é’eímezési cikkek bőséges előállításában. Ezért az elsők között kerestük jel a pártbizottságot, hogy ki akarunk menni a gépállomásra dolgozni, mint sok más szakmunkás az ország területén. A karancskeszi gépállomásra helyeztek bennünket. A gépállomás vezetősége és dolgozói szeretettel fogadtak és minden téren segítségünkre voltak. Kaptunk kényelmes szállást, az élelmezés is jó. Különösen sokat foglalkozott velünk a gépállomás párttitkára, ő mindent megtett, hogy jól, otthoniasan érezzük magunkat. Munkahelyünk jó, meleg. A gépállomás dolgozói sokat segítettek abban, hogy a munkákat megismertessék velünk. Ma már önállóan végezzük munkánkat. Eddig három traktor és öt darab eke javítását végeztük el. Hogy a továbbiakban is úgy mennyiségileg, mini minőségileg jó munkát tudjunk végezni a gépek és gazdasági felszerelések javítási munkálataiban az előző munkahelyünk, a Salgótarjáni Acélárugyár támogatását kérjük. Több esetben egyes munkálatok elvégzéséhez nincs elegendő és megfelelő kéziszerszám, amely- lyei munkánkat tökéletesebben és gyorsabban tudnánk végrehajtani. Az acélárugyárban ezek a kéziszerszámok legtöbbje gyártás alatt van és nagyobb számban megtalcehatók. Arra kérjük tehát a vállalói vezetőségét, s a pártbizottságot, hogy a hiányzó kéziszerszámokat bocsássák rendelkezésünkre. Mi hárman, akik az acélárugyárból a karancskeszi gépállomásra jelentkeztünk dolgozrd, elhatároztuk, hogy a gépjavítási munkálatok befejezése után is tít- maradunk, tanulunk, hogy résztvehes- sünk a szántás-vetés, majd az aratás munkálataiban. Kiss Tibor Lőrincz Konrád lakatos lakatos Stark Ká'mán lakatos Munkánk szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetséget a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár tsz és gépállomások patronáló: megértettük pártunk és a. minisztertanács határozatát a mezőgazdaságunk fejlesztéséről. Elhatároztuk, hogy brigádot alakítunk, amely kész minden támogatást megadni a karancskeszi gépállomás motor- és gépi'avííási munkálataihoz, valamint a tűzhelygyár által patronált termel öszövetkezeteknek. Brigádunk tagiaj különböző szakemberekből áll. Van közöttük géplakatos, esztergályos, villanyszerelő, hegesztő, kőműves, asztalos, ács, akik a ledolgozott 8 óra: munkaidő után készek a gépállomástól elhozott gépi alkatrészeket megjavítani és vasárnapokon a gépállomásoknak és fsz-eknek helyben segíteni. Mi tudjuk azt, hogy az ipari munkásság kellő támogatása, a mezőgazdaságban is éreztetni íogia hatását a nagyobb terméseredmény elérésénél és szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetséget. A mezőgazdaság többtermelése magával- hozza. az ipari munkásság, az eg-' gozó nép életszínvonalának eJenei István patronáló felelős. GEBUR ISTVÁN géplakatos KORONCZI LÁSZLÓ szerszámlakatos OLÁH FERENC könyvelésvezető BÁBOLNÁI LAJOS művezető VÁG VÖLGYI JOZSF'he"
