Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-16 / 4. szám

SZABAD KÓCIlin 1934 január 16. A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET FELADATAI A MUNKAVERSENYBEN Január 21-re összehívták az országgyűlést Megyénk mezőgazdasági szakembereinek értekezlete Most, amikor dolgozó népünk előtt olyan lelkesítő célok van- nak.mint az életszínvonal terv­szerű emelése, a dolgozók szo­ciális és kulturális életviszo­nyainak megjavítása, mindany- nyiunknak fokozott gonddal, lel­kiismeretességgel és fegyelme­zetten kell kivenni részünket a munkából. A kormányprogramm végrehajtásának egyjk legfon­tosabb feltétele a népgazdasági tervek rendszeres teljesítése. En­nek a végrehajtása pedig egye­dül rajtunk, dolgozókon múlik, tehát a mi kezünkbe van leté­ve életszínvonalunk emelé­sének, szociális és kulturális életünk megjavításának ügye. Mindannyhinknak tudni kelj, ha a szénbányászait nem telje­síti a tervét, ipari üzemeink­nek nem lesz biztosítva a terv­szerű alapanyag ellátása, nem tudják meggyorsítani a mező- gazdasági gépek gyártásának ütemét, nem folyik ütemszerűeu a munkavédelmi berendezése« gyártása és nem lesz bizto­sítva annak a kormányren­deletnek a végrehajtása 6em, amely a háztartások és a csa­ládi otthonok szénellátásáról intézkedik. Nagy feladat hárul tehát a szénbányászat minden dolgozójárav de különösen a bá­nyászszakszervezet vezetőire, akinek elsőrendű feladatuk: mozgósítani a dolgozókat a ter­vek rendszeres teljesítésére, szervezni, irányítani a versenyt, s ezzel elősegíteni a határoza­tok végrehajtását. A bányászszakszervezet terü­leti bizottságának tanulniai kell az eimuit év tapasztalataiból, ha az 1954-es tervévben sikeresebb munkát akar végezni. Az elmúlt évből azf'a tanulságot szűrhet­jük le, hogy azoknál a vállala­toknál, amelyeknél a szakszer­vezet vezetői és bizalmiéi szo­ros kapcsolatot tartottak a dol­gozókkal, szervezték és nyilvá­nosságra hozták a verseny ered­ményeit, ott az eredmények nem maradtak el. A jó versenyszer­vezés folytán a mátranováki vállalat 106, a zagyvái vállalat 103,6, a mizserfai vállalat pe­dig 101,4 százalékra teljesítette éves tervét. Most az új terv ív kezdetén is megmutatkozik, hogy melyik üzemünknél, vagy vállalatunknál folyik jó szak- szervezeti munka. A jó verseny­szellem következtében is a rónai, mátranováki' és ménkesi szén­bányák dolgozói január 11-ig jó­val túlteljesítették eredeti tel • vüket A bányászszakszervezet területi bizottsága tehát tartsa elsőrendű feladatának az el­múlt év hibáinak kiküszöbölé­sét. Ne engedjék meg, hogy egyes üzemeknél, .mint Kiste- renyén, vagy Tiríbesen elbüro. kratizálják a versenyt, és a versenyszervezésből, az eredmé­nyek nyilvánosságra hozatalá­ból kiszorítsák a szakszervezeti bizalmiakat. Az üzemi bizottsá­gok bízzák meg a szakszerve/cll aktívákat, hogy munkájuk köz­ben a dolgozók legapróbb kér­déseivel, problémáival is min­den esetben foglalkozzanak A dolgozók ügyeivel való foglal­kozás elválaszthatatlan a ter­meléstől. Ezt az elmúlt évben különösen a mátranováki Al­kotmány-akna üzemnél, a zagy­vái és a mizserfai vállalatok­nál értették meg szakszervezeti vezetőink. Itt a versenyszervezés mellett a dolgozók egyéb apró­nak látszó kérdéseivel is fog­lalkoztak. A bányászszakszervezet terü­leti bizottságára és az üzemi bizottságokra különösen nagy feladat hárul azoknál a válla, latoknál, ahol a tervet az 1953. évben nem teljesítették és most az új tervévben 100 százalék alatt állnak. Így különösen a kányási vállalat üzemi bizott­ságának kell javítania eddigi munkáját. Ezenkívül nagyobb gondot kell fordítani a műszaki feltételek biztosítására, de an­nak a helytelen gyakorlatnak a kiküszöbölésére is, amelynek következtében havonta 100—150 reklamálás van a dolgozók hely­telen bérelszámolásából. Ennél a vállalatnál sok panasz merőit fel a munkaruhael’átás és a tisztálkodás biztosítása terme­tén is. üzemi bizottságaink adjanak segítséget a műszaki tervek ki­dolgozásához és annak végre­hajtására mozgósítsák a dolgo­zókat. Az üzemek szakszervezeti vezetői beszéljék meg üzemeik műszaki terveit és dolgozzák ki, hogy miiyen módszerekkel akarják segíteni a műszaki tervek végrehajtását. Szakszer­vezeti vezetőink harcoljanak azért, hogy a műszaki vezetők által kidolgozott tervek min­den részletében megvalósulja­nak. Bírálják meg azokat a mű­szaki dolgozókat, akik felü.ete- sen, lelkiismeretlenül végzi k munkájukat, de ugyanakkor di­csérjék meg azokat, akik élen­járnak a vállalások teljesítésé­ben és elősegítik a fizikai dol­gozók szocialista kötelezettség­vállalásának teljesítését. A területi bizottságnak és az üzemi bizottságoknak többet kell foglalkoznak a műszaki dolgozók és a bányaüzemek ’pá­rosainak versenyszervezésévei. A bányagépesílés terén eléri eredményeink helyenként telje­sen új alapokat adtak a szén- termelésnek. Sok üzemünknél gumiszalagok, kaparószalagot;, fejtő-, rakodó- és szállítógépek segítik a dolgozók több szénért folyó küzdelmét. A bányaüzemek gépesítése folytán legtöbb he­lyen megnövekedett az iparo­sok létszáma is. Üzemi bizott­ságaink az elmúlt időkben igen keveset foglalkoztak ezekkel a szakmunkásokkal. Leginkább csak akkor vettek tudomást ró­luk, amikor egy-egy területen a gépek meghibásodása miatt ki­esés volt a termelésből. A fel­adat tehát az, hogy üzemi bi. zottságaink az iparosok kérdé­sévé] is többet foglalkozzanak, szervezzenek közöttük versenyt a gépek karbantartására és ju­talmazzák meg azokat az ipa­rosokat, akik e tekintetben jó munkát végeztek. A munka versenyszervezés mellett az üzemi bizottságok re feledkezzenek meg az elért ered­mények nyilvánosságra hozata­láról sem. Nem megengedhető az, hogy 1954 január 10-én is az elmúlt év december 28-i ered­mények legyenek a versenytáb­lára felírva, mint ahogy ez a kisterenyei vállalatnál tapasz­talható. A szakszervezetek veze­tői követeljék meg, hogy a vál­lalások teljesítését rendszeresen, naponta értékeljék. Gondoskod­janak arról, hogy az elért ered­mények — legyen az akár jó, akár rossz — napról napra a nyilvánosságra kerüljenek De ezeket ne osak a versenytávéra írják fel, hanem élő szóval is mondják e! a munkacsapatoknak és a brigádoknak, a műszakiak segítségével elemezzék a lema­radások okait és adjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a tervteijesítés terén elmaradt csapatok mulasztásukat be tud­ják hozni. Súlyos hiba, hogy több üze­münknél lehet találkozni olyan jelszavakkal!, amelyek még az elmúlt évi tervek teljesítésére mozgósítottak. Az üzemi bizott­ságok gondoskodjanak arról, hogy a régi, elavult jelszavak helyére olyan jelszavak kerül­jenek, amelyek az új tervév el­ső negyedéves tervének teljesí­tését segítik elő. Az üzemi bizottságok a ver­senyszervezés alkalmával gon­doljanak arra, hogy a munka- védelmi intézkedések megjaví­tása, a szociális és kulturális életünk új alapokra való helye­zése, a további árleszállítások záloga a többterme'.és, a> terme­lés önköltségének csökkentése. Hogy ezeket a feladatokat elő tudjuk segíteni, az üzemi bizott­ságok egész megválasztott apoa- rátusát mozgósítani kell a fel­adatok megvalósítására; A megválasztott aktívák legyenek példamutatók a termelésben, mert a feladatok végrehajtásá­nak legjobb agitációja, a példa- mutatás. Indítsanak harcot a munkájukban eddig meglévő hi­bák kijavításáért, vigyék harc­ba. a szénmedence minden dol­gozóját és segítsék elő az új kormányprogramm tervszerű megvalósulását. Babsa Sándor a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnök: Tanácsa az országgyűlést 1954 január 21. napjának 11 órájára összehívta. A jobb tejellátásért A Nógrádmegyei Tejipari Vá!^ laiat szécsényi telepének dolgo­zói a tejtermékek tisztánkezelé- séért és a minőség fokozásáért indítottak küzdelmet. Már a gyüjtőcsarnokban ellenőrzik a beadott tej tisztaságát. Az össze­gyűjtött tejet, átvétel után át­szűrik, lehűtik, a tejikezelők fe­lülvizsgálják, ellenőrzik a zsír. és a savtartalmát, A tejtermékek feldolgozásá­hoz és kezeléséhez a múlt év ne­gyedik negyedévében sok érté­kes gépet kaptak. Több mint 15.000 forint értékű pasztőrözőt, hét és félezer forint értékű új hőtartót. 25—30.000 forint ér­tékű vajköpülőt, amellyel egy­szerre kétmázsa vajat is ké­szítenek. Ezenkívül 20.000 kaló- riás fűtőgép könnyíti meg a te­lephely dolgozóinak munkáját. A tejüzem dolgozói vállalá­sukban megfogadták, hogy a legszigorúbb takarékosságot ve­zetik be. Niklesz József te'epve. zető vállalta, hogy az első ne­gyedévben a fuvardíjak költsé­géi a mult év negyedik negyed­évéhez« viszonyítva 5 százalék­kal csökkenti, így négy és fél­ezer forint megtakarítást ér el. A minőség megjavítása érdeké­ben megfogadta, hogy a körzeti ellenőröket úgy irányítja, hogy azokat a községeket ellenőriz­zék. ahonnan zsír- és savtarta­lomban szegény tejet szolgál­tatnak be. Ezáltal 0,1 száza'ékos eme'kedést akarnak elérni, amely havonta 10.000 forintot jelent. Kovács Káncfy üzemvezető Szakosított építőipari iskola nyílik A Munkacrőíartalíkok Hivatala március 1-én az ország ííyolc iparl- títnuló intézetében szakosított építő­ipari iskolát indít. Az iskola időtar­tama 1 év, amely Idő alatt a fiatalok megfelelően elsajátíthatják a kőmű­ves, illetve ács szakmát. A tanul­mányi idő alatt állami ellátásbaji részesülnek, ruhát, lábbelit, élelmet kapnak, az otthonban laknak és ta- miímánvl előmenetelük arányában pénzbeli juttatásban is részesülnek. Minden 16—18 éves fiú, aki az ál- talánosiskolánnk legalább hat' osz­tályát elvégezte, jelentkezhet írásban az MTI! Középdunántúli Igazgatósá­gánál. Székesfehérvár. Lövölde-út 2., valamint a 31. sz. ipari tanulóinté­zetnél, Budapest, VII-, Nyár-u. 9. sz. alatt. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a legutolsó iskolai bizonyítványt, a szülői beleegyezést igazoló okiratot és az e célra szolgáló körzeti orvosi igazolványt. A Magyar Dolgozóki Pártja Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács határozatát a me­zőgazdasági termelés fejleszté­séről megyénk területén széles körben tárgyalták dolgozó pa­rasztok, szakemberek egyaránt. A határozat mindenütt nagy lel­kesedést vált ki. A dolgozó pa­rasztok számtalan javaslatot tettek a határoza* megyénkben való megvalósításához. Csütörtökön délelőtt Salgótar­jánban a megyei tanács szék- házában összeültek megyénk iekiválóbb mezőgazdasági szak­emberei, hogy a határozatot megyénkre viszonyítva hasznosítsák, szem előtt tartva a mező­gazdasági terméshozam emelését. Ezen az értekez­leten már figyelembe vették a dolgozó parasztok ezirá- nyú hasznos javaslatait. Az értekezleten megjelent Hajdú József elvíárs, az MDP megyei bizottságának titkára. Laukó György elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint több mező­gazdasági vezető személy. Az értekezleten Laukó György elvtárs rövid beszámolót tartott, amelyben a szakembereknek szempontokat adott ahhoz a munkához, amelyhez megyénk mezőgazdaságának legkiválóbb szakemberei hozzáláttak. Beszédének első részében is­mertette azokat a hibákat, amely miatt elmaradtunk a mezőgaz­dasági termeléssel. Majd hang­súlyozta, hogy a szakemberek mai értekezletét nagy figye­lemmel várják a dolgozó parasz­tok. Ezután a következő főbb szempontokra hívta fel az érte­kezleten részvevő szakembe­rek figyelmét: — A párt és kormány hatá­rozata komoly mértékben figyel­meztet bennünket — mondotta — a talajerő visszapótlásira Megyénkben a termőterület lei van zsarolva, ezért nem tudunk eredményes munkát végezni. A termőterület erejének pót­lásánál a szervestrágya he­lyes kezelésére, fe Haszná­lására kell nagy gondot for­dítani. Bátran tegyenek javaslatokat a kísérleti telepek, talajvizsgáló laboratóriumok felállítására, va­lamint a műtrágya helyes fel- használására'. A helyes vetésfor­gók kialakítására, valamint me­gyénk területén lévő homokos területeik bő trágyázására nagy gondot kell fordítani. Ezeken a területeken kell elsősorban biz­tosítani a magasabb gabonater­mést, aminek termelését min­denek fölé kell helyezni. A határozat hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy a ga- bonaféleségekiíek azt a for­máját termesszük, amely megyénk talajviszonyainak megfelelően jói bevált, és mennyiségileg is megfelel. Ezzel kapcsolatban folytassunk széleskörű kísérletezéseket egy magasabb hozamú és minőségű fajtának a bevezetéséért. A továbbiakban az állatte­nyésztés jelentőségéről szólt. Elmondta, hogy megyénk min­dig híres volt állattenyésztésé­ről. Különösen nagy eredménye­ket lőhet elérni az ipoiymeníi piros-tarka tájfajták tenyészté­sével. Ezzel kapcsolatban 'el­hívta a szakemberek figyelmét, hogy dolgozzanak kj tervet arra, hogy megyénkben bevezes­sék a helyes törzskönyve­zést, az egyedi kiválasztást. Majd a juhállomány fejlesztését említette meg fontos feladat­ként. Végül a gyümölcsös, kertészet fejlesztéséről, valamint az ön­tözés lehetőségének kihaszná­lásáról szólt. Elmondta, hogy a salgótarjáni járás igen alkal­mas télialma termelésre, a rét­sági járás télikörte, a pásztói járás szőlőtermelésre. Felhívta a figyelmet ezeknek a lehetősé­geknek szélesítésére. Majd ezzel fejezte be: — A történelemben még nem volt arra példa, hogy a mezőgazda­ságunk fejlesztéséért ilyen nagy harc folyt volna. Kormá­nyunk ennek a feladatnak a meg­valósításához — ami előttünk áll — megad önöknek minden segítséget és támogatást. A siker feltétele az önök eredményes munkája is. A falvakban, termelőszövetke­zetekben a dolgozó parasz­tok várják ezt a segítséget. Laukó György elvtárs beszé­dét több felszólalás követte, ami­kor javaslatokat tettek a hatá­rozat megyénkre való megvaló­sításához. Most folyik a munka, hogy a párt és minisztertanács határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről feldol­gozzák megyénkre, ami rövide­sen elkerül megyénk minden községébe, minden dolgozó pa­raszthoz. Gépállomásaink téli gépiavítási tervteljesítése a január 10-i értékelés alapján Bércéi----------------------- 39.5 százalék To lmács------------------- 36.3 „ Ka rancskeszi--------------- 31.0 „ Er dőkürt------------------- 29.0 A TALAJ TERMŐEREJÉNEK NÖVELÉSÉRŐL A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat a nagyobb termés elérésének nyitját a töb­biek között a talajerő megjaví­tásában látja. Ezzel mi, mező- gazdasági szakemberek teljesén egyetértünk. «. Nógrád megye termőtalajai nyers tápanyagban gazdagok, amit a növények alig, vagy egy­általán nem tudnak felvenni. Könnyen felvehető tápanyagban talajaink általában szegények, mivel talajaink jó humuszban igen gyengék. Ez különösen vo­natkozik lejtős talajainkra, amit mutatnak a talajok fehéres fol­tosságai is. Hogy talajainkat tápanyag­ban, humuszban gyarapítani tudjuk, gyökeresen változtatni keil az "eddigi trágyakezelés, trágyafelhasználás helytelen módszerén. Elsősorban ai járási és a gépállomás! agronómusok feladata, hogy lenn a termelő- szövetkezetekben és a közsé­gekben a gyakorlatban bemutas­sák a helyes trágyakezelési eljá­rásokat, azok előnyeit. Minden termelővel meg kell értelmök, hogy a trágyakaza! nem szemét­domb, s hogy a jó termések el­érésnek alapja már az istálló- trágya jó kezelésénél, annak he­lyes felhasználásánál kezdődik. Amint tudjuk, a jólkezelt, érett istáilólrágya minden száz má­zsájában megtalálható 50 kilo­gramm nitrogén, 50 kilogramm káli és 20 kilogramm foszfor­sav. A rosszul kezelt istállótrá­gya tápanyaga a fentiekhez vi­szonyítva több mint 50 száza­lékra is lecsökkenhet, ameiy folytán,, különösen az értékes nitrogén megy veszendőbe. E példa is igazolja, hogy érdemes fokozott gondot fordítani az is­tállótrágya minőségi kezelésere. A jobbminőségü istállótrágya előállításai érdekében elsősorban állami gazdaságainknak és ler- melőszövefkezeteinknek ke!) fo­kozottan áttérniök a nyersfosz- fáfos istállótrágya erjesztésére. Ez abból á’U, hogy az istálló­trágyát számosállatonként ne­gyed, fél kilogramm nyersfosz­fát hozzáadásával erjesztjük. Döntő fontosságú, hogy a nyers, foszfátot egyenletesen szórjuk az istállótrágyára. A nyersfosz- fátos trágyaerjesztés növeli a trágya mennyiségét, javítja an­nak minőségét és elősegíti a foszfornak a növények számára könnyen felvehető formában való átalakulását. Döntő fontosságú a trágya he­lyes felhasználása is. Ne hagy­juk azt, hogy a istáMótrágya napokig, sőt hetekig kupacok­ban, vagy elterítve legyen a föl­dön. Az így hagyott istáliótrá- gyából a tápanyagok kilúgzód- nak, s így a trágya* tápanyag­tartalma sokszor 60—70 száza­lékban elvész. Ez nagy kárt okoz a gazdálkodóknak, s a nép­gazdaságnak is, mert a helyte­len trágyafelhasználás eredmé­nye a gyenge termés, A feladat az, hogy a kihordott istáMófrá- gyát egy-két napon belül be­munkáljuk a földbe. A trágyá­zást lehetőleg mindig nyár vé­gén végezzük, elsősorban takar­mánykeverékek, cukorrépa, bur­gonya, kukorica alá. Talajaink tápanyagát nagy­ban növelhetjük, ha az eddigi­eknél nagyobb gondot fordítunk a zöldtrágyázásra. Zöldtrágyá­nak mindig pillangósvirágú nö­vényeket használjunk, mivel nitrogénmegkötő képessége van. így Balassagyarmat és környé­kén a homokon csiLagfürtöt, a többi területükön lehetőleg som. korót használjanak. A zö'dtrá- gyának termelt növényt legjobb másodvetésként vetni és virág­záskor, magkötés előtt alászán­tani. Fokoznunk kell a műtrágya mennyiségi és minőségi fel­használását is. A műtrágyázás ott lesz eredményes, ahol az is­tállótrágyázást is rendszeresen végzik. Minden termelőnek tu­datában kell lenni annak, nogy a műtrágyák alkalmazása szer­vestrágyázás nélkül nem fog tel­jes eredménnyel járni. Megyénk szántóterületének körülbelül 60 százaléka erősen lejtős terület; s ezért az eddi­gieknél fokozottabb gondot kel! fordítani a talajvándorlás meg­akadályozására, amelyről a ha­tározat is nagyon helyesen in­tézkedik. Nem nézhetjük tétlen";', hogy lejtős talajainkról különö­sen a víz szemünk láttára hord­ja le a felső talajréteget. A ta- laivándorlást legkönnyebben vízszintes műveléssel akadá­lyozhatjuk meg, vagy pedig éve­lcfüvek vetésével. Az erősen pusztulásnak kitett területeket egy-két éven belül fásítaimmk kell, s aho] indokolt, mint Nagy- keresztúr környékén is, el «eil végeznünk a sáneofást. A lej­tőstalajok romlását meg tudjuk akadályozni bőséges istállóira gyázással is. Leghelyesebb, ha lejtős talajaink déli oldalait gyümölcsfákkal felépítjük be. Például Kishartván, Ságújfalu Sóshartyán kopár domboldalain elsőrendű őszibarackot lehetne telepíteni 2—3 éven belül. Talajaink tápanyagfenntartá­sát, utánpótlását elő lehet se­gíteni helyes vetésforgó kiala­kításával is. Például kalászos után nem teszünk kalászost. Ha aratás után elvégezzük 2—3 napon belül a tarióbántásí. Ezzel biztosítjuk a tarlóma- radványok elkorhadását. Igen nagyjelentőségű az időbeni őszi mélyszántás elvégzése. Ha megyénkben a tápanyag visszapótlást, annak gyarapítását eredményesen meg tudjuk dani, akkor nemcsak teljesiten'. hanem túl is tudjuk szárnyalni a határozatban előírt termés­átlagokat Különösen a kenyér gabona átlagtermését. E határo­zat végrehajtásában komoly és megtisztelő feladatuk van a mezőgazdasági szakembereknek. A tervek kidolgozása mellett egyik legfőbb feladatuk veil hogy legyen: a falu dolgozói körében tudatosítani a magas termésátlagok elérésének lehe­tőségeit, azoknak gyakorlati módszereit. Hollósi József megyei főagronómus. Kisterenye------------------- 28.0 Ér sekvadkert--------------27.0 ,, Pá sztó------“--------------- 24.5 _ Mo hora----------------------- 19.4 „ Sz écsény------------------- 17.0 „ ME GNYÍLT Rákóczi-út 67. szám alatt a volt Dekorációs Vállalat helyiségében a Kiskereskedelmi Vállalat marabék BOLTJA és a Rákóczi-út 164. szám alatt (Dekorációs Vállalattal szemben) az ALKALMI ÁRUK BOLTJA Nyitva mindkét áruda reggel 8-tól 16 óráig OLCSÓBB LETT ; ' . Régi ára: Ft 43.10----— Új ára: Ft 36.70 Ka pható január W-től az összes szaküzletekben és az Állami Áruházakban 04544171

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents