Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-16 / 100. szám

2

SZARAI) IVffftRll)

1953 december 16.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsán

az állami begyűjtés többéves rendszeréről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozat tai alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket .az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mezőgazdasági termelés fokozásában és tehetővé, tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon, az állami begyűjtés rendszerére vonatkozólag a következőket határozta el:

a) a mezőgazdasági termelők beadást kötelezettségét több évre előre állapítja meg;

b) a beadási -kötelezettség mértékét az 1953, évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képesít valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig

— a mezőgazdasága termelő- szövetkezeteknél a termény- beadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- és marha- beadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a bor- beadási kötelezettséget 50 százalékkal

— az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a terménybeadási kötelezettséget 15—20 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százailékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20—25 százalékkal, ai bor- beadási kötelezettséget 30 százalékkal,

— az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25—30 százalékkal a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, 0 tejbeadási kötelezettséget mintegy 15—20 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 25 százalékkal,

— a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után . a tej beadási és a borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkenti;

c) biztosítja, hogy kenyér- gabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget;

d) az egyes művelést ágaiknak felszorzott területtel történő számításbavételét és a legelők utáni beadási 'kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményeket biztosít a több- gyermekes családok, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezenkívül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget még tovább csökkentik.

Mindezek az intézkedések hozzájárulnák ahhoz, hogy jelentősen emelkedjék a mező- gazdasági termelés, ezzel együtt növekedjék a termelőszövetkezetekbe tömörült vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jómódja, tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

Ezeknek a cél kitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termények, élőállatok, állati termékek és a bor (a továbbiakban: mezőgazdasági termékek) állami begyűjtésének szabályait 1954 január 1-tő! kezdve a következőkben állapítja meg:

/. rész

Általános rendelkezések

A termelők beadási kötelezettsége

1.5.

(1) A mezőgazdasági termelők az állami begyűjtés céljára az 1954. évtől kezdve minden évben a. jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

(2) A beadási kötelezettség a naptári évre, január 1-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja.

(3) A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelők beadási kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1- től 1956 december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni.

(4) Az 1954 január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők — a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter által megái lapított határidőig.és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni.

(5) A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy

a beadási kötelezettség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előírt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék. az államigazgatási és begyűjtési szervek a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken" feiüi ’a. termelőktől beadást r,e köve. cl jeniek,

a termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék.

A beadási kötelezettség

ágai

2. §.

(1) A termelők beadási kötelezettsége a következő ágaikra őszük:

a) terménybeadási kötelezettség,

b) húsbeadási kötelezettség,

c) téjbeadási kötelezettség,

d) borbeadási kötelezettség.

(2) A beadási köte'ezettséget » következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíti) terménybeadási kötelezettség: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgómag, burgonya;

b) húsbeadás,i kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágójuh, baromfi, tojás;

c) tej-beadási kötelezettség: tehéntej, juhtej és juhgomolya;

d) borbeadá-si kötelezettség: bor, must, szőlő.

A beadási kötélezettség alapja

3. §.

(1) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásra az a tehéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet (gyümölcsös.;), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyetembevenni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő számításbavétele megszűnik.

(2) A borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kel! megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen.

(3) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont . szántó- és rét-, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani.

(4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása szerim mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül , kell hagyni.

(5) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség megállapításánál az egész holdon felüli 400 négyszögölnél' kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni .a 400—1200 négyszögö nagyságú területrészre a holdanként beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold^-utáni beadási kötelezettséget kell. számítani.. A borbeadási kötelezettség megállapításánál ’ — á borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterül i't felett — minden megkez' :3 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani.

(6) Az állami tartalékföldek- böl haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget — a VI. részben foglalt szabályok szerint — külön kell megállapítani.

beadásra köfelezdfek

4. §.

(1) A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, a'ki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet közös művelése "alatt álló földterület után a- beadási kötelezettséget a közös termelés eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős.

__ (3) Az 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál — mind a csoportba- bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után — a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(4) A haszonbérletbe vagy felesbérletbe vett földterület u-tán a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni.

(5) A felesbérietbe adott földterület után a beadási kötelezettség teljesítéséért a- bérbeadó a bérlővel együtt egyetem- legesen felelős.

(6) A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tahéntairtó köteles teljesíteni.

A beadás teljesítésének határideje

5. §.

(1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazda-sági termékeket az alábbi határidőig köl t beadni:

a)

rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőfaelyre kell szállítani:

b) a kukoricát és napraforgómagot a- töréstől, a rizst a csépiestül számított 8 napon bel-ül:

c) a burgonyát a szedéstől számított 3 na-pon belül;

d) a hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig;

e) a sertést, vágómarhát és vágójuhot a termelő meghallgatásával megállapított határidőben;

f) a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt az első sertés levágása- után öt napon belül;

g) a baromfit és tojást a termelő szabad választás szerinti negyedéves ütemezésben, azonban a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges tojásmeny r.yt-ségnek legalább 75 százalékát az év első felében, június 30-ig;

h) a tejet folyamatosan naponként, a- termelő meghallgatásával megállapított havi ütemezés szerint.

i) a szőlőt és mustot min-d-e-n év -november 30-i-g, a bort a következő év január 31-ig kell beadni.

(2) A baromfi- és tojásbe- adást a termelő az év folya-mán bármikor előre is teljesítheti.

Szabadpiaci

értékesítés

6. §.

(1) A termelő a mezőgazda- sági termékekből elsősorban a beadási kötelezettségét tartozik teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges m-ennyiségen felüli mezőgazda- sági termékekkel szabadon rendelkezik és azokat bármikor szabadon hozhatja forgalomba.

(2) A mezőgazdasági termékek szabad forgalma- melllett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenea gabonaféléket (búzái, tileg kizárhatja.

II. rész

Terménybeadási kötelezettség

7. §(1) Termény-beadásra a-z a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesén a-z egy kát. holdat eléri vagy meghaladja,

(2) A terménybeadási kötelezettség alól mentes:

a) a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága,

b) az a termelő, akinek szántó- területe egyáltalán nincs.

8. §

A terménybeadási kötelezettséget búzaikilogra-mmban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél az egyes terményeket a következő kulcsok szerint kel! súlykilogrammró! búza- kilogra-mmra átszámítani:

100 kg búza = 100 búzakg. 100 kg rozs = 90 ,,

100 kg árpa =

100 kg zab =

100 kg kukorica (májusi morzs.) =

100 kg báb =

100 kg borsó =

100 kg lencse =

100 kg napraforgómag = 130 100 kg burgonya 33

85

85

85

170

170

255

9- §.

(1) A terménybeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani.

(2) A ter-ményEeadási kötelezettség mértékének megállapítása- szempontjából a gazdaságokat a szántó és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba kell sorolni:

Szántó és rét együttes Katasz- területének átlagos ka- teri taszteri tiszta jövedelme kát. holdanként

csoport

II.

III.

IV.

V.

VI. VII.

0— 6 aranykorona 6—8 8-10 10-12 12-14 14—16

16 aranykorona vagy ennél több.

(3) A terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzakilogram-mba-n a következő:

Az évi terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kát. holdamként

Szántó és rét együttes területe:

f.

II.

III.

IV.

V. VI. VII.

kataszteri csoportban, búzakg.

Mezó'gazda sági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1.. és II

75

90

120

150

172 206 232

típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai

1— 3 kát. hold

56

67

90

113

130 155 175

3- 5

78

94

124

156

180 215 242

5— 8 ,,

93

117

157

195

225 269 303

8-10

96

142

186

232

277 323 369

10-15

103

151

199

248

295 344 392

15—20

106

157

207

257

308 358 408

20—25

113

166

219

273

326 380 433

Egyénileg gazdálkodó termelők

1— 3 kát. hold

59

71

95

119

137 163 184

3- 5

82

99 131

164

189 226 255

5- 8

98

123

165

205

237 283 319

8-10

101

149

196

244

292 340 388

10—15

108

159

210

261

311 362 413

15—20 „

112

165

218

271

324 377 430

*>0—25

119

175

331

287

3« ??>0 45R

25 kát hold, vagy nagyobb

124

182 246

298

355 414 472

(4) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok terménybeadási kötelezettsége az -egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan kataszteri csoportba tartozó szántó- és rétterületérf egyébként megállapított terménybeadási kötelezettségénél 5 százalékkal magasabb.

10. §.

(1) A terménybeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet illetőleg a beadásra kötelezett

nő a 60. életévet betöltötte,

vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag

nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az olyan termelőknek,

akiknek szántó- és rétterülete

együttesen 5 kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fé kát. holdra eső terménybeadási kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a terménybeadási kötelezettség alól men tesül. Ezen felül egyes szerződéses növényeknél minden lekö tött kát. hold szántóterület után további fél kát. holdtól két kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási . kötelezettség alól. Az egyes szerződéses nő vények után mentes területet mindenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák. meg. Ha a> termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben lelje siti, a szerződéssel lekötött szántóterületre eső terménybeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles.

(4) A rizsvetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget és ezen felül minden kát. hold rizsvetésterület után további két kát. hold területre eső terménybeadási kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében vagy termelési tervében megtervezett rizstermés 80 százalékát az állami begyűjtés céljára beadni Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el, a tényleges rizstermés 80 százalékát kell beadni Újonnan létesített vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizs: telepekre a begyűjtési miniszter a rizsbeadási kötelezettséget mérsékelheti.

(5) A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük 10 százalékát meghaladó része után. az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők rétterületüknek az egész szántóterületük nagyságát meghaladó része után mentesek a terménybeadási kötelezettség alól.

(6) Huszonötszázalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők terménybeadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell.

11. §(1) A terménybeadási kötelezettséget a következő csoportokra osztva kel! teljesíteni:

A) kenyérgabonabeadás (búza, rozs),

B) takarmánygabonabeadás (árpa, zab),

C) kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse),

D) napraforgómagbeadás,

E) burgonyabeadás.

(2) A begyűjtési miniszter — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások termelési adottságai szerint külön rendeletben szabályozza, hogy a járás területén a termény beadási kötelezettség az egyes csoportok

változtatása nélkül — milyen arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportok teljes 1- lésére az egyes terményekből súlykilogrammban kifejezve kát. holdanként mennyit kell beadni.

(3) A súlykilogrammban kifejezett kukorcabeadási kötelezettség 15 százalékos víztartalmú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra.

12. §.

(1) A kenyérgabona-beadást a termelő — tényleges termés- eredményének megfelelő arányban — búzává' és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása- atkáiméval megállapítást nyer, hogy a vetésterv alapján kiszámított terméseredménye nem teszi lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesítését, a hátralévő részt elsősorban árpával vagy zabbal, ezek hiánvába-n kukoricával, napraforgómaggal vagy burgonyával teljesítheti.

(2) A takarmánygabonabeadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával vagy kenyérgabonával kel', teljesíteni.

(3) Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmag- szükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.

(4) A kukorica-beadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal vagy kenyérgabonává! kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét;* termelő a kukoricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat.

(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona- és kukoricabeadást — amennyiben állatállományuk lehetővé teszi — hízottsertéssel is teljesíthetik. A teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagv kukoricának 8.50 kg hízottsertés felél meg. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és .az egyénileg gazdálkodó tér-melök a. takarmánygabona- és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hízottsertéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter által külön megállapított szabályok szerint és időpontig beadják. Ezek. né] a termelőknél a teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagy kukoricának 14 kg hízottsertés felel meg.

(6) A na-praforgóm-agbeadást napraforgómaggal, ennek hiányában hízottsertéssel vagy sertészsírral keit teljesíteni. .A • teljesítés szempontjából 1Ó0 kg napraforgómagnak 13 kg hízott- sertés vagy 7.80 kg sertészsír felel meg.

(7) A burgonya-beadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyaterm-ése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadha-tó bármilyen 'más terménnyel teljesítheti.

(8) Sörárpából a- termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével az egész termését —. a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljestt.ésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségen felül beadott sörár- pa helyett térítés ellenében szokványminőségű árpát kel) .10 százalékkal felemelt mennyiségben a termelőnek kiutalni.

13. §.

(1) A városellátó zöldövezetekben zöldség- és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési m-in-iszternek a földművelés- ügyi miniiszter-rel egyetértésben adott engedélye alapján te-r- ménybeadási kötelezettségüketa megyei zöldség- é-s gyümö-icsér- tékesítő vállalatnak, vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási árán átadott zöldségfélékké] is teljesíthetik. . Az így lekötött szerződéses terület ezért a • terménybeadási kötele(Folytatása a 3. oldaton.)