Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-23 / 6. szám
1934 január 23. 3 SZABAD ISOGRAD Az idén jobban fizet a búza, több lesz a tej, évközben is osztanak előleget Közös tervek, közös akarat, a palotási Május 1-ben Hullott a hó lágyan, puhán, nesztelenül. A havas kér. tek alján a szél, mint fagyos seprű suhog kegyetlenül rázva, ciháivá a fák hószaikállát. Azonban a hótakaró alatt nincsenek már álmodó tanyák. Most a tél közepén is lázas munka folyik itt, a Páltelekpusztán is- Terveket kovácsolnak, hogyan érhetnének el az 1954-es gazdasági évben a jól termő 53-as esztendőnél is jobb eredményt. És ezeknek a terveknek a- tsz-tagok jólétének emelésére kell irá- nyulniok, hogy minden tag valóban megtalálja számítását. Németh Ferenc állatgondozó az elmúlt gazdasági évben 495 munkaegységet szerzett, amire csak búzából 21 mázsát kapott. Ha ehhez hozzávesszük az 5 mázsa árpát, 5 mázsa' burgonyát, csaknem 10 mázsái kukoricát és a 3509.55 forint 'készpénzt, már ez is szép eredmény De kapott még 168 kg cukrot, úgy 10 liter körül olajat' és egyéb apróságot is. Németh Ferenc feleségének is 150—160 között mozog a munkaegysége. Tehát van mit aprítaniok a tejbe. Németh Ferenc még sincs megelégedve. De nem is szabad megelégednie, amikor közösen, az elkövetkezendő években még még nagyobb eredményt érhetnek el. Vájsz János, a palotási Május 1 tsz agronómusa, vállas, szőke fiatalember. Alig két hete került ide, § máris azon töri a fejét, hogyan segíthetné elő, hogy növekedjen a tsz-tagok jóléte, az egy munkaegységre eső jövedelme. Felvetette, hogy a magasabb terméshozam érdekében elkerülhetetlenül fontos a talaj javítása. Meg kell trágyázni a 740 katasztrális hold szántóföldterületet. De nem mindegy az sem, hogy milyen a trágya minősége. Javasolta a nyers- foszfáttal való trágyakezelést. Vannak olyan területek is, ahol a talaj mészben szegény. Azonban itt a közelben a cukorgyár és a> talaj meszezéséhez szükséges anyagot könnyen kiszállíthatják. Nem kerül sokba., megéri a fáradságot. Miért ne használnák ki a kedvező lehetőségeket? — Bebizonyított tény, hogy a fejlett agrotechnika alka'mazá- sával nagyszerű eredményeket lehet elérni — mondja lelkesen Vájsz János. — Száz katasztrá- lis hold búzát vetettek az őszön kér észt sorosan s úgy szeretném. hogy a tavasszal minden vetésünk keresztsoros legyen. A kukoricát — ezt már az elnök elvtárssal megbeszéltük^ — négyzetesen vetjük és pótbepor. zást végzünk. Ugyancsak elvégeztük a lucerna pótbeporzását is. Helyes ezenkívül a területeket egyéneknek kiadni — magyarázza. tovább — mert így nő a felelősségérzet. Serkentőleg hat a munkára a jól dolgozó tagok premizálása is. N; agyszeru gondolatok ezek, de nem állhatunk meg itt, mert Vájsz elvtárs máris tovább pörgeti gondolatfonaíait: „A ísz-ben nagyon alacsony a fe~ <ési átlag, mindössze 2.3 liter. Ez a rossz takarmányozásból ered, mert nincs biztosítva a megfelelő abrak- és szállasta- karmány az állatok résziére. A szalmától meg nincs tej. Az én elképzelésem ezzel kapcsolatban az. hogy a kiselejtezett, rosszul tejelő tehenek árából tenyészállatokat vásárolunk és az eddigi kétszeri fejés helyett bevezetjük a napi háromszori fejést. Persze most a legsürgősebb, biztosítani a takarmányalapot. Az ősszel elvetett 30 kh. lucerna 80 kh. here és 20 kh. takarmány- keverék' mellett tavasszal a zöld futószalag bevezetésével biztosítanánk részükre a takarmányt". A tagokat igen rosszul érintette az elmúlt gazdasági évben, hogy ritkán jutottak pénzhez, pedig, amíg eljön ai jövedelemosztás, sok mindenre szükségük van ezeknek az embereknek. Ezen Vájsz elvtárs úgy szeretne segíteni, hogy javasolta.: a tehergépkocsi végezzen fuvart, ha a tsz-nek éppen nincs szüksége rá és ez már mindjárt pénzt hoz évközben a tsz-tagok asztalára. Azonkívül ott van a 20 katasztrális hold kertészet. A korai zöldségfélék, valamint a tej-hozam növelése és a tej szabadpiacon való értékesítése szintén jó jövedelemforrás. Ilyen gondolatok fog4a,:- koztaitják Vájsz János agronó- must, s olyan lelkesen magya- rázza* hogy az embernek szinte kedve kerekedik kipróbálni ezeket. Kézzelfogható, a gondolatoknak a tsz-tagoík veszik hasznát. Ez azonban még nem kész terv. A tervet csak akkor érzi iga-zán magáénak a> tagság, s csak akkor igyekszik azt mindemképpen végre is hajtani, ha maga is rész tvesz készítésében. A palotási Május 1-ben is bevonják a legjobban dolgozó tagokat a tervkészítésbe, s az elkészült javaslatot a tagok megvitatják. Elmondják, mit tartanak helyesnek és min kellene még változtatni. Németh Ferenc és Kmetti István állatgondozóknak máris egész sor javaslatuk van, s szeretnének, ha ezek helyet kapnának ai tervben: ,.Rendbe kell hozni az istállót, hiszen a tetőn csepeg a víz. Villany-, vízvezeték és csillevágány kellene — mondja, fontoskodva Németh bácsi. — A szecskavágóhoz köszörűt szeretnének, mert eddig a szeoskavágókapát az újmajori gazdaságba vitték köszörülni. Németh Ferenc és Kmetti István csaknem egész napjukat itt töltik az állatok körül. Látják, tudják mi hiányzik. Most is ezeket a javaslatokat ez egyik istálló ajtajában mondják el hirtelenében, mert az állatok sürgetik őket. Január 23-án kezdik meg a palotási Május 1 tez-ben a terv- készítést. E terv szerint kell doi- gozniok aztán egész évben, tehát ennek sikeres elkészítésén és végrehajtásán áll, va.gy bukik a tagok jövőévi részesedése. A termelőszövetkezet pártszervezetére éppen ezért fontos feladat hárul. Ne hagyják elsikkadni a hozzáértő tagok javaslatait és gondosan ellenőrizzék a tervkészítés egész menetét. A tervkészítés sikeréhez azonban a tagok lelkes, odaadó munkája szükséges. Nemosa'k a> vezetőség, az agronómus is gondolkozzék azon, hogyan lehetne jövőre jobbá, szilárdabbá tenni a termelőszövetkezetet. A tagok gondoljanak arra, hogy a terv elfogadása után munkatörvény- nyé válik. Éppen ezért az állat- gondozókhoz hasonló bátor kezdeményezéssel segítsék elő a jövöévi nagyobb termést. Tavaly 16 és félmázsát adott holdanként a búza. Az idei termés azonban még jobb lehet. A kukorica. mindössze 28 mázsát hozott. Ezért vetik most majd négyzetesen. Es a tervezgetőknek kedvezett az időjárás is. Hótakaró borítja, a vetéseket, védi a kifagyás ellen. A végtelennek látszó fehér hómezőt fekete foltok tarkítják. Azonban, ha ember közeledik felröppennek. Varjak. Nékik nem jó a hó. ..Kár, kár” — siratják a nyarat. Panaszuk azonban nem sokat ér: „Tömött párnából, mint toll ha lágyan szétrepül, ' ügy hull a hó, úgy hűlt puhán úgy hull nesztelenül". A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a határozat végrehajtásáért Pártunk és kormányunk egyre több figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének. Hogy mezőgazdaságunk minél magasabb terméseredményt tudjon elérni és kellően el tudja látni iparunkat mezőgazdasági nyersanyaggal, dolgozóinkat élelemmel, arra van szükség, hogy már most megkezdjék azon munkálatok elvégzését, amelyek előfeltételei az idei jó termésnek. Az ilyen előfeltételek egyik legfontosabb része a munkagépek megjavítása, üzemképessé tétele. Ebből a harcból az állami gazdaság és gépállomások dolgozóin kívül iparunk szakmunkás dolgozói, hegeszlők, lakatosok, esztergályosok is kiveszik részüket. Iparunk dolgozói megértették, mit jelent a több kenyérért és élelemért folyó harc és így ipari üzemeinkből több szakmunkás jelentkezett, hogy kint falun résztve- gven a gépállomások gépjavítás; munkálataiban. Így ment vidékre a Salgótarjáni Acélárugyárból 17 szakmunkás dolgozó: Szécsénvbe hat, Karancskeszibe négy, Pásztora három, Kisterenyére három. Érsekvadkertre pedig egy, „hogy munkájuk során szerzett tapasztalatukkal hozzájáruljanak a gépállomások gépjavítási terveinek mielőbbi végrehajtásához. Mezőgazdaságunk életében igen fontos szerepet tölt be a Salgótarjáni Acélárugyár GSz üzeme, ahol a mezőpiaizdaság részére ai talajmegmunkáló szerszámokat készítik, mint például ásót. lapátot, kapát, villát, ekét szántóvasat különböző kézi szerszámokat traktorkapaszkodókat és mezőgazdasági gépalkatrészeket. Az 1953-as tervévben a GSz üzem dolgozói jói dolgoztak a mezőgazdasági szerszámok, alkatrészek gyártása terén, mert a tervév minden hónapjában tervüket 100 százalékra teljesítették. A GSz üzem dolgozói közül különösen élenjártak Petró János sztaihanov'sta kovács. Lantos Sándor II. sajlo'ó. Tóth Kálmán sztahanovista és Dósi János elvtársak, akik napi tervüket állandóan 130— 150 százalék között teljesítették. Az 1954-es tervévben január 3—19-ig már a következő mezőgazdasági cikkeket pvár'otta a GSz üzem: kormánylemezből 8 5. szántóvá?bó! 9, silókésből 3 5. kovácsolt ásóból 2. kovácsolt kapákból 3 kovácsolt-lanátból 5, sajtolt lapátból 40 sajtolt villából 17 5. szeké'tengelybőj 25, lópatkóbó! 43. lópatkósarokból 29. traktorka- paszkadókbó! pedig 3.5 tonnát. Ezek a termelési számok és üzemi szakmunkásaink segítsége a gépállomásoknak állami gazdaságoknak, mind arról tanúskodnak, hogy munkásosztályunk szívén viseli a mezőgazdaság fejlődését. Elsőrendű kövességének tarfiai, hogy munkájával, szaktudásával segítse a mezőgazdaság fejlődését. um.tározzák el Nagyszerű feladat most falun dolgozni A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagyszerű lehetőségeket nyújt a mezőgazdaság szakembereinek tehetségük és szaktudásuk széleskörű kibontakozására. Megyénkben a mezőgazdasági szakemberek egyre többen ha. hogy közvetlenül a falun veszik ki részüket a határozat végrehajtásából. Lőcsei István, a tanácsok megalakulása óta dolgozik a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Az elmúlt évben jó eredménnyel elvégezte a mezőgazdasági akadémiát. December 15-től mint a közalkalmazottak szakszervezetének elnöke dolgozik. Lőcsei elvtárs a párt és a minisz. tertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata után azzal a kérelemmel fordult az illetékes szervekhez, hogy a határozat végrehajtását falun kívánja elősegíteni, hogy közvetlen bekapcsolódhasson a mezőgazdasági munkába. — Amikor olvastam a mezőgazdaság fejlesztéséről szó'ó párt- és kormányhatározatot — mondja Lőcsei elvtárs — az jutott eszembe, hogy én elvégeztem az akadémiát, a mi államunknak pénzébe került. Ezt a pénzt úgy szeretném visz- szaadni. hogy a legnagyobb tudásommal dolgozni akarok a mezőgazdaság fejlesztéséért. Ezért szeretnék kimenni falura. Arról is szó volt már, hogy a pásztói járási tanácsra megyek mezőgazdasági osztályvezetőnek. Én azonban jobban szeretnék egy tsz-hez menni. Micsoda büszkeség fogja el az embert, ha végig né? egy búzatáblán, ahol a keresztsoros vetéssel és a helyes fejtrágyázással két mázsával magasabb termésátlagot értünk el, mint az elmúlt esztendőben. A két mázsa terméstöbblet a mi kezünk munkáját dicséri. Nem az enyémet, hanem a miénket, mert hiszen a tagsággal közösen tudunk ilyen eredményeket elérni. Gondoltam már a palotási Május 1 tsz-re is. Nagyszerű dolgokat lehetne ott közösen véghez vinni. — Én mindig kint voltam a do’gozó parasztok között. Szerettem ott do’gozni. Most valahogy úgy érzem magam, mint az a madár, ki eddig hnt röpködött, s egyszerre csak bezárják a kalitkába. Nem mondom, szép feladat szakszervezeti vona'on is dolgozni. A dolgozók érdekében csinálunk itt mindent. A szakszervezet a dolgozók érdekeit védi. Én azonban úgy érzem, hogy kint a földeken van a helyem, ott nagyobb eredményt tudnék felmutatni, szaktudásomat értékesítve. Lőcsei elvtárs levele most a földművelésügyi minisztériumba van felterjesztve, jóváhagyás végett. nädasdi sAndor homokterenyei dolgozó paraszt: Hogyan ériem el az elmúlt évben magas búzalermésátlagot Én az elmúlt évben szép termésátlagot értem el. Az 1953 as gazdasági évben a két k.-hold öszibúza vetésem több mint 20.86 mázsát termett. E szép termésátlagot a jó agrotechnikai eljárásokkal tudtam elérni. Az őszibúza elővete- ménye istállótrágyázott zabosbükköny volt. A bükköny lekerülése után azonnal elvégeztem a tarlóhántással egybekötött keverőszántást, majd szeptemberben a vetést megelőzően elvégeztem a vetőszántást. Ezután a talajt egy hétig ülepedni hagytam, ugyanis tapasztalt dolog, hogy a növény a kellően ülepedett talajban fejlődik csak jól és gyorsan. A vetéskor 100 kg búzát használtam k.-holdanként, amit vetés előtt természetesen megtisztítottam és megcsáváztam. Vetés után, amikor a búza megerősödött fogasolással serkentettem a növekedést. Tél folyamán figyelemmel kísértem a búzatábla fejlődését. Tavasz- szal, amikor már kártétel nélkül rá lehet menni a talajra, újból megfogasoltam a búzatáblát, ami által a felső talajréteget megporhanyitottam, s ezáltal megakadályoztam, hogy a tél folyamán a talajba beszivárgott csapadék elpárologhasson és a visszamaradó nagyobb rögöket és hántokat el- morzsáltam. Május hónapban elvégeztem a gyomirtó munkálatokat, jóval az érés előtt pedig a rozsolást. Az aratást is kellő időben végeztem el. A nagyobb termésátlagok elérése érdekében az ősz folyamán a tavasziak alá elvégeztem több mint 1 kataszteri hold őszi mélyszántást, ami a 4 kataszteri hold földterületemnek egynegyedét teszi ki. Az őszi mélyszántással ugyanis biztosítani tudom a növények csapa- dékszükségletétj Brunda János visszatért a temelőszövetkezetbe A pásztói Béke-tsz tagsága vezetőségváil asztó közgyűlést tartott, atol egyhangúlag Brun- da Jánost választót‘.ák meg elnöknek. 1951-ben Brunda elv- társ szervezte meg a Béke-tszt. Akkoriban még ' tanácselnök volt. Mint a- tanács vezetője, nagy támogatást nyújtott a tsznek. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és .kormányhatározat megjelenése után kérte -a járási tanácsot, tegye lehetővé, hogy visszatérhessen a termelőszövetkezethez. Kérésének eleget tettek — Úgy érzem, hogy a szövetkezetben sokkal többet tudok tenni a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, mint eddig — mondotta Brunda. elvtárs. Amióta megválasztották elnöknek. Azon dolgozik, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a gazdálkodást. A természeti adottságok igen kedvezőek, a tagság is szeret dolgozni. Minden, lehetőség megvan az eredményesebb gazdálkodás folytatásához, mely a szövetkezeti tagság jólétének alapja.. — Legfontosabb feladat az. erős munkaszervezet kialakítása — mondja Brunda elvtárs. — Brigádokat, munkacsapatokat kell alakítani, ezek között meg kell valósítani a munkaversenyt. A versenyben jó eredményi elérő tagokat prémiumban keli részesíteni. Igen nagy gondot kelt fordítani a talajerők növelésére. Ezt a helyes trágyázással érhetjük el. Ez viszont megköveteli az adatállomány fejlesztését. Tavasszal he keil vezetnünk a fejlett termelési módszerek alkalmazását. Négyzetesen vetjük a kukoricát, hogy gépierovel kapálhassunk. Így könnyűszerrel megvalósíthatjuk a négyszeri kapálást. Bevezetjük a futószalagot, hogy kora tavasztól késő őszig zöldfakar- mónyt biztosítsunk az adatoknak. Számos állatonként legalább 7 köbméter silót kell építenünk, hogy ezzel is növeljük a takar mán yala pót. Brunda János ezeket a terveket mondotta el a tagság előtt Helyeselték mindannyian ... Kovács Mihály saját terveit is elmondja gazdatársainak K ovács Mihály hatholdas szurdokpüspöki dolgozó paraszt örömmel fogadta a mezőgazdasági termés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. ö is, mint a többi dolgozó paraszttársa hozzálátott a tervkészítéshez. S ez a terv óbb búzáról, kukoricáról, tejről beszél. Szakszerűen kezeli az istállótrágyát, azt időben szántja a földbe, hogy növelje a talaj termőerejét. A tsz példája nyomán már a multévben is alkalmazta a rozs pótbeporzását. S az eredmények meggyőzték őt a módszer helyességéről, előnyéről. Ez évben már a napraforgót is pótbeporozza. A burgonyánál alkalmazni fogja a fészektrágyázást. .Kis többié munkát jelent mindez, de megéri" — mondja Kovács Mihály. Ezeket a módszereket gazdatársai körében is népszerűsíti. Sőt még azt is hangoztatja, hogy az elmúlt évben csak háromszor kapálta a kukoricát, de ez évben már négyszer ,fogja... Kovács Mihály a borjúnevelést még mindig természetes módon folytatta. Ma már egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozza a mesterséges borjú- nevelési módszert. Ez évben az a terve, hogy a borjút mesterségesen -fogja nevelni, mert így irányítani tudja a borjú fejlődését, egészségesebb borjút tud nevelni. Mindezen jelül sok tejet tud megtakarítani, amit szabadpiacon értékesíthet. Kovács Mihály, mint párttag kötelességének tartja a mező gazdasági programm ismerteié sét. Amikor ezt teszi, saját tér veit is elmondja dolgozótársai nah. hogy ők is kövessék pél dáját a programm megvalósító, sóban. DEMKO BÁLINT pásztói járási pártbizottság Nagyobb eredményért harcosnak a magyarnándori állami gazdaságban A magyarnándori állami gazdaság fejlett növénytermelést, s állattenyésztést folytat. A multévi trágyázás! tervet 120, a silózási tervet 115 százalékra teljesítette a gazdaság. Az 1954-es évben a gazdaság feladatai igen megnövekedtek. A gazdaság terve az, hogy a füves vetésforgó bevezetésével morzsalékosabbá teszik a talaj szerkezetét. Nagyobb gondot fordítanak a keresztsoros vetésekre. A növényápolási munkákat gépi erővel végzik. A gyümölcsösökben önálló brigádokat a gomba- és rovarkártevők ellen figyelőszolgálatot szerveznek. A szarvasmarhatenyésztést minőségileg javítják. Jó takarmányozással, a zootechnikai eljárások alkalmazásával a gazdaság azon van, hogy a magyartarka-fajta szarvasmarhaállományuk az elsők között legyen az országban. A sertéseknek nyári szállást építenek. A baromfiállományban a meglévő keltetőgépek segítségével edzettebb, nagyobb hozamú egyedeket tenyésztenek ki. Ez évben figyelembe vesznek minden erőforrást, hogy azt a gazdaság fejlesztésére fordíthassák. Hogyan fizetett a dohány 1053-ban Pásztor Lajos Csesztve, Kincse&puszta-i dohánytermelő adatai: Kerti dohány, beültetve 1488 négyszögöl, vagyis 0.93 kát. hold. Beszáll ított dohány: ár 1953-ban bev. ár-f min. -prém. ár 1954-ben bev. ár + min.'prém, V. 1. 313 kg 3474.30 Ft 5201.45 Ft V. II. 372 kg 3180.60 Ft 4854.60 Ft V. III. 150 kg 892.50 Ft 1432.50 Ft B. I. 32 kg 219.20 Ft 344.— Ft B. II. 127 kg 615.95 Ft . 990.60 Ft Összesen: 994 kg 8382.55 Ft 12.833.15 Ft Többtermelési prémium: 3063.38 Ft 10.770.14 Ft Pénzhozam: 11.445.93 Ft 23.603.29 Ft Cigaretta juttatás: 9900 db 1188.— Ft Cigaretta- jutalom: 5500 db 660.— Ft Beszolgáltatási kedvezmény (5—8 kai. hold. 10—12 ar. kor. szántóföld esetén) mentesü!: 381 búzaikg. beadása- alól és 15.34 húskg beadása aló] Természetbeniek pénzértéke összes hozam pénzértéke 1488 négyszögölről összes hozam pénzértéke 1 kát. holdon 1143 — Ft 460.20 Ft 3451.20 Ft 27.051.49 Ft 29.100.84 Ft /
