Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-23 / 6. szám

Vit'ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÚD MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSAGÁMAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 JANUAR 23. Több segítséget, több erőt a téli gépjavításhoz Ä mezőgazdasági programm igen nagy feladatok elé ál­lította a gépállomásokat. A kitűzött célok reálisak, s ezért meg is valósíthatók. A gépállomások hálózatára ma jobban szükség van mint az előző években. Ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, az élenjáró módszerek bevezetésének élharcosaivá, a gépi- és agrotechnika központjaivá, a ter­melőszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításának, va­lamint a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelke­désének szilárd támaszaivá, a munkásosztály falusi erődjévé kell válniok. Ez évben a tsz-ek talajművelési és aratási munkáinak túlnyomó részét, a cséplési munkát pedig egészében a gép­állomásoknak kell végezni, nem beszélve a dolgozó parasztok felé nyújtandó segítségről, amely 50.000 normálholdnyi talaj­munkát jelent. Ezt a feladatot időben és jól végrehajtani lehe­tetlenség jól kijavított erő- és munkagépek nélkül. Épp ezért a gépjavítás időben és jóminöségben való elvégzése ma sok­kal fontosabb, mint bármikor. A gépjavítás határideje február 25, s gépállomásaink az említett segítségek mellett i9 még csak fél munkát végeztek. Január 21-ig globális javítási eredményük 48—50 százalékos. Ezekszerint fenn áll az a veszély, hogy a tavaszi munkát — rosszul kijavított gépekkel kell elkezdeni. Miért veszélyes e késlekedés? Közeleg a tavasz, Ez a tavasz a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat első tavasza. Jórészt most dől el, mennyire sikerül az idén növelnünk a termésho­zamot. Ezért nem szabad elfelejteni, a gépek időbeni gondos kijavítása több segítséget jelent a mezőgazdaságnak, a mező- gazdasági termékbőség megteremtéséhez. Viszont a késleke­dés, a rossz gépjavítás akadályozza a mezőgazdasági terme­lés fellendítését: az életszínvonal emelkedést. De miért végeztünk csak fél munkát? Miért nem tudtunk eddig több gépet kijavítani? E súlyos lemaradásnak több oka van. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkáját a tehetetlenség, a bürokratikus vezetés uralja. Nagy a lótás-fu- tás, kapkodás, de annál kevesebb a gépállomások felé adott operatív segítség. Meggyőzés helyett, papírutasításokkal akarnak irányítani, mellőzve az új vezetési módszereket. Azt hiszik, hogy az új helyzetben is érvényesíteni tudják a veze­tés. régi, elavult, bürokratizmustól terhes módszereit. A mező- gazdasági osztály funkcionáriusai a sok lótást-futást szüntes­sék meg, s maradjanak lent egy-egy gépállomáson mindad­dig, míg ott nem biztosították a munka meggyorsításának elő­feltételeit. A hely? tanácsok is sokat tehetnek a gépjavítás meggyorsítása érdekében, ha bár eddig vajmi keveset tettek. Például a karancskeszi tanács az óvodát helyezze át a köz­ség belsejébe, mert ezzel máris megoldható a karancskeszi gépállomás traktoristáinak szállás-biztosítása. A lemaradás másik oka, hogy november 1-e helyett, december közepén kez­dődött el a gépjavítás. Ehhez kapcsolódott az a mulasztás is, hogy a gépállomás vezetői nem gondoskodtak megfelelő szál­lásról, konyháról, étkezöhelyekről, meleg javítóműhelyekről, habár erre meg volt adva minden anyagi lehetőség. A mun­kát hátráltatta az alkatrészhiány is. Meglehetősen későn indult be a gépállomások új káde­rekkel való feltöltése. Például a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán, szép számmal vannak még olyan szakembe­rek, — habár eddig még nem jelentkeztek falura — akik erőt, lendületet, tervszerűséget tudnának vinni a gépállomási veze­tésbe, a javítómunkába. Ezt a mulasztást még nem késő jóvá tenni. Álljon előttük példaképül a munkásosztály nagyszerű tette. Köves­sék ők is az acélgyáriak, a zagyvapálíalvi bányagépgyáriak példáját, akik védnökséget vállaltak a gépállomások munkája felett. E szakemberek előtt álljon példakép saját munkatársuk, Lőcsei István agronómus példája, aki kérte falura való kihe­lyezését. A gépjavításban való lemaradás egyben a politikai munka hiányát is felveti. Járási pártbizottságaink nagyon ke­vés figyelmet fordítottak a gépállomáson folyó politikai munka megjavítására. Elhanyagolták a gépállomási pártszer­vezetek megerősítését. Ennél fogva kevésbbé domborodik ki a kommunista traktoristák példamutatása. Ne felejtsék el; a gépjavítás meggyorsításáért folyó harc egyben a gépállomá­sok politikai megerősítését is jelenti. Azt kell, hogy jelentse, mert e két feladatot nem lehet egymástól szétválasztani. Arany igazságnak kell vallani: a gazdasági siker alapja, a politikai munka. Az a segítség, amelyet eddig adtunk a mezőgazdaság­nak, a gépállomásnak — habár elég jelentősek — még sem elég. Többet kell adnunk! A gyárüzemek, mint többek között az Acélárugyár, ne márciusra gyártsa le a szükséges alkatré­szeket, hanem a januári hónapban. Most arra van a legna­gyobb szükség! Az ipari üzemeinkből kevés mérnök, technikus ment le a gépállomásokra dolgozni. Több mérnököt, több technikust, több szakembert várnak a gépállomások és a me­zőgazdasági gépjavító vállalatok. Meg aztán nem fellengős vállalásokra van szükség most, mint ahogy ezt a Zagyvapál- falvi Bányagépgyár tette, hanem konkrét, időhöz kötött javi tási vállalásra. Mert hisz a mezőgazdaság felkarolása nem kizárólag a parasztság, hanem alapvetően a munkásosztály javát szolgálja, s ez a politika a munkásosztály létérdekének felel meg. A munkásság mint a fogyasztó, elsősorban érdekelt abban, hogy az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek minél na gyohb tömege álljon rendelkezésére. * S ami a legfontosabb: a munkásosztálynak, mint az állam- hatalom birtokosának létérdeke, hogy megerősödjön a pa­rasztság bizalma a népi demokrácia iránt, hogy megszilárdul­jon a munkásosztály által vezetett népi demokratikus állam hatalom legfontosabb pillére: a munkás-paraszt szövetség. Irodalmi esi V. I 30. évfordulói Csütörtökön este a Szovjet Könyv Háza és a Gorkij Könyv­tár irodalmi estet rendezett V. I. Lenin halálának 30. évfor­dulója alkalmából. Az esten Ba­rabás Tibor író tartott előadást. „V. I. Lenin hatása Gorkij al­kotó munkájára” címmel, majd Lenin halálának a alkalmából Horváth Ferenc színművész, a Madách Színház tagja Maja­kovszkij: „Vlagyimir lijics Le­nin” című költeményéből mon­dott részleteket, végül a Gorkij Könyvtár énekkara A leissza nd rov „Dal Leninről” című művét adta elő, MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A beadás élenjárói Mátranovákon A mátranováki alikotmány-ak­nai bányászok már négy éve ál­landóan az első helyen vannak bányáink között. Bányászaink mellett Mátranová'k dolgozó pa­rasztsága sem szégyenkezhet. Juhász István 22 kh-s dolgozó középparaszt például 1954-es to. jásbeadási tervéből már 350 da­rabot teljesített, baromfiból pe­dig már 10 kg-ot. De szép ered­ményt ért el Maruzs József is, aki első félévi baromfi beadását már január hónapban téliesítet­té. A beadásban élenjárnak még Özv. Szoó Vimcéné, Maruzs Bá­lint Ignác, Holecz Károly id., akik soványbaromfi beadásukat már egész évre teljesítették. Egészévi baromfi beadásukat leljesítették Az államiránii kötelezettség teljesítésében élenjáró Herceg János (Márton), 7 ka'asztráüs holdas és Bence András (kóbi) 8 kh-s homokterenvei dolgozó parasztok teljesítették az 1954. évi baromfibeadási kötelezettsé­güket. Herczeg Jáno® 10.20 kg, míg Bente András 12 kg barom­fit adott be a begyiijíőhe'.yre. Mezőgazdasági filmnapok Pártunk és kormányunk célul tűzte ki a dolgozók életszín­vonalának emelését. Az élet- színvonal emelése azonban le­hetetlen a mezőgazdaság ter­melékenységének fokozása nél­kül. Az ipar egyre nagyobb mértékben segíti megfelelő fel szerelésekkel a mezőgazdasá­got, dolgozó parasztságunknak tehát az a feladata, hogy emel je agrotechnikai tudását, sajá­títsa el a jó termés érdekében az eddig bevált új módszereket. A megyei tanács népműve­lési és mezőgazdasági osztálya a Moziüzemi Vállalattal közö­sen január 27—23-án mező- gazdasági filmnapokat rendez a megye mintegy 50 gócpont­jában. Az előadásokon 10—15 különböző témájú film kerül bemutatásra, amelyek a soron- lévő feladatok helyes elvégzé­sére tanítják dolgozó paraszt­ságunkat, mint például malac nevelésre, a műtrágya jó fel- használására, a tavaszi- és má­sodvetések szakszerű elvégzé sere, különböző növényfajták termesztésére ... stb. Mintegy 120—140 ilyen film kerül bemu­tatásra. Áz előadások után a megye legjobb mezőgazdasági szakemberei a filmen látottak helyi alkalmazását magyaráz­zák meg, valamint a felmerülő kérdésekre adnak választ dol­gozó parasztságunknak. Kisipari kultúrest A nógrádmegyei KISZÖV és sa-iorótariáni kisipari szövetkeze­tek január 23-án este 7 órai kez­dettel a tűzhelygvári kultúrhelvi- ségben „tarkaest”-et rendez. Az első nagyszabású ku'túrmegmoz- duíáson a kisipari szövetkezetek termékeit, a rendelésre készült férfi, női és gyermekruhák és konfekció árukat is bemutatják. Ezenkívül értékes tárgyak kerül, nek kisorsol ás-ra, amelyet lKTSZ-ek készítettek. Az MDP III. kongresszusának tiszteletére Megyénk dolgozói lelkesen készülnek pártunk III. kongresz- szusára. Ipari üzemek, bányák, gyárak dolgozói, műszaki veze­tői egymást hívják versenyre, hogy méltóképpen készülhesse­nek a III, kongresszusra. Me­gyénk bányászai például január 16-án 17.3 százalékkal több sze­net termeltek az előirányzatnál. Január 21-ig havi tervüket 100,3 százalékra teljesítették. A mát- ranovákiak 21-ig havi tervük tel. jesítésében 103,3. a ménkesiek 101,3, a mizserfaiak 100,6 szá­zalékos eredményt ériek el. MIZSERFAI SZÉNBÁNYÁK A vállalat Páihegv I. üze­ménél Budavári Károly kétsze­res sztahanovista vájár a III. pártkongresszust újabb ferme- iés: győzelmekkel ünnepli. Bri­gádja nevében vállalta, hogy terven felül 850 tonna szenet termelnek. 21-ig már 448 tonna szenet termellek terven felül. Nagymértékben elősegítették, hogy üzemük 111,5 százalékos eredményt ért el a havi terv tel­jesítésében. ZAGYVA!SZÉNBÁNYÁK A vállala-t Forgács-lejtős üze­me versenyfelhívást intézett a margittárói bányászokhoz, amelyben megfogadták hogy a minőség megjavítása érdekében az előírt 2.4 százalékos palatar- '.elmat ‘betartják. Termelési ter­vüket minden hónapban 100 szá­zalékon felül teljesítik. A for- gácsi üzem 57 bányásza fogadal­mat tett, hogy január hónapban 280 tonna szenet terven felül küldenek íe'színre. Margittáró bányaüzemnél Su. sán Gábor sztahanovista csapat­vezető versenyre szólította' a Forgács-üzemben Kováos József sztahanovista csapatát, s egyben megfogadta, hogy január havi tervét 26-ra befejezi és 100 ton­na szenet termel terven felül. Susán Gábor csapata az első és második dekádtervet 144 száza­lékra teljesítette és 119 tonna szenet termelt előirányzaton fe­lül. Az élharcosok közé tartozik Szőlős Vilmos csapatvezető, aki még élénken emlékszik az 1929-es sztrájkok napjaira, ame­lyet pártunk szervezett. Most úgy készül pártunk kongresszu­sára, hogy 104 csilié terven fe­lüli szénre tett vállalását már teljesítette, és újabb fogadalmat tett, hogy még 150, összesen 254 csille szenet termel előirány­zatán felül. Január 21-ig válla­lásából már 193 csillét teljesí­tett. SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR A gyár zöldkemencéjénél Zsi- daj János kikópréselő brigádja az első dekádban 116 százalékos eredményt ért el. A 7600 darab háromliteres uborkásüveg gyár­tására tett vállalásai 1247 darab üveg elkészítésével túlteljesi- tette. Huram Sándor az egylite­res fürediből 11.450 darab el. készítését vállalta, és 15.410-et gyártott le. Szegedi Zsigmond 8Ó00 füred" legyártására tett vállalást ezt 2553-mal túlteljesí­tette, Godó Ferenc 10.800-at vál­lalt és 13.609 darab egyliteres üveget készt ett el. SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRU­GYÁR A gazdasági szerszámüzem­ben Kovács Jánosné sztahano­vista patkósarok marós megfo­gadta'. hogy január havi tervét 5 nappal előbb befejezi. De­cember hónapban 174 száza­lékos átlagteljesítményt ért el, január hónapban tovább emelte teljesítményét és 203 százalékot teljesített. A főműhelyben Kalina István lakatos brigádja az első negyed évi terv két nappal előbb való befejezését vállalta, ezenkívül megfogadta, hogy az öitannás darut a legrövidebb :dőn belül felszerelik. Munkájuk nyomán az öttonnás daru már 20-án üzemképessé vált. Teljesítik kongresszusi felajánlásukat a ménkesi bányászok A Ménkesi Szénbányák Vál-1 lalat dolgozói az elmúlt terv­évben kevés sikert értek el. Az év legtöbb hónapjában 100 százalék alatt teljesítették ter­vüket. 1954 jelentős fordulatot ho­zott a ménkesi bányászok éle­tében is, mert a műszaki veze­tők már nagyobb gondot fordí­tottak a bánya gépesítésére, a dolgozók munkájának meg­könnyítésére. Amikor a bányá­szok látták, hogy mind na­gyobb segítséget kapnak a mű­szaki vezetőktől, már bátran mertek vállalást is tenni tervük túlteljesítésére. Vállalták, hogy a III. pártkongresszus tiszte­letére az első negyedéves ter­vükön felül 319 tonna szenet termelnek, s ebből januárban már 105 tonnát a felszínre szállítanak. A műszaki vezetők intézke déseikkel elősegítették a bá­nyászok munkakörülményeinek megjavítását. Az 5-ös siklóban három hónapon keresztül a bá­nyászok többletmunkát végez­tek. Több méteren keresztül átlapátolták a szenet. 1954 első munkanapjaiban azonban ez már megszűnt, mert két darab 20 méteres „E“ kaparószalagot szereltek be. Az 5-ös ereszké­ben szintén két kaparószalag beszerelése könnyíti most már a bányászok munkáját, ame­lyeknek segítségével a ménkesi bányászok nemcsak hogy ter­vüket tudják hiánytalanul tel­jesíteni, hanem a kongresszus tiszteletére vállalt január havi 105 tonna terven felüli szénből január 19-ig már 100 tonnát a külszínre is küldtek* Új, korszerű árudát kap Nagybátony Pártunk és kormányunk sze­retett gondoskodása folytán: a nagybátonyi bányaváros kb, február végére új, korszerű népboltot és húsárudát kap. Az új népbolt- és húsbolthelyi- ség a nagybátonyi bányaváros dolgozói igényeinek teljesen megfelel. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, ami jelenleg van. Hiszen a mostani népbolt- helyiség szűk, sötét, raktár- helyisége sem felel meg a kö­vetelményeknek. Az áruk zsú­folva vannak. A liszt zsákszám­ra áll az üzlethelyiségben, ami olyan nagy helyet foglal el. hogy az üzlethelyiségben csu­pán 15—20 ember tartózkodhat. SzüktőhU» a ko. szerű üzlet- helyiség, de vájjon hogyan fognak bemenni a dolgozók vásárolni, mikor jelen pillanat­ban még bokáigérő sárban kell az üzlethelyiséget megközelí­teni. A tanácsnak és a telep gondnokának már most gondos­kodni kell arról, hogy megfe­lelő járdát készítsenek. így újabb 170 folyóméteres gumiszaiag kezdte meg működését a Kányási Szénbányánál A Kányási Szénbánya Válla­lat dolgozói 1953 után 1954 ja­nuár 20-ig esedékes havi ter­vüket sem teljesítették, s a? eddigi előirányzott mennyiség­nek csak a 71.1 százalékát ter­melték ki. Ennek a súlyos le­maradásnak elsősorban oka az, hogy a csapatok nem kap­nak elegendő üres csillét, sok a várakozási idő, s vannak olyan csapatok, amelyek a napi 480 percből mindössze 300— 360 percet töltenek el terme­léssel. A vállalat műszaki veze­tői, hogy ezen a tarthatatlan állapoton mielőbb változtassa­nak, s tervük teljesítésével az élenjárók közé küzdjük fel ma­gukat, a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt vezetőivel közösen határozták el, hogy a vállalat I-es számú siklójában meg­szüntetik az eddigi drótkötél- pálya szállítását, s helyette gumiszalagot szerelnek be. A gumiszalag segítségével zök­kenőmentessé teszik a már meglévő 60 folyóméter front­fejtés termelését is. A válla­lat fizikai és műszaki dolgozói szerdán jelentették, hogy el­készültek az I-es számú sikló gépesítésével, s a siklóban megkezdte működését a i?0 folyóméteres gumiszalag. Az új folyómétere-. gumi­szalag beszerelésével és üze­meltetésével nemcsak hogy le­hetővé teszik a csapatok üres csille ellátását — mert ebből a siklóból a csilléket más mun­kahelyek felé irányítják — ha­nem naponta 10 vagon szénnel többet tudnak a felszínre szál­lítani, mint eddig. Ugyancsak a gumiszalag beépítésével tet­ték biztossá a vállalat harma­dik 60 folyóméteres frontfej­tésének beindítását is, amely az I-es siklóban szombaton már megkezdi a termelést*

Next

/
Thumbnails
Contents