Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-27 / 7. szám
6 I SZABAD A'OGBAD 1954 Január It, Gépgyár és gépállomás szoros együttműködése Irta: V. Pcselincev, a Smidi hadnagy nevét viselő gyár üzemi bizottsági elnöke A baikui, Smidt hadnagy nevét viselő gépgyár dolgozói néhány hónappal ezelőtt vállalták az egyik legnagyobb azerbajdzsán gép- és traktor állomás, az ali-bajramli gépállomás védnökségét. Fogalmunk seen volt, hogy elsősorban milyen segítségre van szükségük a falusi gépkezelőknek, ezért úgy határoztunk, hogy a gyárból néhá- nyan. ellátogatnak a gépállomásra, majd az ottani gépkezelőket meghívjuk a gyárba. Október elején a főmedhaníkus felkereste a gépállomást, egy hét múlva’ pedig annak dolgozói jöttek el hozzánk, hogy megnézzék a gépeket, megismerkedjenek élenjáróinkkal. A gyár a gépállomással kötött szerződés alapján vállalta, hogy megtervez, elkészít és a helyszínen felszerel egy 40 méteres új darupályát a traktor- javítóműhelyben, elkészít és felszerel egy -futódarut, kijavít nyolc villairnosmiotort, egy váltóáramú generátort és egy gépkocsit. Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy a patronált gépállomás megrendelését elkészíteni még csak fél munka. Ahhoz, hogy a gépkezelők megöl (Mi ássák feladataikat, segítenünk kel) a munka szervezésében, át kell adni a gyári kollektíva tapasztalatait Ezért tehát a főfeladat: meghonosítani, a gépállomáson az ipari munkamódszereketA gépállomás vezetői azt kérték, hogy küldjünk ki hozzájuk egy javító, építő-brigádot. Ebbe a brigádba nemcsak szakmunkásokat, hanem szakszervezeti aktivistákat is beosztottunk. A 16 tagú kollektíva élére Malezsin elvtárs, az üzemi bizottság tagja, a kkatoeműhely helyettes vezetője 'került. A brigád a szükséges felszereléssel Ali-bajram- iitoa utazott, ahol a falusi gépkezelők szívélyes barátsággal üdvözölték őket A brigá diagok körülnéztek a gépállomáson és utána azt javasolták, hogy a javítóműhelyben rendezzék át a gépeket, helyezzék át a villany- vezetékeket, szereljenek fel mágneses és késes kapcsolókat. A bakui munkások segítettek mindezt elvégezni. A műhely tá. gasabb lett, a traktorok javítását és szerelését most már szigorúan a technológiai folyamat sorrendjében lehet elvégezni. •Ennek eredményeként a munka termelékenysége lényegesen emelkedett. Persze, voltak nehézségek is. Tuddmást szereztünk arról, hogy a gépállomáson már régóta terv bevették egy új Dieseknoto- ros áramfejlesztő-telep létesítését. A hélyet kijelölték és megvan a szükséges gépi berendezés is. A gyár üzemi bizottságának sürgetésére sikerült megszerezni az áramfejlesztő-telep épületéhez szükséges terveket. Az építési munka most már teljes ütemben folyik. A gyárigezgató_ a gyári párt- szervezet. az üzemi bizottság és komszomolbizottság képviselői többszőr is meglátogatták a gépállomást. Bent a gyárban aztán a népnevelők beszámoiiak arról, mivel foglalkozik brigádunk a gépállomáson, hogyan folyik a traktorok és (más gé- ipek javítása. Ha a gépállomáson valami nehézség merült fel, azonnal segítettünk. így például ekszkavátort küldtünk a földmunkák meggyorsítására. ____________-_______________ A gyár küldöttei segítséget nyújtanak a falusi gépkezelőnek továbbképzésükhöz. a kiváló munkamódszerek elsajátításához ds. Kollektívánk nemcsak a termelőmunkában segít: november végén a gyári klub ku1 túrbrigádja látogatott el a gépállomásra. A gépállomás dolgozói is kedvet kaptak saját kultúr- csoport szervezésére. Azt tanácsoltuk a gépállomás vezetőinek, hogy a régi iskofahelyiséget ren. dezzék be klubnak. így is történt. A klub helyreállítását elvégezte a gépállomás, berendezésének gondját pedig mi vállaltuk magunkra. Már beszereztünk 250 széket és nagymeny- nyiségű textilanyagot a színpad céljára. Gyakori vendégek a gépállomáson a gyári népnevelők. így például Halilov mérnök a nemzetközi helyzetről tartott előadást. Üzemi bizottságunk most segítséget nyújt a gépállomás üzemi bizottságának, a ..Traktorista Napjának” megrendezésében. Nem feledkezünk meg az ottani szakszervezetről sem. A gépállomás üzemi bizottsági elnöke védnök segítségével ösz- szeállította a munka-tervet, amely fontos célul tűzte ki, hogy minden gépkezelő lépjen be a szak- szervezetbe. Segítettünk az ezzel kapcsolatos népnevelői munkában is, plakátot készítettünk, amely feltünteti, hogy milyen célokra fordítják a szakszervezeti tagdíjakat. Még csak az első lépéseket tettük meg a gép- és traktorállomás támogatásában. Sok munka vár még ránk. De kapcsolataink a gépállomással egyre erősödnek — és ez a siker záloga. Az ország legnagyobb tejkombinátja bővül a lengyel selyemipar választéka Moszkva egyik külvárosában épül az ország legnagyobb tejfeldolgozó kombinátja. A tervek szerint a kombinát naponta 340 tonna palackozott tejet, 25 tonna aludttejet, ugyanennyi kefirt, sok tejfelt és más készítményt gyárt, A kombinátban már befejezték a legfontosabb üzcmJielylségek, a kazánház és a gépház építését. Nemsokára elkészülnek a hivatali épületek és kisegítő épületrészek is. Az építők már hozzáláttak a gépek és berendezések felszereléséhez. A technológiai műhelyben két automatikus futószalagot szerelnek fel, amelyek papírpalackokat készítenek, megtöltik tejjel és bedugaszolják. Egy-egy futószalag órádként 2500 palackot készít. A lengyel selyemipar 1953-ban jelentősen túlteljesítette a tervet; háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Emellett bővült az előállított cikkek választéka is. Ez az iparág 1925-ben 70, 1953-ban már 95 különböző cikket termelt. Az idén tovább bővül a selyemipar választéka. Ujtípusú ruhákat, nyakkendőket, sálakat, kendőket és sok más cikket állítanak elő. Megindult a különleges festékek gyártása is, amelyeket a színes selyemipari cikkek termelésénél használnak fel. Megkezdődik a rendkívül keresett sifonanyagok készítése is. A lengyel hatéves terv utolsó két esztendejében, 1954-ben és 1955-ben három új selyemgyárat Í6 építenek az országban. Egy varsói esztendő Úgy évvel ezelőtt még egé- szén más kép tárult a járókelő szeme elé, ha végighaladt a Marszalkowska-úton. Egy esztendővel ezelőtt az épülő Kultúra- és Tudomány Palotájának csak első emeletét láthatta. A J. V. Sztálin nevét viselő palota bámulatos gyorsasággal emelkedett. Az itt dolgozó szovjet és lengyel munkások 1953 november 6-án fejezték be a főépület szerelését. Ma már a szárnyépületeken folyik a munka, nincs messze az idő. amikor a palota teljesen elkészül. A gyönyörű épület legmagasabb pontjáról pompás kilátás nyilik Lengyelország nagykiterjedésű fővárosára, amely ma már több mint 900.000 lakost számlál. A távoli láthatáron a Visztula ködbeborult szalagján túl a szerani személyautógyár hatalmas épülete látszik. Ebben az üzemben gyártják a „Warszawa” típusú lengyel személyautókat. Messze a távoli láthatáron, a hóval borított belanyi réteken túl a „Warszawa” új kohómű magasbatörő épülő falai látszanak. Innen a magasból, a palota 44. emeletéről csak éppen a leendő szerelőcsarnok aoélvázának vékony vonalai látszanak. ^arsóban mindennapi látvány az, hogy a dolgozók úi lakásba költöznek. Az idén több mint 18.000 új lakószoba készült el, az új lakótelepek száma is egyre bővül. Ha azt az építő anyagmennyiséget, amit 1953- ban a lengyel fővárosiban felhasználtak egyetlen szerelvényre raknánk fel, — a szerelvény Varsótól Béri inig érne. Természetesen Varsóban nemcsak új lakóházakat, számos új gyárat, 23 iskolát, több bölcsődét és óvodákat is építettek 1953- ban. A varsói iskolákban, óvodákban és bölcsődékben 1953- ban 20.000 gyermekkel többet tanítottak, illetve gondoztak, mint _1Ű52 -ben. 1953 ban három kulíúrházat és egy "nagy filmszínházat adtak át rendeltetésének. A varsóiak méltán büszkék arra. hogy nekik is részük van a szép eredményekben. Sokezer dolgozó segítette elő önkéntes rohammunkával a nagy építkezések mielőbbi elkészülését. Különösen nagy munkát végeztek a varsói lakosok a Visztula-men fen fekvő kultúrpark építésénél. 1953-ban több mint 300.000 ember jelentkezett önként erre a szép társadalmi munkára. A varsóiak bíznak saját ere- jükben, tudják, hogy szorgalmas munkájuk nyomán szeretett városuk szebb lesz, mint valaha. A „szótár-szabadság az Egyesült Államokban Szavak és tények Mini ismeretes. Eisenhower elnök január 7-én az amerikai kongresszus ülésén felolvasta hagyományos újévi üzenetét. Bevezetőnek felsorolta azt a három alapvetően fontos „nagy célt”, amely szerinte az Egyesült Államok kormánya előtt lebeg. Az amerikai kormány legelső célkitűzése — mondotta Eisenhower — az „amerikai nép szabadságának védelme”. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban növekvő szabadság’’ van. Mennyire felel meg ez az állítás a valóságnak? Beszéljenek a tények! Nézzük meg, milyen törvényjavaslatokat terjesztettek a kongresszus elé, amikor Eisenhower éppen „növekvő szabadságról” beszélt. Előzőleg nyújtottak be egy törvényjavaslatot, amely a tanúként a kongresszusi bizottságok e’.é idézett amerikai állampolgárokat adatok szolgáltatására kötelezi. Egy másik törvénytervezet letiltja a vezető köröknek nem tetsző gondolkodásuk miatt elbocsátott állami alkalmazottak nyugdíját. Az amerikai haladó sajtó nézete szerint az új törvények előírják az amerikaiaknak, hogy azt mondják, amit kívánnak tőlük, s hallgassanak, ha ezt megparancsolják nekik. Maga Eisenhower újévi üzenetében kinyilatkoztatta, hogy tovább akarja szigorítani a Taft—Hartley-törvényt, amely tudvalevőleg erősen korlátozza a szakszervezetek és általában az amerikai munkásság politikai jogait. „A törvény alaptételeit erősítő módosítási javaslatokat terjesztek majd a kongresszus elé" — jelentette ki. N. Smith asszony, szenátor nyomban Eisenhower üzenete után még egy törvénytervezetet nyújtott be. A törvénytervezet előírja, hogy a kormány- ellenes gondolkodással vádolt amerikaiakat meg keit fosztani állampolgárságuktól, ösz- szesen ebből folyó jogaiktól és kikeli utasítani őket az országból. Ez a javaslat toldaléké egy már előbb a képviselőház elé terjesztett törvénytervezetnek, amelynek alapján azokat az amerikai állampolgárokat, akik tagjai a kommunista pártnak, 10.000 dollár bírsággal és tíz évig terjedhető börtönbüntetéssel lehet sújtani. Az említett törvénytervezet hatályát amellett ki lehet terjeszteni minden amerikai állampolgárra. A kommunista pózt melleit ugyanis az összes „hasontó szervezeteket” kifejezést is tartalmazza. Eszerint bármely olyan szervezetre vonatkozik, amelyet, az amerikai hatóságok a kommunista párthoz hasonlónak” nyilvánítanak. Már pedig ezt minden különösebb teketória nélkül és gyakorta teljesen alaptalanul is megteszik. Néhány napja például két torontói egyetemi hallgató (gazdag kanadai üzletemberek fiai) a Bahana- szigetekről, ahol szünidejüket töltötték az Egyesült Altamo- kon át készült hazatérni. A palm-beachi repülőtéren az Egyesült Államokban érvényes törvények szerint közölniük kellett, milyen politikai párthoz tartoznak. Kiderült, hogy az úgynevezett haladó konzervatív párt ifjúsági szervezetének tagjai. Az amerikai hatóságok feltartóztatták őket, azzal az indokkal, hogy pártjuk nevében benne foglaltatik a „haladó" szó. Ha már külföldi állampolgárokkal is iga önkényeskednek az Egyesült Államokban, elképzelhető, milyen „szabadságban’’ lehet része az egyszerű amerikainak! Az Egyesült Államokban újabb és újabb drákói törvényekkel egészítik ki az állampolgárok jogait korlátozó régi törvényeket, újabb és újabb személyeket tartóztatnak le és hurcolnak bíróság elé ezeknek a törvényeknek alapján. Fokozódik az önként/ és az erőszak mindazzal szemben, ami ha csak nevében is haladó. Ilyen az amerikai „szabadság” a valóságban. Mozgó büfék és éttermek az erdei munkáknál A „Szvernaja Pravda” című újság arról számol be, hogy a kosztromai terület fakitermelő telepeinek dolgozóit rendszeresen közlekedő mozgó-büfék és étkezőkocsik keresik fel. A büfékben meleg ételt, pékkészítményeket, cigarettát, gyufát és egyéb apróságokat vásárolhatnak a favágók. A mozgó-éttereimben kétféle menüt szolgálnak fel, egy-egy menü három fogásból áll. 1954-ben a „Kosz- tromai-fa” kombinát és a „Kosztrom szállító” tröszt munkahelyeit száz mozgó étterem és negyven mozgó bolt járat keresi fel. A BERLINI ÉRTEKEZLET Ezekben a napokban ülésezik Berlinben, ai német fővárosban a négy hatalom képviselőinek értekezlete. Francia- ország. Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek találkozását a német nép óriási érdeklődéssel kíséri. A közvélemény széles körei remélik, hogv a berlini konferencia hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és lerakja az európai biztonság szilárd alapjait. Magától értetődik, hogy a német nép túlnyomó többsége — Kelet-Németor- szágban éppúgy, mint Nyugat- Németországban — mindenekelőtt abban remérA’kedik, hogv megvalósul nemzeti célja — az ország újraegyesítése, létrejön az össznémet kormány és megkötik a német békeszerződést. A német nép azt kívánja, hogv az értekezlet megtisztítsa Németország egyesítése előtt az utat. Az utóbbi évek nemzetközi eseményei szemléltető tanulságot nyújtottak a német népnek. Németország lakosságának mind szélesebb körei győződhettek meg róla, hogv a kettészakadás és az agresszió bonni politikája elkerülhetetlenül kiélezi — és ki is élezte — a helyzetet és állandó 'háborús veszélyt jelent. A másik tanulság az, hogv a német nép kezdte megérteni, egy úi világháború esetén a német föld hadszíntérré válik. Griinther, az agresszív északatlanti paktum csapatainak fő- parancsnoka félreérthetetlen kijelentéseket tett erre vonatkozóan. Január 10-én nyíltan elismerte. hogy az Egyesült Államok agressziói erőinek szükségük van Nyugat-Németországra, mint „védőpajzsra", egv európai háború esetén, az amerikai csapatokat Nyugat-Német- országban kell összpontosítani. Magától értetődik, hogy minden becsületes német világosan látja, mi lesz annak az államnak a sorsa, amelynek a felvonulási terület szerepét szánták. Az atlanti parancsnokságok által kiadott stratégiai térképek egyre újabb részletekkel erősítik meg ezt a szándékot, melyről már millió s millió ember jól tud A karácsonyi ünnepek és az újév napjaiban sokszázezer német érkezett vendégségbe Nyu- gat-Németországból a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaság polgárai ugyancsak megfordultak Nyugat-Németországban. Meglátogatták rokonaikat és ismerőseiket. E találkozások alkalmával a legfőbb beszédtéma az a követelés volt, hogy tegyenek további lépéseket a kapcsolatok megszilárdítására és mindenekelőtt fokozzák az áruforgalmat Kelet- és Nyugat-Német- ország között. Nyugat-Németország lakosságát félelemmel tölti el a közelgő gazdasági válság az Egyesült Államokban. A németek milliói méiz jól emlékeznek azokra a súlyos évekre, amelyek az 1929- es amerikai „fekete péntek”-et követték. Sokmillióra szökött fel abban az időben a német munkanélküliek seregének száma és az emberek megszámlálhatatlan sokasába évek hosszú során át nem tudott munkához jutni. Nyugat-Németország gazdasági élete ma még szorosabban összefonódott az USA "azdasári életével és ezért még jobban függ a konjunktúra ingadozásaitól az Atlanti-óceán másik oldalán. IpZ a 5onrfj hivatalos sajtó optimizmust hirdet. Ez a hivatalos optimizmus azonban éppoly csalóka, mint az 1929-es év optimizmusa amelyet ugyanazok a szakértők és ugyanazok az „üzleti körök” hirdettek. Már az a tény is bizonyítja, milyen félelem uralkodik a bonni rendszer kebelében, hogv a nyugatnémet lapok különböző módon latolgatják a válság kilátásait. A válság természetesen elsősorban a munkásokat sújtaná, s ez már most is érezhető. Számos gyárban tömeges elbocsátások történnek. Sokszáz vállalat rátért a rövidített munkanapra. De nemcsak a munkások és tisztviselők forognak nagy veszélyben Nyugat-Németországban. Válság fenyegeti a békés célokat szolgáló iparágak, hajó- építőipar stb. kis- és közép gyár- tulajdonosait is. A hajóépítő dokkokban ez év elején rendkívül kiéleződött a helyzet. A kisebb hajóépítő vállalatok egész sora jelentette be fizetésképtelenségét. De a legnagyobb vállalatok is csak 1954 nyaráig vannak ellátva megrendelésekkel. Hogv az év második felében mihez kezdenek, még nem tudják. Egy Új-bb háborútól való félelem és a közelálló gazdasági hanyatlás a szó szoros értelmében a nyugatnémet lakossáe minden rétegében felkelti azt a hő óhajt, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete sikeres munkát végezzen. Ez a kívánság azzal a követeléssel párosul, hogy Németországot is hallgassák meg az értekezleten. A Német Demokratikus Köztársaságban mintegy három és fél millió aláírást gyűjtöttek arra á feliratra, amelyben követelik, hogy népük képviselői résztvehessenek a német kérdés eldöntésében. az Adenauer-kormány, amelv nem tükrözi a nyugatnémet lakosság véleményét, tervszerűen elfojtja ezeket a követeléseket Nyugat- Németországban. Adenauer és cinkosai akik kénytelenek voltak fogcsikorgatva belenyugodni az értekezlet összehívásának tényébe, most arra törekszenek, hogy minden eszközzel megrontsák az értekezlet kedvező kimenetelének kilátásait. Nyugat-Németország kormánykörei például olyan hírt terjesztenek, mintha a nemzetközi feszültség enyhülése kedvezőtlenül hatna a német nép érdekeire, mintha Kelet és Nyugat megegyezése „Németország rovására” menne. Bonn urai, másrészt minden erejükkel szabotálják a németeknek az értekezleten való részvételére irányuló törekvését. A Szovjetunió nyiltan kifejezte, hogv kívánatosnak tartja a németek részvételét. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya gyakorlati javaslatot tett. hogv •létesítsenek össznémet küldöttséget. Mint Ismertes azonban, a bonni vezetők kitértek e javaslat elől. Vájjon miért ellenzi Adenauer kormánya az értekezletet? Miért nem óhajtja a nagyhatalmak megegyezését és a feszültség enyhítését? Azért mert az Adenauer-kormánynak érdekében ál! a nemzetközi feszültség fenntartása. Bonnban tudják, hogy a revans és a háború politikája csődbe jut, ha a feszültség csökken, ha Németországot békés demokratikus alapon egyesítik. Adenauer és miniszterei sokat kiáltoznak „szabad" választásokról. De a valóságban úgy félnek az igazságos választási rendszer alapján, idegen beavatkozás nélkül tartandó választásoktól, mint a pestistől. Miért? Mert ilyen választások után a nép érdekeivel szembenálló bonni rendszerből kő-kövön nem maradna. A2 Adenauer-kormány éOT>ü(ÍV politikád eszköz a német monopolisták kezében, mint előtte Hitler és azelőtt II. Vilmos volt. A német imperialisták mindenkor a nemzetközi bonyodalmakra építettek és hasznot húztak belőlük. Az imperialista Németország II. Vilmos idején arra igyekezett kihasználni a nemzetközi feszültséget, hogy megszerezze az uralmat Európa fölött. Hitler imperialista rendszere még feszültebbé tette a nemzetközi küzdőtéren a légkört, szaporította a bonyodalmakat és állandóan újabbakat teremtett hogy alkalmas piliai- natban lecsaphasson és megvalósíthassa világuralmát. Németország ezért a politikáért borzalmas háborús vereséggel és nemzeti katasztrófával fizetett. A mostani nyugatnémet állam is csaknem ugyanazon terv alapján, ugyancsak agressziós és nemzetközi feszültségre építő politikát folytat. A nyugatnémet iparbárók tőzsdespekulációikon hihetetlenül meggazdagodtak és most még nagyobb nyereségeket várnak a nyugatnémet Whermacht megalakításától. Ezért hangoztatja Adenauer állandóan, hogv az „európai hadsereg” megteremtése sürgősebb feladat, mint Németország újraegyesítése. Adenauer kijelentései mögött az „európai integráciő”-ról a német monopolisták európai uralmának régi ábrándja rejtőzik. Az „európai integráció’' nem más, mint a hitleri Európának, a német militaristák hatalma alatt nyögő Európának az újjászületése. Nyugat-Németországban egyre nyíltabban propagálják ezt az eszmét. Ezt a politikát szolgálja az, hogy Nyugat-Németországot valósággal elárasztják militarista és revansista könyvekxel. Nemrég jelentek meg például Ribbentrop emlékiratai, amelyek a másvilágról akarják igazolni az ő „európai politikáját”. A stuttgarti Steigräbel Verlag •kiadóvállalat kibocsátotta Walter Görlitz történész „Hitler Adolf életrajza” című, reakciós férckönyvet. Képmutató tárgyilagosság leple alatt Görlitz igyekszik az égig magasztalni a hitleri rendszer és különösen „európai küldöttségét” a „Kelettel” kapcsolatban. A nyugatnémet imperialisták még nyeregben ülnek ugyan, de II. Vilmos korának imperialistáihoz képest igen roskatagok ... Helyzetük megingott, mivel Németországban megszülettek azok az úi erők, amelyek harcolnak a revansizmus és a militarizmus ellen. Az ország jelentős része a történelem során először lerázta magáról az imperialisták hatalmát. Német területen először áll szemben az imperialista politikával szilárd védőfal a Német Demokratikus Köztársaság határain. A Német Demokratikus Köztársaság kitartóan harcol a kölcsönös megértésért és az egész német nép nemzeti egvséoéért az egységes, békeszerető, demokratikus Németországgal kötendő békeszerződésért. A Némeí Demokratikus Köztársaság az európai béke bástyái*.
