Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-27 / 7. szám

1954 január 27. SZABAD VÓGnÍD 7 Erősítsük a dolgozó nők szervezetét A felszabadulás óta a párt helyes politikájának ered­ményeként a magyar, nők so­kat fejlődtek és komoly sike­reket értek el az élet külön­böző területén. A nők ma már jelentős számban vesznek részt a gazdasági, politikai és kulturális életben. Ezt bizo­nyítja a 60.000 női tanácstag, az, hogy megyénkben a gyár­iparban dolgozók 25 százaléka, a tsz-tagok 30 százaléka nő. A nők társadalmi, politikai életben való részvételét jelenti az, hogy a párt és a tömeg- szervezetek tagságában ha­zánkban több mint 2 millió nő van. Emelkedett az elmúlt évek során a nők vezető állá­sokba való helyezése is. Ezek a nők munkájuk során bebi­zonyították képességüket, rá­termettségüket a vezető mun­kára. Hazánkban a felszabadulás óta növekedett a nők társadal­mi megbecsülése. Ezen ered­mények eléréséhez hozzájá­rult az MNDSZ eddigi mun» kája is. Az MNDSZ-nek nagy részé van abban, hogy az asz- szonyok hatalmasat fejlődtek. Egyre tevékenyebben működ­nek a politikai és gazdasági élet minden területén. A leg­különbözőbb vezető munkakö­rökben jelentős számban van­nak olyan nők, akiket az MNDSZ indított el a fejlődés útján. Ahogy az évek múl­tak, úgy váltak élő valósággá az alkotmány szavai, a kor­mány intézkedései. Ahogy megnőttek jogaik, úgy változ­tak, fejlődtek az asszonyok tö­megei is. Az elért eredmények mellett azonban komoly hiányosságok vannak a nők között végzett politikai munka terén. M indenelcelőtt nem tu­datosítottuk -eléggé a párt poli­tikáját a nők legszélesebb tö­megei között, nevelőmunkjink csak szűk területre korlátozó­dott. Munkánk hiányossága volt az is, hogy nem foglal­koztunk eléggé következetesen az egyénileg dolgozó paraszt­asszonyokkal, még kevésbbé a középparaszt asszonyokkal, az értelmiségiek, műszakiak és középkáderek feleségeivel. Ez odavezetett, hogy az utóbbi időben csökkent a társadalmi és politikai életben a nők ak­tivitása. Ez különösen megmu­tatkozik falun, de visszaesett a nők közötti politikai munka az üzemekben, bányaterületeken, termelőszövetkezetekben is. Ez természetesen érezteti hatá­sát a termelésben, üzemben és falun egyaránt. Nem tudtunk jelentős eredményt elérni az®nl intézte, hogy a pékséghez kö­a téren sem, hogy felszámol­juk a még meglévő maradi né­zeteket, a nők lebecsülését és -az asszonyoknak órákon ke­háttérbeszorítását Üietően Nem harcoltunk minden eset­ben azoknak a párt- és kor­mányhatározatoknak a végre­hajtásáért, amelyek a nők munka- és életfettételeinek megjavítását szolgáljak. Pártunk ezekből a hiányos­ságokból kiindulva megszabta az MNDSZ további feladatát Feladatul tűzte ki 3 az MNDSZ tudatosítsa és segítse a nőket a párt- és kormstnyhatároza- tok megismerésében. Gondo­san törődjön a nők munka- és életkörülményeinek megjavítá­sával. Különös gonddal törőd­jön az anya- és gyermekvéde­lemre vonatkozó határozatok végrehajtásával: segítse elő az anya fokozott társadalmi meg­becsülését. A szülői munka- közösséggel együttműködve pedig adjon segítséget a gyer­mekneveléshez. Harcoljon a nők egyenjogúságának mara­déktalan érvényesítéséért, lép­jen fel a nődolgozó lebecsü­lése, háitérbeszorítása ellen Biztosítsa, hogy minél többen vegyenek részit szakmai kép­zellévő népboltba idejébe szál­lítsák át a kenyeret, ne kelljen resztül várni. Továbbá elintéz­ték, hogy az acélgyári női szál­lás hiányzó ablakait beüvegez­zék, harcolnak azért, hogy rá­diót is kapjanak a szállóban lakó nődolgozók. Az üzletek­ben figyelemmel kísérik az áruelosztást és az üzleti al­kalmazottak magatartását és még sok, ezzel kapcsolatos probléma megoldását segítet­ték elő. A nagybátonyi női szállóban lakó női dolgozók kérésére az MNDSZ elintézte, hogy varrógépet kapjanak és már meg is kezdték az MNDSZ vezetésével a szabó­varró szaktanfolyamot. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár­ban nemrégiben megválasztott MNDSZ-bizottság közbejárásá­ra Ponyi Balázsné. aki ter­hessége ellenére nehéz mun­kán volt, könnyebb munkakör­be helyezték, júzsa János öt- gyermekes rokkant család­apának. mivel kevés fizetése volt, elintézték, hogy segélyt kapjon a szakszervezettől. Ezenkívül a munkaügyi osz­tállyal megbeszélve az MNDSZ felvilágosító munkát zésben és képzettségüknek megfelelő munkaköröket töltse- végzett az igazolatlanul hiány- nek be. Segítse az élenjáró között és elérte azt, hogy módszerek elterjesztesét a no- egisrérték. többet nem fos­dolgozók között, kísérje figye- meg gerteK' tDDDet ncm Iog lemmel és kezdeményezze a nők bevonását különböző ve- °tő munkakörökbe. Hogy mindezen kiadató. kát a párt határozatának meg­felelően meg tudjuk valósí­tani, az MNDKZ-saervezeteket újra létrehozzuk minden olyan •izemben, ahol a dolgozó nők s-zárna meghaladja a har­mincat és ehhez hasonlóan a falu megerősítésére a termelő­szövetkezetekben is. Eddig öt ■'izemben máris újra létrehoz­tuk az MNDSZ nőbizottságo­kat és 40 helyen a tsz-ben és s területen választottuk, il- 'etve szerveztük át a vezetősé get az új forma szerint bi­zottságokká. MNDSZ-asszonyaink. a bi­zottságok nagy lendülettel fog­jak hozzá feladatuk végre­hajtásához. mind az üzemek­ben. mind a területen és ha­tártalan lelkesedéssel, jó mun­kával készülnek a január 30— 31-én Budapesten tartandó Országos Nőkonferenciára, ahol 39 küldött képviseli a megye ^sczonyait. A nők ezirányű lelkes munkájának eredménye máris •eientkezik. Az acélárugyár te- rfpeti bizottság kezdeményezé­sére például a városi tanács el­nak igazolatlanul hiányozni. De a többi üzemben is, ahol már megalakultak az MNDSZ nőbizottságok, figyelemmel kí­sérik, hogy indokolt esetben megkönnyítik-e a nők munká­ját, kapnak-e elegendő segítsé­get szakmájuk elsajátításához, ahhoz, hogy többet tanulhas­sanak. jobban fejlődjenek, a kormánynak az anya- és gyer­mekvédelemmel kapcsolatos intézkedései mennyiben való­sulnak meg, a terhes nőknek, szoptatós anyáknak biztosíta­nak-e megfelelő munkahelyet, nem kerülnek-e emiatt hátrá­nyos helyzetbe. A szocialista szektorokban lé­vő nőbizottságok is kiveszik ré­szüket a munkából. A pásztói Szabadság trsz-ben lévő nőbi- zottság például megnézte: a tsz vezetősége a jövedelem kettő százalékát a szociális alapra félreteszi-e. Ugyanakkor a dejtári tsz asszonyai 200 mun­kaegység-vállalással készülnek az Országos Nőkonferenciára. Nem utolsósorban az oktatás megjavításával is méltóképpen készülnek bizottságaink^ A nő­konferenciát megelőző nőgyű­léseken, amelyek nagy része már decemberben lezajlott, amelyeken megválasztották Nógrádmegye Vüldötteit az Országos Nőkon Eerencióra, szá* mos oktatással kapcsolatos fel­ajánlások is történtek. Dejtá- ron Bata Ferencné elmondta, hogy bár ő a mezőgazdasági bi­zottság vezetője, de ígéri, hogy minden segítséget megad az oktatás még jobb megszervezé­séhez. mert tisztában van an­nak fontosságával. Szandavár- alján Géczi Jánosné vállalta az olvasókörök jó megszerve­zését, hogy ezeken minél több nő megismerkedjen a nőmunka területén végzendő feladattal. A nőkonferenciára való ké­szüléssel egyidejűleg bizottsá­gaink összekötik a többi előt­tünk álló feladattal a párt- és kormányhatározatok ismerte­tését. Mohorán, Ecsegen, Tpöly- vecén. Bujákon, Cserhátsu- rányban, de még igen sok más helyen olvasókörökön, fosztó­estéken ismertették, vitatták meg 15—20 asszony jelenlété­ben a mezőgazdaság továbbfei- lesztéséről és az új begyűjtési rendszerről szóló határozatot. A bizottságok létrehozása óta végzett munka azt bizonyítja, hogy asszonyaink kezdik meg­érteni a politikai bizottság rá­juk nézve fontos határozatát, az MNDSZ új formájának je­lentőségét. J< °H°n hát közénk minden (lazáját és családját szerető asszony és a különböző bizott­ságok munkájában való rész­vétellel segítsen feladataink el­végzésében. Legyenek ott az asszonyok mindenütt: az üze­mekben, a napközikben, a kór­házakban, az iskolákban és a különböző üzletekben is. Se­gítsünk azoknak, akik még most is hátrafelé néznek, akik késlekednek a kormány helyes intézkedéseinek végrehajtásá­val. Karoljuk fel és segítsük előbbre vinni mindazt, ami jő, ami a dolgozó nép érdekeiért történik. Harcoljuk,, ki.. közös erővel a npkre vonatkozó tör­vények. rendeletek maradékta­lan végrehajtását. További, még jobb munká­val készüljünk az előttünk álló eseményre, az Országos Nő­konferenciára és lendülettel lássunk hozzá január 30-a után a konferencia határozatának végrehajtásához. Papp Jánosné MNDSZ megyei titkár h. Háromszáznegyven négy évvel ezelőtt, 1610 januárjában Galileo Galilei a nagy olasz csillagász először irányította égnek rnagakészííeíte távcsövei. A távcső mind­össze 5 cm átmérőjű és egy méternél va­lamivel hosszabb volt s Galilei mégis korszakalkotó felfedezéseket tett vele. Mielőtt a felfedezésekről szólnék, le kell szögeznem, hogy Galileit csak olyan ér­telemben tekinthetjük a csilagászaii táv­cső feltalálójának, hagy ő volt az, aki először használta a távcsövet csilla­gászati megfigyelésekre, illetőleg a már korábban is használt távcsöveket tökéle­tesítette. Erre szükség is volt, hiszen az ég testek roppant távolságokra vannak tőlünk. Már 1608-ban megjelentek az első hol­landi, még tökéletlen távcsövek s Galilei ezeket tökéletesítette. Erről így ír: Mindez annyira érdekelt, hagy minden munkámat azoknak a tudományos alap- elveknek és eszközöknek vizsgálatára fordítottam, melyek tehetővé teszik ilyen eszközök elkészítését, s hamar rájöttem megoldására". Lássuk Galilei távcsöves felifedezéseit. Távcsöve csak harmincszoros nagyítású volt, s ezzel végezte észleléseit. E táv­csövét a firenzei múzeumban őrzik. Leg­először is a holdat figyelte meg. Azonnal felfedezte rajta a hegységeket és hegylán­cokat, továbbá sötét foltokat, melyeket „tengereknek” nevezett. A modern csilla­gászat bebizonyította, hogv a holdon sem levegő, sem víz nincs s ígv tengerek sem lehetnek rajta, habár a „tenger" elneve­zés megmaradt. Később a. tej utat vizsgál­ta. s megállapította, hogv az számtalan csillag halmaza. így tehát kozmikus (vi­lágűrben) jelenség. (Az ókori görög böl­cselő, Arisztotelész a teiutat még légköri jelenségnek tartotta.) Ezután a Jupiter bolygót figyelte, s akörül három, maid ké­sőbb négv csíüagocskát fedezett fel, me­lyek a Jupiterhez viszonyított helyzetüket állandóan .változtatták. Ebből ő nagvon helyesen azt következtette, hogv azok a Jupiter -körűi keringenek, tehát holdjai. Nézzük röv:den élettörténetét, és mun­kásságát. 1564 február 15-én született Galilei a csillagászati távcső feltalálója Pisában. Apja szegény ember volt. aki zeneórákat adott, s posztókereskedéssel foglalkozott. Gyermekéveit Párizsban töl­tötte. itt iárt, elemibe is. Később Firenzé­ben tanult, kolostori iskolában, ahol már zenét, irodalmait és festészetet tanult. Apja orvosnak szánta, őt azonban nem érdekel­ték az orvosi dolgok, ennek ellenére azon­ban atyja kívánságára 1580-ban ai pisai egyetem orvostanhallgatója lett. Minden idejét azonban mértani és fizika: tanul­mánya.; kötötték le. Már mint diák gép- mode:leket és műszereket készített. Nagy kedvvel olvasta Archimedesi görög tudós műveit. Rossz anyagi helyzete miatt azon­ban kénytelen volt elhagyni az egyetemet s Firenzébe ment. Itt egy Ricci nevű számtantanár hatására főként a matema­tika és egyéb tudományok gyakorlati al­kalmazásával foglalkozott. Megírta „Kis hidrosztatikai mérleg” c. művét, melyben több anyag fajsúlyát határozta meg, 25 éves korában kinevezték a pisai egyetemre matematika-tanárnak, ahol csillagászati megfigyeléseket kellett végeznie, s emel­lett a mértan elemeit tanította. „A moz­gásról” c. művében hevesen támadia Arisztotelész görög tudós nézeteit, Az ? r tsz tőle! ész i fizika azt tanította, hogv vannak „abszolút nehéz” testek, amelyek leesnek, s „abszolút könnyűek”, amelyek felemelkednek. Galilei kijelenti, hogv min­den test csak nehéz lehet, s csak fajsú­lyaikban különböznek egymástól. Igv ír: „Ha az ész és a tapasztalai va'amiben megegyeznek, akkor számomra nincs sze­repe annak, hogy ez ellentmond a több­ség véleményének." Mivel szembeszállt Arisztotelész tanaival, mennie kellett az egyetemről. Padovába került, ahol egye­temi tanár lett, mint elismert matema­tikus. 1610 márciusában megjelent „Égi hír­nök” c. könyvecskéje, amelvben távcsö­ves felfedezéseit közölte. E könyvéből ki­tűnik, hogy Kopernikusz és Giordano Bruno nézeteit vallotta, vagyis elfogadta a heliocentrikus felfogást. Ennek lényege, hogy a Nap körül ke­ring a Föld és a többi bolygó, nem pe­dig fordítva. Az egyház ezzel szemben a földet a világegyetem megingathatat­lan közepének vélte, s üldözött mindenkit aki mást hirdetett. Galilei állításának bi­zonyítására a Jupiter holdjainak keringé­sét használta fel. mondván, mivel a Jupi­ter körül is keringenek bolygók (holdak) nyilván nem a Föld az a pont. mely körül minden kering, hanem a Nap az a közép­pont, amely a maga óriási vonzóerejével kényszeríti a bolygókat, hogy azok körü­lötte keringjenek. Ezek körül pedig hold­jaik végzik mozgásukat. 1610 végén fel­fedezte a napfoltokat. E felfedezése nem tetszett Arisztotelész követőinek, akik azt hirdették, hogy a Nap a,„szeplőtelen égi tisztaság jelképe” s igv azon „foltok” nem lehetnek. Tudjuk, hogy Galileinek volt igaza. Betelt a mérték s feljelentették az in- kvizicióná\ s nézeteit „ostoba tévelygések­nek” minősítették. Eretneknek nyilvánítot­ták s eltiltották a tudományos munkától. Ugyanakkor betiltották Kopernikusz ta­nainak hirdetését. -Galilei látszólag enge­dett. 1632-ben mégis merirta „Dialógusok a két legfontosabb világrendszerről, a ptolemaioszi és kopernikuszi rendszerről” c. művét, amelvben nviltan Kopernikusz követőiének vall in magát. Bíróság elé állították a 70 éves. beteg aggastyánt, s kínvallatással fenyegették. Életfogytig tartó börtönre ítélték, s nyil­vános .bűnbánatra” kénvszeritették. Mfg- fgértették vele. hogv nem fog „eretnek- tanokat” hirdetni, sőt Ö maga fogja fel­jelenteni az eretnekeket. Mivé' látszó'ag engedelmeskedett. ..envhítéskénpen” meg­tiltották, hogv bárhová is menien, s láto­gatókat fogadjon. 1637-ben me-vakult. gondolatait azonban tovább diktálta ba­rátainak. 1642 január 8-án balt meg. 0 volt az a tudós, aki bátran szembesráFt az egyház és Arisztotelész tanaival és ..min­dennel dacolva, össze tudta törni a régi és újat tudott alkotni". Pósa László csillagászati előadó. A kisterenyei fiatalok is szeretnének szórakozni K&terenyén az ifjúmunkások gyakran megállnak egymással beszélgetni. Beszédük témáját a DlSZ-szervezeri élet hiányosságai képezi. Ezzel kapcsolatosan 12 DISZ-fiatal a áírásával levél érkezett szerkesztoségünk- hőt, amely a többi között ezeket tartalmazza: V'o' „Nincs Kisterenyén DISZ-élet. Hogy miért nincs? Erre határozott választ . még ■senkitől sem kaptunk. De ha megnézzük a kisterenyei DISZ egy estélyét, akkor határozott választ kapunk kérdésünkre. Az egyik este összetalálkoztunk 12-en és azon tana- kod.unk, hogv hová megyünk. Kérdezzük egymástól, hol töltjük el az esténket Egyhangú volt a válás«: „a DISZ-be". Utunkat a helyiség feié irányítottuk, de amint az ajtóhoz értünk, akkor két aktív DISZ-tag a plng-pongozástói verejtékező homlokkal lépett ki a helyiségből és bezárták előttünk az ajtót. Kértük őket. gyer­tek vissza, még hét óra sincs. A válasz egyhangú volt mindkét fél részéről: „nem megyünk viasía. Nem érünk rá, mennünk kell a disznóölésbe. Miért nem jöttetek előbb? Itt voltunk már öt óra óta. Elvégre nem lakhatunk itt minden este 10 óráig, hogv ti addig szórakozhassatok." Meglepődve válaszoltuk: „Most jöttünk haza munkából és szeretnénk szórakozni, legalább a helyiség kul­csát hagyjátok itt. Ha befejeztük a szórakozást, még a mai napon visszajuttatjuk (ugyanis az egyik kimerült ping-pongozó, a sport- felelős a közöttünk lévő egyik DlSZ-tagnak a szomszédságában lakik).” Kérésünkre a sportfelelős csak ennyit válaszolt: „Nem adhatom oda senkinek sem a kulcsot, elvégre a helyiséget nem bízhatom akárkire.” A lesújtó válasz után nem tehettünk mást, mint indultunk hazafelé. Útközben „kapóra” találkoztunk Szeberénvi István DlSZ-titkár elvtárssal. Elmondottuk neki a velünk történt szo­morú eseményt és kikértük a véleményét. De a mi titkárunk nem tudott határozott választ adni. Csak a vállát vonogatta e hallot­tak után. Iiyen események után nem csoda, ha Kisterenyén nincs DISZ-élet, mert nem tudnak, hol szórakozni a fiatalok, s ennek megszüntetése érdekében az illetékes szervek és vezetők vajmi keveset tettek.” Egy vásárlás tanulságai Folyó hó 13-án történt. A MÉ­SZÖV nagyobb bevásárlást eszkö­zölt a Salgótarjá­ni Papírk skeres- kedelmi Vállalat­nál. A boltvezető elvtárs az árut csak úgy kidobál­ta, aztán „itt van, vigyék" felszólítás­sal utasított az áru elvivésére. Leffler Mihályné elvtársnő, a MÉ­SZÖV egyik dol­gozója megjegyez­te, hogy így nem lehet yrut átadni, sem „pedig f áivenni, mire a vezető elv­társ igen gúnyos modorban azt vá­laszoltál „Meg szoktuk már a MESZOV-től ezt a módszert." De nemcsak a ME- SZÖV-vel, hanem a gyermekekkel is így v selkedik a boltvezető. Ha pél­dául egy gyermek bemegy az üzlet­be, gyors és ri­deg kérdéseivel úgy zavarba hoz­za. hogy a kis­gyermek még azt is elfelejti, hogy tulajdonképpen mit is akart vin­ni. Ez pedig már nem a MÉSZÖV. A MÉSZÖV-vei is ezt a módszert alkalmazta a bolt­vezető és mikor az árut a MÉSZÖV dolgozói átvették, átszámolták, akad­tak abban hiá­nyosságok is. Pél­dául rendeltünk 100 darab dossziét és ebben 30 darab gyorsírófüzetet ta­láltunk. Leffler elvtarsnő erre megjegyezte: seggel bánjanak a dolgozókkal, hi­szen most is 2000 forint forgalmat csinálunk a válla­latnak." Erre Ba­ráti elvtács, u bolt vezetője gú­nyosan megjegyez­te: „Ez neküns nem számít, közü­leti blokkra megy, ebből nekünk hasznunk nincs." Ez nagyon szo­morú megjegyzés volt a boltvezető­től. Ügy látszik. Baráti elvtárs el­felejtette azt, hogy népi demokráciá­ban élünk. De em­lékszem arra az időre, amikor Ba­ráti elvtárs ked­vesebb volt vevőkö­réhez/ Próbáljon meg most ;s úgy viselkedni, ahogy azt a dolgozók joggal elvárják. Ne gúnyolódjon ak­kor, amikor az árut átszámolják, vagy mégnézik, mert ehhez min­den vásárlónak jo­ga van. De nevelje meg a beosztottja­it is Baráti elv társ, hogy ne használja­nak olyan szava­kat, mint azt a MÉSZÖV dolgo­zóival megtették, "amikor a tollhegyet számolták, Az elvtársnőnek ,(Pe- ha Irénnek) sincs joga olyan szava­kat használni a. vevőkkel, hogy „ne tessék itt boga­rászni. mert, ki­dobom az egé­szei.”. Mi a szocialista Magyarország fel­építését segítjük elő és szocialista kereskedelmet is akarunk, Nem egyeztethető tehát össze oz a m<>- dor. amit a pa­pírkishereskedelmi vállalat egyes dol­gozói tanúsítanak a vásárlókkal, dol­gozó embertásaik- kai szemben. Venczel Józsefire a MÉSZÖV dolgozója. Ne csak beszéljenek, hanem intézkedjenek is a karancskeszi villany ügyében Amikor a kormányprogramm megvalósításáról, maradéktalan végrehajtásáról van szó, nagyobb reményekkel léptük , át az 1954-es év küszöbét. Arra gondoltunk és azt vártuk, hogv vá­gyunk, a dolgozókról .való fokozottabb gondoskodás alapján végre teljesülni fog. Már 1937-ben beszerelték a villanyt Karancskeszibe. mivel a faluban bányát is volt. Egyre több és több dolgozó vezettette be a villanyt. A lakóházak feletti tetőtartókon három szál drót van. Igaz, az egyik szálban nincs áram és nem le volt soha.. Ennek oka az volt. hogy mivel nincs kövesutunk és nehéz az éjjeli köz­lekedés, annakidején nemes kezdeményezésre tervbe vették az utcai lámpák beszerelését. Sajnos azonban ez nem ígv történt. Az utca még jobban be­népesedett, ott van az állami gazdaság is és e dolgozók kénytele­nek továbbra '« olykor sárban, sötétben botorkálni, hogv munká­juknak eleget tudjanak tenni. Helyes volna, ha az illetékesek észrevenné!? ezt a hibát, mert ma már nemcsak a villany, hanem a kövesút sem volna túlzás. A kutasi autóbuszmegállónál a bá­nyász és gyári dolgozók sötétben kénytelenek le- s fölszállni az autóbuszra. Az autóbusz lámpáitól megtompult szemmei nem ritkaság az árokbaesés sem. így történt meg az is, hogv az egy k elvtársunk a járhatatlan úton elesett és eltörött a vállkulcscsontja. Az utcai lámpák vezetésére szánt harmadik szá! vezeték egy- részét a tervezett utcai lámpák kapcsolószárávat egvütt elvitte az AVESZ. Mintegy 500 folyóméterei szakaszon maradt meg a har­madik szál vezeték, ez azonban semilyen célt nem szolgál. A községi tanács évente tanácsüléseken legalább ötször fog­lalkozik ezzel az«üggvel. továbbítja a megvei tanácsnak, ahol va­lószínűleg Iktat ják, ütemezik, de megvalósítására még. idáig nem kerü't sor. Helyes lenne, ha a Füleki-utca dolgozóinak ezen iogos kérését nem halasztgatnák. hanem végre megoldást nverne Ifj. Petróczi Gyula Karancskeszi.

Next

/
Thumbnails
Contents