Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-16 / 4. szám

1934 JanuSr n>.

SZABAD KÓGRÁD

3

A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek újjáválasztásáról és a III. pártkongresszus küldötteinek

megválasztásáról

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az intézményi, a kergeti, a járási, a városi, a megyei, a budapesti stb. párt választmányokat, hogy 0 Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések és a pártértekezletek előtt.

A párttaggyűléseik és pártértekezletek válasszák újjá a párt- vezetőségeket, s a vezető pártszerveket:

1954 február 1-től 1954 március 13-ig az alapszervezeti veA.

A TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ.

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre, az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani, A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségvá- lasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségválasztást el kell halasztani s, két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoió-vezetőségválasztó taggyűlés megtartására,

4. Szavazati joguk van a párt- szervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosz- szabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével;

b) a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók:

a) az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok;

b) a területi alapszervezet vezetőségi tágjánál: olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak;

ej p ártériekétől etre és kongresszusra küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőség- választó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javastat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politikai vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyet- ért-e. Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket tartalmazzon);

b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóiét a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha

valamelyik vezetőségi tagnak^ a vezetőségi ülésen kifejtett á.lászetőségeket a párt valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen;

1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a

járási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-ná! és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, párt- értekezleteken;

1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a

budapesti és a megyei pártértekezleteken; ezeken meg keil választani a küldötteket a párt- kongresszusra is.

pontját a vezetőség elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti,

B.

A JELÖLÉS ÉS A VÁLASZTÁS AZ ALAPSZERVEZET TAGGYŰLÉSÉN

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) a taggyűlés elnökét és a 3—M tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, ahol s tagok és tagjelöltek száma összesen 10-en alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelö'tek száma 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani);

d) 3—5 tagú szavazatszedö bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a je olöbizott. ság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan választja:

a) az alapszervezet vezetőségét;

b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldőt, teket a pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban nem dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jeiHés előtt a taggyű'és elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártszerv pártértekez- lété é hány küldöttet válasz-[ tanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelöltnévsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-n 51 több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt ösz- szeállítja a vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasoltak név. sorát, s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti r jelöltek névsorát, majd át. ja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden párttagnak. Illetve tagjelöltnek jelöltet vagy je’ölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és a tagjelölteket Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek által javasod jelölteket is a je’öltek névsorába felvenni.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at; a beszámoló feletti vita és a határozat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismertet^ a taggyűléssel a je’ötés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelű,teket, A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A jelölések lezárására mind a 30-ná! több, mind a 30-ná! kevesebb taggal ,és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek taggyűlésén a jelenlévők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az elnök a párttagok, illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

^ A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megviía.. tásra, illetve nyűt szavazásra a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön-külön vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttatgok és tagjelöltek korlátlan számban szolnak hozzá: megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, va.gy\ javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölési javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni: a feltett kérdésekre válaszolni A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-« a szavazólapra vagy sem.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésévé) és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon keli javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezle- tén részvevő szavazati joggá! és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva: de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tűntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldötte: választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját A szavazatízedö bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s, az elnök Ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavalás után kevesebb nevet húz át a szükségesnél vagy egyáltalán senkinek a nevét sent húzza ki, úgy keil tekinteni. hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak Joga van a szavazólapra új jelölt, vagy je- I löltek nevét beírni s helyettük

I.

Az alapszcrvczeiekben a beszámoló és a pártvezetóségeb újjáválasztása a következőképpen történjek:

másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva sa- játkezűleg dobják a. zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervezetek megbízottai lehetnek jelen,

10. A szavazatok összeszám- látásának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben. amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát. m:nt bizalmas, okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg.

II.

h beszámoló és a választás a pártértekezleten

i

A PARTÉRTEKEZLET ÉS A BESZÁMOLD

1. A pártválasztmánv beszámolója s újjává'asztása. valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresszusra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kelt tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban. valamint azokban az üzemekben, hivatalokben és intézményekben. ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községeikben, aho! a párttagság száma a helyi párt- szervezetekben együttvéve meghaladja a 300-at.

2. A párt értekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási foggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátóit képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket alepszervezeti tag"vűléseken, illetve p ártérie- kezleten szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött -1 ga zol v ánn v a 1 ren deikeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken. iíle've pártértekezleteken tanácskozási joggal meg. választottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi. hivataE, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és 0 pártszervezetek számának figyelembevételével 100—300-nál ne legyen több; a községi párt- értekezletek részvevőinek 6záma 100-nál ne legyen több (a párt- bizottságok biztosítsák, hogv lehetőleg minden alaoszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát): a megye: s a budapesti párt-értekezleten részvevő küldöttek száma 200—400- n-ál ne legyen főbb.

a) Az alaipszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg;

b) A budapesti és 0 megvei pártértekezieteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kel választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 tagen alulit nem ke’l figyelembe venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási foggal rendelkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és veze'őség- váiöisztó pártértekezletnek két napirendi pontja tegyen.

a) a pártváiasztmánv beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javas'at megvitatása, s a határozati javaslat elfogadásai. A beszámolót a pártválasztmánv megbízásából általában az első titkár tartj a:

b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pár'értekezletre, illetve a budapesti és a megyei párt- értekezleteiken a küldöttek megválasztása a pártkongresszusra.

5. A pártválasztmánv beszámolóját a pártválasztmánv ülésén előzetesen- tárgyallak meg; ha valamelyik pártválasztmánv: tagnak a pártvái asztm-ánvi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmánv elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a p-ártértekezi.eten kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS ÉS A SZAVAZÁS A PARTÉRTEKEZLETEN

1. A pártértekezleten nyűt szavazással választják:

a) az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt;

b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a_ felsőbb pártértekezletre Küldöttek jelölésére;

c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására;

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszám! álására.

2. Titkos szavazással választják:

a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait;

b) a felsőbb pártértekezletre

a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket, a budapesti és a megyei pártértekezleteken a Küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszen jóváhagyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet keli választani.

4. A lelépő pártválasztmánv jeüütmévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölöbizotttság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelölteK névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölőbizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekeziefet. Az elnök a küldőitek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jeiölőbizottság által benyújtott névsoron szereplő —■ valamint a

küldöttek által javasolt — nevek sorrendjében, egyénenként külön-külön történik.

A jelölésekhez a szavazati,

valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek — {elkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát.

6. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból és póttagból álló pártválasztmányt, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania; a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki, akik a legkevesebb szavazatot kapták.

7. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sok- szorosítta-tja és lezárható borítékkal együtt, szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel ke'! tüntetni, hogy a pártértekezlet hány választmányi tagot, illetv hány küldöttet választhat.

8. A' titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

9. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon any- nyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttet választhat a párt értekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha » párttag a titkos szavazás 6orán kevesebb nevet húz át a szükségesnél vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tenkinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokat beírni. A borítékba zárt szavazólapot a küldöttek saját- kezűleg dobják a zárt urnába.

10. A szavazás után a szavazatszedö bizottság megkezd' a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A párt- választmány megválasztott tagjainak, póttagjainak és a felsőbb pártszerv pártértekezletére — a megyei és a budapesti pártérte ketteten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők ,aki-k a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő W- zotlság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve melló bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát mint bizalmas okmányt, a pártbizottság őrzi meg, másodpéldányát pedig megküjdi a felsőbb pártszervnek.

12. A megválasztott pártválasztmány a pártértekezlet idő pontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését Nyilt szavazással megválasztja a pártbizottságot és annak titkárait s külön az első titkárt.

A megválasztott pártvá'aszt- mányt és pártbizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.

A MAGYAR DOLGOZOK

PARTJÁNAK

KÖZPONTI VEZETŐSÉGE